Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68

Névmutató: Baranyi László

2000. április 12.

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

2001. december 20.

Helyt adott a Reform Tömörülés keresetének a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét /MÚRE/ képviselő Etikai Bizottság. A dec, 19-i gyűlésen megállapították: Tibori Szabó Zoltán a Szabadság aug. 21-i számában megjelent publicisztikai írásával etikai vétséget követett el. A közzétett dokumentumot a lap az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának tulajdonította, holott a számítógépen megszerkesztett iraton sem fejléc, sem aláírás vagy pecsét nem szerepelt. Az állítólagos RT-dokumentum alapján Tibori Szabó Zoltán ugyanabban a lapszámban jegyzetet is közölt, Új elit, veszélyes régi eszközökkel címmel. Cikkében a Vasgárdához hasonlította az RT-t, "hatalom- és pénzéhes, erkölcstelen és gátlástalan bűnszövetségnek" nevezte, amely egyéni meggazdagodásra törekszik. Tibori nemcsak "rombolásra való elszántsággal", de egyenesen pénzmosással vádolta az RT elnökségét. A Reform Tömörülés nemcsak a szerző, hanem Makkay József főszerkesztő-helyettes ellen nyújtotta be panaszát a MÚRE-hoz, mivel ez utóbbi vállalt kezességet a közzétett dokumentum hitelességéért. Az RT beadványában tagadja, hogy bármiféle köze lenne az Emlékeztetőhöz. A Reform Tömörülés által benyújtott panasz kivizsgálására Baranyi László, a Becsületbíróság elnöke a Koszta Nagy István, Lukács János és Szekeres Attila összetételű Etikai Bizottságot kérte fel. Az ügyben való érintettségre hivatkozó Koszta Nagy István helyére később Dérer Ferencet jelölték. Az első fokon ítélkező bizottság Kolozsváron tartott ülésére Tibori Szabó Zoltánt is meghívták, de ő arra hivatkozva, hogy nem kapott írásbeli tájékoztatást az ellene felhozott vádakról, távol maradt a testület gyűléséről. Ily módon nem lehetett teljes bizonyossággal meggyőződni az Emlékeztető hitelességéről sem. Az Etikai Bizottság ennek ellenére megállapította: az eredetiségért kezességet vállaló főszerkesztő-helyettest nem terheli etikai felelősség. Az Etikai Bizottság a dokumentum hitelességétől függetlenül hozta elmarasztaló döntését. Az indoklásban megállapítják, hogy a forrásként megnevezett dokumentum kijelentéseit Tibori új kontextusba helyezve vont le olyan következtetéseket, amelyek a dokumentumból egyértelműen nem következnek, elferdítve a szöveg eredeti jelentését. Az RT ellen felhozott vádak a dokumentum szövegével nem támaszthatók alá. Megállapítják továbbá, hogy Tibori Szabó Zoltán publicisztikai írása vétett a MÚRE által elfogadott Etikai Kódex - a Nemzetközi Újságíró Szövetség kiáltványa - 8. pontja ellen, mely szakmai veszélyként hívja fel az újságírók figyelmét a tudatos elferdítésre, a rágalomra, a megalapozatlan vádaskodásra. Tibori Szabó Zoltán a Krónikának kifejtette, nem tartja etikusnak az eljárást, mivel semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a MÚRE-tól, amelyben tájékoztatták volna az ellene felhozott vádakról, sőt az Etikai Bizottság ülésére is csupán a gyűlést megelőző este kapott telefonon meghívást. Állítása szerint az ítélethozatal előre megrendezett forgatókönyv alapján történt, mivel nem kapott lehetőséget a védekezésre. /Elmarasztalták Tiborit. Ülésezett a MÚRE Etikai Bizottsága. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2001. december 28.

