udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
2
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-2
NĂŠvmutatĂł:
Hidegcuti, Ioan
2002. oktĂłber 14.
Okt. 12-ĂŠn KolozsvĂĄron, a szĂĄz ĂŠvvel ezelĹtt felĂĄllĂtott MĂĄtyĂĄs kirĂĄly-szoborcsoport elĹtt rendezett emlĂŠkezĂŠsen tĂśbb ezer kolozsvĂĄri lakos vett rĂŠszt. Gheorghe Funar polgĂĄrmester ezĂşttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ĂźnnepsĂŠgĂŠt", akkor kezdte meg sajĂĄt rendezvĂŠnyĂŠt, amikor a Szent MihĂĄly-plĂŠbĂĄniatemplomban vĂŠget ĂŠrt az Ăśkumenikus istentisztelet. A rendezvĂŠnyt a magyar KulturĂĄlis MinisztĂŠrium tĂĄmogatta. A polgĂĄrmester ĂĄltal kirendelt mintegy kĂŠtszĂĄz fĹnyi csoport az ĂźnnepsĂŠg folyamĂĄn kitartĂłan romĂĄn nemzeti lobogĂłkat lengetett, de rendzavarĂĄs nĂŠlkĂźl vĂŠgighallgatta a magyar nyelvĹą beszĂŠdeket. A Fadrusz-Napok rendezvĂŠnysorozat alkalmĂĄval a KolozsvĂĄri Magyar Opera dĂszhangversenyt adott okt. 11-ĂŠn, majd Ăźnnepi beszĂŠdek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitĂŠrt a Fadrusz JĂĄnos ĂĄltal kĂŠszĂtett remekmĹą pĂŠldamutatĂł szimbĂłlumĂĄra, amely beĂvĂłdik egy kĂśzĂśssĂŠg ĂśntudatĂĄba. Serban Gratian, Kolozs megyei tanĂĄcselnĂśk miutĂĄn beszĂŠdĂŠben ĂŠrtĂŠkelte Fadrusz JĂĄnos ĂŠs alkotĂĄsĂĄt, Ăgy fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ĂźnnepsĂŠgekkel kapcsolatban az orszĂĄg multikulturĂĄlis jellegĂŠre utal. Corvin MĂĄtyĂĄst ugyanis, a romĂĄn Iancu de Hunedoara fiĂĄt, MagyarorszĂĄg kirĂĄlyĂĄvĂĄ vĂĄlasztĂĄsa utĂĄn az erdĂŠlyi szĂĄszok is becsĂźltĂŠk, hiszen elismerte politikai-tĂĄrsadalmi-adminisztratĂv szervezkedĂŠsĂźket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztĂźl". Boros JĂĄnos hangsĂşlyozta, hogy "Fadrusz JĂĄnos monumentĂĄlis alkotĂĄsa KolozsvĂĄr jelkĂŠpĂŠvĂŠ vĂĄlt. Gyermekeknek jĂĄtszĂł-, fiataloknak talĂĄlka-, idĹseknek pihenĹhely. A vĂĄrosba lĂĄtogatĂłk elsĹ Ăştja ide vezet. Ăgy kĂśt Ăśssze immĂĄr szĂĄz ĂŠve korokat ĂŠs generĂĄciĂłkat, hazavĂĄrja az elszĂĄrmazottakat, fogadja a lĂĄtogatĂłkat." EzutĂĄn kerĂźlt sor a Fadrusz csalĂĄd leszĂĄrmazottja, Bornai Tibor ĂĄltal kezdemĂŠnyezett Fadrusz-emlĂŠkĂŠrmek kiosztĂĄsĂĄra, amelyet azok a szemĂŠlyisĂŠgek vehettek ĂĄt, akik