udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
20
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-20
NĂŠvmutatĂł:
KinĂĄl GyĂśrgy
2001. mĂĄjus 30.
MĂĄjus 27-ĂŠn MezĹfĂŠnyen megtartottĂĄk a SzatmĂĄr megyei fĂşvĂłszenekarok elsĹ talĂĄlkozĂłjĂĄt. A rendezvĂŠnyen a helybeli, valamint a kaplonyi ĂŠs a krasznabĂŠlteki rĂŠzfĂşvĂłs egyĂźttesen kĂvĂźl a helybeli ĂĄltalĂĄnos iskola ĂŠnekkara, GyertyalĂĄng nevĹą kĂłrusa, valamint tĂĄnccsoportja is fellĂŠpett. Heinrich MihĂĄly, MezĹfĂŠny polgĂĄrmestere korĂĄbban 10 ĂŠvig jĂĄtszott a helybeli fĂşvĂłszenekarban. - Valamikor, a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂŠben szinte minden szatmĂĄri svĂĄb faluban 12-16 tagĂş fĂşvĂłszenekar mĹąkĂśdĂśtt - nyilatkozta. E hagyomĂĄny 1945-ben szakadt meg: elĹbb az embereket szedtĂŠk Ăśssze ĂŠs vittĂŠk el OroszorszĂĄgba, majd a hangszereket is elkoboztĂĄk. A polgĂĄrmester emlĂŠkezett: MezĹfĂŠnyben 1978-ban alakĂtottĂĄk meg a fĂşvĂłszenekart. Mindent elĂślrĹl kellett kezdeni. /(KinĂĄl GyĂśrgy): RĂŠzfĂşvĂłsok MezĹfĂŠnyen. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 30./ 2001. jĂşnius 18.
A szatmĂĄrnĂŠmeti CREST ForrĂĄskĂśzpont kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre Ăśt SzatmĂĄr megyei - MezĹpetri, Magyarcsaholy, Gencs, Kaplony, Szamosdara -, valamint kĂŠt SzilĂĄgy megyei telepĂźlĂŠs - KĂĄrĂĄsztelek, KĂŠmer - telehĂĄza nemrĂŠg talĂĄlkozĂłt rendezett, amelyen a kibontakozĂłban lĂŠvĹ romĂĄniai telehĂĄz-mozgalom jeles kĂŠpviselĹinek a tĂśbbsĂŠge rĂŠszt vett. A talĂĄlkozĂł cĂŠlja tapasztalat-, illetve informĂĄciĂłcsere - nyilatkozta ĂŠrdeklĹdĂŠsĂźnkre KazamĂŠr Andrea, a CREST ForrĂĄskĂśzpont programirĂĄnyĂtĂłja. Dr. HĂŠjja Botond, a CREST ForrĂĄskĂśzpont igazgatĂłja fontosnak tartja a szemĂŠlyes kapcsolatok kiĂŠpĂtĂŠsĂŠt. Az elsĹ napon MezĹpetriben tartottak mĹąhelymegbeszĂŠlĂŠst. DĂŠlutĂĄn Gencsen nĂŠgy-Ăśt finanszĂrozĂł (SAPARD, KĂĄrpĂĄtok EurorĂŠgiĂł AlapĂtvĂĄny stb.) bemutatĂĄsa kĂśvetkezett Este, Magyarcsaholyban a helyi telehĂĄz bemutatĂĄsa utĂĄn beszĂŠlgettek. EllĂĄtogattak MezĹpetribe, majd Kaplonyba. - Dr. HĂŠjja Botond emlĂŠkeztetett: kĂŠt ĂŠv alatt nĂŠgy megyĂŠben - SzatmĂĄr, SzilĂĄgy, MĂĄramaros, Bihar - 14 telehĂĄzat hoztak lĂŠtre, jelenleg a szĂłban forgĂł nĂŠgy megye tovĂĄbbi 17-18 helysĂŠgĂŠbĹl beĂŠrkezett dokumentĂĄciĂł kiĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠt vĂŠgzik. /KinĂĄl GyĂśrgy: TelehĂĄztĹąznĂŠzĹk. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 18./2001. jĂşlius 5.