Baranyi László, a MÚRE Becsületbíróságának elnöke nyílt levéllel fordult Tibori Szabó Zoltánhoz. Hangsúlyozta, hogy vissza kell utasítania Tibori Szabó Zoltán megállapításait, így azt, hogy a MÚRE rádöbbent arra, hogy neki kellene igazat adniuk, s hirtelen közölték: az ügy nem a testületre tartozik. Mivel nem sajtóetikai ügyről van szó, a keresetet elutasították. Nem igaz az, hogy a közvádlóként viselkedett a MÚRE. Baranyi hozzátette: ha Tibori Szabó Zoltán megkérdőjelezi a testület tagjainak becsületességét, akkor nyilván a testület illetékességét sem ismeri el és felettébb logikátlan, hogy az Etikai Bizottságtól követel jogorvoslatot. /Baranyi László, a MÚRE Becsületbíróságának elnöke: Nyílt levél a Szabadság szerkesztősége és Tibori Szabó Zoltán számára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2002. május 28.

A MÚRE Becsületbíróságának Fellebbviteli Bizottsága megerősítette az Etikai Bizottság alapfokon hozott határozatát, amely elmarasztalja Tibori Szabó Zoltánt, aki ellen a Reform Tömörülés emelt panaszt rágalmazás és megalapozatlan állítás címén. Miként fogadta ezt a hírt Tibori Szabó Zoltán? – érdeklődőtt a Népszabadság kolozsvári tudósítójától Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Tibori szerint a becsületbíróság tagjai - Baranyi László, Wágner István és Bögözi Attila - elfeledkeztek arról, hogy ő fordulhat még a Magyar Újságíró Szervezetek közös etikai testületéhez is. A Reform Tömörülés kifogásolta Tibori kommentárját. Tibori ebben azt írta, hogy van egy csoport fiatal politikus, akik arról vitatkoznak titokban, mit kellene tenniük a hatalom átvétele érdekében. Tibori szerint a döntés mögött nem szakmai, hanem politikai szempontok húzódnak meg. /(Gyarmath János): Túltettek a hadúron is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Gyarmath János nem kérdezte meg a másik felet, de a becsületbíróságot sem. Ő csupán baloldaliként a baloldali kollégája mellé állt.

2003. október 25.

Okt. 21-én Bukaresten, a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint bemutatták "A 7ek" című filmet az 1956-os kolozsvári diákmegmozdulások során börtönbe kerültekről. Az évtizedekkel későbbi találkozó jó alkalom volt az ezen résztvevő hét ember számára, hogy egy dokumentumfilmben a következő generációk számára elmesélhessék egykori élményeiket. A Román Kommunista Párt 1956-ban egy új statútumtervezetet szeretett volna elfogadtatni a diáksággal, erre az egyetemisták megfogalmazták követeléseiket (egyetemi autonómia, jóléti intézkedések, a külföldi kapcsolatok javítása, az orosz nyelv fakultatívvá való átminősítése). Ezek egybe estek az 1956-os budapesti eseményekkel. Később azután a magyarországi szervezkedésekkel akarták kapcsolatba hozni a kolozsvári törekvéseket azért, hogy néhány diák megbüntetésével, példát statuálva megfélemlítsék a lázadozókat. Az 1958 októberében összehívott bölcsészkari gyűlésen Vastag Lajos kissé merészhangú válaszaival kivívta kollégái rokonszenvét. Ezért a gesztusért az egyetemisták közül egyeseket kicsaptak nem csak a kolozsvári, hanem az ország valamennyi egyeteméről (mint a filmben szereplő heteket is). A november 4-én összehívott, második kari gyűlésen Koczka György (a filmbeli riporter) már ezt megelőzően bekövetkezett letartóztatása miatt nem vehetett részt. Ezután egyes egyetemisták végleg eltűntek, másokat letartóztattak vagy börtönbe zártak. Ezután jött a kolozsvári két egyetem, a Bolyai és a Babes egyesítése 1959-ben, ami tulajdonképpen a magyar egyetem megszűnését jelentette. A filmben szereplők elmondták: azokról sem szabad megfeledkezni, akik nem szenvedtek ugyan börtönbüntetést, de ezrek, tízezrek voltak, akik egyszerűen azért nem tanulhattak tovább, mert szüleik ún. kulákok voltak, esetleg lelkészcsaládból származtak, vagy külföldre emigrált rokonaik voltak Hogy kik voltak besúgóik, erre ma sincs bizonyíték, de sejteni lehet. A 7-ek: Csőgör Enikő, Lázár Erzsébet, Baranyi László, László Annamária, Metz Katalin, Vastag Lajos - aki távollétében csak kazettán lehetett jelen a találkozón - valamint Boros Zoltán. A film megtekintése után kerekasztal-megbeszélés következett. Dan Rusiecki elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek november 5-én kellett volna bekövetkeznie az Egyetem téren, de a besúgók által erről tudomást szerző és megfélemlítésül kamionokkal nagy számban kivonuló szeku ezt lehetetlenné tette. Így elmaradt a tüntetés, ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások. Kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben (többek közt őt is), másokat kicsaptak az egyetemről. /Gáspár Hajnal: In memoriam 1958 - Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2004. február 16.

Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2004. október 4.

Gyergyószárhegyen, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) évente megtartott táborában osztották ki a hét végén a romániai magyar újságírók munkásságát honoráló nívódíjakat. A táborban jelen voltak a nemrég alakult Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) képviselői is. A kétnapos MÚRE-táborban az újságírók a médiaetika és a professzionalizmus témakörben hallgathattak előadásokat. Nívódíjasok: az írott sajtó kategóriában Nagy-Miklós Kund, a marosvásárhelyi Népújság napilap Múzsa című kulturális mellékletének főszerkesztője, a rádiósoknál Vincze Lóránt, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adása szerkesztője, a televíziós kategóriában Baranyi László, az MTV2 marosvásárhelyi tudósítója, fotós kategóriában Egyed Ufó Zoltán, a nagyváradi Erdélyi Riport fényképésze. Idén Lendvay Évának, az Előre, a Brassói Lapok és a Művelődés nyugalmazott munkatársának ítélték az Életmű-díjat, az Ágoston Hugó publicista szorgalmazására alapított Pro Amicitia-díj új tulajdonosa pedig Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke lett. A kezdő rádiósoknak ítélt Tomcsányi-díjat Szőcs Levente, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának munkatársa vehette át, különdíjjal jutalmazták a marosvásárhelyi rádió csapatát. A csapat tagjai: Thuróczki Emese, Kulcsár Andrea, Rákóczi Kinga, Bíró Zsolt és Rákóczi Levente. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ által kiosztott díjat Ferencz Imre, a csíkszeredai Hargita Népe újságírója vehette át. – A vajdasági és a romániai magyar újságírók érdekvédelmi szövetsége együttműködési megállapodást írt alá. /B. T.: MÚRE nívódíjakat osztottak Gyergyószárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2010. február 20.

EMEF: A támogatási pénzek elosztásáról nem tudtak megegyezni
Az Erdélyi Magyar Egyezető Fórum marosvásárhelyi ülésén döntés született arról, hogy az oktatási, illetve a kisebbségi törvénytervezetről az RMDSZ konzultálni fog a szövetségen kívüli magyar szervezetekkel is. Abban is egyezségre jutottak, hogy közösen lépnek fel a ciántechnológia betiltásáért. Az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési támogatás közös elosztásáról azonban továbbra sem tudtak megállapodni.
Öt évvel ezelőtt az RMDSZ ellenzéke élesen bírálta a szövetség által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében most lehetősége lesz beleszólni az ismét napirendre tűzött dokumentum véglegesítésébe.
- Együtt dolgozunk, megegyeztünk ebben, az oktatási törvénytervezeten, mert ezt minél hamarabb a kormánynak el kellene fogadnia és utána a parlamentnek, de együtt dolgozunk olyan kérdések megoldásán is, mint például az a reformintézkedés, amely a finanszírozásra vonatkozik, de amely a jelenlegi formájában könnyen elvezethet magyar iskolák, magyar osztályok megszüntetéséhez, és éppen ezért a kritérium-rendszeren változtatni kell – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ elnök.
Románia a fejlesztési régiók átszervezésére készül. Az erdélyi magyarok között nincs vita arról, hogy a tömbmagyarságot nem szabad szétszakítani.
- A regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz és annak fenntartásához – fejtette ki Tőkés László EP-képviselő, EMNT elnök.
Az RMDSZ márciusban nem tartja időszerűnek az újabb Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését, amely pártállástól függetlenül összefogná a székely települések elöljáróit.
Baranyi László. Forrás: Erdély.ma

2010. május 5.

