Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37

Névmutató: Gajdos István

2002. augusztus 12.

Kölcsey Ferenc Sződemeteren született, 1790. aug. 8-án. E jeles dátum alkalmából aug. 9-én immár 13. alkalommal tartottak Kölcsey-ünnepséget a református templom kertjében. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület alelnöke emlékeztetett: "Tizenkét esztendeje minden év augusztusának elején nemzeti imánk írójára emlékezünk ezen a helyen, amely az 1994-es szoboravatást követően a környék és a Kárpát-medence magyarságának kimondatlanul is nemzeti emlékhelyévé vált." Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője szerint mintha figyelmeztetne: állj meg erdélyi és partiumi magyar ember, gondold meg, hova mész, miért imádkozol, miért dolgozol. Mielőtt elmennél, gondold meg, mi lesz veled, sorsoddal, családoddal, népeddel, nemzetednek azzal a részével, amely itt marad, itt reked. Beszédet mondott többek között a Beregszászról érkezett Gajdos István, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alelnöke, képviselő, Erdei D. István, az RMDSZ parlamenti képviselője és Kötő József, az EMKE elnöke. /Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./

2002. szeptember 27.

Eredményesnek nevezte pártja kormányzati szerepvállalását Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és Markó Béla, a Románia Magyar Demokrata Szövetség elnöke Budapesten a Médiahajó határon túli magyarokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén. Józsa László szólt arról is: idén februárban a jugoszláv parlament elfogadta az ország első kisebbségi törvényét, amelyben a Kárpát-medencei magyar közösségek között elsőként jogszabályban biztosított jogot kaptak a perszonális autonómia legfőbb szervének létrehozására. Markó Béla arról beszélt, hogy jelentős különbség van az utóbbi két év, azaz a kormányzat külső támogatása, valamint az 1996 és 2000 közötti időszak között, amikor részt vett a koalícióban az RMDSZ. Az elmúlt két év volt az eredményesebb. Gajdos István, a kijevi törvényhozás egyetlen magyar tagja arra hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy nem tudná kilobbizni magának a területi autonómiát a 48 milliós Ukrajnában élő 160 ezer magyar, ezért a kulturális önrendelkezésre koncentrálnak. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára a tanácskozáson közölte: a Medgyessy-kabinet álláspontja szerint bevált a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Állandó Értekezlet mechanizmusa. Kijelentette, nem fog csökkenni a határon túli magyarok támogatásának összege. /Határon túli magyarok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

2003. január 27.

A kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását, az anyaország EU-csatlakozásának hatásait vitatták meg egy Ungváron rendezett konferencia keretében. Az etnikai arány változásnak a kárpátaljai magyar kultúrára gyakorolt hatása a 2001. évi ukrajnai népszámlálás tükrében című tanácskozást a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezte, ukrajnai és magyarországi résztvevőkkel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke a többi között kifejtette: a következő négyéves ciklusban az IKA tevékenységét oly módon kell átalakítani, hogy az a támogatásaival növelni tudja a határon túli magyar közösségek kulturális teherbíró képességét, és lehetővé tegye e kisebbségek intézményeinek önálló működését. Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke előadásában kiemelte: a kárpátaljai magyarság fogyása rövid távon lefékezhető, hosszú távon pedig visszafordítható gazdasági eszközökkel. A kárpátaljai magyarság kilátásait elemezve Dupka György MÉKK-elnök elmondta, hogy a vízumrendszer idén szeptemberre tervezett bevezetése Ukrajnával szemben a kárpátaljai magyarok anyaországi áttelepülésének újabb hullámát indíthatja el. Hozzávetőleges felmérése szerint ugyanis jelenleg közel 50 ezer kárpátaljai magyar él határ menti - nem mindig legális - kereskedelemből, s közülük mintegy 20 ezer azoknak a száma, akiknek már lakásuk vagy házuk van Magyarországon. Ők mostanáig kétlaki életet éltek, de a határátlépés feltételeinek a szigorodásával, illetve korábbi tevékenységük ellehetetlenülésével véglegesen az anyaországban telepednek le. /A kárpátaljai magyarság megmaradásának esélyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2003. május 23.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége egyeztetett arról, milyen álláspontot képviseljen majd a szervezet a kedvezménytörvény módosítását napirendre tűző Magyar Állandó Értekezlet holnapi ülésén. Gajdos István, az UMDSZ elnöke elmondta: a szervezet a jogszabály módosításával kapcsolatos vita mellett szeretne benyújtani egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlésben hozzanak létre egy olyan állandó bizottságot, amely a határon túli magyarok kérdésével foglalkozna. A kedvezménytörvényről az UMDSZ álláspontja közel áll az RMDSZ véleményéhez. "Azt szeretnénk, ha a törvény által biztosított kedvezmények és támogatások nem csak azokra a diákokra vonatkoznának, akik magyar nyelvű tanintézménybe járnak, és magyarul tanulnak." - fejtette ki Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke. Azt szeretnék, hogy a vízumhoz jutás és a beutazás megkönnyítésével pozitív diszkriminációt alkalmazna a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal szemben.Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke leszögezte: a legfontosabb az, hogy konszenzus szülessen a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az MKP tíz pontból álló listájának legfőbb tétele az, hogy a kedvezménytörvény eredeti szelleme ne csorbuljon a módosítás során. Az MKP ahhoz is ragaszkodik, hogy a kedvezménytörvény által biztosított támogatásokra jogosultak körét továbbra is csak a magyar igazolvánnyal rendelkezők alkossák. Az MKP nem hajlandó támogatni egyetlen olyan módosítást sem, amely hátrányos következményekkel járhat a határon túli magyarság, főképp pedig a felvidéki magyarság számára. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, összemérhetetlenül nagyobb gondot jelent azt, hogy magyarok kimaradnak a privatizációból, s a mindenkori budapesti kormány nem érzékeli ennek a problémának a súlyát. /Balogh Levente: Határon túli készülődés a Máértra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2003. május 26.

A kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) máj. 24-i budapesti ülése. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. - A Fidesz nem tudja elfogadni a kormányzat módosító csomagját - közölte Németh Zsolt, hozzátéve, hogy javaslataik felét, köztük azt is, hogy Magyarország uniós csatlakozása után is hatályban maradjon a törvény, sikerült a MÁÉRT-en elfogadtatni. Kimarad azonban a törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. Németh kifogásolta azt is, hogy az oktatás és a kultúra területére szűkül le a státustörvény, és hogy a magyar igazolványra csak Magyarországon és csak bizonyos kedvezmények esetében lesz szükség, valamint kikerül a jogszabályból a határon túli magyarok vízumelbírálásának kedvezményes elve is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a nyilatkozat aláírását elutasító döntésének indokaként elmondta: a Fideszhez jó politikai kapcsolat fűzi őket, és a zárónyilatkozat aláírásának kérdése is példa arra, hogy lehet és van határokon átívelő politikai együttműködés is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: azért jöttek ide, hogy megvédjék a státustörvényt, amelynek lényegét az egységes magyar nemzet elvének kimondásában látják, s módosítását a jogszabály "kilúgozásának" tartják. Kovács László külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: az aláíró határon túli magyar szervezetek vezetői az ottani magyarság 98-99 százalékát képviselik, ezért a kormány nyugodt lelkiismerettel terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot. Eörsi Mátyás az SZDSZ képviseletében kifejtette: a jelenlegi javaslat kiküszöböli a korábbi hibákat, így azt az SZDSZ nagy örömmel támogatja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta: pártja a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többségének véleményét tiszteletben tartva írta alá a zárónyilatkozatot, azon fenntartással, hogy jobbnak, tartalmasabbnak tartották a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén körvonalazódott módosítási javaslatot. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke egyaránt elégedetten nyilatkozott, jelezve, hogy javaslataikat sikerült beépíteni a módosító csomagba. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte: számukra nem volt igazi tétje a módosításnak, főleg azért támogatják, hogy a törvény alkalmazhatóvá váljék a Felvidéken és Erdélyben is, hozzátéve, hogy számos lényegi kérdést nem tudtak megvitatni. Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke a módosító csomag mielőbbi parlamenti elfogadását sürgette, s jelezte: Szili Katalin házelnöknél egy határon túli magyarok ügyével foglalkozó állandó országgyűlési bizottság összeállítását kezdeményezték. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke elmondta: támogatják a kedvezménytörvény módosító csomagját, úgy érzik azonban, hogy a törvény által sugallt erő csorbul a módosítással. Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke azt emelte ki: az elmúlt években először szavazott együtt a három horvátországi magyar szervezet, s ez azt mutatja, hogy van esély az együtthaladásra. A kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalás megőrzése és a magyar igazolvány megtartása mellett emelt szót Mádl Ferenc köztársasági elnök az ülés megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a parlamenti pártokat: ne helyezzék a napi politikai érdekeket az összmagyarság érdekei fölé. A miniszterelnök beszélt a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés fejlesztéséért tevékenykedő Apáczai Közalapítvány munkájáról is, amely idén 1,2 milliárd forintos összegből gazdálkodik. Medgyessy Péter örömének adott hangot, hogy végre elérhető közelségbe került az önálló szlovákiai magyar egyetem alapítása, amelyet - mint mondta - a kormány a nemzeti újraegyesítés egyik szimbólumának tekint, s amelynek beindítását támogatni fogja. A kormány ezért támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését. Ezt a célt szolgálja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alaptőkéjének 2,5-ről 10 milliárd forintra történő emelése is. Kérdésre válaszolva Markó Béla nem tartotta problémának, hogy az "egységes magyar nemzet" kifejezés kikerülne a jogszabályból, mivel szerinte a helyette szereplő "magyar nemzethez való tartozás" ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese véleményével kapcsolatban, amely szerint a magyarigazolvány szerepe lecsökkenne a módosítással, az RMDSZ elnöke elmondta: az oktatási kedvezményeket, amelyeket a szülőföldön lehet igénybe venni, nem csorbítja a kedvezménytörvény jelenlegi módosítási változata. /Három szervezet nem írta alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát. Az RMDSZ elégedett a státustörvény módosításával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26

