udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
30
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30
NĂŠvmutatĂł:
Bartha Tibor
1997. jĂşnius 10.
A KolozsvĂĄrrĂłl Budapestre ĂĄttelepĂźlt idegsebĂŠsz, dr. Bartha Tibor 1992-ben Ăśt magyarorszĂĄgi tĂĄrsĂĄval egyĂźtt lĂŠtrehozta a NemzetkĂśzi Koher AlapĂtvĂĄnyt, hogy a hatĂĄron tĂşli magyarlakta terĂźleteken segĂtsĂŠk az egĂŠszsĂŠgĂźgy fejlesztĂŠsĂŠt a gerincsĂŠrĂźltek ellĂĄtĂĄsĂĄban. Nem egyĂŠni segĂŠlyeket kĂvĂĄnnak osztogatni, hanem megteremteni annak szellemi feltĂŠteleit, hogy ErdĂŠlyben meghonosodjon a ma mĂŠg alig lĂŠtezĹ traumĂĄs gerincellĂĄtĂĄs. Az alapĂtvĂĄny kapcsolatĂŠpĂtĂŠsbe kezdett, orvosi mĹąszereket juttatott el ErdĂŠlybe, 1995-ben SzĂŠkelyudvarhelyen - nĂŠmet ĂŠs amerikai orvosok rĂŠszvĂŠtelĂŠvel - kĂŠtnapos orvoskongresszust szervezett a nyaki gerinctraumĂĄkrĂłl. 1996-ban CsĂkszeredĂĄban tartottak ĂźlĂŠsszakot, majd novemberben SzĂŠkelyudvarhelyen. /Beke MihĂĄly AndrĂĄs: Magyar orvosok - hatĂĄrok nĂŠlkĂźl. AlapĂtvĂĄny az erdĂŠlyi orvosok tĂĄmogatĂĄsĂĄra. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 10./1998. szeptember 20.
1997 augusztusĂĄtĂłl szerepel a gyulafehĂŠrvĂĄri rĂłmai katolikus fĹegyhĂĄzmegye Interneten: W3.Datanet.hu/~inigo. Az erdĂŠlyi ĂŠrseksĂŠg honlapjĂĄn szerepel a pĂźspĂśksĂŠg felĂŠpĂtĂŠse nevekkel, cĂmekkel, szerepelnek a szerzetesrendek ĂŠs a lelkisĂŠgi mozgalmak is. /Barta Tibor: Egy ĂŠve az Interneten. = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), szept. 20./1998. december 4.
A kĂŠt hĂłnapja megalakult orvosi munkacsoport dec. 4-ĂŠn GyergyĂłszĂĄrhegyen, a SzĂĄrhegyi KulturĂĄlis KĂśzpontban orvosi tanĂĄcskozĂĄst tartott. Dr. Barta Tibor magyarorszĂĄgi idegsebĂŠsz, a Kocher AlapĂtvĂĄny elnĂśke tartott elĹadĂĄst. A tervek szerint az orvosok hat-nyolchetente fognak konferenciĂĄt rendezni. /Rokaly Zsolt: Orvosi konferencia GyergyĂłszĂĄrhegyen. = GyergyĂłi KisĂşjsĂĄg (GyergyĂłszentmiklĂłs), dec. 9-15. - 48. sz./ A GyergyĂłi KisĂşjsĂĄg fĹszerkesztĹje Kedves TamĂĄs GyopĂĄr, fĹszerkesztĹ-helyettes: Szondy ZoltĂĄn.1999. mĂĄjus 4.
FelĂşjĂtottĂĄk a GyergyĂłszĂĄrhegyen ĂĄllĂł ferences kolostor orgonĂĄjĂĄt. Az Ăźnnepi ĂĄtadĂĄskor Barta Tibor orgonahangversenyt adott. /OrgonaavatĂł SzĂĄrhegyen. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), mĂĄj. 4./ 1999. oktĂłber 16.
CsĂkszeredĂĄban immĂĄr tĂz ĂŠve megrendezik az orvosi elĹadĂĄssorozatot, hogy segĂtsĂŠget nyĂşjtsanak a hĂĄziorvosoknak, tĂĄjĂŠkoztatott a rendezvĂŠny hĂĄzigazdĂĄja, Csutak IstvĂĄn, a csĂkszeredai VĂĄrosi MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄz igazgatĂłja. A rendezvĂŠnysorozat Meducation nĂŠven kĂŠt ĂŠve intĂŠzmĂŠnyes keretek kĂśzĂśtt zajlik. Az elĹadĂłkat dr. Bartha Tibor ĂŠs barĂĄti kĂśre ĂĄltal lĂŠtrehozott magyarorszĂĄgi E.T. Kocher AlapĂtvĂĄny biztosĂtja. Bartha Tibor felhĂvta a figyelmet arra, hogy a hiĂĄnyszakmĂĄk neves kĂŠpviselĹit hĂvjĂĄk legtĂśbb esetben elĹadĂĄst tartani. /Meducation. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 16./2002. oktĂłber 17.
