udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
77
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77
Névmutató:
Maior, George Cristian
1995. december 21.
A romániai Országos Audiovizuális Tanács elnöke részére Toma George Maiorescu tanácsos Jegyzetek a Duna Televízióról címmel belső használatra készült írásában elemezte a magyar műholdas televízió műsorát. Ebben az írásában a szerző Csoóri Sándort sovinisztának és irredentának, míg Kincses Elődöt szintén sovénnek és revizionistának nevezte. Kincses Előd, aki hamarosan ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen, dec. 21-én Budapesten sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy amikor megismerte Maiorescu jegyzetét, amely hazug és a tényeket elferdítő állításokat tartalmaz, akkor nyílt levélben válaszolt és levelét elküldte az Evenimentul Zilei, az Adevarul és a Romania Libera lapoknak. Ezek a lapok azonban két hete nem közlik levelét, ezért fordult a magyar sajtóhoz, segítségért. A tanácsnok Kincses Elődöt bűnösnek nevezte az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban, amikor a román főügyészség hivatalosan megállapította ártatlanságát. Kincses Előd kiigazította Maiorescut: a Duna Tv-t nem a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, hanem a magyar költségvetés finanszírozza. Megengedhetetlennek nevezte Maiorescu azon megállapítását, hogy ha egy magyar Romániában született, akkor szülőhazájának csakis ellensége lehet. /Magyar Nemzet, dec. 22./2001. február 8.
Febr. 8-án megkezdi kétnapos budapesti látogatását George Cristian Maior, a Védelmi Minisztérium euroatlanti integrációért felelős államtitkára. A román államtitkár a kétoldalú katonai kapcsolatok kiszélesítéséről, illetve Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter közelgő budapesti látogatásáról tárgyal. /Pascu is Budapestre készül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2001. március 3.
Márc. 2-án Szatmárnémetiben találkozott Szabó János magyar és Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszter. A két küldöttségben helyet kapott Bali József helyettes államtitkár és George Maior védelempolitikai és integrációs ügyekkel foglalkozó államtitkár, továbbá a két hadsereg nagyvezérkarának helyettes vezetői, Havril András és Constantin Gheorghe tábornokok, illetve más főtisztek. Jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. A megbeszélés után a két miniszter sajtótájékoztatót tartott. Ioan Mircea Pascu elmondta, hogy a találkozó elérte a célját, tehát hogy "megismerjük egymást, személyes kapcsolatot alakítsunk ki". Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen informálták egymást a két hadsereg reformjának jelenlegi állásáról. Szabó János tájékoztatta őt a NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatokról, illetve szó esett a NATO-bővítés további perspektíváiról. Szóba került, hogy a magyar fél eldöntötte, F-16-os repülőket fog lízingelni. A miniszter szerint Romániának nincs miért tartania attól, hogy Magyarországnak ilyen gépei lesznek, mert Magyarország NATO-tag, és Románia is az akar lenni. Szóba került még a román-magyar-szlovák közös fellépés lehetősége Cipruson, melyről Pascu kijelentette: remélik, hogy az ENSZ emellett a hármas szereplés mellett dönt. Tárgyaltak a katonai sírhelyek kérdéséről. Miután tavaly októberben Budapesten már felavatták a román katonák sírhelyét, Pascu elismerte, hogy román részről is meg kell tenni a viszontgesztust. Úgy vélekedett, hogy a magyar kérésre nagyon hamar pozitív válasz születhet. /Wagner István: Román-magyar védelmi miniszteri találkozó. Kiváló kétoldalú kapcsolatok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./2001. április 11.
A NATO tagjai azt kérik Romániától, hogy a tennivalókat a hadsereg költségvetéséhez méretezze, úgy, hogy azokat meg is valósítsa, ne csak papíron maradjanak. George Maior védelmi államtitkár a NATO brüsszeli értekezletén 13 objektum megvalósításáról számolt be. A szövetség összesen 84 pontban fogalmazta meg elvárásait. Ezek megvalósításától függ a 2002-ben Prágában tartandó NATO-csúcson az ország csatlakozási kérelmét elbíráló döntés. Tetteket vár a NATO. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./2001. december 12.
Románia katonailag felkészül a NATO-csatlakozásra a jövő évi prágai csúcsértekezletig, jelentette ki George Maior, a védelmi minisztérium államtitkára, az Euroatlanti Integrációért és Védelmi Politikáért Osztály vezetője dec. 11-i sajtóértekezletén. George Maior vezetésével múlt héten Brüsszelben román küldöttség vett részt a NATO politikai és katonai testületének ülésén, amelynek témája a román hadsereg átszervezése volt. Maior kifejtette: a román hadsereg átszervezésre valószínűleg 2002. februárjában kerül majd sor, amely alkalomból a NATO magasrangú képviselőiből álló küldöttséget várnak Romániába. /Románia jövőig felkészül a NATO-csatlakozásra. Februárban elkezdik a román hadsereg átszervezését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2002. január 9.
