udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
148
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 ... 121-148
NĂŠvmutatĂł:
Ferencz Imre
1991. jĂşnius 22.
ĂdĂĄm Gyula BarabĂĄs ZoltĂĄnnal a diktatĂşra idejĂŠn ĂŠveken ĂĄt jĂĄrtĂĄk a moldvai csĂĄngĂł falvakat, ĂŠrdeklĹdve a csĂĄngĂł nĂŠpĂŠlet irĂĄnt, fĂŠnykĂŠpezĹgĂŠppel, filmfelvevĹvel, magnĂłval gyĹąjtĂśttĂŠk az anyagot. Az ĂśsztĂśnzĂŠst KallĂłs ZoltĂĄntĂłl kaptĂĄk, aki buzdĂtotta, tanĂĄcsokkal lĂĄtta el Ĺket. A kĂŠz fiatalember lopva, bujdokolva jĂĄrta a falvakat. PĂĄr hĂŠttel az 1989-es esemĂŠnyek elĹtt, amikor FelsĹ-RekecsĂŠnyben egy lakodalmat filmeztek, lecsaptak rĂĄjuk a milĂcia emberei. SzerencsĂŠre jĂśtt a vĂĄltozĂĄs, Ăgy azutĂĄn nem indĂtottak eljĂĄrĂĄst ellenĂźk. PĂĄr hĂŠttel a 89-es esemĂŠnyek utĂĄn ĂdĂĄm Gyula ĂŠs BarabĂĄs ZoltĂĄn CsĂkszeredĂĄban nagysikerĹą fotĂłkiĂĄllĂtĂĄst mutatott be a csĂĄngĂł nĂŠpĂŠletrĹl. Egy ĂŠvre rĂĄ a kiĂĄllĂtĂĄs anyagĂĄt Budapesten is megtekinthettĂŠk az ĂŠrdeklĹdĹk, most pedig szeptemberben Genfben, az ENSZ-palotĂĄban fogjĂĄk bemutatni - kĂŠpeikkel - a csĂĄngĂł vilĂĄgot. /Ferencz Imre: RekecsentĹl a genfi ENSZ-palotĂĄig. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşn. 22./ 1993. jĂşnius 22.
A kezdemĂŠnyezĹk /Lakatos IstvĂĄn szociĂĄldemokrata veterĂĄn, DĂĄnĂŠ Tibor, Balogh EdgĂĄr, Bitay ĂdĂśn, dr. Csucsuja IstvĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz, egyetemi tanĂĄr, Ferencz Imre ĂşjsĂĄgĂrĂł, Nagy KĂĄroly ny. egyetemi adjunktus, dr. PĂĄlfalvi Attila ny. egyetemi tanĂĄr, dr. PĂŠter GyĂśrgy ny. egyetemi tanĂĄr, Zsoldos ĂrpĂĄd szĂnĂŠsz/ nyilvĂĄnossĂĄgra hoztĂĄk a szociĂĄldemokrata-Ăşjbalodali platfor tervezetĂŠt. Az RMDSZ-ben a dolgozĂłk, kistulajdonosok ĂŠrdekeit egyik platform sem kĂŠpviseli, ezĂŠrt alakĂtottĂĄk meg a szociĂĄldemokrata-Ăşjbalodali platformot. Szoros egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsre tĂśrekednek a RomĂĄniai Magyar DolgozĂłk EgyesĂźletĂŠvel. FelfogĂĄsukat a szociĂĄldemokrĂĄcia ĂŠrtĂŠkei hatĂĄrozzĂĄk meg. Ăj, globĂĄlis szemlĂŠletmĂłdra van szĂźksĂŠg. A vegyes tulajdonra ĂŠpĂźlĹ szociĂĄlis piacgazdasĂĄg hĂvei. Az RMDSZ programjĂĄval egyetĂŠrtenek. /SzocĂĄldemokrata-Ăşjbaloldali platform (tervezet). = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 22./1993. jĂşlius 29.
BodĂł Levente mĹątermĂŠben, SzentegyhĂĄzĂĄn GĂĄbor Ăron ĂŠs MikĂł Imre portrĂŠi utĂĄn II. RĂĄkĂłczi Ferenc mellszobrĂĄt kĂŠszĂti. A szobrot a Julianus AlapĂtvĂĄny rendelte meg, a Beszterce-NaszĂłd megyei VicĂŠn fogjĂĄk felĂĄllĂtani nov. 13-ĂĄn. /Ferencz Imre: Szobor kĂŠszĂźl. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşl. 29./1993. november 7.