SzĹcs GĂŠza javasolta, hogy Budapesten ĂĄllĂtsĂĄk fel az 1956-os forrdalaom reprezentatĂv emlĂŠkmĹąvĂŠt. Ez az emlĂŠkmĹą MagyarorszĂĄg egyik Ăşj szimbĂłluma lehetne. "Ennek az alkotĂĄsnak a fĹvĂĄros egyik legjobban lĂĄthatĂł pontjĂĄn kellene hirdetnie minden itt ĂŠlĹ ĂŠs minden errejĂĄrĂł szĂĄmĂĄra, hogy kis nĂŠpek is kĂŠpesek nagy tettekre. Ez a vilĂĄgraszĂłlĂł, XXI. szĂĄzadi Ăşj SzabadsĂĄg-szobor, mint lĂĄtomĂĄs, kihĂvĂĄs ĂŠs feladat, talĂĄn kĂŠpes lesz egyesĂteni a nemzetet..." "ElsĹ kĂśrben azokat szeretnĂŠm megszĂłlĂtani, akiknek ĂŠlete, szemĂŠlye, sorsa, ĂŠletmĹąve szorosan kĂśtĹdik 1956-hoz, 1956 elĹkĂŠszĂtĂŠsĂŠhez ĂŠs emlĂŠkĂŠnek ĂŠbrentartĂĄsĂĄhoz - s ha javaslatom ezek egyetĂŠrtĂŠsĂŠvel talĂĄlkozik, meglesz annak az esĂŠlye, hogy ĂĄtfogĂł tĂĄrsadalmi, politikai ĂŠs kulturĂĄlis konszenzus teremtse meg azokat az alapokat, amelyeken felĂŠpĂźlhet az emlĂŠkmĹą...". A felhĂvĂĄs alĂĄĂrĂłi: Faludy GyĂśrgy; Halda Aliz - a Nagy ImrĂŠvel egyĂźtt kivĂŠgzett Gimes MiklĂłs menyasszonya; Gyenes Judith - MalĂŠter PĂĄl Ăśzvegye; KirĂĄly BĂŠla - az 1956-os NemzetĹrsĂŠg fĹparancsnoka; JĂĄnosi Katalin - Nagy Imre unokĂĄja; ifj. BibĂł IstvĂĄn - BibĂł IstvĂĄnnak, a Nagy Imre-kormĂĄny miniszterĂŠnek fia; PongrĂĄtz Gergely - a Corvin-kĂśz parancsnoka; SzilĂĄgyi JĂşlia - SzilĂĄgyi JĂłzsefnek, Nagy Imre mĂĄrtĂr munkatĂĄrsĂĄnak lĂĄnya Az 1956-os emlĂŠkmĹąvel kapcsolatos felhĂvĂĄshoz eddig csatlakoztak: Barta Tibor agysebĂŠsz; Benyhe IstvĂĄn tanĂĄr-kĂśzgazdĂĄsz; Bodor ĂdĂĄm ĂrĂł; BollobĂĄs EnikĹ egyetemi tanĂĄr; Csicsery-RĂłnay IstvĂĄn ĂrĂł; CsoĂłri SĂĄndor kĂśltĹ; Entz GĂŠza mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz; EĂśrsi IstvĂĄn kĂśltĹ; ifj. Feszt LĂĄszlĂł kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz; Amedeo Di Francesco egyetemi tanĂĄr (NĂĄpoly); FĂŠlicie M. de GĂŠrando-Teleki mĹąfordĂtĂł; Herner JĂĄnos irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz; IllyĂŠs MĂĄria mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz; KalapĂĄti Ferenc kĂśltĹ; KemĂŠny Katalin ĂrĂł; KertĂŠsz Imre ĂrĂł; KodolĂĄnyi Gyula kĂśltĹ; KolozsvĂĄri Papp LĂĄszlĂł ĂrĂł; LĂĄszlĂłffy AladĂĄr kĂśltĹ; OrbĂĄn GyĂśrgy zeneszerzĹ; Thomas OrszĂĄg-Land ĂşjsĂĄgĂrĂł; Hans Henning Paetzke mĹąfordĂtĂł; PekĂĄr IstvĂĄn, a Duna TelevĂziĂł elnĂśke; Rajk LĂĄszlĂł mŹÊpĂtĂŠsz; Selmeczi GyĂśrgy zeneszerzĹ; SzakĂĄly SĂĄndor tĂśrtĂŠnĂŠsz; Szepes Erika esztĂŠta; Szerdahelyi IstvĂĄn esztĂŠta; Szeremley Huba vĂĄllalkozĂł; SzilĂĄgyi SĂĄndor szerkesztĹ; SzĂśrĂŠnyi LĂĄszlĂł irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz; TakĂĄcs JenĹ zeneszerzĹ; Tempfli JĂłzsef pĂźspĂśk; TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk. AlĂĄĂrom, ha ez az emlĂŠkmĹą nem a kommunizmus megreformĂĄlĂĄsĂĄnak, hanem legyĹzĂŠsĂŠnek szimbĂłluma akar lenni - mondta PongrĂĄtz Gergely. Ăm a helyszĂn inkĂĄbb a VĂĄrosligetnĂŠl, a SztĂĄlin-szobor helyĂŠn lenne megfelelĹbb - vĂŠlekedett a Corvin-kĂśz parancsnoka. VĂŠgĂźl megegyeztek abban, hogy ez utĂłbbi inkĂĄbb egy 56-os emlĂŠktemplomnak lesz mĂŠltĂł helyszĂne - olyannak, csak nagyobbnak, amilyent KiskunmajsĂĄra tervezett Csete GyĂśrgy. EgyĂŠbkĂŠnt KiskunmajsĂĄn van az orszĂĄg egyetlen 1956-os mĂşzeuma, melyet PongrĂĄtz Gergely maga hozott lĂŠtre. /FelhĂvĂĄs az 1956-os emlĂŠkmĹą lĂŠtrehozĂĄsĂĄra. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 17./2002. november 8.
ElĹadĂĄssorozatĂĄnak negyedik darabjĂĄt tartotta Barta Tibor budapesti idegsebĂŠsz a RĂłmai Katolikus NĹszĂśvetsĂŠg szervezĂŠsĂŠben KolozsvĂĄron, nov. 6-ĂĄn. Barta Tibor felvĂĄzolta a kĂźlĂśnfĂŠle szerzetesrendek megjelenĂŠsĂŠt, jellegzetessĂŠgeit ĂŠs tevĂŠkenysĂŠgeit. /S. B. Ă.: Szerzetesek a tĂśrtĂŠnelem folyamĂĄn. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 8./2003. mĂĄrcius 2.
