udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
29
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-29
NĂŠvmutatĂł:
MĂĄrton JĂĄnos
1995. november 2.
A Bethlen GĂĄbor AlapĂtvĂĄny nov. 2-ĂĄn tizedik alkalommal ĂtĂŠlte oda jeles kĂśzĂŠp-eurĂłpai szemĂŠlyisĂŠgeknek a Bethlen GĂĄbor-dĂjat, melyet ezĂşttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsznek, LĂĄszlĂłffy AladĂĄr kolozsvĂĄri kĂśltĹnek ĂŠs a DĂŠl-Tirolban, Bozenben ĂŠlĹ dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnĂśkĂŠnek adomĂĄnyoztak. A Bethlen GĂĄbor AlapĂtvĂĄny gondolatĂĄt IllyĂŠs Gyula vetette fel 1979-ben, amikor MagyarorszĂĄgban jogi szemĂŠlykĂŠnt mĂŠg egyetlen alapĂtvĂĄny sem lĂŠtezett, emlĂŠkezett a kezdetre MĂĄrton JĂĄnos, az alapĂtvĂĄny kuratĂłriumĂĄnak elnĂśke. 1979-ben IllyĂŠs kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre hatvanĂśt ĂrĂł, tudĂłs, mĹąvĂŠsz, orvos, mezĹgazdĂĄsz hatĂĄrozta el az alapĂtvĂĄny lĂŠtrehozĂĄsĂĄt, amelyhez hamarosan huszonegy kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠg csatlakozott. A jĂłvĂĄhagyĂĄsra azonban ĂŠvekig kellett vĂĄrni, az engedĂŠly csak 1985-ben szĂźletett meg, ekkor megalakult a kuratĂłrium, tagjai voltak: JuhĂĄsz Gyula tĂśrtĂŠnĂŠsz, KirĂĄly Tibor jogĂĄsz, Kiss Ferenc irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, SzabĂł SĂĄndor orvos, Vekerdi JĂłzsef tudomĂĄnytĂśrtĂŠnĂŠsz, az elnĂśki tisztet MĂĄrton JĂĄnos tĂśltĂśtte be. KĂŠsĹbb bĹvĂźlt a kuratĂłrium tĂśbbek kĂśzĂśtt FĂźr Lajossal, KodolĂĄnyi GyulĂĄval, az alapĂtvĂĄny titkĂĄra Nagy GĂĄspĂĄr. Az indulĂĄskor az alapĂtĂł Ăśsszeget IllyĂŠs Gyula, CsoĂłri SĂĄndor, KodĂĄly ZoltĂĄnnĂŠ ĂŠs NĂŠmeth LĂĄszlĂłnĂŠ ajĂĄnlotta fel. Az alapĂtĂł levĂŠl szerint azokat az vĂĄllalkozĂĄsokat akartĂĄk tĂĄmogatni, "melyek a magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnelme sorĂĄn felhalmozott ĂŠrtĂŠkeit tudatosĂtjĂĄk, hitelesen ĂŠrtelmezik, Ĺrzik ĂŠs gyarapĂtjĂĄk, s amelyek e tĂŠrsĂŠg nĂŠpeinek megbĂŠkĂŠlĂŠsĂŠt elĹsegĂthetik." Az eddig dĂjazott harmincnĂŠgy szemĂŠlybĹl mindĂśssze hat magyar ĂĄllampolgĂĄr. A kĂźlfĂśldi dĂjazottak kĂŠtharmada hatĂĄrokon kĂvĂźl ĂŠlĹ magyar kisebbsĂŠgi. Az elsĹ dĂjat 1986-ban Domokos PĂĄl PĂŠter kapta, aki a moldvai csĂĄngĂłk kutatĂĄsĂĄban alkotott maradandĂłt, SzabĂł T. Attila kolozsvĂĄri nyelvĂŠszprofesszor, az ErdĂŠlyi Magyar SzĂłtĂśrtĂŠneti TĂĄr ĂśsszeĂĄllĂtĂłja posztumusz dĂjazott. DĂjazott volt mĂŠg tĂśbbek kĂśzĂśtt SĂźtĹ AndrĂĄs marosvĂĄsĂĄrhelyi, Dobos LĂĄszlĂł, Turczel Lajos, Koncsol LĂĄszlĂł pozsonyi, BorbĂĄndi Gyula nĂŠmetorszĂĄgi ĂrĂł, SzĹcs GĂŠza kolozsvĂĄri ĂŠs Sulyok Vince oslĂłi kĂśltĹ. A hatĂĄron tĂşli magyar politikusok kĂśzĂźl megkapta a