Nov. 7-ĂŠn CsĂkszeredĂĄban ĂźnnepĂŠlyesen felavattĂĄk a KeresztĂŠny SegĂtsĂŠg AlapĂtvĂĄny ĂĄltal lĂŠtrehozott TehetsĂŠggondozĂł KollĂŠgiumot. A csĂkvidĂŠki jĂłkĂŠpessĂŠgĹą gyermekek felkarolĂĄsa, segĂtĂŠse a cĂŠl, jelezte BĂrĂł Albin, az alapĂtvĂĄny elnĂśke. SzĂĄllĂĄst, ellĂĄtĂĄst, felĂźgyeletet biztosĂtanak. EgyelĹre tizenĂśt tanulĂłval indultak, de a kĂśvetkezĹ ĂŠvekben elĂŠrik a hatvanas lĂŠtszĂĄmot. /Ferencz Imre: TehetsĂŠggondozĂł KollĂŠgium. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), nov. 9./1996. december 7.
Megjelent a Hargita KalendĂĄrium 1997 SarĂĄny IstvĂĄn ĂŠs Ferencz Imre szerkesztĂŠsĂŠben, amely tĂśrtĂŠnelmi, helytĂśrtĂŠneti, nĂŠprajzi ĂrĂĄsokat is tartalmaz, tovĂĄbbĂĄ helyet kapott benne Garda DezsĹ tanulmĂĄnya a szĂŠkelysĂŠg autonĂłmiĂĄjĂĄrĂłl, PĂĄl-Antal SĂĄndor ĂrĂĄsa /A szĂŠkely szĂŠkek cĂmeres pecsĂŠtjei/, tovĂĄbbĂĄ Hargita megye nĂŠpmozgalmi adatai is szerepelnek benne. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 7./ 1997. februĂĄr 8.
GyergyĂłszentmiklĂłson, a Salamon ErnĹ Irodalmi KĂśr febr. 10-i ĂźlĂŠsĂŠn mutattĂĄk be a szerkesztĹk a TĂśrtĂŠnetek a fogsĂĄgbĂłl /StĂĄtus, CsĂkszereda/ cĂmĹą, hatvan szĂŠkely hadifogoly visszaemlĂŠkezĂŠseit tartalmazĂł kĂśnyvet. A talĂĄlkozĂłn rĂŠszt vett Ferencz Imre, a kĂśnyv szerkesztĹje, BirtĂłk JĂłzsef, a kiadĂł igazgatĂłja. /GĂĄl Ăva Emese: TĂśrtĂŠnetek a fogsĂĄgbĂłl. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 13./1998. januĂĄr 19.
MegĂşjult a Kriterion AlapĂtvĂĄny KuratĂłriuma. Domokos GĂŠza, a Kriterion AlapĂtvĂĄny elnĂśke, a csĂkszeredai szĂŠkhelyĹą civil szervezĹdĂŠs lĂŠtrehozĂłja egy jan. 6-ĂĄn tartott ĂźlĂŠsen bejelentette, hogy az eddigi kuratĂłrium teljesĂtette az Ăśnmaga szĂĄmĂĄra kitĹązĂśtt feladatokat, majd kinevezte a kuratĂłrium Ăşj tagjait. Az Ăşj kuratĂłrium tagjai: Hajdu Ăron, az Alutus Nyomda igazgatĂłja, TĹzsĂŠr JĂłzsef, a Pallas-AkadĂŠmia KĂśnyvkiadĂł igazgatĂłja, MĂĄjai LĂĄszlĂł ĂźgyvĂŠd, MĂĄrton ĂrpĂĄd kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz, Ferencz Imre ĂŠs SzĂŠkedi Ferenc ĂşjsĂĄgĂrĂłk. A Kriterion AlapĂtvĂĄny nagydĂjĂĄt, az 1997. ĂŠvi szellemi tevĂŠkenysĂŠget jutalmazĂł Kriterion-koszorĂşt a KAM-nak, a csĂkszeredai szĂŠkhelyĹą RegionĂĄlis ĂŠs AntropolĂłgiai KutatĂĄsok KĂśzpontjĂĄnak adomĂĄnyozta a kuratĂłrium, annak elismerĂŠsĂŠĂźl, hogy kĂśvetkezetes ĂŠs kitartĂł munkĂĄjĂĄval ĂśnĂĄllĂł tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi intĂŠzmĂŠnyt teremtett, ĂŠs bebizonyĂtotta, hogy vidĂŠken is lehet ĂŠrtĂŠkes, a kĂśzĂśssĂŠg szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtott tudomĂĄnyos munkĂĄt vĂŠgezni. A Kriterion-koszorĂş ĂĄtadĂĄsa jan. 30-ĂĄn lesz a csĂkszeredai Kriterion HĂĄzban. Az 1995-ben lĂŠtrehozott elismerĂŠs eddigi birtokosai JakĂł Zsigmond kolozsvĂĄri tĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠs Tompa GĂĄbor kolozsvĂĄri rendezĹ. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), jan. 19. - 1190./1999. januĂĄr 14.