A temesvári magyar nyelvű rádiózás 20 éve
Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1955. május 5-én szólalt meg először a temesvári rádió román nyelvű adása és 35 évvel később, 1990 tavaszán indult be a rendszeres műsorszórás magyar, bolgár, cseh és szlovák nyelven.
Lehőcz László, a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségének jelenlegi vezetője a Nyugati Jelennek elmondta: magyar nyelven először 1989. december 22-én köszöntötték a temesvári rádióhallgatókat, de a rendszeres műsorszórás 1990 első hónapjaiban indult be, Albert Dénes, Fall Ilona és Koczka György szerkesztésében. A magyar adás első szerkesztőségvezetője Baranyi László lett, aki tíz évig irányította a temesvári rádió magyar adásának szerkesztőségét. Az indulás óta eltelt húsz év folyamán a temesvári rádió magyar nyelvű műsorait Albert Dénes, Bányai Aranka, Baranyi László, Bartha Csaba, Băruţa Krisztina, Erdély Rita, Fall Ilona, Gáspár-Barra Réka, Jámbor Gyula, Kiss Anikó, Koczka György, dr.Lakatos Gábor, Lehőcz László, Martin Ágota, Matekovits Mária, Matekovits Mihály, Mátray László, Mészáros Ildikó, Molnár Krisztina, Nagyálmos Ildikó, Pataky Lehel Zsolt, Szekernyés Irén, Szekernyés János és Tar Mónika szerkesztették.
A temesvári rádió magyar adása elsősorban a Nyugati Régió (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyék) magyar közösségei számára készíti műsorait, de a középhullámú adó nagy teljesítményének köszönhetően az adások egész Nyugat-Romániában, Erdély keleti részén, de Magyarországon és a Vajdaságban is foghatók. A naponta 14-15 óra között középhullámon, 20-21 óra között pedig ultrarövid hullámon fogható temesvári magyar rádióadások témája igen változatos: hírek, ifjúsági és családi magazinműsorok, nyelvművelő és orvosi rovatok, nyugdíjas műsor, kulturális jellegű műsorok, a különböző vallásfelekezetek műsorai. 1997 óta a magyar rádió Szegedi Stúdiójával közösen szerkesztik az Európa Hullámhosszán című eurorégiós magazinműsort. A napokban beindul az új kiskossói ultrarövid hullámon sugárzó adótorony, ami jelentősen megnöveli a temesvári rádió URH műsorai, köztük az esti magyar nyelvű adás vételi körzetét
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. május 11.

