udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
8
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-8
NĂŠvmutatĂł:
FehĂŠr JĂłzsef
2000. jĂşlius 4.
Matekovits MihĂĄly helyettes-fĹtanfelĂźgyelĹ hasznos kĂŠzikĂśnyvet ĂĄllĂtott Ăśssze: Magyar nyelvĹą oktatĂĄs Arad megyĂŠben. Az ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsban segĂtettĂŠk: CsergĹ Ervin minorita atya, KirĂĄly AndrĂĄs tanĂĄr, az RMPSZ Arad megyei elnĂśke, Kiss Anna, a megyei tanĂtĂłk pedagĂłgiai kĂśrĂŠnek vezetĹje ĂŠs FehĂŠr JĂłzsef iskolaigazgatĂł. A kĂśnyvecskĂŠben megtalĂĄlhatĂłk a statisztikai adatok az iskolĂĄkrĂłl, tagozatokrĂłl ĂŠs a diĂĄklĂŠtszĂĄmrĂłl, 358 pedagĂłgus munkahelyĂŠrĹl. /Puskel PĂŠter: HĂŠzagpĂłtlĂł kiadvĂĄny. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşl. 4./2007. ĂĄprilis 17.
BĂŠkĂŠs megye kĂŠpviselĹ-testĂźlete elfogadta az AradâBĂŠkĂŠs Megyei Vegyes BizottsĂĄg ĂŠs albizottsĂĄgai felĂĄllĂtĂĄsĂĄra vonatkozĂł elĹterjesztĂŠst. A romĂĄniai fĂŠllel lefolytatott szakmai egyeztetĂŠsek utĂĄn Domokos LĂĄszlĂł, a BĂŠkĂŠs megyei kĂśzgyĹąlĂŠs elnĂśke javaslatot tett, mellyel egyetĂŠrtettek a felek. A bizottsĂĄgi ĂźlĂŠsek szĂĄma ĂŠves szinten nĂŠgy, emellett egyĂŠb talĂĄlkozĂłkra is sor kerĂźlhet. Az albizottsĂĄgok a szakmai egyĂźttmĹąkĂśdĂŠst biztosĂtjĂĄk, tagjaik a megyei ĂśnkormĂĄnyzati hivatalnak a fĹjegyzĹ ĂĄltal, elnĂśki egyetĂŠrtĂŠssel kijelĂślt munkatĂĄrsai. A hĂŠt albizottsĂĄgot az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi terĂźletek csoportosĂtĂĄsa alapjĂĄn hozzĂĄk lĂŠtre. Ezek: gazdasĂĄgi ĂŠlet, kis- ĂŠs kĂśzĂŠpvĂĄllalkozĂĄsok â terĂźletfejlesztĂŠs, kĂśzigazgatĂĄs â kultĂşra, sport, turizmus â kĂśrnyezetvĂŠdelem, infrastruktĂşra â szociĂĄlis gondoskodĂĄs, gyermekvĂŠdelem â civil tĂĄrsadalom, szakoktatĂĄs â hatĂĄr menti egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs. /FehĂŠr JĂłzsef: BĂŠkĂŠs Araddal egyĂźtt. = Nyugati Jelen (Arad), ĂĄpr. 17./2009. jĂşlius 1.
JĂşlius 2-4-e kĂśzĂśtt tartjĂĄk meg NagyvĂĄradon a VI. Partiumi ĂrĂłtĂĄbort. Az idĂŠn kĂźlĂśnĂśs figyelmet szentelnek a kĂśltĹ, ĂrĂł, nyelvĂşjĂtĂł Kazinczy Ferenc emlĂŠkĂŠnek, szĂźletĂŠsĂŠnek 250. ĂŠvfordulĂłjĂĄra alkalmĂĄbĂłl. MagyarorszĂĄgrĂłl ĂŠs a FelvidĂŠkrĹl is ĂŠrkeznek meghĂvottak. Az Ăźnnepi megnyitĂł jĂşlius 2-ĂĄn lesz a vĂĄradvelencei GĂłbĂŠ csĂĄrdĂĄban. KĂśszĂśntĹt mond BarabĂĄs ZoltĂĄn kĂśltĹ, a Partiumi ĂrĂłtĂĄbor EgyesĂźlet elnĂśke, majd Kazinczy Ferenc ĂŠletĂştjĂĄrĂłl, munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl tart elĹadĂĄst BĂrĂł Ferenc irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠs KupĂĄn ĂrpĂĄd helytĂśrtĂŠnĂŠsz. A VĂĄmbĂŠry AntolĂłgia 2009 cĂmĹą kiadvĂĄnyt Nagy Erika, a SzlovĂĄkiai Magyar ĂrĂłk TĂĄrsasĂĄgĂĄnak fĹtitkĂĄra mutatja be. EzutĂĄn Nemzet, anyanyelv, kultĂşra cĂmmel PomogĂĄts BĂŠla irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠrtekezik. JĂşlius 3-ĂĄn elzarĂĄndokolnak Kazinczy szĂźlĹhelyĂŠre, ĂrsemjĂŠnbe. Ănnepi beszĂŠdet mond: Mezey Katalin kĂśltĹ, a Tokaji ĂrĂłtĂĄbor kuratĂłrumi elnĂśke, L. Simon LĂĄszlĂł kĂśltĹ, a Magyar ĂrĂłszĂśvetsĂŠg titkĂĄra, SzĂŠkelyhidi Ăgoston ĂrĂł, politikus ĂŠs TĹkĂŠs LĂĄszlĂł reformĂĄtus pĂźspĂśk, eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ. Este a nagyvĂĄradi GĂłbĂŠ csĂĄrdĂĄban HalĂĄsz JĂĄnos orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹ, Debrecen alpolgĂĄrmestere mĂŠltatja SzĂŠkelyhidi Ăgoston ĂrtĂŠkek ĂŠs esĂŠlyek cĂmĹą kĂśnyvĂŠt, majd a nagyvĂĄradi Szigligeti TĂĄrsulat szĂnmĹąvĂŠszeinek TĂśvisek ĂŠs virĂĄgok cĂmĹą pĂłdiummĹąsorĂĄt tekinthetik meg az ĂŠrdeklĹdĹk. VĂŠgezetĂźl a pĂŠnteki irodalmi esten a budapesti Magyar NaplĂł friss szĂĄmait mutatja be OlĂĄh JĂĄnos fĹszerkesztĹ. JĂşlius 4-ĂŠn SzĂŠphalom ĂŠs a Kazinczy-kultusz cĂmmel FehĂŠr JĂłzsef, a Magyar Nyelv MĂşzeumĂĄnak igazgatĂłja tart elĹadĂĄst. EzutĂĄn a VĂĄrad folyĂłirattal ismerteti meg a kĂśzĂśnsĂŠget SzĹącs LĂĄszlĂł fĹszerkesztĹ. Lipcsey IldikĂł ĂŠs DukrĂŠt GĂŠza kĂśnyveivel ismerkedhetnek meg az ĂŠrdeklĹdĹk. /Holnap nyit a Partiumi ĂrĂłtĂĄbor. = Reggeli ĂjsĂĄg (NagyvĂĄrad), jĂşl. 1./ 22/ A vasfĂźggĂśny leomlĂĄsĂĄnak 20. ĂŠvfordulĂłjĂĄn adtĂĄk ĂĄt jĂşnius 27-ĂŠn, GĂśdĂśllĹn a Magyar SzabadsĂĄg DĂjat, amit idĂŠn Tempfli JĂłzsef nagyvĂĄradi megyĂŠs pĂźspĂśk ĂŠs RĂłzsĂĄs JĂĄnos GulĂĄgot megjĂĄrt ĂrĂł vehetett ĂĄt. RĂłzsĂĄs JĂĄnos 1944-ben kerĂźlt ki leventekĂŠnt a szovjet frontra, ahol azonnal hadifogsĂĄgba esett, majd tĂz ĂŠv kĂŠnyszermunkĂĄra ĂŠs ĂśrĂśkĂśs szĂĄmĹązetĂŠsre ĂtĂŠltĂŠk. A mĂĄlenkij robot idejĂŠn jĂł barĂĄtsĂĄgba kerĂźlt Alekszandr Szolzsenyicinnel, aki a GulĂĄg szigetcsoport cĂmĹą mĹąvĂŠben meg is emlĂŠkezett rĂłla. MiutĂĄn visszatĂŠrhetett MagyarorszĂĄgra, megĂrta visszaemlĂŠkezĂŠseit, ami csak a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn jelenhetett meg. MĹąvei kĂśzĂźl kiemelkedĹ a Gulag lexikon, ami segĂt e tĂśrtĂŠnelmileg fehĂŠr folt felszĂĄmolĂĄsĂĄban. Tempfli JĂłzsef nagyvĂĄradi megyĂŠs pĂźspĂśk az elmĂşlt kĂŠt ĂŠvtizedben papi tevĂŠkenysĂŠge mellett visszaszerzett tĂśbb egykori egyhĂĄzi tulajdont, tĂśbbek kĂśzĂśtt a pĂźspĂśki palotĂĄt ĂŠs tĂśbb kĂłrhĂĄzat. /Magyar SzabadsĂĄgĂŠrt dĂjak. Tempfli JĂłzsef ĂŠs RĂłzsĂĄs JĂĄnos a dĂjazott. = ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr), jĂşl. 1./2010. mĂĄrcius 14.