Ferencz ImrĂŠnek kĂŠt verseskĂśtete jelent meg, most pedig VadvesszĹ /StĂĄtus, CsĂkszereda, 1998/ cĂmmel rĂśvid publicisztikĂĄit tartalmazĂł kĂśnyve. Ferencz Imre Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda) napilap munkatĂĄrsa, a lapban 1991 ĂŠs 1997 kĂśzĂśtt megjelent ĂrĂĄsaibĂłl vĂĄlogatta a kĂśtetet. Fodor SĂĄndor elismerĂŠssel mĂŠltatta a kĂśnyvet. /Fodor SĂĄndor: "BaktervilĂĄg". - Ăzenet az ĂşszĂł jĂŠgtĂĄblĂĄrĂłl sorozat 199. = A HĂŠt (Bukarest), jan. 14./1999. december 23.
Dec. 22-ĂŠn negyedik alkalommal adtĂĄk ĂĄt a BĂĄlint AndrĂĄs AlapĂtvĂĄny nĂvĂłdĂjĂĄt, melyet a SepsiszentgyĂśrgyĂśn ĂŠlĹ Farkas Kinga, a Cimbora cĂmĹą folyĂłirat szerkesztĹje kapta. A dĂjĂĄtadĂł ĂźnnepsĂŠgen mutattĂĄk be BĂĄlint AndrĂĄs cikkeinek vĂĄlogatĂĄsĂĄt /MenetkĂśzben, Pro-Print KiadĂł, CsĂkszereda, 1999/. A kĂśtet elĹszavĂĄt GĂĄlfalvi GyĂśrgy Ărta, a cikkgyĹąjtemĂŠny vĂŠgĂŠn Ferencz Imre ĂŠs Ferenczes IstvĂĄn bĂşcsĂşztatĂłja olvashatĂł. /BĂĄlint AndrĂĄs emlĂŠkezete. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), dec. 23./2000. mĂĄrcius 22.
Dr. SzabĂł JĂłzsef JĂĄnos hadtĂśrtĂŠnĂŠsz, az ĂrpĂĄd-vonal kutatĂłja tĂśbbszĂśr megfordult mĂĄr ErdĂŠlyben. Hasznosnak tartja a Hargita NĂŠpĂŠben megjelent visszaemlĂŠkezĂŠseket, a TĂśrtĂŠnetek a fogsĂĄgbĂłl, a Hadak ĂştjĂĄban cĂmĹą sorozatokat, mert sok a fehĂŠr folt ezen a terĂźleten, a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş hadszĂnterĂŠn, magyar vonatkozĂĄsban szĂĄmos tisztĂĄznivalĂł kĂŠrdĂŠs merĂźlt fel, hisz csak egy ĂŠvtizede vĂĄlt lehetĹvĂŠ az, hogy megszĂłlalhattak a visszaemlĂŠkezĹk, a kĂśzlĹk. - SebĹ ĂdĂśn A halĂĄlra ĂtĂŠlt zĂĄszlĂłalj cĂmĹą kĂśnyve Sylvester Lajos Ăz-vĂślgyi hegyomlĂĄs cĂmĹą munkĂĄja mellett jelentĹs lĂŠpĂŠs a Keleti-KĂĄrpĂĄtok vonalĂĄn tĂśrtĂŠnt harcok rekonstruĂĄlĂĄsĂĄt illetĹen. SzĂźksĂŠg lenne tovĂĄbbi emlĂŠkezĂŠsekre. KevĂŠs adat van ugyanis az alakulatok szervezĂŠsĂŠrĹl: kik voltak a parancsnokok, a katonĂĄk, hogyan tĂśrtĂŠnt a kikĂŠpzĂŠs, mikĂŠnt zajlottak le a harcok stb. Fontos tudnivalĂł, hogy a SzĂŠkelyfĂśld katonai kiĂźresĂtĂŠse utĂĄn kik harcoltak MagyarorszĂĄg terĂźletĂŠn, ĂŠs milyen alakulatokba kaptak beosztĂĄst, pĂŠldĂĄul ĂŠrdekes a 16-os gyaloghadosztĂĄly tĂśrtĂŠnete, amely magĂĄba szĂvta a visszavonulĂłkat. /Ferencz Imre: TĂśredĂŠkes vesztesĂŠglista. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), mĂĄrc. 22./2000. mĂĄjus 24.
