udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
49
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-49
NĂŠvmutatĂł:
Hervay Gizella
1994. mĂĄjus 10.
LĹrincz JĂłzsef szĂŠkelyudvarhelyi magyartanĂĄr kifogĂĄsolta a XII. osztĂĄlyos magyar irodalomkĂśnyvben az arĂĄnytalansĂĄgokat, NyĂrĹ JĂłzsef, RemĂŠnyik SĂĄndor nagyon kis helyet kap, viszont SzĹcs GĂŠza, Farkas ĂrpĂĄd, Hervay Gizella ĂŠs mĂĄsok kimaradtak. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 10./1994. jĂşnius 25.
Tavaly avattĂĄk fel SzatmĂĄrnĂŠmetiben SzilĂĄgyi Domokos szobrĂĄt. Akkor vetĹdĂśtt fel egy ĂŠvente megismĂŠtlĹdĹ rendezvĂŠny gondolata, melynek tĂŠmĂĄja a KĂĄrpĂĄt-medence mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄni orszĂĄgonkĂŠnti sajĂĄtossĂĄgĂĄnak vizsgĂĄlata. A Soros AlapĂtvĂĄny ĂĄltal tĂĄmogatott SzilĂĄgyi Domokos-napok idei rendezvĂŠnyĂŠt SzĂźlĹfĂśld ĂŠs avantgarde cĂmen /jĂşl. 1-2./ a hatvan ĂŠve szĂźletett, tragikus sorsĂş Hervay GizellĂĄnak szentelik. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 25./1995. mĂĄjus 20.
MĂĄj. 20-ĂĄn jelent meg SzĂĄsz JĂĄnos bukaresti ĂrĂł romĂĄn nyelvĹą /Foaia/ ĂŠs magyar nyelvĹą /FĂłrum/ lapjĂĄnak prĂłbaszĂĄma. A bukaresti tudomĂĄnyegyetem hungarolĂłgusai szintĂŠn lapot indĂtottak: napvilĂĄgot lĂĄtott NĂŠzĹpont /alcĂme: VĂŠlemĂŠnynyilvĂĄnĂtĂĄsi lap/ cĂmĹą ĂşjsĂĄguk elsĹ szĂĄma, 250 pĂŠldĂĄnyban. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 19./ A Foaia ĂŠs a FĂłrum kiadĂłja a Concordia 112 AlapĂtvĂĄny, amelynek cĂŠlja hallassa hangjĂĄt a gyĹąlĂślet ĂŠs az uszĂtĂĄs ellen. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 22./ A FĂłrum /Bukarest/ szerkesztĹi: HalĂĄsz Anna, Marosi IldikĂł ĂŠs MajtĂŠnyi IldikĂł, fĹmunkatĂĄrsak: LĂĄszlĂłffy AladĂĄr ĂŠs SzĂĄsz JĂĄnos. A Foaia /Bukarest/ igazgatĂłja SzĂĄsz JĂĄnos, szerkesztĹi: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. MindkĂŠt lap a prĂłbaszĂĄmon feltĂźntette: rendszeres megjelenĂŠse szept. 1-jĂŠtĹl. A FĂłrum prĂłbaszĂĄmĂĄban olvashatjuk KĂłs KĂĄroly ĂŠs KemĂŠny JĂĄnos beszĂŠlgetĂŠsĂŠt, amint egy hajdani tĂŠvĂŠriportban felidĂŠztĂŠk az ErdĂŠlyi SzĂŠpmĂves CĂŠh tĂśrtĂŠnetĂŠt, a helikoni talĂĄlkozĂłkat KemĂŠny JĂĄnos marosvĂŠcsi kastĂŠlyĂĄban, BĂĄnffy MiklĂłs alakjĂĄt ĂŠs KĂłs KĂĄroly munkĂĄssĂĄgĂĄt. Ugyancsak a FĂłrumban talĂĄlhatĂł - tĂśbbek kĂśzĂśtt - egy rĂŠszlet Borsi KĂĄlmĂĄn BĂŠla A romĂĄn tĂĄrsadalom az 1850-es, 60-as ĂŠvekben cĂmĹą ĂrĂĄsĂĄbĂłl, tovĂĄbbĂĄ egy felsorolĂĄs arrĂłl, hogy milyen sokan ĂŠltek ĂŠs dolgoztak Bukarestben, tĂśbbek kĂśzĂśtt: MĂŠliusz JĂłzsef, SzemlĂŠr Ferenc, SĂźtĹ AndrĂĄs, SzilĂĄgyi Domokos, Hervay Gizella, MajtĂŠnyi Erik, SzĂĄsz JĂĄnos, Robotos Imre, FĂśldes LĂĄszlĂł, HuszĂĄr SĂĄndor, Beke GyĂśrgy, Bodor PĂĄl, Domokos GĂŠza, Ăgoston HugĂł, KovĂĄcs JĂĄnos, Kacsir MĂĄria, LĹrinczi LĂĄszlĂł, HalĂĄsz Anna, HorvĂĄth Andor, Vajnovszky KĂĄzmĂŠr, MolnĂĄr GusztĂĄv, SzilĂĄgyi N. SĂĄndor, KovĂĄcs Albert, Marosi Barna, Marosi IldikĂł, DĂĄnos MiklĂłs, Mag PĂŠter, Dankanits ĂdĂĄm, DimĂŠny IstvĂĄn, Cseke GĂĄbor, SzĹnyi IstvĂĄn, Szobotka AndrĂĄs, Balogh PĂŠter, RomĂĄn Viktor. 1998. januĂĄr 20.
