Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Névmutató: Dósa Elek

1994. július 20.

Az 1993-ban megalakult Dósa Elek Társaság célja a Budapesten tanuló erdélyi fiatalok szakmai összefogása annak érdekében, hogy a szülőföldjükre visszatérni szándékozókat a közösségi érdekek szolgálatába állítsa. Szakértői anyagokat készítenek az RMDSZ-nek és különböző platformoknak, ismertette munkájukat Markó Attila és Borbély Zsolt Attila. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1995. augusztus 23.

Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

1995. augusztus 23.

1996. július 16.

Az elmúlt héten Budapesten határon túli magyar joghallgatók és pályakezdő jogászok vettek részt az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara és a HTMH által szervezett I. Nyári Egyetemen, a társszervező a Dósa Elek Társaság volt. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese elmondta: a legfontosabb, hogy a résztvevők megismerhessék a magyar jogi szaknyelvet, betekintést nyerjenek a magyar alkotmány- és jogtörténet világába. - Markó Attila a Dósa Elek Társaság nevében rámutatott: a résztvevők információt kaphattak a kisebbségi jogi és emberi jogi intézményekről, eljárásokról is, amelyekre nagy szükség van a romániai magyarság jogérvényesítési folyamatában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 823. sz./

1996. december 6.

Tamás Sándor /sz. Zágon, 1966/ Eötvös Lóránt Tudományegyetem jogi karát elvégezte, majd a politológiai szakot. Az egyetem elvégzése után Nagyváradon telepedett le, Tőkés László püspök közéleti tanácsosa volt 1996 júliusáig, amikor megválasztották a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökének. Egyik alapítója a Budapesten megalakult Dósa Elek Társaságnak, főszerkesztője a Magyar Kisebbség /Nagyvárad/ folyóiratnak, a parlamenti választás eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megye képviselője. Évek óta tudatosan készült közéleti szereplésre, vallotta. Azok közé tartozik, akik reformot szeretnének az RMDSZ politikájában. Nehemiás prófétára hivatkozott, akik amikor építik a falat, egyik kezükben fegyvert tartanak, a másikkal rakják a falat. Fel kell térképezni a jogsérelmeket, fel kell emelni szavukat, bátran ki kell állniuk igazuk mellett, másrészt társadalomépítésre, közösségépítésre kell fektetni a hangsúlyt. Egyik távlati célja Románia társadalmának építése, tovább menve: a Kárpát-medence, Közép-Kelet-Európa társadalmának építése. Vagyis: "ne vonjuk ki magunkat a nagyobb, globális dimenzióból." Fontos Háromszék, tágabban a romániai magyar nemzeti közösségnek a gazdasági felemelkedése", ezt a vállalkozások fellendítésével lehetne elérni. Fontos a történelmi magyar egyházakkal a kapcsolat fenntartása, hiszen az egyház át tudta menteni az értékeket, meg tudta őrizni a nemzeti kultúrát. Vissza kell követelni az egyházi ingatlanokat. - Kevés egyesület és alapítvány alakult, minél több kis szervezetre lenne szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2002. augusztus 10.

A Bolyai-évfordulóra és az öregdiákok világtalálkozójára készülve, az ünnepségek szervezői különböző hiánypótló kiadványokkal is előrukkolnak. A napokban Vivat Academia... címmel gyűjtötték egybe a volt Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum hírneves tanárainak és diákjainak arcképét, névsorát. Néhány név: Aranka György (1737-1817), az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, Bernády György (1864-1938) gyógyszerész, jogász, közíró, Marosvásárhely polgármestere, Bolyai Farkas (1775-1856), Bolyai János (1802- 1860), Dósa Elek (1803- 1867) jogtudós, a szabadságharc alatt kormánybiztos, Farczády Elek (1890-1974) történész, Koncz József (1829-1906) könyvtáros, a kollégium történetének megírója, Koós Ferenc (1828-1905) pap, pedagógus, a bukaresti református egyházközség megszervezője, Laskai Csókás Péter (1550?-1587) iskolamester, hitvitázó, a tíznyelvű Calepinus szótár magyar részének megírója, Pápai Páriz Ferenc (1649- 1716) orvos, szótáríró, a Pax corporis szerzője. /Vivat Academia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

2010. május 19.