Húszéves a Temesvári Rádió magyar adása
Húszéves a Temesvári Rádió magyar adása. Először 1989. december 22-én, mindjárt a forradalom után köszöntötték magyar nyelven a temesvári rádióhallgatókat. A rendszeres kisebbségi műsorok azonban csak 1990 tavaszán indultak be. Ekkor magyar, bolgár, cseh és szlovák nyelvű szerkesztőségek alakultak a romániai közszolgálati rádió temesvári stúdiójában.
Hétfőtől vasárnapig, a hét minden napján délután két órától és este nyolc órától jelentkezik a Temesvári Rádió magyar adása, amely 1990 májusában Koczka György, Fall Ilona és Albert Dénes szerkesztésében indult be. Az első szerkesztőségvezető Baranyi László volt, akit Bartha Csaba követett. Ma Lehőcz László a magyar adás főszerkesztője.
A belső és külső munkatársak által készített egyórás magyar adásokban ma hírek, ifjúsági és családi magazinok, nyelvművelő és orvosi rovatok, nyugdíjas műsor, kulturális jellegű műsorok, valamint a különböző vallásfelekezetek műsorai kapnak helyet. Fall Ilona most éppen az egyik leghallgatottabb műsort, a vasárnapi szívküldit készíti. Ide mindenféle levelek beérkeznek, többször is előfordult már, hogy a hallgatók ezen a rovaton keresztül egymás segítségére siettek. Például akkor, amikor egy aradi orvos egy ritka gyógyszer próbált beszerezni a Temesvári Rádió magyar adása révén.fogható a Temesvári Rádió, amely „hivatalosan" elsősorban Románia nyugati részét, Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyéket szolgálja. Az adó nagy teljesítményének köszönhetően az adások azonban egész Nyugat-Romániában, Erdély keleti részén, de Magyarországon és a Vajdaságban is foghatók.
A temesváriak 1997 óta a Magyar Rádió szegedi stúdiójával közösen szerkesztik az Európa Hullámhosszán című eurorégiós magazinműsort. Ez azonban nem az egyetlen külföldi együttműködésük. A húszéves évfordulóra a magyar szerkesztőség jó hírt kapott: a napokban egy olyan új adótorony indul be, amely jelentősen megnöveli majd a Temesvári Rádió vételi körzetét, köztük az esti, nyolc órai magyar nyelvű adásét is.
Duna TV, Térkép
Erdély.ma

2010. május 15.

Rendezvénysorozat a székely identitás megőrzésére
Maros, Hargita és Kovászna megye önkormányzata első ízben szervezett olyan közös ünnepségsorozatot, amely a Székelyföld sajátos kulturális identitását tudatosítja. A Székelyföldi Napoknak elnevezett egy hetes rendezvénysorozat Marosvásárhelyen kezdődött meg.
„Fiatal van, vagy három-négy pár. De idősek már nincsenek. Nincsenek olyan párok, hogy férj-feleség menjen” – mondja az idős Csákány Erzsébet Magyarpalatkáról.
A palatkai hagyományőrzők azt magyarázzák a Maros Művészegyüttes utánpótlás-nevelőjének, hogy szülőfalujukban nem könnyű továbbörökíteni sajátos táncaikat.
„Hagyományőrző, adatközlő táncosokat hozunk be a székházunkban a szórványból, olyan embereket, akik nehezebben mozdulnak meg, de igaziból kincset rejtenek az ő táncaikban, hagyományaikban” – mondja Barabási Attila-Csaba, a Maros Művészegyüttes aligazgatója. A közös ünneplés erősíti az összetartozást és megkönnyíti a térség sajátos kultúrájának megismertetését – vallják a szervezők. A három megye önkormányzata a térség termékeit, sajátos ízeit, kulturális kincseit szeretné bemutatni az első ízben megrendezett Székelyföldi Napokon.
Baranyi László
Duna Tv, Híradó
Erdély.ma

2010. június 25.

Markó-Tőkés vita lesz Tusnádfürdőn
Nem jutottak közös nevezőre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum tagszervezetei a közösen felállítandó Kulturális Autonómia Tanács ügyében. Markó Béla és Tőkés László azonban vállalta, hogy egy hónap múlva, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, nyílt fórumon folytatják a vitát.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban azonos súllyal van jelen az RMDSZ és ellenzéke. A testület csak konszenzusos döntéseket hozhat.
- Fontos beszélgetésünk volt az erdélyi magyar felsőoktatásról, beleértve – ami most a legsürgősebb – hogy valamiképpen gyorsítsuk föl és támogassuk a Sapientia Egyetem akkreditációját – mondta el Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem ért egyet azzal, hogy a közösen megalapítandó Kulturális Autonómia Tanács az RMDSZ egyik testülete legyen:
– Az RMDSZ nem akar olyan kérdésekben jogosítványokat biztosítani a Kulturális Autonómia Tanácsnak, mint például az anyagiak elosztása, a támogatáspolitika – jegyezte meg Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke.
A Kulturális Autonómia Tanács megalakítását a kisebbségi törvénytervezet is előirányozta, de az öt éve beterjesztett jogszabályt máig sem fogadta el a bukaresti parlament.
Baranyi László
Duna Tv
Erdély.ma

2010. október 7.

