udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
324
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 ... 301-324
NĂŠvmutatĂł:
Guther M. Ilona
1990. szeptember 4.
Az RMDSZ Beszterce-NaszĂłd megyei szervezetĂŠnek aug. 15-i tanĂĄcskozĂĄsĂĄn napirendre kerĂźltek a legĂŠgetĹbb problĂŠmĂĄk. BesztercĂŠn eddig egy kis ĂŠs egy nagy Ăłvodai csoport mĹąkĂśdĂśtt magyar nyelven. MinisztĂŠriumi engedĂŠly van arra, hogy ĹsztĹl a vĂĄrosban hĂĄrom napkĂśzis ĂŠs ĂłvodĂĄs magyar csoport induljon. A megkelĹ napkĂśzikben azonban elutasĂtottĂĄk a kĂŠrĂŠst, mondvĂĄn, nincs hely Ăşj csoport szĂĄmĂĄra. A polgĂĄrmesteri hivatal felajĂĄnlott kĂŠt ĂŠpĂźletet, de elĹszĂśr ezeket ki kell ĂźrĂteni, utĂĄna pedig felĂşjĂtĂĄs szĂźksĂŠges az ĂŠpĂźletek ĂĄllapota miatt. A magyar tagozaton megĂźresedett tanĂtĂłi helyekre pĂĄlyĂĄzĂłkat a szĂźlĹk nem akarjĂĄk elfogadni. Beindulhat a vĂĄrosban egy reĂĄl ĂŠs humĂĄn profilĂş magyar osztĂĄly, a romĂĄn lĂceum tagozatakĂŠnt. Megyeszerte mellĹzik az RMDSZ ĂĄltal kĂźlĂśnbĂśzĹ funkciĂłkba javasolt magyarokat azzal az indoklĂĄssal, hogy sovinisztĂĄk. HiĂĄnyoznak a fiatalok a megyĂŠben az RMDSZ-bĹl. A fiatalok biztosan elindĂtanĂĄnak egy magyar ĂşjsĂĄgot. /Guther M. Ilona: Hol vagytok, besztercei magyar fiatalok. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), szept. 4./1990. oktĂłber 31.
A nagyenyedi Bethlen GĂĄbor KollĂŠgium egyik cĂŠlkitĹązĂŠse, hogy Ăşjra a romĂĄniai szĂłrvĂĄnymagyarsĂĄg iskolakĂśzpontjĂĄvĂĄ vĂĄljon. IdĂŠn hat IX. osztĂĄly indul, kĂśztĂźk egy tanĂtĂł- ĂŠs egy ĂłvĂłnĹkĂŠpzĹ, adott tĂĄjĂŠkoztatĂĄst Letanovszky IstvĂĄn, a nagyenyedi Bethlen GĂĄbor KollĂŠgium igazgatĂłja. HozzĂĄfogtak a bentlakĂĄs bĹvĂtĂŠsĂŠhez. Az iskola hirdetĹtĂĄblĂĄjĂĄn az RMDSZ helyi szervezetĂŠnek lapja, az EgymĂĄsĂŠrt is lĂĄthatĂł. Az egyik osztĂĄlyt fĂŠlhivatalos kĂĄntorkĂŠpzĹkĂŠnt indĂtottĂĄk. AzĂŠrt fĂŠlhivatalos, mert az ĂĄllam rĂŠszĂŠrĹl nem lĂŠtezĹ, viszont az egyhĂĄz fenntartja. Ăjraindult a cserkĂŠszmozgalom is az iskolĂĄban. /Guther M. Ilona: BeszĂŠlgetĂŠs Letanovszky IstvĂĄnnal, a nagyenyedi Bethlen GĂĄbor KollĂŠgium igazgatĂłjĂĄval. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 31./1993. oktĂłber 5.