NagykĂĄrolyban ĂĄllt KĂślcsey Ferenc szobra, KallĂłs Ede alkotĂĄsa. A szobrot 1918 utĂĄn elĹbb megcsonkĂtottĂĄk, majd eltĂźntettĂŠk. NagykĂĄrolyban hosszĂş ĂŠvtizedek Ăłta semmi nem emlĂŠkeztetett arra, hogy a Himnusz kĂśltĹje nĂŠgy ĂŠvig a vĂĄrosban ĂŠlt ĂŠs dolgozott. A helyi tanĂĄcs legutĂłbbi ĂźlĂŠsĂŠn Dr. NĂŠmeti JĂĄnos tĂśrtĂŠnĂŠsz-tanĂĄcsos a kĂśvetkezĹ hatĂĄrozattervezetet terjesztette a testĂźlet elĂŠ: KĂślcsey Ferencnek a vĂĄrosban kifejtett tevĂŠkenysĂŠgĂŠre valĂł tekintettel, javasolom, hogy folyĂł ĂŠv augusztus 8-ĂĄn NagykĂĄrolyban a kĂśltĹnek szĂĄnt emlĂŠklapot leplezzĂźnk le. A tervezetet a nagykĂĄrolyi tanĂĄcs tagjai megszavaztĂĄk, Ăgy a volt vĂĄrmegyehĂĄza ĂŠpĂźletĂŠnek a falĂĄra olyan emlĂŠktĂĄbla kerĂźl, amelybe a kĂśvetkezĹ szĂśveget vĂŠsik: "In memoriam KĂLCSEY FERENC 1790-1838 Din partea Consiliului Orasenesc Carei ĂllĂttatta a NagykĂĄroly VĂĄrosi TanĂĄcs" /(KinĂĄl GyĂśrgy): EmlĂŠklap a Himnusz kĂśltĹjĂŠnek. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 5./2001. augusztus 9.
Aug. 4-5-ĂŠn Ăşgynevezett AlsĂł utcai napokat rendeztek Kaplonyban, melyet nĂŠhĂĄny fiatal szervezette meg ĂŠs bonyolĂtott le immĂĄr mĂĄsodik alkalommal, teljes egĂŠszĂŠben ĂśnerĹbĹl. A kĂŠt nap folyamĂĄn rendeztek kĂĄrtyabajnoksĂĄgot, karaoke(tĂĄtika)-, bogrĂĄcsosfĹzĹ-, hulahoppkarika-, kerĂŠkpĂĄr-, nĹi ĂŠs fĂŠrfi szkander-, motoros lassĂşsĂĄgi, valamint olyan csapatversenyeket. A fiatalok ĂĄcsolta szabadtĂŠri szĂnpadon nagyfalui (SzilĂĄgy megye), magyarcsaholyi, bĂśrvelyi, illetve helybeli egyĂźttesek nĂŠpi ĂŠs modern tĂĄncokat, vidĂĄm jeleneteket mutattak be. /KinĂĄl GyĂśrgy: AlsĂł utcai napok. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 9./2001. augusztus 17.
TasnĂĄd napjĂĄt Nagyboldogasszony napjĂĄn, aug. 15-ĂŠn tartottĂĄk. DĂŠlelĹtt TasnĂĄd hĂĄrom templomĂĄban - az ortodoxban, a rĂłmai katolikusban, ĂŠs a gĂśrĂśg katolikusban - tartottak szentmisĂŠt, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a telepĂźlĂŠs lakosainak kb. a 75 szĂĄzalĂŠka egyhĂĄzi Ăźnnepet Ăźlt. A helyi mĹąvelĹdĂŠsi hĂĄzban tevĂŠkenykedĹ tĂśbb kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz alkotĂĄsaibĂłl nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs. Felvonultak a mazsorettek ĂŠs rĂŠzfĂşvĂłsok, a vĂĄrosi mĂşzeumban "XVI. - XVIII. szĂĄzadi romĂĄn kĂŠziratok" cĂmmel nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs. SzabadtĂŠri mĹąsor-ĂśsszeĂĄllĂtĂĄs kĂśvetkezett a helybeli ĂĄltalĂĄnos iskola ĂŠs lĂceum csoportjainak, helybeli cigĂĄny tĂĄncosoknak ĂŠs ĂŠnekeseknek a fellĂŠpĂŠsĂŠvel. /(KinĂĄl GyĂśrgy): TasnĂĄd napja. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 17./2001. szeptember 11.