Szent László szobrot avattak Nyárádszentlászlón
Az ünnepségen az RMDSZ elnöke azt mondta: Szent László csaknem egy évezreddel ezelőtt bebizonyította, hogy az országot megtartani csak egységben lehet. Markó Béla szerint a szoborállítás része az elvitatott múlt, és a közterek visszaszerzésének.
A műalkotást Gyarmathy János szobrászművész ajándékként készítette a falunak amelyben nevelkedett, bronzba öntését és köztéri elhelyezését pedig az RMDSZ, illetve a község önkormányzata támogatta.
A kommunizmus idején a falut megfoszt
„Maga a szép Szentlászló név is megszűnt és a falut Gálfalvához csatolták. 1990 után sikerült újra elérni, hogy visszakapja a nevét: én ennek nagyon örvendtem és gondolom, hogy ezzel, hogy itt elhelyeztük ezt a szobrot, már ilyen nem fog megtörténni" – mondta el a szobrászművész. Nyárádszentlászlón egy rendkívül értékes freskókat rejtő, Árpád-kori -ma unitárius- templom őrzi a lovagkirály emlékét: feltárása és restaurálása három éve kezdődött.
Baranyi László
Duna TV ották identitásától – ennek visszaszerzéséhez akart a maga eszközeivel a szobrász hozzájárulni. Erdély.ma

2010. október 10.

Turul szobor áll a Beszterce megyei Várkudu templomkertjében
Ismét áll turul szobor a Beszterce megyei Várkudu templomkertjében. Elődje 1945-ben vált a jelképtisztogatás áldozatává. Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke felkereste a szomszédos Vice szórványkollégiumát is, ahol csángó gyermekek befogadásával mentették meg a magyar iskolát a bezárástól. A mezőségi Vicére a környékről, és a távoli csángóföldről is érkeztek olyan gyerekek, akik odahaza nem tanulhatnának magyarul. A kollégium támogatói szerint a szórványt nem szabad leírni. A Bethlen városához tartozó Várkudu lakosságának többsége magyar – ez ma már ritkaságnak számít a Mezőségen. A magyar jelkép helyreállítását a román polgármester is támogatta: a turul emlékművet az Országgyűlés alelnökével közösen leplezték le. - A Kárpát-medence csak együtt fog fölemelkedni, részeiben soha. Tehát mint a repülőgép: nem lehet, hogy egyszer a szárnya, aztán a törzse, nem, együtt fog fölemelkedni.
Az eredeti turul-emlékmű avatásán, 1941-ben négy levente állt díszőrséget. Közülük ketten érték meg a szobor helyreállítását.
Baranyi László
Duna Tv, Híradó, Dunatv.hu

2010. november 10.

Ilie Năstase idegengyűlölete
A Pro Európa Liga felszólította a román külügyminisztériumot, vonja vissza Ilie Năstase egykori teniszcsillag ENSZ-megbízatását, mivel az összeegyeztet- hetetlen idegengyűlölő kijelentéseivel. Năstase, aki a Civilizációk Szövetségének romániai nagykövete, egy interjúban azt mondta. ő úgy oldaná meg a roma-kérdést, hogy Hargita megyébe telepítené őket, mert ott amúgy is kívánatos lenne az etnikai arányok megváltoztatása.
A Pro Európa Liga elnöke, Smaranda Enache az elakadt románia oktatási törvény megszavazását is sürgette. Szerinte a törvényt azért támadják a szenátus szakbizottságában, mert az bővítené az anyanyelvű oktatást Romániában. Smaranda Enache hozzátette: „Minden kisebbségi iskolában Románia történelmét és földrajzát anyanyelven lehetne tanulni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a része a törvénynek nagyon pozitív, előrelépést jelent az 1995-ös törvényhez képest és ezt el kell fogadni. Emberjogi szempontból ezt támogatjuk". Baranyi László
Duna TV
Erdély.ma

2010. december 5.