A marosvĂĄsĂĄrhelyi koncepciĂłs perek egyik ĂĄldozatĂĄt, a 43 ĂŠves Szabadi Ferencet szept. 24-ĂŠn feltĂŠtelesen szabadlĂĄbra helyeztĂŠk. 1990. mĂĄrciusĂĄban betegszĂĄllĂtĂłkĂŠnt dolgozott MarosvĂĄsĂĄrhelyen, a klinikĂĄn. Azzal vĂĄdoltĂĄk, hogy sebesĂźlteket Ăźtlegelt, ezĂŠrt Ăśt ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠltĂŠk, 1995-ben szabadult volna. Szabadi Ferenc hiĂĄba bizonygatta ĂĄrtatlansĂĄgĂĄt. Az egyik sebesĂźlt azzal vĂĄdolta, hogy a mentĹautĂłban bĂĄntalmazta. Szabadi Ferenc valĂłjĂĄban egyĂĄltalĂĄn nem Ăźlt mentĹautĂłban azon a napon. Sokat szenvedett a bĂśrtĂśnben rabtĂĄrsai kikĂśzĂśsĂtettĂŠk Ĺt. Feldagadt a lĂĄba, hiĂĄba kĂŠrte, vigyĂŠk orvoshoz. Az Ĺr azt mondta, bĂĄr szakadt volna le a lĂĄba akkor, amikor romĂĄnokat Ăźtlegelt. Csak a mĂşlt ĂŠv vĂŠgĂŠn enyhĂźlt a bĂĄnĂĄsmĂłd vele szemben. VĂĄratlanul ĂŠrte a hĂr, hogy szabadul. KĂśzben szolgĂĄlati lakĂĄsĂĄt is elvesztette. /Guther M. Ilona: A rabot felkĂŠszĂźletlenĂźl ĂŠrte. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 5./ 1993. november 18.
VetĂŠsi LĂĄszlĂł lelkĂŠsz, a DiaszpĂłra AlapĂtvĂĄny elnĂśke BesztercĂŠn, a dĂjĂĄtadĂĄskor ĂźdvĂśzĂślte a szĂłrvĂĄnyban munkĂĄlkodĂłknak. A dĂjazĂĄs gondolatĂĄt Jenei TamĂĄs, a DiaszpĂłra AlapĂtvĂĄny egyik alelnĂśke vetette fel, lĂŠtrehoztĂĄk a Czelder MĂĄrton- ĂŠs FĂśldes KĂĄroly-szĂłrvĂĄbydĂjat. A bizottsĂĄg most ĂŠletmĹąveket jutalmazott. Dr. Csiha TamĂĄs reformĂĄtus pĂźspĂśk nyĂşjtotta ĂĄt a dĂjakat a 82 ĂŠves volt kĂŠrĹi, jelenleg nyugdĂjaskĂŠnt KisiklĂłdon szolgĂĄlatot vĂĄllalĂł BĂĄnyai Ferenc lelkĂŠsznek ĂŠs a 83 ĂŠves PĂŠter JenĹ volt somogyomi gondnoknak. - Beszterce-NaszĂłd megye 26 reformĂĄtus anyaegyhĂĄza kĂśzĂźl 8-ban nincs lelkĂŠsz. A megyĂŠben Ăśt leĂĄnyegyhĂĄz van ĂŠs 24 szĂłrvĂĄny. LegtĂśbb szĂłrvĂĄnya MagyarnemegyĂŠnek van, ahol nincs lelkĂŠsz. /Guther M. Ilona: PoggyĂĄszukban gumicsizma. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 18./1993. december 9.
Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben az 1992-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄskor 21 098-an vallottĂĄk magukat magyarnak /a megye lakossĂĄgĂĄnak 6,5 %-a. Beszterce vĂĄrosban 6045 magyar ĂŠl, a vĂĄros lakossĂĄgĂĄnak 7 %-a, Bethlenben a magyarok szĂĄma 1669 /a lakossĂĄg 16 %-a/. A megyĂŠben 32 olyan falu van, ahol a magyarok szĂĄma meghaladja a 100 fĹt. Szinte teljesen magyar MagyardĂŠcse /1763 magyar ĂŠs 5 romĂĄn/. MagyarnemegyĂŠn 855 magyar ĂŠl /arĂĄnyuk 56 %-os/, FelĹrĂśn 860 /64 %/, ĂradnĂĄn 628 /10 %/. ĂradnĂĄn tĂzszer annyian tartjĂĄk magukat magyarnak mint ahĂĄnyan magyarul beszĂŠlnek. ĂradnĂĄn ugyanis 1965 Ăłta nincs magyar oktatĂĄs. /Guther M. Ilona: A nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs tĂźkrĂŠben Beszterce-NaszĂłd megye. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 9./1995. mĂĄrcius 2.
