Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 175 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175

Névmutató: Csutak István

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. április 4.

Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Kijelölték a MISZSZ 15 tagú delegációját az RMDSZ nagyváradi kongresszusára. Márc. 30-a és ápr. 1-je között Csíkszeredában gyűltek össze a MISZSZ, a magyar diákszövetségek és a Vallásos Ifjak Szövetségének küldöttei, hogy az utóbbi két hét eseményei miatt megvitassák feladataikat. A MISZSZ elhatározta, hogy közös listán szerepelnek az RMDSZ-szel. /Birtók József: Egységért a másság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ A MISZSZ megválasztotta választmányát. A választmány 5 tagú elnökséget választott: Csutak István /Csíkszereda/, Szilágyi Zsolt /Nagyvárad/, Toró Tibor /Temesvár/, Zsigmond László /Sepsiszentgyörgy/, Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /Birtók József: MISZSZ- kongresszus, Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1990. április 22.

Ápr. 21-22-én tartották /23-án hajnalban ért véget/ az RMDSZ I. kongresszusa Nagyváradon, 350 küldött részvételével, 120 újságíró jelenlétében.. Az elnökségen ült többek között Király Károly, a Nemzeti Egységfront alelnöke, Tőké László püspök és Domokos Géza, az EMDSZ Ideiglemes Intézőbizottságának elnöke. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta, majd Tőkés László püspök. Végül Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. A 15 tagú elnökség tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Béres András, Bodó Béla, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Formanek Ferenc, Erőss Péter, Markó Béla, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt, Verestóy Attila és Zonda Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A következő lapszámok sorra hozták az elhangzott fontosabb beszédeket. Az RMDSZ kongresszusának határozata felhívással fordult a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsához, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. Az RMDSZ elítéli a Vatra Romaneasca magatartását és akcióit. Az RMDSZ osztja a keresztény világnézet és erkölcs elveit, igényt tart a magyar iskolahálózatra az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ részt vesz a májusban tartandó parlamenti választásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1990. április 27.

Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 15.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csutak István /sz. Petrozsény, 1956. febr. 28./ képviselő számítástechnikus. A kisebbségi jogok területén Helsinki, Bécs, Koppenhága szellemében kell eljárni. Stabil demokráciában képzelhető el a kisebbségi sérelmek orvoslása. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1991. február 18.

Dec. 13-án kibővített választmányi ülést tartott a Csíki RMDSZ. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva, hogy az alkotmányreferendum bebizonyította a vidék magyarságának alapvető egységét. Az RMDSZ tagságának véleményét kikérik, ennek alapján döntenek, kiket jelölnek a helyhatósági választásokon. - Az EMKE kezdeményezésére Csíkszeredában Csíki Művészetpártoló és Hagyományápoló Társaság alakítanak. Csutak István képviselő hónapok óta nem találkozott sem a választmánnyal, sem választóival, a parlamenti ülésekről is sokat hiányzott. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

1991. december 18.

1992. október 24.

Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1992. október 24.

Csutak István az RMDSZ elnökségéhez intézett nyílt levelében kifejtette: azért fordult az Evenimentul Zileihez, mert sürgősnek ítélte, hogy nyilvánosságra kerüljön a titkos tárgyalás. Több kérdést tett fel: 1990 nyarán, a véres marosvásárhelyi események és a bukaresti tragikus június után Domokos Géza Iliescu elnököt elkísérte Párizsba. Domokos Géza az RMDSZ melyik testületével konzultált erről? Az alkotmánytervezet vitájában Domokos Géza lemondott a kollektív jogokról. Kivel tanácskozta meg ezt? A legnagyobb kedvezmény megadásának vitájában Domokos Géza az Iliescu mellett kiálló Richard Schifterrel tárgyalt. Milyen testület határozott erről? Okt. 8-án Verestóy irodájában titkos tanácskozás volt. Verestóy szerint véletlenül kialakult eszmecsere volt, Madaras Lázár szerint nyílt eszmecsere történt. - Az Evenimentul Zileiben megjelent hírt a titkos tanácskozásról az "RMDSZ sajtóirodája" cáfolta. Milyen sajtóirodáról van szó? Az RMDSZ szóvivője, Csapó József miért nem értesült minderről? /Csutak István: Levél az RMDSZ Elnökségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1992. október 24.

Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya közötti feszültséget jelzi a Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével készült interjú. Ebben a szenátor cáfolta, hogy titkos tárgyalást folytatott volna okt. 8-án a Nemzeti Megmentési Demokrata Front képviselőjével, csupán kötetlen beszélgetés történt. Éppen ezért "meglepő és káros az a hamis hír, hogy enyhén fejezzem ki magamat, ami az Evenimentul Zileiben látott napvilágot, mely szerint az RMDSZ parlamenti csoportjának egy része titkos tárgyalásokat folytatott a hatalommal.". A parlamenti munkából kiesett Csutak István és Borbély Ernő szenzációszámba menő hírt fabrikált. Verestóy szerint "ennek a diverziónak a motivációja nem több, mint személyes bosszú, elkeseredettség a szereplésből való kiesés miatt, és nevezzük úgy, hogy sajnos, butaság." /Gyarmath János: Az RMDSZ-nek nem kell újrafogalmaznia magát. Beszélgetés Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1993. január 8.

Csutak István Domokos Géza 1992. máj. 7-i nyilatkozatát idézte, melyet az erdélyi magyar sajtó nem közölt, a román lapok és a magyarországi lapok hozták. "Domokos elmondta...azért vállalkozott az RMDSZ létrehozására..." /Mag Péter: Domokos lemond de még marad. = Népszabadság, 1992. máj. 9./ Csutak szerint ez azt bizonyítja, hogy az RMDSZ nem megalakult, hanem Domokos Géza megalakította. A Népszabadság közölte: "Ezzel elejét akarta venni annak, hogy esetleg több, különböző orientációjú magyar szervezete jöjjön létre?" /Csutak István: Az ördög nem alszik. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 8./ Csutak István indulatos hangú nyílt levelével támadta Domokos Gézát. /Csutak István: Nyílt levél Domokos Gézához. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 8./

1993. január 12.

A vita folytatódik: Cs. Gyimesi Éva fontosnak tartja, hogy újra és újra elismételje: az RMDSZ vezetőségének egy "szűk csoportja" indokolatlan döntéseket hozott, nem figyeltek másra. Fel is sorolja őket: Borbély Imre, Csapó József, Partubány Miklós, Szőcs Géza, Tőkés László. December elején közzétett Felhívás nyílt párbeszédre című írásukra nem érkezett válasz. Cs. Gyimesi Éva szerint a kongresszuson is egy olyan új programot akarnak elfogadtatni, amelyet a tagság, a küldöttek még nem láttak. /Interjú Cs. Gyímesi Évával. Ismét: felhívás nyílt párbeszédre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ radikális vezetőit támadta. Csutak István összefoglalta, szerinte mi is ez a vita. A román médiumok félnek attól, hogy esetleg Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke. Ezért le kell járatni a püspököt, belülről is támadni kell őt: Bányai Péter a román médiumokban egyszerre marasztalta el a kolozsvári szoborgyalázás ürügyén Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát és Csapó Józsefet. Cs. Gyimesi Éva Félszárnyú madár című tanulmányában a Tőkéshez közel álló Borbély Imrét marasztalta el, az autonómia-progam egyoldalúságát taglalva. Cs. Gyimesi Éva a nagyváradi kongresszuson még Szőcs Géza mellett röpcédulázott, majd támadta a kommunistákat, végül - a kongresszuson - homlokon csókolta Domokos Gézát. Az RMDSZ kongresszusa előtt Fey László cikkében megmagyarázta, miért nem lenne jó, ha Tőkés László elnök lenne. Az RMDSZ-nek három elnökjelöltke van. Tőkés László, Markó Béla és Mina László. Csutak ismertette Mina László /Brassó/ múltját. Mina László fegyvergyári pártmunkás volt. Legfőbb támogatója Madaras Lázár, a hajdani Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó megyei Tanácsának volt aelnöke. Domokos Géza pedig kiállt amellett, hogy Markó Béla legyen az utóda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

1993. szeptember 27.