Markó Béla felelőtlenségnek tartja a pártalapítást
Az RMDSZ elnöke felelőtlennek tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pártalapítási szándékát. A Tőkés László vezette mozga- lom szombaton országos küldöttgyűlésén döntött arról, hogy megalakítja az Erdélyi Magyar Néppártot, ezzel erősítve a magyar autonómia-törekvéseket. Markó Béla szerint a megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét.
„Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban különvéleménye van, pártot hozzon létre” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Baranyi László
Duna TV, Erdély.ma

2011. január 25.

A Székely Nemzeti Tanács uniós szintű jogalkotást kezdeményezne
Az őshonos kisebbségek önrendelkezéséről szeretne uniós szabályozást a Székely Nemzeti Tanács. December 15-e óta az európai polgárok kezdeményezhetik a jogalkotást. Ehhez egymillió aláírás szükséges, hét tagországból. A Székely Nemzeti Tanács az elsők között élne a lehetőséggel.
Az uniós joganyagban nem léteznek nemzeti közösségeket védő előírások – ezért is mondhatja (több-kevesebb cinizmussal) bármely tagállam, hogy az európai normáknak megfelelően kezeli a kisebbségi kérdést. Ebben a témában csak az Európa Tanács próbált szabályokat alkotni: jobb híján ezek jelentik ma a hivatkozási alapot. Ez utóbbi testület egyedüli kötelező szabálya, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, nagyon óvatosan fogalmaz, és nem határozza meg, mit ért nemzeti kisebbség alatt.
A Székely Nemzeti Tanács azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió ismerje el az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát. Nem a Székelyföld autonómia-statútumához, hanem az összes őshonos kisebbségre érvényes jogszabály-tervezethez gyűjtenének aláírásokat – szerte Európában.
Otthon volt már az SZNT-nek hasonló akciója: három éve egy nem hivatalos népszavazáson több mint 200 ezren támogatták a Székelyföld területi autonómiájának törvénybe foglalását.
Baranyi László
Duna TV, Térkép
A műsor vendége volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Erdély.ma

2011. január 26.

2012. március 22.

Őrségváltás” az MTI-nél
A határon túli magyarság egyre nagyobb arányban szerepel a magyar közmédiában, a nekik szóló rétegmagazinok mellett a fő műsoridőben sugárzott hír- és háttérműsorok is foglalkoznak ügyeikkel – közölték a közmédiumok vezetői, akik a Kárpát-medencét és a diaszpórát érintően számoltak be a magyar nyelvű közszolgálati média helyzetéről az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának keddi esti ülésén.
Havasi János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) határon túli kapcsolatokért felelős különmegbízottja azt tartotta fontosnak, hogy a határon túli tudósítói hálózat ne csak a hírműsorokon, hanem a kulturális és közéleti magazinokon keresztül is bemutassa a külhoni magyarság mindennapi életét.
A tudósítói hálózatról szólva „önkritikusan” megállapította, hogy kialakításában, kezelésében, felügyeletében és finanszírozásában átmeneti nehézségeket okozott az átalakítás. Beszámolt arról is, hogy Erdélyben két olyan tudósítói pont kialakítása is várható, ahonnan élő adásban is bejelentkezhet a tudósító: Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Belénessy Csaba, az MTI Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a hírügynökség az elmúlt év második felétől – egy új rovatvezetői poszt kialakításával – jelentősen, mintegy 60-65 százalékban növelte a határon túli magyarokról szóló hírek arányát. A tudósítói hálózattal kapcsolatban Havasi azt mondta: az MTI tavaly májusra készítette el az erről szóló tervét az MTVA számára, reméli, hogy ennek végleges formája hamarosan megvalósul. Utalt arra, hogy ezzel megerősödhet a Kárpát-medencei és közép-kelet-európai hálózat, például Kijevben és Zágrábban jöhet létre új poszt.
Az MTI egyébként már februártól megerősítette a romániai tudósítói csapatát, ami Távirati Iroda romániai híranyagának látványos gyarapodásán is látszik. A rekord ideig – nyolc és fél évig – Bukarestben szolgálatot teljesítő Garzó Ferencet a Duna TV eddigi marosvásárhelyi tudósítója, Baranyi László váltotta fel a fővárosban. Munkáját Kolozsvárról Gazda Árpád főállású tudósító segíti, aki a MOL Rt. Közösségért Alapítványa éléről tért vissza az újságíráshoz. Az MTI romániai csapatát Borbély Tamás, a Szabadság újságírója egészíti ki, aki már Garzó Ferenc elődjének, Gózon Ferencnek is munkatársa volt Bukarestben. Tegnap Baranyi Lászlótól részleteket szerettünk volna megtudni a tevékenységükről, ám lapunk kérését elhárította, mondván: erről csak az MTI budapesti illetékesei nyilatkozhatnak.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. március 22.

