udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
99
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 ... 91-99
NĂŠvmutatĂł:
I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy /erdĂŠlyi fejedelem/
1996. augusztus 6.
A Magyar ReformĂĄtus VilĂĄgtalĂĄlkozĂł partiumi fĹrendezvĂŠnye aug. 6-ĂĄn volt NagyvĂĄradon, ahol I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy hitvesĂŠnek, LorĂĄntffy ZsuzsannĂĄnak egĂŠsz alakos szobrĂĄt /Gergely IstvĂĄn (KolozsvĂĄr) szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt/ avattĂĄk fel, a nagyvĂĄradolaszi templom elĹtti parkban. Az utolsĂł napokban bonyodalmak tĂĄmadtak, a benyĂşjtott engedĂŠlyezĂŠsi dokumentumon a mĹąemlĂŠkvĂŠdelmi felĂźgyelet korĂĄbban nem hiĂĄnyolt pecsĂŠtjĂŠnek hiĂĄnyzĂĄsa miatt 1,6 milliĂł lej bĂźntetĂŠst rĂłttak ki, ennek megfizetĂŠse utĂĄn tĂśrtĂŠnhetett a szobor leleplezĂŠse. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł mĂŠltatta a reformĂĄtus nagyasszony ĂŠrdemeit, a magyar iskola szolgĂĄlatĂĄban vĂŠgzett munkĂĄssĂĄgĂĄt. I. RĂĄkĂłczi GyĂśrggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox romĂĄnsĂĄg anyanyelvĂŠn olvashassa a BibliĂĄt ĂŠs anyanyelvĂŠn tanulhasson. LorĂĄntffy Zsuzsanna alapĂtotta az elsĹ erdĂŠlyi romĂĄn iskolĂĄt Fogarasban. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk beszĂŠdĂŠben visszautasĂtotta azt a rĂĄgalmat, hogy a szobrot Eminescu eltĂĄvolĂtott szobrĂĄnak talapzatĂĄra emeltĂŠk volna. A szoboravatĂĄs utĂĄn a mintegy hĂĄromezres tĂśmeg elzarĂĄndokolt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkkel a LorĂĄntffy Zsuzsanna LeĂĄnygimnĂĄzium egykori ĂŠpĂźletĂŠhez, amelyben jelenleg a romĂĄn Andrei Saguna KĂśzĂŠpiskola mĹąkĂśdik. Szerettek volna bemenni az ĂŠpĂźlet dĂsztermĂŠbe, ott alakult meg ugyanis hetvenĂśt ĂŠve a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet, azonban nem kaptak bebocsĂĄtĂĄsi engedĂŠlyt, a tanfelĂźgyelĹsĂŠg fertĹtlenĂtĂŠsre hivatkozott. Nem engedĂŠlyeztĂŠk azt sem, hogy a reformĂĄtus tanĂtĂłkĂŠpzĹ kilencven ĂŠvvel ezelĹtti felavatĂĄsĂĄnak ĂŠvfordulĂłjĂĄra emlĂŠkezĹ magyar ĂŠs romĂĄn nyelvĹą emlĂŠktĂĄblĂĄkat elhelyezzenek az ĂŠpĂźlet falĂĄn. A reformĂĄtus templom szomszĂŠdsĂĄgĂĄban ĂĄtadtĂĄk rendeltetĂŠsĂŠnek a LorĂĄntffy Zsuzsanna EgyhĂĄzi KĂśzpontot ĂŠs az Ăşj ReformĂĄtus EgyhĂĄzi MĂşzeumot. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), aug. 7./ Az I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy ĂĄltal kiadott romĂĄn nyelvĹą Ăjtestamentum /cirill betĹąs/ 1648-ban jelent meg, GyulafehĂŠrvĂĄron.1996. augusztus 6.
A Magyar ReformĂĄtus VilĂĄgtalĂĄlkozĂł partiumi fĹrendezvĂŠnye aug. 6-ĂĄn volt NagyvĂĄradon, ahol I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy hitvesĂŠnek, LĂłrĂĄntffy ZsuzsannĂĄnak egĂŠsz alakos szobrĂĄt /Gergely IstvĂĄn (KolozsvĂĄr) szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt/ avattĂĄk fel, a nagyvĂĄradolaszi templom elĹtti parkban. Az utolsĂł napokban bonyodalmak tĂĄmadtak, a benyĂşjtott engedĂŠlyezĂŠsi dokumentumon a mĹąemlĂŠkvĂŠdelmi felĂźgyelet korĂĄbban nem hiĂĄnyolt pecsĂŠtjĂŠnek hiĂĄnyzĂĄsa miatt 1,6 milliĂł lej bĂźntetĂŠst rĂłttak ki, ennek megfizetĂŠse utĂĄn tĂśrtĂŠnhetett a szobor leleplezĂŠse. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł mĂŠltatta a reformĂĄtus nagyasszony ĂŠrdemeit, a magyar iskola szolgĂĄlatĂĄban vĂŠgzett munkĂĄssĂĄgĂĄt. I. RĂĄkĂłczi GyĂśrggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox romĂĄnsĂĄg anyanyelvĂŠn olvashassa a BibliĂĄt ĂŠs anyanyelvĂŠn tanulhasson. LorĂĄntffy Zsuzsanna alapĂtotta az elsĹ erdĂŠlyi romĂĄn iskolĂĄt Fogarasban. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk beszĂŠdĂŠben visszautasĂtotta azt a rĂĄgalmat, hogy a szobrot Eminescu eltĂĄvolĂtott szobrĂĄnak talapzatĂĄra emeltĂŠk volna. A szoboravatĂĄs utĂĄn a mintegy hĂĄromezres tĂśmeg elzarĂĄndokolt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkkel a LorĂĄntffy Zsuzsanna LeĂĄnygimnĂĄzium egykori ĂŠpĂźletĂŠhez, amelyben jelenleg a romĂĄn Andrei Saguna KĂśzĂŠpiskola mĹąkĂśdik. Szerettek volna bemenni az ĂŠpĂźlet dĂsztermĂŠbe, ott alakult meg ugyanis hetvenĂśt ĂŠve a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet, azonban nem kaptak bebocsĂĄtĂĄsi engedĂŠlyt, a tanfelĂźgyelĹsĂŠg fertĹtlenĂtĂŠsre hivatkozott. Nem engedĂŠlyeztĂŠk azt sem, hogy a reformĂĄtus tanĂtĂłkĂŠpzĹ kilencven ĂŠvvel ezelĹtti felavatĂĄsĂĄnak ĂŠvfordulĂłjĂĄra emlĂŠkezĹ magyar ĂŠs romĂĄn nyelvĹą emlĂŠktĂĄblĂĄkat elhelyezzenek az ĂŠpĂźlet falĂĄn. A reformĂĄtus templom szomszĂŠdsĂĄgĂĄban ĂĄtadtĂĄk rendeltetĂŠsĂŠnek a LorĂĄntffy Zsuzsanna EgyhĂĄzi KĂśzpontot ĂŠs az Ăşj ReformĂĄtus EgyhĂĄzi MĂşzeumot. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), aug. 7./ Az I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy ĂĄltal kiadott romĂĄn nyelvĹą Ăjtestamentum /cirill betĹąs/ 1648-ban jelent meg, GyulafehĂŠrvĂĄron.1996. augusztus 26.
IllyefalvĂĄn tavasszal szĂłrvĂĄnykutatĂĄsi tanĂĄcskozĂĄst tartottak. A tanĂĄcskozĂĄson elhangzottak BodĂł Barna szerkesztĂŠsĂŠben megjelentek Jelen ĂŠs jĂśvĹ a szĂłrvĂĄnykutatĂĄsban cĂmmel. A SzabadsĂĄg rĂŠszleteket kĂśzĂśl a tanĂĄcskozĂĄs anyagĂĄbĂłl, a szĂłrvĂĄnyok kialakulĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł rĂŠszbĹl, amely visszapillant a magyar tĂśrtĂŠnelmi mĂşltra. Az erdĂŠlyi magyarsĂĄg elsĹ nagy pusztulĂĄsĂĄt az 1241-es tatĂĄrjĂĄrĂĄs okozta, majd a pestis. A XIV. szĂĄzadban kezdtek nagy tĂśmegben betelepedni a romĂĄnok. II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy lengyelorszĂĄgi hadjĂĄrata idejĂŠn, 1657 ĂŠs 1661 kĂśzĂśtt tĂśrĂśk ĂŠs tatĂĄr hadak egĂŠsz ĂśsszefĂźggĹ terĂźleteken kipusztĂtottĂĄk a magyarsĂĄgot. A Horea-felkelĂŠs Hunyad, AlsĂł-FehĂŠr, Torda ĂŠs Kolozs megyĂŠre terjedt ki, a jelszĂł sok helyĂźtt a magyarok likvidĂĄlĂĄsa volt. Horea emberei 173 magyar falut pusztĂtottak el, elpusztult ZarĂĄnd megye magyarsĂĄgĂĄnak jĂł rĂŠsze, Zalatna vidĂŠkĂŠnek, Ribice, AbrudbĂĄnya, Verespatak vidĂŠkĂŠnek magyarsĂĄga. Az 1848-as szabadsĂĄgharc idejĂŠn egĂŠsz vidĂŠkek magyarsĂĄgĂĄt ĂśltĂŠk meg. 1848 oktĂłber 17-ĂŠn kezdĹdĂśtt AlsĂł-FehĂŠr megyĂŠben a tĂĄmadĂĄs a magyar telepĂźlĂŠsek ellen, azutĂĄn kĂśvetkezett AranyosszĂŠk, ZarĂĄnd megye, Kolozs ĂŠs Torda megye. EgyedĂźl ZalatnĂĄn 700 magyart Ăśltek meg a romĂĄn nĂŠpfelkelĹk, november vĂŠgĂŠn ZentelkĂŠt ĂŠs KalotaszentkirĂĄlyt ĂŠgettĂŠk fel. 1849. januĂĄrjĂĄban Nagyenyeden legkevesebb 600 magyart Ăśltek meg az Axente ĂŠs Prodan vezette romĂĄn csapatok. Nagyenyed majdnem teljesen leĂŠgett. A szabadsĂĄgharc idejĂŠn mintegy 9-10 ezer magyart Ăśltek meg romĂĄn csapatok. A magyar hatĂłsĂĄgok megkezdtĂŠk az emberĂślĂŠssel, gyĂşjtogatĂĄssal gyanĂşsĂtott romĂĄnok ĂśsszeszedĂŠsĂŠt, bĂrĂłsĂĄgi ĂtĂŠletekkel vagy anĂŠlkĂźl mintegy 4500 romĂĄn vesztette ĂŠletĂŠt. - Trianon utĂĄn hatalmas tĂśmegek kivĂĄndoroltak, ugyanez tĂśrtĂŠnt a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn is. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), aug. 26./ SzĂłrvĂĄnytanĂĄcskozĂĄs SepsiillyefalvĂĄn mĂĄrc. 22-24-ĂŠn: 470. sz. jegyzet.1996. augusztus 26.
