udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
2
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-2
NĂŠvmutatĂł:
Fassel, Horst
2003. januĂĄr 21.
2002-ben mĂşlt 125 ĂŠve annak, hogy a kolozsvĂĄri egyetem kĂŠt professzora /a 26 ĂŠves Meltzl HugĂł ĂŠs a nyolcadik ĂŠvtizedĂŠben jĂĄrĂł Brassai SĂĄmuel/ ĂśsszefogĂĄsĂĄval egy vilĂĄgviszonylatban ĂşttĂśrĹ folyĂłirat indult KolozsvĂĄron ĂsszehasonlĂtĂł IrodalomtĂśrtĂŠnelmi Lapok cĂmmel. Az ĂŠvente kĂŠt kĂśtetbe sorolt hĂşsz szĂĄmot megjelentetĹ folyĂłirat eleinte hat, majd tĂz nyelven kĂśzĂślt eredeti alkotĂĄsokat, elemzĹ tanulmĂĄnyokat. A hĂranyagot magyarul vagy vilĂĄgnyelveken adtĂĄk kĂśzre. Az 1888 elejĂŠn megszĹąnt lapban tĂśbb mint 20 nyelven jelentek meg eredeti vagy fordĂtott alkotĂĄsok, kĂśztĂźk olyan nyelveken, mint a svĂŠd, finn, izlandi, holland, ĂśrmĂŠny, cigĂĄny, albĂĄn, romĂĄn, kĂnai, japĂĄn, arab. A tĂśbb mint szĂĄz munkatĂĄrs mind az Ăśt kontinenst kĂŠpviselte. Brassai 1883-ban - nyugdĂjba vonulvĂĄn - kilĂŠpett a szerkesztĹsĂŠgbĹl. MagyarorszĂĄgi ĂŠs erdĂŠlyi kutatĂłk tĂśbb dolgozatban ismertettĂŠk a lapot magyarul, romĂĄnul, sĹt, idegen nyelveken is. Gaal GyĂśrgy 1975-ben magyar nyelvĹą antolĂłgiĂĄt ĂĄllĂtott Ăśssze a lap kĂśzlemĂŠnyeibĹl, a nĂŠpszerĹą TĂŠka-sorozat szĂĄmĂĄra. Horst Fassel, a kolozsvĂĄri egyetem vĂŠgzettje, jelenleg a tĂźbingeni egyetem Duna Menti SvĂĄb TĂśrtĂŠnelmi ĂŠs Honismereti IntĂŠzetĂŠnek munkatĂĄrsa elhatĂĄrozta, hogy Ăşjra kinyomtatja a folyĂłirat ĂŠvfolyamait. A kolozsvĂĄri egyetem NĂŠmet IntĂŠzetĂŠvel tĂĄrsulva 2002 ĹszĂŠn meg is jelentette az elsĹ ĂŠvfolyamot, a folyĂłirat latin cĂmĂŠt hasznĂĄlva fĹcĂmkĂŠnt: Hugo Meltzl - Samuel Brassai: Acta Comparationis Litterarum Universarum. Jahrgang I. (1877) Cluj-Napoca - Klausenburg, 2002. /Gaal GyĂśrgy: Az ĂsszehasonlĂtĂł IrodalomtĂśrtĂŠnelmi Lapok Ăşj kiadĂĄsa. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 21./2005. oktĂłber 25.
TemesvĂĄr szellemi ĂŠletĂŠnek kimagaslĂł esemĂŠnye volt a BĂĄnsĂĄgi ĂrĂłk LexikonĂĄnak ĂźnnepĂŠlyes bemutatĂłja. Alexandru Ruja irodalomkritikus, a lexikon tervĂŠnek elĹkĂŠszĂtĹje tĂśbb mint kĂŠt esztendeje dolgozott nĂŠpes csapattal. ĂrĂłk, irodalomtĂśrtĂŠnĂŠszek, egyetemi tanĂĄrok, diĂĄkok bevonĂĄsĂĄval kĂŠszĂźlt el a terjedelmes, 933 oldalnyi szĂśveget tartalmazĂł kĂśtet, mely a Nyugati Egyetem filolĂłgiai tanszĂŠke ĂŠs a nĂŠmetorszĂĄgi Institut fĂźr Donauschwabische Geschichte und Landeskunde TĂźbingen kĂśzĂśs kiadĂĄsĂĄban jelent meg az Editura Universitatii de Vest kĂśnyvkiadĂłnĂĄl. Az elsĹ, romĂĄn nyelvĹą kiadĂĄsban e vidĂŠk szellemi hagyomĂĄnyainak megfelelĹen a romĂĄn ĂrĂłk mellett helyet kaptak a magyar, nĂŠmet, szerb, szlovĂĄk ĂrĂłk is, akik az elmĂşlt tĂśbb mint ĂśtszĂĄz esztendĹ sorĂĄn maradandĂłt alkottak e tĂĄjon. Ăgy gyĹąlt Ăśssze az a valĂłsĂĄgos kincsestĂĄr: A frissen megjelent lexikon nĂŠmet kiadĂĄsa is kĂŠszĂźl, Horst Fassel nĂŠmet ĂrĂł ĂŠs irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz gondozĂĄsĂĄban. A lexikonban 41 magyar ĂrĂł nevĂŠvel talĂĄlkozik az olvasĂł TemesvĂĄri PelbĂĄrttĂłl a kortĂĄrs alkotĂłkig. A gazdag nĂŠvsorbĂłl nĂŠhĂĄny nĂŠv: Anavi ĂdĂĄm, Balogh EdgĂĄr, BĂĄrĂĄnyi Ferenc, BĂĄrĂĄnyi LĂĄszlĂł IldikĂł, Bodor PĂĄl, BĂśszĂśrmĂŠnyi ZoltĂĄn, Csiky Gergely, Endre KĂĄroly, FranyĂł ZoltĂĄn, Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Kaffka Margit, KĂłs KĂĄroly, Mandics GyĂśrgy, OrmĂłs Zsigmond, RĂŠvai MiklĂłs, Szabolcska MihĂĄly, SzĂĄsz JĂĄnos, Szombati SzabĂł IstvĂĄn⌠A nĂŠvsort bĹvĂthetĹ lenne, mert nem teljes, de ilyen rangos bemutatĂĄsban mĂŠg nem volt rĂŠsze a magyar szerzĹknek. A szerkesztĹ bizottsĂĄgban SzekernyĂŠs JĂĄnos mellett (aki a legtĂśbb szĂłcikk szerzĹje), BalĂĄzs Imre JĂłzsef ĂŠs PongrĂĄcz P. MĂĄria vett rĂŠszt. /PongrĂĄcz P. MĂĄria: âKincstĂĄriâ lexicon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
lapozĂĄs: 1-2