dĂjat az erdĂŠlyi KirĂĄly KĂĄroly, a felvidĂŠki Duray MiklĂłs ĂŠs Janics KĂĄlmĂĄn, a kĂśnyvkiadĂłk kĂśzĂźl PĂźski SĂĄndor, illetve a nĂŠmetorszĂĄgi MolnĂĄr JĂĄnos. A nem magyar dĂjazottak kĂśzĂśtt van Marius Tabacu kolozsvĂĄri romĂĄn mĹąfordĂtĂł. - Az alapĂtvĂĄny mĂĄs dĂjakat is kiad, Ăgy a MĂĄrton Ăron-dĂjat, melyet eddig 23 szemĂŠly, illetve 24 szervezet vehetett ĂĄt. 1990 Ăłta lĂŠtezik a TamĂĄsi Ăron-dĂj, ezt eddig tĂśbbek kĂśzĂśtt DĂĄvid Gyula kolozsvĂĄri irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, a vajdasĂĄgi hertelendyfalvi TamĂĄsi Ăron SzĂŠkely-Magyar EgyesĂźlet, Marosi IldikĂł marosvĂĄsĂĄrhelyi irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz vehette ĂĄt. A dr. Menzel Katalin orvosi ĂśsztĂśndĂjat eddig kĂśzel szĂĄz, hatĂĄrokon tĂşlrĂłl ĂŠrkezett magyar orvostanhallgatĂł kapta, akik tovĂĄbbkĂŠpzĂŠsre ĂŠrkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./ 1996. oktĂłber 17.
Harmadik alkalommal adtĂĄk ĂĄt, idĂŠn okt. 17-ĂŠn, a Budapesti SzĂŠkely KĂśr szervezĂŠsĂŠben a SzentgyĂśrgyi IstvĂĄn szĂnmĹąvĂŠszeti dĂjat Budapesten, a FĂŠszek klubban. HĂĄrom erdĂŠlyi szĂnmĹąvĂŠsz rĂŠszesĂźlt idĂŠn a dĂjban, BĂĄnyai IrĂŠn NagyvĂĄradrĂłl, Makra Lajos TemesvĂĄrrĂłl ĂŠs MĂĄrton JĂĄnos KolozsvĂĄrrĂłl. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 24./ 2003. januĂĄr 27.
Jan. 25-ĂŠn huszonegy Maros megyei polgĂĄri kĂśr vett rĂŠszt Kiskenden az alakulĂł ĂźlĂŠsen, ezzel hivatalosan is megalakult a PolgĂĄri Mozgalom. A jelenlĂŠvĹk leszĂśgeztĂŠk, tevĂŠkenysĂŠgĂźket az RMDSZ-en belĂźl kĂvĂĄnjĂĄk folytatni. A frissen vĂŠgzett egyetemi hallgatĂłktĂłl a kisnyugdĂjasokig, kĂŠtkezi munkĂĄsoktĂłl az egyetemi elĹadĂł tanĂĄrokig szinte minden tĂĄrsadalmi ĂŠs korosztĂĄly kĂŠpviseltette magĂĄt. TestĂźletileg beiratkozott a marosvĂĄsĂĄrhelyi LorĂĄntffy Zsuzsanna EgyesĂźlet ĂŠs a ReformĂĄtus KollĂŠgium - Bolyai Farkas GimnĂĄzium ĂregdiĂĄkjainak BarĂĄti KĂśre. "TizenhĂĄrom ĂŠvi remĂŠnykedĂŠs utĂĄn rĂĄjĂśttĂźnk, hogy nem szabad tovĂĄbb szĂłtlanul tĹąrnĂźnk mindazt, amit egyes vezetĹink vĂŠghezvisznek. LĂŠnyegĂŠben nem is minket, hanem egyes ĂŠrdekcsoportokat kĂŠpviselnek" - mondta el a marosvĂĄsĂĄrhelyi DeĂĄk ĂrpĂĄd, aki egy csaknem harminc ĂŠve mĹąkĂśdĹ, tizennĂŠgy fĹs kĂśrt kĂŠpviselt. A talĂĄlkozĂłn bĂrĂĄlatok ĂĄradata ĂŠrte az RMDSZ csĂşcsvezetĹsĂŠgĂŠt. A jelenlĂŠvĹk tĂśbbsĂŠge viszont Ăşgy vĂŠlte, hogy az erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak nincs szĂźksĂŠge mĂĄs pĂĄrtra. EgyhangĂşlag visszautasĂtottĂĄk az utĂłbbi napokban az RMDSZ tĂśbb kĂŠpviselĹje ĂĄltal megfogalmazott vĂĄdakat, ĂŠs kitĂŠrtek a Makkai Gergely ĂĄltal Ărt cikkre. A parlamenti kĂŠpviselĹ a NĂŠpĂşjsĂĄg