IllyefalvĂĄn tavasszal szĂłrvĂĄnykutatĂĄsi tanĂĄcskozĂĄst tartottak. A tanĂĄcskozĂĄson elhangzottak BodĂł Barna szerkesztĂŠsĂŠben megjelentek Jelen ĂŠs jĂśvĹ a szĂłrvĂĄnykutatĂĄsban cĂmmel. A SzabadsĂĄg rĂŠszleteket kĂśzĂśl a tanĂĄcskozĂĄs anyagĂĄbĂłl, a szĂłrvĂĄnyok kialakulĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł rĂŠszbĹl, amely visszapillant a magyar tĂśrtĂŠnelmi mĂşltra. Az erdĂŠlyi magyarsĂĄg elsĹ nagy pusztulĂĄsĂĄt az 1241-es tatĂĄrjĂĄrĂĄs okozta, majd a pestis. A XIV. szĂĄzadban kezdtek nagy tĂśmegben betelepedni a romĂĄnok. II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy lengyelorszĂĄgi hadjĂĄrata idejĂŠn, 1657 ĂŠs 1661 kĂśzĂśtt tĂśrĂśk ĂŠs tatĂĄr hadak egĂŠsz ĂśsszefĂźggĹ terĂźleteken kipusztĂtottĂĄk a magyarsĂĄgot. A Horea-felkelĂŠs Hunyad, AlsĂł-FehĂŠr, Torda ĂŠs Kolozs megyĂŠre terjedt ki, a jelszĂł sok helyĂźtt a magyarok likvidĂĄlĂĄsa volt. Horea emberei 173 magyar falut pusztĂtottak el, elpusztult ZarĂĄnd megye magyarsĂĄgĂĄnak jĂł rĂŠsze, Zalatna vidĂŠkĂŠnek, Ribice, AbrudbĂĄnya, Verespatak vidĂŠkĂŠnek magyarsĂĄga. Az 1848-as szabadsĂĄgharc idejĂŠn egĂŠsz vidĂŠkek magyarsĂĄgĂĄt ĂśltĂŠk meg. 1848 oktĂłber 17-ĂŠn kezdĹdĂśtt AlsĂł-FehĂŠr megyĂŠben a tĂĄmadĂĄs a magyar telepĂźlĂŠsek ellen, azutĂĄn kĂśvetkezett AranyosszĂŠk, ZarĂĄnd megye, Kolozs ĂŠs Torda megye. EgyedĂźl ZalatnĂĄn 700 magyart Ăśltek meg a romĂĄn nĂŠpfelkelĹk, november vĂŠgĂŠn ZentelkĂŠt ĂŠs KalotaszentkirĂĄlyt ĂŠgettĂŠk fel. 1849. januĂĄrjĂĄban Nagyenyeden legkevesebb 600 magyart Ăśltek meg az Axente ĂŠs Prodan vezette romĂĄn csapatok. Nagyenyed majdnem teljesen leĂŠgett. A szabadsĂĄgharc idejĂŠn mintegy 9-10 ezer magyart Ăśltek meg romĂĄn csapatok. A magyar hatĂłsĂĄgok megkezdtĂŠk az emberĂślĂŠssel, gyĂşjtogatĂĄssal gyanĂşsĂtott romĂĄnok ĂśsszeszedĂŠsĂŠt, bĂrĂłsĂĄgi ĂtĂŠletekkel vagy anĂŠlkĂźl mintegy 4500 romĂĄn vesztette ĂŠletĂŠt. - Trianon utĂĄn hatalmas tĂśmegek kivĂĄndoroltak, ugyanez tĂśrtĂŠnt a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn is. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), aug. 26./ SzĂłrvĂĄnytanĂĄcskozĂĄs SepsiillyefalvĂĄn mĂĄrc. 22-24-ĂŠn: 470. sz. jegyzet.2000. mĂĄjus 9.
MĂĄj. 6-7-ĂŠn SzatmĂĄrnĂŠmetiben tartotta az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet (EME) BĂślcsĂŠszet Nyelv ĂŠs TĂśrtĂŠnettudomĂĄnyi szakosztĂĄlya vĂĄndorgyĹąlĂŠsĂŠt, melynek tĂŠmĂĄja az ĂĄllamalapĂtĂĄs ĂŠs a keresztĂŠnysĂŠg felvĂŠtelĂŠnek 1000. ĂŠvfordulĂłja. Riedl Rudolf, SzatmĂĄr Megye prefektusa nagy eredmĂŠnykĂŠnt emlĂtette az elmĂşlt tĂz ĂŠv vĂĄltozĂĄsait, hiszen 1989 elĹtt nem lehetett ilyen tanĂĄcskozĂĄsokat "legĂĄlis formĂĄba Ăśnteni". /MĂşlt nĂŠlkĂźl nincs identitĂĄstudat. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 9./ A tanĂĄcskozĂĄs helyszĂne a Scheffer JĂĄnos LelkipĂĄsztori KĂśzpont volt. Egyed Ăkos professzor elmondta, hogy az EME elsĹ ilyen gyĹąlĂŠsĂŠt 1906-ban MarosvĂĄsĂĄrhelyen tartottĂĄk. A helyi lakosok szĂĄmĂĄra talĂĄn a legĂŠrdekesebb dolgozatot (SzatmĂĄr ĂŠs NĂŠmeti az ĂĄllamalapĂtĂĄs korĂĄban) Bura LĂĄszlĂł mutatta be. SzĂĄmos kĂźlfĂśldi ĂŠs belfĂśldi elĹadĂłt meghĂvtak a szervezĹk: NĂŠmeti JĂĄnost (SzatmĂĄr vĂĄrmegye telepĂźlĂŠstĂśrtĂŠnete az ĂrpĂĄdkorban), SzĹts PĂŠtert (Az ĂĄkosi reformĂĄtus templomra vonatkozĂł rĂŠgĂŠszeti adatok), Radics KĂĄlmĂĄnt (ErdĂŠlyi fejedelmek oklevelei a HajdĂş-Bihari Megyei LevĂŠltĂĄrban), Henzsel ĂgotĂĄt (II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy ĂŠs SzatmĂĄr megye), PĂĄl Juditot (Az ĂśrmĂŠnyek szerepe ErdĂŠly gazdasĂĄgi ĂŠletĂŠbe), Egyed Ăkost (Az utolsĂł erdĂŠlyi rendi orszĂĄggyĹąlĂŠs 1848-ban), Balogh GĂŠzĂĄt (A krasznacĂŠgĂŠnyi ĂrpĂĄd-kori reformĂĄtus templom), ErĹs GĂĄbort (Manumissio ĂŠs jobbĂĄgynemesĂtĂŠs SzatmĂĄr vĂĄrmegyĂŠben, 17-18 szĂĄzad), Sipos GĂĄbort (EgyhĂĄztĂśrtĂŠneti elĹadĂĄs), Balogh BĂŠlĂĄt (A mĂĄramarosszigeti ReformĂĄtus LĂceum szerepe a tĂŠrsĂŠg mĹąvelĹdĂŠsĂŠnek alakĂtĂĄsĂĄban), Gazdag IstvĂĄnt (Debrecen ĂŠs HajdĂş megye felkĂŠszĂźl az ezredfordulĂł megĂźnneplĂŠsĂŠre), Kiss AndrĂĄst (A SzatmĂĄr vĂĄrmegyei nĂłtĂĄrius KĂślcsey Ferenc). A vĂĄndorgyĹąlĂŠst mĂĄjus 7-ĂŠn kirĂĄndulĂĄs zĂĄrta, melynek sorĂĄn az ĂŠrdeklĹdĹk megtekinthettĂŠk a megye mĹąemlĂŠkeit. /Ilonczai TamĂĄs: MĂşlt nĂŠlkĂźl nincs identitĂĄstudat. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 10./ Egyed Ăkos, az EME BĂślcsĂŠszeti, Nyelv- ĂŠs TĂśrtĂŠnettudomĂĄnyi SzakosztĂĄlyĂĄnak az elnĂśke a szatmĂĄrnĂŠmeti vĂĄndorgyĹąlĂŠsrĹl leszĂśgezte: ezek mindig megnyilatkozĂĄsi fĂłrumok, ugyanakkor lehetĹsĂŠget adnak helyi tudomĂĄnyos mĹąhelyek bemutatkozĂĄsĂĄra is. HozzĂĄtette: bĂźszkĂŠk lehetĂźnk a tĂśrtĂŠnelmĂźnkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott elĹadĂĄsok egytĹl egyig forrĂĄsfeldolgozĂĄson alapultak. Ez emeli a rendezvĂŠny jelentĹsĂŠgĂŠt, tudomĂĄnyos rangjĂĄt. /KereskĂŠnyi SĂĄndor: Egyed Ăkos akadĂŠmikus: "BĂźszkĂŠk lehetĂźnk a tĂśrtĂŠnelmĂźnkre!" = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), mĂĄj. 10./2001. ĂĄprilis 30.
Ăpr. 28-ĂĄn NagykĂĄrolyban, a KĂĄrolyi-kastĂŠlyban megnyĂlt a RĂĄkĂłczi Ăştja cĂmĹą kiĂĄllĂtĂĄs, Az ĂŠlĹ RĂĄkĂłczi rendezvĂŠnysorozat keretĂŠben. A kiĂĄllĂtĂĄs anyaga egy hĂłnap mĂşlva SzatmĂĄrnĂŠmetiben, majd MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂŠs a szĂŠkelyfĂśldi vĂĄrosokban lesz megtekinthetĹ. A sĂĄrospataki RĂĄkĂłczi MĂşzeumban ĂśsszeĂĄllĂtott kiĂĄllĂtĂĄs itteni bemutatĂĄsa Ăźzenetet is hordoz, Ăśsszekapcsolja azokat az egykori RĂĄkĂłczi uradalmakat, birtokokat, amelyek vonzĂĄskĂśrĂŠben ma is RĂĄkĂłczi kultuszhelyek szervezĹdnek, intĂŠzmĂŠnyek mĹąkĂśdnek, kĂźlĂśnbĂśzĹ egyesĂźletek Ĺrzik a fejedelem emlĂŠkĂŠt, fejtette ki TamĂĄs Edit, a sĂĄrospataki RĂĄkĂłczi MĂşzeum munkatĂĄrsa. A kiĂĄllĂtĂĄst elĹszĂśr PĂĄrizs elĹvĂĄrosĂĄban mutattĂĄk be 1998-ban. A bemutatott anyagot 1998 utĂĄn a RĂĄkĂłcziak munkĂĄcsi vĂĄrĂĄba vittĂŠk. Ez a kiĂĄllĂtĂĄs tĂśbb mint a szabadsĂĄgharc, illetve II. RĂĄkĂłczi Ferenc ĂŠletĂŠnek a bemutatĂĄsa. Felvillantja a csalĂĄd tĂśrtĂŠnetĂŠt, a XVII. szĂĄzad elejĂŠtĹl, I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy ĂŠs LorĂĄntffy Zsuzsanna idĹszakĂĄtĂłl kezdĹdĹen, utal a WesselĂŠnyi-fĂŠle ĂśsszeeskĂźvĂŠsre, majd II. RĂĄkĂłczi Ferenc ĂŠletĂŠnek a vĂŠgigkĂsĂŠrĂŠse rĂŠvĂŠn a szabadsĂĄgharc esemĂŠnyeit elevenĂti meg. /PĂĄrizs utĂĄn NagykĂĄrolyban is megnyĂlt a RĂĄkĂłczi Ăştja cĂmĹą kiĂĄllĂtĂĄs. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), ĂĄpr. 30./2001. december 16.