MagyardĂŠcsĂŠn febr. 25-ĂŠn rendezte meg Beszterce-NaszĂłd magyarsĂĄga a kisgazdakĂśri talĂĄlkozĂłt, hogy lĂŠtrehozzĂĄk a megyei egyesĂźletet. A talĂĄlkozĂłt ĂĄllatszemle elĹzte meg. A lovasparĂĄdĂŠt nĂŠpviseletbe ĂśltĂśzĂśtt fiatalok tettĂŠk szĂnesebbĂŠ. Egykor nevezetesek voltak a gazdakĂśri rendezvĂŠnyek, ennek feltĂĄmasztĂĄsĂĄt prĂłbĂĄltĂĄk meg a talĂĄlkozĂłval. Dr. CsĂĄvossy GyĂśrgy, az RMGE elnĂśke is megjelent a rendezvĂŠnyen, melyrĹl Guther M. Ilona tudĂłsĂtott. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 2./1995. ĂĄprilis 4.
IdĂŠn is kĂŠt pĂĄrhuzamos magyar IX. osztĂĄly indulhat BesztercĂŠn az Andrei Muresanu kĂśzĂŠpiskola magyar tagozatĂĄn. Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben csupĂĄn BesztercĂŠn van magyar kĂśzĂŠpiskola. 1993/94-ben ebben a megyĂŠben 156 magyar tanulĂł vĂŠgezte el a VIII. osztĂĄlyt, kĂśzĂźlĂźk azonban csak 44-en folytattĂĄk anyanyelvĂźkĂśn tanulmĂĄnyaikat BesztercĂŠn ĂŠs kb 20-25-en KolozsvĂĄron vagy mĂĄs vĂĄrosban. A tĂśbbi romĂĄn iskolĂĄba ment. A tanfelĂźgyelĹsĂŠg kimutatĂĄsa alapjĂĄn 1993/94-ben 522 magyar gyermek tanult a megye romĂĄn iskolĂĄiban, 270 a romĂĄn kĂśzĂŠpiskolĂĄkban ĂŠs 202 romĂĄn szakiskolĂĄkban. A magyar ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄkban ugyanebben a tanĂŠvben 556-an jĂĄrtak, magyar kĂśzĂŠpiskolĂĄba 162-en, magyar szakiskola nincs Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben. A magyar gyermekeknek tehĂĄt tĂśbb mint fele romĂĄn iskolĂĄba jĂĄr. Guther M. Ilona szĂĄmĂtĂĄsa szerint az ĂłvodĂĄsokkal egyĂźtt 1284 magyar gyermek jĂĄr romĂĄn ĂłvodĂĄkba ĂŠs iskolĂĄkba. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 4./1995. november 29.