januĂĄr 23-i szĂĄmĂĄban Az ErdĂŠlyi PolgĂĄri Mozgalom keresztĂŠnydemokrata szemmel cĂmĹą ĂrĂĄsĂĄban heves tĂĄmadĂĄst intĂŠzett a kiskendi kezdemĂŠnyezĹk ellen. FĂźlĂśp G. DĂŠnes, a VĂĄrtemplom nyugalmazott lelkĂŠsze a polgĂĄri szervezĹdĂŠs hagyomĂĄnyairĂłl ĂŠs fontossĂĄgĂĄrĂłl beszĂŠlt, majd KĂłs KĂĄroly mondĂĄsĂĄnak aktualitĂĄsĂĄra hĂvta fel a figyelmet: "ĂljĂźnk le, ĂŠs diskurĂĄljunk" - idĂŠzte a polihisztort. Az egyik kĂśr vezetĹje ĂŠs a mozgalom felkarolĂłja, Fodor Imre szerint a hatĂŠkonysĂĄg ĂŠs az eredmĂŠnyessĂŠg kulcsa a keresztĂŠny ĂŠletszemlĂŠlettel vĂŠgzett bizakodĂł, ha kell, ĂśnfelĂĄldozĂł, kĂśzĂśssĂŠgi munkĂĄban rejlik. MarosvĂĄsĂĄrhely alpolgĂĄrmesterĂŠnek kijelentĂŠsĂŠt a fĂłrumon megszĂźletett szĂĄndĂŠknyilatkozat is tartalmazza. TĹkĂŠs AndrĂĄs elmondta, hogy a valĂłs demokrĂĄciĂĄkban a civil tĂĄrsadalom irĂĄnyĂtja a politikumot, nem pedig fordĂtva. A PolgĂĄri Mozgalom kĂśvetkezĹ ĂźlĂŠsĂŠt februĂĄrban MarosvĂĄsĂĄrhelyen, egy hĂłnap mĂşlva pedig NagyernyĂŠben tartjĂĄk. A kezdemĂŠnyezĹk tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetĂŠsĂŠt is. /Szucher Ervin: Megalakult a PolgĂĄri Mozgalom. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), jan. 27./ KolcsĂĄr SĂĄndor ny. unitĂĄrius esperes, az RMDSZ megyei szervezetĂŠnek volt elnĂśke kiemelte: jĂłt akarunk, mindannyiunk szĂĄmĂĄra. Megjelentek Ăşj ĂŠs rĂŠgebbi csoportok. A Borsos TamĂĄs KĂśr (Czellecz JenĹ ĂŠs Kiss IstvĂĄn), a Semper Reformanda KĂśr (MĂĄrton JĂĄnos), a BecsĂźlet PolgĂĄri KĂśr (GĂĄl MĂĄrton), a MA- TĂz KĂśr (Kincses MĂĄria), ĂŠs a sort folytatni lehet. KĂśztĂźk van falusi vezetĹ, mint AdorjĂĄni DezsĹ GyulakutĂĄrĂłl, van nagycsalĂĄdos-egyesĂźleti vezetĹ (Csiki SĂĄndor NyĂĄrĂĄdszeredĂĄbĂłl), van BizakodĂł KĂśr (Fodor Imre), ĂŠs van pedagĂłgus kĂśr (ErdĹcsinĂĄdrĂłl), tĂśbb egyhĂĄzi alapon szervezĹdĹ kĂśr (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szervezĹdĹ kĂśr (Jobb jĂśvĹt! - dr. RĂĄduly Levente. A megjelentek kĂśzĂśtt volt ZolcsĂĄk SĂĄndor, dr. Jakab SĂĄmuel, Nagy LĂĄszlĂł, KovĂĄcs JĂşlia, dr. KisgyĂśrgy ĂrpĂĄd, Magos MĂŠta MĂĄria, KilyĂŠn Ilka ĂŠs PĂĄl-Antal SĂĄndor. A MA-TĂZ KĂśr elindĂtotta a SzĂłlalj meg elĹszĂśr magyarul! Mozgalmat: Amikor bemĂŠsz egy Ăźzletbe, kĂśszĂśnj ĂŠs kĂŠrj magyarul. - AztĂĄn: kĂŠszĂtsenek sĂŠrelmi listĂĄt. Magyar tulajdonosok nem tesznek kĂŠtnyelvĹą tĂĄjĂŠkoztatĂł szĂśvegeket boltjaikba. AkĂłrhĂĄzbĂłl a romĂĄn orvosnĹ kiutasĂtott egy reformĂĄtus papot, aki lelki gondozĂĄsban kĂvĂĄnta rĂŠszesĂteni egyik hĂvĂŠt. /BĂślĂśni Domokos: Az erdĂŠlyi magyar polgĂĄri kĂśrĂśk elsĹ fĂłrumĂĄrĂłl. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), jan. 28./ 2006. jĂşlius 29.