KĂśnyvtĂĄri este ĂŠs a tĂźrelem prĂłbĂĄja
A Partiumi Magyar MĹąvelĹdĂŠsi CĂŠh szervezĂŠsĂŠben zajlĂł, KĂśnytĂĄri estĂŠk rendezvĂŠnysorozat legĂşjabb alkalmĂĄra pĂŠntek dĂŠlutĂĄn kerĂźlt sor. TĂśbb kiadvĂĄnyt is bemutattak az este sorĂĄn.
Egri, illetve sĂĄrospataki meghĂvottak rĂŠszvĂŠtelĂŠvel pĂŠntek dĂŠlutĂĄn ismĂŠt KĂśnyvtĂĄri estĂŠvel jelentkezett a Partiumi Magyar MĹąvelĹdĂŠsi CĂŠh NagyvĂĄradon. A vendĂŠgeket ĂŠs a mintegy hĂĄrom tucatnyi ĂŠrdeklĹdĹbĹl ĂĄllĂł kĂśzĂśnsĂŠget, illetve TĹkĂŠs LĂĄszló eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹt BarabĂĄs ZoltĂĄn, a kulturĂĄlis szervezet vezetĹje kĂśszĂśntĂśtte. KĂśbĂśdĂścz GĂĄbor irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz elsĹkĂŠnt azt a brevĂĄriumot mutatta be, mely a Kazinczy Ferenc szĂźletĂŠsĂŠnek 250. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl a Magyar ĂrĂłszĂśvetsĂŠg, a Tokaji ĂrĂłtĂĄbor valamint a Partiumi Magyar MĹąvelĹdĂŠsi CĂŠh ĂĄltal tavaly szervezett zarĂĄndoklatot tetĹzi be. Az irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz elmondta, Ăśsszesen 72 mĹą szerepel a kĂśtetben, ezek kĂśzĂźl nĂŠhĂĄny rĂśvid opuszt fel is olvasott. KĂśbĂśdĂścz Ăşgy vĂŠli, hogy Kazinczy Ferenc ĂŠletmĹąve az irodalmi kĂśztudatban, de az oktatĂĄsban sincs mĂŠltĂł mĂłdon jelen. A nyelvĂşjĂtĂł jĂł pĂŠldĂĄja az elhivatottsĂĄgnak, hiszen ĂŠletfeladatĂĄt az embert prĂłbĂĄlĂł idĹszakok ellenĂŠre mĂŠltĂłsĂĄggal beteljesĂtette. A kĂśtet ĂŠrdekessĂŠge, hogy tartalmaz nĂŠhĂĄny szerelmi mĹąvet is, melyek kevĂŠsbĂŠ ismertek Kazinczy ÊletmĹąvĂŠbĹl. A kĂśtet anyagĂĄt egyĂŠbkĂŠnt FehĂŠr JĂłzsef ĂŠs KovĂĄts DĂĄniel szerkesztette ĂŠs vĂĄlogatta.
Egy zarĂĄndoklat betetĹzĂŠse
FehĂŠr JĂłzsef, a szĂŠphalmi Magyar Nyelv MĂşzeumĂĄnak igazgatĂłja felelevenĂtette hogyan szĂźletett meg a HĂven szeretni a jĂłt cĂmĹą brevĂĄrium lĂŠtrejĂśttĂŠnek az Ăśtlete amikor a zarĂĄndokok â ĂŠlĂźkĂśn TĹkĂŠs LĂĄszló kĂŠpviselĹ â SzĂŠphalomon jĂĄrtak. Egy Ăźveg â az egykori Kazinczy birtokon termett szĹlĹbĹl kĂŠszĂźlt â borral kĂśszĂśnte meg TĹkĂŠs LĂĄszlĂłnak a kĂśnyv nyomdakĂśltsĂŠgeinek finanszĂrozĂĄsĂĄt. BeszĂŠlt Kazinczy irodalmi jelentĹsĂŠgĂŠrĹl, fordĂtĂĄsairĂłl, utazĂĄsairĂłl, illetve arrĂłl is, hogy az ErdĂŠlyi levelekben megfogalmazott kijelentĂŠs â miszerint MagyarorszĂĄg nem ismeri ErdĂŠlyt â mennyire aktuĂĄlis kĂŠtszĂĄz ĂŠv mĂşltĂĄn is. Az igazgatĂł elmodta azt is, hogy vĂŠgigjĂĄrva Kazinczy erdĂŠlyi utazĂĄsĂĄnak ĂştvonalĂĄt szomorĂşan tapasztaltĂĄk, hogy ZsibĂłn milyen ĂĄllapotban talĂĄlhatĂł a WesselĂŠnyi mauzĂłleum. TĹkĂŠs LĂĄszló eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ is visszaemlĂŠkezett a tavalyi zarĂĄndoklatra ĂŠs ĂśrĂśmĂŠt fejezte ki, hogy az anyanyelv szakralitĂĄsĂĄnak hitvallĂĄsĂĄval sikerĂźlt mĂŠltĂł mĂłdon megemlĂŠkezni a nyelvĂşjĂtĂłrĂłl.
