udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
27
találat
lapozás: 1-27
Névmutató:
Bartha Réka
2001. december 15.
A Nyugati Jelen aradi magyar napilap novembertől irodalmi melléklettel bővült. Alapította Böszörményi Zoltán, szerkeszti Hudy Árpád Münchenből, aradi munkatársa Irházi János, Kolozsvárról Karácsonyi Zsolt. A szerkesztők szándéka: "átfogó irodalmi körképet vázolni a magyarlakta európai régiók műhelyeiről, s a horizontunkat későbbi lapszámainkban a tengeren túli magyarok műveire, alkotásaira is szeretnénk kiterjeszteni." A melléklet nyolc újságoldal terjedelmű, összehajtott, mint a Népújság melléklete, a Múzsa. Az első szám hozta Kányádi Sándor Bajor Andor kései elsiratása című versét, Bartha Réka a kortárs drámairodalom brassói fesztiváljáról tudósított, Karácsonyi Zsolt a kolozsvári színház Fordítások című előadásáról írt. Hudy Árpád a müncheni bajor-magyar hungarológiai műhelyt ismertette és bemutatta ügyvezető igazgatóját, az 1960-ban Kolozsvárott született dr. K. Lengyel Zsoltot, aki nagydoktori címét 1992-ben a korai transzszilvanizmus eredetéről és formáiról írott disszertációjával szerezte meg. /B. D.: Irodalmi Jelen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./2005. október 20.
Brassóban nem akarnak fizetni a bécsi döntés kárvallottjainak. Több mint száz Brassó megyei magyar személy a helyi nyugdíjpénztárnál az őket megillető kárpótlást igényelték a 2000. évi 189-es törvény alapján. Bukaresti utasítások szerint azonban az 1940-es bécsi döntés kárvallottjai csupán Észak-Erdélyben jogosultak kárpótlásra. A diszkriminatív eljárás érintettjei tárgyi bizonyítékokkal is rendelkeztek, ezért a Brassó megyei RMDSZ-szervezet hivatalosan javasolta a helyi Nyugdíjpénztár vezetőségének, hogy hagyja jóvá a kárpótlást. Nádudvary György jogász szerint a törvény nem tesz megkülönböztetést az Észak-Erdélyből elmenekült román és a Dél-Erdélyből elmenekült magyar kárvallottak között. Kovács Attila parlamenti képviselő, Brassó megyei RMDSZ-elnök a parlamentben is interpellált az ügyben. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter az interpellációra adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy az esetleges félreértelmezések elkerülésére a törvény módosítására van szükség. /Bartha Réka: Etnikai megkülönböztetés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2005. október 25.
Lakókat keresnek a négyfalusi kollégiumba. Az épület a Barcasági Csángó Alapítvány tulajdona, huszonöt évig azonban diákszállóként működtetné a Bácsfalusi Evangélikus Egyházközség. A Barcasági Csángó Alapítványt a rendszerváltozás után alapították Hétfaluban azzal a céllal, hogy a vidék csángósága körében elősegítse a főként kulturális és oktatási összefogást. Az alapítvány nemcsak a barcasági csángó falvak magyar oktatási intézményeivel tervezett együttműködést, hanem a Négyfaluban működő magyar tannyelvű Zajzoni Rab István Középiskolával is. Az alapítvány által megvásárolt ingatlannak, a Csángó Háznak a helyi oktatási intézmény kollégiumaként kellett volna működnie. A középiskolával azonban nem alakult ki partnerségi viszony. Simon András, az alapítvány kezdeményezője, bácsfalusi evangélikus presbiter elmondotta: az ingatlant, az Illyés Alapítvány támogatásával vásárolta meg a 90-es években a Barcasági Csángó Alapítvány. Az épület rossz állapota miatt a tatarozás tetemes összeget igényelt, s emiatt lassan haladtak a munkálatok. A Bácsfalusi Evangélikus Egyházközség főként egyházi támogatásokból felújította az épületet és 2005 január elsejétől huszonöt évre átvette az alapítványtól a működtetési jogot. A Csángó Házat mára kilencven százalékban felújították. Most azonban benépesítése okoz gondot. A 46 férőhelyes bentlakásban jelenleg négy diák lakik. Az egyházközség nevelőt is alkalmazott, Nagy János nyugalmazott tanár személyében. A működtetők abban reménykednek, hogy minél több, más vidékről származó, Négyfaluban és Brassóban tanuló középiskolás és egyetemista ide jön lakni, s az általuk fizetett bérből legalább az épület költségeit fedezni tudják. Tóth-Pál Dávid bácsfalusi evangélikus lelkész, a Barcasági Csángó Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a lakhatási körülmények igen vonzóak. „Négyfalu és Brassó mára már annyira összenőtt, hogy nem jelent különösebb problémát Brassóból ide kijutni, a busz pedig igen gyakran jár” – mondotta a lelkész. /Bartha Réka: Négyfalusi Csángó Ház ajtaja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./2005. november 29.