hozzĂĄjĂĄrultak az erdĂŠlyi magyar kultĂşrkincs gyarapĂtĂĄsĂĄhoz ĂŠs gazdagĂtĂĄsĂĄhoz, ĂŠs a Fadrusz-ĂŠletmĹą ĂĄpolĂĄsĂĄban kimagaslĂł szerepet jĂĄtszottak. Az emlĂŠkĂŠrmeket Kiss ElemĂŠr, MagyarorszĂĄg kancellĂĄria-minisztere, SzabĂł Vilmos ĂĄllamtitkĂĄr, BĂĄlint-Pataki JĂłzsef, a HTMH elnĂśke, Bornai Tibor, valamint Simon SĂĄndor kabinettfĹnĂśk nyĂşjtotta ĂĄt a kĂśvetkezĹ szemĂŠlyisĂŠgeknek: KĂśtĹ JĂłzsef (EMKE-elnĂśk), Egyed Ăkos (EME-elnĂśk), MarkĂł BĂŠla (RMDSZ-elnĂśk), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos MĹąemlĂŠkvĂŠdelmi TĂĄrsasĂĄg elnĂśke), Jakobovits MiklĂłs (a BarabĂĄs MiklĂłs CĂŠh elnĂśke), Jakubinyi GyĂśrgy (rĂłmai katolikus ĂŠrsek), Tempfli JĂłzsef (rĂłmai katolikus megyĂŠspĂźspĂśk), TĹkĂŠs LĂĄszlĂł (reformĂĄtus pĂźspĂśk), Pap GĂŠza (reformĂĄtus pĂźspĂśk), SzabĂł ĂrpĂĄd (unitĂĄrius pĂźspĂśk), MĂłzes ĂrpĂĄd (magyar evangĂŠlikus pĂźspĂśk), CzirjĂĄk ĂrpĂĄd (rĂłmai katolikus ĂŠrseki-helynĂśk), Csiha KĂĄlmĂĄn (nyugalmazott reformĂĄtus pĂźspĂśk), KĂłnya-Hamar SĂĄndor (megyei RMDSZ-elnĂśk), Boros JĂĄnos (alpolgĂĄrmester), MurĂĄdin JenĹ (mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz), NĂŠmeth JĂşlia (ĂşjsĂĄgĂrĂł, mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz), KovĂĄcs AndrĂĄs (mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz, egyetemi tanĂĄr), Gergely IstvĂĄn (szobrĂĄszmĹąvĂŠsz), LĂĄszlĂł Bakk AnikĂł (tanĂĄrnĹ), Bornai Tibor (budapesti zeneszerzĹ), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (ĂŠpĂtĂŠsz, egyetemi tanĂĄr), Serban Gratian (megyei tanĂĄcselnĂśk), Doina Cornea (egyetemi tanĂĄr), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvĂĄri KĂŠpzĹmĹąvĂŠsz SzĂśvetsĂŠg elnĂśke). Okt. 12-ĂŠn a fĹtĂŠri Szent-MihĂĄly templomban Ăśkumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetĹben CzirjĂĄk ĂrpĂĄd ĂŠrseki-helynĂśk kĂśszĂśntĂśtte a kĂźl- ĂŠs belfĂśldi ĂĄllami ĂŠs civil szervezetek kĂŠpviselĹit, az egybegyĹąlt ĂźnneplĹ kĂśzĂśnsĂŠget. Az Ăśkumenikus istentiszteleten ezutĂĄn igĂŠt hirdetett: Pap GĂŠza, az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet pĂźspĂśke, MĂłzes ĂrpĂĄd, magyar evangĂŠlikus pĂźspĂśk, SzabĂł ĂrpĂĄd, unitĂĄrius pĂźspĂśk, valamint TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄz pĂźspĂśke, majd a gĂśrĂśg katolikus ĂŠs az ortodox egyhĂĄz egy-egy kĂŠpviselĹje tolmĂĄcsoltĂĄk egyhĂĄzfĹik ĂźzenetĂŠt. A himnusz elĂŠneklĂŠse utĂĄn az ĂźnneplĹ gyĂźlekezet a MĂĄtyĂĄs szoborhoz vonult. Az ĂźnneplĹket elsĹkĂŠnt Ioan Hidegcuti, a romĂĄn mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs vallĂĄsĂźgyi minisztĂŠrium fĹtitkĂĄra kĂśszĂśntĂśtte, a romĂĄn kormĂĄny ĂźzenetĂŠt tolmĂĄcsolva. Kiss ElemĂŠr, a magyar MiniszterelnĂśki Hivatalt felĂźgyelĹ miniszter hangsĂşlyozva, hogy MĂĄtyĂĄs kirĂĄly szobra szĂĄz ĂŠve ĂĄll ellent az idĹnek, hirdetvĂŠn a magyar kultĂşra dicsĹsĂŠgĂŠt, emlĂŠkeztetvĂŠn a magyar ĂŠs az egyetemes tĂśrtĂŠnelem egyik fĂŠnyes korszakĂĄra. A magyar miniszter rĂĄmutatott: a magyar kĂśzĂśssĂŠgek, mindig szĂĄmĂthatnak a magyar kormĂĄny hatĂŠkony tĂĄmogatĂĄsĂĄra. A tĂĄmogatĂĄs mĂŠrtĂŠkĂŠt bizonyos terĂźleteken nĂśvelik is. - Mi is tulajdonkĂŠppen a MĂĄtyĂĄs-szobor? RemekmĹą? Igen! TisztessĂŠgadĂĄs egy nagy kirĂĄlynak? Igen! KolozsvĂĄr szimbĂłluma? Igen! ErdĂŠly nemhivatalos cĂmere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte Ăźnnepi beszĂŠdĂŠt MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ elnĂśke, majd feltette a kĂŠrdĂŠst: - Ki fĂŠl hĂĄt MĂĄtyĂĄs kirĂĄlytĂłl? Az, aki fĂŠl az igazsĂĄgtĂłl. A hitvĂĄny kolozsvĂĄri bĂrĂł, aki hajdanĂĄban deresre hĂşzatta az ĂĄlruhĂĄs kirĂĄlyt, ĂŠs azĂłta is fĂŠl tĹle, reszket mint a nyĂĄrfalevĂŠl, rĂŠmĂĄlmai vannak, rĂśgeszmĂŠjĂŠvĂŠ lett az igazsĂĄgos kirĂĄly. Ăjszaka is, ha ĂĄlmĂĄbĂłl felriad, azon tĂśri a fejĂŠt ez a hitvĂĄny kolozsvĂĄri bĂrĂł, hogy mikĂŠppen tudnĂĄ legyĹzni a MĂĄtyĂĄs-szobrot. Csakhogy ErdĂŠly dobogĂł szĂvĂŠt, ezt a nagyszerĹą ĂŠrcszobrot nem lehet eltĂźntetni. Aki a MĂĄtyĂĄs-szobrot sĂŠrti, minket sĂŠrt. ErdĂŠly szellemĂŠt sĂŠrti, a tolerancia eszmĂŠjĂŠt, magyarok, romĂĄnok, nĂŠmetek egyĂźttĂŠlĂŠsĂŠnek eszmĂŠjĂŠt. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik MĂĄtyĂĄs kirĂĄly, bĂĄr nem ĂŠrtjĂźk, miĂŠrt, hiszen Ĺ inkĂĄbb ĂśsszekĂśtĹ kapocs, ĂŠs nem szĂŠtvĂĄlasztĂł kard mikĂśzĂśttĂźnk. De akĂĄr tetszik, akĂĄr nem, egymĂĄs ĂŠrtĂŠkeit meg kell becsĂźlni. NekĂźnk sem minden tetszik abbĂłl, amit a romĂĄnok szeretnek, de tiszteljĂźk az ĂŠrtĂŠkeiket, ĂŠs tĹlĂźk is elvĂĄrjuk ugyanezt a tiszteletet. Az egyĂźttĂŠlĂŠsnek az alapja ez a kĂślcsĂśnĂśs tisztelet lehet - mutatott rĂĄ a szĂśvetsĂŠgi elnĂśk. Ănnepi beszĂŠdĂŠben KĂłnya-Hamar SĂĄndor kĂŠpviselĹ, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetĂŠnek elnĂśke elmondta: Fadrusz JĂĄnos azt ĂŠrezte ĂŠs valĂłsĂtotta meg kitĹąnĹ mĹąvĂŠszi ĂŠrzĂŠkkel, amiben HollĂłs MĂĄtyĂĄs hite is gyĂśkerezett. Azt, hogy a tĂśrtĂŠnelem bĂŠklyĂłitĂłl valĂł szabadulĂĄs ĂŠs megĂşjulĂĄs lehetĹsĂŠgenek felismerĂŠse mĂŠltĂłsĂĄgot ĂŠs Ăśnbizalmat kĂślcsĂśnĂśz mindenkor egy nĂŠpnek. KĂłnya-Hamar SĂĄndor leszĂśgezte, hogy a szobor a kulturĂĄlis vilĂĄgĂśrĂśksĂŠg tartozĂŠka. KolozsvĂĄron EurĂłpa felĂŠ MĂĄtyĂĄs szobra elĹtt vezet el az Ăşt - mondotta KĂłnya-Hamar SĂĄndor. Az Ăźnnepi beszĂŠdeket kĂśvetĹen megkoszorĂşztĂĄk MĂĄtyĂĄs kirĂĄly szobrĂĄt. KoszorĂşt helyeztek el a romĂĄn ĂŠs a magyar kormĂĄny, a magyar tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄzak, az RMDSZ ĂŠs a romĂĄniai magyar civil tĂĄrsadalom kĂŠpviselĹi. Funar, a "kolozsvĂĄri bĂrĂł" megjelent a FĹtĂŠren. A polgĂĄrmesternek csupĂĄn tucatnyi hĂve jĂśtt el a meghirdetett rendezvĂŠnyre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romĂĄniĂĄs parlamenti kĂŠpviselĹ, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetĂŠnek elnĂśke. Funar kĂnos helyzetbe kerĂźlt: ugyanis az ĂĄltala helyszĂnre hĂvott ortodox pap nem jelent meg. A sajtĂł munkatĂĄrsainak Funar elmondta: azĂŠrt jĂśtt ide, hogy egyĂźtt Ăźnnepeljen a magyarokkal, de a szĂŠlsĹsĂŠges kisebbsĂŠgiek meghiĂşsĂtottĂĄk a szĂĄndĂŠkĂĄt. Az ortodox mise 10 Ăłra 22 perckor kezdĹdĂśtt, amikor a nagy-romĂĄniĂĄs szervezĹk tudtĂĄk, hogy a Szent MihĂĄly-templomban tartott Ăśkumenikus istentisztelet a vĂŠge fele kĂśzeledik. A polgĂĄrmester ĂŠs hĂvei a szobor kĂśzelĂŠbe nyomultak, majd a magyar megemlĂŠkezĹ ĂźnnepsĂŠget megelĹzĹen a polgĂĄrmesterhĹą kĂśzintĂŠzmĂŠnyek koszorĂşt helyeztek el a szobor elĂŠ. A tĂŠrre ĂŠrkezĹ TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk, CzirjĂĄk ĂrpĂĄd ĂŠrseki helynĂśk alig nĂŠhĂĄny lĂŠpĂŠsre mentek el a dermedten bĂĄmulĂł vĂĄrosvezetĹ elĹtt. A rendezvĂŠny