KĂŠtnyelvĹą kĂśtet jelent meg CsĂkszeredĂĄn: Maradok - I remain /Pro Print/, alcĂme pedig Magyar kĂśltĹk hangja ErdĂŠlybĹl - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvĂĄny Farkas ĂrpĂĄd, Ferenczes IstvĂĄn, Hervay Gizella, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, KirĂĄly LĂĄszlĂł, LĂĄszlĂłffy AladĂĄr, Magyari Lajos, MarkĂł BĂŠla, SzilĂĄgyi Domokos ĂŠs SzĹcs GĂŠza verseibĹl nyĂşjt vĂĄlogatĂĄst az ErdĂŠlybĹl AmerikĂĄba kivĂĄndorolt HarkĂł GyĂśngyvĂŠr szerkesztĂŠsĂŠben. A kĂśltemĂŠnyeket SohĂĄr PĂĄl /SzĂŠkesfehĂŠrvĂĄr/ Ăźltette ĂĄt angolra. /ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), jan. 20./1998. szeptember 3.
ErdĂŠlyi szĂĄm a Somogy /KaposvĂĄr/ folyĂłirat nyĂĄri /jĂşlius-augusztus/ szĂĄma, melyben PĂŠcsi GyĂśngyi Hervay Gizella kĂŠsei kĂśltĂŠszetĂŠt mĂŠltatta. /Lapszemle rovat. = A HĂŠt (Bukarest), szept. 3./1999. jĂşnius 25.
KolozsvĂĄrott, az UnitĂĄrius KollĂŠgium dĂsztermĂŠben bemutattĂĄk ifj. Hauer Erich Csillagok ĂştjĂĄn cĂmĹą kĂśnyvĂŠt. A szerzĹ, a dĂŠvai egyetem fizika- ĂŠs csillagĂĄszattan tanĂĄra elmondta, hogy magyarul nagyon rĂŠg nem jelent meg csillagĂĄszati kĂśnyv, ezĂŠrt munkĂĄja hiĂĄnypĂłtlĂłnak is bizonyul. KĂśzĂŠrthetĹ nyelvezete miatt nemcsak a diĂĄkoknak, de a csillagĂĄszat irĂĄnt ĂŠrdeklĹdĹ felnĹtteknek is hasznos olvasmĂĄny, amelyet csillagtĂŠrkĂŠpek, illusztrĂĄciĂłk ĂŠs 32 szĂnes tĂĄbla egĂŠszĂt ki. - Hervay Gizella: Az idĹ kĂśrei cĂmĹą gyĹąjtemĂŠnyes kĂśtetĂŠt mutatja be elsĹ rendezvĂŠnyekĂŠnt a Kriterion KĂśnyvklub jĂşn. 25-ĂŠn, a RemĂŠnyik SĂĄndor KĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti GalĂŠriĂĄban /KolozsvĂĄr/ Jelen lesz BalĂĄzs Imre, a kĂśtet gondozĂłja. - A Kriterion azt az ambiciĂłzus tervet tĹązte ki cĂŠljĂĄul, hogy ebben a klubban idĹvel az Ăśsszes hazai magyar kiadvĂĄnyt megtalĂĄljĂĄk az ĂŠrdeklĹdĹk. /KĂśnyvbemutatĂłk. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 24. KĂśnyvklub avatĂĄs a RemĂŠnyik SĂĄndor GalĂŠriĂĄban. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 26./1999. jĂşlius 10.
DemĂŠny PĂŠter, a Kriterion szerkesztĹje beszĂĄmolt a kiadĂł 1999. ĂŠvi tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl, a megjelent kĂśtetekrĹl ĂŠs kĂśnyvtervekrĹl. Az elsĹ fĂŠlĂŠv sikeres volt. KiemelkedĹ Hervay Gizella: Az idĹ kĂśrei cĂmĹą, a RomĂĄniai Magyar ĂrĂłk sorozatban megjelent kĂśtete, mely a kĂśltĹnĹ ĂśsszegyĹąjtĂśtt verseit tartalmazza, valamint BenkĹ JĂłzsef Transsylvania specialis cĂmĹą mĹąve. Ez a FehĂŠr KĂśnyvek sorozatban megjelent kĂśnyv aprĂłlĂŠkossĂĄgig menĹ leĂrĂĄsa a tizennyolcadik szĂĄzadi ErdĂŠlynek, OrbĂĄn BalĂĄzs A SzĂŠkelyfĂśld leĂrĂĄsa elĹdjĂŠnek is tekinthetĹ. A RomĂĄniai Magyar ĂrĂłk sorozatban - mely olyan ĂrĂłk mĹąveit kĂśzli, ahol az ĂŠletmĹą mĂĄr lezĂĄrult -, megemlĂthetĹ SzĂŠkely JĂĄnos Semmi - soha, valamint PĂĄskĂĄndi GĂŠza: ErdĂŠlyi triptichon cĂmĹą kĂśtete. A TĂŠka sorozatban Kis AndrĂĄs levĂŠltĂĄros ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄban a BoszorkĂĄnyok, kuruzslĂłk, szalmakoszorĂşs parĂĄznĂĄk cĂmĹą kĂśtet jelent meg, mely a XVI-XIX. szĂĄzad boszorkĂĄnypereivel foglalkozik. A kĂśzĂŠpiskolĂĄsoknak ĂŠs egyetemistĂĄknak szĂĄnt Kincses KĂśnyvtĂĄr sorozatban lĂĄtott napvilĂĄgot Dienes IstvĂĄn: A honfoglalĂł magyarok. Megjelent mĂŠg Murvai LĂĄszlĂł: BĂĄrd OszkĂĄr monogrĂĄfia, Fodor SĂĄndor: Bimbi tĂĄbornok, Pusztai JĂĄnos: CsapdĂĄban, TĂźdĹs S. Kinga: SzĂŠkely fĹnemesi