Az ErdĂŠlyi PĂźspĂśksĂŠget 1009-ben alapĂtotta Szent IstvĂĄn kirĂĄly, ebbĹl a szĂĄzadbĂłl valĂł a GyulafehĂŠrvĂĄron ĂŠpĂźlt elsĹ szĂŠkesegyhĂĄz is. Ennek helyĂŠn lĂŠtesĂźlt a mĂĄsodik katedrĂĄlis is, amelyet valĂłszĂnĹąleg Szent LĂĄszlĂł kirĂĄly uralkodĂĄsa alatt kezdek ĂŠpĂteni. A tĂśrtĂŠnelem sorĂĄn tĂśbbszĂśr kĂĄrt szenvedett ĂŠs ĂĄtĂŠpĂtettĂŠk, Ăgy nyerte el mai formĂĄjĂĄt a gyulafehĂŠrvĂĄri szĂŠkesegyhĂĄz. TĂśbb tĂśrtĂŠnelmi szemĂŠlyisĂŠg nyugszik a templomban, Ăgy Hunyadi JĂĄnos, Hunyadi LĂĄszlĂł, JĂĄnos Zsigmond ĂŠs Izabella kirĂĄlynĂŠ, I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy fejedelem ĂŠs Martinuzzi GyĂśrgy bĂboros. A GyulafehĂŠrvĂĄri EgyhĂĄzmegyĂŠnek - a 2000. ĂŠvben megjelent jubileumi sematizmus szerint - 500 ezer hĂve van, 304 temploma, ebbĹl 258 plĂŠbĂĄniatemplom, 350 papja /kĂśzĂźlĂźk 43 nyugdĂjas, 111 fĹ pedig 40 ĂŠvnĂŠl fiatalabb/. /Czoborczy Bence: A GyulafehĂŠrvĂĄri EgyhĂĄzmegyĂŠben. = KeresztĂŠny Ălet (Budapest), dec. 16./2002. december 13.
AkĂĄrcsak Ăśt ĂŠve minden decemberben, idĂŠn is elhozzĂĄk a cserkĂŠszek NagyvĂĄradra is a betlehemi lĂĄngot. BĂŠcsbĹl - cserkĂŠszek kĂsĂŠretĂŠben - rendszerint egy-egy fogyatĂŠkos gyermek indul JĂŠzus szĂźletĂŠsĂŠnek helyszĂnĂŠre, hogy az ottani ĂśrĂśkmĂŠcsesbĹl lĂĄngot vegyen. LĂĄmpĂĄsba zĂĄrva hozzĂĄk aztĂĄn repĂźlĹvel, autĂłval, vonattal, adjĂĄk kĂŠzrĹl-kĂŠzre a cserkĂŠszek. VĂĄradra dec. 15-ĂŠn, vasĂĄrnap dĂŠlelĹtt ĂŠrkezik a betlehemi lĂĄng. Pontosabban nem lehet behatĂĄrolni az idĹt, hiszen az aprĂł fĂŠnyt hozĂł csapat, ĂŠlĂŠn GĂĄl SĂĄndorral, a RomĂĄniai Magyar CserkĂŠszszĂśvetsĂŠg elnĂśkĂŠvel, MagyarorszĂĄgrĂłl ĂŠrkezik, s nem tudni, hogy a jelzett idĹn belĂźl mikor sikerĂźl idejutniuk. A messzirĹl ĂŠrkezĹ fĂŠnyt fogadjĂĄk, ĂŠs szentestĂŠig Ĺrzik a BazilikĂĄban, de a 94. szĂĄmĂş I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy CserkĂŠszcsapat is kĂŠszĂźlnek a fogadĂĄsĂĄra. A betlehemi lĂĄng hozĂłi rĂśvid pihenĹ utĂĄn folytatjĂĄk Ăştjukat az orszĂĄg belseje felĂŠ, az itt hagyott szeretetfĂŠnyt azonban a vĂĄradi cserkĂŠszek elviszik templomokba, iskolĂĄkba, kĂźlĂśnbĂśzĹ egyesĂźletekhez ĂŠs magĂĄnyos emberekhez, s bĂĄrkihez, aki a betlehemi fĂŠnyt szeretnĂŠ otthonĂĄban tudni. /T. SzabĂł Edit: Ărkezik a betlehemi lĂĄng. = Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), dec. 13./2003. mĂĄrcius 11.
Magyar tĂśrtĂŠnelmi emlĂŠkhelyek, szoborparkok kialakĂtĂĄsĂĄt, valamint tĂśbb jeles magyar szemĂŠlyisĂŠg szobrĂĄnak elhelyezĂŠsĂŠt javasolja az RMDSZ Kolozs megyei szervezetĂŠnek kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs egyhĂĄzĂźgyi bizottsĂĄga, olvashatĂł kĂśzlemĂŠnyĂźkben, amelynek alĂĄĂrĂłja BoldizsĂĄr Zeyk Imre, a szakbizottsĂĄg tagja. A javaslatok kĂśzĂśtt szerepel szoborparkok lĂŠtrehozĂĄsa, amelyek lehetsĂŠges helyszĂnĂŠĂźl a kolozsmonostori apĂĄtsĂĄgi templom kĂśrnyĂŠkĂŠt, a Farkas utcai Romkertet, valamint a Magyar utcai KĂŠtĂĄgĂş reformĂĄtus templom cintermĂŠt jelĂśltĂŠk meg. Az apĂĄtsĂĄgi templomhoz tervezik Szent IstvĂĄn ĂŠs Szent LĂĄszlĂł kirĂĄly, valamint Szent Imre herceg ĂŠs Budai Nagy Antal (szĂłba kerĂźlhet mĂŠg I. BĂŠla ĂŠs IV. BĂŠla kirĂĄly is) egĂŠsz alakos vagy mellszobrĂĄt. A Romkertben szeretnĂŠk elhelyezni BĂĄthory IstvĂĄn erdĂŠlyi fejedelem ĂŠs lengyel kirĂĄly mellszobrĂĄt, azonban az elsĹ kolozsvĂĄri egyetem megalapĂtĂłjĂĄt egĂŠsz alakos szobor is megilletnĂŠ. Ezt a tervek szerint a Farkas utcĂĄban helyeznĂŠk el, az ErdĂŠlyi Iskola kĂŠpviselĹinek szoborcsoportjĂĄval szemben. SzintĂŠn a Romkertbe szĂĄnnĂĄk Bocskai IstvĂĄn, I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy, ApĂĄczai Csere JĂĄnos, Kriza JĂĄnos, Kelemen Lajos ĂŠs KĂłs KĂĄroly mellszobrĂĄt. A KĂŠtĂĄgĂş templom cintermĂŠbe szintĂŠn szoborparkot terveznek, a magyar mĂĄrtĂrok ĂŠs az 1956-os ĂĄldozatok emlĂŠkĂŠre. KĂźlĂśn szoborjavaslatokkal is elĹĂĄll a bizottsĂĄg. PetĹfi SĂĄndor szobrĂĄt a volt PetĹfi utcĂĄban, a Biasini szĂĄllĂł elĹtti kis parkba szeretnĂŠk elhelyezni. A Szent MihĂĄly-templom vonzĂĄskĂśrzetĂŠbe kĂŠpzeltĂŠk el MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk szobrĂĄt, mĂg a Bocskai tĂŠri Nemzeti SzĂnhĂĄz elĂŠ KĂłtsi PatkĂł JĂĄnos, illetve Janovics JenĹ mĂĄsĂĄt tervezik. Tervbe vettĂŠk ugyanakkor a Babes-Bolyai TudomĂĄnyegyetem kĂśzponti ĂŠpĂźletĂŠnek udvarĂĄn talĂĄlhatĂł szoborpark kiegĂŠszĂtĂŠsĂŠt az erdĂŠlyi magyar tudomĂĄnyos ĂŠlet szellemi nagysĂĄgaival. Ott lenne a helye Brassai SĂĄmuel polihisztornak, SzĂĄdeczky-Kardoss GyulĂĄnak, RomĂĄnia elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄni fĹgeolĂłgusĂĄnak, valamint KristĂłf GyĂśrgy irodalomtudĂłsnak. A bizottsĂĄg szorgalmazza Bocskai IstvĂĄn szĂźlĹhĂĄzĂĄnak kĂźlsĹ emlĂŠktĂĄblĂĄval valĂł megjelĂślĂŠsĂŠt, valamint a romĂĄn nyelvĹą emlĂŠktĂĄblĂĄk szĂśvege valĂłsĂĄgtartalmĂĄnak alapos felĂźlvizsgĂĄlatĂĄt. /Magyar tĂśrtĂŠnelmi emlĂŠkhelyeket! Szobrokat tervez az RMDSZ. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 11./2004. mĂĄrcius 5.
A tĂśrtĂŠnelem ismer olyan nagy embereket, akik kivĂĄlĂł kĂŠpessĂŠgeiknek kĂśszĂśnhetĹen jelentĹs tetteket vittek vĂŠgbe, de bizonyos szemĂŠlyisĂŠgjegyeik folytĂĄn rossz Ăştra tĂŠvedtek, hibĂĄkat kĂśvettek el, ĂŠs Ăgy maguk ĂŠs esetleg nĂŠpĂźk szĂĄmĂĄra is szomorĂş kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrĂł negatĂv szerepet jĂĄtszottak, olvashatĂł Fey LĂĄszlĂł cikkĂŠben. Fenti ĂĄllĂtĂĄsĂĄra felhozta pĂŠldĂĄnak NapĂłleont ĂŠs II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgyĂśt. Lelkesedtek TĹkĂŠs LĂĄszlĂł bĂĄtorsĂĄgĂĄĂŠrt, amikor elĂtĂŠlte a diktatĂşrĂĄt, a tervbe vett falurombolĂĄst, a kisebbsĂŠgek ĂźldĂśzĂŠsĂŠt. âBĂźszkĂŠk voltunk rĂĄ, hogy egy magyar ember lett a forradalom szikrĂĄjaâŚâ Azonban kĂŠsĹbb kiderĂźlt, hogy nincs diplomĂĄciai ĂŠrzĂŠke. âTĹkĂŠs LĂĄszlĂł elĹĂtĂŠlettel viseltetik a romĂĄn nĂŠp irĂĄnt.â â ĂtĂŠlkezett Fey LĂĄszlĂł ĂŠs elmagyarĂĄzta, hogy a cĂŠlokat csak lĂŠpĂŠsrĹl lĂŠpĂŠsre lehet megkĂśzelĂteni. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł az elĂŠgedetlenkedĹ csoportnak, az RMDSZ radikĂĄlis szĂĄrnyĂĄnak lett az informĂĄlis vezetĹje. Fey szerint ez a csoport nem elvekĂŠrt harcol, hanem pozĂciĂłkĂŠrt. Fey szerint âTĹkĂŠs LĂĄszlĂł â akarva, nem akarva â a nĂŠpe ĂŠrdekei ellen fordult, politikuskĂŠnt ĂŠs keresztyĂŠnkĂŠnt egyarĂĄnt elĂŠgtelenre vizsgĂĄzott, Ĺ is tragikus hĹs.â /Fey LĂĄszlĂł: Tragikus hĹsĂśk. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 5./2004. ĂĄprilis 14.
