udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
142
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-142
Névmutató:
Bura László
1990. február 25.
Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./1990. szeptember 20.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceumban 11 kilencedik osztály indul, de máshol is van magyar tagozat a városban, indul a tanító- és óvónőképző is egy-egy osztállyal. Bura László igazgató ipariról az elméleti jellegűvé alakította át a középiskolát, ezzel megoldotta a tanárhiányt is. Az Élelmiszeripari Líceum igazgatósága viszont fel kívánja oszlatni a tavasszal megalakult magyar osztályt, a szülők az RMDSZ-hez fordultak segítségért. /Gál Éva Emese: Becsengetés a szatmári Kölcsey Ferenc Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1992. május 23.
Máj. 16-án emlékeztek Szatmárnémetiben Scheffler János /1887-1952/ püspökké szentelésének 50. évfordulójára. Scheffler János megtagadta az együttműködést a kommunista hatalommal. Előbb kényszerlakhelyre vitték, majd bebörtönözték. 1952-ben mártírhalált szenvedett a jilavai börtön föld alatti cellájában. Életútjáról a megemlékezés idején könyv jelent meg dr. Bura László tollából, a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában. Az emlékére rendezett nagymisét dr. Seregély István egri érsek celebrálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1995. október 24.
Szatmárnémetiben a Hám János Katolikus Gimnázium a valamikori egyházi Unió iskola egyik épületében kezdte meg az új tanévet. Dr. Bura László igazgató elmondta, hogy diákjai megállták a helyüket a felvételiken, a 28 érettségizettből 15-en tanulnak tovább. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./1995. december 13.
A Szatmárnémetiben működő Hám János Katolikus Gimnáziumba a szórványvidékről érkezettek is járnak. Reizer Pál szatmári püspök elmondta, hogy jó ütemben épül a kollégium, amely remélhetőleg jövő őszre elkészül. Dr. Bura László igazgató elmondta, hogy idén érettségiztek először a gimnázium diákjai, a végzett 28 főből 14 bejutottak különböző főiskolákra, közülük heten a gyulafehérvári teológiára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ 1996. július 14.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, valamint a tasnádi Vas Márton Anyanyelvápoló Kör júl. 15-20 között partiumi anyanyelvápoló jutalomtábort szervez a Nagykároly melletti Gencsen. A falu református lelkészét, Bátori Gyulát jó szervezőnek ismerik. Vas Zoltán orvos, a tasnádi kör elnöke szervezői munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 45 gyermek és 15 kísérő érkezhessen a táborba. A tanulók az Aranka György nyelvművelő verseny helyezettjei. A tanulók magyarországi /Deme László, Kerekes Barnabás, stb./ és hazai /Bura László, Kónya László, Zsigmond Győző és Tapodi Zsuzsa/ előadásait hallhatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1996. november 16.
Murvai László két évtizede a magyartanítás minisztériumi szakfelügyelője, könyvében /Fekete fehér könyv/ statisztikai adatokkal mutatta be a romániai magyar oktatás helyzetét. Számba vette Románia valamennyi eddigi tanügyi törvényét és elemezte a kisebbségekre vonatkozó paragrafusokat. Bemutatta, hogy az érvényes tanügyi törvény több helyen a régebbiek szövegét vette át. - Az iskola vonatkozásában megmaradt a régi központosított struktúra. /Bura László: Fekete, fehér, igen, nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./1997. április 4.
Ápr. 2-án a Magyar Televízióban sugárzott Tanúságtevők című filmben olyan személyiségek szólaltak meg, akik dr. Scheffler János /1887-1952/ szatmári püspök tanítványai voltak, köztük Reizer János szatmári püspök és dr. Bura László, a megindított boldoggáavatási per történész szakértője. A mártír püspök Kálmánd faluból indult el, a szülőfalu mély hite is sokat adott neki. Scheffler János koncepciós per áldozata lett, a börtönben halt meg, elutasította, hogy a rendszer által szorgalmazott pápa nélküli katolikus egyház feje legyen. /Máriás József: Tanúságtevők dr. Scheffler János mártír püspökről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./1997. október 2.
Bura László, a nyelvtudományok doktora ismert erdélyi nyelvész fiatalon részt vett a moldvai csángó nyelvjárás kutatásában, ennek eredmény e csak 1991-ben jelenhetett meg: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza. Gyűjtésének eredménye a Szatmári népballadák /Kriterion, 1978/ és a Szatmári szólások és közmondások /1978/. Szakterülete a szakszókincs kutatása volt, így született meg A szatmári fafeldolgozó mesterségek szakszókincse, foglalkozott a névtannal is. Két évtizeden át írta nyelvművelő cikkeit a Szatmári Friss Újságban, a temesvári Szabad Szóban, az Ifjúmunkásban, ezekből válogatta az Élő Nyelvünk /1982/ anyagát. Művelődéstörténeti munkái: A szatmári református kollégium diákjai /1610-1852/, ezt már kéziratban betiltották a kommunista diktatúra idején, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki 1994-ben. Újabban egyháztörténeti munkák is kerültek ki a keze alól. Reizer Pál szatmári püspök felkérésére megírta A Szatmári Római Katolikus Püspökség című tanulmányt, majd a börtönben meghalt püspök életrajzát /Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Agape, Újvidék, 1991)/ és a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje alapításának 150. évfordulója alkalmából a rend történetét /Krisztussal élve a világ felre fordulva. A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek 1842-1992 (Kolozsvár, 1992)/. Most készült el Pázmány katolikus kollégiuma és utódiskolái című újabb munkájának kézirata. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./1997. október 14.