BĂłnusz kĂśnyvbemutatĂł
Meleg Vilmos szavalata utĂĄn az egri KĂśbĂśdĂścz GĂĄbor esszĂŠket, tanulmĂĄnyokat, kritikĂĄkat ĂŠs ĂŠletinterjĂşkat tartalmazĂł MegtartĂł pĂĄrbeszĂŠd cĂmĹą kĂśtetĂŠt Bertha ZoltĂĄn irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz mĂŠltatta. A kĂśtet a magyarsĂĄg kĂŠrdĂŠseivel, a kisebbsĂŠgi lĂŠttel, a kultĂşra szolgĂĄlatĂĄnak fontossĂĄgĂĄval, a kommunizmus bĹąneivel is foglalkozik, de megtalĂĄlhatĂłak benne JĂłzsef Attila, JuhĂĄsz Gyula, SĂźtĹ AndrĂĄs stb. ĂŠletmĹąvĂŠvel kapcsolatos elemĂŠzĂŠs is. NagyvĂĄradi vonatkozĂĄsa is van a kĂśtetnek ugyanis BarabĂĄs ZoltĂĄn Ês Lipcsei MĂĄrta kĂśltĹk egy-egy mĹąvĂŠnek elemzĂŠse is olvashatĂł benne. A kĂśtetet mĂŠltatĂĄsĂĄhoz hosszĂĄszĂłlt Lipcsei MĂĄrta is. Az este utolsĂł felĂŠben a negyed ĂŠvente megjelenĹ Agria irodalmi, mĹąvĂŠszeti ĂŠs kritikai folyĂłirat legĂşjabb szĂĄmĂĄt mutatta be KĂśbĂśdĂścz GĂĄbor fĹszerkesztĹ. BĂĄr az elĹzetes programban nem szerepelt, a SĂĄrospatakrĂłl ĂŠrkezett FehĂŠr ErzsĂŠbet, tĂśbb nevelĂŠstudomĂĄnyi kĂśtet szerzĹje is bemutatta kĂśnyveit illetve beszĂŠlt a sĂĄrospataki nevelĂŠstĂśrtĂŠnetrĹl. Nem hagyhatjuk szĂł nĂŠlkĂźl, hogy a tĂśbb esetben indokolatlanul hosszĂş beszĂŠdek valamint az elĹzetes programban nem szereplĹ bĂłnusz kĂśnyvbemutatĂł miatt meglehetĹsen elhuzĂłdott a rendezvĂŠny, ami miatt a kĂśzĂśnsĂŠg is tĂśbbszĂśr jelĂŠt adta, hogy az Ĺ tĂźrelme is vĂŠges.
MĂŠszĂĄros TĂmea. ForrĂĄs: erdon.ro2013. ĂĄprilis 28.
Partiumi ĂŠs felvidĂŠki egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs
Ăprilis 24â25-ĂŠn tartottĂĄk meg a KettĹs kisebbsĂŠgben. VallĂĄsi ĂŠs egyhĂĄzi identitĂĄs a FelvidĂŠken ĂŠs Partiumban cĂmĹą konferenciĂĄt a nagyvĂĄradi Partiumi KeresztĂŠny Egyetemen (PKE). Az elĹadĂĄsok ĂŠs ĂŠrtekezĂŠsek utĂĄn az elsĹ nap kĂśnyvbemutatĂłkkal zĂĄrult.
A csĂźtĂśrtĂśk dĂŠlutĂĄn kezdĹdĹ esemĂŠnyen a megjelenteket PĂĄlfi JĂłzsef, a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem SzenĂĄtusĂĄnak elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte, emlĂŠkeztetve arra, hogy ez a konferencia az egy hĂłnappal korĂĄbban RĂŠvkomĂĄromban megrendezett hasonlĂł jellegĹą rendezvĂŠny folytatĂĄsa. A partiumi ĂŠs a felvidĂŠki reformĂĄtus magyar kĂśzĂśssĂŠget ugyanazok a sorskĂŠrdĂŠsek foglalkoztatjĂĄk, hangsĂşlyozta PĂĄlfi, ezĂŠrt ennek a konferenciĂĄnak az egyik cĂŠlkitĹązĂŠse az, hogy szorosabbra fĹązzĂŠk az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠst a partiumi ĂŠs a felvidĂŠki reformĂĄtus egyhĂĄzak kĂśzĂśtt.
Fontos a prevenciĂł
Az elsĹ elĹadĂł CsĹąry IstvĂĄn, a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet (KREK) pĂźspĂśke volt, aki a kisebbsĂŠgben ĂŠlĹ reformĂĄtus kĂśzĂśssĂŠgek gondjairĂłl beszĂŠlt. Kiemelte az oktatĂĄs fontossĂĄgĂĄt a kisebbsĂŠgi keresztĂŠny kĂśzĂśssĂŠgek ĂŠletĂŠben, hiszen, mint fogalmazott, âaz oktatĂĄsban az egyik legfontosabb tĂŠnyezĹ a prevenciĂł, hiszen okos embereket nevelĂźnk a kisebbsĂŠgi lĂŠt terheinek kĂśnnyĂtĂŠsĂŠre.â Nagy teher mindenki szĂĄmĂĄra a szegĂŠnysĂŠg, melynek kapcsĂĄn szintĂŠn a prevenciĂł fontossĂĄgĂĄt hangsĂşlyozta a pĂźspĂśk. A prevenciĂłs lehetĹsĂŠgek kĂśzĂśtt a legelĹkelĹbb hely az igehirdetĂŠst illeti meg. âAz elsĹ prevenciĂłs eszkĂśz az igĂŠvel valĂł talĂĄlkozĂĄs. Ahol talĂĄlkozĂĄs van az evangĂŠliummal, ott megszĹąnik a bajâ â fogalmazott CsĹąry pĂźspĂśk, aki a tovĂĄbbiakban tudatta, hogy az egyhĂĄzkerĂźletben mintegy hĂĄromszĂĄz gyĂźlekezet van, ezek kĂśzĂźl mintegy harminc nagyon nehĂŠz anyagi helyzetben van. Ugyancsak nehĂŠz anyagi helyzetben van a cigĂĄnysĂĄg, ezĂŠrt az egyhĂĄzkerĂźlet felvĂĄllalta mintegy szĂĄzĂśtven magyarul beszĂŠlĹ roma gyerek oktatĂĄsĂĄt. VĂŠgezetĂźl a pĂźspĂśk kifejtette, hogy a szegĂŠnysĂŠg a legnagyobb kĂĄrt az egĂŠszsĂŠgben teszi, ezĂŠrt van nagy szĂźksĂŠg intĂŠzmĂŠnyesĂtett formĂĄban foglalkozni a betegsĂŠgekkel. EzĂŠrt is vĂĄllalta fel a reformĂĄtus egyhĂĄz azt, hogy magyar reformĂĄtus kĂłrhĂĄzat alapĂtson, tette hozzĂĄ.
TeendĹk
ErdĂŠlyi GĂŠza, a SzlovĂĄkiai ReformĂĄtus KeresztyĂŠn EgyhĂĄz egykori pĂźspĂśke a felvidĂŠki reformĂĄtus egyhĂĄz gondjairĂłl tartott rĂśvid, de szemlĂŠletes elĹadĂĄst. Mint mondta, sĂźrgĹs megoldĂĄst igĂŠnyel a lelkĂŠszhiĂĄny, a lelki ĂŠlet felpezsdĂtĂŠse, a gyĂźlekezeti tulajdon visszaszerzĂŠse, a konfiskĂĄciĂł lekĂźzdĂŠse, a kapcsolatok kiĂŠpĂtĂŠse, a presbiterek folyamatos bekapcsolĂĄsa a gyĂźlekezeti ĂŠletbe, ugyanakkor javĂtani kell a lelkipĂĄsztorok egymĂĄs kĂśzĂśtti viszonyĂĄt is. Antal JĂĄnos, a KREK kĂźlĂźgyi tanĂĄcsosa a kommunizmus emlĂŠkezetĂŠrĹl tartott elĹadĂĄst, figyelmeztetve arra, hogy a kommunizmus nem egy lezĂĄrt korszak, hanem tovĂĄbb folytatĂłdik a posztkommunizmusban. Ennek egyik oka a kommunista bĹąnĂśk elszĂĄmoltatĂĄsĂĄnak elmaradĂĄsa, fejtegette az elĹadĂł. Az elsĹ nap kĂŠt kĂśnyvbemutatĂłval zĂĄrult: Bojtor IstvĂĄn MĂłzes, a nĂŠp vezetĹje cĂmĹą kĂśtetĂŠt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹ, egykori pĂźspĂśk mĂŠltatta, mĂg A SzĂŠphalom ĂŠvkĂśnyvet annak szerkesztĹje, FehĂŠr JĂłzsef mutatta be.