Ăpr. 23-ĂĄn SegesvĂĄr ĂźnnepĂŠlyes keretek kĂśzĂśtt fogja ĂĄtvenni az EurĂłpa TanĂĄcstĂłl az EurĂłpa-dĂjat. SegesvĂĄron se szeri, se szĂĄmra a rangos fesztivĂĄloknak, a hagyomĂĄnyĹrzĹ rendezvĂŠnyeknek. Azonban a vĂĄros honlapjĂĄn nĂŠgy nyelven talĂĄlhatĂł felvilĂĄgosĂtĂĄs a telepĂźlĂŠs mĂşltjĂĄrĂłl, jelenĂŠrĹl, de ezek kĂśzĂźl egy sem a magyar. SzĂł nincs arrĂłl ezen, hogy pĂŠldĂĄul SegesvĂĄron tĂśbbszĂśr tartottak orszĂĄggyĹąlĂŠst, hogy ott vĂĄlasztottĂĄk fejedelemmĂŠ I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgyĂśt. TermĂŠszetesen a vĂĄroska szĂĄsz mĂşltja is igen figyelemremĂŠltĂł. De errĹl sincs szĂł a honlapon. SegesvĂĄr 1999-tĹl az UNESCO szakĂŠrtĹinek hatĂĄrozata folytĂĄn a vilĂĄgĂśrĂśksĂŠg rĂŠsze, mert pĂĄratlanul szĂŠp a kĂśzĂŠpkorban ĂŠpĂźlt felsĹ vĂĄrosrĂŠsz. /(MĂĄthĂŠ Ăva): SoknemzetisĂŠgĹą mĂşlt. EurĂłpai jĂśvĹ? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 14./2005. szeptember 12.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen a Gecse DĂĄniel utcai Kistemplomban tartottĂĄk a kegytĂĄrgy kiĂĄllĂtĂĄst. HorvĂĄth IringĂł mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz a kiĂĄllĂtott textĂliĂĄkat, BarabĂĄs Kis Anna mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz a klenĂłdiumokat, azaz Ăşrasztali edĂŠnyeket, Lakatos PĂŠter lelkĂŠsz pedig az ott lĂĄthatĂł kĂśnyveket mĂŠltatta. A kiĂĄllĂtĂĄson szereplĹ tĂĄrgyak mindegyike a XVII.-XVIII. szĂĄzad folyamĂĄn kĂŠszĂźlt, nĂŠlkĂźlĂśzhetetlen kellĂŠkei a protestĂĄns szertartĂĄsnak. KiĂĄllĂtottĂĄk a vĂĄradi BibliĂĄt, az Ăreg GraduĂĄlĂŠt, a liturgikus ĂŠnekeskĂśnyvet, I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy erdĂŠlyi fejedelem nevĂŠhez fĹązĹdik, akinek kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre GyulafehĂŠrvĂĄron 200 pĂŠldĂĄny hagyta el a nyomdĂĄt. Ezek kĂśzĂźl ma mĂĄr csak 21 darab lelhetĹ fel. /Vajda Ăva-Zsuzsa, Bodoni BĂborka: KegytĂĄrgy kiĂĄllĂtĂĄs. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), szept. 12./2006. oktĂłber 20.
NagyszalontĂĄn, a hĂres Csonkatorony udvarĂĄn oktĂłber 7-ĂŠn volt az emlĂŠkkĹ avatĂĄsa. Az emlĂŠkkĹ Bocskai IstvĂĄn fejedelem hajdĂşinak, az 1636-os dicsĹsĂŠges csatĂĄjĂĄnak ĂĄllĂtott ĂśrĂśk emlĂŠket. I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy (1593-1648) 1636-ban szembeszĂĄll a lemondĂĄsĂĄt kĂśvetelĹ tĂśrĂśkĂśkkel, RĂĄkĂłczi hajthatatlan, s a tĂśrĂśk megtorlĂĄsul egy 50 ezer fĹs sereggel megtĂĄmadta ErdĂŠlyt. Nagyszalonta kĂśzelĂŠben GyĹri Jakab megfutamodĂĄsra kĂŠsztette a tĂśrĂśkĂśket. Ăjnek idejĂŠn nagy zajt csaptak, a tĂśrĂśkĂśk azt hittĂŠk, hogy nagy haderĹ indul ellenĂźk, hanyatt-homlok menekĂźltek, a szalontai hajdĂşk ekkor nekik rontottak. /SĂĄra PĂŠter, Nagyszalonta: LevĂŠlvĂĄltĂĄs. KĹbe vĂŠsett tĂśrtĂŠnelem. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 20./2007. mĂĄjus 3.
Ăprilis 27â29. kĂśzĂśtt NemzetkĂśzi TĂśrtĂŠnĂŠsz Konferencia keretĂŠn belĂźl elĹadĂĄssorozatra kerĂźlt sor SzatmĂĄrnĂŠmetiben ĂŠs MarosvĂĄsĂĄrhelyen, II. RĂĄkĂłczi Ferenc erdĂŠlyi fejedelemmĂŠ valĂł beiktatĂĄsĂĄnak 300-ik ĂŠvfordulĂłja tiszteletĂŠre. A tudomĂĄnyos megemlĂŠkezĂŠs SzatmĂĄrnĂŠmeti FĹterĂŠn koszorĂşzĂĄssal kezdĹdĂśtt, a VĂŠcsey-hĂĄz udvarĂĄn talĂĄlhatĂł emlĂŠktĂĄblĂĄnĂĄl. A tĂśrtĂŠnĂŠsz-konferencia Viorel Ciubota elĹadĂĄsĂĄval kezdĹdĂśtt, aki a SzatmĂĄr megye mĂşzeumĂĄban talĂĄlhatĂł RĂĄkĂłczi-emlĂŠkekrĹl beszĂŠlt. Ĺt kĂśvette SzĹcs PĂŠter tudomĂĄnyos kutatĂł SzatmĂĄrnĂŠmetibĹl, aki a SzatmĂĄr vĂĄra ĂŠs a RĂĄkĂłczi-fĂŠle szabadsĂĄgharc kĂśzĂśtti kapcsolatokrĂłl ĂŠrtekezett. Mandula Tibor nyugalmazott tanĂĄr a II. RĂĄkĂłczi Ferenc vezette szabadsĂĄgharc jelentĹsebb esemĂŠnyeit mutatta be a Partiumban. Ăcs-Muhi Csilla tanĂĄr, a RĂĄkĂłczi felkelĂŠs hatĂĄsĂĄrĂłl ĂŠrtekezett, SzatmĂĄr fejlĹdĂŠsĂŠre vonatkozĂłan. JĂĄn ĂdĂĄm eperjesi egyetemi tanĂĄr (SzlovĂĄkia) a RĂĄkĂłcziak ZborĂłi uradalmĂĄt mutatta be a XVII. szĂĄzadban, Gyulai Ăva (miskolci tudomĂĄnyos kutatĂł) az egyhĂĄzi gyĹąjtemĂŠnyekben levĹ RĂĄkĂłczi-relikviĂĄkrĂłl beszĂŠlt. A tĂśrtĂŠnĂŠsz-konferencia keretĂŠben kiĂĄllĂtĂĄst nyitottak meg âRĂĄkĂłczi-emlĂŠkek SzatmĂĄr megyĂŠbenâ cĂmmel. TovĂĄbbi elĹadĂĄsok hangzottak el: Zachar JĂłzsef, tudomĂĄnyos kutatĂł, egyetemi tanĂĄr (Eger): 1707 â csendes hĂĄborĂşs ĂŠv a spanyol ĂśrĂśksĂŠgĂŠrt vĂvott HabsburgâBourbon ĂśsszecsapĂĄsban, KĂłnya PĂŠter, egyetemi tanĂĄr (Eperjes â SzlovĂĄkia): Ottlyk GyĂśrgy, II. RĂĄkĂłczi Ferenc udvarmestere, Ulrich Attila, tudomĂĄnyos kutatĂł (NyĂregyhĂĄza): Az ecsedi uradalom a RĂĄkĂłczi szabadsĂĄgharcban, NĂŠmeti JĂĄnos, tudomĂĄnyos kutatĂł (NagykĂĄroly): A nagykĂĄrolyi grĂłf KĂĄrolyiak ĂŠs az ecsedi uradalom, ZubĂĄnics LĂĄszlĂł, helytĂśrtĂŠnĂŠsz, ĂşjsĂĄgĂrĂł (BeregszĂĄsz): II. RĂĄkĂłczi Ferenc alakja a kĂĄrpĂĄtaljai magyar irodalomban, Gebei SĂĄndor, tudomĂĄnyos kutatĂł, egyetemi tanĂĄr (Eger): II. RĂĄkĂłczi Ferenc titulusai (princeps â dux), TamĂĄs Edit, fĹmuzeolĂłgus (SĂĄrospatak): A RĂĄkĂłcziak SĂĄrospatak ĂŠs MarosvĂĄsĂĄrhely tĂśrtĂŠnelmi kapcsolatrendszerĂŠben, KĂśpeczi BĂŠla, akadĂŠmikus, egyetemi tanĂĄr (Budapest): A fejedelmi beiktatĂĄs francia szemmel, MĂŠszĂĄros KĂĄlmĂĄn, tudomĂĄnyos kutatĂł (Budapest): Katonai kinevezĂŠsek, elĹlĂŠptetĂŠsek a marosvĂĄsĂĄrhelyi orszĂĄggyĹąlĂŠs idejĂŠn. Ăprilis 28-ĂĄn a nemzetkĂśzi tĂśrtĂŠnĂŠsz-konferencia elĹadĂłi, rĂŠsztvevĹi, illetve SzatmĂĄrnĂŠmeti ĂŠs NagykĂĄroly politikusai, kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠgei emlĂŠkeztek meg a MajtĂŠnyi sĂkon az 1711-es ĂŠvi fegyverletĂŠtelrĹl. Ăprilis 28-ĂĄn dĂŠlutĂĄn a nemzetkĂśzi tĂśrtĂŠnĂŠsz-konferencia a marosvĂĄsĂĄrhelyi VĂĄrtemplomban