Az Állami Birtokok Ügynökségének tulajdonából kapja vissza földterületeit tizenegy brassói parókia, ugyanis a polgármesteri hivatal nem rendelkezik több földterülettel. A magyar parókiák közül a belvárosi katolikus, a Brassó-Bolonyai katolikus, valamint az evangélikus-lutheránus birtokába kerülnek vissza földterületek. Szakál András alprefektus elmondta: régóta húzódó ügy Brassóban az egyházi földterületek visszaszolgáltatása. /Bartha Réka: Tíz brassói egyházközség kapja vissza földjeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2006. január 19.
Törvényi útvesztőkbe kényszeríti a brassói Nyugdíjpénztár és a Táblabíróság azokat a magyarokat, akik az 1940-es bécsi döntés folytán elszenvedett etnikai üldöztetésük miatt állami kárpótlást kérnek. Egyik vagy másik intézmény hiányosnak vagy egyenesen hamisnak nyilvánítja bizonyítékaikat. Az igénylőknek akár tíz órán keresztül kell várakozniuk a Táblabíróságon, amíg bebocsátást kapnak, hogy aztán elutasítsák kérésüket. Szép Károly brassói lakos édesapját a MÁV-ból CFR-ré váló vasúti társaságtól bocsátották el, s emiatt családjával együtt Marosvásárhelyre menekült. Szép Károly családja etnikai üldözöttségének bizonyítására két olyan tanút kért föl, akikkel annak idején együtt menekült el Brassóból. A Táblabíróságon kérését elutasították, mert szerintük nem diszkriminációról van szó: az érintett apja önként nézett más munka után. Az etnikai üldöztetés ténye nehezen bizonyítható. Nádudvary György jogász, elmondta, hogy egyre több kérvényt utasítanak vissza. Eddig százhúsz Brassó megyei magyar lakos kárpótlását tagadták meg olyan címen, hogy esetükben nem etnikai alapú megkülönböztetésről van szó. Nádudvary az RMDSZ megyei szervezetének elnökével, Kovács Attilával és ügyvezető elnökével Tóásó Áron Zoltánnal több ízben is fölkereste a Nyugdíjpénztár illetékeseit. Azok tagadták a diszkriminációt, sőt politikai nyomásgyakorlással vádolták az RMDSZ vezetőit. A 2000 novemberében hatályba lépett 189-es törvény az állami hatóságok által nemzeti hovatartozásuk miatt üldözött személyeket hivatott anyagi jóvátétel formájában kárpótolni. A törvény alkalmazási utasításai csupán 2002-ben léptek érvénybe – kárpótlásra jogosítja azokat, akik bizonyítani tudják, hogy 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között hátrányos bánásmódban volt részük. /Bartha Réka: Kitoloncoltak kálváriája a törvények labirintusában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2006. március 27.
Bíró Béla publicista, egyetemi tanár, a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtárban szervezett olvasótalálkozón beszélt Ágoston Hugó A lábujjhegyre állt ország című, Markó Bélával készült interjúkötetét. /Bartha Réka, Domokos Péter: „Testőri interjúk” Markó Bélával. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2006. március 29.