ĂŠletmĂłd a XVII. szĂĄzad alkonyĂĄn, BenkĹ JĂłzsef: ĂszĂŠkely nĂŠpballadĂĄk. A kĂśzeljĂśvĹben a TĂśrtĂŠnelmi RegĂŠnyek sorozatban hozzĂĄk ki Makkai SĂĄndor: SĂĄrga vihar cĂmĹą kĂśtetĂŠt, a mĂĄsik a Gordiusz sorozat, melyben V. AndrĂĄs JĂĄnos fordĂtĂĄsĂĄban Lucian Boia romĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz egy mĹąvĂŠt jelentetik meg. - Az anyagi fedezetet tĂśbbnyire pĂĄlyĂĄzatok ĂştjĂĄn sikerĂźl elĹteremteniĂźk, elsĹsorban a romĂĄn, illetve a magyar mĹąvelĹdĂŠsi minisztĂŠriumtĂłl, valamint a Soros AlapĂtvĂĄnytĂłl (bĂĄr ez utĂłbbi kezdi felfĂźggeszteni kĂśnyvprogramjĂĄt, egyre szĹąkebb keretek kĂśzĂśtt tĂĄmogatja a kĂśnyvkiadĂĄst). Olykor ĂśnkĂśltsĂŠgen is adunk ki kĂśteteket (pl. Egyed Emese: MesĂŠk, LĂĄszlĂłffy Csaba: HosszĂş galopp Liliputban). A budapesti Magyar KĂśnyvklubbal kĂśzĂśsen jelentettĂŠk meg SzilĂĄgyi Domokos: LeltĂĄr az ĂŠvszakokrĂłl cĂmĹą kĂśtetĂŠt. /Kriterion 1999 - elsĹ fĂŠlĂŠv. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 10./1999. november 13.
Megjelentek Hervay Gizella ĂsszegyĹąjtĂśtt versei /Polis KiadĂł, KolozsvĂĄr, 1999/, szerkesztĹje BalĂĄzs Imre JĂłzsef. A kĂśltĹnĹ 1985-ben telepĂźlt ĂĄt MagyarorszĂĄgra, ahol adtak ki Hervay-kĂśteteket, de azok mĂĄr nincsenek meg az OrszĂĄgos SzĂŠchĂŠnyi KĂśnyvtĂĄrban sem. /B.D. [BĂślĂśni Domokos]: Hervay Gizella hazatĂŠrĂŠse. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), nov. 13./2000. ĂĄprilis 4.
TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs egyetemi tanĂĄrkĂŠnt ĂŠs a reformkommunista sajtĂł munkatĂĄrsakĂŠnt a nyugati ihletettsĂŠgĹą doktrĂner liberalizmus hangadĂłja. A TGM szignĂłjĂş kĂśzĂrĂł sohasem mulaszt el ĂĄllĂĄst foglalni, valahĂĄnyszor a balliberĂĄlis dominanciĂĄjĂş magyarorszĂĄgi sajtĂł botrĂĄnyt kelt valamely Ăźgyben. A Heti VilĂĄggazdasĂĄg /HVG/ mĂĄrcius 4-ei szĂĄmĂĄban Mit fogunk hallgatni? cĂmmel TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs - aki jelenleg a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia FilozĂłfiai IntĂŠzetĂŠnek fĹmunkatĂĄrsakĂŠnt (is) ĂŠlvezi a kĂśz bizalmĂĄt ĂŠs pĂŠnzĂŠt - cikkĂŠben egyebek mellett megbĂŠlyegezte a Magyar RĂĄdiĂł kĂśzkedvelt gyermekmĹąsorĂĄt is, a Miska bĂĄcsi leveleslĂĄdĂĄjĂĄt. TGM szerint ez a mĹąsor "az irredenta lelki pedofĂlia hetenkĂŠnti orgiĂĄja", "amelyet Miska bĂĄcsi leveleslĂĄdĂĄja cĂmmel sugĂĄroz az ĂĄllam". A mĹąsor felelĹs szerkesztĹje, PadisĂĄk MihĂĄly a hetilap mĂĄrcius 18-ai szĂĄmĂĄban vĂĄlaszolt erre a minĹsĂtĂŠsre. A "Miska bĂĄcsi leveleslĂĄdĂĄja", gyermekek - kĂśztĂźk erdĂŠlyiek - ezreinek leveleit kĂśzĂślte, hĂrt adott ĂŠletĂźk esemĂŠnyeirĹl. TanĂĄcsot adott itthon ĂŠs hatĂĄron tĂşl, segĂtett az ĂŠlet dolgaiban eligazodni, s olykor mĂŠg olyan ĂŠletpĂĄlyĂĄt is elindĂtani, mint KĹ PĂĄl szobrĂĄszmĹąvĂŠszĂŠt, aki ezt ma is bĂźszkĂŠn vĂĄllalja. A mĹąsor szerkesztĹje KolozsvĂĄrrĂłl ĂĄtcsempĂŠszte KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, Fodor SĂĄndor, BĂĄlint Tibor, Bajor Andor, Hervay Gizella gyermekĂrĂĄsait, s nem mint "romĂĄniai magyar ĂrĂłkat", hanem mint magyar ĂrĂłk mĹąveit kĂśzĂślte azokat. "Amennyiben TGM szĂłhasznĂĄlatĂĄban a gyermekek szeretĹ szolgĂĄlata "lelki pedofĂlia", s nĂŠpĂźnk anyanyelvĂŠnek, hagyomĂĄnyainak ĹrzĂŠse "irredentizmus", Ăşgy ĂŠn ezt szĂvbĹl vĂĄllalom." - Ărta PadisĂĄk MihĂĄly. /KĂmĂŠletlenĂźl. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), ĂĄpr. 4./2000. mĂĄjus 19.