folytatta munkĂĄlatait, abban a vĂĄrosban, ahol ezelĹtt 300 esztendĹvel erdĂŠlyi fejedelemmĂŠ iktattĂĄk be II. RĂĄkĂłczi Ferencet. A marosvĂĄsĂĄrhelyi tudomĂĄnyos tanĂĄcskozĂĄs PĂĄl Antal SĂĄndor tudomĂĄnyos kutatĂł, nyugalmazott levĂŠltĂĄros elĹadĂĄsĂĄval kezdĹdĂśtt, aki MarosvĂĄsĂĄrhely helyĂŠt mutatta be a szabadsĂĄgharc esemĂŠnysorozatĂĄban. LĂĄszlĂł MĂĄrton (marosvĂĄsĂĄrhelyi levĂŠltĂĄros) a szabadsĂĄgharc egyik legkivĂĄlĂłbb hadvezĂŠrĂŠnek, BercsĂŠnyi MiklĂłsnak az ĂŠletĂştjĂĄt ĂŠrzĂŠkeltette. Ezt kĂśvetĹen a szĂŠkelyfĂśldi kutatĂłk CsĂkszĂŠk, Udvarhely szĂŠk ĂŠs GyergyĂł alszĂŠk szerepĂŠt, lĂłfĹ- ĂŠs gyalogos katonĂĄinak hozzĂĄĂĄllĂĄsĂĄt a szabadsĂĄgharc eszmĂŠnyĂŠnek a kibontakozĂĄsĂĄhoz kĂźlĂśn-kĂźlĂśn dolgozatokban mutattĂĄk be. Az elĹadĂłk ĂŠs az ĂĄltaluk bemutatott tanulmĂĄnyok cĂmei a kĂśvetkezĹk voltak: SzĹcs JĂĄnos muzeolĂłgus (CsĂkszereda): A csĂkiak II. RĂĄkĂłczi Ferenc oldalĂĄn, Garda DezsĹ tudomĂĄnyos kutatĂł, egyetemi docens (GyergyĂłszentmiklĂłs): GyergyĂłi viszonyok a RĂĄkĂłczi-fĂŠle szabadsĂĄgharc idejĂŠn, ZepeczĂĄner JenĹ mĂşzeum-igazgatĂł, tudomĂĄnyos kutatĂł (SzĂŠkelyudvarhely): UdvarhelyszĂŠk II. RĂĄkĂłczi Ferenc idejĂŠn. A kĂśvetkezĹ kĂŠt elĹadĂĄs II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy vallĂĄsossĂĄgĂĄra ĂŠs vallĂĄspolitikĂĄjĂĄra vonatkozott. TamĂĄsi Zsolt tudomĂĄnyos kutatĂł (MarosvĂĄsĂĄrhely) II. RĂĄkĂłczi Ferenc vallĂĄsossĂĄgĂĄrĂłl, mĂg Sipos GĂĄbor levĂŠltĂĄros, egyetemi docens (KolozsvĂĄr): II. RĂĄkĂłczi Ferencnek az egyhĂĄzakkal valĂł kapcsolatairĂłl ĂŠrtekezett. Ezt kĂśvetĹen B. SzabĂł JĂĄnos tudomĂĄnyos kutatĂł (Budapest): A fejedelmi jelvĂŠnyekrĹl ĂŠs a fejedelmek beiktatĂĄsĂĄrĂłl beszĂŠlt a XVIâXVII. szĂĄzadokban, majd ErdĹsi PĂŠter tudomĂĄnyos kutatĂł (Budapest): II. RĂĄkĂłczi Ferencnek erdĂŠlyi fejedelemmĂŠ valĂł beiktatĂĄsĂĄrĂłl ĂŠs ennek szertartĂĄsĂĄrĂłl ĂŠrtekezett. Ăprilis 29-ĂŠn MarosvĂĄsĂĄrhely lakĂłi Ăźnnepi istentiszteleten emlĂŠkeztek meg II. RĂĄkĂłczi Ferencnek erdĂŠlyi fejedelemmĂŠ valĂł beiktatĂĄsĂĄrĂłl. Az igehirdetĹ Henter GyĂśrgy lelkipĂĄsztor mellett a VĂĄrtemplomban KĂśpeczi BĂŠla ĂŠs Egyed Ăkos akadĂŠmikus is mĂŠltatta az esemĂŠny fontossĂĄgĂĄt. Ezt kĂśvetĹen az ĂźnneplĹ ĂŠs emlĂŠkezĹ gyĂźlekezet a VĂĄrtemplom mellett lĂŠvĹ RĂĄkĂłczi-szoborhoz vonult, ahol a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia, az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet, az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, illetve tĂśbb magyarorszĂĄgi, szlovĂĄkiai, kĂĄrpĂĄtaljai ĂŠs erdĂŠlyi civil szervezet koszorĂşzott. A koszorĂşzĂĄst kuruc nĂłtĂĄk, illetve a magyar ĂŠs a szĂŠkely himnusz elĂŠneklĂŠse tette ĂźnnepĂŠlyesebbĂŠ. /Dr. B. Garda DezsĹ orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹ: NemzetkĂśzi TĂśrtĂŠnĂŠsz Konferencia a II. RĂĄkĂłczi Ferenc vezette szabadsĂĄgharcrĂłl = GyergyĂłi KisĂşjsĂĄg (GyergyĂłszentmiklĂłs), mĂĄj. 3. â 18. sz. /2007. jĂşnius 14.
Az 1332-es, az 1333-as illetve az 1334-es ĂŠvi pĂĄpai tĂzed jegyzĂŠkek mind GyergyĂł, mind pedig GyergyĂłszentmiklĂłs tĂśrtĂŠnetĂŠben az elsĹ okleveles emlĂtĂŠseket jelkĂŠpezik. Az 1581-es ĂŠvi gyergyĂłszentmiklĂłsi falutĂśrvĂŠny megfogalmazĂĄsa a helyi kĂśzĂśssĂŠg ĂĄltal, telepĂźlĂŠsĂźnket azon hĂĄrom kĂśzĂśssĂŠg tagjai kĂśzĂŠ sorolja, melyek az okiratok alapjĂĄn elsĹ hĂĄrom telepĂźlĂŠskĂŠnt fogalmaztak meg communitĂĄsaik szĂĄmĂĄra olyan jogi normĂĄkat, melyek meghatĂĄroztĂĄk a hatĂĄrrendtartĂĄst, ĂŠs dĂśntĹ mĂłdon befolyĂĄsoltĂĄk az egyĂŠn ĂŠs kĂśzĂśssĂŠg viszonyĂĄt a fĂśldmĹąvelĂŠs, ĂĄllattartĂĄs, az egyĂŠni irtĂĄs ĂŠs a szĂŠkely ĂśrĂśksĂŠg rendszere tekintetĂŠben. A XVIâXVII. szĂĄzadi forrĂĄsaink a legnĂŠpesebb telepĂźlĂŠskĂŠnt mutattĂĄk be a korabeli GyergyĂłszentmiklĂłst. Az 1614-es ĂŠvi Bethlen lustrĂĄban ugyanis 209 csalĂĄdot Ărtak Ăśssze a BĂŠkĂŠny-parti telepĂźlĂŠsen. Ugyanebben a katonai ĂśsszeĂrĂĄsban SepsiszetgyĂśrgyĂśn 128, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen 155, IlyefalvĂĄn 138, SzĂŠkelyudvarhelyen 174 csalĂĄdfĹt jegyeztek fel. Ez a nĂŠpessĂŠg telepĂźlĂŠsĂźnkĂśn huszonkilenc esztendĹ mĂşlva megkĂŠtszerezĹdĂśtt. Az 1643-as ĂŠvi, I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy ĂĄltal szervezett ĂśsszeĂrĂĄs szerint GyergyĂłszentmiklĂłs nĂŠpessĂŠgĂŠt 472 csalĂĄd alkotta. RĂĄkĂłczi Zsigmond erdĂŠlyi fejedelem 1607-ben vĂĄsĂĄrjogot adomĂĄnyozott GyergyĂłszentmiklĂłsnak. A vĂĄsĂĄrtartĂĄs joga dĂśntĹ mĂłdon hozzĂĄjĂĄrult az ĂśrmĂŠnyek gyergyĂłszentmiklĂłsi letelepedĂŠsĂŠhez. GyergyĂłszentmiklĂłs kĂśzigazgatĂĄsi-jogi szempontbĂłl is a gyergyĂłi tĂŠrsĂŠg kĂśzpontjĂĄt jelentette. Itt tartottĂĄk ugyanis az alszĂŠk gyĹąlĂŠseit, a szĂŠki hatĂłsĂĄgoknak pedig igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsi feladatkĂśre is volt. 1763-ban az elsĹ szĂŠkely hatĂĄrĹrezredet, a szĂŠkely hatĂĄrĹrsĂŠg gyergyĂłi kĂśzpontjĂĄt GyergyĂłszentmiklĂłson hoztĂĄk lĂŠtre. BenkĹ JĂłzsef leĂrĂĄsa mellett az 1721-es, az 1750-es, az 1785-Ăśs, valamint az 1820-as ĂŠvi ĂśsszeĂrĂĄsok is Ăşgy mutatjĂĄk be GyergyĂłszentmiklĂłst, mint a GyergyĂłi-medence gazdasĂĄgi, kĂśzigazgatĂĄsi, jogi ĂŠs katonai kĂśzpontjĂĄt. A kĂśztudat szerint Orel DezsĹ polgĂĄrmester nevĂŠhez kĂśtĹdik a vĂĄrosi jog megszerzĂŠse. Az utĂłkor megfeledkezett arrĂłl, akinek dĂśntĹ szerepe volt a vĂĄrosjog kiharcolĂĄsĂĄban: GyergyĂłszentmiklĂłs korabeli jegyzĹjĂŠrĹl, PuskĂĄs AdolfrĂłl van szĂł. /Dr. Garda DezsĹ: VĂĄsĂĄrjog, mezĹvĂĄrosi stĂĄtus ĂŠs vĂĄrosjog GyergyĂłszentmiklĂłs tĂśrtĂŠnetĂŠben. Az Orel-korszak = GyergyĂłi KisĂşjsĂĄg (GyergyĂłszentmiklĂłs), jĂşn. 14. â 24. sz. /2007. augusztus 15.