2003. május 28.

Ukrajnában magyar-magyar ellentétek késleltetik az Illyés alapítványi támogatást.Még az erdélyi magyarság életkörülményei is irigylésre méltóak a kárpátaljaiakhoz képest. A magyarság belső ellentétei egyelőre az anyaországi segélyek folyósítását is befagyasztották. Ungváron aggódva tekintenek a jövőre, amely Magyarország európai uniós csatlakozásával a határok lezárását, a vízumkényszer bevezetését is jelenti. Kárpátaljának alig van kapcsolata Máramaros megyével. Hiába épült meg jó két éve a Tisza-híd Máramarossziget és a túloldalt lévő Aknaszlatina között, a két hídfőn nem építették ki a határátkelés infrastruktúráját. A hosszúmezői vasúti hídon is csak a határövezetben lakókat engedik át a Tisza túloldalára. Kevés erdélyi turista vállalkozik kárpátaljai kirándulásra. Beregszászba vagy Ungvárra ugyanis Magyarországon keresztül vezet a különleges engedély nélkül is járható út. A régióról, a kárpátaljai nehéz életkörülményekről az 1998-as, majd a 2001-es tiszai árvíz idején lehetett hallani.Ötvös Ida, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége felső-tiszavidéki szervezetének elnöknője elmondta, hogy az árvíz után az állam által nyújtott újjáépítési segélyből sokan tágasabb házat akartak építeni, mint ami odaveszett, de a pénz még az épület befejezése előtt elfogyott. Ezért látható a sok félbehagyott, félig megépült ház. A kárpátaljai magyarság Budapesthez igazítja az óráját, noha Ukrajnában a romániaival megegyező kijevi időt tekintik hivatalosnak. A helybeliek furcsa mód jól kiigazodnak e kettős időszámításban. "A vonat természetesen a kijevi idő szerint indul, az iskolánkban a tanítás viszont az európai idő szerint kezdődik" - magyarázza Forgon László, a viski Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. A szovjet birodalom felbomlása után hivatalossá tett ukrán nyelvet még a tanárok sem tudják. A magyar gyermekek magyarul tanulhatják Ukrajna földrajzát, történelmét, és a magyar történelem oktatásában is csak a tankönyvhiány okoz nehézséget. Az ukrán kormányzat 185 hrivnyában (1,2 millió lej vagy 8100 forint) állapította meg a minimálbért, és amint Horváth Sándor, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese elmondja, a fizetések zöme alig haladja meg ezt az összeget. A tanári bér 220 hrivnya (9680 Ft, 1,4 millió lej), ami vásárlóértéke szerint is szánalmasan alacsony. A megélhetés alapvető feltétele a mellékkereset. Forgon László matematikatanár csak azzal a kikötéssel vállalta el a viski magyar iskola igazgatását, ha mellette folytathatja a lakodalmi zenélést. A kárpátaljai régiókban a magyarországi feketemunkából vagy a határ menti üzletelésből lehet megélni. Az ukrán benzin magyarországi eladása különösen jól jövedelmező "iparág". Az ukrán költségvetésből idén csak 40 ezer hrivnyát szántak a nemzeti kisebbségek támogatására. A 260 millió lejnek vagy 1,7 millió forintnak megfelelő összeg nagyobb része a legnagyobb kisebbségként számon tartott orosz közösségnek jutott. A 195 