Dr. Bura László ismert nyelvész és néprajzkutató feldolgozásában megjelent Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. A kötetet a Stúdium Kft. /Kolozsvár/ adat ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1998. július 4.
Gellért Sándor költő emléke előtt tisztelgett a lap, többen méltatták tehetségét. Csillag volt - és egy kicsit üstökös címen írt róla Gúzs Imre. Dr. Bura László Gellért Sándor - a nyelvtörténész címmel megállapította, hogy egész életművén végighúzódik a nyelvvel való csatározás. Gellért Sándor költői nyelvtörténetét három fő vonás jellemzi: az erős népi realizmus, az etnoromantika és a históriaigény. Azonban Gellért Sándor nem tudta elveit korszerű nyelvtörténeti anyagra alkalmazni. Egyre távolabb került a mai nyelvtudomány alapvetéseitől. Az ezer oldalas kéziratában zseniális sejtések vannak, számos remek ötlet, de megállapításai távol esnek a nyelvtudomány hivatalos álláspontjától. Munkássága kritikai feldolgozásra vár. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 4./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./1998. szeptember 11.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által kezdeményezett Nyelvek és kultúrák a Kárpát-medencében című konferenciát immár tizedszer rendezték meg - Újvidék, Budapest, Szeged, Nyitra, Kolozsvár és Ungvár, illetve sok más helyszín után ezúttal Bécsben, az ottani Bornemisza Péter Társaság székházában. Romániából Péntek János nyelvészprofesszor és Pozsony Ferenc, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutatók mellett a szatmárnémeti Bura László is részt vett, ő számolt be az eseményről a Szatmári Friss Újságnak. A nívós előadásokat hamarosan könyv formájában is megjelentetik, Gereben Ferenc és Kontra Miklós budapesti nyelvészprofesszorok szerkesztésében. Az előadások leggyakoribb tematikája szociolingvisztikai jellegű volt - ilyen megvilágításban került terítékre a Kárpátok Eurorégióban tapasztalható nyelvi egymásrahatás problémája, a cigányok nyelvhasználata és a csángók nyelvi vergődése. Ez utóbbi témájú dolgozat szerzői - a szegedi József Attila Tudományegyetem ifjú kutatói - példamutatóan tudományos, budapesti nyelvészek által bemutatott, a méhkeréki románság soraiban végzett kutatómunkára alapozott, rendkívül tanulságos előadás volt. /Nemzetközi konferencia a kisebbségi nyelvhasználatról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., a Szatmári Friss Újság nyomán/1999. május 22.
Dr. Bura László, az ismert tanár, irodalmár, nyelvész, műfordító Iskolavárosunk, Szatmárnémeti /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyve a magyar oktatás négy évszázadát átfogja. /Iskolavárosunk, Szatmárnémeti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1999. szeptember 29.
Szept. 18-án megkezdte a tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett, tanítóképző-angoltanári főiskolai tagozata. A megnyitón dr. Bura László, az évfolyam felelőse mondott beszédet. A vezetőség célkitűzése az, hogy élő kapcsolatot tartson fenn a másik négy itteni és határon túli, hasonló profilú felsőoktatási intézménnyel. Azt is elmondta: az egyetemnek szándéka, hogy jövőre újabb karokkal bővítse a szatmárnémeti főiskolai oktatást. Idén a 25 ingyenesen tanuló hallgatón kívül tizenkilencen fizetéses rendszerben tanulhatnak. Osztálytermük a Kölcsey Kollégium pincehelyiségében van. /Tanévnyitó a tanítóképző főiskolai tagozaton. Mérföldkő a szatmári oktatás terén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./1999. október 11.