SegesvĂĄr magyar/reformĂĄtus kĂśzĂśssĂŠge emlĂŠk-istentisztelet keretĂŠben vett vĂŠgsĹ bĂşcsĂşt dr. DĂĄvid LĂĄszlĂłtĂłl, korĂĄbbi tudĂłs lelkipĂĄsztorĂĄtĂłl, aki 2001-ben nyugalomba vonulva SzĂŠkelyudvarhelyre tĂĄvozott. Itt ĂŠrte a halĂĄl jĂşlius 30-ĂĄn, kevĂŠssel 75. szĂźletĂŠsnapja utĂĄn. Dr. DĂĄvid LĂĄszlĂł /Ărapatak, 1932. mĂĄj. 25. âSzĂŠkelyudvarhely, 2007. jĂşl. 30./ jeles ĂŠrtelmisĂŠgi csalĂĄdban szĂźletett. Atyja pĂźspĂśk-helyettes, teolĂłgiai rektor, egyik fivĂŠre szerkesztĹ, irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, a mĂĄsik szintĂŠn lelkĂŠsz. A kolozsvĂĄri ProtestĂĄns TeolĂłgia elvĂŠgzĂŠse utĂĄn segĂŠdlelkĂŠszi minĹsĂŠgben a kolozsvĂĄri teolĂłgiĂĄn egyhĂĄztĂśrtĂŠneti ĂŠs mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti szakkĂŠpzĂŠsben rĂŠszesĂźlt. 1958 ĂŠs 1963 kĂśzĂśtt SzĂŠkelymuzsna lelkipĂĄsztora. Innen ment SegesvĂĄrra, ahol lelkĂŠszkĂŠnt 38 ĂŠven ĂĄt szolgĂĄlta egyhĂĄzĂĄt, szĂłrvĂĄnysorba kerĂźlt hittestvĂŠreit ĂŠs a tĂśrtĂŠnettudomĂĄnyt. 1963-tĂłl sorra jelentek meg tĂśrtĂŠnelem ĂŠs mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnet tĂŠmĂĄjĂş dolgozatai a ReformĂĄtus SzemlĂŠben, a Korunkban ĂŠs mĂĄs folyĂłiratokban. 1969-ben elnyerte az egyhĂĄztĂśrtĂŠnet-tudomĂĄny doktora cĂmet. BejĂĄrta a SzĂŠkelyfĂśldet, kĂźlĂśnĂśskĂŠppen UdvarhelyszĂŠket, fĂŠnykĂŠpezve, rajzolva ĂŠs leĂrva a lĂĄtottakat, kĂŠszĂźlve fĹ mĹąve megĂrĂĄsĂĄra. 1981-ben vaskos kĂśtetben jelent meg, adatolva, lĂĄbjegyzetelve, rajzok, fĂŠnykĂŠpek szĂĄzaival illusztrĂĄlva A kĂśzĂŠpkori UdvarhelyszĂŠk mĹąvĂŠszeti emlĂŠkei. 1988-ban megszervezte a segesvĂĄri reformĂĄtus egyhĂĄz ĂŠs templom ĂŠpĂtĂŠsĂŠnek centenĂĄriumi ĂźnnepsĂŠgĂŠt. 1995-ben, munkĂĄssĂĄgĂĄnak elismerĂŠsekĂŠppen Budapesten ĂĄtvehette a MĹąemlĂŠkvĂŠdelemĂŠrt emlĂŠkplakettet. 2000-ben a mĂĄrvĂĄnytĂĄblĂĄt ĂŠpĂttetett SegesvĂĄron a templom falĂĄba, I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy fejedelemmĂŠ vĂĄlasztĂĄsa (1630. nov. 26.). ĂŠvfordulĂłjĂĄn, /MĂĄthĂŠ Attila, FehĂŠregyhĂĄza: BĂşcsĂş dr. DĂĄvid LĂĄszlĂłtĂłl. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), aug. 15./2007. oktĂłber 31.
A MarossĂĄrpatakĂŠrt EgyesĂźlet a mĂşlt oktĂłber 27-ĂŠn huszĂĄrtalĂĄlkozĂłt szervezett. A falu kĂśzpontjĂĄban levĹ HuszĂĄrszobornĂĄl hĂŠt csapat gyĂźlekezett, mikĂśzben a helybĂŠli lovas huszĂĄrok felvonultak a faluban. A MĂĄtyĂĄs-huszĂĄrok elsĹ szĂĄzadĂĄt a marossĂĄrpataki, a mĂĄsodikat a szovĂĄtai, a harmadikat a kĂĄpolnĂĄsfelfalusi csapat kĂŠpviselte, a XI. szĂŠkely hatĂĄrĹr huszĂĄrezredet pedig a gyergyĂłszentmiklĂłsi, a szĂŠkelyudvarhelyi ĂŠs a szentegyhĂĄzi hagyomĂĄnyĹrzĹ csapat. A talĂĄlkozĂłra eljĂśttek a torboszlĂłi lĂłfĹk is. MiutĂĄn a kĂśzponti parkban felsorakoztak a csapatok, sor kerĂźlt KemĂŠny JĂĄnos szobrĂĄnak (a helybĂŠli Miholcsa JĂłzsef alkotĂĄsa) felavatĂĄsĂĄra â beszĂŠdet mondott Simon Zsolt tĂśrtĂŠnĂŠsz. KemĂŠny JĂĄnos, egykori fogarasi fĹkapitĂĄny, majd I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy sikeres hadvezĂŠrĂŠnek szobrĂĄt az ErdĹcsinĂĄdon szolgĂĄlĂł LukĂĄcsy SzilamĂŠr tĂĄbori pap ĂĄldotta meg. A 159 ĂŠve, oktĂłber vĂŠgĂŠn vĂvott gyĹztes marossĂĄrpataki csatĂĄrĂłl Miholcsa JĂłzsef elmondta, hogy azĂŠrt nevezetes, mert az volt az erdĂŠlyi 1848-as szabadsĂĄgharc elsĹ ĂźtkĂśzete. A szĂŠkely huszĂĄrcsapatok legyĹztĂŠk UrbanĂŠkat. MihĂĄly JĂłzsef, a szentegyhĂĄzi hagyomĂĄnyĹrzĹ huszĂĄrcsapat kapitĂĄnya elmesĂŠlte, hogy 1996-ban alakultak. HajdanĂĄban SzentegyhĂĄzĂĄrĂłl sokan vonultak be a XI. szĂŠkely hatĂĄrĹr huszĂĄrezredbe, Ĺk ennek a hagyomĂĄnyĂĄt Ĺrzik. /KilyĂŠn Attila: HuszĂĄrtalĂĄlkozĂł MarossĂĄrpatakon. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), okt. 31./2008. oktĂłber 27.
A MarossĂĄrpatakĂŠrt EgyesĂźlet oktĂłber 25-ĂŠn kettĹs Ăźnnepet Ăźlt: a szoborparkban lelepleztĂŠk Miholcsa JĂłzsef I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgyĂśt mintĂĄzĂł mellszobrĂĄt, majd a hagyomĂĄnyĹrzĹ huszĂĄrcsapatok a falu kĂśzelĂŠben lĂŠvĹ Berekben az 1848. oktĂłber 31-ĂŠn lezajlott csatĂĄra emlĂŠkeztek, amikor elĹdeik legyĹztĂŠk az Urban vezette osztrĂĄk ĂŠs romĂĄn csapatokat. /(kilyĂŠn): SzoboravatĂł ĂŠs huszĂĄrĂźnnep MarossĂĄrpatakon. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), okt. 27./2009. februĂĄr 13.
Egy vĂĄrost nem feltĂŠtlenĂźl a nagysĂĄga teszi ĂŠrdemessĂŠ arra, hogy Ărjanak rĂłla. Ez ĂŠrvĂŠnyes a Kis- ĂŠs Nagy-Szamos ĂśsszefolyĂĄsĂĄnĂĄl fekvĹ, nem nagy lĂŠlekszĂĄmĂş, nem nagy kiterjedĂŠsĹą DĂŠsre is, melyet tĂśrtĂŠnete, sajĂĄtossĂĄgai tesznek figyelemre mĂŠltĂłvĂĄ. Ez derĂźl ki Huber AndrĂĄs kĂśtetĂŠbĹl (ĂsszefutĂł utak. Hely- ĂŠs mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti tanulmĂĄnyok DĂŠsrĹl. StĂşdium KĂśnyvkiadĂł, KolozsvĂĄr). KĂĄdĂĄr JĂłzsef 1900-ban megjelent Szolnok-Doboka vĂĄrmegye monogrĂĄfiĂĄja, SzabĂł T. Attila 1937. ĂŠvi (DĂŠs helynevei) ĂŠs 1943. ĂŠvi tanulmĂĄnya (DĂŠs telepĂźlĂŠse ĂŠs lakossĂĄga) utĂĄn azt hihetnĹk, hogy a vĂĄrosrĂłl mindent megĂrtak. TĂśbb ĂŠvtizedes szĂźnetet kĂśvetĹen azonban Huber AndrĂĄs tevĂŠkenysĂŠge ennek ellenkezĹjĂŠt bizonyĂtja: 1980 oktĂłberĂŠbenânovemberĂŠben 11 folytatĂĄsban DĂŠsi sĂŠtĂĄk cĂmĹą ĂrĂĄsĂĄt a korabeli kolozsvĂĄri napilap, az IgazsĂĄg kĂśzĂślte â a nĂŠhĂĄny hĂłnappal kĂŠsĹbbi terjedelmesebbet a cenzĂşra mĂĄr nem engedĂŠlyezte â, hat ĂŠvvel ezelĹtt kĂśzreadta VĂĄros az idĹben. DĂŠsi helytĂśrtĂŠneti sĂŠtĂĄk cĂmĹą kĂśtetĂŠt, az idĂŠn pedig megjelent emlĂtett kĂśnyve. DĂŠs (kiejtĂŠse [dĂŠzs]) a kĂśzelĂŠben levĹ dĂŠsaknai sĂłbĂĄnya ĂŠs az itt â amint a kĂśtet cĂmĂŠben is ĂĄll â ĂśsszefutĂł utak miatt fontos telepĂźlĂŠs volt mĂĄr a honfoglalĂĄst kĂśvetĹ idĹben. A 17. szĂĄzadban DĂŠs egy ideig fejedelmi szĂŠkhely. I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy ĂŠs fia nem egyszer itteni palotĂĄjĂĄbĂłl kormĂĄnyozta ErdĂŠlyt. A szerzĹ egyik ĂŠrdeme, hogy minden rĂŠszletre kiterjedĹen beszĂĄmol MĂłricz Zsigmond 1941. mĂĄjusĂĄban tĂśrtĂŠnt dĂŠsi lĂĄtogatĂĄsĂĄrĂłl, ĂŠs teljes terjedelmĂŠben kĂśzĂślte a ma mĂĄr hozzĂĄfĂŠrhetetlen helyi VĂĄrmegyei KĂśzĂŠletben megjelent, KĂśrkĂŠp cĂmĹą, lĂŠnyegĂŠben ismeretlen ĂrĂĄsĂĄt. Ebben MĂłricz emlĂtĂŠst tesz a dĂŠsi hetivĂĄsĂĄrrĂłl, a vĂĄsĂĄri nĂŠprĹl. âA magyarokat meg lehet ismerni a mosolyukrĂłl ĂŠs a fejtartĂĄsrĂłl. Olyanok, mint akik otthon vannak. TehĂĄt rĂśgtĂśn otthon vagyok kĂśzĂśttĂźk. Annyira otthon, hogy egĂŠszen Ăşgy ĂŠrzem, mintha a jĂĄszberĂŠnyi piacon vagy a mĂĄtĂŠszalkain, vagy a hĂłdmezĹvĂĄsĂĄrhelyin volnĂŠk, akĂĄrkivel ĂĄllok szĂłba, magyarral: magyar. MĂŠg a kĂśhintĂŠsĂźk is ugyanaz. De a beszĂŠdjĂźk csak hangokban ĂŠs jelentĂŠsben az, mĂĄr a fonĂŠtikĂĄban van valami mĂĄs. Ĺsibbek. Soha nem hittem volna, hogy TamĂĄsi ĂronĂŠk nem valami stilizĂĄlt nyelven beszĂŠlnek: de a vonatban egy fĂŠlĂłrĂĄig ĂĄlmĂŠlkodva hallgattam, hogy a magyar legĂŠny a pajtĂĄsĂĄnak micsoda csudanyelven mesĂŠli el egy kĂĄrtyĂĄzĂĄsĂĄnak a tĂśrtĂŠnetĂŠt, szĂłrĂłl szĂłra, ki mit mondott, s bĂŠ s ki, s Ăźgen s nem. Ez az s betĹą vagy hang, ez olyan, mint a malter, ez mindent ĂśsszekĂśt ĂŠs vĂŠgigsuhog: ez a gondolkodĂĄsi pillanat, ez a faji kĂśzĂśssĂŠg, ez az a divatos darĂłc, amiben jĂĄrnak, s amire nem rĂśstellik a finom hĂmzĂŠst mĂŠg rĂĄrakni, bĂĄr azon meg nem lĂĄtszik. S azzal is csak annyi, mint anĂŠlkĂźl, s lĂĄm, mĂŠgis teszik rĂĄâ â Ărta MĂłricz Zsigmond. A kolozsvĂĄri szĂnĂŠszek mĂĄr 1804-ben fĂślkerestĂŠk DĂŠst. 1886-ban felĂŠpĂźlt a Szolnok-Doboka vĂĄrmegyei Nemzeti SzĂnhĂĄz. EzutĂĄn az ĂśntevĂŠkeny egyĂźttes ĂĄtadta helyĂŠt a hivatĂĄsos szĂnĂŠszeknek. A 2002. ĂŠvi nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint DĂŠs 38 437 lakosĂĄnak 14,1 szĂĄzalĂŠka, 5420 magyar. 1940 ĂŠs 1945 kĂśzĂśtt Ăşjra mĹąkĂśdĂśtt a Szolnok-Doboka megyei Nemzeti SzĂnhĂĄz. 1945-tĹl ismĂŠt mozi lett. /Asztalos Lajos: Dees ĂŠs DĂŠs, az utak keresztezĹdĂŠsĂŠnĂŠl. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), febr. 13./2010. januĂĄr 3.