LĂŠstyĂĄn Ferenc atyĂĄt 90. szĂźletĂŠsnapjĂĄn, februĂĄr 12-ĂŠn budapesti tisztelĹi nem a szokvĂĄnyos formĂĄban kĂśszĂśntĂśttĂŠk. Az Arcanum AdatbĂĄzis Kft. megjelentette a monumentĂĄlis Megszentelt kĂśvek cĂmĹą munkĂĄjĂĄt CD-n. A cĂŠg azt tervezi, hogy a korĂĄbban megjelent erdĂŠlyi monogrĂĄfiĂĄkat valamint az elĹkĂŠszĂźletben levĹket egy korongra tegyĂŠk rĂĄ. MĂĄr megjelent OrbĂĄn BalĂĄzs SzĂŠkelyfĂśld leĂrĂĄsa. Tervezik Bunyitay Vince A nagyvĂĄradi pĂźspĂśksĂŠg tĂśrtĂŠnete, KĂĄdĂĄr JĂłzsef Szolnok-Doboka vĂĄrmegye tĂśrtĂŠnete cĂmĹą munkĂĄk CD-formĂĄjĂş megjelentetĂŠsĂŠt. LĂŠstyĂĄn atya munkĂĄjĂĄnak szellemi ĂŠrtĂŠke felbecsĂźlhetetlen. HasonlĂł munka CD-n adatbĂĄziskĂŠnt az erdĂŠlyi egyhĂĄzmegyĂŠben nincs. /Barta Tibor: Mindig fiatal. = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 2./2005. oktĂłber 3.
Az elmĂşlt hĂŠt vĂŠgĂŠn BĂĄnffyhunyadon tizedik alkalommal rendeztĂŠk meg a Ravasz LĂĄszlĂł-emlĂŠknapokat. A kĂŠtnapos rendezvĂŠnyen Gy. SzabĂł BĂŠla fametszeteit, pasztelljeit ĂŠs olajfestmĂŠnyeit tekinthettĂŠk meg az ĂŠrdeklĹdĹk. TurcsĂĄny PĂŠter KĂślcsey-dĂjas kĂśltĹ sajĂĄt verseibĹl olvasott fel, Szutor Ăgnes csĂĄngĂłmagyar dalokat, a BĂĄnffyhunyadi NĹszĂśvetsĂŠg KĂłrusa pedig helyi nĂŠpdalokat adott elĹ. A Ravasz LĂĄszlĂł EmlĂŠkhĂĄzban a Kalotaszeg tĂĄrgyi kultĂşrĂĄjĂĄt ĹrzĹ kiĂĄllĂtĂĄst dr. Szacsvay Ăva nĂŠprajzkutatĂł, Ravasz LĂĄszlĂł unokĂĄja ismertette. Kudor IstvĂĄn fafaragĂĄsait, Kudor MĂĄria hĂmzĂŠseit, valamint magĂĄngyĹąjtĹk anyagait tekinthettĂŠk meg a lĂĄtogatĂłk. A nemrĂŠg felĂşjĂtott Kolonics-orgonĂĄt Barta Tibor orgonamĹąvĂŠsz szĂłlaltatta meg. /Toth Ibolya: Ravasz LĂĄszlĂł reformĂĄtus pĂźspĂśkre emlĂŠkeztek BĂĄnffyhunyadon. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 3./2006. jĂşnius 16.
Dr. Barta Tibor, KolozsvĂĄrrĂłl elszĂĄrmazott, Budapesten ĂŠlĹ ortopĂŠdsebĂŠsz, orgonamĹąvĂŠsz a romĂĄniai mozgĂĄssĂŠrĂźltek javĂĄra tartott jĂłtĂŠkonysĂĄgi orgonakoncertet jĂşnius 11-ĂŠn a bĂźhli (NĂŠmetorszĂĄg) Szent PĂŠter ĂŠs PĂĄl-szĂŠkesegyhĂĄzban. /KishĂrek. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 16./2006. jĂşlius 6.
MultifunkcionĂĄlis szĂnpad ĂŠpĂźl a csĂkszeredai MikĂł vĂĄr udvarĂĄn a hĂŠt vĂŠgi, 26. RĂŠgizene FesztivĂĄl nyitĂĄnyĂĄra. A megyeszĂŠkhely Ăśt templomĂĄban jĂşlius 9-ĂŠn rĂŠgizene-koncerteket tartanak. SzĂŠkelyudvarhelyen a hĂĄrom koncertbĹl kettĹ helyszĂne templom. ZenetĂśrtĂŠneti ĂŠrdekessĂŠg, hogy a CsĂkszentgyĂśrgy kĂśzsĂŠgi bĂĄnkfalvi templomban rajtol a KolozsvĂĄrrĂłl elszĂĄrmazott, ma Budapesten ĂŠlĹ Barta Tibor orgonahangverseny-sorozata, amelynek sorĂĄn a fesztivĂĄl nyolc napja alatt megszĂłlaltatja a rĂŠgiĂł valamennyi, koncertre alkalmas hangszerĂŠt. /SzĂnpadavatĂł csĂki rĂŠgizene. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 6./2006. jĂşlius 13.