NĂŠhĂĄny nap alatt kĂŠt SzĂŠp magyar beszĂŠd verseny volt, az egyik Szegeden zajlott le (28. orszĂĄgos dĂśntĹ), a mĂĄsik KolozsvĂĄrott (V. orszĂĄgos dĂśntĹ), az utĂłbbi Aranka GyĂśrgy Nyelv- ĂŠs BeszĂŠdmĹąvelĹ Verseny elnevezĂŠssel. Szegeden 54 diĂĄk jelentkezett az orszĂĄgos versenyre. KolozsvĂĄrott kb. 20 versenyzĹ volt. JancsĂł MiklĂłst, aki tanĂĄrkĂŠnt mindkĂŠt versenyen rĂŠszt vett, felkavartĂĄk a vĂĄlasztott szĂśvegek. Szegeden Karinthy Frigyes, ĂrkĂŠny IstvĂĄn, Bodor ĂdĂĄm, aztĂĄn megint Karinthy. A vĂĄlasztott szĂśvegek jelkĂŠpĂŠrtĂŠkĹąek lettek: ĂŠletigenlĂŠs, mosolygĂĄs ĂŠs nevettetĂŠs, felszabadultsĂĄg. A kolozsvĂĄri versenyzĹk vĂĄlasztott szĂśvegei mĂĄsfajtĂĄk voltak /MĂĄrai: Halotti beszĂŠd, Ăprily Lajos: Tavasz a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹben, Hervay Gizella verse, KosztolĂĄnyi: Akarsz-e jĂĄtszĂłtĂĄrsam lenni?, RadnĂłti, majd BirĂł JĂĄnos ĂŠs BirĂł Kata balladĂĄja, RemĂŠnyik SĂĄndor ĂŠs Ăşjra Ăprily/. Ennyi fĂĄjdalom, ennyi szenvedĂŠs csokorba szedve - megrĂĄzĂł volt. MĂŠlyrĹl jĂśttek a szĂśvegek, nagyon a lĂŠlek mĂŠlyĂŠrĹl. Ezek a gyerekek a szĂvĂźket is beleadtĂĄk az elĹadĂĄsba. /JancsĂł MiklĂłs: A szĂŠp magyar beszĂŠd versenye. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 19./2001. januĂĄr 20.
Jan. 19-ĂŠn 50. alkalommal mutatta be pĂłdiumjĂĄtĂŠkĂĄt IllyĂŠs Kinga. Az ĂŠlet kenyere cĂmĹą elĹadĂĄs ezĂşttal KecskemĂŠten aratott osztatlan sikert. A magyar kirĂĄlylĂĄny, ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂŠbet ĂŠletĂĄldozatĂĄt feldolgozĂł mĹąvet a mĹąvĂŠsznĹ a KecskemĂŠt-MarosvĂĄsĂĄrhely BarĂĄti KĂśr EgyesĂźlet ĂŠs a KecskemĂŠti KonzervatĂv PolgĂĄri KĂśr meghĂvĂĄsĂĄra vitte a kecskemĂŠti kĂśzĂśnsĂŠg elĂŠ. A meghĂvĂł kĂŠt kecskemĂŠti egyesĂźlet a kiadĂłja annak a kĂśzeljĂśvĹben megjelenĹ dupla CD-lemeznek is, amelyen IllyĂŠs Kinga a 20. szĂĄzadi erdĂŠlyi kĂśltĂŠszet - ĂĄltala vĂĄlogatott - gyĂśngyszemeit mutatja be. A MarosvĂĄsĂĄrhelyi RĂĄdiĂł stĂşdiĂłjĂĄban kĂŠszĂźlt, kĂśzel kĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂłrĂĄnyi hangfelvĂŠtelen Ăprily Lajos, Wass Albert, Dsida JenĹ, SzĹcs GĂŠza, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, SzilĂĄgyi Domokos, MajtĂŠnyi Erik, Hervay Gizella, MarkĂł BĂŠla, Farkas ĂrpĂĄd, Magyari Lajos, KovĂĄcs AndrĂĄs Ferenc, LĂĄszlĂłffy AladĂĄr versei lesznek hallgathatĂłk. /TĂłth TamĂĄs, KecskemĂŠt: KecskemĂŠten jubilĂĄlt Az ĂŠlet kenyere. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jan. 20./2001. november 13.