Van igĂŠny a magyar egyetemre
A vĂĄradi egyhĂĄztĂśrtĂŠneti konferencia mĂĄsodik napjĂĄnak elsĹ elĹadĂłja dr. TĂłth JĂĄnos, a rĂŠvkomĂĄromi Selye JĂĄnos Egyetem rektora volt. â Az utĂłbbi Ăśt ĂŠvben mintegy Ăśtezer oklevelet kiosztĂł felsĹfokĂş oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠny egyik lĂŠnyeges szerepe abban ĂĄll, hogy erĹsĂti a magyarsĂĄgtudatot ĂŠs fĂŠkezi a magyarsĂĄg asszimilĂĄlĂĄsĂĄt, mondta Selye JĂĄnos. Mint megtudtuk, az egyetem 2004. januĂĄr 1-jĂŠtĹl kezdte meg mĹąkĂśdĂŠsĂŠt; az intĂŠzmĂŠnyt a szlovĂĄk ĂĄllam tartja fenn. JĂĄnos Szabolcs, a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem (PKE) rektora elĹadĂĄsĂĄban rĂĄmutatott arra, hogy 1989 utĂĄn lehetett volna ĂĄllami magyar egyetemet alapĂtani RomĂĄniĂĄban, de nem volt meg hozzĂĄ a valĂłs politikai akarat, annak ellenĂŠre, hogy az RMDSZ mĂĄr 1990 januĂĄrjĂĄban meghirdette ezt a cĂŠlkitĹązĂŠsĂŠt. A romĂĄniai magyar egyetemi vezetĂŠs is felelĹs ezĂŠrt a kudarcĂŠt, hiszen sokan kĂśzĂźlĂźk azt az ĂĄllĂĄspontot kĂŠpviseltĂŠk ĂŠs kĂŠpviselik, hogy kĂĄros lenne kivĂĄlni a romĂĄn rendszerbĹl ĂŠs magyar egyetemet kiĂŠpĂteni.
Konzorciumot!
A rektor szerint RomĂĄniĂĄban az a fonĂĄk helyzet ĂĄllt elĹ, hogy magyar egyetemi karokat lehet lĂŠtrehozni, professzorokat lehet kinevezni, de az ehhez szĂźksĂŠges pĂŠnzrĹl a romĂĄn tĂśbbsĂŠgĹą egyetemi szenĂĄtus ĂŠs kari tanĂĄcs dĂśnt. A rossz pĂŠldĂĄk kĂśzĂźl is az egyik legbeszĂŠdesebb a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetem (MOGYE) esete, ahol folyamatosan halogatjĂĄk a magyar tanszĂŠk lĂŠtrehozĂĄsĂĄt. âAz RMDSZ feladta a felsĹoktatĂĄs ĂźgyĂŠt. Nincs egyetemi autonĂłmia, mely megadja a dĂśntĂŠs szabadsĂĄgĂĄt, pedig nem szĹąnt meg a magyar kĂśzĂśssĂŠg egyetemigĂŠnye. BizonyĂtĂŠk erre a kĂŠt akkreditĂĄlt magyar egyetem, amelyek azonban a magyar ĂĄllam pĂŠnzĂŠbĹl mĹąkĂśdnek. Ha ezek az egyetemek konzorciumot alkotnĂĄnak, akkor lĂŠtrejĂśnne RomĂĄniĂĄban a Magyar TudomĂĄnyegyetemâ â mondta JĂĄnos Szabolcs. A magyar egyetemek kĂśzĂśtt ĂĄdĂĄz konkurenciaharc folyik, ami szintĂŠn nem segĂti elĹ a magyar egyetem megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt, folytatta JĂĄnos Szabolcs. âNem azon a harminc szĂĄzalĂŠknyi magyar diĂĄkon kellene marakodni, akik ĂŠrettsĂŠgi utĂĄn magyar tannyelvĹą egyetemre mennek, hanem ĂśsszefogĂĄssal el kellene ĂŠrni azt, hogy a mĂĄsik hetven szĂĄzalĂŠknyi magyar diĂĄkot is magyar egyetemre csĂĄbĂtsuk, azokat, akik jelenleg vagy romĂĄn nyelvĹą egyetemre iratkoznak be, vagy egyĂĄltalĂĄn nem tanulnak tovĂĄbbâ â jelezte a rektor.
Makkai SĂĄndor-kiĂĄllĂtĂĄs
A tovĂĄbbiakban szĂĄmos elĹadĂĄst hallgathattak meg az ĂŠrdeklĹdĹk, ugyanakkor az egyetem BartĂłk-termĂŠben felavattĂĄk a Makkai SĂĄndor-kiĂĄllĂtĂĄst is. NyitĂłbeszĂŠdet mondott dr. Fekete KĂĄroly, a Debreceni ReformĂĄtus HittudomĂĄnyi Egyetem rektora, kĂśzremĹąkĂśdĂśtt a Csillagocska NĂŠptĂĄncegyĂźttes ĂŠnek- ĂŠs zenekara. A kĂŠtnapos konferencia zĂĄrĂĄsakĂŠppen egy kerekasztal-beszĂŠlgetĂŠs sorĂĄn ĂśsszegeztĂŠk az elhangzottakat.
Pap IstvĂĄn. erdon.ro2017. ĂĄprilis 25.
MegnyĂlt a magyar nyelv hete
Az 1967-ben indult magyar nyelv hete sorozat cĂŠlja a tudomĂĄnyos alapĂş, egyĂşttal ĂŠlmĂŠnyszerĹą anyanyelvi ismeretterjesztĂŠs elsĹsorban mĹąvelĹdĂŠsi otthonokban, iskolĂĄkban. Az ĂĄprilisi ânyelvhetetâ az 1869-ben alakult TudomĂĄnyos IsmeretterjesztĹ TĂĄrsulattal kĂśzĂśsen szervezi az 1989-ben alakult AnyanyelvĂĄpolĂłk SzĂśvetsĂŠge.
Az idĂŠn immĂĄr 51. alkalommal kerĂźl sor a magyar nyelv hetĂŠre, mĂŠgpedig ĂĄprilis 24â30. kĂśzĂśtt, a nyitĂłkonferenciĂĄt a Magyar Nyelv ĂŠs KultĂşra NemzetkĂśzi TĂĄrsasĂĄgĂĄval karĂśltve elsĹkĂŠnt tartottĂĄk meg MagyarorszĂĄg hatĂĄrain tĂşl, mĂŠgpedig NagyvĂĄradon, a Partiumi KeresztĂŠny Egyetemen.
A reformĂĄciĂł nyelvi hatĂĄsai cĂmĹą, ĂĄprilis 25-i tanĂĄcskozĂĄs TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśknek, az egyetemalapĂtĂł Pro Universitate Partium AlapĂtvĂĄny kuratĂłriuma elnĂśkĂŠnek kĂśszĂśntĹbeszĂŠdĂŠvel kezdĹdĂśtt. Az eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ BrĂźsszelbĹl kĂźldĂśtt ĂźzenetĂŠt sajtĂłtanĂĄcsosa tolmĂĄcsolta a konferencia rĂŠszvevĹinek, az alĂĄbbiakban tesszĂźk kĂśzzĂŠ.
