udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
4
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-4
NĂŠvmutatĂł:
Fritz TamĂĄs
2001. december 3.
Nov. 30-ĂĄn Budapesten a Teleki LĂĄszlĂł IntĂŠzet ĂŠs a XXI. SzĂĄzad IntĂŠzet kĂśzĂśs szervezĂŠsĂŠben konferenciĂĄn tartottak a stĂĄtusztĂśrvĂŠnyrĹl. Minden nemzetnek joga ĂŠs kĂśtelessĂŠge tĂśrĹdni a hatĂĄron tĂşli nemzetrĂŠszekkel ĂŠs az OrszĂĄggyĹąlĂŠs ĂĄltal elfogadott kedvezmĂŠnytĂśrvĂŠny is illeszkedik az eurĂłpai trendekbe - jelentette ki Fritz TamĂĄs politolĂłgus. SchĂśpflin GyĂśrgy londoni egyetemi tanĂĄr elmondta: a kedvezmĂŠnytĂśrvĂŠny egy kĂsĂŠrlet MagyarorszĂĄg ĂŠs a hatĂĄron tĂşli magyarok egyĂźttĂŠlĂŠsĂŠre. SchĂśpflin jelezte, hogy EurĂłpa szĂĄmos orszĂĄgĂĄban alkottak hasonlĂł tĂśrvĂŠnyeket. EgyĂşttal megjegyezte, hogy a finn, a gĂśrĂśg ĂŠs az Ăr tĂśrvĂŠnyek messzebb mennek bizonyos kedvezmĂŠnyek megadĂĄsĂĄban, mint a magyar szabĂĄlyozĂĄs. Varga Attila, a romĂĄn parlament kĂŠpviselĹje arrĂłl szĂłlt, hogy szĂĄmĂĄra egyarĂĄnt ĂŠrthetetlen volt a romĂĄn ĂŠs a magyar kormĂĄny gyĹzelmi ĂźnneplĂŠse a velencei bizottsĂĄg ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsa utĂĄn. A kĂŠpviselĹ elmondta, hogy a kedvezmĂŠnytĂśrvĂŠny tulajdonkĂŠppen megegyezik a magyar alkotmĂĄny elĹĂrĂĄsĂĄval, amely szerint MagyarorszĂĄgnak felelĹssĂŠget kell vĂĄllalnia a hatĂĄron tĂşli magyarok irĂĄnt is. Ăgy lĂĄtja, hogy a tĂśrvĂŠny a szĂźlĹfĂśldĂśn valĂł boldogulĂĄst segĂti elĹ, ĂŠs nem szorgalmazza az elvĂĄndorlĂĄst. Varga szerint a romĂĄn fĂŠlnek nincs igaza, amikor azt hangoztatja, hogy a tĂśrvĂŠnynek hatĂĄron kĂvĂźli hatĂĄlya van. Veress LĂĄszlĂł, az IllyĂŠs KĂśzalapĂtvĂĄny irodavezetĹje Ăśrvendetesnek tartotta, hogy a hatĂĄron tĂşli magyar kĂśzĂśssĂŠgek tĂĄmogatĂĄsĂĄban az eurĂłpai trendeket kĂśvetĹ alapĂtvĂĄnyi segĂŠlyezĂŠs ĂĄll, nem pedig "az erĹszakos dĂŠlszlĂĄv modell". SĂźrgette az egĂŠsz KĂĄrpĂĄt-medencĂŠt ĂĄtfogĂł adatbĂĄzis megteremtĂŠsĂŠt. /Budapesti szakmai konferencia a stĂĄtustĂśrvĂŠnyrĹl. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 3./2007. szeptember 29.