Románia összesen 48 katonát és egy C–130 Hercules típusú katonai repülőgépet küld Afganisztánba — jelentette be jan. 8-án Bukarestben George Maior, a védelmi minisztérium integrációs ügyekért felelős államtitkára. Az Afganisztánba küldött katonai erők mandátuma hat hónapra szól, a költségeket teljes egészében a résztvevő államok fedezik. Románia saját költségeit 6 millió dollárra tervezi. George Maior hangsúlyozta, hogy a NATO partnerállamai közül Románia az egyetlen, amely katonákat küld Afganisztánba. Az államtitkár szerint a döntés nincs összefüggésben azzal, hogy Románia azt szeretné, ha a NATO idei prágai csúcsértekezletén felkérnék az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásra. /Román katonai részvétel Afganisztánban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./2002. augusztus 23.
George Maior, a védelmi minisztérium államtitkára nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Románia részt vesz egy Irak ellen irányuló "esetleges akcióban". Maior azt mondta, hogy a nemrég Bukarestben járt John McCain és Fred Thompson amerikai szenátorokkal nem tárgyalt "kimondottan" egy Irak ellenes akcióban való román részvételről, de leszögezte: Románia politikai, katonai, törvényhozási és pénzügyi téren egyaránt részt vesz a terrorizmus elleni koalícióban. George Maior közölte, hogy egy hét múlva több tábornokból és parlamenti képviselőkből álló küldöttség élén felkeresi a néhány héttel ezelőtt Kandahárba küldött román zászlóalj katonáit, hogy erkölcsi támogatást nyújtsanak nekik az afganisztáni fegyveres akciókba történő bevetésük előtt. /Román katonák Irakban? Nem kizárt a harci akciókban való részvétel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./2003. július 2.
Júl. 1-3. között Szentes Zoltán tábornok-helyettes, a magyar hadsereg vezérkari főnökének vezetésével magyar katonai küldöttség tartózkodik Erdélyben. A magas rangú magyar vendégeket Mihail Popescu, a román hadsereg vezérkari főnöke hívta meg Romániába. Júl. 2-án Szentes Zoltán George Cristian Maior államtitkárral, az euroatlanti integráció és védelmi politika osztály vezetőjével találkozik Bukarestben. Ezt követően megbeszélést folytat Mihail Popescu vezérkari főnökkel is. /(k. o.): Magyar katonai küldöttség Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./2006. szeptember 8.
Az Egyesült Államok tegye közzé, hol működnek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönei – követelte szeptember 7-én az Európai Parlament (EP) több képviselője. George Bush amerikai elnök ugyanis elismerte, hogy a CIA „kisszámú” – a Fehér Ház tájékoztatása szerint „száznál kevesebb” – külföldi gyanúsított kihallgatását az Egyesült Államokon kívül folytatja, közvetve beismerve ezzel, hogy helytálló volt a The Washington Post tavaly novemberi értesülése, miszerint a hírszerzés titkos fogva tartási helyekkel rendelkezik külföldön. Egyebek közt Lengyelország és Románia merült föl lehetséges helyszínként. George Maior (SZDP) és Norica Nicolai (NLP) cáfolták azt, hogy Romániában léteznének CIA-börtönök. A parlament különleges szakbizottságának a képviselői kijelentették, hogy a CIA-nak az ország területén folytatott tevékenységével kapcsolatos összes információhoz hozzáfértek, és ezek semmiféle „meglepetést” nem tartogattak. /Európai nyomásgyakorlás Washingtonra. CIA-börtönök: Románia és Lengyelország lehetséges helyszín. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2006. szeptember 26.
George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2006. október 4.
Pozitívan véleményezték a kémelhárító szolgálatot (SIE) és a titkosszolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságok Claudiu Saftoiu és George Maior jelölését az említett szervezetek élére. A liberálisok az államfő által javasolt igazgató-jelöltek ellen szavaztak. Hasonlóan cselekedtek az NRP-sek is, a demokraták és szociáldemokraták bizottsági tagjai viszont megszavazták őket. A végső szavazás október 4-én lesz. Az RMDSZ közös frakcióülésen alakítja ki álláspontját. /B.T.–Sz.K.: Elfogadták a bizottságok Saftoiut és Maiort. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2006. október 5.