Csutak István meglepődve olvasta a Neptun-ügyben a hármak válaszában /Lármafák égése (Válasz Tőkés Lászlónak), Romániai Magyar Szó, aug. 25./, hogy a sajtóban az ilyen cikkek csak zavart keltenek a közvéleményben. Milyen cikkekre lenne szükség, amelyek nem keltenek zavart, kérdezte. Tőkés László levele a valósággal nem egyező állításokból indult ki, olvasható az említett válaszban, tehát hazugnak nevezték a püspököt. Ha a tárgyalások nem voltak titkosak, miért csak David Binder volt jelen - Továbbá a tárgyalásra csak olyanok kaptak meghívót, akik Tőkés-ellenesek és autonómia-ellenesek voltak. Semmi nyoma nincs annak, hogy a tárgyalásról tájékoztatást adtak volna, sorolta tovább ellenérveit Csutak István. Felidézte egy emlékét 1990 júniusából. Az RMDSZ alakulóban levő frakciójának első üléséről, ahol valaki Frunda Györgyöt valami tisztségre ajánlotta. Akkor a másik marosvásárhelyi, Borbély László körbejárta a képviselőket: "Vigyázzatok! Frunda nem RMDSZ-es! Frunda a Független Magyar Párt embere! Szekus! Buktassátok meg!" Most pedig elválaszthatatlan jóbarárok. /Csutak István: Tiszta vizet a nyílt kártyákba! = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./

1993. november 3.

Papp László nagyenyedi plébános elkezdte a szervezési munkát. Levelek százait küldte el a történelmi családok tagjainak, majd 1993 októberére meghirdette az első, lelkigyakorlattal összekötött találkozót Nagyenyedre. A meghívottak listáján közel kétszáz név szerepel, történelemkönyvekből ismert nevek. A kommunista diktatúra alatt elhurcolták, kitelepítették, internálták az erdélyi történelmi családok tagjait. Szétszóródtak. Őket szeretné összegyűjteni Papp László. /Csutak István: Nagyenyed. Történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

1994. szeptember 21.

Csutak István arra figyelmeztetett, hogy Romániában sok tényező dolgozik az Európához csatlakozás ellen, így a görögkeleti egyház. Románia az orosz befolyási övezethez tartozik. Magyarország valószínűleg a NATO tagja lesz, ennek "ára a mi bőrünk lészen" - írja, mert a NATO nem fog hátteret nyújtani a Trianon óta "kintrekedt" magyarok érdekvédelméhez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

1995. január 25.

Az Erdélyi Naplóban többen elemzik, mit jelent a Tőkés László elleni támadás:a/ Csutak István szerint az elmúlt öt évben sikerült az RMDSZ vezetőségéből eltávolítani azokat, akik egy oldalon álltak Tőkés Lászlóval. A Neptun-ügy idején bebizonyosodott, hogy az RMDSZ vezetőségében Tőkés László gyakorlatilag egyedül maradt, ellenfelei tekintélyes hatalommal bírnak. "Sem Tőkésnek nem volt elég ereje ahhoz, hogy elmarasztalhassa a neptunosokat, sem amazok nem tudták a püspököt térdre kényszeríteni. A közelgő kongresszus kiváló alkalom lenne a törlesztésre." Ezért kellett felmérni, mekkora a püspök népszerűsége. - Kinek hoz hasznot, ha Tőkés Lászlót sikerül kiiktatni a politikából? "Romániában nincs olyan párt, amelyik ne venné szívesen Tőkés László végleges elsüllyesztését. Magyarországon is van olyan politikai szegmens, amely nem bánná Tőkés megrendszabályozását - elég, ha csupán az alapszerződés körüli bonyodalmakra gondolunk." b/ Gazda Árpád kifejti, hogy a szembeköpés. és az, hogy egy politikai vetélytársat mosakodásra késztetnek, jól bevált recept, a szekuritáté ötlete. Ezt alkalmazták az 1990 márciusi marosvásárhelyi incidens esetében, a kolozsvári Mátyás-szobor esetében is. A Tőkés László-ellenes kampányban az az újdonság, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőket is sikerült felhasználniuk.c/ Amint megismerte Nagy Benedek röpiratát, Borbély Imre azonnal kérte, tárgyalja meg az RMDSZ-frakció ezt az írást, azonban Tokay György frakcióvezető ezt megtiltotta. Végül Tőkés László úgy határozott, hogy a nyilvánosság elé kell vinni ezt az ügyet, az ő kérésére Borbély Imre kiosztotta a sajtótájékoztatón a röpirat szövegét. A boszniai háború fordulatot hozott az Egyesült Államok és a nyugat-európai hatalmak politikájában: ezután fontosabbnak tartották a stabilitást, akkor is, ha az a demokratikus alapértékek rovására történik. Ahhoz, hogy ezt a váltást el tudják fogadtatni, meg kell fosztani hitelüktől azokat, akik a fordulat ellen fellépnének. Ezek egyike Tőkés László. A neptuni tárgyalásra is azért volt szükség, hogy szembehelyezzenek egy "jó" magyar politikusi csoportot egy "rossz" csoporttal. Tokay György kijelentésével, hogy Tőkés László püspök biblikus gondolkodású és apokaliptikus víziói vannak, a vallásos fundamentalizmus és a valóságtól elrugaszkodás gyanújába keverték a püspököt. - Ugyanezen szemléletváltás következmény az a hatalmas politikai nyomás, ami Magyarországra és Romániára nehezedik az alapszerződés ügyében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./