A lakiteleki talĂĄlkozĂł 20. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl rendeztek emlĂŠkkonferenciĂĄt Lakiteleken szeptember 29-ĂŠn EurĂłpa ĂŠs a magyarsĂĄg esĂŠlyei cĂmmel. Fekete Gyula ĂrĂł Ăşgy ĂŠrtĂŠkelte: âsokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 ĂŠvvel ezelĹttâ. âGyurcsĂĄny Ferenc pĂĄrtdiktatĂşrĂĄvĂĄ fokozta le a demokrĂĄciĂĄtâ â mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormĂĄny elherdĂĄlja az ĂŠvszĂĄzadok alatt ĂśsszegyĹąjtĂśtt kĂśzvagyont, ĂŠs âaz utĂłdainkat is eladĂłsĂtjaâ. BĂrĂł ZoltĂĄn irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz a mai magyar tĂĄrsadalom legfontosabb ĂŠrdekĂŠnek a GyurcsĂĄny-kormĂĄny âmielĹbbi eltakarĂtĂĄsĂĄtâ nevezte. CsoĂłri SĂĄndor kĂśltĹ szerint nem a Szabad DemokratĂĄk SzĂśvetsĂŠgĂŠvel, hanem a magyar nĂŠppel kellett volna paktumot kĂśtni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrĂĄcia megszĹąnĂŠsĂŠt jelentette. âNagyon becsĂźltem Antall JĂłzsefet, de ettĹl a pillanattĂłl kezdve feszĂźltsĂŠg volt kĂśzĂśttĂźnkâ â mondta a Kossuth-dĂjas kĂśltĹ. Csurka IstvĂĄn ĂrĂł a GyurcsĂĄny-kormĂĄny hatalomra jutĂĄsĂĄrĂłl szĂłlva kijelentette: âmaffiĂĄs ĂĄllamcsĂny tĂśrtĂŠnt, mely minden ellenĂĄllĂĄsra jogot adâ. FĂźr Lajos tĂśrtĂŠnĂŠsz a magyar honvĂŠdsĂŠg ellehetetlenĂtĂŠsĂŠrĹl beszĂŠlt, vĂŠlemĂŠnye szerint a hadsereg nem lenne kĂŠpes megvĂŠdeni az orszĂĄgot. LezsĂĄk SĂĄndor kijelentette: ĂşjjĂĄ kell szervezni ezt a nemzetet, orszĂĄgot. A nemzeti ĂşjjĂĄszĂźletĂŠs alapjĂĄnak az iskolĂĄt nevezte. Pozsgay Imre sajnĂĄlta az elvesztegetett lehetĹsĂŠgeket. Fritz TamĂĄs politolĂłgus szerint a vĂĄlsĂĄg jele az is, hogy a kormĂĄny nem vĂŠdi a magyar nemzeti ĂŠrdekeket, lĂĄtvĂĄnyosan elfordul a hatĂĄron tĂşli magyaroktĂłl. Kelemen AndrĂĄs, a Fidesz orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹje a tavaly Ĺszi Kossuth tĂŠren esemĂŠnyek kapcsĂĄn azt mondta: ekkor sem sikerĂźlt megteremteni a nemzet egysĂŠgĂŠt. Kelemen AndrĂĄs, a Fidesz orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹje a tavaly Ĺszi Kossuth tĂŠren esemĂŠnyek kapcsĂĄn azt mondta: ekkor sem sikerĂźlt megteremteni a nemzet egysĂŠgĂŠt. ĂngyĂĄn JĂłzsef egyetemi tanĂĄr: a tĂĄrsadalmat kĂŠt rĂŠszre osztĂł hatĂĄrvonal nem pĂĄrtok, hanem a globĂĄlis tĹke ĂŠs a helyi kĂśzĂśssĂŠgek ĂĄltal lĂŠtrehozott tĂĄrsadalom kĂśzĂśtt hĂşzĂłdik. /MTI â fidesz.hu, szept. 30./ OrbĂĄn Viktor kifejtette, egĂŠsz EurĂłpa rĂĄjĂśtt arra, hogy a szĂŠlsĹsĂŠges liberalizmussal nem lehet cĂŠlba ĂŠrni, ĂŠs a pĂŠnz nem mĂŠr mindent jĂłl, s Ăgy az egĂŠszsĂŠget, a kultĂşrĂĄt ĂŠs az oktatĂĄst nem lehet piaci elvre helyezni. KĂśzĂŠp-EurĂłpĂĄban Ăşj kĂźzdelem kezdĹdik, ĂŠs Ăşj harctereken folyĂł kĂźzdelem indul meg a diktatĂşra maradvĂĄnyainak lebontĂĄsĂĄban. a szociĂĄlis vĂĄlsĂĄg nem rĂśvid lejĂĄratĂş vĂĄlsĂĄg, hanem olyan tĂśrtĂŠnelmi korszak, amellyel hosszĂş ĂŠvtizedekig kell szĂĄmolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesĂźllyedt. ezĂŠrt aktuĂĄlis ma Lakitelek. â A polgĂĄri oldal a Bokros-csomag utĂĄn egyszer mĂĄr kivezette az orszĂĄgot a fenyegetĹ szociĂĄlis vĂĄlsĂĄgbĂłl, /Orbanviktor.hu, szept. 