Decemberben lesz kĂŠt ĂŠve, hogy megalakult a HĂĄzsongĂĄrd AlapĂtvĂĄny. Mind tĂśbben vesznek rĂŠszt a HĂĄzsongĂĄrd AlapĂtvĂĄny ĂĄltal meghirdetett temetĹgondozĂĄsban. A BĂĄthory IstvĂĄn ElmĂŠleti LĂceum, a RĂłmai Katolikus GimnĂĄzium, a Brassai SĂĄmuel ElmĂŠleti LĂceum tanulĂłi, az ApĂĄczai Csere JĂĄnos cserkĂŠszcsapat ĂŠs a ProtestĂĄns TeolĂłgiai IntĂŠzet nĂŠhĂĄny diĂĄkja vett rĂŠszt a munkĂĄban. SegĂtsĂŠgĂźkkel gyom ĂŠs a szemĂŠt tĂśbbek kĂśzĂśtt Dsida JenĹ, TĂłthfalusi Kis MiklĂłs, ApĂĄczai Csere JĂĄnos, JĂłsika MiklĂłs, JĂłzan MiklĂłs, SimĂŠn DĂĄniel, RemĂŠnyik SĂĄndor, Berde MĂĄria ĂŠs Berde AmĂĄlia, SzilĂĄgyi Domokos ĂŠs Hervay Gizella, SzĂĄsz Domokos, Ăjfalvi SĂĄndor ĂŠs LĂŠszay JĂşlia, Berde MĂłzsa ĂŠs Brassai SĂĄmuel, Purjesz Zsigmond, SzabĂł DĂŠnes, a Bethlen-HuszĂĄr, Tauffer ĂŠs Szacsvai csalĂĄdok sĂrjairĂłl, sĂrkertjeibĹl, valamint az iktĂĄri Bethlen, a MikĂł-RhĂŠdey, Biasini, Pagett ĂŠs Sombori kriptĂĄk kĂśrnyĂŠkĂŠrĹl. /Gergely IstvĂĄnnĂŠ TĹkĂŠs ErzsĂŠbet: Fiaim, tĹlem egymĂĄst ĂśrĂśklitek! = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 13./2002. jĂşnius 15.
JĂşn. 13-ĂĄn KolozsvĂĄron, a Gaudeamus kĂśnyvesboltban a KoinĂłnia KiadĂł /KolozsvĂĄr/ mutatta be legfrissebb kĂśteteit. KecskemĂŠthy IstvĂĄn /1864 ĂŠs 1938/ fordĂtĂĄsĂĄban megjelent a Biblia. Visky AndrĂĄs, a KoinĂłnia KĂśnyvkiadĂł igazgatĂłja kĂśzĂślte, hogy a kĂŠzirattal valĂł foglalkozĂĄs Ăśt ĂŠve komoly folyamat volt. A kĂśnyvvel kapcsolatos beszĂŠlgetĂŠseket, szakmai reflexiĂłkat a kiadĂł kĂźlĂśn kĂśtetben jelenteti meg. TovĂĄbbi bemutatott kĂśnyvek: Visky Ferenc Fogoly vagyok cĂmĹą kĂśtete, amelynek alcĂme 70 tĂśrtĂŠnet a bĂśrtĂśnrĹl ĂŠs a barĂĄtsĂĄgrĂłl, ĂrĂłja pedig a szamosĂşjvĂĄri bĂśrtĂśnben tĂśltĂśtt ĂŠveirĹl beszĂŠl, Visky AndrĂĄs Ărni ĂŠs (nem) rendezni, valamint a Transylvania Anno Domini MMI cĂmĹą kiadvĂĄnyok. Az utĂłbbi szĂŠp kĂśtet, egy fotĂłmĹąvĂŠsz lefĂŠnykĂŠpezte a "tĂĄj sebeit", a kastĂŠly-, templom- ĂŠs vĂĄrromokat. MĂŠg nem kĂŠszĂźlt el Hervay Gizella Kobak kĂśnyve, valamint BerszĂĄn IstvĂĄn A vĂĄlogatott Ăştibatyu cĂmĹą munkĂĄja. /KĂśllĹ Katalin: KĂśnyvek szĂŠpsĂŠge ĂŠs szomorĂşsĂĄga. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 15/2002. november 16.
A Tamacisza TĂĄrsulat MarosvĂĄsĂĄrhely harmadik szĂnhĂĄza? Lehet. Van mĂĄr kĂŠt szĂnĂŠsze, elĹadĂłmĹąvĂŠsze (Kozsik JĂłzsef, Kozsik IldikĂł) ĂŠs egy zenĂŠsze (Maier AndrĂĄs). VersbeszĂŠd volt a nov. 14-i estjĂźk. SzilĂĄgyi Domokos, Hervay Gizella, Farkas ĂrpĂĄd, Magyari Lajos, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, SzĹcs KĂĄlmĂĄn, KovĂĄcs AndrĂĄs Ferenc, Egyed Emese versei hangzottak el KozsikĂŠk szĂnpadĂĄn. EzutĂĄn SebestyĂŠn MihĂĄly kĂŠrdezte Egyed EmesĂŠt, KAF-ot /KovĂĄcs AndrĂĄs Ferencet/ ĂŠs Magyari Lajost a kĂśltĂŠszetrĹl. KAF szerint erĹs a magyar lĂra, sajnĂĄlhatjĂĄk, akik nem ĂŠrtik nyelvĂźnket. /(lokodi): A titkos tĂźntetĂŠsekrĹl. KĂśltĹk asztalĂĄnĂĄl Egyed Emese, KAF, Magyari. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), nov. 16./2002. december 7.