Werner Sommerauer brassói forradalmárt, az 1987-es kommunistaellenes munkástüntetés résztvevőjét és Marius Oprea történészt 2002-ben perelte be becsületsértésért Ristea Priboi volt képviselő. Priboi volt szekustiszt március 28-i fellebbezésének helyt adva az ügyet újratárgyalják. Marius Oprea történész és Stejarel Olaru könyve az 1987-es brassói eseményekről 2002-ben jelent meg. Ebben Werner Sommerauer arról nyilatkozott, hogy Ristea Priboi szociáldemokrata párti képviselőben ráismert hajdani kínzójára. Sommerauer állítását több brassói forradalmár is megerősítette. Priboi ezután lemondott a Külföldi Hírszerző Szolgálat parlamenti bizottságának elnöki tisztségéről. Később Sommerauert és Opreát becsületsértés vádjával beperelte. Bukarest 1. kerületének törvényszéke alapfokon felmentette a vádlottakat, az ügy átkerült Ploiesti-re, ahol március 28-án újratárgyalást rendeltek el. „Számomra világos, hogy ez a per megrendezett színjáték. Meghurcoltak, ráment az egészségem és a családom nyugalma is” – mondotta Werner Sommerauer. Florin Postolachi, a brassói November 15. Egyesület elnöke szerint az ügy azt bizonyítja, hogy a hazai igazságszolgáltatás működésképtelen. /Bartha Réka: Ristea Priboi diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2006. április 28.
A népmesegyűjtő Horger Antalról szóló előadással vesz részt a brassói Megyei Könyvtár Magyar Kulturális Központja a most kezdődött Brassói Napokon. Hat brassói óvónő és tanítónő népmesetanítással kapcsolatos tapasztalatairól, módszertani eszközeiről is beszámol majd, jelezte Máthé Szende Enikő, a társszervező Magyar Kulturális Központ vezetője. /Bartha Réka: Brassói Borsétány, Lópiac és Virágsor. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2006. június 26.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is ellátogatott június 24-én Kisvárdára, a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljára. Az elnök asszony megtekintette Csehov Három nővérét, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában (rendező Vidnyánszky Attila), valamint a temesvári Csiky Gergely Színház Christian Dietrich Grabbe Don Juan és Faust című produkcióját, Alexander Hausvater rendezésében. Szili Katalin részt vett a szakmai beszélgetésen is, amelyen a kritikusok és az alkotók szoktak gondolatokat cserélni az előző este látott előadásokról. A szakmai klub után a Fesztivál ötletbörze című kötetlen beszélgetésen a szervezők és résztvevők mondták el javaslataikat, ötleteiket. /Köllő Katalin: Szakmai klub a kisvárdai színházi fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Ötödik napja zajlik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A program sűrűnek mondható, a rendezvény tíz napja alatt harmincnál több előadást zajlik, ezeknek több mint fele versenyelőadás. A fesztivál szakmai fórum, de egyben a határ menti kisváros színházkedvelői számára szervezett színházi seregszemle is. Amivel a Kisvárdán fellépő színházaknak számolniuk kell, az a nem mindig alkalmas játék- és nézőterek. A rendezvénynek – szakmai jelentősége mellett – „nemzetmegtartó” szerepe is van, alkalmas játéktere azonban annál kevesebb. /Bartha Réka: Térgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Vidnyánszky Attila Három nővér-előadása Oroszország pusztulásának, az új barbárság eluralkodásának apokaliptikus képét nyújtja. Vidnyánszky rendező ezt nagyon erőszakosan akarja megmutatni. Csehov szókimondása azonban más minőségű. A rendező darabokra töri a csodálatosan megkomponált művet, és saját érzése és indulatai szerint rakja újra össze. /Zsehránszky István: Négykezes. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2006. június 27.
„Arra kell gondolnunk: mi lesz öt, tíz, vagy akár negyven év múlva” – szólította fel a közös jövőbe tekintésre a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja hogyan továbbjáról vitázókat egy erdélyi színidirektor. A tervezés – rövid, közép- és hosszú távon is – egészséges dolog. Azonban a tervezgetés és változtatás rugalmasságához szükséges, hogy ne csupán azért változtassunk, mert illik. A színházi vezetők közül néhányan nemcsak hogy az utánuk következő nemzedékek esetleges opcióira, hanem az általuk vezetett jelenlegi társulatokra sem gondolnak tervezgetés közben. Ellenben ők azok, akik szívesen meghatároznák, mi történjen a fesztivállal. /Bartha Réka: Felekirályságok felelőssége. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2006. július 12.