30./; EmlĂŠkeztetĹ: Lakiteleki Nyilatkozat â 1987. szeptember 27. A magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnelmĂŠnek egyik sĂşlyos vĂĄlsĂĄgĂĄba sodrĂłdott. NĂŠpmozgalmi erejĂŠben megroppant, ĂśnhitĂŠben ĂŠs tartĂĄsĂĄban megrendĂźlt, kohĂŠziĂłjĂĄnak kapcsai tragikusan meglazultak, Ăśnismerete megdĂśbbentĹen hiĂĄnyos. ĂsszeomlĂĄssal fenyegetĹ gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgnak nĂŠz elĂŠbe. A magyar etnikumot pĂŠldĂĄtlan szĂŠttagoltsĂĄg sĂşjtja. NemzetĂźnknek nincs kĂśzĂśsen vĂĄllalhatĂł jĂśvĹkĂŠpe. Az orszĂĄgot megrĂĄzĂł tĂĄrsadalmi-gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg, a demokrĂĄcia, a politikai intĂŠzmĂŠnyrendszer elĂŠgtelensĂŠge, a kĂśzerkĂślcs sĂşlyosbodĂł gondjai, a kulturĂĄlis ĂŠlet, a kĂśzoktatĂĄs aggasztĂł tĂźnetei, megmaradĂĄsunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere sorĂĄn. A magyarsĂĄg esĂŠlyeit kutatĂł jelenlevĹk ĂŠs felszĂłlalĂłk a jĂłzansĂĄg ĂŠs megfontoltsĂĄg jegyĂŠben igyekeztek mĂŠrlegelni a kilĂĄbalĂĄs ĂŠs a kikerĂźlhetetlen megĂşjhodĂĄs, az igazĂĄn hatĂŠkony reformok mĂłdozatait. Az orszĂĄg ĂŠs a magyarsĂĄg sorsĂĄĂŠrt ĂŠrzett felelĹssĂŠgtĹl ĂĄthatva az egybegyĹąltek szĂźksĂŠgesnek ĂŠs idĹszerĹąnek ĂŠrzik olyan keretek lĂŠtrehozĂĄsĂĄt, amelyek arra szolgĂĄlnak, hogy a tĂĄrsadalom tagjai valĂłdi partnerkĂŠnt vehessenek rĂŠszt a kĂśzmegegyezĂŠs kialakĂtĂĄsĂĄban. VitĂĄk utĂĄn a rĂŠsztvevĹk egyetĂŠrtettek abban, hogy egy ilyen kĂśzmegegyezĂŠs csak valamennyi progresszĂv tĂĄrsadalmi erĹ ĂśsszefogĂĄsĂĄval teremthetĹ meg. Az a vĂŠlemĂŠnyĂźk, hogy csak a tĂĄrsadalom rĂŠszvetelĂŠvel lehet megoldani a vĂĄlsĂĄgot, mĂŠgpedig mind a tĂĄrsadalom, mind az orszĂĄg politikai vezetĹinek rĂŠszvĂŠtelĂŠvel. A politikai ĂŠs tĂĄrsadalmi szervezetek jelenlegi rendszerĂŠben nincs biztosĂtva az ĂśnĂĄllĂł ĂŠs fĂźggetlen nĂŠzetek kifejtĂŠse. EzĂŠrt javasoljĂĄk a Magyar Demokrata FĂłrum lĂŠtrehozĂĄsĂĄt, amely a folyamatos ĂŠs nyilvĂĄnos pĂĄrbeszĂŠd szĂntere lehetne. Ez a fĂłrum alkalmas lenne sĂşlyos gondjaink megvitatĂĄsĂĄra, egy-egy tĂŠmakĂśr elemzĂŠsĂŠre, alternatĂv megoldĂĄsi javaslatok elkĂŠszĂtĂŠsĂŠre. A fĂłrumot a rĂŠsztvevĹk nyitottnak kĂŠpzelik, egyszerre demokratikus ĂŠs nemzeti szellemĹąnek. MunkĂĄjĂĄban kĂźlĂśnbĂśzĹ vilĂĄgnĂŠzetĹą ĂŠs pĂĄrtĂĄllĂĄsĂş emberek egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠre szĂĄmĂtanak. Fontosnak tartanĂĄk, hogy ezeknek az eszmecserĂŠknek ĂŠs elemzĂŠseknek az anyagĂĄt megismerhesse az orszĂĄg kĂśzvĂŠlemĂŠnye. EzĂŠrt szĂźksĂŠgesnek ĂŠrzik alkotmĂĄnyos keretek kĂśzĂśtt mĹąkĂśdĹ, fĂźggetlen sajtĂłorgĂĄnumok lĂŠtrehozĂĄsĂĄt. HisszĂźk, hogy a megĂşjhodĂĄs erĹinek szĂŠleskĂśrĹą ĂśsszefogĂĄsĂĄval kijuthatunk a vĂĄlsĂĄgbĂłl. Lakitelek, 1987. szeptember 27. BĂrĂł ZoltĂĄn, Csengey DĂŠnes, CsoĂłri SĂĄndor, Csurka IstvĂĄn, JoĂł Rudolf, Fekete Gyula, FĂźr Lajos, Kiss Gy. Csaba, LezsĂĄk SĂĄndor.2007. oktĂłber 2.