A Beszterce MĹąvelĹdĂŠsi AlapĂtvĂĄny megalakulĂĄsakor, 1990-ben cĂŠlul tĹązte ki kĂślcsĂśnkĂśnyvtĂĄrak alapĂtĂĄsĂĄt. IdĂŠn vĂŠgre teljesĂźlt a terv. Az alapĂtvĂĄny elnĂśke, SĂĄrkĂĄny Ferenc mutatta be a Beszterce vĂĄrosban lĂŠtrehozott kĂśnyvtĂĄrat. A besztercei magyar iparosok kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi egyesĂźletĂŠt erĹszakkal megszĂźntettĂŠk, szĂŠkhĂĄzĂĄt elvettĂŠk, kĂśnyvtĂĄrĂĄt 1952-ben megsemmisĂtettĂŠk: elĂŠgettĂŠk. A 3795 kĂśtetes kĂśnyvtĂĄr legnagyobb rĂŠszĂŠt az OrszĂĄgos SzĂŠchĂŠnyi KĂśnyvtĂĄr biztosĂtotta: a KĂślcsey AlapĂtvĂĄny ĂĄltal a DunaĂşjvĂĄrosi KĂśnyvtĂĄr ĂĄllomĂĄnyĂĄbĂłl ĂĄtutalt 2929 kĂśtetet, a tĂśbbi is adomĂĄnyokbĂłl gyĹąlt Ăśssze. A Beszterce MĹąvelĹdĂŠsi AlapĂtvĂĄny 1,3 milliĂł lejt kĂśltĂśtt a kĂśnyvtĂĄr bĂştorzatĂĄra. /Guther M. Ilona: HĂĄtha ebbĹl nem lesz mĂĄglya... = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 29./ 1996. mĂĄjus 8.
A kisbethleni MĂĄtyĂĄs ĂdĂśn /sz. 193. febr. 17./ SztĂĄlingrĂĄdi randevĂş cĂmmel dokumentumregĂŠnyt Ărt ĂŠletĂŠnek arrĂłl a tĂz ĂŠvĂŠrĹl, amelyet hadifogolykĂŠnt ĂŠlt szovjet fogsĂĄgban. VĂĄrta hogy a tisztek, a tanult emberek majd megĂrjĂĄk a tĂśrtĂŠnteket, de ez nem tĂśrtĂŠnt meg. Nekifogott ĂŠs mĂĄsfĂŠl ezer gĂŠpelt oldalon megĂrta emlĂŠkeit. Sok emlĂŠkezĹ munkĂĄt olvasott a hadifogsĂĄgrĂłl, de egyik sem Ărta le azt a szenvedĂŠst, amiben rĂŠszĂźk volt. KĂĄr volna, ha a kĂŠzirat a nagykĂśzĂśnsĂŠg szĂĄmĂĄra ismeretlen maradna, Ărta Guther M. Ilona. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 8./ 1996. oktĂłber 26.
Okt. 26-ĂĄn a Beszterce-NaszĂłd megyei VicĂŠn megkezdĹdĂśtt az I. MezĹsĂŠgi NĂŠptĂĄnctalĂĄlkozĂł. A megnyitĂłn MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ szĂśvetsĂŠgi elnĂśke beszĂŠdĂŠben hangsĂşlyozta, hogy megkĂźlĂśnbĂśztetett figyelemmel kell fordulnunk a MezĹsĂŠg szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹ magyar kĂśzĂśssĂŠgei felĂŠ, akik a nehĂŠz kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt is Ĺrzik anyanyelvĂźket, hagyomĂĄnyaikat. A talĂĄlkozĂłra AlmĂĄsmĂĄlom, Beszterce, DĂŠs, FĂźzes, MagyarborzĂĄs, MagyardĂŠcse, Magyarpalatka, MezĹkeszĂź, SzĂŠk, SzamosĂşjvĂĄr, VajdakamarĂĄs ĂŠs Visa tĂĄncosai jĂśttek el. Megjelent Beder Tibor, a JuliĂĄnusz AlapĂtvĂĄny elnĂśke ĂŠs VetĂŠsi LĂĄszlĂł tiszteletes, az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet szĂłrvĂĄnyfelelĹse is. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), okt. 28., 896. sz./ A talĂĄlkozĂł egyik kezdemĂŠnyezĹje ĂŠs szervezĹje LĹrincz KĂĄroly, Vice fiatal katolikus papja. A csĂkszeredai Hargita Ăllami NĂŠpi EgyĂźttes tagjai kĂśzremĹąkĂśdtek, segĂtettek a szervezĂŠsben, a tĂĄncosok bemutatkozĂĄsban. Ezen a vidĂŠken alig folyt folklĂłrgyĹąjtĂŠs, ezĂŠrt a segĂteni fognak azzal is, hogy a gyĹąjtĂśtt anyagot majd betanĂtjĂĄk, hogy a falvak sajĂĄt ĂŠnekeikkel, tĂĄncaikkal lĂŠpjenek fĂśl. /Guther M. Ilona: Ideje volt mĂĄr ennek! = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 7./1996. november 2.