NemrĂŠg tartotta NagykĂĄrolyban kĂźldĂśtteinek ĂśtĂśdik ĂźlĂŠsĂŠt a tĂz ĂŠve Ăşjraalakult RomĂĄniai Magyar GazdĂĄk EgyesĂźlete /RMGE/. GĂĄl M. JĂłzsef ĂĄllatorvos, a gyergyĂłi szervezet kĂŠpviselĹje kifejtette, hogy tĂz ĂŠv alatt nem sikerĂźlt a gazdatĂĄrsadalmat, a mezĹgazdasĂĄgot kisegĂteni abbĂłl a kĂĄtyĂşbĂłl, amelyben ĂŠvek Ăłta vergĹdik. Nincs kidolgozott, ĂĄtfogĂł stratĂŠgia. OrszĂĄgos szinten is problĂŠmĂĄk vannak, mĂĄsok a lehetĹsĂŠgek ebben a rĂŠgiĂłban mĂĄsak, mint a Baraganon. KormĂĄnyszinten az irĂĄnyĂtĂĄs azonban egysĂŠges vonalat kĂśvet. Szervezetlen, rendszertelen a termelĂŠs ĂŠs ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠs egyarĂĄnt. - Az RMGE megszervezte a gĂŠpkĂśrĂśket, ilyen szempontbĂłl GyergyĂł sikeresnek szĂĄmĂt. A kĂźlfĂśldĂśn praktizĂĄlĂł fiatalok szĂĄzai olyan befektetĂŠst jelentenek, amely a jĂśvĹben majd beĂŠrik. A gĂŠpkĂśrĂśk termelĂŠsi alternatĂvĂĄt kĂnĂĄlnak, de ezekhez mĂŠg szĂźksĂŠg lenne arra a stratĂŠgiĂĄra is, amely a birtoklĂĄs - termelĂŠs - ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠs folyamatĂĄban teljesedne ki. A gazdakĂśrĂśk, a gĂŠpkĂśrĂśk, ĂŠrdekszĂśvetsĂŠgek csak az elĹkĂŠszĂźlet szintjĂŠt jelentik, az elkĂśvetkezĹ idĹben tovĂĄbb kell lĂŠpni, amely csak megfelelĹ kormĂĄnypolitikĂĄval tĂśrtĂŠnhet. /Ferencz Imre: Nincs egy kidolgozott stratĂŠgia. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), mĂĄj. 24./2000. jĂşlius 11.
A csĂkszĂŠpvĂzi szĂźletĂŠsĹą SebestyĂŠn PĂŠter rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄnos, aki most ErdĹszentgyĂśrgyĂśn teljesĂt szolgĂĄlatot kiadta Ăletutak /ErdĂŠlyi Gondolat, SzĂŠkelyudvarhely/ cĂmĹą kĂśnyvĂŠt, amelyben szentek, egyhĂĄzi Ăźnnepek, tanulmĂĄnyok, elĹadĂĄsok, cikkek, prĂŠdikĂĄciĂłk sorakoznak. A szerzĹ a MarosvĂĄsĂĄrhelyi RĂĄdiĂłban hetente jelentkezik, emellett folyik a templomĂŠpĂtĂŠs ErdĹszentgyĂśrgyĂśn. A szentek sorĂĄbĂłl nem hiĂĄnyoznak a magyar szentek, ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent MargittĂłl ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂŠbetig, Szent IstvĂĄn kirĂĄlytĂłl Szent Imre hercegig. /Ferencz Imre: Egy hiĂĄnypĂłtlĂł kĂśnyv. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşl. 11./2000. augusztus 2.