HĂşsz esztendeje, 1987. szeptember vĂŠgĂŠn kerĂźlt sor LezsĂĄk SĂĄndor kĂśltĹ lakitelki kertjĂŠben a magyar ĂŠrtelmisĂŠg jeleseinek talĂĄlkozĂłjĂĄra. A Duna tĂŠvĂŠadĂł szeptember 29-ĂŠn bemutatta a hĂşsz ĂŠve Lakiteleken tĂśrtĂŠnt tanĂĄcskozĂĄs videofelvĂŠtelĂŠt. Akkor jelen voltak a kĂŠsĹbb megalakulĂł Magyar Demokrata FĂłrum alapĂtĂłi Csurka IstvĂĄntĂłl Kiss Gy. CsabĂĄig, LezsĂĄk SĂĄndorig, Csengey DĂŠnesig, FĂźr Lajosig, BĂrĂł ZoltĂĄnig, de ott voltak mĂĄsok is, fontos lehetett a rĂŠsztvevĹk vĂŠdettsĂŠgĂŠnek szempontjĂĄbĂłl is Pozsgay ImrĂŠnek, a Hazafias NĂŠpfront akkori elnĂśkĂŠnek a jelenlĂŠte. Ekkor a magyar pĂĄrtban mĂŠg javĂĄban dĂşlt a hatalmi harc, ĂŠs mĂŠg 1988. mĂĄrcius l5-ĂŠn is brutĂĄlisan verte szĂŠt a rendĹrsĂŠg a tĂźntetĹket. Jelen volt Makovecz Imre ĂŠpĂtĂŠsz, de Lengyel LĂĄszlĂł kĂśzgazdĂĄsz is, CsoĂłri SĂĄndor kĂśltĹ, aki mozgalomkĂŠnt kĂŠpzelte el a kĂŠsĹbbi pĂĄrtot... Sok fĂźggetlen ĂŠrtelmisĂŠgi is megjelent, kĂśzgazdĂĄszok, tĂśrtĂŠnĂŠszek, ĂrĂłk. A rĂŠsztvevĹk tĂśbbsĂŠge megegyezett abban, hogy a lĂŠtezĹ szocializmus megbukott, valami mĂĄs kezdĹdik. A legnagyobb nyĂltsĂĄggal talĂĄn Csurka fogalmazta meg a csĹdĂśt. A hĂşszĂŠves ĂŠvfordulĂłn Ăşjra ĂśsszegyĹąlt az egykori rĂŠsztvevĹk jelentĂŠkeny rĂŠsze, tĂśbben befejeztĂŠk azĂłta fĂśldi pĂĄlyafutĂĄsukat. A felszĂłlalĂłk keserĹąen emlĂŠkeztek, kifejtve, hogy akkori elkĂŠpzelĂŠseikbĹl, terveikbĹl sok minden nem valĂłsult meg, a morĂĄlis vĂĄlsĂĄgot elmĂŠlyĂźlt azĂłta... Makovecz Imre beszĂŠdĂŠben sokak vĂŠlemĂŠnyĂŠt fejezte ki, amikor kimondta ,,elegĂźnk van a politikusokbĂłl, akik az orszĂĄg ĂźgyĂŠnek szolgĂĄlata helyett karrierjĂźket ĂŠpĂtik, elegĂźnk van abbĂłl, hogy MagyarorszĂĄgot BrĂźsszelbĹl irĂĄnyĂtjĂĄk, ĂŠs nem BudapestrĹl... â ,,Ezt az orszĂĄgot â fogalmazta meg Kiss Gy. Csaba szintĂŠn sokak vĂŠlemĂŠnyĂŠt â kifosztottĂĄk, ezĂŠrt egyszer a mai hatalmi garnitĂşrĂĄnak felelnie kell. â Sok minden nem tĂśrtĂŠnt meg a vĂŠrtelen, bĂŠkĂŠs rendszervĂĄltozĂĄs utĂĄn, aminek meg kellett volna tĂśrtĂŠnnie â fogalmaztak tĂśbben â, ĂŠs ennek ma is viseljĂźk kĂśvetkezmĂŠnyeit... /BogdĂĄn LĂĄszlĂł: HĂşsz ĂŠv utĂĄn. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), okt. 2./ A lakiteleki talĂĄlkozĂł 20. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl rendezett emlĂŠkkonferenciĂĄn az egykori szervezĹk beszĂŠdeikben kormĂĄnyvĂĄltĂĄst, ĂŠs Ăşj rendszervĂĄltĂĄst tartottak szĂźksĂŠgesnek. EurĂłpa ĂŠs a magyarsĂĄg esĂŠlyei cĂmmel Lakiteleki NĂŠpfĹiskola KĂślcsey HĂĄzĂĄban hangzottak el az elĹadĂĄsok. Fekete Gyula ĂrĂł, aki hĂşsz ĂŠvvel korĂĄbban ĂŠs most is az elnĂśke volt a tanĂĄcskozĂĄsnak, a magyarsĂĄg esĂŠlyeirĹl beszĂŠlt, s Ăşgy ĂŠrtĂŠkelte: âsokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 ĂŠvvel ezelĹttâ. Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarsĂĄg esĂŠlyeit. A âminden fordulatot tĂşlĂŠlĹ bolsevik pĂĄrt vezĂŠnyelte a rendszervĂĄltĂĄst ĂŠs vezĂŠnyel ma isâ â ĂĄllapĂtotta meg. âGyurcsĂĄny Ferenc pĂĄrtdiktatĂşrĂĄvĂĄ fokozta le a demokrĂĄciĂĄtâ â mondta. âPusztulĂĄsunk, zĂźllĂŠsĂźnk megĂĄllĂthatatlanul folytatĂłdikâ â szĂśgezte le az ĂrĂł. BĂrĂł ZoltĂĄn irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz egyebek mellett arrĂłl beszĂŠlt, hogy 1989-ben elkezdĹdĂśtt, majd folytatĂłdott az orszĂĄg vagyonĂĄnak a kiĂĄrusĂtĂĄsa, a gazdasĂĄgi hatalom a rĂŠgi nomenklatĂşra kezĂŠbe kerĂźlt. LeszĂśgezte: a âGyurcsĂĄnyâKĂłka fĂŠle bĹąnszĂśvetkezetâ az erkĂślcsi normĂĄkat semmibe vĂŠve tĂśnkretette a csalĂĄdokat. CsoĂłri SĂĄndor Kossuth-dĂjas kĂśltĹ az MDF megalakulĂĄsĂĄrĂłl beszĂŠlt, majd az elsĹ szabadon vĂĄlasztott kormĂĄny nehĂŠzsĂŠgeit idĂŠzte. VĂŠlemĂŠnye szerint nem a Szabad DemokratĂĄk SzĂśvetsĂŠgĂŠvel, hanem a magyar nĂŠppel kellett volna paktumot kĂśtni, s az MDFâSZDSZ paktum a demokrĂĄcia megszĹąnĂŠsĂŠt jelentette. LezsĂĄk SĂĄndor hangsĂşlyozta, hogy derĹąlĂĄtĂł, mert az elmĂşlt 60 esztendĹben soha nem volt akkora esĂŠlye a nemzeti ĂşjjĂĄszĂźletĂŠsnek, mint most. ElkĂŠpzelĂŠse szerint az Ăşj nemzeti program Ăşj alkotmĂĄnyt jelent, kisebb orszĂĄggyĹąlĂŠst felsĹhĂĄzzal. âNemzetgyĹąlĂŠsnek fogjĂĄk hĂvni, ahol az elszakĂtott nemzetrĂŠszek kĂŠpviselĹi is ott fognak Ăźlniâ â tette hozzĂĄ. /ValĂłdi rendszervĂĄltĂĄst vĂĄr MagyarorszĂĄg. EmlĂŠkkonferencia a lakiteleki talĂĄlkozĂł 20. ĂŠvfordulĂłjĂĄn. = ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr), okt. 3./ A lakitelki talĂĄlkozĂł emlĂŠkĂŠre megrendezett ĂŠrtelmisĂŠgi fĂłrumon az elĹadĂłk szinte mindegyike azt hangsĂşlyozta, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint 20 ĂŠvvel ezelĹtt. MĂĄrpedig nem akĂĄrkik beszĂŠltek e fĂłrumon, ismĂŠt ott volt a magyar ĂŠrtelmisĂŠg szĂne-java, Ărta BorbĂŠly Zsolt Attila. Ott volt LezsĂĄk SĂĄndor egykori sĂĄtorverĹ, Fritz TamĂĄs politolĂłgus, Morvai Krisztina bĂźntetĹjogĂĄsz, az oktĂłber 23-i rendĹrterrort vizsgĂĄlĂł Civil JogĂĄsz