udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
1
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-1
NĂŠvmutatĂł:
FĂśldessy MĂĄria
2000. szeptember 5.
BelĂŠnyesen tartottĂĄk szept. 1-3-a kĂśzĂśtt a VI. Partiumi Honismereti KonferenciĂĄt, melyet DukrĂŠt GĂŠza, a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdelmi BizottsĂĄg elnĂśke nyitott meg. SzatmĂĄri ElemĂŠr KĹrĂśstĂĄrkĂĄnyrĂłl, MĂĄthĂŠ LĂĄszlĂł lelkĂŠsz VĂĄrasfenesrĹl, Szigeti JĂłzsef MagyarremetĂŠrĹl, Boros IstvĂĄn pedig BelĂŠnyesĂşjlakrĂłl ĂŠs kĂśrnyĂŠkĂŠrĹl beszĂŠlt. FĂśldessy MĂĄria BelĂŠnyessonkolyost ĂŠs KĹrĂśsjĂĄnosfalvĂĄt mutatta be, Egyed TerĂŠz a vĂĄrasfenesi nĂŠpszokĂĄsokat. SzatmĂĄri IldikĂł, a Babes-Bolyai Egyetem utolsĂł ĂŠves magyar-nĂŠprajzszakos hallgatĂłja faluja, KĹrĂśstĂĄrkĂĄny ĂŠs a belĂŠnyesi medence demogrĂĄfiai problĂŠmĂĄit taglalta a kĹrĂśstĂĄrkĂĄnyi reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg anyakĂśnyvei alapjĂĄn. DĂĄnielisz Endre a Fekete-KĂśrĂśs-vĂślgyi magyarsĂĄg nĂŠprajzĂĄnak kĂźlĂśnbĂśzĹ aspektusairĂłl ĂŠrtekezett. A jelenleg Miskolcon ĂŠlĹ KĂşn JĂłzsef tanĂĄr beszĂŠlt BelĂŠnyeshez valĂł kĂśtĹdĂŠsĂŠrĹl. HosszĂş ĂŠveket tĂśltĂśtt a szekuritĂĄtĂŠ bĂśrtĂśneiben. Gyakran jĂĄr haza, ĂśsszegyĹąjtĂśtte szĂźlĹfĂśldje mĂŠg megmaradt nĂŠpmĹąvĂŠszeti, nĂŠpzenei hagyomĂĄnyait, ĂŠs egĂŠsz ĂŠletmĹąvĂŠvel ĂśrĂśk emlĂŠket ĂĄllĂtott szĹąkebb pĂĄtriĂĄja embereinek. BemutattĂĄk Zsisku JĂĄnos BelĂŠnyes monogrĂĄfiĂĄja c. kĂśnyvĂŠt. Az ĂrpĂĄd-kori telepĂźlĂŠsek ismertetĂŠse jegyĂŠben a nagyvĂĄradi Kordics Imre AsszonyvĂĄsĂĄrt, Kiss KĂĄlmĂĄn TĂşrterebes helyneveit, TĂśvissi JĂłzsef kolozsvĂĄri professzor Vargyas kĂśzsĂŠget mutatta be. KovĂĄcs RozĂĄlia ĂrmihĂĄlyfalva temetĹjĂŠnek csĂłnak alakĂş fejfĂĄirĂłl beszĂŠlt. - Balogh Ferenc mŹÊpĂtĂŠsz, a Kelemen Lajos TĂĄrsasĂĄg elnĂśke arrĂłl tĂĄjĂŠkoztatott, hogyan kĂŠszĂźlt az a CD, amely az erdĂŠlyi mĹąemlĂŠkek tĂŠrinformatikai rendszerezĂŠsĂŠhez jĂĄrult hozzĂĄ. Ărdekes volt Major MiklĂłsnak a szilĂĄgynagyfalui besenyĹ telepĂźlĂŠs feltĂĄrĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł munkĂĄja, de Antal BĂŠla BiharpĂźspĂśkirĹl vallĂł dolgozata is, nemkĂźlĂśnben Nagy MĂĄria munkĂĄja az Ĺssi nevĹą telepĂźlĂŠsrĹl. Karacs Zsigmond a BelĂŠnyesi FĹgimnĂĄzium 1896/97-es anyakĂśnyvĂŠt mutatta be. DukrĂŠt GĂŠza Szentjobb nevĂŠnek ĂŠs eredetĂŠnek tĂśrtĂŠnelmĂŠt, Bara Eszter Ăkos, GĂśrbe IstvĂĄn pedig Dabolc tĂśrtĂŠnetĂŠt ismertette. GyĂśrgy IrĂŠn szalacsi tĂśrtĂŠnelemtanĂĄrnĹ kĂśzsĂŠgĂŠnek 1772-es urbĂĄriumĂĄt elemezte. A konferenciĂĄn bemutattĂĄk a Partiumi FĂźzetek 13., A szabadsĂĄgharc zĂĄszlaja alatt cĂmĹą kĂśtetĂŠt. /PĂĄvai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
lapozĂĄs: 1-1