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen a BernĂĄdy GyĂśrgy MĹąvelĹdĂŠsi KĂśzpontban tartotta meg irodalmi estjĂŠt a Kozsik szĂnĂŠsz hĂĄzaspĂĄr. Kozsik JĂłzsef ĂŠs Kozsik IldikĂł rendhagyĂł produkciĂłt adott elĹ: vĂĄlogatĂĄsuk SzilĂĄgyi Domokos, Hervay Gizella, SzĹcs KĂĄlmĂĄn, VĂĄsĂĄrhelyi GĂŠza, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, Farkas ĂrpĂĄd, KovĂĄcs AndrĂĄs Ferenc, Lendvay Ăva, Egyed Emese, DĂĄn Ăva ĂŠs Magyari Lajos verseibĹl ĂĄllt Ăśssze. Az esten a kĂśltemĂŠnyek pĂĄrbeszĂŠde folyt. A Kozsik hĂĄzaspĂĄr 1997-ben hĂvta ĂŠletre a Tamacisza nevĹą minitĂĄrsulatot. Ăt ĂŠve jĂĄrjĂĄk ErdĂŠly, SzĂŠkelyfĂśld vĂĄrosait ĂŠs falvait, s gyermekmĹąsoraik mellett eleddig JĂłzsef Attila, PetĹfi SĂĄndor, VĂśrĂśsmarty MihĂĄly ĂŠs Arany JĂĄnos verseibĹl ĂĄllĂtottak Ăśssze pĂłdiummĹąsorokat. KovĂĄsznĂĄn IllyĂŠs Gyula szĂźletĂŠsĂŠnek szĂĄzadik ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl tisztelgett emlĂŠke elĹtt a kĂśzĂśnsĂŠg, az IgnĂĄcz RĂłzsa Irodalmi Klub rendezĂŠsĂŠben. /Magyari Lajos: Versek ĂŠs kĂśltĹk nyomĂĄban. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), dec. 7./ 2002. december 13.
KarĂĄcsonyi kĂśnyvvĂĄsĂĄrt rendezett a KoinĂłnia KiadĂł KolozsvĂĄron, a Gaudeamus kĂśnyvesboltban. Visky AndrĂĄs, a KoinĂłnia KiadĂł vezetĹje Ăśt gyermekkĂśnyvet /Hervay Gizella: Kobak kĂśnyve, SzilĂĄgyi Domokos-Vermesy PĂŠter: PimpimpĂĄrĂŠ, Egyed Emese: LevĂŠlajĂĄndĂŠk, SzĹącs TerĂŠz: CsodĂllatos kĂśnyvecske, BerszĂĄn IstvĂĄn: VĂĄlogatott Ăştibatyu / hozott a vĂĄsĂĄrra. A Kobak kĂśnyve a Gaudeamus kĂśnyvesbolt sikerlistĂĄja szerint novemberben a harmadik legjobban vĂĄsĂĄrolt kiadvĂĄny volt. /G. A. T.: GyerekkĂśnyvek szĂŠpen, okosan. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), dec. 13./2003. mĂĄrcius 28.
PĂĄkey-GyerkĂł MĂĄria /sz. AlsĂłrĂĄkos, 1930. febr. 11./ a Ion Andreescu KĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti FĹiskola elvĂŠgzĂŠse utĂĄn NagybĂĄnyĂĄra kerĂźlt, a Vegyi MĹąvek alkalmazĂĄsĂĄban ĂĄllt mint szobrĂĄsz ĂŠs festĹ. 1970-ben kĂśltĂśzĂśtt SzinĂŠrvĂĄraljĂĄra, azĂłta itt ĂŠl. SzĂĄmos kiĂĄllĂtĂĄson szerepelt , 1971-ben volt pĂŠldĂĄul a 30 szobrot bemutatĂł szatmĂĄri kiĂĄllĂtĂĄsa, majd 1976-ban a GyergyĂłszentmiklĂłson DudĂĄs Gyula festĹmĹąvĂŠsszel kĂśzĂśsen rendezett kiĂĄllĂtĂĄst. Jelenleg a szinĂŠrvĂĄraljai Sylvester JĂĄnos IfjĂşsĂĄgi ĂŠs RehabilitĂĄciĂłs KĂśzpontban lĂĄthatĂłk festmĂŠnyei, Ăşjabb kiĂĄllĂtĂĄsĂĄn. FĂŠrje politikai meghurcoltatĂĄsa idejĂŠn egy ideig mĂŠg takarĂtĂłnĹi ĂĄllĂĄst sem kapott. FĂŠrjĂŠt 1965-ben ĂtĂŠltĂŠk el, politikai okokbĂłl, mert megalapĂtottĂĄk a KeresztĂŠnydemokrata PĂĄrtot. Ăt ĂŠvnyi bĂśrtĂśnt kapott. Nagyenyeden tĂśltĂśtte le a bĂźntetĂŠst. KikĂśtĂśttĂŠk, sokat kĂnoztĂĄk, vertĂŠk. GyerkĂł MĂĄria a festĂŠszetet ĂŠs a szobrĂĄszatot egyformĂĄn kedveli. Mindig az adott tĂŠma jellegzetessĂŠge hatĂĄrozza meg, hogy festmĂŠny, fa-, kĹ- vagy mĂĄrvĂĄnyszobor, esetleg agyagfigura lesz-e elgondolĂĄsĂĄbĂłl. Vannak munkĂĄi AngliĂĄban, AmerikĂĄban, NĂŠmetorszĂĄgban, AusztriĂĄban, Izraelben ĂŠs termĂŠszetesen MagyarorszĂĄgon is. Sok munkĂĄjĂĄt tĂśnkretettĂŠk annakidejĂŠn. A forrĂĄsnĂĄl cĂmĹą munkĂĄjĂĄt pĂŠldĂĄul a kiĂĄllĂtĂĄs utĂĄn ĂśsszetĂśrtĂŠk. Valamikor Hervay Gizella Ărta rĂłla: "GyerkĂł MĂĄria a lehetĹ legegyszerĹąbben jutott el a tĂśmĂśrsĂŠghez, a tĂśmbszerĹąsĂŠghez, a leegyszerĹąsĂtett formĂĄkhoz. ĂsztĂśnĂśsen, s a megmunkĂĄlandĂł anyag irĂĄnti alĂĄzatbĂłl." /TamĂĄsi Attila: "A szĂźlĹfĂśld mindig elsĹ helyen ĂĄll". BeszĂŠlgetĂŠs PĂĄkey-GyerkĂł MĂĄria festĹ- ĂŠs szobrĂĄszmĹąvĂŠsszel. = BĂĄnyavidĂŠki Ăj SzĂł (NagybĂĄnya), mĂĄrc. 28./ 2003. augusztus 9.