*
A Partiumi KeresztĂŠny Egyetem AlapĂtĂłi nevĂŠben ĂśrĂśmmel ĂŠs elĂŠgtĂŠtellel kĂśszĂśntĂśm ĂnĂśket ĂŠs mondok kĂśszĂśnetet azĂŠrt, hogy ĂŠppen itt, NagyvĂĄradon nyitjĂĄk meg a magyar nyelv hetĂŠt, fĂŠl ĂŠvszĂĄzad utĂĄn elsĹ Ăzben MagyarorszĂĄg hatĂĄrain tĂşl. Az AnyanyelvĂĄpolĂłk SzĂśvetsĂŠge mellett kĂźlĂśn is kĂśszĂśntĂśm az AnyanyelvĂĄpolĂłk ErdĂŠlyi SzĂśvetsĂŠgĂŠt megalakulĂĄsĂĄnak jeles 25. ĂŠvfordulĂłjĂĄn. A Bolyai TudomĂĄnyegyetem felszĂĄmolĂĄsĂĄt kĂśvetĹ idĹszakban elsĹkĂŠnt lĂŠtrejĂśtt ĂŠs akkreditĂĄlt romĂĄniai magyar egyetemĂźnk, a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem kivĂŠteles megtiszteltetĂŠsnek tartja, hogy nyelvtudĂłs vendĂŠgtanĂĄra, BalĂĄzs GĂŠza alelnĂśk Ăşr hathatĂłs kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel hĂĄzigazdĂĄja lehet rangos tanĂĄcskozĂĄsuknak. Kazinczy Ferenc ĂŠs Arany JĂĄnos szĂźlĹfĂśldjĂŠn, a 200 esztendeje szĂźletett kĂśltĹfejedelmĂźnkrĹl elnevezett egyetemi kollĂŠgium szomszĂŠdsĂĄgĂĄban, a nevezetes VĂĄradi BibliĂĄval a kezĂźnkben kĂvĂĄnunk mi is mĂŠltĂłkĂŠppen hozzĂĄjĂĄrulni az 500 ĂŠves reformĂĄciĂł jubileumĂĄnak a megĂźnneplĂŠsĂŠhez, valamint a reformĂĄciĂł anyanyelvi ĂśrĂśksĂŠgĂŠnek az ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠhez ĂŠs ĂŠltetĂŠsĂŠhez. LegutĂłbb 2009-ben, a magyar nyelv ĂŠvĂŠben nyĂlott alkalmunk hasonlĂł anyanyelvi ĂŠs nyelvtudomĂĄnyi esemĂŠnyek ĂŠs Ăźnnepi alkalmak megrendezĂŠsĂŠre, amikor isĂrsemjĂŠn nagy szĂźlĂśttjĂŠnek az emlĂŠkĂŠve keretĂŠben â egyebek mellett â Kazinczy-emlĂŠkkonferenciĂĄt tartottunk, emlĂŠktĂĄblĂĄt ĂĄllĂtottunk ĂŠs a Kazinczy Ferenc TĂĄrsasĂĄg kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel, FehĂŠr JĂłzsef ĂŠs KovĂĄts DĂĄniel szerkesztĂŠsĂŠben egy Kazinczy-breviĂĄriumot adtunk ki.
MiĂŠrt ez a nagy ĂśrĂśm, minek szĂłl az ĂŠdes anyanyelvĂźnk irĂĄnti szentsĂŠges elkĂśtelezĹdĂŠsĂźnk, miĂŠrt valĂłsĂĄgos Ăźnnep szĂĄmunkra, valahĂĄnyszor a magyar nyelv Ăźgye kerĂźl figyelmĂźnk kĂśzpontjĂĄba? A herderi jĂłslat ĂŠs a nemzethalĂĄl vĂziĂłjĂĄnak mĂĄr-mĂĄr filozĂłfiai elvontsĂĄgĂĄn tĂşlmenĹen kisebbsĂŠgi lĂŠtĂźnk kĂŠnyszerĹą meghatĂĄrozottsĂĄgĂĄban keresendĹ erre a kĂŠrdĂŠsre a vĂĄlasz. âDĂşlt otthonom rĂŠg ĂśsszedĹlt, / Kifordult alĂłlam a fĂśldâ â Ărja Wass Albert, aki âlĂĄthatatlan lobogĂłâ gyanĂĄnt az isteni Ige rangjĂĄra emeli âutolsĂł jussĂĄt, a SzĂłtâ, melyrĹl vallĂĄsos ĂĄhĂtattal szĂłl: âEreklyĂŠm. Kincsem. Fegyverem. / Magasra tartom s lengetem. /âŚ/ kitĹązĂśm fent az ormokon, / s a csillagoknak meglobogtatom.â TĂśrtĂŠnelmĂźnk ĂŠs kisebbsĂŠgi sorsunk vĂŠgzetes vesztesĂŠgei kĂśzepette szĂĄmunkra a szĂł szoros ĂŠrtelmĂŠben vett valĂłsĂĄggĂĄ vĂĄlt az a kĂśzismert irodalmi textus, hogy: ânyelvĂŠben ĂŠl a nemzetâ.
Az ĂśnmagĂĄban igencsak fĂĄjdalmas hĂŠtkĂśznapi nyelvromlĂĄs a kĂźlhoni magyarok szĂĄmĂĄra: âcsekĂŠlysĂŠgâ. ErdĂŠly, a sĂźllyedĹ Atlantisz nĂŠpe szĂĄmĂĄra az anyanyelv tĂśbb ennĂŠl: ĂŠlet-halĂĄl kĂŠrdĂŠs.
MĂşlt szombaton egy walesi eurĂłpai kĂŠpviselĹ volt a vendĂŠgĂźnk SzĂŠkelyudvarhelyen. Ĺk mĂĄr szinte teljesen elveszĂtettĂŠk a nyelvĂźket. Igaz ugyanakkor, hogy e nĂŠlkĂźl is erĹs ĂŠs autonĂłm az ĂśnazonossĂĄgtudatuk. Ăppen ezĂŠrt aligha ĂŠrtik meg azt az anyanyelvi politikai diskurzust, mely az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt kongresszusĂĄn hangzott felĂŠjĂźk a tiltakozĂĄs erejĂŠvel.
âIsten megtanult magyarulâ â olvassuk nagy erdĂŠlyi kĂśltĹnk versĂŠben. A magyar bibliafordĂtĂĄs rendkĂvĂźli ĂŠrtĂŠkĂŠt kifejezĹ megfogalmazĂĄsban anyanyelvĂźnk istenes â transzcendentĂĄlis â dimenziĂłt nyer. A teremtĹ ĂŠs a Krisztusban testtĂŠ lett Ige magĂĄt az ĂŠletet ĂŠs a feltĂĄmadĂĄst jelenti szĂĄmunkra. AnyanyelvĂźnknek ez a szakralitĂĄsa kĂślcsĂśnĂśz neki olyan jelentĹsĂŠget, amelyhez foghatĂłval talĂĄn csak az ĂszĂśvetsĂŠg nĂŠpĂŠnek szent kĂśnyve irĂĄnti tisztelete esetĂŠben talĂĄlkozhatunk.
A reformĂĄciĂł â konferenciĂĄjuk tĂĄrgyĂĄt kĂŠpzĹ â nyelvi hatĂĄsai vonatkozĂĄsĂĄban kĂźlhoni magyarsĂĄgunk, de vĂŠgsĹ soron egĂŠsz megcsonkĂtott nemzeti kĂśzĂśssĂŠgĂźnk szĂĄmĂĄra ezt jelenti, de ha nem Ăgy volna, akkor hadd jelentse ezt Sylvester JĂĄnos Ăj Testamentuma (1541), KĂĄrolyi GĂĄspĂĄr Vizsolyi (1590), KĂślesĂŠri SĂĄmuel ĂŠs Szenczi KertĂŠsz ĂbrahĂĄm VĂĄradi (1661), valamint MisztĂłtfalusi Kis MiklĂłs Aranyas (1685) BibliĂĄja!