ezer fősre becsült magyar közösség Kárpátalján a lakosság 16 százalékát teszi ki. A magyar kultúra ápolásának legfontosabb forrása az anyaországi támogatás. "Az Illyés Közalapítvány tavalyi, Kárpátaljának szánt keretének 60 százalékát a Beregszászi Tanárképző Főiskola emésztette fel, a megmaradó 18 millió forintra mintegy 300 pályázatot nyújtottak be" - világosított fel Horváth Sándor, aki az elmúlt négy évben a kárpátaljai alkuratórium tagjaként vett részt a pályázatok elbírálásában.Nem véletlen, hogy az Illyés-alkuratórium összetétele az egyik legkényesebb politikai kérdés a magyar közösség számára. Noha az egyházak vállaltak közvetítő szerepet az egymással szemben álló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között, a május eleji, Beregszászra összehívott alakuló ülést dolgavégezetlenül kellett felfüggeszteni. "A felek már megállapodtak abban, hogy paritásos alapon lesznek jelen az alkuratóriumban - magyarázza Sari József, a KMKSZ Felső- Tisza-vidéki régióelnöke -, a közalapítvány budapesti képviselői azonban külön-külön tárgyaltak valamennyi kurátorjelölttel, és felborult az egyezség." Horváth Sándor - aki az UMDSZ jelöltjeként vett részt az ülésen - elmondta, tulajdonképpen az elnök és az alkuratóriumi titkár személyében nem sikerült megállapodni. Úgy vélte, az lenne a legjobb, ha az Illyés budapesti kuratóriuma vállalná a kárpátaljai pályázatok elbírálásának felelősségét, és kivenné a feladatot a helyiek kezéből. Csak így lehetne elkerülni, hogy ne a saját programjaik támogatásáról döntsenek a kurátorok. Erős az KMKSZ-UMDSZ szembenállás. A kárpátaljai magyarság autonómiáját zászlajára tűző KMKSZ alulmaradt a magyarok által megszerezhető egyetlen képviselői helyért folyó választási küzdelemben. A kijevi parlamentben immár nem Kovács Miklós KMKSZ-elnök, hanem Gajdos István képviseli a kárpátaljai magyarságot. Utóbbit az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt jelölte a beregszászi járásban, amely korábban együttműködési megállapodást kötött az UMDSZ-szel. "A kárpátaljai magyarságnak nincs parlamenti képviselője - értelmezi a helyzetet Sari József Felső-Tisza-vidéki KMKSZ-elnök. - Gajdos Istvánt az ukrán hatalom juttatta parlamenti székhez. Ukrán szavazatokkal győzte le a magyarság jelöltjét, Kovács Miklós KMKSZ-elnököt, és a parlamentben is egy ukrán párt frakciójában tevékenykedik." "Arra a lóra tettünk, amelyik a mi ügyünket viszi - jelentette ki Dupka György, az UMDSZ alelnöke. "A két magyar szervezet politikai programja nagyjából ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Csupán annyi a különbség, hogy a Fidesz a KMKSZ-t, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége pedig az UMDSZ-t fogadja el partnerének" - magyarázza a helyzetet Horváth Sándor. Az UMDSZ az autonómiaformák közül csak a kulturális önrendelkezésnek a híve, míg a KMKSZ a területi autonómiát is hangoztatja. /Gazda Árpád: Szegény gazdagok Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2003. július 14.