Rendszeres magyar nyelvű misét kért a csángó tanács a bukaresti apostoli nunciustól
A csángó tanács küldöttsége rendszeres magyar nyelvű misék engedélyezését kérte csütörtökön Románia apostoli nunciusától – közölték az MTI-vel a küldöttség tagjai a Vatikán bukaresti külképviseletén tett látogatás után.
A jászvásári (Iasi) püspökséghez tartozó, moldvai csángó falvakban románul miséznek a katolikus papok, ez alól csak a magyarországi turisták számára rendezett alkalmi szertartások jelentenek kivételt. A delegáció tagjai a csángó tanács öt tagszervezetét képviselték. A bukaresti küldöttségben Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke, Duma András, a Szeret Klézse Alapítvány elnöke, Gyurka Valentin, a Külsőrekecsinért Egyesület elnöke, Antal János, a forrófalvi Phoenix Egyesület elnöke és Duma Dániel, a csíkfalusi Csángó Rádió munkatársa vett részt. Nyisztor Tinka azt MTI-nek elmondta: hat éves szünet után jött ismét csángó küldöttség Románia és Moldva Köztársaság apostoli nunciatúrájára Bukarestbe, ahol most először találkoztak Francisco Javier Lozano pápai nunciussal. A nuncius elődje, Jean-Claude Perisset érsek a 2004-es jászvárási zsinaton elérte azt, hogy a moldvai püspökség legalább a magyarországi vendégek látogatásakor engedélyezzen alkalmi, magyar nyelvű misét a csángó templomokban – magyarázta Nyisztor Tinka. A csángó tanács most azzal a kéréssel fordult a Vatikán romániai képviselőjéhez: segítsen elérni, hogy rendszeresítsék a magyar nyelvű szertartásokat és azokról ne tiltsák ki a csángókat. “Most csak ez van nálunk, de ez nem jó, mert mi nem azért jártunk, hogy a magyarországi vendégeknek legyen miséjük Pusztinában, és csak úgy tudunk mi is misét hallgatni, őmellettük. De valóban kellett ez a hat év, hogy kiderüljön, hogy ezek a misék nem nekünk szólnak” – mondta Nyisztor Tinka. Hozzátette: előfordult olyan eset, amikor egy magyarországi csoportnak szervezett magyar mise miatt megtelt helyiekkel a pusztinai templom, de a plébános kiküldte az embereket és csak az anyaországi turistacsoport vehetett részt a vendégpap által bemutatott magyar szertartáson. A csángó küldöttség tagjai elmondták, hogy a jászvásári püspök többször is megígérte nekik a magyar nyelvű misét. Tudomásuk szerint két olyan pap is szolgál az egyházmegyében, aki évekig tanult Magyarországon, a püspök mégsem küldte őket csángóföldi szolgálatra, inkább egy állatfarmon, meg egy Jászvásár melletti faluban foglalkoztatja őket. Gyurka Valentin beszámolója szerint a nuncius barátsággal fogadta a csángó küldöttséget és azt ígérte, közbenjár ügyükben a jászvásári püspöknél. Az MTI megkeresére a Vatikán bukaresti képviselete péntekre ígért tájékoztatást az apostoli nuncius álláspontjáról.
Baranyi László
MTI

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68