Az erdĂŠlyi magyar felsĹoktatĂĄs âĂźdvtĂśrtĂŠneteâ
GaĂĄl Botond professzor Ăşrnak, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia doktorĂĄnak a vezetĂŠsĂŠvel Ărta ezt a kezĂźnkben lĂŠvĹ kĂśnyvet a rĂŠti gyĂźlekezet immĂĄron tĂz ĂŠve itt szolgĂĄlĂł lelkipĂĄsztora.
PĂĄlfi JĂłzsef disszertĂĄciĂłjĂĄnak alcĂme rĂśgtĂśn elĹrevetĂti a tĂŠma idĹkeretĂŠt: Universitas-sors a reformĂĄciĂłtĂłl a KolozsvĂĄri TudomĂĄnyegyetemig. Vagyis 1872-ig.
A tudomĂĄnyos indĂtĂŠk megĂŠrtĂŠsĂŠhez a doktori dolgozat ajĂĄnlĂĄsĂĄbĂłl idĂŠzzĂźk GaĂĄl Botond tĂśrtĂŠnelmi tĂĄvlatĂş, a lĂŠnyeget illetĹ, veretes megfogalmazĂĄsĂĄt: âEzen a fĂśldĂśn egy nĂŠp ĂŠlni akart, megszervezte az ĂĄllamisĂĄgot, alkotott kultĂşrĂĄt, mĹąvelt annyifĂŠle tudomĂĄnyt, s ehhez bĹven merĂtett a keresztyĂŠnsĂŠg ĂŠlĹ forrĂĄsaibĂłl. Ăgy jĂśttek lĂŠtre ErdĂŠly nagy iskolĂĄi, amelyek mind arrĂłl tanĂşskodnak, hogy ez a nĂŠp a legnehezebb harcai kĂśzepette is EurĂłpa kultĂşrnĂŠpeihez hasonlĂłan akart egy universitast. Ez volt a szĂĄndĂŠka a fejedelmeinek, ezen munkĂĄlkodtak tudĂłsai, ezĂŠrt fĂĄradoztak a tanĂtĂłi, erre ĂĄldoztak sokat az egyhĂĄzai, s e kĂźzdelemnek az lett volna a mĂŠltĂł beteljesedĂŠse, ha lĂŠtrejĂśn egy erdĂŠlyi magyar egyetem. Ennek a jelei sejlenek fĂśl mĂĄr Bethlen GĂĄbor idejĂŠtĹl, a Nagyenyedi ReformĂĄtus KollĂŠgium termĂŠkeny idĹszakĂĄban.Â
A tanĂĄrok ĂŠs diĂĄkok idehoztĂĄk az egyetemes kultĂşra szinte minden ĂŠrtĂŠkĂŠt, s ezt tanĂtottĂĄk, majd szĂłrtĂĄk nĂŠpĂźnk kĂśrĂŠben az eurĂłpai mĹąveltsĂŠg gazdag kincseit. Nem vĂŠletlen, hogy a tudomĂĄnyos vilĂĄgot megrengetĹ, annak Ăşj irĂĄnyt ĂŠs lendĂźletet adĂł Bolyai JĂĄnost is ErdĂŠly adta a vilĂĄgnak.â
A szerzĹ, dr. PĂĄlfi JĂłzsef sajĂĄt megfogalmazĂĄsĂĄban az erdĂŠlyi egyetemi gondolatot âĂźdvtĂśrtĂŠneti ĂśsszefĂźggĂŠsbenâ tĂĄrgyalja. Nem intĂŠzmĂŠnytĂśrtĂŠnetet Ăr, hanem protestĂĄns tĂĄvlatokba helyezi a mĂşlt ĂŠs a jelen tĂśrekvĂŠseit, az erdĂŠlyi, jelenleg pedig a romĂĄniai kisebbsĂŠgi felsĹoktatĂĄsban. AkĂĄrcsak bĂĄnyĂĄban a telĂŠr nyomĂĄt kĂśvetve, azt tĂĄrja fel, hogy magyar reformĂĄtus egyhĂĄzunknak mi a hivatĂĄsa az oktatĂĄs ĂźgyĂŠben. Az egyetemtĂśrtĂŠnet szellemisĂŠgĂŠt tĂĄrja fel!
MagyarĂĄn azt is bemutatja, hogy az egyetemalapĂtĂĄs kĂvĂĄnsĂĄga, fĹiskolĂĄink alapĂtĂĄsa milyen hatĂĄssal volt az erdĂŠlyi magyar tĂĄrsadalom fejlĹdĂŠsĂŠre. MĂĄsok ugyanĂgy tĂĄrjĂĄk fel ezt az egyetemet vagy fĹiskolĂĄt alapĂtani szĂĄndĂŠkozĂł kĂvĂĄnsĂĄgot az erdĂŠlyi romĂĄnsĂĄg vagy a szĂĄsz nĂĄciĂł vonatkozĂĄsĂĄban. Mert az egyhĂĄzi iskolĂĄk: legyen az alsĂł-, kĂśzĂŠp- vagy felsĹfokĂş intĂŠzmĂŠny, szerves rĂŠszĂŠt kĂŠpezik az illetĹ nĂŠp egyhĂĄztĂśrtĂŠnetĂŠnek. De nem csak annak. Ez a dolgozat mintegy szintĂŠzisĂŠt adja a tudomĂĄny- ĂŠs nevelĂŠstĂśrtĂŠneti tĂŠnyeknek. SzerzĹ egy Ăgy fogalmazza meg: âaz erdĂŠlyi reformĂĄtus universitas-gondolat testet ĂśltĂŠsĂŠĂŠrt folytatott kĂźzdelem kĂsĂŠrletei, rĂŠszleges megvalĂłsulĂĄsai, kulcsszereplĹi tĂĄrulnak fel elĹttĂźnkâ.
IsmĂŠtelten hangsĂşlyozzuk, hogy ez a disszertĂĄciĂł az egyetemalapĂtĂĄs tĂśrtĂŠnetĂŠnek szellemisĂŠgĂŠt foglalja ĂrĂĄsba. MĂĄs szĂłval: az erdĂŠlyi kĂĄlvinista eszme kibontakozĂĄsĂĄt vilĂĄgĂtja meg Ăşgy, hogy nem vĂŠsz el a rĂŠszletekben. TehĂĄt nem egyszerĹą egyetempolitikĂĄt rĂśgzĂt, hanem egy ĂśnmagĂĄn tĂşlmutatĂł, sajĂĄtos jelentĂŠst hordozĂł tĂśrtĂŠnetet. A dolgozat erĹssĂŠgei kĂśzĂŠ tartozik az esemĂŠnyek alakulĂĄsĂĄnak az a fajta ĂŠrtĂŠkelĂŠse, melynek rĂŠvĂŠn rĂĄmutat arra, hogy a korszakokkal jĂĄrĂł vĂĄltozĂĄsok mennyiben segĂtettĂŠk elĹ vagy akadĂĄlyoztĂĄk a reformĂĄtus igehirdetĂŠst ĂŠs egyhĂĄzĂŠpĂtĂŠst.
KiemeljĂźk, hogy mĂg mĂĄs, hasonlĂł mĹąvek netalĂĄn az Ăşgynevezett ânagymagyarâ tĂśrtĂŠnelemszemlĂŠleten alapulĂł egyetemtĂśrtĂŠnetet nyĂşjtjĂĄk, addig PĂĄlfi JĂłzsef disszertĂĄciĂłja az erdĂŠlyi reformĂĄtus felsĹoktatĂĄsi âĂźdvtĂśrtĂŠnetenâ, a âkismagyarâ tĂśrtĂŠneti narratĂvumon alapszik, azon a bibliai pĂĄrhuzamot vonĂł tĂśrtĂŠnetszemlĂŠleten, amely elsĹsorban az egykori â tĂśrĂśk â hĂłdoltsĂĄg terĂźletĂŠn, a Partiumban ĂŠs ErdĂŠlyben alakult ki.