BizottsĂĄg vezetĹje, Kelemen AndrĂĄs kĂźlpolitikus, fideszes kĂŠpviselĹ, Csurka IstvĂĄn, a MIĂP elnĂśke, SzĂŠles GĂĄbor nagyiparos, PĂĄlinkĂĄs JĂłzsef akadĂŠmikus, s a nĂŠvsor mĂŠg folytathatĂł OrbĂĄn Viktorig. A szocialista orszĂĄgrombolĂĄs valĂłban tragikus kĂŠpet fest elĂŠnk. OrbĂĄn Viktor is rĂĄmutatott, a kormĂĄnyzĂł milliĂĄrdos klikk mindekĂśzben sajĂĄt zsebre dolgozik, a rendĹrsĂŠg pĂĄrtrendĹrsĂŠgkĂŠnt mĹąkĂśdik, az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs sem minden esetben pĂĄrtatlan, a mĂŠdiĂĄban az orszĂĄgrombolĂłk uralkodnak, a gazdasĂĄgi hatalom is az ĂśvĂŠk. S mi maradt a nemzetĂŠĂŠrt aggĂłdĂł magyarnak? BĂzhat abban, hogy OrbĂĄn Viktor optimizmusa nem megalapozatlan. OrbĂĄn Ăşgy fogalmazott Lakitelken: ânem lehet ezt az orszĂĄgot sohasem Ăşgy tĂśnkretenni, hogy ha a polgĂĄri, nemzeti erĹk Ăśsszefognak, akkor kĂśzĂśs erĹvel ne tudnĂĄk azt Ăşjra felemelniâ. /BorbĂŠly Zsolt Attila: Lakitelek egykor ĂŠs most. = ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr), okt. 3./2014. augusztus 4.
Az EgyesĂźlt Ăllamok be(le)lĂŠpett az EurĂłpai UniĂłba?
A minap a New York Times szerkesztĹsĂŠgi cikkben felszĂłlĂtotta az EurĂłpai BizottsĂĄgot ĂŠs Juncker Ăşj bizottsĂĄgi elnĂśkĂśt, hogy OrbĂĄn tusnĂĄdfĂźrdĹi beszĂŠde miatt az EU idĹlegesen vonja el a fejlesztĂŠsi pĂŠnzeket MagyarorszĂĄgtĂłl, illetve hazĂĄnk szavazati jogĂĄt is fel kellene fĂźggeszteni. KĂŠrdĂŠsem ezek utĂĄn: az USA talĂĄn idĹkĂśzben belĂŠpett az EurĂłpai UniĂłba? Mert ha nem, akkor ez a nyomĂĄsgyakorlĂĄs az EU Ăşj vezetĹire teljessĂŠggel elfogadhatatlan.
A New York Times cikkĂŠt kĂźlĂśnĂśsen az teszi veszĂŠlyessĂŠ ĂŠs problematikussĂĄ, hogy szerkesztĹsĂŠgi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄskĂŠnt jelent meg, s aligha tĂŠvedĂźnk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a lap szerkesztĹsĂŠgi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsai nem ĂĄllnak tĂĄvol az amerikai kormĂĄnyzati kĂśrĂśk vĂŠlemĂŠnyĂŠtĹl.
NemkĂźlĂśnben dĂśbbenetes az, hogy â mint az EU-tĂłl teljesen fĂźggetlen orszĂĄg mĂŠrtĂŠkadĂł, âmainstreamâ lapja â egĂŠszen konkrĂŠt bĂźntetĹlĂŠpĂŠseket javasol. EgyfelĹl azt kĂśvetelik, hogy az EU a KohĂŠziĂłs Alapban a MagyarorszĂĄg szĂĄmĂĄra 2014â2020 kĂśzĂśtt idĹszakra biztosĂtott 21,91 milliĂĄrdos eurĂłs, infrastrukturĂĄlis fejlesztĂŠsekre szĂĄnt keretĂŠt csĂśkkentse, nyilvĂĄn addig, amĂg a magyar kormĂĄny ismĂŠt âjĂł Ăştraâ nem tĂŠr.