alatt a polgĂĄrmester utasĂtĂĄssal lĂĄtta el hĂveit. PĂŠldĂĄul a magyar himnusz kĂśzben odaszĂłlt: - LebegtessĂŠtek a zĂĄszlĂłkat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szĂŠlsĹsĂŠges romĂĄn bekiabĂĄltak ugyan, ĂŠs megprĂłbĂĄltĂĄk ĂĄttĂśrni a biztonsĂĄgi kordont, ĂśsszessĂŠgĂŠben azonban nem tanĂşsĂtottak agresszĂv magatartĂĄst. Az ĂźnnepsĂŠget kĂśvetĹen Funar nyilatkozott: nem szĂĄndĂŠkszik megbĂźntetni Boros JĂĄnos alpolgĂĄrmestert azĂŠrt, mert az RMDSZ-szel Ăźnnepelt. A polgĂĄrmester tekergĹknek nevezte azokat, akik fĂŠlbeszakĂtottĂĄk az ortodox misĂŠt, ĂŠs elmebetegeknek azokat, akik a magyar cĂmert tartalmazĂł zĂĄszlĂłt lengettĂŠk. Az ĂźnnepsĂŠget kĂśvetĹen ĂjgyĂĄrtĂł IstvĂĄn bukaresti magyar nagykĂśvet nyilatkozott: szĂŠp ĂźnnepsĂŠgen vett rĂŠszt. - Nem ĂŠreztem feszĂźltsĂŠget. Azokban volt feszĂźltsĂŠg, akik azt akartĂĄk, hogy feszĂźltsĂŠg legyen. - KĂślcsĂśnĂśsen kellene tisztelnĂźnk egymĂĄst, a mĂĄsik ĂźnnepsĂŠgĂŠt mĂŠg akkor is, ha valamely kĂŠrdĂŠsben a tĂśrtĂŠnĂŠszek nem ĂŠrtenek egyet. Az egyĂźttĂŠlĂŠs receptje a hagyomĂĄnyok, ĂŠrtĂŠkek kĂślcsĂśnĂśs tisztelete - nyilatkozta MarkĂł a romĂĄn sajtĂłnak. /KĂśllĹ Katalin, Papp AnnamĂĄria, Kiss OlivĂŠr: MĂĄtyĂĄs, ErdĂŠly ĂśrĂśkkĂŠvalĂł szĂve. EurĂłpa felĂŠ MĂĄtyĂĄs szobra elĹtt vezet el az Ăşt. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 14./2003. januĂĄr 16.
Wass Albert erdĂŠlyi mellszobrainak eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄt kĂśvetelte a RomĂĄn HĹsĂśk ĂŠs MĂĄrtĂrok EmlĂŠkĂŠt ĂpolĂł OrszĂĄgos SzĂśvetsĂŠg, kĂśzĂślte az Adevaul cĂmĹą bukaresti romĂĄn lap jan. 15-i szĂĄma. A lap szerint Maros megye kĂŠt telepĂźlĂŠsĂŠn, a szĂĄszrĂŠgeni katolikus, illetve a magyarĂłi reformĂĄtus templom udvarĂĄn ĂĄllĂtottak szobrot annak a Wass Albertnek, akit felelĹssĂŠg terhel a Kolozs megyei VasasszentgotthĂĄrd ĂŠs Omboztelke kĂśzsĂŠgben, 1940 szeptemberĂŠben, Ăszak-ErdĂŠly MagyarorszĂĄghoz tĂśrtĂŠnĹ visszacsatolĂĄsa utĂĄn kegyetlenĂźl lemĂŠszĂĄrolt romĂĄn lakosok halĂĄlĂĄĂŠrt, ĂŠs akit tetteiĂŠrt 1946 mĂĄrciusĂĄban a kolozsvĂĄri nĂŠpbĂrĂłsĂĄg hĂĄborĂşs bĹąnĂśk miatt halĂĄlra ĂtĂŠlt. Wass Albert, az EgyesĂźlt Ăllamok IgazsĂĄgĂźgyi MinisztĂŠriuma