Aug. 1-jĂŠn a nyergestetĹi csata 151. ĂŠvfordulĂłjĂĄn emlĂŠkĂźnnepsĂŠget tartottak. BeszĂŠdet mondott Zsombori Vilmos megyei tanĂĄcselnĂśk ĂŠs dr. CsedĹ Csaba IstvĂĄn, CsĂkszereda polgĂĄrmestere. Gergely AndrĂĄs tĂśrtĂŠnelemtanĂĄr emlĂŠkezett a csata jelentĹsĂŠgĂŠre. Ăkumenikus istentisztelet utĂĄn a csĂkszentmĂĄrtoni fĂşvĂłsok 1848-as dalokat adtak elĹ. /Ferencz Imre: ĂvfordulĂłs ĂźnnepsĂŠg NyergestetĹn. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), aug. 2./2000. szeptember 7.
A Magyar HadtĂśrtĂŠneti IntĂŠzet ĂŠs MĂşzeum kĂśzponti irattĂĄrĂĄban 1988 tavaszĂĄn olyan pĂĄratlan ĂŠrtĂŠkĹą mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşs dokumentumok kerĂźltek napvilĂĄgra, amelyek feldolgozĂĄsa utĂĄn viszonylag tiszta kĂŠpet lehetett kialakĂtani a keleti hadszĂntĂŠren lĂŠtesĂtett magyar katonatemetĹkrĹl. KĂźlĂśn ĂŠrtĂŠk, hogy a legtĂśbb hĹsi ĂŠs munkaszolgĂĄlatos temetĹhĂśz, az eltemetettekhez szĂĄmos szemĂŠlyes emlĂŠk, adat kapcsolĂłdik. A BĂŠke poraikra... cĂmĹą dokumentum-emlĂŠkkĂśnyv kĂśzel 800 oldalon szĂĄmol be a II. vilĂĄghĂĄborĂşban a keleti hadmĹąveletek sorĂĄn elesett magyar katonĂĄkrĂłl ĂŠs munkaszolgĂĄlatosokrĂłl. A kĂśnyv ĂrĂłja ĂŠs szerkesztĹje, dr. BĂşs JĂĄnos kandidĂĄtus, levĂŠltĂĄros, a kĂśzponti irattĂĄr igazgatĂłja; tĂĄrsszerzĹje, dr. SzabĂł PĂŠter kandidĂĄtus, hadtĂśrtĂŠnĂŠsz. Az emlĂŠkkĂśnyv 308 haditemetĹt ismertet, sok tĂŠrkĂŠpvĂĄzlatot, katonĂĄk leveleit, halĂĄleseti jegyzĹkĂśnyvek rĂŠszleteit, eredeti fĂŠnykĂŠpeket mutat be, tartalmazza 28 ezer magyar katona ĂŠs munkaszolgĂĄlatos szemĂŠlyi adatait, halĂĄluk kĂśrĂźlmĂŠnyeit ĂŠs eltemetĂŠsĂźk helyĂŠt. Jelenleg kĂŠszĂźl a mĂĄsodik kĂśtet, amely a tĂśrtĂŠnelmi MagyarorszĂĄg terĂźletĂŠn elesettekrĹl ĂŠs meghaltakrĂłl emlĂŠkezik meg, nagy segĂtsĂŠget, szolgĂĄlatot nyĂşjtva a rĂłluk megemlĂŠkezni kĂvĂĄnĂł telepĂźlĂŠseknek is abban, hogy megtudjĂĄk, hol vesztek oda fiaik, illetve az Ĺ terĂźletĂźkĂśn kik vannak eltemetve. A napokban ĂŠrkezett meg munkacsoportjuk, dr. BĂşs JĂĄnos, IllĂŠsfalvi PĂŠter muzeolĂłgus ĂŠs Maruzs Roland kutatĂł-tĂśrtĂŠnĂŠsz. BejĂĄrtĂĄk a csĂki, a gyergyĂłi ĂŠs a szomszĂŠdos moldvai tĂĄjakat, hogy azonosĂtsĂĄk a nyilvĂĄntartĂĄsukban szereplĹ hĹsi halottak sĂrhelyeit, rĂŠgi tĂŠrkĂŠpvĂĄltozatok alapjĂĄn megkeressĂŠk a hantokat, amelyeken mĂŠg vannak vagy mĂĄr nincsenek jelek. /Ferencz Imre: HonvĂŠdsĂrok nyomĂĄban. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), szept. 7./ TĂśbb olvasĂł ĂŠrdeklĹdĂśtt, hol vĂĄsĂĄrolhatĂł meg a BĂŠke poraikra... cĂmĹą kĂśnyv, mĂĄsrĂŠszt a vidĂŠken elesett honvĂŠdek ĂŠs katonatemetĹk kapcsĂĄn jeleztĂŠk, hogy informĂĄciĂłkkal, dokumentĂĄciĂłs jellegĹą iratokkal, fĂŠnykĂŠpekkel stb. szolgĂĄlnĂĄnak. A Hargita NĂŠpe teret biztosĂts azoknak, akik az ĂĄldozatokrĂłl informĂĄciĂłval, fĂŠnykĂŠpekkel, levelekkel, stb. rendelkeznek. A BĂŠke poraikra... sorozat elsĹ kĂśtete 1999-ben jelent meg. A kĂśzel 2,5 kilogrammos sĂşlyĂş munkĂĄnak MagyarorszĂĄgon postai utĂĄnvĂŠttel 4900 forint az ĂĄra. /Ferencz Imre: HonvĂŠdsĂrok nyomĂĄban. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), szept. 8./2000. oktĂłber 27.