Szept. 7-8-ĂĄn tartottĂĄk meg NagykĂĄrolyban az ErdĂŠlyi Magyar KulturĂĄlis EgyesĂźlet /EMKE/, az erdĹdi RMDSZ, a nagykĂĄrolyi Kaffka Margit MĹąvelĹdĂŠsi TĂĄrsasĂĄg ĂŠs a KĂślcsey KĂśr /SzatmĂĄrnĂŠmeti/ kĂśzĂśs rendezvĂŠnyekĂŠnt a PetĹfi-emlĂŠkhelyek ifjĂş kĂźldĂśtteinek mĂĄsodik talĂĄlkozĂłjĂĄt. DĂĄvid Gyula irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, az EMKE tiszteletbeli elnĂśke mondott beszĂŠdet a nagykĂĄrolyi PetĹfi-szobor elĹtt. Dr. NĂŠmeti JĂĄnos tĂśrtĂŠnĂŠsz utĂĄn Ratzky Rita irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, a budapesti PetĹfi Irodalmi MĂşzeum fĹigazgatĂłja beszĂŠlt, kijelentve: "NagykĂĄrolyt nem tudom mĂĄskĂŠnt lĂĄtni, mint PetĹfi szemĂŠvel, Szendrey JĂşlia, KĂślcsey ĂŠs Teleki SĂĄndor szemĂŠvel." Az Ăźnnepi beszĂŠdeket mĹąsor kĂśvette melynek keretĂŠben MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl, FelvidĂŠkrĹl, KolozsvĂĄrrĂłl, FehĂŠregyhĂĄzĂĄrĂłl, MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl, ErdĹdrĹl, TokajbĂłl ĂŠrkezett fiatalok PetĹfi-verseket szavaltak, a nagykĂĄrolyi Kalazanci Szent JĂłzsef rĂłmai katolikus templom ĂŠnekkara pedig PetĹfi-dalokat adott elĹ. Muzsnay ĂrpĂĄd, az EMKE alelnĂśke, a rendezvĂŠny legfĹbb szervezĹje nyilatkozta, hogy elmentek Szendrey JĂşlia szĂźlĹfalujĂĄba, ErdĹdre, ahol a nagykĂĄrolyihoz hasonlĂł megemlĂŠkezĂŠs volt. /(KinĂĄl GyĂśrgy: PetĹfi-emlĂŠkhelyek ifjĂş kĂźldĂśtteinek II. talĂĄlkozĂłja. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), szept. 11./2001. szeptember 25.
FennĂĄllĂĄsĂĄnak 10. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl a TasnĂĄdon a BĂrĂł Lajos ĂkolĂłgiai TĂĄrsasĂĄg szept. 29-ĂŠn Ăźnnepi tudomĂĄnyos ĂźlĂŠst, a BĂrĂł Lajos emlĂŠktĂĄblĂĄnĂĄl ĂŠs szobornĂĄl pedig koszorĂşzĂĄst tart. /(KinĂĄl GyĂśrgy: TĂzĂŠves ĂśkolĂłgiai tĂĄrsasĂĄg. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), szept. 25./2002. mĂĄrcius 26.
BĂśrvelyben ĂŠs Kaplonyban a lakossĂĄg tĂśbb mint 95 szĂĄzalĂŠka magyar ajkĂş. Hogyan tanulhat meg a gyermek romĂĄnul egy ilyen telepĂźlĂŠsen? A romĂĄn nyelvet idegen nyelvkĂŠnt kellene tanĂtani, mint a franciĂĄt, az angolt, ahelyett, hogy Ion Luca Caragiale, vagy Ion Creanga mĹąveit sulykolnĂĄk a magyar diĂĄkok fejĂŠbe. Ebben az Ăźgyben az RMDSZ-nek kellene lĂŠpnie. El kellene ĂŠrni, hogy Ĺk mĂĄsfĂŠle tankĂśnyvet kapjanak, mint a romĂĄn anyanyelvĹąek. /KinĂĄl GyĂśrgy: "BeszĂŠlni kellene tanĂtani, nem CreangarĂłl". = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 26./2002. ĂĄprilis 24.
Ăprilis 20-ĂĄn TasnĂĄdon felavattĂĄk a vĂĄros szĂźlĂśttĂŠnek, Keresztessy SĂĄmuel iparmĹąvĂŠsznek ĂŠs festĹmĹąvĂŠsznek a mellszobrĂĄt, Balogh JĂłzsef alkotĂĄsĂĄt. A szobor a reformĂĄtus templom elĹterĂŠben kapott helyet. Az eddig Cimpului utca a Keresztessy SĂĄmuel nevet kapta. Keresztessy SĂĄmuel 1893. mĂĄrcius 20-ĂĄn szĂźletett TasnĂĄdon. IparmĹąvĂŠszkĂŠnt az 1930-as ĂŠvekben ĂŠlte fĂŠnykorĂĄt, amikor munkĂĄi a londoni, pĂĄrizsi, rĂłmai, New York-i vilĂĄgkiĂĄllĂtĂĄsokon arattak nagy sikert. Az 1950-es ĂŠvek elejĂŠn rajztanĂĄrkĂŠnt tevĂŠkenykedett. Nevezetes munkĂĄi KolozsvĂĄron, Zilahon, NagybĂĄnyĂĄn, MarosvĂĄsĂĄrhelyen, MikolĂĄn, SzilĂĄgycsehben ĂŠs mĂĄs helyeken talĂĄlhatĂłk. 1974-ben, 81 ĂŠves korĂĄban hunyt el. A helyi mĂşzeumban Keresztessy SĂĄmuel munkĂĄibĂłl /festmĂŠnyei, grafikĂĄi, iparmĹąvĂŠszeti alkotĂĄsai, intarziĂĄi, fafaragĂĄsai/ nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs. /KinĂĄl GyĂśrgy: Keresztessy SĂĄmuel mellszobrot avattak TasnĂĄdon. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 24./2002. mĂĄjus 7.