Mary Collins, a 26. CsĂkszeredai RĂŠgizene FesztivĂĄl elĹkĂŠszĂtĂŠsĂŠnek hĂłnapjai alatt rendszeresen RomĂĄniĂĄba lĂĄtogatĂł brit koreogrĂĄfus mĹąvĂŠszi alĂĄzatĂĄnak jele, hogy nem sajĂĄt maga kĂśrĂŠ ĂŠpĂtett fel egy elĹadĂĄst, hanem a Collegio Stravagante ĂŠs a Passamezzo egyĂźttesek tagjait bevonva, mozgĂĄsmĹąvĂŠszeti szempontbĂłl alkalmassĂĄ ĂŠs kĂŠpzettĂŠ tette Ĺket egy ilyen bonyolult elĹadĂĄsmĂłd egysĂŠgessĂŠ ĂŠs szĂnpadkĂŠpessĂŠ tĂŠtelĂŠre. CsĂkszeredĂĄban Barta Tibor kolozsvĂĄri szĂĄrmazĂĄsĂş, jelenleg MagyarorszĂĄgon ĂŠlĹ orgonista (idegsebĂŠsz) vitaindĂtĂłt tartott az orgonĂĄk sorsĂĄrĂłl. Barta 1970-tĹl kezdve folyamatosan jĂĄrja a SzĂŠkelyfĂśldet, hogy megismerhesse az itt talĂĄlhatĂł, mĂŠg mĹąkĂśdĹkĂŠpes orgonĂĄkat. LeszĂśgezte: az utĂłbbi idĹben ErdĂŠly-szerte is megjelentek az orgonaĂŠpĂtĹk-restaurĂĄtorok, a szakma fellendĂźlĹben van, ĂŠs nĂśvekvĹ nĂŠpszerĹąsĂŠgnek Ăśrvend az egyhĂĄzzenĂŠszek ĂŠs kĂĄntorok kĂśzĂśtt is. /OrgonavĂŠsszel kĂźzdĹ rĂŠgizene. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 13./ JĂşlius 12-ĂŠn a RĂŠgizene-fesztivĂĄl keretein belĂźl fellĂŠpett a kolozsvĂĄri Passamezzo Historikus EgyĂźttes. A reneszĂĄnsz tĂĄncjĂĄtĂŠkot elĹadĂł Passamezzo Historikus EgyĂźttes kolozsvĂĄri tĂĄncosok ĂŠs zenĂŠszek kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠvel jĂśtt lĂŠtre. /SzĂĄsz EnikĹ: ReneszĂĄnsz tĂĄncjĂĄtĂŠk ĂŠs rĂŠgizene. = Udvarhelyi HĂradĂł (SzĂŠkelyudvarhely), jĂşl. 13./2006. augusztus 3.
Az elnĂŠptelenedett erdĂŠlyi szĂĄsz falvak templomaibĂłl a szĂŠkelyfĂśldi templomokba kellene âĂĄtkĂśltĂśztetniâ az orgonĂĄkat â javasolta LĂĄszlĂł Ferenc kolozsvĂĄri zenetĂśrtĂŠnĂŠsz-professzor a szĂŠkelyfĂśldi orgonĂĄkrĂłl jĂşlius kĂśzepĂŠn tartott csĂkszeredai kerekasztal-beszĂŠlgetĂŠsen. A zenetudĂłs szerint Ăgy ezek megmenekĂźlnĂŠnek az enyĂŠszettĹl, az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg pedig ĂŠrtĂŠkes kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠghez jutna. A szakmai beszĂŠlgetĂŠs kezdemĂŠnyezĹje a MagyarorszĂĄgon ĂŠlĹ, kolozsvĂĄri szĂĄrmazĂĄsĂş Barta Tibor volt. Az idegsebĂŠszkĂŠnt is dolgozĂł orgonamĹąvĂŠsz az orgonĂĄk szakavatott ismerĹjekĂŠnt a hetvenes ĂŠvek Ăłta jĂĄrja a SzĂŠkelyfĂśldet, hogy megismerje az itt talĂĄlhatĂł, tĂśrtĂŠnelmi mĂşltra visszatekintĹ orgonĂĄkat. Szerinte kedvezĹ vĂĄltozĂĄs tĂśrtĂŠnt a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn a szĂŠkelyfĂśldi orgonĂĄk ĂĄllapotĂĄnak megĹrzĂŠsĂŠben. PĂŠldakĂŠnt emlĂtette a tusnĂĄdi ĂŠs a csĂkdĂĄnfalvi katolikus templomok orgonĂĄinak rendkĂvĂźl szĂŠp hangzĂĄsĂĄt. Barta Tibor szerint koncertezĂŠsre alkalmas orgonĂĄk vannak GyergyĂłszentmiklĂłson, CsomafalvĂĄn, CsĂksomlyĂłn, SzĂŠkelykeresztĂşron, SzĂŠkelyudvarhelyen, Farkas-lakĂĄn, CsĂkszentsimonban, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen, SepsiszentgyĂśrgyĂśn ĂŠs KovĂĄsznĂĄn. /SzĂĄsz orgonĂĄk SzĂŠkelyfĂśldre? = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), aug. 3./2006. augusztus 8.