ErdĂŠlyi fiataljaink a mĂĄrciusi Aranka GyĂśrgy NyelvmĹąvelĹ Versenyen anyanyelvĂźnk âversben bujdosĂłâ gazdagsĂĄgĂĄt tĂĄrtĂĄk elĂŠnk. A magyar igĂŠkkel ĂŠkes reformĂĄciĂł esztendejĂŠben âa szĂĄntĂłfĂśldben elrejtett kincshezâ (Mt 13,44) hasonlĂłan a Szent BibliĂĄban is talĂĄljuk meg ĂŠs vegyĂźk birtokba anyanyelvĂźnk ânapfĂŠnyre hozott kincseitâ!
Ezzel a jĂłkĂvĂĄnsĂĄggal kĂŠrem Isten ĂĄldĂĄsĂĄt a magyar nyelv 51. hetĂŠre ĂŠs nagyvĂĄradi tanĂĄcskozĂĄsukra!
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł / tokeslaszlo.eu/cikk2017. szeptember 12.
BeszĂĄmolĂł a XXIII. Partiumi Honismereti KonferenciĂĄrĂłl
A Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg 2017. szeptember 1â3. kĂśzĂśtt NagyvĂĄradon szervezte meg a XXIII. honismereti konferenciĂĄjĂĄt, a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem Ăşj ĂŠpĂźletĂŠnek amfiteĂĄtrumĂĄban. A regisztrĂĄciĂł alatt mindenki megkapta a 2-es szĂĄmĂş Partium lapunkat, amely a konferenciĂĄn elhangzĂł elĹadĂĄsokat tartalmazza.
Az ĂźnnepĂŠlyes megnyitĂł a SzĂłzat elĂŠneklĂŠsĂŠvel kezdĹdĂśtt. Ezt kĂśvetĹen Ăśkumenikus ĂĄhĂtatot tartott CsĹąry IstvĂĄn, a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet pĂźspĂśke ĂŠs Fodor JĂłzsef, a NagyvĂĄradi RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠg ĂĄltalĂĄnos helynĂśke. A rĂŠsztvevĹket kĂśszĂśntĂśtte DukrĂŠt GĂŠza, a PBMET elnĂśke. A hĂĄzigazdĂĄk nevĂŠben dr. PĂĄlfi JĂłzsef, az egyetem rektora kĂśszĂśntĂśtte a konferenciĂĄt, kifejtette, hogy a kĂŠt intĂŠzmĂŠnynek kĂśzĂśs cĂŠlkitĹązĂŠsei vannak, kĂśzĂśttĂźk a Partium ĂŠs a BĂĄnsĂĄg ĂŠrtĂŠkeinek felkutatĂĄsa ĂŠs megismertetĂŠse. Ennek ĂŠrdekĂŠben a PKE ĂŠs a PBMET egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi szerzĹdĂŠst Ărt alĂĄ. PĂĄsztor SĂĄndor, a Bihar Megyei TanĂĄcs elnĂśke kihangsĂşlyozta, hogy minden ilyen rendezvĂŠnyt, ahol megnyilvĂĄnulhatunk, tĂĄmogatni kell. SzabĂł ĂdĂśn parlamenti kĂŠpviselĹ, az RMDSZ Bihar Megyei SzervezetĂŠnek ĂźgyvezetĹ elnĂśke elmondta, hogy az egyesĂźlet egyik ĂŠrtĂŠke ennek a tĂŠrsĂŠgnek, hiszen ha nem lennĂŠnek feltĂĄrva a helyi ĂŠrtĂŠkek, akkor azok mĂĄr nem is lennĂŠnek. Igazi mĹąhelyt hoztak lĂŠtre az itt folyĂł kutatĂłmunka ĂŠrdekĂŠben. GaĂĄl GyĂśrgy, a Kelemen Lajos MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ TĂĄrsasĂĄg (KLMT) elnĂśke szerint az egyesĂźlet ĂĄltal elvĂŠgzett munka maradandĂł ĂŠrtĂŠke a magyar mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠnetnek. RĂĄday MihĂĄly, a VĂĄros- ĂŠs FaluvĂŠdĹk SzĂśvetsĂŠgĂŠnek elnĂśke szerint nagyon fontos megĂłvni ĂŠpĂtett ĂśrĂśksĂŠgĂźnket. Utalva az egyesĂźlet kĂśnyvkiadĂĄsĂĄra, fontosnak tartja, hogy a feltĂĄrt helytĂśrtĂŠneti anyagok kĂśnyvekben megjelenjenek, mert Ăgy biztosan hozzĂĄfĂŠrhetĹk. Wanek Ferenc az ErdĂŠlyi MĂşzeum EgyesĂźlet nevĂŠben ĂźdvĂśzĂślte a konferenciĂĄt, sok sikert kĂvĂĄnva. RĂŠvĂĄsz Gizella, a HatĂĄron TĂşli Magyar EmlĂŠkhelyekĂŠrt AlapĂtvĂĄny elnĂśke boldognak ĂŠrezte magĂĄt, hogy itt lehet, mert sokat tanult az egyesĂźlettĹl. KĂĄllai IrĂŠn, a BerettyĂł KulturĂĄlis KĂśzpont igazgatĂłja, kifejtette, hogy rĂŠgi kapcsolatai vannak az egyesĂźlettel, kĂśzĂśs tevĂŠkenysĂŠgek szervezĂŠsĂŠben ĂŠs a kĂśnyvkiadĂĄsban. A konferenciĂĄt mĂŠg megtisztelte jelenlĂŠtĂŠvel SzĂŠphegyi LĂĄszlĂł, a VĂĄros ĂŠs FaluvĂŠdĹk SzĂśvetsĂŠgĂŠnek alelnĂśke, FehĂŠr JĂłzsef, a Kazinczy Ferenc TĂĄrsasĂĄg elnĂśke, Kiss Endre JĂłzsef, a Kazinczy Ferenc TĂĄrsasĂĄg titkĂĄra, dr. DĂŠnes ZoltĂĄn kanonok, egyetemi docens, Millisits MĂĄtĂŠ, a Budapesti VĂĄrosvĂŠdĹ EgyesĂźlet elnĂśke, SĂĄrkĂĄny Viola, a Bocskai IstvĂĄn SzĂśvetsĂŠg elnĂśke, DukrĂŠt Lajos, a HĂĄromszĂŠki ErdĂŠlyi KĂĄrpĂĄt EgyesĂźlet elnĂśke, Balazsi JĂłzsef, ĂrsemjĂŠn polgĂĄrmestere.
A kĂśszĂśntĂŠsek utĂĄn ĂĄtadtuk az idei FĂŠnyes Elek-dĂjakat: Berecz GĂĄbor, az aradi KĂślcsey EgyesĂźlet elnĂśke ĂŠs GaĂĄl GyĂśrgy, a KLMT elnĂśke kapta meg.
Az ĂźnnepsĂŠg utĂĄn a plenĂĄris ĂźlĂŠs kĂśvetkezett. A konferencia tĂŠmĂĄi a kĂśvetkezĹk voltak: Szent LĂĄszlĂł ĂŠve, a ReformĂĄciĂł ĂśtszĂĄz ĂŠves Ăźnnepe, Nagy szemĂŠlyisĂŠgeink emlĂŠkezete. Meghallgattuk BĂŠlfenyĂŠri TamĂĄst, FugyivĂĄsĂĄrhely, Szent LĂĄszlĂł tĂśrvĂŠnykĂśnyveirĹl. Dr. PĂĄlfi JĂłzsef ĂŠrdekes elĹadĂĄst tartott a VĂĄradi BibliĂĄrĂłl. Olasz AngĂŠla (Arad), a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben talĂĄlhatĂł Szent LĂĄszlĂł-emlĂŠkeket ismertette, vetĂtett kĂŠpes elĹadĂĄsban.