VĂŠgre megindulhatott SomkerĂŠken a magyar nyelvĹą oktatĂĄs azutĂĄn, hogy 1993 Ăłta ĂŠvenkĂŠnt visszautasĂtottĂĄk a magyar tagozat ĂşjraindĂtĂĄsĂĄt. Guther M. Ilona ĂŠvente tudĂłsĂtott a magyar iskolĂĄĂŠrt folytatott kĂźzdelemrĹl. 1993. karĂĄcsonyĂĄn romĂĄn fiatalok magyargyĹąlĂślĹ felnĹttek biztatĂĄsĂĄra bevertĂŠk a reformĂĄtus parĂłkia ablakĂĄt, megfenyegetve Vincze M. IstvĂĄn lelkĂŠszt a magyar tagozat ĂşjraindĂtĂĄsĂĄnak szorgalmazĂĄsĂĄĂŠrt. A tanfelĂźgyelĹsĂŠg nem engedĂŠlyezte a magyar osztĂĄlyokat ĂŠs a magyar ĂłvodĂĄt. Ennek ellenĂŠre felekezeti ĂłvodĂĄt indĂtottak, ez most is mĹąkĂśdik. 1994-ben ismĂŠtelten elutasĂtottĂĄk a magyar tagozat engedĂŠlyezĂŠsĂŠt. 1995-ben az Ăşj lelkipĂĄsztor, TakĂĄcs Lajos szintĂŠn felvĂĄllalta a kĂśzĂśssĂŠg iskolagondjĂĄt, azonban ebben az ĂŠvben sem kaptak engedĂŠlyt az anyanyelvĹą oktatĂĄsra. 1996-ban mĂĄr negyedszer kĂŠrvĂŠnyezte SomkerĂŠk a magyar tagozatot, vĂŠgre megkaptĂĄk az engedĂŠlyt, TĂz gyermek jĂĄr az I-IV. osztĂĄlyos magyar tagozatra. /Guther M, Ilona: VĂĄllalva egymĂĄs terheit. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 2-3./1996. november 7.
Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben az RMDSZ szenĂĄtoraira 10 514-en szavaztak, a kĂŠpviselĹire 9 176 szavaztak. Eddig minden vĂĄlasztĂĄson tĂzezer alatt volt az RMDSZ-re adott szavazatok szĂĄma, ĂŠrtĂŠkelte Jakab MihĂĄly, az RMDSZ megyei elnĂśke, az elĹzĹ alkalommal nĂŠgyezerrel kevesebbnek. /Guther M. Ilona: NĂŠgyezres nyeresĂŠg. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 7./1997. mĂĄrcius 22.
BesztercĂŠn mĂĄrc. 17-ĂŠn elsĹ alkalommal gyĹąltek Ăśssze a Beszterce-NaszĂłd megyei magyar ĂłvĂłnĹk, tanĂtĂłk ĂŠs tanĂĄrok. TĂĄrgyaltak a nyĂĄri tovĂĄbbkĂŠpzĂŠsrĹl, a szakmai ĂŠs gyakorlati kĂŠrdĂŠsekrĹl, megĂĄllapodtak abban, hogy igĂŠnyt tartanak legalĂĄbb kĂŠt magyar tanfelĂźgyelĹre. SzĂł volt a magyar oktatĂĄsi hĂĄlĂłzat bĹvĂtĂŠsĂŠrĹl: Bethtlenben tervezik egy mezĹgazdasĂĄgi-gĂŠpĂŠszeti szaklĂceumi osztĂĄly indĂtĂĄsĂĄt. A megyĂŠben a magyar iskolĂĄsok fele romĂĄn iskolĂĄba jĂĄr, tudĂłsĂtott Guther M. Ilona. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 24./1997. mĂĄjus 19.