Boros ErnĹ, a SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg szerkesztĹje II., Fazekas LĂłrĂĄnd szatmĂĄrnĂŠmeti nyugdĂjas pedagĂłgus III. dĂjat nyert. A Varadinum, az itteni magyarsĂĄg talĂĄn legnagyobb rendezvĂŠnysorozata a Szent LĂĄszlĂłâĂźnneppel kezdĹdĂśtt. A nagyvĂĄradi bazilikĂĄban Paskai LĂĄszlĂł bĂboros, esztergomâbudapesti ĂŠrsek mutatta be a szentmisĂŠt. A szertartĂĄst kĂśvetĹen felolvastĂĄk OrbĂĄn Viktor kormĂĄnyfĹ ĂźdvĂśzlĹ levelĂŠt, amelyben azt hangsĂşlyozta, hogy a magyarorszĂĄgi magyarok sokszor merĂtettek erĹt a hatĂĄron tĂşl ĂŠlĹk hitĂŠbĹl, hĹąsĂŠgĂŠbĹl, ĂĄllhatatossĂĄgĂĄbĂłl. A folytatĂĄsban vasĂĄrnaptĂłl pĂŠntekig egyebek kĂśzĂśtt volt lovaggĂĄ avatĂĄs, nĂŠpi mestersĂŠgek bemutatĂłja, konferencia, kiĂĄllĂtĂĄsâmegnyitĂł, tĂśrtĂŠnelmi vetĂŠlkedĹ, tanĂĄcskozĂĄs a kultĂşrĂĄrĂłl (a civil tĂĄrsadalom napja keretĂŠben), elĹadĂĄsok, kerekasztalâmegbeszĂŠlĂŠsek, a Magyar TĂśrtĂŠnelmi TĂĄrsulat tagjainak elĹadĂĄsai, fotĂłkiĂĄllĂtĂĄs, nĂŠptĂĄnctalĂĄlkozĂł, politikai fĂłrum, szakmai konferencia a magyarâromĂĄn kulturĂĄlis kĂśzeledĂŠsrĹl, elĹadĂĄs nagyvĂĄradi magyar ĂŠs romĂĄn szerzĹk mĹąveibĹl, kĂśnyvbemutatĂł, hangverseny. MĂĄj. 4âĂŠn kerĂźlt sor A XX. szĂĄzad ĂśrĂśksĂŠge cĂmĹą, a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg ĂĄltal a Festum Varadinum keretĂŠben meghirdetett pĂĄlyĂĄzat dĂjkiosztĂł ĂźnnepsĂŠgĂŠre. DukrĂŠt GĂŠza, a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg elnĂśke elmondta: a szervezet eleinte tĂśrtĂŠnelmi elĹadĂĄsokat szervezett. PĂĄlyĂĄzatokat 1995âtĹl kezdĹdĹen Ărnak ki. PĂŠldĂĄul a Szent LĂĄszlĂł ĂŠlete ĂŠs munkĂĄssĂĄga cĂmĹą elsĹre 60 dolgozat ĂŠrkezett. Az idei tematika olyan ĂĄtfogĂł, hogy a pĂĄlyĂĄzat cĂme 2003âban is A XX. szĂĄzad ĂśrĂśksĂŠge lesz. A felnĹtt kategĂłria esetĂŠben nehĂŠz volt a zsĹąri helyzete, mert tĂśbb kitĹąnĹ dolgozatot kellett rangsorolniuk. /KinĂĄl GyĂśrgy: SzatmĂĄr megyei dĂjazottak a Festum Varadinum nevĹą ĂźnnepsĂŠgeken. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), mĂĄj. 7./2002. mĂĄjus 21.