Újabb magyar utcanevek Marosvásárhelyen
Hat helyi, vagy a városhoz kötődő magyar és ugyanannyi román személyiségről készül holnap utcát elnevezni a marosvásárhelyi tanács. Mind a tizenkét új utcát a Maros jobb partján, a remeteszegi övezetben alakították ki.
Az RMDSZ javaslatára ezentúl utca fogja viselni Szotyori József, a város egykori főorvosa, Dósa Elek jogász, a Református Kollégium tanára, Gálfi Mihály, a Postaréten kivégzett székely vértanú, Zeyk Domokos, Bem apó hadnagya, Hints Ottó, a romániai repülőmodellezés atyja, valamint dr. Pongrácz Antal fogorvos és vívóbajnok nevét. A Mózes Levente RMDSZ-es helyi tanácsos kidolgozta javaslatot a névadó bizottság valamennyi tagja elfogadta. „Van egy elvi egyességünk a román kollégákkal, hogy tiszteletben tartjuk egymás javaslatait. Most már ők vannak többségben a testületben, de ezzel nem éltek vissza. Remélem, hogy csütörtökön a plénum is elfogadja a szakbizottság javaslatait” – fejtette ki a Krónikának Mózes.
A konszenzus kialakulásának alapfeltétele az, hogy mind a magyar, mind a román tanácsosok olyan javaslatokkal éljenek, amelyek nem sértik a másik közösséget. A többi hat utcát Ioan Vescanról, Vasile Săbădeanuról, Zeno Vanceáról, Simion Mîndrescuról, Ion Vlasiuról és Grigore Ploieşteanuról neveznék el. Csak az utóbbi kapcsán merültek fel bizonyos kérdőjelek, hisz a néhány éve elhunyt történész és tudományos kutató a 90-es évek elején a Vatra Românească szélsőséges szervezet egyik zászlóvivőjeként számos magyarellenes megnyilvánulás szervezője vagy részese volt. Szintén Ploieşteanu volt az, aki a prefektúra keretében működő névadó bizottság elnökeként megpróbálta megakadályozni, hogy a belváros egyik utcája ismét felvegye Kossuth Lajos nevét.
A városi tanács ugyanakkor korábban már elfogadta, hogy a Hidegvölgy és a Csereerdő között épülő Belvedere lakópark utcái és sétányai európai fővárosok nevét kapják. A lakónegyed két főútját Bukarestről és Budapestről nevezték el, miután előzőleg a tanácsi határozatot előkészítő városházi illetékesek a magyar fővárosnak mindössze egy kis zsákutcát szántak. „Eredetileg a lakópark két főútját Bukarestről és Rómáról kereszteltük volna el. Azzal érveltem, hogy ha már Budapest egyik kerülete testvértelepülésünk, akkor ne mindössze egy kis zsákutcát nevezzünk el a magyar fővárosról. Ugyanakkor az is eléggé nevetséges lett volna, hogy a romák lakta hidegvölgyi putrik közelében a főutat Rómának hívják” – mondta el Bakos Levente. Az RMDSZ-es tanácsos által javasolt módosítást a román önkormányzati képviselők is támogatták. A testület arról is döntött, hogy az épülőfélben lévő Belvedere negyed közepe a Testvérvárosok Parkja nevet viselje.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2010. május 20.

Új utcák Marosvásárhelyen
Névadó magyar személyiségek
A marosvásárhelyi tanács mai ülésén döntenek 12 új utca elnevezéséről az Egyesülés negyedben. Mózes Levente közgyűlési képviselő kezdeményezésére 6 utca magyar személyiségekről kapja nevét, amit a megyei utcanévadó bizottság, majd a tanács szakbizottságai is kedvezően véleményeztek.
A testület elé ma kerül az a határozattervezet, amely szerint 12 új utcát neveznek el az Egyesülés negyedben. Fele-fele az arány: 6 magyar, illetve 6 román nemzetiségű személyről kapják nevüket az utcák. Mózes Levente képviselő a Népújság kérdésére elmondta, a város terjeszkedik, az Egyesülés negyedben újabb építkezések történtek, villanegyed épült, és az itt kialakított utcáknak még nincs nevük. Azért is fontos a helyzet tisztázása, mivel két év múlva ismét népszámlálást tartanak, amihez szükség lesz a pontos adatokra. Mózes Levente kezdeményezésére hat magyar név került a listára: Dósa Elek (Dózsa György leszármazottja, a jogtudományok egyik legkiválóbb erdélyi képviselője, a Református Kollégium jogászprofesszora volt), Szotyori József (Marosvásárhely főorvosa az 1800-as évek elején), Gálffy Miklós magyar vértanú, Zeyk Domokos (marosvásárhelyi születésű, Bem József segédtisztje), Hints Ottó (a repülőmodellezés "apostola"), dr. Pongrácz Antal (fogorvos, vívóbajnok). A fentieken kívül a múlt héten még 7 nevet iktatott be a polgármesteri hivatalban, akikről a későbbiekben utcát lehetne elnevezni: József Attila, Benedek Elek, Ady Endre, Bocskai István, Apafi Mihály, Kemény Zsigmond és Kemény János. "Az utcanévadó bizottságnak, amely véleményezi a javaslatokat, az első ülésén ezekről is tárgyalnia kell" – tette hozzá. A legutolsó tanácsülésen a Belvedere villanegyed utcáinak nevét hagyta jóvá a testület, ma az Egyesülés negyedbeli utcanévadásokról döntenek. Mivel egyetlen szakbizottság sem ellenezte, a névadó bizottság pedig pozitívan véleményezte a tervezetet, van esély arra, hogy a képviselők egyhangúlag megszavazzák a 12 utca nevét.
(antalfi)
Népújság (Marosvásárhely)

lapozás: 1-8