Kevés ember van még a nagyok közt is, akiről már életében legendákat, balladákat költenek. Dr. Lükő Béla, az európai hírű sebész, a szatmári városi kórház alapítója ilyen ember volt. A Bura László szerkesztette 1978-as kiadású Szatmári népballadák kötetbe több olyan ballada is került, amelyek még Lükő doktor életében születtek, és szájról szájra terjedtek. Az egyik így kezdődik: "A szatmári kórház utca kavicsos/Azon sétál Lükő Béla főorvos/A kalapját mindig jobbra viseli/Ritka beteg, kinek meg nem emeli"... Első monográfiaírója, dr. Szabó Ferenc így méltatta Lükő Bélát /Szatmárnémeti, 1883 - Szatmárnémeti, 1936/: "Nagy orvos és nagy humanista volt! Százezernél több műtét, számos tudományos közlemény és önálló eljárás, egy általa megszervezett és igazgatott kórház, egy korszerű rangra emelt sebészeti osztály megteremtése fűződik nevéhez." - Mellszobra (Csapó Sándor munkája) már négy évtizede ott áll a kórház(a) előtt. A rendszerváltás után utcát is sikerült elnevezni róla. Ám a legméltóbb elismerést csak azzal kaphatta meg, hogy a városi kórház homlokzatára is felkerülhetett neve. A kétnyelvű feliratot (Spitalul Municipal dr. Lükő Béla Városi Kórház) a héten tették fel az épületre. A következő napokban a különböző osztályokat is kétnyelvű táblával jelölik. /Sike Lajos: Dr. Lükő Béla nevét vette fel a szatmári városi kórház! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./2000. január 25.
Jan. 24-én Szatmárnémetiben bemutatták Szatmáriak a szabadságharcban /Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti/ című értékes helytörténeti kötetet. A tanulmánykötetben főleg a helyi Szent István Kör tagjai közölték írásaikat. Adósok vagyunk a helytörténeti munkákkal, állapította meg Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. A kötet gondozója Kónya László. /Egy könyv minden szatmári számára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./ A szerzők között van Kónya László tanár, dr. Németi János, Danku Pál, dr. Bura László, és Csirák Csaba. Varga Attila bejelentette, hogy ez a kötet egy sorozat első darabja. - Danku Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a kolozsvári levéltárban még nagyon sok feltáratlan érték van a 48-as szabadságharccal kapcsolatban. /Szatmáriak a szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2000. március 16.
Bura László tanulmányi aligazgató adott tájékoztatást a Tanítóképző Főiskoláról /Szatmárnémeti/, amely 3 éves, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Lélektan és Nevelési Tudományok Kara keretében működik. Ezeknek a főiskoláknak a hivatalos román neve: Colegiu pedagogic de institutori. - Általában nem értik az institutor szó jelentését: tanító(nő) és óvó(nő). Értelemszerűen: a középiskolánál magasabb képesítésű. A most megalakított főiskolákon nincsen dékán, prodékán. A kialakított főiskolai rendszerben - esetünkben az öt magyar tannyelvű tanítóképző - főiskola működését tanulmányilag irányító tanár a főiskolák (közös) tanulmányi igazgatója, a különböző helységben jelen levő vezető a helyi intézmény tanulmányi aligazgatója. A magyar tannyelvű tanítóképzők közül négy második szakként angol nyelvoktatókat képez, a nagyenyedi franciát. Szatmárnémetiben igény lenne német nyelvet oktatókra is, kérésükre áprilisban kapnak választ. - Távoktatásra előre kell jelentkezni, ugyanis indítását csak elegendő jelentkező esetében engedélyezik. Az elmúlt tanévben Szatmárnémeti 25 nappali tagozatos hallgatói helyet kapott. /Bura László tanulmányi aligazgató: A Tanítóképző Főiskola jövő tanéve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./2000. május 9.
Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./2000. július 10.
A Szatmár Megyei Múzeum szeptemberben immár második alkalommal vesz részt az Erdély középkori egyházi építészete elnevezésű tudományos tanácskozáson, amelyet ezúttal Nyíregyházán tartanak. Októberben Szatmárnémetiben lesz a Demokrácia - utópia és valóság között a XIX-XX. századi Közép- és Délkelet-Európában elnevezésű szimpózium, a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, a hazaiak mellett magyarországi, moldovai, ausztriai, olaszországi, horvátországi, lengyelországi és csehországi muzeológusok, tudományos kutatók részvételével. 2001-ben lesz a Zsidó közösségek Közép-Európában, beilleszkedés és hagyománytisztelet című tanácskozás. A múzeum régészei idén a piskolti, petei, lázári ásatások folytatását tervezik. Készül a 100 éve született Litteczky Krausz Ilona munkásságát bemutató katalógus (a novemberi emlékkiállítással párhuzamosan). A múzeum tudományos tanácsának egyik alelnöke dr. Bura László. /Rendezvények, kutatási tervek a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./2000. szeptember 8.
Szatmárnémetiben a hajdani Ferenc főherceg laktanyában két éve kezdte meg működését a Babes-Bolyai Tudományegyetem tagozataként idetelepített román-magyar-német nyelvű közigazgatási főiskola. A napokban újabb termeket tettek alkalmassá az oktatásra. Ősztől ide költözik át a Kölcsey Líceumból a magyar tanítóképző főiskola is. Mint dr. Bura László helyi tanulmányi igazgató elmondta: a lehetőségekhez mérten jó körülmények mellett taníthatnak. A most második évébe lépő tanítóképző főiskolán ősszel 24 ún. állami és 25 fizető diák kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon. /(Sike Lajos): Főiskola a Ferenc főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./