Júl. 12-én Beregszászon megtartotta első kongresszusát az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/. A közel 500 küldött előtt elmondott beszédében Gajdos István UMDSZ-elnök kiemelte: a 12 év óta ernyőszervezetként működő UMDSZ tavaly decemberben váltott, amikor az alapszabályt módosítva lehetővé tette az egyéni tagságot. Ez után viharos gyorsasággal épült ki az új struktúra, 135 alapszervezet jött létre közel 120 településen, 15 ezer főt meghaladó tagsággal, lefedve a kárpátaljai magyarlakta települések 99 százalékát. " Kiemelt feladatként jelölte meg a közvetítő szerepet az ukrán-magyar államközi, így a határ menti regionális kapcsolatok erősítésében, különös tekintettel a vízumrendszer minél fájdalommentesebb bevezetésére. Szabó Vilmos, a budapesti MeH határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára felolvasta Medgyessy Péter miniszterelnök levelét, és hangsúlyozta: a magyar kormány nem avatkozik bele a kárpátaljai magyar szervezetek vitájába. /Megtartotta első kongresszusát az UMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2004. január 28.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ irányításával indulnak újra a státusirodák – A HTMH Gajdos Istvánnal, az UMDSZ vezetőjével kötött szerződést. – Bálint-Pataki József elmondta: az UMDSZ jelezte, hogy nagyobb szerepet akar vállalni az irodák működtetésében, s a KMKSZ ezzel a szándékkal nem értett egyet, és közölte, hogy a fent említett szövetséggel a továbbiakban nem kíván együttműködni, a feladatot az UMDSZ kapta meg – A HTMH elnöke furcsának tartja, hogy noha a KMKSZ nem értett egyet a kedvezménytörvény módosításával, mégis ragaszkodik az irodák koordinálási jogához. _ Továbbra is úgy látjuk, hogy a HTMH ezzel a lépésével politikai bosszúhadjáratát folytatja a KMKSZ ellen – jelentette ki Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Megjegyezte: döbbenetes, hogy a státusirodák irányítását egy olyan szervezet vehette át, amelynek egyik képviselője a Magyar Állandó Értekezleten a státusirodák felszámolását kezdeményezte. /Bosszú Kárpátalján? = Magyar Nemzet, jan. 28./

2004. április 26.

Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2004. június 4.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége jún. 3-án nyilatkozatot tett közzé, amelyben azzal vádolja az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőit, hogy lejárató kampányt folytatnak az UMDSZ ellen. A nyilatkozatot Gajdos István elnök, parlamenti képviselő mellett aláírt a szervezet valamennyi felső és középszintű vezetője, a többi között megállapítja: a KMKSZ elnökségének egyes tagjai, mindenekelőtt maga az elnök, Kovács Miklós, hónapok óta folytatja lejárató kampányát az UMDSZ ellen. Az UMDSZ elnöksége szerint a KMKSZ vezetői "kifogásolták az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásának általunk kidolgozott rendszerét, de mélyen hallgattak a pályázat lebonyolításának sikerességéről. Bírálatuk állandó kereszttüzében áll az Illyés Közalapítvány Ukrajnai Alkuratóriuma, holott az, felszámolva a korábbi égbekiáltó aránytalanságot, közmegelégedésre tesz eleget feladatának, amire bizonyíték egyebek mellett a köztiszteletnek örvendő egyházi szaktestület számos megnyilvánulása". Az aláírók szerint a KMKSZ folyamatosan támadja a magyar kormányt, holott bizonyított: nem csökkent a határon túli, így ukrajnai magyar közösségnek nyújtott támogatás mennyisége, ellenkezőleg, "több kétoldalú megállapodásnak köszönhetően újabb lehetőségek nyíltak meg előttünk". /Nyilatkozatháború két kárpátaljai magyar szervezet között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2004. július 9.

A kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek aláírásgyűjtési akciót indítottak a nemzetiségi jogok biztosítása és kiteljesítése érdekében – jelezte Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke júl. 8-án budapesti sajtótájékoztatóján. Az összegyűlt aláírásokkal, amelyeket az Ukrán Legfelső Tanács elnökéhez, Volodimir Litvinhez és a törvényhozás tagjaihoz juttatnak el, támogatni kívánják Gajdos István törvényalkotó és törvénymódosító kezdeményezésit. Az UMDSZ elnöke elmondta: szükség van egy új, az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény megalkotására, ugyanis az 1992-ben elfogadott törvény csak konstatálja a problémákat a kisebbségvédelmi területen, de nem határozza meg a szükséges lépéseket. A nyelvtörvényt úgy módosítanák javaslata szerint, hogy az tükrözze a kisebbségi nyelvek differenciált használatának elvét a közigazgatási-területi egységek határain belüli elterjedtségük függvényében. Kifejtette: "az egy tömbben élő kisebbségek területén, ahol meghaladja a húsz százalékot az adott kisebbség részaránya, ott a (nemzetiségi) nyelv (...) egyenértékűvé válna az állami nyelvvel". Gajdos kitért arra is: törvényileg kellene szabályozni az 1944-45-ben megtorlást szenvedett kárpátaljai magyarok és németek rehabilitációjával kapcsolatos kérdéseket. /Aláírásgyűjtés a nemzetiségi jogok kiteljesítéséért Kárpátalján. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2004. szeptember 8.