Ăprilisban MezĹfĂŠnyen a rĂłmai katolikus templomban StarmĂźller Ferenc plĂŠbĂĄnos kihirdette, hogy ĂśnkĂŠnteseket vĂĄrnak a falu hatĂĄrĂĄban kĂŠszĂźlĹ idĹsek otthona tovĂĄbbĂŠpĂtĂŠsĂŠhez. Megmozdult a falu, naponta tĂz-harminc mezĹfĂŠnyi jĂĄr kalĂĄkĂĄzni. Lovag Albert ĂŠs felesĂŠge - akik nyugdĂjasokkĂŠnt AmerikĂĄbĂłl telepĂźltek haza - idĹsek otthona felĂŠpĂtĂŠsĂŠhez 30 ezer dollĂĄrt ĂŠs 3 hektĂĄr fĂśldet ajĂĄnlottak fel. Az ĂŠpĂtkezĂŠs megindult, miutĂĄn az adomĂĄnyozott pĂŠnz elfogyott, kĂźlfĂśldi szponzorokat kerestek. A holland szponzor feltĂŠtelĂźl is szabta, hogy a munkĂĄlatokba a kĂśzsĂŠgbeliek ĂśnkĂŠntes munkĂĄval segĂtsenek be. A 60 fĂŠrĹhelyes leendĹ ĂŠpĂźletben kĂŠtĂĄgyas szobĂĄk lesznek. A fĂśld alatti rĂŠszben mosoda, konyha, raktĂĄrak, ebĂŠdlĹ kap helyet, fĂślĂśtte klubhelyisĂŠg lesz, ahol szentmise is tarthatĂł. /KinĂĄl GyĂśrgy: KalĂĄkĂĄban ĂŠpĂźlĹ ĂśreghĂĄz. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 21./2002. augusztus 21.
ĂtĂśdik alkalommal Ăźnnepelt a vĂĄros, megtartva TasnĂĄd Napjait. FellĂŠptek a szilĂĄgysomlyĂłi, szilĂĄgycsehi, nagykĂĄrolyi, avasfelsĹfalui, tasnĂĄdi diĂĄkklubok egyĂźttesei, kĂźlĂśnbĂśzĹ kĂśnnyĹązene-egyĂźttesek, valamint Hiripi Rudolf nĂŠpi egyĂźttese. /(KinĂĄl GyĂśrgy): TasnĂĄd Napjai. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 21./2002. november 11.
Stephan Lang (LĂĄng IstvĂĄn) 1945-ben KĂĄlmĂĄndon szĂźletett. Politikai okok miatt bebĂśrtĂśnĂśztĂŠk. 1974-ben HollandiĂĄba emigrĂĄlt, ahol holland nyelven kĂśzlĹ ĂrĂł lett. ErdĂŠlyi menyegzĹ cĂmĹą kĂśnyve jelenleg folytatĂĄsokban olvashatĂł a SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄgban. "A kĂĄlmĂĄndi hollandus" elĹbb SzatmĂĄrnĂŠmetiben, majd NagykĂĄrolyban a Pont KiadĂłnĂĄl nemrĂŠg magyar fordĂtĂĄsban is megjelent, A vakondvadĂĄsz cĂmĹą kĂśnyvĂŠnek bemutatĂłja alkalmĂĄbĂłl talĂĄlkozott olvasĂłival. A vakondvadĂĄsz regĂŠny, fikciĂł. Egyik fejezete hĂĄrom egymĂĄs melletti (egy katolikus, egy reformĂĄtus, ĂŠs egy romĂĄn) falu mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄni tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl szĂłl. 1940-ben a reformĂĄtus falu lakĂłi hazakergetik a romĂĄn falu Trianon utĂĄn kolonistĂĄkkĂŠnt a vidĂŠkre ĂŠrkezett lakĂłit, baltĂĄval fĹbe Ăźtnek egy romĂĄn Ăśzvegyasszonyt. Egy nagykĂĄrolyi barĂĄtja megjegyezte, valĂłjĂĄban 1940-ben Lucaceniben csak egy idĹs nĂŠni halt meg szĂvroham kĂśvetkeztĂŠben. A vakondvadĂĄsz egy mĂĄsik fejezetĂŠben a fĂśldvĂĄri halĂĄltĂĄborrĂłl Ărt. ErrĹl a tĂŠmĂĄrĂłl Mindennap eljĂśtt a halĂĄl cĂmmel nemrĂŠg Boros ErnĹ jelentetett meg nĂvĂłs munkĂĄt, nagyon rĂŠszletes dokumentumkĂśnyvet. /KinĂĄl GyĂśrgy: TalĂĄlkozĂłk a "kĂĄlmĂĄndi hollandussal". = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 11./ 2002. november 25.