DĂŠlutĂĄn dr. Csorba Csaba (SĂĄtoraljaĂşjhely) A keresztĂŠny vallĂĄs vĂĄltozĂĄsai tĂŠrben ĂŠs idĹben cĂmĹą ĂŠrtekezĂŠsĂŠt ismertette, a keresztĂŠnysĂŠg tĂśbb mint kĂŠtezer ĂŠvĂŠnek esemĂŠnyeibe nyĂşjtott betekintĂŠst. SzekernyĂŠs JĂĄnos (TemesvĂĄr) A protestantizmus kezdetei a TemeskĂśzben cĂmĹą nagy ĂvĹą ismertetĹjĂŠt hallgathattuk meg. Dr. DĂŠnes ZoltĂĄn atya a levĂŠltĂĄri kutatĂĄsok kimerĂthetetlensĂŠgĂŠrĹl beszĂŠlt a Szent LĂĄszlĂł emlĂŠkei Biharban cĂmĹą, rendkĂvĂźl ĂŠrdekes elĹadĂĄsĂĄban. Kifejtette, hogy a vĂĄradi vĂĄr nemzeti emlĂŠkhely, ahol kirĂĄlyaink vannak eltemetve. DeĂĄk JĂłzsef (Borossebes) I. Zsigmond kirĂĄly ĂŠletĂŠrĹl ĂŠs szerepĂŠrĹl beszĂŠlt. EzutĂĄn kĂśnyvbemutatĂł kĂśvetkezett: Fazekas LĂłrĂĄnd Egy nemesi csalĂĄd ĂŠvszĂĄzadai. A BĂśszĂśrmĂŠnyiek SzatmĂĄrban cĂmĹą kĂśnyvĂŠt Kiss KĂĄlmĂĄn (TĂşrterebes) ismertette. Itt emlĂtem meg, hogy a Podmaniczky-dĂjas KĂłsa PĂĄl, a VĂĄrak, kastĂŠlyok, templomok folyĂłirat fĹszerkesztĹje, szĂĄmos folyĂłiratot hozott ajĂĄndĂŠkba.
EzutĂĄn a kĂśzgyĹąlĂŠs kĂśvetkezett, amelyen az elnĂśk ĂŠs a terĂźleti elnĂśkĂśk rĂśvid beszĂĄmolĂłt tartottak. Majd a kĂśvetkezĹ problĂŠmĂĄkat tĂĄrgyaltĂĄk meg: a kĂśvetkezĹ ĂŠv kutatĂĄsi tĂŠmĂĄi, javaslatok a jĂśvĹ ĂŠvi programba, a kĂśvetkezĹ konferencia helyszĂne, szĂŠkhely a Partiumi KeresztĂŠny Egyetemen, majd dĂszokleveleket adtunk ĂĄt a nyolcvanon felĂźli tagtĂĄrsainknak.
Este fellĂŠpett a Csillagocska nĂŠptĂĄnccsoport, fergeteges elĹadĂĄst tartva. Majd meghallgattuk Meleg Vilmos szĂnmĹąvĂŠsz szĂvhez szĂłlĂł elĹadĂłestjĂŠt.
Szombat dĂŠlelĹtt a kĂśvetkezĹ elĹadĂĄsok hangzottak el: MihĂĄlka NĂĄndor (NagyvĂĄrad) vetĂtett kĂŠpes elĹadĂĄsĂĄban a vĂĄradi vĂĄrban tĂśrtĂŠnt ĂĄsatĂĄsok tĂśrtĂŠnetĂŠt, a kĂśzĂŠpkori szĂŠkesegyhĂĄz ĂŠpĂtĂŠstĂśrtĂŠnetĂŠt ismertette. Mivel Arany-ĂŠvet is ĂźnneplĂźnk, kĂŠt elĹadĂĄs hangzott el: Nagy Aranka (NagyvĂĄrad) Arany JĂĄnos csalĂĄdja, Ujj JĂĄnos (Arad) az aradi KĂślcsey EgyesĂźlet emlĂŠkezĂŠse Arany JĂĄnos halĂĄlakor. EzutĂĄn dr. Vajda SĂĄndor, (BorosjenĹ) PerecsĂŠnyi Nagy LĂĄszlĂł ĂrĂł, kĂśltĹ ĂŠletĂŠt ĂŠs munkĂĄssĂĄgĂĄt ismertette, aki NagyvĂĄradon szĂźletett, s korĂĄnak egyik polihisztora volt. DĂĄnĂŠ Tibor KĂĄlmĂĄn, a MĹąvelĹdĂŠs folyĂłirat fĹszerkesztĹje bemutatta a legĂşjabb lapszĂĄmokat. EzutĂĄn Millisits MĂĄtĂŠ, BudapestrĹl, Europa Nostra-dĂjas, MĹąemlĂŠki felĂşjĂtĂĄsok a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben cĂmĹą kiĂĄllĂtĂĄsĂĄt nyitotta meg.
KĂĄvĂŠszĂźnet utĂĄn Kiss Endre JĂłzsef (SĂĄrospatak) A reformĂĄciĂł KĂśzĂŠp-EurĂłpĂĄban cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄt hallhattuk meg, majd KupĂĄn ĂrpĂĄd (NagyvĂĄrad) az egyhĂĄzĂŠpĂtĹ ĂŠs szervezĹ Sulyok IstvĂĄn pĂźspĂśk ĂĄldozatos tevĂŠkenysĂŠgĂŠt ismertette. PĂĄsztai OttĂł (NagyvĂĄrad) az AndrĂĄs csalĂĄd hĂres szemĂŠlyisĂŠgeinek munkĂĄssĂĄgĂĄt mutatta be. A kĂŠtszĂĄz ĂŠve szĂźletett Irinyi JĂĄnosrĂłl, a tudĂłsrĂłl Makai ZoltĂĄn (NagyvĂĄrad) ĂŠrtekezett. Dr. SzabĂł JĂłzsef, bihardiĂłszegi helytĂśrtĂŠnĂŠsz az ĂrmellĂŠk szĹlĂŠszetĂŠnek ĂŠs borĂĄszatĂĄnak apostolait mutatta be. Messik MiklĂłs, a budapesti Magyar EmlĂŠkek a VilĂĄgban EgyesĂźlet elnĂśke SzĂŠchenyi-emlĂŠkek nyomĂĄban a Partiumban cĂmĹą, vetĂtett kĂŠpes elĹadĂĄsĂĄt tekinthettĂźk meg.
DĂŠlutĂĄn kĂŠt elĹadĂĄst hallgattunk meg: Vallasek IstvĂĄn (KolozsvĂĄr) TorĂł Tibor atomfizikus ĂŠlete ĂŠs munkĂĄssĂĄga, KomĂĄromi ErnĹ (NagyvĂĄrad) SzĂĄntĂłi KomĂĄromi JĂĄnos ĂŠlete ĂŠs munkĂĄssĂĄga. EzutĂĄn MihĂĄlka NĂĄndor muzeolĂłgus vezetĂŠsĂŠvel meglĂĄtogattuk a nemrĂŠg restaurĂĄlt vĂĄradi vĂĄr rĂŠszeit, a VĂĄrmĂşzeumot. KĂśzben megkoszorĂşztuk Arany JĂĄnos szobrĂĄt. Este Dalolj velĂźnk cĂmen, magyar nĂłtĂĄkat ĂŠnekeltĂźnk.