Az utĂłbbi ĂŠvekben ismĂŠt fellendĂźlĹben van az orgonaĂŠpĂtĹ, restaurĂĄlĂł szakma. Ezt bizonyĂtja az is, hogy lĂŠtrejĂśtt a jelenleg tizenkĂŠt erdĂŠlyi mĹąhelyt tĂśmĂśrĂtĹ egyesĂźletĂźk, melynek tagjai kĂśzĂśtt ismert orgonamĹąvĂŠszeket is talĂĄlni. TavalyelĹtt BrassĂł megyĂŠben svĂĄjci tĂĄmogatĂĄssal orgonaĂŠpĂtĹ iskolĂĄt is nyitottak. A jĂśvĹben az itt kĂŠpzett szakemberekbĹl alakulĂł bizottsĂĄg fog dĂśnteni a nagyobb szabĂĄsĂş javĂtĂĄsi munkĂĄlatok mĂłdozatairĂłl â jelezte a KolozsvĂĄrrĂłl elszĂĄrmazott, Budapesten ĂŠlĹ Barta Tibor. A âcivilbenâ idegsebĂŠsz orgonamĹąvĂŠsz nemrĂŠg szĂŠkelyfĂśldi turnĂŠra indult, ĂŠs tĂśbb Hargita megyei orgonĂĄt is megszĂłlaltatott. A 19. szĂĄzadi, erdĂŠlyi, ezen belĂźl szĂŠkelyfĂśldi orgonĂĄk szakĂŠrtĹje elmondta: a rendszervĂĄltozĂĄs elĹtti ĂŠvekben a szĂŠkelyfĂśldi ĂŠs Maros menti orgonĂĄkat a marosvĂĄsĂĄrhelyi Mesnyi JĂĄnos tartotta karban. Az idĹkĂśzben elhunyt restaurĂĄtor ĂŠs orgonaĂŠpĂtĹ fĹkĂŠnt a vĂĄsĂĄrhelyi KultĂşrpalota orgonĂĄjĂĄt gondozta. FeladatĂĄt a nagyszebeni volt fizikatanĂĄr, Wieder Hermann vette ĂĄt, aki napjainkban is szĂŠles kĂśrĹą tevĂŠkenysĂŠget folytat a rĂŠgiĂłban. A szĂŠkelyfĂśldi orgonĂĄk zĂśme nem koncertorgona, ezeket tĂśbbnyire azzal a cĂŠllal ĂŠpĂtettĂŠk Kolonics IstvĂĄn mĹąhelyĂŠben (Kolonics 1851-ben telepedett le KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen, ĂŠs tĂśbb mint 200 orgonĂĄt kĂŠszĂtett), hogy a liturgiĂĄkat kĂsĂŠrjĂŠk. Ennek ellenĂŠre vannak kivĂŠtelek, ilyen a csĂksomlyĂłi kegytemplomban lĂŠvĹ hangszer is. A gyergyĂłditrĂłi orgona szerĂŠnyebb kivitelezĂŠsĹą. A restaurĂĄlt orgonĂĄk kĂśzĂźl szakĂŠrtelem hiĂĄnyĂĄban vagy a szĹąkĂśs anyagiak miatt sok hangszert âelrontottakâ az ĂŠvek sorĂĄn. Kolonics legnagyobb orgonĂĄja a gyulafehĂŠrvĂĄri katedrĂĄlisban talĂĄlhatĂł. Barta kĂźlĂśn felhĂvta a figyelmet a csĂkbĂĄnkfalvi, a csĂkszentgyĂśrgyi ĂŠs a tusnĂĄdi orgonĂĄk egyedisĂŠgĂŠre: az itt jĂĄtszĂł orgonistĂĄknak nincs szĂźksĂŠgĂźk segĂŠdekre ahhoz, hogy elĹadĂĄs kĂśzben hangszĂnt vagy regisztert vĂĄltsanak. HasonlĂł mechanikai megoldĂĄst, BĂŠcs kivĂŠtelĂŠvel, sehol nem alkalmaztak Nyugat-EurĂłpĂĄban. /Jakab LĹrinc: SzĂŠkelyfĂśldi orgonĂĄk ĂŠs ĂŠpĂtĹk. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), aug. 8./2006. szeptember 20.
Emil Simon, a kolozsvĂĄri filharmonikusok nyugalmazott karmestere 70 ĂŠves. KĂśzel 45 ĂŠve szolgĂĄlja a zenĂŠt a vĂĄrosban, a zenei szolgĂĄlattal egyĂźtt a zenekedvelĹ embereket is. KĂśszĂśntik a mestert mindazok a tanĂtvĂĄnyok, akik karmesterkĂŠnt nĂĄla vĂŠgeztek. /Barta Tibor: SzolgĂĄlat ĂŠs hĹąsĂŠg. Emil Simon 70 ĂŠves. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), szept. 20./2007. december 10.
A KirĂĄlyhĂĄgĂł-mellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet a nyĂĄron kezdemĂŠnyezte 70 vezetĹ beosztĂĄsĂş egyhĂĄzi alkalmazott ĂĄtvilĂĄgĂtĂĄsĂĄt. A TĹkĂŠs LĂĄszlĂłrĂłl szĂłlĂł jelentĂŠsek ĂrĂłinak azonosĂtĂĄsa sorĂĄn derĂźlt ki, hogy Farkas, majd Petrescu ĂĄlnĂŠven BĂĄnyai Ferenc lelkipĂĄsztor Ărt jelentĂŠseket a SzekuritĂĄtĂŠnak. BesĂşgĂł volt a pĂźspĂśk sĂłgora, a Stelian ĂĄlnĂŠven jelentĹ Bartha Tibor is. A jelentĂŠsekbĹl kiderĂźl: az illetĹk pĂŠnzĂŠrt dolgoztak a titkosszolgĂĄlatnak. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł elmondta: nagyon veszĂŠlyesnek tartja, hogy tovĂĄbbra is megtĹąrik az egyhĂĄzkerĂźlet kebelĂŠben a szekus mĂşlttal rendelkezĹ kĂśzszereplĹket, lelkĂŠszeket. JelentĂŠseket Ărt a szekuritĂĄtĂŠnak GĂĄlfy ZoltĂĄn kolozsvĂĄri teolĂłgiai tanĂĄr, aki a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄni reformĂĄtus zsinatnak is tagja volt. Az eddigi ismeretek szerint 26 informĂĄtor 125 megfigyelt szemĂŠlyrĹl Ărt jelentĂŠseket. /BesĂşgĂłk nevĂŠt hozta nyilvĂĄnossĂĄgra. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 10./ BĂĄnyai Ferenc elismerte, hogy jelentĂŠseket Ărt a SzekuritĂĄtĂŠnak, mert megfĂŠlemlĂtettĂŠk. CsĹąry IstvĂĄn lĂĄtja el a pĂźspĂśki teendĹket az eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹi mandĂĄtumĂĄt BrĂźsszelben ma ĂĄtvevĹ TĹkĂŠs LĂĄszlĂł helyett. TĹkĂŠs nem indul a kĂśvetkezĹ pĂźspĂśkvĂĄlasztĂĄson. /Gyergyai Csaba: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł Ăşjabb besĂşgĂłkat leplezett le. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), dec. 10./ RendszervĂĄltĂĄs elĹtti besĂşgĂłinak nevĂŠt hozta nyilvĂĄnossĂĄgra TĹkĂŠs LĂĄszlĂł kirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki reformĂĄtus pĂźspĂśk. TĹkĂŠs korĂĄbban mĂĄr azonosĂtotta az egykori besĂşgĂłk kĂśzĂźl GĂĄlfy ZoltĂĄn nyugalmazott kolozsvĂĄri teolĂłgiatanĂĄrt. /Ăjabb besĂşgĂł neveket hozott nyilvĂĄnossĂĄgra TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), dec. 11./2007. december 15.