Október 4-én megszavazta a parlament George Maior és Claudiu Saftoiu jelölését a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, illetve a Kémelhárító Szolgálat /SIE/ élére. Gheorghe Funar /NRP/ kijelentette: információi szerint Saftoiu együttműködött a Szekuritátéval. A demokraták és a szociáldemokraták testületileg igennel szavaztak. Az RMDSZ frakciójának nagy többsége arról döntött: korábbi nyilatkozataikkal ellentétben, amelyben kifogásolták Basescu eljárását és jelöltjeit, mégis igennel szavaznak mindkét esetben. Hírügynökségek szerint emögött valamiféle titkos, a kisebbségi törvényre vonatkozó egyezség állhat az RMDSZ és a tervezetet hónapok óta blokkoló demokraták közt, ezt azonban mindkét fél hevesen cáfolta. Ellenvéleményt Toró T. Tibor képviselő fogalmazott meg, mondván, az RMDSZ-nek következetesnek kell maradnia álláspontjához, miszerint politikai kötődésektől mentes civil kerüljön a titkosszolgálatok élére. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte, nem tud eltekinteni attól, hogy Maior kapcsolatban állt a vasgárdista érzelmű, a román szélsőjobboldali hagyományokat éltető történésszel. /Sz. K.: Megszavazta a parlament Maior és Saftoiu jelölését Az RMDSZ-frakció is támogatásuk mellett döntött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ 2006. október 5.
Basescu államfő ismét győzött, a parlament megszavazta az általa jelölteket a titkosszolgálat /SRI/ és kémelhárítás /SIE/ igazgatói tisztségére, az ellenzéki George Maiort és az elnöki tanácsos Claudiu Saftoiut, annak ellenére, hogy ezek a tisztségek elméletileg a két vezető kormánypártot, a liberálisokat és a demokratákat illette volna. Az RMDSZ folyamatosan azt nyilatkozta, hogy elegük van a DP-ből és Basescu elnökből, akik ellehetetlenítették a kisebbségi törvényt, nem konzultálnak stb. most mégis megszavazták az államfő jelöltjeit. /Székely Kriszta: Titkos szolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2006. október 7.
Gheorghe Funar, NRP-s szenátor bűnügyi pert indított mindazok ellen, akik azon rendezvényeken vettek részt, amelyeken a területi autonómiát követelték, jelentette be a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor. A csíkszeredai találkozón, ahol a területi autonómiáról tárgyaltak, az RMDSZ mind az 50 állami tisztségviselője, minisztere, prefektusa részt vett. „Mindegyiküket ki kell rúgni és bűnvádi eljárást indítani ellenük”, húzta alá Vadim Tudor. Az NRP elnöke hozzátette, megunta, hogy a romániai kulcstisztségeket „szemtelen és műveletlen” kisebbségiek töltsék be. „Semmi bajom a kisebbségekkel, de tartsuk be az arányokat”, húzta alá az NRP elnöke. Mindezeket azok után közölte, miután más két „kisebbségiről”, Claudiu Saftoiuról és George Maiorról beszélt, akiket az RHSZ és külföldi titkosszolgálat /SIE/ élére nevezett ki a parlament. Vadim Tudor a két titkosszolgálati vezetőről kifejtette, hogy „dilettánsok” és mindketten roma nemzetiségűek. /Funar pert indított az autonómia-rendezvények résztvevői ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./2006. október 7.
– Túlreagálták a székely polgármesterek együttműködési nyilatkozatát a politikusok – vélekedett sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célkitűzései között természetesen szerepel az autonómia. A szenátor nem ért egyet a Konzervatív Párt (KP) által Monica Macovei igazságügyminiszter ellen folytatott lejárató hadjárattal. Azokkal az értelmiségiekkel szimpatizál, akik a Ziua napilapban közzétett nyílt levélben kérték Tariceanu miniszterelnököt, határolódjon el Dan Voiculescu Macovei ellenes nyilatkozataitól. A szenátor aggodalmát fejezte George Maior újdonsült titkosszolgálati vezető miatt, akinek közismertek kapcsolatai az olyan személyiségekkel, mint Larry Watts és Ion Talpes. Maior nem szimpatizál a magyar kisebbséggel. /kb: Eckstein kifogásolja az RMDSZ Macovei-ellenes magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2006. október 11.