MĂĄsfelĹl javasoljĂĄk, hogy MagyarorszĂĄg ellen eljĂĄrĂĄst kellene kezdemĂŠnyezni az EurĂłpai UniĂłrĂłl szĂłlĂł szerzĹdĂŠs 7. cikkelyĂŠre hivatkozva, mely lehetĹvĂŠ teszi, hogy megvonjĂĄk a szavazati jogot attĂłl a tagĂĄllamtĂłl, amelyben komolyan felmerĂźl a 2. cikkelyben felsorolt ĂŠrtĂŠkek megsĂŠrtĂŠse, beleĂŠrtve ebbe a jogĂĄllamisĂĄgot, a szabadsĂĄgot, a demokrĂĄciĂĄt ĂŠs az emberi jogokatâŚ
Csak olvasunk ĂŠs bĂĄmulunk.
Mi tĂśrtĂŠnne akkor, ha mondjuk a Frankfurter Allgemeine Zeitung vagy a Le Figaro szerkesztĹsĂŠgi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄst tenne kĂśzzĂŠ arrĂłl, hogy, mivel az EgyesĂźlt Ăllamok egyik tagĂĄllama megszegnĂŠ az ĂĄllamok alkotmĂĄnyĂĄt ĂŠs fĂśderĂĄlis szerzĹdĂŠseit, ezĂŠrt igen konkrĂŠt ĂŠs kĂŠzzelfoghatĂł szankciĂłkat javasolna az elnĂśknek ĂŠs a kongresszusnak az adott tagĂĄllam ellen?
EgyĂĄltalĂĄn, elkĂŠpzelhetĹ lenne ez?
TermĂŠszetesen nem, mert az EU-tagorszĂĄgoknak ĂŠs azok vezetĹ szerkesztĹsĂŠgeinek semmi kĂśze ahhoz, hogy mi tĂśrtĂŠnik AmerikĂĄban az egyes ĂĄllamok ĂŠs a szĂśvetsĂŠgi ĂĄllam kĂśzĂśtt. Nonszensz lenne, hogy az EU egy tagĂĄllama hangjĂĄt hallatnĂĄ az Ăźgyben, hogy tĂśrĂśljĂŠk el a halĂĄlbĂźntetĂŠst az USA egyes tagĂĄllamaiban.
Ăs nonszensz az is, amire a New York Times szerkesztĹsĂŠge â khmm â jutott.
ElĹszĂśr talĂĄn jelentkeznie kellene az USA-nak az EU-ba, fizetnie kellene a tagĂĄllamok szokĂĄsos hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄt a kĂśzĂśs bĂźdzsĂŠbe, s utĂĄna mĂĄr javasolgathatna szankciĂłkat egyik-mĂĄsik tagorszĂĄg ellen (persze akkor sem fennhĂŠjĂĄzĂłan, pĂśkhendin ĂŠs megalapozatlanul). AmĂg azonban ez nincs Ăgy, addig elfogadhatatlan ĂŠs visszautasĂtandĂł minden ilyen beavatkozĂĄsi kĂsĂŠrlet.
De ennek a pĂŠldĂĄtlan akciĂłnak a hĂĄtterĂŠt megĂŠrthetjĂźk, ha elolvassuk a minapi The Wall Street Journal-cikket, amely az illiberĂĄlis eszme elĹretĂśrĂŠsĂŠrĹl szĂłl â termĂŠszetesen OrbĂĄn tusnĂĄdfĂźrdĹi beszĂŠdĂŠtĹl âihletveâ. A lap vĂŠlemĂŠnycikke szerint az, hogy vilĂĄgszerte csorbĂĄt szenvedett a politikai ĂŠs gazdasĂĄgi szabadsĂĄg eszmĂŠje, annak a kĂśvetkezmĂŠnye, hogy az EgyesĂźlt Ăllamok visszavonult globĂĄlis vezetĹ szerepĂŠtĹlâŚ
Nos, ezt a vĂŠlemĂŠnyt szerintem nem mindenki osztja.