A szerzĹ kivĂĄlĂłan mutatja be, hogy a reformĂĄtus kollĂŠgiumok milyen fontos mĹąhelyei voltak az erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak. A kĂĄlvini eszmeisĂŠg jegyĂŠben szervezĹdĂśtt tudomĂĄnyos kĂśzpontoknak szellemi kisugĂĄrzĂĄsa volt, ĂŠlen jĂĄrtak az egyĂŠn ĂŠs a tĂĄrsadalom formĂĄlĂĄsĂĄban. Mindez ErdĂŠlyben mĂŠg inkĂĄbb felĂŠrtĂŠkelĹdik, ha Ăşgy tetszik, âĂźdvtĂśrtĂŠnetiâ felhangot kap, mivel a magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra a reformĂĄciĂł korĂĄban megszĂźletett egyetem-gondolat a megmaradĂĄst jelentette. Az orszĂĄg megmentĂŠsĂŠĂŠrt folytatott kĂźzdelem hatalmas pillĂŠrĂŠvĂŠ vĂĄlt, mint ahogy â kimondva ĂŠs sokszor kimondatlanul is â ma is, a templom ĂŠs az iskola pĂĄrosĂĄban.
SommĂĄsan soroljuk fel a doktori dolgozat nyolc fejezetĂŠt, amelyeket gazdag bibliogrĂĄfia ĂŠs angol ĂśsszefoglalĂł kĂśvet.
â ElsĹkĂŠnt a reformĂĄciĂł korĂĄnak universitas-kĂŠrdĂŠsĂŠt tĂĄrgyalja, mivel a kĂśzvetlen erdĂŠlyi gyĂśkerek az eurĂłpai ĂśsszefĂźggĂŠsekig terjednek. Gondoljunk csak a fellegvĂĄrnak szĂĄmĂtĂł wittenbergi egyetemre ĂŠs annak kisugĂĄrzĂĄsĂĄra.
â A mĂĄsodik fejezet az elsĹ erdĂŠlyi protestĂĄns felsĹoktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyalapĂtĂĄs kĂsĂŠrletĂŠt tĂĄrgyalja. Az 1562-es debreceni hitvallĂĄs a vilĂĄgi hatalom kĂśtelessĂŠgĂŠvĂŠ tette, hogy az âakadĂŠmiĂĄt ĂŠs iskolĂĄkat, melyek az ige vetemĂŠnyes kertjei, az orszĂĄg kĂśzjĂśvedelmĂŠbĹl gondozzĂĄkâ. (p. 61.) JĂĄnos Zsigmond fejedelem 1570 tĂĄjĂĄn GyulafehĂŠrvĂĄron akarta felĂĄllĂtani az akadĂŠmiĂĄt. BĂĄthori IstvĂĄn 1581-ben felĂĄllĂtja ErdĂŠly elsĹ egyetemĂŠt, amely 1663-ban megszĹąnt. A jezsuitĂĄk segĂtsĂŠgĂŠvel fejlesztettĂŠk ezt a kolozsvĂĄri katolikus egyetemet a kor legmagasabb szĂnvonalĂĄra.
â A harmadik fejezet szĂłl Bethlen GĂĄbor oktatĂĄspolitikĂĄjĂĄrĂłl, a gyulafehĂŠrvĂĄri Collegium Academicum alapĂtĂĄsĂĄrĂłl ĂŠs a peregrinatio academica gyakorlatĂĄrĂłl. ValĂłsĂĄgos mĂŠrfĂśldkĹnek szĂĄmĂt az 1622-es esztendĹ. A kĂśltĹ Opitz MĂĄrton jĂśn tanĂtani, aki a heidelbergi iskola szellemisĂŠgĂŠt kĂŠpviselte. MegĂŠrkeznek a vendĂŠgtanĂĄrok Herborn vĂĄrosĂĄbĂłl: Alsted, Bisterfeld ĂŠs Piscator. A fejedelem a professzorok jutalmazĂĄsĂĄrĂłl bĹsĂŠgesen gondoskodott, akĂĄrcsak a kollĂŠgium fenntartĂĄsĂĄrĂłl. A RĂĄkĂłcziak iskolapolitikĂĄja is pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹą. Az 1557-ben lĂŠtrejĂśtt marosvĂĄsĂĄrhelyi, kolozsvĂĄri iskolĂĄk ĂŠs a nagyvĂĄradi illusztris schola fejlesztĂŠsĂŠvel is tĂśrĹdtek a fejedelmek. Az angol Basirius IzsĂĄk tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek ismertetĂŠse is nagyon fontos, Ĺ volt II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy âprofesszoraâ, tĂşl nagy volt a befolyĂĄsa. E fejezetben kĂźlĂśnĂśsen kirajzolĂłdik a vĂĄradi iskola felsĹszintĹą jellege, a Szenci KertĂŠsz ĂbrahĂĄm ĂĄltal vezetett kĂśnyvnyomda ĂŠrtĂŠkelĂŠse, a reformĂĄtus ortodoxia ĂŠs a puritĂĄnus eszmĂŠk kĂźzdelme.
â A negyedik fejezet ApĂĄczai Csere JĂĄnos tudomĂĄnyegyetem-gondolatĂĄt mutatja be. KolozsvĂĄri szĂŠkfoglalĂł beszĂŠdĂŠt 1656-ban tartotta, 1658-ban az akadĂŠmia felĂĄllĂtĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł tervezetĂŠt kĂźldi Barcsay Ăkos fejedelemhez. ApĂĄczai 35 ĂŠves korĂĄban bekĂśvetkezett halĂĄla ĂŠs ErdĂŠly nagy romlĂĄsa meggĂĄtolta a kivitelezĂŠst.
â Az ĂśtĂśdik fejezetben a 18â19. szĂĄzadi politikai ĂŠs mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti hĂĄttĂŠrrĹl olvasunk. Itt lĂĄtszik meg igazĂĄn az, hogy ErdĂŠly ĂŠletĂŠben a kĂśzpontosĂtĂł osztrĂĄk hatalommal szemben a magyarsĂĄgnak milyen vĂŠdĹbĂĄstyĂĄi lesznek a kollĂŠgiumok. Ebben a korszakban a peregrinĂĄciĂł jelentĹsĂŠge felerĹsĂśdik, mondhatnĂĄnk, hogy csak ezen az Ăşton biztosĂtott a doktorĂĄlĂĄs, a posztgraduĂĄlis kĂŠpzĂŠs megoldĂĄsa.
â Hatodik, ĂśnĂĄllĂł fejezetkĂŠnt kerĂźlt sorra Bod PĂŠter. A diszciplĂnĂĄk differenciĂĄlĂłdĂĄsa felĂŠ vezetĹ Ăşton cĂmĹą rĂŠsz ĂĄtfogĂł kĂŠpet ad az oktatott tĂĄrgyakrĂłl. KivĂĄlĂł rĂŠsz! Egy kicsit lehetett volna bĹvebb is. De jĂłl kitĹąnik, hogy a kollĂŠgiumok miĂŠrt ĂŠs milyen termĂŠszetes kĂśvetkezmĂŠnykĂŠnt jĂĄtszottak szerepet az erdĂŠlyi reformkor politikai ĂŠletĂŠnek a megĂşjĂtĂĄsĂĄban.
â A hetedik fejezet cĂme: A felvilĂĄgosodott racionalizmustĂłl a KolozsvĂĄri TudomĂĄnyegyetem lĂŠtrejĂśttĂŠig. KĂźlĂśn szeretnĂŠnk megdicsĂŠrni a szerzĹt azĂŠrt, ahogyan a reformĂĄtus kollĂŠgiumok jogi fakultĂĄsainak gyarapodĂĄsĂĄt vĂĄzolja, szoros ĂśsszefĂźggĂŠst lĂĄt a reformĂĄtus kĂśzĂŠpnemessĂŠg tĂĄrsadalmi igĂŠnye kĂśzĂśtt. RĂĄmutat arra, hogy a tanĂĄrok egyhĂĄz- ĂŠs nemzetpolitikai szempontbĂłl is felismertĂŠk a jogtudomĂĄnyok fontossĂĄgĂĄt. Az is kitĹąnik, hogy a korabeli egyhĂĄzi vezetĹk lĂĄtĂĄsa szerint a kollĂŠgiumok az autonĂłmiĂĄnak is fontos bĂĄstyĂĄi.
KolozsvĂĄri egyetemĂźnk trianoni sorsĂĄrĂłl, az 1959-es felszĂĄmolĂĄsĂĄrĂłl nemrĂŠgiben emlĂŠkeztĂźnk meg a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem egyik rendezvĂŠnyĂŠn PĂĄskĂĄndinĂŠ SebĹk Anna filmbemutatĂłjĂĄval ĂŠs a FehĂŠr KĂśnyv ismertetĂŠsĂŠvel (BodĂł Barna).
VĂŠgĂźl a nyolcadik fejezetben vĂĄlaszt kaphatunk arra, amirĹl az egĂŠsz dolgozat szĂłl. Hogy tudniillik a âtudĂłs, hitvallĂł erdĂŠlyi eleink miĂŠrt tartottĂĄk minden idĹben ĂŠs ĂŠlethelyzetben szent kĂźldetĂŠsĂźknek, illetve miĂŠrt tekintettĂŠk IstentĹl kapott mandĂĄtumnak a magas szintĹą reformĂĄtus mĹąvelĹdĂŠs ĂźgyĂŠt?â
BefejezĂŠsĂźl: ĂśrĂśm szĂĄmunkra ez a dolgozat, mely egy olyan kutatĂĄsi program keretĂŠben kĂŠszĂźlt, amivel szerzĹ hozzĂĄjĂĄrulhat az erdĂŠlyi magyarsĂĄg ĂŠvszĂĄzados terveinek ĂŠs ĂĄlmĂĄnak a leĂrĂĄsĂĄhoz, illetve a megvalĂłsĂtĂĄs tĂśrtĂŠnetĂŠnek ĂŠs az ehhez kapcsolĂłdĂł lelkisĂŠgnek a nyomon kĂśvetĂŠsĂŠhez. A cĂŠl, a szellemisĂŠg ma is idĹszerĹą: az ĂśnĂĄllĂł magyar (reformĂĄtus) egyetem lĂŠtrehozĂĄsa. âEgy tudomĂĄny csak akkor egy nĂŠpĂŠ, ha ez sajĂĄt nyelvĂŠn van annak birtokĂĄbanâ (p. 252)
Aki elolvassa ezt a kĂśnyvet, talĂĄn mĂŠg inkĂĄbb ĂŠrzi az inspirĂĄciĂłt, hogy ezĂŠrt a cĂŠlĂŠrt ĂŠrdemes tovĂĄbb harcolni! TĹkĂŠs LĂĄszlĂłÂ
PĂĄlfi JĂłzsef: ReformĂĄtus felsĹoktatĂĄs ErdĂŠlyben, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2009 Reggeli ĂjsĂĄg. ForrĂĄs: ErdĂŠly.ma.