Az európai és a hazai közigazgatásról volt szó július 11-én a tusnádfürdői III. Kárpát-medencei diákszeminárium meghívottjai: Forgács Imre, a magyarországi Fővárosi Közigazgatási Hatóság, Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács, valamint Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Demeter János kihívásként értékelte az EU önkormányzati rendszerének egységesítését, amely által a tagországokban homogenizálódnak a közigazgatási szolgáltatások. Bunta Levente szerint az általa vezetett hivatalban megtörtént a nemzedékváltás. Hátrányt jelent a politikum túlzott beavatkozása a helyi és megyei közigazgatási döntésmechanizmusba. /Bartha Réka: Közigazgatási buktatókról Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2006. július 24.
Orbán Viktor Fidesz-elnök Németh Zsoltot kérte föl arra, hogy a Jó reggelt, Magyarország! című kiáltványt ismertesse. A dokumentumot aláíró nyolc Fideszes politikus szeptember 23-ára a Hősök terére hívja a kiáltványhoz csatlakozó polgárokat. A kiáltvány erdélyi változatát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogalmazta meg és olvasta fel Tusványoson, Orbán Viktor beszédét követően. A Jó reggelt, Erdély! című kiáltványt nyolc hazai közéleti személyiség írta alá és ugyancsak az „erkölcsi-politikai válságra” hívja föl a figyelmet, de hazai vonatkozásban. Orbán Viktor az előadását követő, Tőkés László EMNT-elnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatón, egy, a szlovákiai és a romániai helyzet esetleges párhuzamaira vonatkozó kérdésre kifejtette, „a mór megtette, a mór mehet” példája – amelynek folytán a felvidéki magyarok szervezete, a Magyar Koalíció Pártja elesett a kormányzás lehetőségétől – arra kell hogy figyelmeztesse a határon túli magyar politikai erőket, hogy intézményeket hozzanak létre. Szlovákia az EU-ba való „belépőnek” tekintette a magyarok kormányképviseletét, az ország csatlakozása utáni első választáson azonban a szélsőjobboldal került hatalomra, amely – tíz év után először – nyilatkozataiban „rákos daganatnak” nevezte a felvidéki magyarságot. „Ha ezek az elfogadhatatlan kijelentések a csatlakozás előtt hangzottak volna el, Szlovákia be sem került volna az Európai Unióba” – hangsúlyozta Orbán. /Bartha Réka: Orbán és a szlovák „forgatókönyv”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ 2006. augusztus 15.
Brassó, a zene városa címmel egy héten át Bartókot és Mozartot ünnepli a Cenk alatti város. Negyedszerre vált augusztus 12-19 között „a zene városává” Brassó. A kétnapos Bartók-szeminárium a fesztivál társrendezvénye, amely a tudományos előadást zenehallgatással is elegyíti. /Bartha Réka: Bartók román népzenéje. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./2006. szeptember 7.
Szakál András, Brassó megye alprefektusa a vele készített beszélgetésben kifejtette, az RMDSZ őt javasolta a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkári tisztségére, azonban nem fogadta el a jelölést, úgy ítélte meg, hogy a Brassó megyei közigazgatásban nagyobb szükség van a munkájára. /Bartha Réka: Brassóban maradt az államtitkárjelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./2006. október 13.
Tizenkét dal is elhangzik Hanoch Levin izraeli drámaíró Jákobi és Lájdentál című, a kolozsvári Állami Magyar Színház által nemrég bemutatott drámájában. Hanoch Levin Izrael legjelentősebb és legtermékenyebb színpadi szerzője. Levin 1972-ben írt drámája Romániában először kerül színre, a rendező az izraeli Elie Malka. /Bartha Réka: Dalra fakadó abszurd dráma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2006. október 31.