AmĂg az USA vette a bĂĄtorsĂĄgot, hogy a szabadsĂĄgot ĂŠs a demokrĂĄciĂĄt âmegvĂŠdje ĂŠs terjesszeâ a vilĂĄgban, jelentĹs kĂĄrokat okozott a szabadsĂĄgnak ĂŠs a demokrĂĄciĂĄnak. AfganisztĂĄnban a tĂĄlib âterrorismâ elleni ĂŠvtizedes kĂźzdelem oda vezetett, hogy a tĂĄlibok ĂĄllnak a lĂĄbukon ĂŠs mĂŠg az Ăşjabb hatalomĂĄtvĂŠtelt is megcĂŠlozhatjĂĄk, minden mĂĄs problĂŠma pedig vĂĄltozatlan maradt. Irakban âbevezettĂŠkâ a demokrĂĄciĂĄt, aminek az lett a dicsĹsĂŠges eredmĂŠnye, hogy jelenleg teljes a kĂĄosz az orszĂĄgban, vĂŠres etnikai ĂŠs vallĂĄsi ellentĂŠtek feszĂźlnek az iraki elit ĂŠs a nĂŠp egyes csoportjai kĂśzĂśtt. Az USA szabadsĂĄgvĂŠdĹ ĂŠs -terjesztĹ eredmĂŠnytelensĂŠgĂŠnek egyetlen oka van. Az, hogy a demokrĂĄcia ĂŠs a szabadsĂĄg intĂŠzmĂŠnyeinek bevezetĂŠse â szabad vĂĄlasztĂĄsok, emberi ĂŠs ĂĄllampolgĂĄri jogok stb. â ĂśnmagĂĄban nem elegendĹ ahhoz, hogy az adott orszĂĄgban valĂłsĂĄgos demokrĂĄcia jĂśjjĂśn lĂŠtre. A demokrĂĄciĂĄnak ugyanis kulturĂĄlis, tĂśrtĂŠnelmi, tĂĄrsadalmi, vallĂĄsi stb. feltĂŠtelei is vannak, s ki kell mondani: utĂłbbi feltĂŠtelek fontosabbak ĂŠs erĹsebbek, mint az intĂŠzmĂŠnyi-jogi feltĂŠtelek.
Az EgyesĂźlt Ăllamok a sajĂĄt, szabadsĂĄgra ĂŠs demokrĂĄciĂĄra ĂŠpĂźlĹ intĂŠzmĂŠnyrendszerĂŠt a sajĂĄt tĂśrtĂŠnelmĂŠre, kultĂşrĂĄjĂĄra ĂŠs szokĂĄsaira alapozta. Minden mĂĄs orszĂĄg ĂŠs rĂŠgiĂł is csak az utĂłbbiakra tud ĂŠpĂteni egy mĹąkĂśdĹkĂŠpes rendszert, s ahogyan a forradalom exportja nem lehetsĂŠges (errĹl Che Quevara BolĂvia kapcsĂĄn tudna mesĂŠlni), Ăşgy a demokrĂĄciĂĄĂŠ sem.
OrbĂĄn kĂśzvetetten errĹl beszĂŠlt, s tĂśbbszĂśr leszĂśgezte beszĂŠdĂŠben: a szabadsĂĄg ĂŠs az emberi jogok â tehĂĄt az EU-s szerzĹdĂŠs 2. cikkelyĂŠben foglaltak!! â alapvetĹ ĂŠs megtartandĂł ĂŠrtĂŠkek.
Ăs ezek utĂĄn meri azt Ărni fenyegetĹen az emlĂtett lap, hogy âOrbĂĄn azt hiszi, semmit sem kockĂĄztatâ.
Igen, OrbĂĄn valĂłban azt hiszi, hogy semmit sem kockĂĄztat, ha elmondja a vilĂĄghelyzetrĹl a vĂŠlemĂŠnyĂŠt â pĂŠldĂĄul TusvĂĄnyoson â, mert hisz a vĂŠlemĂŠnynyilvĂĄnĂtĂĄs szabadsĂĄgĂĄban, s hiszi, hogy ezt a szabadsĂĄg ĹshazĂĄjĂĄban is Ăgy gondoljĂĄk.
Vagy?âŚ
(Az EB-t nem izgatja
Nincs hozzĂĄfĹąznivalĂłja az EurĂłpai BizottsĂĄgnak OrbĂĄn Viktor magyar kormĂĄnyfĹ TusnĂĄdfĂźrdĹn elmondott beszĂŠdĂŠhez â kĂśzĂślte Jonathan Todd, a brĂźsszeli testĂźlet szĂłvivĹje.)
Fritz TamĂĄs, MNO
lapozĂĄs: 1-4