A tĂśrtĂŠnelmi mĂşzeum DĂŠsen a rĂłmai katolikus egyhĂĄz egyik ĂŠpĂźletĂŠben mĹąkĂśdik. Az egyhĂĄz peres Ăşton visszaszerezte az ĂŠpĂźlet feletti rendelkezĂŠsi jogĂĄt. A polgĂĄrmesteri hivatal kiszemelt a mĂşzeumnak egy ĂŠpĂźletet, csakhogy az az ĂĄllamosĂtĂĄs elĹtt a reformĂĄtus egyhĂĄzĂŠ volt,ezĂŠrt tiltakoztak, hogy oda kĂśltĂśztessĂŠk a mĂşzeumot. AzĂłta ĂĄll az Ăźgy, nem intĂŠzkedtek, tudĂłsĂtott Guther M. Ilona. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 19./1997. jĂşnius 12.
HĂĄrom Beszterce-NaszĂłd megyei dĂjazottjai is volt az idei, XLIV. OrszĂĄgos NĂŠprajzi ĂŠs NyelvjĂĄrĂĄsgyĹąjtĹ pĂĄlyĂĄzatnak, melyet ĂŠvente meghirdet a budapesti NĂŠprajzi MĂşzeum. MindhĂĄrman sĂłfalvaiak, nyugalmazott tanĂtĂł, s a bĂztatĂĄsĂĄra gyĹąjtĹmunkĂĄt folytatĂł Kocsis Tibor ĂŠs PĂĄsztor EnikĹ Andrea. Wass GyĂśrgy szĂĄmos dĂjat ĂŠs kitĂźntetĂŠst kapott az utĂłbbi ĂŠvekben munkĂĄssĂĄgĂĄĂŠrt, 1994-ben kiadtĂĄk Zselyk cĂmĹą, szĂłtĂĄrformĂĄban szerkesztett falumonogrĂĄfiĂĄjĂĄt. Az idei pĂĄlyĂĄzatra Ăśsszesen 224 pĂĄlyamunka ĂŠrkezett, ebbĹl RomĂĄniĂĄbĂłl 50, KĂĄrpĂĄtaljĂĄrĂłl 3, SzlovĂĄkiĂĄbĂłl ĂŠs VajdasĂĄgbĂłl 5-5 dolgozattal jelentkeztek. A felnĹtt csoportban az Ăśt elsĹ dĂjbĂłl hĂĄrmat erdĂŠlyiek vittek el, a hĂĄt mĂĄsodikbĂłl ugyancsak hĂĄrmat, a tizennyolc harmadik dĂjbĂłl hete. /Guther M. Ilona: ĂnkĂŠntes nĂŠprajzosok seregszemlĂŠje. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 12./1997. oktĂłber 1.
Az 1974 Ăłta lĂŠtezĹ, egĂŠsz MoldvĂĄt felĂślelĹ ReformĂĄtus MissziĂłs EgyhĂĄzkĂśzsĂŠg tĂśrtĂŠnetĂŠben jelentĹs esemĂŠny a szept. 23-25-e kĂśzĂśtt lezajlott, elsĹ alkalommal megejtett egyhĂĄzkerĂźleti generĂĄlis vizitĂĄciĂł. A generĂĄlis vizitĂĄciĂłt 50-80 ĂŠvenkĂŠnt tartjĂĄk. Nagy szĂźksĂŠg volt a vizsgĂĄlatra, nyilatkozta Ărus LĂĄszlĂł lelkipĂĄsztor, aki hosszabb idĹre akarja MoldvĂĄban szolgĂĄlni a reformĂĄtus hĂveket. A generĂĄlis vizitĂĄciĂł sorĂĄn KarĂĄcsonykĹn /Piatra Neamt/, JĂĄszvĂĄsĂĄron /Iasi/ ĂŠs BĂĄkĂłban talĂĄlkozott Csiha KĂĄlmĂĄn pĂźspĂśk ĂŠs kĂsĂŠrete a hĂvekkel. BĂĄkĂłban mĂŠg mindig rendezetlen a reformĂĄtus parĂłkia telkĂŠnek a helyzete. /Guther M. Ilona: GenerĂĄlis vizitĂĄciĂł a moldvai reformĂĄtusoknĂĄl. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 1./1998. februĂĄr 7.
A gyulafehĂŠrvĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegye Caritas szervezetĂŠnek GyergyĂłszentmiklĂłs szĂŠkhelyĹą mezĹgazdasĂĄgi alegysĂŠge ĂśnsegĂŠlyezĂŠsi lehetĹsĂŠget ajĂĄnlott a Beszterce-NaszĂłd megyei gazdasĂĄgoknak. Ăltek is a lehetĹsĂŠggel, megalakĂtottĂĄk a helyi gĂŠpkĂśrt, melynek menedzsere RĂŠmĂĄn Domokos ĂĄllattenyĂŠsztĹ mĂŠrnĂśk. KollektĂv alapĂtĂł tagokkĂŠnt beiratkoztak a megyĂŠben mĹąkĂśdĹ gazdakĂśrĂśk, a magĂĄngazdĂĄk ĂŠs a mezĹgazdasĂĄgi szakemberek. A GyergyĂłszentmiklĂłs szĂŠkhelyĹą Caritas sikerrel pĂĄlyĂĄzott a PHARE-program keretĂŠben. TovĂĄbbi cĂŠljuk a gĂŠpkĂśri mozgalom meghonosĂtĂĄsa ĂŠs elterjesztĂŠse FehĂŠr, Hunyad, Szeben, BrassĂł, KovĂĄszna, Hargita, Maros ĂŠs Kolozs megyĂŠkben. /Guther M. Ilona: GĂŠpkĂśr alakult. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 7-8./1998. ĂĄprilis 15.
A KallĂłs ZoltĂĄn AlapĂtvĂĄny mĂĄj. 1-3-a kĂśzĂśtt pedagĂłgusok ĂŠs ĂŠrdeklĹdĹk szĂĄmĂĄra rendhagyĂł talĂĄlkozĂłt szervez a Kolozs megyei VĂĄlaszĂşton. A talĂĄlkozĂłn nĂŠpi jĂĄtĂŠkok, mondĂłkĂĄk bemutatĂłjĂĄt, kĂŠzmĹąves ismeretek ĂĄtadĂĄsĂĄt tervezik. Ennek folytatĂĄsa lesz aug. 23-30-a kĂśzĂśtt a nyĂĄri tĂĄbor. /Guther M. Ilona: GyermekĂŠlet anyanyelve. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 15./1998. ĂĄprilis 28.
GrĂłf Bethlen PĂĄl vĂŠgleg hazatĂŠrt Bethlenbe. 1997-ben hunyt el PĂĄrizsban, vĂŠgakaratĂĄnak megfelelĹen hamvait hazahoztĂĄk. BĂşcsĂşlevelet Ărt, melyet - kĂŠrĂŠsĂŠnek megfelelĹen - felolvastak a reformĂĄtus templomban. Szeretett faluja lakĂłihoz szĂłlva azt kĂŠrte, hogy hamvait Bethlenben szĂłrjĂĄk szĂŠt, "hogy onnan a jĂł Istenen kĂvĂźl senki se kĂźldhessen szĂĄmĹązetĂŠsbe. Ăn csak Bethlenbe vĂĄgyom..." "Szeretett falumbelieknek pedig azt kĂvĂĄnom. hogy tartsĂĄk meg hitĂźket, a munkĂĄjuk adja meg remĂŠnysĂŠgĂźket ĂŠs szeressĂŠk felebarĂĄtaikat. Az anyanyelvĂźket pedig ĂĄpoljĂĄk..." /Guther M. Ilona: GrĂłf Bethlen PĂĄl hazatĂŠrt. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 28./1998. december folyamĂĄn