Megbeszélést folytatott október 10-én Traian Basescu államfő a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjaival. A találkozón részt vettek a titkosszolgálatok – a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) – frissen kinevezett igazgatói, George Maior és Claudiu Saftoiu is. A találkozó fő témája a titkosszolgálatok levéltárában található iratcsomók átadása volt. Döntés született arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatok levéltáraiban található összes szekus dossziéit átadják az átvilágító bizottságnak. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja a megbeszélés után úgy nyilatkozott: azáltal, hogy „az államfő idehozta a titkos-szolgálatok vezetőit, megtöri az eddigi, itt uralkodó hangulatot: vagyis az alárendeltségi érzetet.” Basescu elrendelte: év végéig minden iratcsomót adjanak át. Dumitrescu megemlítette Basescunak, hogy bizonyos titkosítás alól feloldott, az átvilágító bizottságnak átadott dossziék alig néhány lapot tartalmaztak, gyakorlatilag csak a fedőlapokat. Claudiu Saftoiu közölte: november 15-ig újabb 6500 dossziét fognak az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátani az eddig átadott 12 121 iratcsomón kívül, a többit pedig év végéig átadják. /N.-H.D, P. A. M.: Basescu, Maior és Saftoiu az átvilágító bizottságnál. Év végéig az összes dossziét átadják – ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
A Cotroceni-palota előtt tüntetett október 10-én a Civic Media nevű újságírói szervezet, amelynek vezetői így tiltakoztak Traian Basescu elnök múlt heti szóbeli túlkapása miatt. A két legfontosabb titkosszolgálat új igazgatóinak beiktatási ünnepségén a Curentul újságírója azt a kérdést tette fel Basescunak, hogy a hírszerzési szerveknél véghezvitt reformok azt jelentik-e, hogy a Román Hírszerző Szolgálatban /SRI/ már nincsenek a Szekuritátétól átörökölt tisztek. Ez kihozta a sodrából Basescut, aki a teremből távozva arra figyelmeztette George Maiort, az SRI újonnan kinevezett igazgatóját, hogy óvakodjon az ilyen „buzik” (románul: gaozar) által állított csapdáktól. Az államfő hivatalosan nem reagált a történtekre, de három országos napilap on-line-változatának fórumán T. Basescu felhasználói névvel, feltételezhetően maga az államfő, azt írta: félreértésről van szó, hiszen nem a gaozar szót használta, hanem Zara újságíró nevét ejtette ki. /Tiltakozás Basescu szóbeli túlkapása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. november 21.
A képviselőház állandó bürója november 20-án felhatalmazta Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, azt megelőzően, hogy a SRI vezetője beszámolna a plénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon régióiban, ahol esetleges etnikai konfliktusokra lehet számítani. A képviselőház elnökét azért kellett felhatalmazni, hogy előzetesen tárgyaljon a SRI vezetőjével, mert nagyon sok információ, amellyel a szolgálat rendelkezik, jelenleg nem tárgyalható a plénumban. Nem minden képviselő rendelkezik ugyanis az Állami Titkos Információk Nyilvántartásának Országos Hivatala (ORNISS) által kibocsátott igazolvánnyal. A Konzervatív Párt parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó bizottsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna és Maros megyében. A konzervatívok felszólították Maiort: ismertesse, hogy a SRI mit tesz az állam biztonságát, a térség stabilitását, a többség és a kisebbség közti békés együttélést zavaró, etnikai alapon történő elszakadást szorgalmazó megnyilvánulások megelőzése és megakadályozása érdekében. /Újabb Har-Kov-jelentést sürgetnek. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. nov. 21./2006. december 13.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a 2005-ös beszámolója keretében tárgyalja részletesebben, hogy milyen információkat gyűjtött a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatban. Erről Geroge Cristian Maior SRI-igazgató beszélt azt követően, hogy meghallgatta őt a SRI munkáját felügyelő parlamenti bizottság. A hírszerző szolgálatot a Nagy-Románia Párt riadóztatta a vélt magyar veszély ügyében. George Cristian Maior elmondta, reményei szerint már az elkövetkező tíz napban eljut az illetékes parlamenti bizottsághoz az autonómia-ügyben készített SRI-jelentés. A Krónikának nem sikerült ez ügyben megszólaltatnia a parlamenti SRI-bizottság alelnökét, Verestóy Attilát. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./2007. február 22.
Radu Stroe szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke titkosítás alól feloldott jelentést kért George Maior SRI-vezetőtől a székelyföldi helyzetről. Maior a meghallgatás után azt mondta, hogy a SRI az elmúlt időben, titkos jelentések révén, rendszeresen tájékoztatta az illetékes intézményeket, köztük az államfőt, a kormányfőt és a belügyminisztériumot a Székelyföldön zajló eseményekről. Stroe súlyosnak nevezte „a székelyföldi problémát” és úgy értékelte, hogy szenátusi különbizottságot kell létrehozni az ügyben. A szenátor a területi autonómiatörekvésekre utalt. /Belpolitikai hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./