A TasnĂĄd KĂśzĂśssĂŠgfejlesztĂŠsi Civil EgyesĂźlet, illetve telehĂĄz Teletinik elnevezĂŠsĹą, Jager EnikĹ ĂŠs TĂłga Judit ĂĄltal irĂĄnyĂtott 19 tagĂş gyermekszĂnjĂĄtszĂł csoportja nemrĂŠg szĂłrakoztatĂł mĹąsort mutatott be elĹbb SzilĂĄgypĂŠrben, majd BĂśrvelyben, de ugyanezzel a produkciĂłval rĂśvidesen MezĹfĂŠnyen, majd mĂĄs SzatmĂĄr megyei telepĂźlĂŠseken is vendĂŠgszerepelnek. TĂłga IstvĂĄn vĂĄrosi tanĂĄcsos, a tasnĂĄdi telehĂĄz vezetĹje arrĂłl tĂĄjĂŠkoztatott, hogy sikerrel pĂĄlyĂĄztak az IllyĂŠs KĂśzalapĂtvĂĄnynĂĄl a szĂnjĂĄtszĂł csoport szĂĄmĂĄra szĂźksĂŠges hangosĂtĂł felszerelĂŠs beszerzĂŠsĂŠhez. A kiszĂĄllĂĄsokat kĂŠt mikrobusszal bonyolĂtjĂĄk. A csoport mĂĄsfĂŠl ĂŠvvel ezelĹtt alakult. /KinĂĄl GyĂśrgy: TurnĂŠzĂł tasnĂĄdi gyermekszĂnjĂĄtszĂłk. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 25./ 2003. mĂĄjus 20.
NagyvĂĄradon a Varadinum keretĂŠben tartottĂĄk mĂĄj. 17-ĂŠn A XX. szĂĄzad emlĂŠkezete, ĂśrĂśksĂŠge cĂmĹą, a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg ĂĄltal meghirdetett pĂĄlyĂĄzat ĂźnnepĂŠlyes dĂjkiosztĂł ĂźnnepsĂŠgĂŠt. IdĂŠn 9. alkalommal Ărtak ki helytĂśrtĂŠneti tĂŠmĂĄjĂş pĂĄlyĂĄzatot, tavaly utĂĄn immĂĄr mĂĄsodszor A XX. szĂĄzad emlĂŠkezete, ĂśrĂśksĂŠge cĂmmel. A pĂĄlyĂĄzatra 22 felnĹttek ĂŠs 17 diĂĄkok ĂĄltal Ărt pĂĄlyamĹą ĂŠrkezett. Baracsi BĂŠla DeportĂĄltak, hadifoglyok cĂmĹą, egyĂŠbkĂŠnt nagyon jĂł munkĂĄjĂĄt azĂŠrt nem dĂjaztĂĄk, mert korĂĄbban mĂĄr megjelent kĂśnyv alakban. Az elsĹ dĂjat megosztva kapta PĂĄsztai OttĂł (a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti nagyvĂĄradi amatĹr szĂnjĂĄtszĂĄsrĂłl Ărt dolgozatĂĄĂŠrt) ĂŠs dr. JĂłsa Piroska (CsernĂĄk BĂŠla nagyvĂĄradi reformĂĄtus lelkĂŠsz ĂŠletĂŠt ĂŠs munkĂĄssĂĄgĂĄt ismertetĹ dolgozatĂĄĂŠrt), a 2. dĂjat megosztva Boros ErnĹ (a falurombolĂĄsnak ĂĄldozatul esett TasnĂĄd melletti GĂĄnĂĄspusztĂĄrĂłl Ărt dolgozatĂĄĂŠrt) ĂŠs Puskel PĂŠter (a vĂŠgvĂĄri iparmĂĄgnĂĄs Neumann csalĂĄd tĂśrtĂŠnetĂŠt feltĂĄrĂł dolgozatĂĄĂŠrt) nyerte el. A diĂĄkok kĂśzĂźl az elsĹ dĂjat TĹkĂŠs MĂĄtĂŠ ĂŠrdemelte ki a Fekete-KĂśrĂśs menti 1919-es ĂŠs 44-es vĂŠrengzĂŠsekrĹl Ărt dolgozatĂĄĂŠrt. A dĂjazott dolgozatok nyomdafestĂŠket lĂĄtnak a Partiumi FĂźzetek sorozatban, a nem dĂjazott, de jĂłl sikerĂźlt pĂĄlyamunkĂĄk egy rĂŠsze megjelenhet a Partiumi KĂśzlĂśny cĂmĹą lapban. /KinĂĄl GyĂśrgy: SzatmĂĄr megyei dĂjazott a Festum Varadinum ĂźnnepsĂŠgeken. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), mĂĄj. 20./2003. jĂşlius 8.