Gajdos István ukrajnai magyar képviselő szerint a közvélemény megtévesztését szolgálja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szept. 8-ára meghirdetett tömegdemonstrációja. A KMKSZ a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola védelmében hirdette meg a demonstrációt, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kijelentette: "az akció a széles közvélemény, így a magyarországi és a kárpátaljai közvélemény megtévesztését szolgálja". Állítása szerint a KMKSZ vezérkara "Védjük meg a főiskolát" jelszóval valójában burkolt UMDSZ-ellenes tüntetést szervez. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke augusztus végén, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a főiskola ellen politikai támadás folyik. "A politikai támadás szubjektuma nevesíthető, ez az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt magyar szárnyát képező Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, illetve annak vezetése" – mondta akkor a KMKSZ elnöke. Gajdos szerint a KMKSZ a beregszászi főiskola "leendő" épületével kapcsolatos tulajdonjogi kérdés rendezését egybemossa az intézmény létével. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta: a beregszászi magyar főiskolának helyet adó épületben szállodát akarnak nyitni, és az ügy kapcsán "felsejlik" Gajdos István neve. A kárpátaljai magyar képviselővel összefüggésben a fideszes politikus kijelentette, hogy 2002-ben "nyilvánvaló választási csalással" jutott mandátumhoz. Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt a kérdést tette fel, megfelel-e a valóságnak, hogy Gajdos Istvánnak köze lenne a kárpátaljai védelmi pénzek szedéséhez. Gajdos István megalapozatlannak minősítette ezeket a vádakat. /Gajdos szerint a KMKSZ akciója a közvélemény megtévesztését. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2004. november 13.

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2004. november 15.

A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek többsége Budapesten. A dokumentumot a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem írta alá. A nyilatkozat szövege: A Magyar Állandó Értekezlet alábbi tagszervezetei a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban a következő nyilatkozatot teszik. 1. Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2. Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3. Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4. Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláíró szervezetek: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation Deák Ernő, Észak- és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége Léh Tibor, Magyarok Világszövetségének Nyugati Régiója Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum /A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2004. december 2.

Nyilatkozat a kettős állampolgárságról 1) Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2) Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3) Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4) Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláírók: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség; Deák Ernő, Észak és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége; Bugár Béla, Magyar Koalíció pártja; Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége; Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége; Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation; Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum; Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség; Léh Tibor, Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója. A Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), tagszervezetei véleményének kikérése alapján egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a fentebb közölt nyilatkozathoz, melyet a MÁÉRT 2004. november 13-i gyűlésén minden tagja aláírt a kormány koalíció pártjainak kivételével. Döntésünk egy elvi álláspontot tükröz, mely szerint nem volt és nem lehet sohasem kétséges, hogy a magyarság, bárhol is lakjon és éljen a világon, a nemzet testének szerves tagja. Sajnálatos, hogy egy egészen más szinten keletkezett vita ezt az elvi álláspontot esetleg gyengítheti. Szükségesnek tartunk egy félreérthetetlen „IGEN” szavazatot a nemzeti egység érdekében. Kunckelné Fényes Ildikó, a LAMOSZSZ elnökasszonya, Caracas /Nyilatkozat a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2005. március 8.

Március 7-én Budapesten újabb három határon túli magyar szervezet képviselőivel írtak alá szerződést internet-hozzáférési pontok, úgynevezett eMagyar-pontok létrehozásának támogatására. „A cél az, hogy az idei év végéig több mint 300 internet-hozzáférési pont jöjjön létre a határon túli magyarok számára” – mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A szerződéseket a „Szülőföldön az információs társadalomba 1” pályázat lebonyolítója, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója, Kőhalmi Zsolt, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Jakab Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke Benzovics László és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke látta el kézjegyével. A közeljövőben újabb 28 eMagyar-pont létesül a szerződések alapján Horvátországban és Ukrajnában. Hasonló szerződéseket február végén írtak alá a szlovákiai Szövetség a Közös célokért, a Mécs László Társulás szervezetekkel, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanáccsal, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségével, és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel. Ezek alapján 55 eMagyar-pont telepítése kezdődött meg. További három szervezettel, az erdélyi Progress Alapítvánnyal, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségével, valamint az USA-ban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvánnyal a tervek között március végén kötnek szerződést. /Újabb internet- hozzáférési pontok a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2006. március 28.