1995. november 11.

A romániai sajtót élénken foglalkoztatja a lehallgatási botrány: Csíkszerdában Csutak István képviselő lakásán találtak lehallgató készüléket. A távközlési felügyelőség cáfolja, hogy közük lenne ehhez. /Új Magyarország, nov. 11./

1996. január 3.

Király Károly 1972-ben fordult szembe a Ceausescu-rendszerrel, amikor lemondott Kovászna megyei első titkári tisztségéből. Életútját megismerhetjük önéletrajzában /Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek, Nap Kiadó, Budapest, 1995./, amelyben kitér arra is, hogyan viselkedtek egyes magyar értelmiségiek. Dr. Jeszenszky Ferenc 1979-ben lehallgatókkal felszerelt helyre hívta Király Károlyt, ugyanez az ember ma az egészségügyi miniszter egyik tanácsadója. Gálfalvi Zsolt minden beszélgetésükről jelentést tett, Huszár Sándor maga vallotta be Király Károlynak, hogy ő is jelentést készít. - 1990. jan. 5-én a Nemzeti Megmentési Front vezetősége elfogadott egy nyilatkozatot, amely kiállt a kisebbségek egyéni és kollektív jogai mellett. A stilizálás eredményeképpen ebből kimaradt a területi autonómia gondolata, ez Domokos Gézának köszönhető, aki hevesen vitatkozott és Iliescu autonómia-ellenes érveit támogatta. Az új román hatalom az 1990. jan. 5-i hatalmi hierarchiában második helyet elfoglaló Király Károly irodájába lehallgatót szereltetett, de lehallgatóval bélelt volt az a rádiókészülék is, amelyet a budapesti román nagykövetség munkatársaitól kapott, magyarországi gyógykezelése idején. - Könyvében elmondja azt is, hogy Verestóy szenátor beszédének szövegét előzetesen átnyújtotta Vacarunak, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetőjének. Király kérdésére, hogy jóváhagyatja-e, azt válaszolta Verestóy, hogy csak konzultál. Ez a beszéd volt, amelyben kérte: az autonómiapártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Csutak István: Király Károly történetei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. január 18.

A nagyenyedi RMDSZ-szervezet irodájának falába szerelt mikrofon "sohasem működött", nem történt bűncselekmény, jelentette ki Emil Stroe nagyenyedi főügyész. A lehallgató berendezéseket tavaly fedezték fel az RMDSZ nagyenyedi irodájának falában, illetve a Csutak István volt RMDSZ-képviselő telefonkészülékben. A mikrofon "senkit sem zavart, azt sem tudni, ki szerelte fel". A lehallgató berendezést október 23-án a városi telefontársaság dolgozói fedezték fel, amikor azt keresték, miért nem működik megfelelően az RMDSZ készüléke. A szövetség megyei elnöke, Brendus Gyula, feljelentést tett az ügyészségnél. Csutak István volt RMDSZ-képviselő novemberben talált "poloskát" a lakásába újonnan felszerelt telefon csatlakozójában. A telefontársaság azonnal cáfolta, hogy bármi köze lenne a lehallgatókészülékhez. - Az RMDSZ-t bukaresti székházába történt betörés ügyében nincs új fejlemény. A tetteseket nem találták meg. /Nem történt bűncselekmény - állítja a nagyenyedi főügyész a lehallgatási ügyről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175