szĂĄmĂĄra kĂŠszĂtett ĂśnĂŠletrajzĂĄban Ăgy vallott: "Az ĂŠletem mindig is nyitott kĂśnyv volt. Az most is, ĂŠs az lesz a jĂśvĹben is. Nincs rejtegetnivalĂłm, ĂŠs nem kell elnĂŠzĂŠst kĂŠrnem egyetlen tettemĂŠrt sem. ĂrĂłkĂŠnt, a NemzetkĂśzi Pen Club tagjakĂŠnt azt teszem, amit ennek a nagy szervezetnek a jelmondata hirdet: egy ĂśsszekuszĂĄlt vilĂĄg emberisĂŠgĂŠnek lelkiismerete vagyok". Az Ăşn. Wass-Ăźgy tisztĂĄzĂĄsa ĂŠrdekĂŠben jelentette meg a szĂŠkelyudvarhelyi Litera KĂśnyvkiadĂł is azt a mintegy harmincnĂŠgy oldalas kĂśnyvet, amely elĹszĂśr hozza nyilvĂĄnossĂĄgra az 1946-ban, a kolozsvĂĄri nĂŠpbĂrĂłsĂĄgon zajlĂł koncepciĂłs per dokumentumait. A vĂĄdirat alapjĂĄn Wass Endre ĂŠs Wass Albert biztatta fel a kĂśzsĂŠg katonai parancsnokĂĄt, nĂŠgy vasasszentgotthĂĄrdi romĂĄn meggyilkolĂĄsĂĄra, ugyanakkor Wass Albert bĹąnĂśsnek talĂĄltatott tizenegy omboztelkei romĂĄn lakos erĹszakos halĂĄlĂĄval kapcsolatban is, a nĂŠpbirĂłsĂĄg szerint ugyanis CsordĂĄs Gergely hadnagy a grĂłf utasĂtĂĄsĂĄra lĂśvetett le romĂĄnokat. A kommunista hatalomnak a koncepciĂłs perekkel a magyar lakossĂĄg megfĂŠlemlĂtĂŠse volt a cĂŠlja. A Wass Albertre kirĂłtt halĂĄlos ĂtĂŠlet elsĹsorban az erdĂŠlyi magyar arisztokrata ĂrĂłnak szĂłlt. Egyetlen szemtanĂş sem tartĂłzkodott a tetthelyen, a vĂĄdlottak pedig nem voltak jelen a tĂĄrgyalĂĄson. Maga Wass Albert ĂśneletrajzĂĄban Ăgy emlĂŠkezett vissza: vadĂĄszatrĂłl hazatĂŠrve szerzett tudomĂĄst arrĂłl, hogy tĂĄvollĂŠtĂŠben a hatĂĄrĹrĂśk elfogtak nĂŠgy szemĂŠlyt. Az ĂrĂł ĂŠrtesĂźlĂŠsei szerint a foglyok szĂśkni prĂłbĂĄltak, mire a katonĂĄk agyonlĹttĂŠk Ĺket. /Papp AnnamĂĄria: Wass Albert vitatott utóÊlete. RomĂĄniĂĄban nem rehabilitĂĄltĂĄk az erdĂŠlyi ĂrĂłt. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 16./ A fasiszta jelkĂŠpek kultuszĂĄt tiltĂł 2002/31-es sĂźrgĹssĂŠgi kormĂĄnyrendeletre valĂł hivatkozĂĄssal kĂŠrte az ErdĂŠlyben felĂĄllĂtott Wass Albert-szobrok eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄt a Vasile T. Suciu tartalĂŠkos ezredes, a HĹsĂśk ĂŠs MĂĄrtĂrok KultuszĂĄnak OrszĂĄgos EgyesĂźletĂŠnek elnĂśke. KĂŠrĂŠse nyomĂĄn Ioan Hidegcuti, a MĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs VallĂĄsĂźgyi