Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Gábor Zsuzsanna

2000. október 2.

A Nagykároly környéki magyar tanítók tanácskoztak szept. 18-án. Gábor Zsuzsanna szakfelügyelő beszámolt a tanítói közösség munkájának pozitív és negatív oldalairól. Pozitívum: segédfüzeteket készítettek a félévet záró felmérő időszakra, ugyanakkor munkafüzeteket jelentettek meg az új tanévre. Az elmúlt tanévben 372 magyar tanító dolgozott Szatmár megyében, melyből 102 szakképesítés nélkül. Számos anyanyelvű osztály megszűnt Szatmárnémetiben, Tasnádon és egyes falvakban, a tanulóhiány miatt. A román tagozaton sok a magyar gyerek, és évente sokan távoznak az anyaországba. /Tordai József-Jenő: Egy tanügyi tanácskozás margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2011. június 27.

Viskóháború a romavoksokért?
Rendhagyó falurombolás helyszíne volt a hét végén Hidegvölgy, a festõi környezetben, a legszebb és legújabb kertvárosi negyedek tõszomszédságában található marosvásárhelyi roma gettó. A negyed szélén több, kisgyermekes családok által lakott házat tüntettek el a föld felszínérõl a közösségi rendõrség munkatársai. Sokan vitatják, mi áll a példátlan akció mögött, mert a negyed kívülrõl rendezettnek látszik.
A megyei önkormányzat színes, széles vásznú reklámfeliratokkal kerítette körbe a Hidegvölgyet, üzeneteik a roma integráció fontosságára hívják fel a figyelmet, a paravánok mögül pedig korszerû szociális lakások bukkannak ki: a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal példaértékû szociális gondoskodásának jelképévé vált ez a körzet.
A primár emberei
A rendkívül tetszetõs szociális lakások árnyékában azonban többen apró, hulladékfából, papírból és rongyokból tákolt viskókban élnek. A viskólakók - többnyire asszonyok, öregek és gyerekek - kiabálva menekültek pénteken az önkormányzat buldózerei elõl.
Csak az lakhat rendes házakban, akiknek van patronja - magyarázza az �?MSZ kérdésére az egyik idõs roma, akinek háza még áll, de úgy tudja, a hét elején õt is kilakoltatják. Tudja, itt sokan adnak kölcsönt - folytatja -, és aki fizet, és jóban van a patronokkal, az mehet a rendes házba, aki meg nem tud fizetni, az itt lakik a Hidegvölgy szélén.
A hetven év körüli férfi szavait Costea Tibor cáfolja. A jól öltözött, láthatólag jól szituált (aranyláncokkal dúsan felékszerezett) roma férfi önkormányzati megbízottként lép fel, és állítja: a kilakoltatottaknak azért kell menniük, mert nem rendelkeznek marosvásárhelyi állandó lakcímmel, és mert nem tartják be a közösségi szabályokat. �?n már számtalanszor szóltam, hogy ne csináljanak mucskosságot.
A primár jó ember, én megértem, hogy el akarja takarítani ezeket, mert nincs mit velük kezdetni, itt legeltetik az állataikat, szétdobálják a szemetet. Mindenki menjen haza, ahova akar, mindenkinek meg an a maga primárja, és egyezkedjen vele - mondta a megbízott.
Jézus nevében
Hova menjünk, tessék megnézni, hol maradtam három gyerekkel - vette át a szót Gábor Zsuzsanna, aki két, egy-két év körüli gyermekével és hathetes csecsemõjével fólialapok közé húzódva vészelte át a rendkívül viharos júniusi hétvégét. Nincs ahova menjünk, én is itt születtem, a gyerekeim is, hova vigyem õket? - kérdezte az asszony, de nem tudta befejezni a mondanivalóját, mert a helyi pünkösdista szervezet képviselõje vette át tõle a szót.
Tessék nézni, én milyen házat építettem - mutatta a roma telep aljára épített, emeletes, úszómedencés ingatlant a férfi, majd hozzátette, Jézus is megmondta, aki nem dolgozik, ne is egyék. Szavait nemtetszéssel fogadták az otthon nélkül maradt romák: azt kiabálták, õ az egyik patron ezért ilyen jómódú.
Szavazatokra hajtanak?
Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke, emberjogi aktivista évek óta követi a negyedben élõk sorsát. Lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: a legsúlyosabb folyamatok zajlanak a Hidegvölgyben, mert itt az uzsorakamat foglyai a legszegényebbek, akiket a telepen, illegális hitelezésbõl élõk zsarolnak. A lerombolt házakban lakók ottjártunkkor megerõsítették: úgy tudják, hogy az uzsorások közül többen együttmûködnek a helyi önkormányzattal, õk döntenek arról, kik lakhatnak a szociális lakásokban, kik dolgozhatnak a köztisztasági vállalatnál és rendelkezhetnek rendszeres havi jövedelemmel.
Akik nem tudnak vagy nem akarnak fizetni - az idõsek, a csonka családban élõ nõk és gyerekek -, a negyed szélén találják magukat, és így mint beilleszkedni nem tudókat a kilakoltatás várja õket. Koreck szerint a polgármesteri hivatal taktikusan jár el mert nincs szó tömeges kilakoltatásról, így a nemzetközi törvények sem védik a lerombolt viskókban élõket.
Az önkormányzat közleményben jelezte: már hónapok óta esedékes akció történt a hét végén, és az érintetteket idõben, több rendben értesítették, volt idejük felkészülni. A Hidegvölgy lakói közül azonban többen úgy nyilatkoztak: a hét végi akció tulajdonképpen politikai erõdemonstráció, a Demokrata Liberális Párt (PDL) egykori szavazóit ugyanis más pártok is megkörnyékezték.
Szerintük Dorin Florea PDL-s polgármester ezzel a hét végi rombolással üzent: könnyen a szociálisan tûrt és támogatott Hidegvölgy határain kívül találhatják magukat a más politikai alakulatokhoz pártolók.
Parászka Boróka
�?j Magyar Szó (Bukarest)

lapozás: 1-2