Okt. 26-ĂĄn CsĂkszeredĂĄban, a SzĂŠkelyfĂśld szerkesztĹsĂŠgĂŠben kerĂźlt sor a folyĂłirat nĂvĂłdĂjĂĄnak ĂĄtadĂĄsĂĄra, amelyet az idei dĂśntĂŠs OlĂĄh-GĂĄl ElvirĂĄnak ĂtĂŠlt a lapban megjelent interjĂşkĂŠrt, illetve KĂĄnyĂĄdi SĂĄndornak az oktĂłberi szĂĄmban megjelent versciklusĂĄĂŠrt. A dĂjĂĄtadĂĄs esemĂŠnye ĂŠvfordulĂłs ĂźnnepsĂŠggel esett egybe, ugyanis most hĂĄrom ĂŠve indult a SzĂŠkelyfĂśld. Ferenczes IstvĂĄn kĂśltĹ, a folyĂłirat fĹszerkesztĹje nyitotta meg az ĂźnnepsĂŠget. A SzĂŠkelyfĂśld kulturĂĄlis folyĂłirat a szĂŠpirodalom mellett a tĂśrtĂŠnelem, a nĂŠprajz, a kĂŠpzĹmĹąvĂŠszet terĂźletĂŠre is betekintĂŠst nyĂşjt. A dĂjĂĄtadĂĄson ĂŠs lapĂŠvfordulĂłn jelen voltak a bĂŠcsi Bornemisza Irodalmi TĂĄrsasĂĄg Hargita megyĂŠben elĹadĂłkĂśrĂşton lĂŠvĹ tagjai, SzĂŠpfalusi IstvĂĄn, SzĂŠpfalusi Wanner MĂĄrta ĂŠs Antal Imre. /Ferencz Imre: Harmadszor dĂjazott a SzĂŠkelyfĂśld. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 27./2001. januĂĄr 19.
A SimĂŠnfalva kĂśzsĂŠghez tartozĂł BencĂŠd faluban a templom tornyĂĄba emeltĂŠk az Ăśreg haranglĂĄbat. Mintha a kis telepĂźlĂŠs kihĂşzta volna magĂĄt. A bencĂŠdi iskolĂĄban Pap Katalin tanĂtĂłnĹ kilenc gyermeket tanĂt. /Ferencz Imre: Harang a magasban. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jan. 19./2001. mĂĄrcius 1.
Az elmĂşlt ĂŠv vĂŠgĂŠn megjelent BenczĹ DĂŠnes homorĂłdalmĂĄsi nyugalmazott unitĂĄrius lelkĂŠsz Az utolsĂł elĹtti szĂł... /Infopress Rt., SzĂŠkelyudvarhely/ cĂmmel temetĂŠsi beszĂŠdeibĹl vĂĄlogatott kĂśtete. A lelkĂŠsz elmondta, hogy 45 ĂŠvi lelkĂŠszi szolgĂĄlata alatt a legnehezebb szertartĂĄsai mindig a temetĂŠsek voltak. /Ferencz Imre: KĂśnyv, szolgĂĄlat utĂĄn...= Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), mĂĄrc. 1./2001. mĂĄjus 10.