Magyari Lajos kĂŠt ErdĂŠlyrĹl szĂłlĂł kĂśnyvet ismertetett. ValĂłsĂĄgos irodalomtĂśrtĂŠnetet Ărt BogdĂĄn LĂĄszlĂł nemrĂŠgiben megjelent kĂśnyvĂŠben (OldĂĄs ĂŠs kĂśtĂŠs, FelsĹ-magyarorszĂĄgi KiadĂł, SzĂŠpĂrĂĄs KiadĂł, 2003), az erdĂŠlyi irodalom hetvenes-nyolcvanas ĂŠveinek tĂśrtĂŠnetĂŠt, s egy kicsit mĂŠg a kilencvenes ĂŠvekĂŠt is, hiszen csupĂĄn akkor lĂĄthattak napvilĂĄgot a kĂśtetbe vĂĄlogatott ĂrĂĄsok. BogdĂĄn csak az eltĂĄvozottak egy rĂŠszĂŠt veszi szĂĄmba e kĂśtetben (az ĂrĂĄsok ĹsvĂĄltozatai jobbĂĄra A HĂŠt cĂmĹą hetilap kilencvenes ĂŠvekben kiadott szĂĄmaiban jelentek meg), de ez a leltĂĄr - mĂŠg hiĂĄnyosan is! - felĂŠr egy szellemi exodus tĂśrtĂŠnelmi kĂśrkĂŠpĂŠvel. Az erdĂŠlyi magyar szellemisĂŠg a hetvenes ĂŠs nyolcvanas ĂŠvekben nagy vesztesĂŠgeket szenvedett: csaknem minden mĂĄsodik ĂŠrtelmisĂŠgi tĂĄvozott Ceausescu RomĂĄniĂĄjĂĄbĂłl: orvosok, jogĂĄszok, mĂŠrnĂśkĂśk, tanĂĄrok, szĂnĂŠszek, kĂŠpzĹmĹąvĂŠszek ĂŠs ĂrĂłk. Annak idejĂŠn KĂĄntor Lajos fĂŠlszĂĄz eltĂĄvozott ĂrĂłt szĂĄmolt Ăśssze, Ĺ csak a szĂŠpĂrĂłkat lajstromozta, az ĂşjsĂĄgĂrĂłk, szerkesztĹk, szakĂrĂłk hiĂĄnyoztak listĂĄjĂĄrĂłl. BogdĂĄn LĂĄszlĂł tizenhat ĂrĂłt ,,idĂŠz meg" kĂśnyvĂŠben Ăşgy, hogy vagy megszĂłlaltatja Ĺket, vagy szellemĂźket - esetleg mĂĄr csak emlĂŠkĂźket! - hĂvja tetemre e nagy erdĂŠlyi spirituĂĄlis temetĂŠsen. A ,,tizenhatok" - Csiki LĂĄszlĂł, SzĹcs GĂŠza, VĂĄri Attila, Bodor ĂdĂĄm, Ăgoston Vilmos, PĂĄskĂĄndi GĂŠza, Bodor PĂĄl, DeĂĄk TamĂĄs, MĂĄtyĂĄs B. Ferenc, MolnĂĄr H. Vilmos, Panek ZoltĂĄn, KĹrĂśssi P. JĂłzsef, Hervay Gizella, CselĂŠnyi BĂŠla, SzĂĄvai GĂŠza ĂŠs KenĂŠz Ferenc - Ăśnmagukban is kitennĂŠnek egy kisebb, de nem elhanyagolhatĂł irodalmat, ĂŠs komoly nevek hiĂĄnyoznak e nĂŠvsorbĂłl, Kocsis IstvĂĄnĂŠ, Beke GyĂśrgyĂŠ, Beke MihĂĄlyĂŠ, Bartos FerencĂŠ, BrĂŠda FerencĂŠ. TĂŠny, hogy ezt a pĂŠldĂĄtlan ĂśncsonkĂtĂĄst soha nem fogja kiheverni az erdĂŠlyi magyar irodalom, mert ,,nagy visszatĂŠrĹk" nincsenek (mĂŠg SzĹcs GĂŠza pĂŠldĂĄja sem eklatĂĄns), a kĂŠrdĂŠs az, hogy mennyire maradtak, maradnak erdĂŠlyi magyar ĂrĂłk a MagyarorszĂĄgra (esetleg tĂĄvolabbra - Veress ZoltĂĄn...) ĂĄttelepedettek. HorvĂĄth Arany kĂśnyve /A csillagok nem ĂĄlmodnak, RomĂĄniai Magyar KĂśzgazdĂĄszok TĂĄrsasĂĄga, KolozsvĂĄr, 2002/ a mai erdĂŠlyi valĂłsĂĄgot vallatja, jĂĄrja a vidĂŠket KolozsvĂĄrtĂłl KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyig, SzĂĄszmedgyestĹl CsĂksomlyĂłn, MarosvĂŠcsen, CsernĂĄtonon ĂĄt ki egĂŠszen a legĂĄrvĂĄbb magyarok, a csĂĄngĂłk fĂśldjĂŠig. HorvĂĄth Arany a teremtĹ, a bĂĄtor embert keresi, aki szembeszĂĄll kĂśrĂźlmĂŠnyei ellehetetlenĂźlĂŠsĂŠvel is, s teremteni prĂłbĂĄl a mĂĄr-mĂĄr rommĂĄ vĂĄlt ĂśrĂśksĂŠg alapjain. Mint az a magyarigeni lelkipĂĄsztor, ki Ăşgy vĂĄllalt egy eklĂŠzsiĂĄt, hogy tudta, nĂŠgy reformĂĄtus hĂve maradt, s kĂvĂźlĂźk esetleg mĂŠg tucatnyi katolikushoz szĂłlhat anyanyelvĂźnkĂśn. /Magyari Lajos: KĂŠt kĂśnyv ErdĂŠlyrĹl. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), aug. 9./2003. november 13.