A SzatmĂĄrnĂŠmeti TanĂtĂłkĂŠpzĹ FĹiskola vĂŠgzĹs diĂĄkjai segĂŠlyakciĂłval egybekĂśtĂśtt tanulmĂĄnyi kirĂĄndulĂĄs keretĂŠben megtekintettĂŠk BĂśjte Csaba ferences szerzetes ĂĄltal lĂŠtrehozott dĂŠvai Szent Ferenc AlapĂtvĂĄny rĂŠvĂŠn mĹąkĂśdĹ szociĂĄlis intĂŠzmĂŠnyeket, melyekben mintegy 400 ĂĄrva vagy nehĂŠz sorsĂş gyermek nevelkedik. A romĂĄn hatĂłsĂĄgok sorozatos ellenĹrzĂŠst tartottak a Szent Ferenc AlapĂtvĂĄny szociĂĄlis intĂŠzmĂŠnyeinĂŠl. A romĂĄn hatĂłsĂĄgok ĂĄltal bevetett mĂłdszerek az egykori Securitate-t idĂŠzik: rajtaĂźtĂŠsszerĹąen, mindenfĂŠle elĹzetes bejelentĂŠs nĂŠlkĂźl ĂŠrkeznek, ĂŠs tĂśbbnyire olyan termĂŠszetĹą dolgokba kĂśtnek bele, hogy miĂŠrt fĹznek nĂŠgy tyĂşkot a levesbe, miĂŠrt akkora a fazĂŠk, amekkora, s hogy miĂŠrt fogadnak be mĂĄs megyĂŠkbĹl is gyermekeket - holott az ĂĄllami szervek a hunyadi utcagyerekeket hazatoloncoljĂĄk. A hatĂłsĂĄgok dĂźhĂŠt az vĂĄltotta ki, hogy az alapĂtvĂĄny munkatĂĄrsai magyarul beszĂŠlnek a gyermekekkel. Az egyik helyi romĂĄn lap cikke szerint az alapĂtvĂĄny kĂśrĂźl minden rendben van, kivĂŠve, hogy "a szegĂŠny gyermekeket elmagyarosĂtjĂĄk. KizĂĄrĂłlag magyarul beszĂŠlnek velĂźk, ĂŠs ez olyan sĂşlyos kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrhat, hogy az itt felnĂśvĹ fiatalok nem tudnak majd beilleszkedni a romĂĄn tĂĄrsadalomba." BĂśjte Csaba vĂĄlasza erre az, hogy a gyermekekkel azĂŠrt beszĂŠlnek magyarul, mert szĂźleik (mĂĄr akinek van kĂśzĂźlĂźk) ezt ĂrĂĄsban kĂŠrtĂŠk. A szatmĂĄrnĂŠmeti tanĂtĂłkĂŠpzĹsĂśk a tanulmĂĄnyi kirĂĄndulĂĄst jĂłtĂŠkonysĂĄgi akciĂłval kĂśtĂśttĂŠk egybe. DĂŠvĂĄn az ĂĄrva gyermekek szĂĄmĂĄra szomszĂŠdos tĂśmbhĂĄz-lakĂĄsokat vĂĄsĂĄroltak, ĂŠs nevelĹszĂźlĹket biztosĂtanak mellĂŠjĂźk, akik az alapĂtvĂĄny munkakĂśnyvvel rendelkezĹ fizetĂŠses alkalmazottjai; ĂĄtlagban 8-10 gyerekkel bekĂśltĂśznek egy olyan lakĂĄsba, amelynek a bĂştorait kĂśzĂśsen vĂĄlasztjĂĄk ki, rendezik be. /KinĂĄl GyĂśrgy: TanĂtĂłkĂŠpzĹsĂśk a dĂŠvai szeretetszigeten. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 8./2003. jĂşlius 25.
Egy ĂŠven belĂźl mĂĄr a harmadik jelentĹs dĂjat nyeri tĂŠnyfeltĂĄrĂł dokumentum-riportjaival Boros ErnĹ, a SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg munkatĂĄrsa, aki RomĂĄniai Magyar SzĂłban KinĂĄl GyĂśrgy nĂŠven szokott ĂrĂĄsaival jelentkezni. EzĂşttal a Debreceni Egyetem TĂśrtĂŠnelmi IntĂŠzete keretĂŠben mĹąkĂśdĹ ErdĂŠly-tĂśrtĂŠneti AlapĂtvĂĄny ĂĄltal hirdetett pĂĄlyĂĄzat harmadik dĂjĂĄt ĂtĂŠltĂŠk neki egy hosszabb ĂrĂĄsĂĄĂŠrt, amely a szatmĂĄri svĂĄbok 1945 ĂŠvi ukrajnai, Ăşgynevezett jĂłvĂĄtĂŠteli munkĂĄra tĂśrtĂŠnt deportĂĄlĂĄsĂĄrĂłl kĂŠszĂźlt. Boros 42 telepĂźlĂŠs tĂśbb szĂĄz lakosĂĄnak visszaemlĂŠkezĂŠseibĹl vĂĄlogatott. /Boros ErnĹ ĂrĂĄsainak Ăşjabb dĂja. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 25./2004. januĂĄr 8.