RendszervĂĄltĂĄs elĹtti besĂşgĂłinak nevĂŠt hozta nyilvĂĄnossĂĄgra TĹkĂŠs LĂĄszlĂł reformĂĄtus pĂźspĂśk. KĂśzlĂŠse szerint BĂĄnyai Ferenc lelkĂŠsz, Bartha Tibor ortopĂŠd fĹorvos ĂŠs GĂĄlfy ZoltĂĄn nyugalmazott kolozsvĂĄri teolĂłgiatanĂĄr Ărt jelentĂŠseket rĂłla. Erre vĂĄlaszolt GĂĄlfy ZoltĂĄn, besĂşgĂĄsĂĄt igyekezett megmagyarĂĄzni, vĂŠgĂźl mĂŠg Ĺ vĂĄdolta a pĂźspĂśkĂśt. GĂĄlfy ZoltĂĄn azt ĂĄllĂtotta, hogy nem jelentĂŠst Ărt, hanem a kolozsvĂĄri ProtestĂĄns TeolĂłgia akkori rektora kĂŠrĂŠsĂŠre jellemzĂŠst Ărt az ĂŠvfolyam hallgatĂłirĂłl. GĂĄlfy nem tudja, miĂŠrt kellett jellemzĂŠst adni. MĂĄr nem emlĂŠkszik, mit Ărt TĹkĂŠs LĂĄszlĂłrĂłl. A ReformĂĄtus Szemle fĹszerkesztĹi feladatĂĄra az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus IgazgatĂłtanĂĄcs kĂŠrte Ĺt fel 1983-ban. GĂĄlfy szerint azzal magyarĂĄzhatĂł TĹkĂŠs LĂĄszlĂł âvĂĄdaskodĂł fellĂŠpĂŠseâ, hogy 1990-ben TĹkĂŠssel szemben Ĺ Csiha KĂĄlmĂĄn pĂźspĂśkkĂŠ vĂĄlasztĂĄsĂĄt tĂĄmogatta, tovĂĄbbĂĄ nem fogadta el a pĂźspĂśk âpropaganda jellegĹą zsurnĂĄlizmusĂĄt, az ĂŠrett ĂŠs reĂĄlis szempontok ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠse helyettâ. GĂĄlfy szerint âaz egyĂźttmĹąkĂśdĂŠssel vĂĄdoltâ TĹkĂŠs LĂĄszlĂłbĂłl vĂĄdlĂł lett. /Dr. GĂĄlfy ZoltĂĄn prof. : VĂLASZ a NĂŠpĂşjsĂĄg 2007. 12. 11-ĂŠn megjelent alĂĄbbi kĂśzlĂŠsĂŠre. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), dec. 15./2007. december 15.
AmiĂłta ĂĄtolvasta testvĂŠre, TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk 10 ezer oldalas szekus dossziĂŠja egy tizedĂŠt, a csalĂĄddal egyĂźtt nem tud magĂĄhoz tĂŠrni, Ărta hozzĂĄszĂłlĂĄsĂĄban a MagyarorszĂĄgon ĂŠlĹ ifjabb TĹkĂŠs IstvĂĄn. Barta Tibor doktor a sĂłgoruk, kiderĂźlt rĂłla, hogy besĂşgĂł. Mit is mondhatna neki, hiszen minden 1989-ben TemesvĂĄrra segĂtsĂŠget, lelki tĂĄmaszt vivĹ csalĂĄdtag meghurcolĂĄsĂĄt ez az ember okozta. TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt csak a nemzetkĂśzi ismertsĂŠg mentette meg. A romĂĄn titkosszolgĂĄlat fĹ feladata az erdĂŠlyi magyarsĂĄg kiiktatĂĄsa volt. A mĂŠg mindig magas pozĂciĂłs volt temesvĂĄri szeku fĹnĂśk kĂŠt ĂŠv bĂśrtĂśn utĂĄn is azt vallotta, hogy az erdĂŠlyi magyarok nem Ceausescu, hanem a romĂĄnsĂĄg ellen vannak. Az egyhĂĄzkerĂźlet ĂĄrulĂłit az 1989-es vĂĄltozĂĄsok Ăłta ugyanĂşgy vĂŠgzik ĂĄrtalmas egyhĂĄz â ĂŠs magyar egysĂŠgbontĂł munkĂĄjukat. RĂłluk adatokat talĂĄlhat az olvasĂł a www.hhrf. org/kiralyhagomellek/magyar. htm honlapon. /Ifj. TĹkĂŠs IstvĂĄn: A szekus-besĂşgĂĄs margĂłjĂĄra. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 15./2008. januĂĄr 15.