MinisztĂŠrium ĂĄllamtitkĂĄra levĂŠlben szĂłlĂtotta fel Bartha JĂłzsef holtmarosi reformĂĄtus lelkipĂĄsztort ĂŠs PakĂł Benedek szĂĄszrĂŠgeni rĂłmai katolikus kanonokot az egyhĂĄz telkĂŠn felĂĄllĂtott szobor "ĂźgyĂŠnek megoldĂĄsĂĄra". Bartha JĂłzsefet a Maros Megyei ĂgyĂŠszsĂŠg jan. 15-ĂŠn kihallgatta a szoborĂĄllĂtĂĄs ĂźgyĂŠben, ahol cĂŠloztak arra, hogy Wass Albert mellszobrĂĄnak el kellene tĂĄvolĂtani. Az ĂźgyĂŠsz szerint a nĂŠpbĂrĂłsĂĄg ĂĄltal hĂĄborĂşs bĹąnĂśsnek nyilvĂĄnĂtott Wass Albert nevĂŠt nem viselheti utca, ĂŠs nem szabad szobrot ĂĄllĂtani neki. A kĂśvetkezĹ kihallgatĂĄs jan. 17-ĂŠn lesz. Bartha JĂłzsef az RMDSZ segĂtsĂŠgĂŠre szĂĄmĂt, valamint arra, hogy hamarosan megtĂśrtĂŠnik Wass Albert rehabilitĂĄlĂĄsa. PakĂł Benedek szĂĄszrĂŠgeni rĂłmai katolikus kanonokot a polgĂĄrmester felkĂŠrte a plĂŠbĂĄnia udvarĂĄn ĂĄllĂł szobor eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄra. PakĂł kĂśzĂślte, hogy erre nem hajlandĂł. Ĺt jan. 16-ĂĄn hallgatjĂĄk ki az ĂźgyĂŠszsĂŠgen. "Az ĂźgyĂŠsznek azt fogom vĂĄlaszolni, hogy egy sovĂŠn-nacionalista politikai perbe az egyhĂĄz nem hajlandĂł beavatkozni, de szemĂŠlyesen mĂŠg PakĂł Benedek sem. Ez nem a mi perĂźnk, ez a Wass Albert pere, amelyrĹl nagyon jĂłl tudjuk, hogy koncepciĂłs per volt." PakĂł Benedek azt is hozzĂĄtette, hogy Wass Albert egyik fia, Wass Huba NATO-tĂĄbornok, aki annak idejĂŠn visszautasĂtotta magyarorszĂĄgi NATO-s kinevezĂŠsĂŠt, de nem kizĂĄrt, hogy a romĂĄniai kikĂźldetĂŠst mĂĄr vĂĄllalnĂĄ. "Wass grĂłfnak elkĂźldtĂźk a romĂĄn nyelvĹą ĂşjsĂĄgokban megjelent gyalĂĄzkodĂł cikkeket, hisz egy NATO-tĂĄbornokot nem gyalĂĄzhatnak ily mĂłdon." "Az RMDSZ felvĂĄllalta az Ăźgyet, ĂŠs Ăşgy nĂŠz ki, hogy Frunda GyĂśrgy lesz az ĂźgyvĂŠdĂźnk" - jelentette ki a kanonok. SzĂĄszrĂŠgenben 2001 augusztusĂĄban lepleztĂŠk le a rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄnia udvarĂĄn Wass Albert mellszobrĂĄt. Ugyanabban a hĂłnapban Holtmaroson a reformĂĄtus templom udvarĂĄn, egy hĂłnappal kĂŠsĹbb pedig VicĂŠn avattĂĄk fel az ĂrĂł szobrĂĄt. /Antal Erika, Gazda ĂrpĂĄd: HadĂźzenet a Wass Albert-szobroknak. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), jan. 16./
lapozĂĄs: 1-2