Az RMDSZ 2002. november 30-ĂĄn lĂŠtrehozta az EzĂźstfenyĹ-dĂjat, amelyet olyan szemĂŠlyeknek adomĂĄnyoznak, akik kiemelkedĹ munkĂĄt vĂŠgeztek a jogtalanul elĂĄllamosĂtott fĂśld-, erdĹ- ĂŠs ingatlantulajdon visszaszerzĂŠse, valamint az RMDSZ programjĂĄnak megvalĂłsĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. 2003-ban 25 magyar szemĂŠlyisĂŠg kapott EzĂźstfenyĹ-dĂjat. A dĂjazottak egyike BekĹ TamĂĄs, NagykĂĄroly polgĂĄrmestere. SzatmĂĄr megyĂŠben Ăśsszesen 160 jogtalanul elkobzott ingatlant szolgĂĄltattak vissza termĂŠszetben a volt tulajdonosoknak, amibĹl 105 esetben Ĺ Ărta alĂĄ a polgĂĄrmesteri utasĂtĂĄst. /KinĂĄl GyĂśrgy: Amit lehetett, visszaadott. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jan. 8./2004. ĂĄprilis 16.
Ăpr. 8-ĂĄn a kolozsvĂĄri GyĂśrkĂśs MĂĄnyi Albert EmlĂŠkhĂĄzban ĂĄtnyĂşjtottĂĄk az ErdĂŠly Magyar IrodalmĂĄĂŠrt AlapĂtvĂĄny kritika-pĂĄlyĂĄzatĂĄnak dĂjait. Az elsĹ dĂjat VĂŠgh BalĂĄzs BĂŠla, a SzatmĂĄrnĂŠmeti TanĂtĂłkĂŠpzĹ FĹiskola adjunktusa, az irodalomtudomĂĄnyok doktora kapta. A kritika-pĂĄlyĂĄzat tovĂĄbbi dĂjazottai: 2. dĂj â VĂĄri Csaba; a kĂŠt 3. dĂjas â GĂĄl Andrea, illetve Petres LĂĄszlĂł. Az elsĹ dĂjas szatmĂĄri kritikus 2003 oktĂłberĂŠben vĂŠdte meg nyilvĂĄnosan a Babes-Bolyai TudomĂĄnyegyetem kolozsvĂĄri Magyar IrodalomtudomĂĄnyi TanszĂŠkĂŠn a KanonizĂĄciĂł a kisebbsĂŠgi irodalomban c. doktori ĂŠrtekezĂŠsĂŠt. /KinĂĄl GyĂśrgy: Az erdĂŠlyi magyar irodalom Szerb Antala: VĂŠgh BalĂĄzs-BĂŠla. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 16./2004. jĂşlius 31.
A NagykĂĄroly ĂŠs VidĂŠke cĂmĹą hetilapot Boros ErnĹ (alias KinĂĄl GyĂśrgy) szerkeszti. Az egyik ĂrĂĄsa nagyobb figyelmet ĂŠrdemel. A NagykĂĄroly ĂŠs VidĂŠke jĂşl. 23-a is hĂrt adott arrĂłl, hogy Tempfli JĂłzsef nagyvĂĄradi katolikus pĂźspĂśknek Horgony ĂŠs vitorla cĂmmel nemrĂŠg interjĂşkĂśtete jelent meg, amelyben a 73 ĂŠves fĹpap egyebek kĂśzĂśtt a magyarsĂĄgrĂłl, az egyhĂĄzrĂłl ĂŠs TrianonrĂłl fejti ki nĂŠzeteit JezsĂł Ăkos ĂşjsĂĄgĂrĂłnak. A kĂśnyv budapesti bemutatĂłjĂĄn Tempfli JĂłzsef is szĂłt kapott. âMikor Budapest dĂszpolgĂĄrĂĄnak tettek, azt mondtĂĄk a magyar ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot is megkaphatomâ â idĂŠzte fel a pĂźspĂśk. âAzt mondtam: kĂśszĂśnĂśm szĂŠpen, de nem kĂŠremâ â emlĂŠkezett vissza, s azzal indokolva dĂśntĂŠsĂŠt, hogy MagyarorszĂĄg ĂŠs RomĂĄnia kĂśzĂśtt nincs megegyezĂŠs a kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgrĂłl. Ha megkapnĂĄ a magyar ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot ĂŠs olyasmit tenne, ami a romĂĄn kormĂĄnynak nem tetszik, akkor megvonhatnĂĄk tĹle a romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot. Nem akarom, hogy joga legyen kiutasĂtani, mert ĂŠn itt akarok dolgozni ĂŠs itt akarok meghalni. Rossz pĂŠldĂĄt is mutatnĂŠk mĂĄsoknak, ha ĂŠlnĂŠk ezzel a lĂŠpĂŠsselâ- mondta a pĂźspĂśk. /(sike): A NagykĂĄroly ĂŠs VidĂŠkĂŠben olvastuk: Tempfli pĂźspĂśk visszautasĂtotta a kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot! = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 31./
lapozĂĄs: 1-20