VasĂĄrnap a Fekete-KĂśrĂśs-vĂślgyĂŠnek mĹąemlĂŠktemplomaival ĂŠs nĂŠpmĹąvĂŠszetĂŠvel ismerkedtek a rĂŠsztvevĹk. MagyarremetĂŠn megcsodĂĄltuk a nemrĂŠg restaurĂĄlt 13. szĂĄzadi mĹąemlĂŠk templomot. Itt talĂĄlhatĂł a Partiumban egyedĂźl ĂĄllĂł Szent LĂĄszlĂł-legenda falfestmĂŠnyei. BelĂŠnyesben meglĂĄtogattuk a rĂłmai katolikus templomot, amely 1752-ben ĂŠpĂźlt. EzutĂĄn megkoszorĂşztuk KĂśrĂśstĂĄrkĂĄnyban a mĂĄrtĂrok ĂŠs hĹsi halottak emlĂŠkmĹąvĂŠt. VĂĄrasfenesen megcsodĂĄltuk a Vura csalĂĄd tĂĄjhĂĄzĂĄt, amelyben megĹriztĂŠk a csalĂĄd rĂŠgi nĂŠpviseletĂŠt, rĂŠgi tĂĄrgyait. Itt ĂŠpĂźlt fel GyĂśrffy IstvĂĄn nĂŠprajztudĂłs emlĂŠkterme. Az Ĺ tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl, a Fekete-KĂśrĂśs-vĂślgyi kutatĂłmunkĂĄjĂĄrĂłl DukrĂŠt GĂŠza tartott elĹadĂĄst. KĂśrutunkat Nagyszalonta megismerĂŠsĂŠvel zĂĄrtuk. DĂĄnielisz Endre ny. tanĂĄr, helytĂśrtĂŠnĂŠsz bemutatta a szoborparkot, a reformĂĄtus templomot, az Arany-portĂĄt, Sinka IstvĂĄn ĂŠs Zilahy Lajos szĂźlĹhĂĄzĂĄt, vĂŠgĂźl a Csonka-toronyban lĂŠvĹ Arany JĂĄnos EmlĂŠkmĂşzeumot.
A konferenciĂĄt tĂĄmogatta a Bethlen GĂĄbor AlapkezelĹ Zrt., a Bihar Megyei SzociĂĄlis ĂŠs KĂśzĂśssĂŠgfejlesztĂŠsi IgazgatĂłsĂĄg, a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet, a NagyvĂĄradi RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠg, valamint az RMDSZ ĂŠs Communitas AlapĂtvĂĄny.
DukrĂŠt GĂŠza / Reggeli ĂjsĂĄg (NagyvĂĄrad)2017. november 11.
ElĹadĂĄs: A Vizsolyi Biblia nyomĂĄban
CsĂźtĂśrtĂśk dĂŠlutĂĄn a Szent LĂĄszlĂł RĂłmai Katolikus TeolĂłgiai LĂceumban havi talĂĄlkozĂłjukat tartottĂĄk a premontrei ĂśregdiĂĄkok. DukrĂŠt GĂŠza, a PBMET elnĂśke tartott vetĂtett kĂŠpes elĹadĂĄst.
Az egybegyĹąlteket VonhĂĄz Antal egyesĂźleti titkĂĄr ĂźdvĂśzĂślte, majd Zilahi Bertalan kĂśszĂśntĂśtte a szĂźletĂŠs-, illetve nĂŠvnapjukat ĂźnneplĹket, valamint MiklĂłs MihĂĄly felolvasott kĂŠt MĂŠcs LĂĄszlĂł-kĂśltemĂŠnyt.
Az e havi talĂĄlkozĂł meghĂvottja DukrĂŠt GĂŠza ny. tanĂĄr, a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg elnĂśke volt, aki A Vizsolyi Biblia nyomĂĄban cĂmmel tartott tartott vetĂtett kĂŠpes elĹadĂĄst. (A beszĂĄmolĂł annak idejĂŠn megjelent a Bihari NaplĂł 2017. augusztus 10-11-i szĂĄmaiban).
TĂśbbek kĂśzt elhangzott: a PBMET egy 18 tagĂş csapata a nyĂĄr folyamĂĄn kirĂĄndulĂĄson vett rĂŠszt a reformĂĄciĂł 500. ĂŠves ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl. (A kirĂĄndulĂłk kĂśzt volt a Premontrei ĂregdiĂĄkok EgyesĂźletĂŠnek vezetĹje, PĂĄsztai OttĂł ĂŠs felesĂŠge, Katalin is). MikĂśzben a reformĂĄciĂł kezdetei ĂŠs a Biblia nyomĂĄban jĂĄrtak, rengeteget tanultak. A rendkĂvĂźli lĂĄtvĂĄnyok hatĂĄsĂĄra elfĂĄradva, de feltĂśltĹdve indultak a kirĂĄndulĂĄs vĂŠgĂŠn hazafele annak tudatĂĄban, hogy a szerzett hatalmas mennyisĂŠgĹą informĂĄciĂł feldolgozĂĄsĂĄhoz hosszĂş idĹ szĂźksĂŠges.
Az Ăştvonal
ElsĹ Ăştjuk Debrecenbe vezetett, a âkĂĄlvinista RĂłmĂĄbaâ vagy âmagyar Genfbeâ, ahol meglĂĄtogattĂĄk a reformĂĄtus nagytemplomot, a MagyarorszĂĄgi ReformĂĄtus EgyhĂĄz jelkĂŠpĂŠt. Innen ĂĄtmentek a templom mĂśgĂśtt levĹ ReformĂĄtus KollĂŠgiumba, mely 1538 Ăłta ĂĄll a mostani helyĂŠn, ĂŠs falai kĂśzt a kezdetektĹl fogva a legalacsonyabb foktĂłl, az ĂłvodĂĄtĂłl, a legmagasabb szintig, az egyetemig folyt az oktatĂłi ĂŠs a nevelĹ munka.
Az egyhĂĄzmĹąvĂŠszeti kiĂĄllĂtĂĄs megtekintĂŠse utĂĄn a kirĂĄndulĂĄs kĂśvetkezĹ ĂĄllomĂĄsa SĂĄrospatak volt, ahol mĂĄr vĂĄrta az ĂŠrkezĹket dr. Kiss Endre JĂłzsef ny. lelkipĂĄsztor, a ReformĂĄtus KollĂŠgium kĂśnyvtĂĄrĂĄnak volt igazgatĂłja. A programban a RĂĄkĂłczi-vĂĄr, a magyarorszĂĄgi kĂŠsĹ reneszĂĄnsz ĂŠpĂtĂŠszet legĂŠrtĂŠkesebb alkotĂĄsa, a vĂĄros legjelentĹsebb mĹąemlĂŠke, a ReformĂĄtus KollĂŠgium ĂŠs a Fejedelmi KĂśnyvtĂĄr megtekintĂŠse szerepelt. SĂĄtoraljaĂşjhelyen a Kazinczy-mĂşzeumnĂĄl annak nyugalmazott igazgatĂłja, dr. FehĂŠr JĂłzsef, a Kazinczy Ferenc TĂĄrsasĂĄg elnĂśke, a PBMET tagja fogadta a vĂĄradi csapatot. EzutĂĄn kĂśvetkezett a szlovĂĄkiai Borsi, ahol II. RĂĄkĂłczi Ferenc szĂźletett, majd SzĂŠphalom.
Az utolsĂł ĂĄllomĂĄs Vizsoly, a ReformĂĄtus Betlehem volt, ahol KovĂĄcs Zsolt Levente lelkipĂĄsztor volt a hĂĄzigazda. TermĂŠszetesen nem hagyhattĂĄk ki Vizsoly 16. szĂĄzadi nyomdĂĄjĂĄt, Mantskovit BĂĄlint NyomtatĂĄstĂśrtĂŠneti MĂşzeumĂĄt. Hogy minĂŠl hitelesebb legyen, a vĂĄradiak kĂśzĂźl beĂśltĂśztettĂŠk nyomdaruhĂĄba Voiticsek ĂrpĂĄdot â aki maga is nyomdĂĄsz-, ĂŠs kiprĂłbĂĄltĂĄk a nyomdĂĄt, kinyomtatva egy Ăvet. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro
lapozĂĄs: 1-8