November elejĂŠn tartottĂĄk a XV. Ĺszi SzavalĂłversenyt GyergyĂłszentmiklĂłson. A Salamon ErnĹ LĂceumban 26 diĂĄk versenyzett, akik BarĂłtrĂłl, SzĂŠkelykeresztĂşrrĂłl, KolozsvĂĄrrĂłl, SzilĂĄgysomlyĂłrĂłl, MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl ĂŠs CsĂkszeredĂĄbĂłl ĂŠrkeztek. Az idĂŠn a kĂśtelezĹ verset mindkĂŠt korcsoport szĂĄmĂĄra Bartalis JĂĄnostĂłl vĂĄlasztottĂĄk. A szabadon vĂĄlasztott versek kĂśltĹi kĂśzĂśtt szerepelt: Faludy GyĂśrgy, Wass Albert, Ăprily Lajos, SzĹcs KĂĄlmĂĄn, SzilĂĄgyi Domokos, Hervay Gizella, JĂłzsef Attila, Ady Endre, PetĹfi SĂĄndor, Bakai IstvĂĄn, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, Bartalis JĂĄnos, Bartis Ferenc ĂŠs mĂĄsok. A szĂnvonal magas volt. /GĂĄl Ăva Emese: XV. Ĺszi SzavalĂłverseny. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 13./ 2003. november 24.
Nov. 19-ĂŠn a bukaresti PetĹfi HĂĄzban MolnĂĄr Szabolcs, a Bukaresti HungarolĂłgia tanszĂŠkvezetĹje jĂłvoltĂĄbĂłl a Szent LĂĄszlĂł hermĂĄt bemutatĂł rĂśvid filmet mutattĂĄk be. EzutĂĄn a Kriterion KĂśnyvkiadĂł igazgatĂłja, H. SzabĂł Gyula a kiadĂłi kĂśnyvĂşjdonsĂĄgokrĂłl szĂĄmolt be. KiadtĂĄk HarsĂĄnyi Zsolt Mathias rex cĂmĹą kĂśnyvĂŠt; egy fiatal nyĂregyhĂĄzi tanĂĄr, Antal Attila VilĂĄgalkotĂł elemek Ăprily Lajos kĂśltĂŠszetĂŠben cĂmĹą monogrĂĄfiĂĄjĂĄt ĂŠs BalĂĄzs Imre JĂłzsef Hervay Gizella kĂśltĂŠszetĂŠt ĂşjraĂŠrtĂŠkelĹ kĂśnyvĂŠt. A rĂŠgi TĂŠka sorozatbĂłl harminc kĂśnyvet szeretnĂŠnek ismĂŠt kiadni, ezek kĂśzĂźl megjelent KĹrĂśsi Csoma SĂĄndor Buddha ĂŠlete ĂŠs tanĂtĂĄsa cĂmĹą kĂśnyve; a mĂĄsodik (Ăşjra)kiadĂĄsnĂĄl tart SzabĂł Attila ĂŠs ErzsĂŠbet alkotĂĄsa, melynek hĂĄrom nyelvĹą cĂme kĂśzĂźl a magyar: ErdĂŠlyi helysĂŠgnĂŠvszĂłtĂĄr. A 60 ĂŠves KirĂĄly LĂĄszlĂłt kĂśszĂśntĂśtte a kiadĂł egy, a szerzĹ prĂłzai ĂrĂĄsait tartalmazĂł kĂśtet kiadĂĄsĂĄval, miutĂĄn CD-t is kĂŠszĂtettek verseirĹl. Magyar fa sorsa cĂmmel jelent meg a Makkai SĂĄndor nĂŠgy tanulmĂĄnyĂĄt tartalmazĂł kĂśtet. Egy fiatal szerzĹ, Vallasek JĂşlia SajtĂłtĂśrtĂŠneti esszĂŠiben a PĂĄsztortĹąz, a Helikon, a Hitel ĂŠs a TermĂŠs folyĂłiratokrĂłl Ărt. /GĂĄspĂĄr Hajnal: Este a PetĹfi HĂĄzban. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 24./