MĂĄj. 11-12-ĂŠn a hargitafĂźrdĹi Ăzon szĂĄllodĂĄban - a Hargita megyei tanĂĄcs, a GyergyĂłszĂĄrhegyi AlkotĂłkĂśzpont ĂŠs a SzĂŠkelyfĂśld c. csĂkszeredai folyĂłirat szervezĂŠsĂŠben - erdĂŠlyi magyar ĂrĂłk, kĂśltĹk tanĂĄcskozĂĄsra gyĹąlnek Ăśssze. A rendezvĂŠny cĂme: Irodalom az utĂłdĂĄllamokban. Az elĹrejelzĂŠsek szerint jelen lesz tĂśbb (sok esetben innen elszĂĄrmazott) magyarorszĂĄgi ĂrĂł, anyaorszĂĄgi kritikusok, irodalomtĂśrtĂŠnĂŠszek tĂĄrsasĂĄgĂĄban (Ăgy pl. Ăgoston Vilmos, Mezey Katalin, OlĂĄh JĂĄnos, SzĂĄvai GĂŠza, Szigeti Lajos SĂĄndor, BĂĄnyai JĂĄnos, Martos GĂĄbor, PomogĂĄts BĂŠla, Bodor ĂdĂĄm). A belfĂśldi meghĂvottak kĂśzĂśtt lesz tĂśbbek kĂśzĂśtt: KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, KĂĄntor Lajos, BĂĄlint Tibor, SzilĂĄgyi IstvĂĄn, LĂĄszlĂłffy AladĂĄr, KirĂĄly LĂĄszlĂł, PĂĄll Lajos, Ferencz Imre, Egyed PĂŠter, MĂłzes Attila, Vida GĂĄbor, GĂĄlfalvi GyĂśrgy, GĂĄlfalvi Zsolt, LĂĄng Zsolt, BĂślĂśni Domokos, Ferenczes IstvĂĄn, BĂrĂł BĂŠla, FĂĄbiĂĄn ErnĹ, Domokos GĂŠza, BogdĂĄn LĂĄszlĂł, Borcsa JĂĄnos, GĂĄl Ăva Emese, valamint kĂśnykiadĂłk (kĂśzĂźlĂźk nĂŠhĂĄnyan ĂrĂłi minĹsĂŠgĂźkben is): Kozma MĂĄria, TĹzsĂŠr JĂłzsef, KĂĄli KirĂĄly IstvĂĄn. A fiatal romĂĄniai magyar ĂrĂł- ĂŠs kĂśltĹnemzedĂŠk is kĂŠpviselteti magĂĄt (pl. BalĂĄzs Imre JĂłzsef, DemĂŠny PĂŠter, Papp SĂĄndor Zsigmond, Gergely Edit, MolnĂĄr Vilmos, GyĂśrgy Attila, LĂśvĂŠtei LĂĄzĂĄr LĂĄszlĂł, Fekete Vince, SĂĄntha Attila). /ErdĂŠlyi Magyar ĂrĂłk TalĂĄlkozĂłja. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 10./2001. jĂşlius 23.
Az EtĂŠd kĂśzsĂŠghez tartozĂł KĹrispatakon jĂşl. 22-ĂŠn kerĂźlt sor a Szalmakalap MĂşzeum ĂźnnepĂŠlyes megnyitĂĄsĂĄra, amelynek megĂĄlmodĂłja SzĹcs Lajos. A mĂşzeumban az orszĂĄg Ăśsszes szalmakalaptĂpusa megtekinthetĹ. A megnyitóßnnepsĂŠgre tĂśbb szĂĄzan jĂśttek el CsĂkszeredĂĄtĂłl MarosvĂĄsĂĄrhelyig, de sokan ĂŠrkeztek MagyarorszĂĄgrĂłl is. VerestĂły Attila szenĂĄtor azoknak az ĂŠrtĂŠkeknek a megbecsĂźlĂŠsĂŠre hĂvta fel a figyelmet, amelyekben a kĂŠz ĂŠs az ĂŠsz talĂĄlkozik. /Ferencz Imre: MĂşzeumavatĂł KĹrispatakon. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşl. 23./ A KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben egyedĂźlĂĄllĂł szalmakalap mĂşzeumot nyitottak meg a hĂŠt vĂŠgĂŠn a Hargita megyei KĹrispatakon. A ritkasĂĄgszĂĄmba menĹ mĂşzeumnak bevallottan turistacsalogatĂł szerepet szĂĄntak. Az alig 700 lelket szĂĄmlĂĄlĂł KĹrispatakon kĂśzel 150 ĂŠves mĂşltra tekint vissza a szalmakalap kĂŠszĂtĂŠs. A mĂşzeumban az ĂĄztatott, fonott, prĂŠselt szalma megmunkĂĄlĂĄsi eljĂĄrĂĄsait ĂŠs a kalapkĂŠszĂtĂŠsnĂŠl hasznĂĄlatos kĂŠzi gĂŠpeket is megismerheti a lĂĄtogatĂł. /Szalmakalap mĂşzeum. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 24./2001. augusztus 16.