Az ASTRA Film Fest nemzetközi zsűrije Kincses Réka Balkán bajnok című filmjének ítélte a nagydíjat, melyben a rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket a családja életében történt változásokon keresztül mutatja be. Kincses Réka elmondta, ahogy előrehaladt a forgatással, egyre világosabbá lett számára, hogy nem a politika, hanem a családja a fontos. A Kincses család pozitívan reagált a filmre, annak ellenére, hogy ő a filmben úgyszólván nem nagyon kímélt senkit. A filmben egy párszor elhangzott: a mások fájdalmát is meg kell érteni. Kincses Rékának könnyebb a helyzete, mert ő Németországban él. A filmben nemcsak Kincses Előd politikai sikertelenségei lepleződnek le, hanem több, jelenleg aktív romániai magyar politikus is felbukkan kedvezőtlen megvilágításban. A filmben a rendező szülei /Kincses Előd/ állítják: „tudták”, hogy Frunda György RMDSZ-szenátor megfigyeli őket. Frunda tagadta ezt a vádat. „Hajlandó vagyok arra, hogy egy kompetens személy ellenőrizze, hogy létezik-e a dossziéjában vagy az enyémben ilyen nyilatkozat”, mondta Frunda. /Bartha Réka: „Nem kíméltem senkit”. Beszélgetés Kincses Réka ASTRA-díjnyertes dokumentumfilm-rendezővel.= Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./2006. november 10.
November 9-én Marosvásárhelyen megkezdődött az Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivál. Lovasi András, a Kispál és a Borz ex-frontember újdonsült színészként mesélt filmes tapasztalatairól. Másnap vetítenek két történelmi témájú mozgóképet is: Zágoni Balázs Képzelt forradalmát és Fischer István Varjúröptetés című, a bukaresti ’56-ról szóló filmjét. /Bartha Réka: Farkashajszás Alter-Native. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2006. november 30.
Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház első bemutatója a Lear király, Bocsárdi László rendezésében. /Bartha Réka: Sakkjátszma a vérpad árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2006. december 27.
Szélesebb körű, autonómiáról szóló konzultációt kezdeményezett Brassóban is az RMDSZ Nemzeti Liberális platformja. A Cenk alatti város – Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely után – az utolsó állomása volt a közvetlenül karácsony előtt megszervezett Autonómia és liberalizmus című konferencia-körútnak. Az RMDSZ országos vezetőségét Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke képviselte a rendezvényen. A fórum brassói résztvevői szerint valamennyi autonómiaforma közül a kulturális a legmegfelelőbb a szórványközösségnek. „Lényegileg különböző igényeink és problémáink vannak, mint a tömbmagyarságnak” – vélte Gábor Imre városi tanácsos, aki azt is hangsúlyozta: a brassói magyar közösség kulturális önrendelkezésében a kisebbségi törvény elfogadása jelentette volna az első lépést. Székely Ákos, a Brassói Magyar Diákszövetség ügyvezető elnöke úgy vélte: az RMDSZ-nek elsősorban a magyar közösséget kellett volna tájékoztatnia az autonómia-törekvésről, s csupán ezt követően kellett volna a közös igényt a többségi társadalom előtt is megjeleníteni. /Bartha Réka: „Autonómiakonzultációt” tartottak Brassóban is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2007. október 2.
Markó Béla szövetségi elnök és Winkler Gyula miniszter két különböző helyszínen – Kolozsváron és Temesváron – jelentette be: az RMDSZ két hét múlva, Marosvásárhelyen mutatja be a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepcióját, amelyet közvitára kíván bocsátani. Markó kifejtette: az RMDSZ álláspontja szerint a fejlesztési régiók kialakításánál figyelembe kell venni az adott tájegységek valós nemzetiségi, kulturális, földrajzi és történelmi sajátosságait is. Markóék felvetésére elutasítóan reagált az RMDSZ koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt egyik markáns politikusa. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök, aki elveti az „etnikai alapú közigazgatási egységek” létrehozását. /Bartha Réka, Cseke Péter Tamás: Már bírálják a „régiós térképet”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
lapozás: 1-27