HĂĄrom szekusĂźgynĂśk fedĹnevĂŠt hozta nyilvĂĄnossĂĄgra nemrĂŠg TĹkĂŠs LĂĄszlĂł: a Bibliotecarul fedĹnĂŠv alatt jelentĹ GĂĄlfy ZoltĂĄn nyugalmazott teolĂłgiai professzort, a Farkas, majd Petrescu fedĹnevĹą BĂĄnyai Ferenc temesvĂĄri lelkĂŠszt, illetve sajĂĄt hĂşga fĂŠrjĂŠt, a Stelian fedĹnĂŠven jelentĹ dr. Barta Tibor volt kolozsvĂĄri, jelenleg Budapesten ĂŠlĹ orvost, orgonamĹąvĂŠszt vĂŠlte felismerni. A jelentĂŠsek tanĂşsĂĄga szerint dr. Barta Tibor nem csak Ĺt, ĂŠdesapjĂĄt, dr. TĹkĂŠs IstvĂĄn teolĂłgiai professzort ĂŠs pĂźspĂśk-helyettest, hanem sajĂĄt felesĂŠgĂŠt, TĹkĂŠs Eszter fogorvost is rendszeresen besĂşgta. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł dossziĂŠjĂĄnak iratanyagĂĄbĂłl â amelynek egyes rĂŠszeit a KirĂĄlyhĂĄgĂł-mellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet honlapjĂĄn is kĂśzzĂŠtettek â kiderĂźl, hogy Stelian tĂśbbek kĂśzĂśtt a kĂśvetkezĹ tĂŠmakĂśrĂśkben jelentett Oprea Florian szekusezredesnek:1. AdatgyĹąjtĂŠs ĂŠs memorandum kĂŠszĂtĂŠse az 1985 novemberĂŠben Budapesten megrendezett EurĂłpai EgyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi ĂŠs BiztonsĂĄgi Ărtekezletre, valamint az ĂŠrtekezletre kĂŠszĂtett ĂrĂĄsbeli anyag hatĂĄron tĂşlra csempĂŠszĂŠse. A dokumentumbĂłl kiderĂźl, hogy TĹkĂŠs LĂĄszlĂł az adatgyĹąjtĂŠs tekintetĂŠben a forrĂĄs (âsursaâ), azaz Stelian segĂtsĂŠgĂŠt is kikĂŠrte. Az Oprea Florian ĂĄltal jegyzett kiegĂŠszĂtĂŠsbĹl pedig megtudhatĂł: TĹkĂŠs Eszter fivĂŠrĂŠnek, LĂĄszlĂłnak bizonyos anyagait Ĺrizte, hogy azokat kicsempĂŠssze kĂźlfĂśldre; 2. TĂĄjĂŠkoztatĂĄs arrĂłl, hogy a TĹkĂŠs-csalĂĄd a Szabad EurĂłpa RĂĄdiĂłt hallgatja, ĂŠs hogy TĹkĂŠs IstvĂĄn KanadĂĄba szeretne utazni. (1985. IX. 25.); 3. JelentĂŠs Haraszti MiklĂłs magyarorszĂĄgi ĂrĂł, KirĂĄly KĂĄroly, TĹkĂŠs IstvĂĄn ĂŠs TĹkĂŠs AndrĂĄs talĂĄlkozĂĄsairĂłl; 4. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ârendszerellenesâ ĂrĂĄsai, amelyeket kĂźlfĂśldre prĂłbĂĄlt csempĂŠszni, illetve azok ĂĄtadĂĄsa Stelian ĂĄltal a SzekuritĂĄtĂŠnak, tanulmĂĄnyozĂĄs vĂŠgett (1985. X. 26.) 5. TĹkĂŠs IstvĂĄn, TĹkĂŠs Eszter ĂŠs Cseke Ăva (Cs. Gyimesi Ăva), illetve Doina Cornea ĂŠs Cseke Ăva kapcsolatai; 6. DĂĄtum nĂŠlkĂźli dokumentum arrĂłl, hogy âstimulĂĄlĂĄsâ vĂŠgett az illetĂŠkes ĂĄllamvĂŠdelmi hatĂłsĂĄg 5000 lejt irĂĄnyoz elĹ Steliannak; 7. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł kĂŠzzel Ărott, a SzekuritĂĄtĂŠ kezĂŠbe kerĂźlt, 1986. ĂĄprilis 28-ĂĄn keltezett levele, amelyet â TĹkĂŠs Eszter ĂĄllĂtĂĄsa szerint â Barta Tibor sĂłgorĂĄhoz intĂŠz, ĂŠs a pĂźspĂśk szekusdossziĂŠjĂĄbĂłl kerĂźlt elĹ. TĹkĂŠs Eszter: soha nem hittem volna, hogy egy olyan nagy magyar, mint Ĺ, kĂŠpes ilyesmit tenni â jelentette ki dr. Barta Tibor volt felesĂŠge. Alapos a gyanĂş, hogy fĂŠrje azonos a Stelian fedĹnevĹą ĂźgynĂśkkel. TĹkĂŠs IstvĂĄn nyugalmazott teolĂłgiai professzor mĂŠly megdĂśbbenĂŠsĂŠnek adott hangot. Gyimesi Ăva szerint a Stelian nĂŠv fedheti a lehallgatĂĄst magĂĄt. A Stelian, mint âsursaâ egyszerĹąen lehet a lehallgatĂĄs fedĹneve, aminek alapjĂĄn a magyar szĂśveget valaki a kazettĂĄrĂłl lefordĂtotta romĂĄnra, ĂŠs vagy szĂł szerint, vagy kivonattal csatolta. Cs. Gyimesi nem gyanĂşsĂtja Barta Tibort, sĹt, kizĂĄrja, hogy Ĺ lenne ez a szemĂŠly. Barta Tibor a SzabadsĂĄgnak telefonon hatĂĄrozottan kijelentette: Az a szemĂŠly, akit a pĂźspĂśk Ăşr emlĂt, nem ĂŠn vagyok. âEngem soha az ĂŠletben sem civil, sem katonai, sem mĂĄs hĂrszerzĹi szervezet nem keresett meg, titkosszolgĂĄlati emberrel semmilyen kapcsolatban nem voltam, ĂŠs nem is Ăłhajtok lenni. â Csendes LĂĄszlĂł, a SzekuritĂĄtĂŠ IrattĂĄrĂĄt VizsgĂĄlĂł BizottsĂĄg (CNSAS) elnĂśke a SzabadsĂĄgnak megerĹsĂtette: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł hivatalosan is kĂŠrte a dossziĂŠjĂĄban elĹfordulĂł besĂşgok fedĹnĂŠvĂŠnek a leleplezĂŠsĂŠt. â Az Ăźgy folyamatban van. /Papp AnnamĂĄria: Ember vagy lehallgatĂłkĂŠszĂźlĂŠk volt-e Stelian? = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 15./2009. jĂşnius 13.