A Besztercei HĂradĂł mellĂŠklete, a MementĂł hasĂĄbjait az 1996 Ăłta ĂŠvente VicĂŠn megrendezett MezĹsĂŠgi NĂŠpi TĂĄnc- ĂŠs ĂnektalĂĄlkozĂłnak szentelte. A talĂĄlkozĂł helyĂŠnek is jelentĂŠse van, a szĂłrvĂĄnyvidĂŠken, hiszen a MezĹsĂŠg Beszterce-NaszĂłd megyei rĂŠszĂŠt ĂŠvtizedek Ăłta mostohagyerekkĂŠnt kezelik a hivatĂĄsos nĂŠprajzosok. A talĂĄlkozĂł megrendezĂŠsĂŠben a Hargita Ăllami SzĂŠkely NĂŠpi EgyĂźttes vĂĄllalta a vĂŠdnĂśksĂŠget. "NapszĂĄmos mĂłdra rĂŠszt vĂĄllaltak abban a bajlĂłdĂĄsban is, ami az ilyen rendezvĂŠnyek megszervezĂŠsĂŠvel jĂĄr." - Ărta rĂłluk Guther M. Ilona. Az eddigi vicei talĂĄlkozĂłk: I. TalĂĄlkozĂł 1996. okt. 26. - II. TalĂĄlkozĂł: 1997. okt. 11. - III. TalĂĄlkozĂł: 1998. szept. 26. A legutĂłbbira eljĂśtt tĂśbbek kĂśzĂśtt CsoĂłri SĂĄndor, az MVSZ elnĂśke, MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ szĂśvetsĂŠgi elnĂśke, VetĂŠsi LĂĄszlĂł szĂłrvĂĄnyĂźgyi elĹadĂł ĂŠs Zsombori Vilmos, Hargita megye tanĂĄcsĂĄnak alelnĂśke is. /Besztercei HĂradĂł (Beszterce, kĂśzĂŠleti havilap), dec. - Harmadik sorozat 2. sz./ CsoĂłri SĂĄndor a Beszterce lap munkatĂĄrsĂĄnak elmondta, hogy jelentĹs ez a fesztivĂĄl. Az ilyen talĂĄlkozĂłkat tĂĄmogatni kell, "mert a peremmagyarsĂĄg, akĂĄr ErdĂŠlyben, akĂĄr KĂĄrpĂĄtaljĂĄn, akĂĄr Kelet-SzlavĂłniĂĄban, akĂĄr a baranyai hĂĄromszĂśgben - olyan nehĂŠz helyzetben van, amit sem a magyarorszĂĄgi magyarsĂĄg, de az ErdĂŠlyben, tĂśmbben ĂŠlĹ magyarsĂĄg sem ĂŠrzĂŠkel igazĂĄn." CsoĂłri ĂśrĂźlt annak, "hogy emĂśgĂśtt is ott vannak a papok, ErdĂŠlyben majdnem minden ilyen fontos Ăźgy mĂśgĂśtt papokat lĂĄttam. Az ilyenfajta rendezvĂŠnyek szĂĄmomra majdnem olyanok, mintha a papok missziĂłs feladata lenne." Nagyon fontosak ezek a rendezvĂŠnyek, "de el kell jĂśnnie a pillanatnak, amikor hatĂĄrozottan ki kell jelenteni, hogy a kisebbsĂŠg, a szĂłrvĂĄny ne csak tĂĄncoljon, ne csak ĂŠnekeljen, hanem talĂĄljon ki magĂĄnak valami olyat, ami ezen tĂşlmenĹen is az ĂŠletkĂŠpessĂŠgĂŠt szolgĂĄlja." Arra a kĂŠrdĂŠsre, hogy mit tudna segĂteni a tĂśmbmagyarsĂĄg a szĂłrvĂĄnynak, CsoĂłri emlĂŠkezetett: a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt szociogrĂĄfikus ĂrĂĄsok szĂźlettek a szĂłrvĂĄnyrĂłl. Most is ĂŠrdemes lenne feltĂĄrni egy-egy falu helyzetĂŠt. /FĂźleki ZoltĂĄn: InterjĂş a Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge elnĂśkĂŠvel, CsoĂłri SĂĄndorral. = Besztercei HĂradĂł (Beszterce, kĂśzĂŠleti havilap), dec./