Ferencz Imre CsĂkszentdomokoson ĂŠrdeklĹdĂśtt, emlĂŠkeznek-e mĂŠg KurkĂł GyĂĄrfĂĄsra. VĂĄllvonogatĂĄs, hĂźmmĂśgĂŠs. Hogyan ĂtĂŠlik meg itt KurkĂł GyĂĄrfĂĄs szemĂŠlyisĂŠgĂŠt? A 76 ĂŠves Boros ErzsĂŠbet szerint: Az okosok okosan, a butĂĄk butĂĄn! KurkĂł GyĂĄrfĂĄs 1909-ben szĂźletett, lakatos lett BrassĂłban. 1934-tĹl a MADOSZ BrassĂł megyei, majd orszĂĄgos elnĂśke. II. KĂĄroly kirĂĄly diktatĂşrĂĄja idejĂŠn a politikai pĂĄrtok feloszlatĂĄsa idejĂŠn (1938) a MADOSZ az Ĺ elnĂśkletĂŠvel illegalitĂĄsban folytatta tevĂŠkenysĂŠgĂŠt. NĂŠpi TalĂĄlkozĂłt szervezett BrassĂłban (1940), ezutĂĄn internĂĄltĂĄk, majd ĂĄttettĂŠk MagyarorszĂĄgra. A magyar hatĂłsĂĄgok visszaadtĂĄk. Az Antonescu-diktatĂşra alatt egy ideig a brassĂłi FellegvĂĄr foglya. 1944. aug. 23. utĂĄn hozzĂĄlĂĄtott tĂĄrsaival a MADOSZ ĂşjjĂĄszervezĂŠsĂŠhez, 1944 oktĂłberĂŠben javaslatĂĄra a MADOSZ Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠg nĂŠven kiszĂŠlesĂźlt, ennek elnĂśke 1947-ig, amikor a harmadik kongresszuson a felerĹsĂśdĹ balos frakciĂł nyomĂĄsĂĄra levĂĄltottĂĄk. ĂnĂŠletrajzi regĂŠnye 1949-ben jelent meg NehĂŠz kenyĂŠr cĂmen. JelentĹs publicisztikai tevĂŠkenysĂŠget fejtett ki: nevĂŠhez fĹązĹdnek a romĂĄniai magyarsĂĄg nemzetisĂŠgi kĂźzdelmei, az anyanyelvĹą iskolahĂĄlĂłzat, a mĹąvelĹdĂŠsi intĂŠzmĂŠnyek vĂŠdelme, a gazdasĂĄg ĂşjjĂĄĂŠpĂtĂŠse. MegvĂĄdoltĂĄk, hogy "elvtelen magyar egysĂŠgben" tĂśmĂśrĂtette az erdĂŠlyi magyarsĂĄgot a MNSZ kĂśrĂŠ. 1949-ben letartĂłztattĂĄk, ĂŠs MĂĄrton Ăronnal, Venczel JĂłzseffel, Lakatos IstvĂĄnnal egyĂźtt elĂtĂŠltĂŠk. TizenĂśt ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠs utĂĄn szabadult 1964-ben. KurkĂł GyĂĄrfĂĄs neve elvĂĄlaszthatatlan a romĂĄniai magyarsĂĄg ĂśnvĂŠdelmi harcĂĄtĂłl. TalĂĄn mĂĄs eszmĂŠk irĂĄnyĂĄbĂłl, de a sorsa talĂĄlkozik a MĂĄrton ĂronĂŠval, akivel egy falubĂłl indultak... /Ferencz Imre: NehĂŠz emlĂŠkezet. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), aug. 16./ KurkĂł GyĂĄrfĂĄs elborult elmĂŠvel szabadult a bĂśrtĂśnbĹl.