JĂśvĹ hĂŠten dĹl el, marad-e TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet (KREK) pĂźspĂśke. Az eurĂłpai parlamenti vĂĄlasztĂĄson TĹkĂŠst ismĂŠt kĂŠpviselĹnek vĂĄlasztottĂĄk, az elĹzĹ, csonka mandĂĄtum idejĂŠn pedig CsĹąry IstvĂĄn lĂĄtta el a pĂźspĂśki teendĹket, de az Ĺ helyettesi megbĂzatĂĄsa lejĂĄrt. Ăgy a KREK kĂśzgyĹąlĂŠse fog dĂśnteni, hogy marad-e az eddigi felosztĂĄs, tehĂĄt az egyhĂĄzkerĂźletnek lesz tĂŠnyleges ĂŠs helyettes megbĂzott pĂźspĂśke, vagy TĹkĂŠs LĂĄszlĂł visszavonul, ĂŠs nem tĂślti le az egyĂŠbkĂŠnt 2010-ig szĂłlĂł egyhĂĄzi mandĂĄtumĂĄt. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł az egyhĂĄzkerĂźlet jelenĂŠt ĂŠs jĂśvĹjĂŠt ĂŠrintĹ kĂŠrdĂŠsekrĹl azĂŠrt tĂĄjĂŠkoztatta mĂŠg most a kĂśzvĂŠlemĂŠnyt, mert jĂśvĹ hĂŠten az Amerikai EgyesĂźlt Ăllamokban lesz, ahol ĂĄtveszi a Truman-Reagan SzabadsĂĄgĂŠrmet. A Kommunizmus Ăldozatainak EmlĂŠkhelye AlapĂtvĂĄny minden ĂŠvben kiosztja ezt a dĂjat olyan szervezetnek vagy szemĂŠlynek, amely/aki tanĂşbizonysĂĄgĂĄt adta az egy ĂŠletre szĂłlĂł elkĂśtelezettsĂŠgnek a szabadsĂĄg ĂŠs a demokrĂĄcia, valamint a kommunizmus ĂŠs a zsarnoksĂĄg minden formĂĄjĂĄval szembeni ellenĂĄllĂĄsrĂłl. BĂĄtori Gyula volt lelkĂŠszrĹl kiderĂźlt, hogy besĂşgĂłkĂŠnt tevĂŠkenykedett. A mĂĄr korĂĄbban leleplezett egykori nagyvĂĄrad-rogĂŠriuszi lelkipĂĄsztor, Fazakas SĂĄndor besĂşgĂłi mĂşltjĂĄrĂłl is Ăşjabb adalĂŠkokkal szolgĂĄlt TĹkĂŠs. A nyugat-eurĂłpai ĂŠs kanadai magyarsĂĄg feltĂŠrkĂŠpezĂŠse, megtĂŠvesztĂŠse volt a tĂśbbi mellett Fazakas feladata. A lelkĂŠsz 1991-ig tevĂŠkenykedett, tehĂĄt a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn is. Az egykori pĂźspĂśkjelĂśltet, Fazakas LĂĄszlĂłt, a margittai tiszteletest, aki Fazakas SĂĄndor testvĂŠre, parlamenti kĂŠpviselĹnek is megvĂĄlasztottĂĄk, de pĂĄrtja lemondatta. TovĂĄbbi nĂŠgy lelkĂŠszt is belĂŠptettek ugyan a SecuritatĂŠba, de Ĺk mĂŠgsem jelentettek, Ăgy inkĂĄbb a megfigyeltek csoportjĂĄba tartoznak. A politikai ĂŠs kĂśzĂŠleti legmagasabb kĂśrĂśkben fordult meg valamikor, sĹt napjainkban is Bartha Tibor. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł hĂşgĂĄnak, Eszternek a hajdani fĂŠrje mĂŠg a sajĂĄt eskĂźvĹjĂŠnek napjĂĄn is jelentett. Az 1989 Ăłta MagyarorszĂĄgon ĂŠlĹ egykori szekus tevĂŠkenysĂŠgĂŠt az EP-kĂŠpviselĹ rendkĂvĂźl veszĂŠlyesnek nevezte. Bartha negyedĂłrĂĄnkĂŠnt jelentett sĂłgorĂĄrĂłl ĂŠs apĂłsĂĄrĂłl. HermĂĄn M. JĂĄnos arra hĂvta fel a figyelmet, hogy ezen lelkĂŠszek kĂśzĂźl senki sem bĂĄnta meg tettĂŠt, senki nem vallotta be, ĂŠs nem is kĂŠrt bocsĂĄnatot. NemsokĂĄra bemutatjĂĄk az errĹl, az 1948-1989 kĂśzĂśtti korszakrĂłl szĂłlĂł MolnĂĄr JĂĄnos-kĂśnyvet, a SzigorĂşan ellenĹrzĂśtt evangĂŠliumot. /Megyeri TamĂĄs RĂłbert: Az eskĂźvĹje napjĂĄn is jelentett. A szekus lelkĂŠszekrĹl szĂĄmoltak be. = Reggeli ĂjsĂĄg (NagyvĂĄrad), jĂşn. 13./
lapozĂĄs: 1-30