Gyengén szerepeltek a magyar politikai erők az ukrajnai választásokon. A kárpátaljai magyarok két magyar szervezetre adhatták le voksaikat, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségre és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségre. Az UMDSZ vezetője, Gajdos István szerint annak köszönhetően, hogy a két párt között nem jött létre egység, a magyar szavazók körülbelül ötven százaléka ukrán pártokra adta voksát. Kovács Miklós, a KMKSZ vezetője az ÚMSZ-nek elmondta: szerinte a rossz eredmény annak is tulajdonítható, hogy nincsenek magyar nyelvű szavazólapok. A két magyar szervezet az előzetes eredmények szerint nagyjából egyforma szavazatszámot szerzett a március 27-i választásokon. A két párt külön listán való választási részvétele nem járult hozzá a rossz eredményhez, véli a KMKSZ vezetője. Mindkét szervezet töredékét kapta annak a szavazataránynak, amit a 2002-es választásokon szerzett. Több ukrán párt befutó helyre magyar jelöltet állított, a stratégia eredményes volt. /Isán István Csongor: Nem támogatták pártjaikat a magyarok. A kárpátaljai magyar választók fele ukrán pártra adta le a voksát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

2006. április 11.

„A szoros választási eredmény jó, ez azt jelenti, hogy Magyarországon működik a demokrácia” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Markó Béla RMDSZ-elnök. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke az ÚMSZ megkeresésére üdvözölte az MDF parlamentbe jutását. „El kell fogadnunk a magyar állampolgárok döntését, és együtt kell működnünk a mindenkori magyar kormánnyal – értékelte Gajdos. Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt szeretné, ha a határon túli magyar kisebbségek számára Magyarország valóban hátországként létezne. „Azt szeretnénk, hogy a parlament összetételétől függetlenül megkapjuk a kezdeményezéseinkhez szükséges támogatást, amit sokszor a pártpolitikai elfogultság akadályoz” – nyilatkozta. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint meg kell próbálni együttműködni a mindenkori magyar kormánnyal. Bugár bízik benne, hogy az MSZP és a következő magyar kormány kész lesz „tisztességesebben együttműködni” a határon túli magyarokkal. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetsége (VMSZ) szerint semmiféle meglepetést nem hozott az első forduló. „Örülök, hogy az MDF komoly szerephez jut majd a parlamentben. A VMSZ mind a négy politikai párttal egyformán jól együtt akar működni, hiszen a határon túli magyar kisebbségek képviselőinek nem lehetnek preferenciáik” – magyarázta Kasza. A londoni Financial Times szerint éles fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy ne váljék kérdésessé Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai jövője. /Gujdár Gabriella: A határon túli kisebbségi szervezetek örülnek a négypártnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2006. június 14.

Megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc – jelentette be a kormányszóvivő a miniszterelnöknek a határon túli vezetőkkel rendezett június 13-i munkavacsorája után. A Fidesz szerint nem a Máért, hanem a két kormányzó párt kompromisszumképtelen. László Boglár, a magyar kormányfő szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szó volt a Máért sorsáról is, amelyet egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc legszívesebben megszüntetne. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. A bejelentésre a Fidesz reagált. – Értetlenül állunk a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, a testület összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint, ha valakire érvényes a kompromisszumképtelenség vádja, akkor az a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, hiszen miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése. Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé. Akkor ugyanis valóban ellehetetlenül ez a fórum, az elmúlt időszakban ezt lehetett is tapasztalni – nyilatkozott Markó Béla. A budapesti találkozó résztvevői abban is megegyeztek: a jövőben több konzultációra is sor kerül különböző formákban, hogy megállapíthassák az együttműködés különböző prioritásait – mondta Markó. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője, Bárdos Gyula elmondta: az eddigi hűvös viszony feloldását előrevetítő, barátságos beszélgetésen vettek részt. – Egyetértettünk abban, hogy minden számításba vehető változásról velünk, az érintettekkel minden esetben konzultáljon a magyar kormány – mondotta. A frakcióvezető szerint a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások összegéről, „bőkezűbb, vagy szűkmarkúbb juttatásokról” annak ellenére sem esett szó, hogy ezzel kapcsolatosan azonnal különféle híresztelések keltek szárnyra. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere. Véleménye szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) várható átalakítása, létszámcsökkentése is ennek a célnak lesz alárendelve. Megjegyezte, hogy „az elmúlt időben annyira elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, hogy a bábák között elveszett a gyerek, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat, és úgy is viselkedtek”. /Függőben a Máért sorsa. Budapesti munkavacsorán a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Vacsorán fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli szervezetek képviselőit. A találkozón tárgyaltak a magyar-magyar kapcsolatokról, de konkrétumokról nem lehet beszélni. Gyurcsány Ferenc annyit azonban leszögezett, hogy „kompromisszumképtelen Máértot nem fog összehívni. Markó Béla ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Máértra szükség van, és ha lemondanak a Máért végén megszokott közös állásfoglalások kiadásáról, akkor ezek a találkozók „még hasznosak is lehetnek.” A miniszterelnöki javaslatokra reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „a kormányfő egyes javaslataival egyetértek, másokkal nem; ami biztos, az az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány és a határon túli kisebbségi érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat javítására.” Ezt a kapcsolattartást a miniszterelnök a Máérttól különböző egyeztetési fórumokon képzeli el. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a találkozón „nagyjából mindannyian pozitívan értékelték és fogadták” a Gyurcsány által ismertetett változásokat. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes vettek részt a tanácskozáson. Bugár Béla szerint arról, hogy Gyurcsány elképzeléseiről mikor fognak konkrétan tárgyalni, nem lehet semmit sem tudni. Kasza szerint a HTMH „elbürokratizálódott”, ezért megérett már az átszervezésre. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vacsoraasztaltól a tárgyalóasztalig. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel „csevegtek” a határon túli vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – olvasható Gyurcsány Ferenc internetes naplójában. A miniszterelnök kiemelte, hogy újra és újra előjön 2004. december 5-e kérdése. „Azt mondtam tegnap (...), hogy másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre”. Hozzátette: „ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem- filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: tisztáztak, illetve megerősítettek bizonyos, eddig is érvényes alapelveket, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat kell támogatni. A találkozó a sajtó mellőzésével zajlott, Ágoston András nem kívánt részleteket elárulni róla. /Keresztúton a magyar–magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2006. december 14.

December 13-án a határon túli magyar közösségek támogatását szolgáló költségvetési forrásokról, a támogatást kezelő intézmények sorsáról, a Szülőföld Alapról, valamint a határ menti együttműködés lehetőségéről, a különböző tervezett fejlesztési programokról kaptak tájékoztatást a határon túli magyar közösségek vezetői, akik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a magyar kormány több tagjával konzultáltak december 13-án Budapesten. A konzultáción részt vett többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének és Juhász Sándor, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, Szlovéniából Kocon József, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségének elnöke, Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetője és Méray Tibor, Franciaország élő magyar író. A magyar kormány tagjai közül részt vett a találkozón Hiller István kulturális és oktatási, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy „évente körülbelül kettő és félszer annyi pénz jut majd a határ két oldalán élők támogatására, mint eddig. Százmilliárd forint a magyarországi forrás és ezzel körülbelül megegyező nagyságrendű összeg az, ami a szomszédos országoknál is rendelkezésre áll ugyanilyen célra”„. A forrásokat egyebek mellett az egészségügyi, oktatási együttműködésre, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolat erősítésére, valamint közös árvíz- és környezetvédelemre fordítják. Hangsúlyozta, hogy még egyeztetnek a szomszédos országok vezetőivel, és jövő év elején adhatják be a fejlesztési terveket Brüsszelnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: többek között a gazdaságfejlesztési elképzelésekről, a regionális gazdasági együttműködés lehetőségeiről kaptak tájékoztatást. Sikerült megegyezni abban, hogy a Szülőföld Alapon belül erre a célra külön keretet biztosítanak. Szó volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról is. – A magyar igazolványokat automatikusan meghosszabbítják. Bugár Béla felhívta a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszüntetésével a szakemberek kikerülnek a rendszerből. /P. A. M.: Újdonságok a magyar–magyar együttműködésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A találkozó után Markó Béla és Bugár Béla közölte: a határon túli közösségek vezetői egyetértenek a kedvezménytörvény olyan módosításával, ami lehetővé teszi a magyar igazolványok meghosszabbítását a kötelező csere helyett. Markó közölte, az RMDSZ a teljes nyitást tartja szükségesnek a magyar munkaerőpiacon. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a magyar igazolványok ügyében a kormány spórolni akar, nem akarja az igazolványokat újra kinyomtatni és kibocsátani. /Egyetértés Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

lapozás: 1-30 | 31-37