A 2005-Ăśs kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠnytervezet a fĹ tĂŠmĂĄja a Magyar KisebbsĂŠg tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi folyĂłirat legĂşjabb /35-36./ szĂĄmĂĄnak. MĂĄrton JĂĄnos ĂŠs OrbĂĄn BalĂĄzs vitaindĂtĂłjĂĄra GerencsĂŠr BalĂĄzs, JuhĂĄsz Albin, Kincses ElĹd, MĂĄrton ĂrpĂĄd ĂŠs Varga Attila vĂĄlaszolt. A StĂşdium rovatban Kiss Ăgnes RomĂĄnia hatĂĄron tĂşli romĂĄnsĂĄg-politikĂĄjĂĄrĂłl Ărt, SĂĄrĂĄndi TamĂĄs pedig a Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠgrĹl ĂŠs a magyar lakossĂĄgot ĂŠrt sĂŠrelmekrĹl ĂŠrtekezett. /Magyar KisebbsĂŠg / 35â36. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 29./2007. mĂĄrcius 2.
Az 1989. decemberi megalakulĂĄsĂĄt kĂśvetĹen az RMDSZ elsĹ vezetĹ testĂźlete az Ideiglenes IntĂŠzĹ BizottsĂĄg volt. Az Ideiglenes IntĂŠzĹ BizottsĂĄg elnĂśke Domokos GĂŠza, tiszteletbeli elnĂśke TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, titkĂĄra pedig VerestĂły Attila. Az RMDSZ elsĹ kongresszusĂĄt 1990. ĂĄprilis 21â22-ĂŠn tartottĂĄk NagyvĂĄradon. A kongresszus konklĂşziĂłja az volt, hogy az RMDSZ-nek egysĂŠgesen ĂŠs ĂśnĂĄllĂłan kell fellĂŠpnie a romĂĄniai politikai kĂśrnyezetben. A kongresszuson mĂĄr jelentkezett a polarizĂĄltsĂĄg. Ezt egyfelĹl Domokos GĂŠza kĂŠpviselte, akinek elnĂśkkĂŠ vĂĄlasztĂĄsĂĄt elsĹsorban a helyi ĂŠs megyei szervezetek tĂĄmogattĂĄk, mĂĄsfelĹl SzĹcs GĂŠza, aki viszont elsĹsorban a MISZSZ radikĂĄlisabb tagjainak tĂĄmogatĂĄsĂĄt ĂŠlvezte. Kompromisszumos megoldĂĄssal Domokos GĂŠzĂĄt az RMDSZ elnĂśkĂŠvĂŠ, SzĹcs GĂŠzĂĄt pedig fĹtitkĂĄrĂĄvĂĄ vĂĄlasztottĂĄk. A kettĹ kĂśzĂśtt mintegy integrĂĄlĂł szerepet tĂśltĂśtt be a tiszteletbeli elnĂśknek megvĂĄlasztott TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. A kongresszuson megvĂĄlasztotta a 19 tagĂş elnĂśksĂŠget, az pedig az RMDSZ alelnĂśkeit: BodĂł Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezĂŠsi, BĂŠres AndrĂĄs pedig a kulturĂĄlis alelnĂśk. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. mĂĄjus 24â26.,MarosvĂĄsĂĄrhely. Szervezeti reformra tett kĂsĂŠrletet a Magyar IfjĂşsĂĄgi Szervezetek SzĂśvetsĂŠge ĂĄltal elkĂŠszĂtett szabĂĄlyzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi kĂźldĂśttek tĂśbbsĂŠge elutasĂtott. A kongresszuson megjelent a âmĂŠrsĂŠkelt-radikĂĄlisâ ellentĂŠt. Az RMDSZ radikĂĄlisabb kĂźldĂśttei a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂĄrsnemzeti stĂĄtusĂĄnak programba foglalĂĄsĂĄt szorgalmaztĂĄk, a mĂŠrsĂŠkeltebb kĂźldĂśttek egy kompromisszumra kĂŠsz, kooperatĂv, Bukarestben elĂŠrendĹ eredmĂŠnyekre koncentrĂĄlĂł politizĂĄlĂĄs mellett tettĂŠk le a voksukat. Domokos GĂŠza Ăşjra az RMDSZ elnĂśke lett. SzĹcs GĂŠzĂĄt a kongresszus nagy tĂśbbsĂŠggel a politikai alelnĂśki tisztsĂŠgbe emelte, TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt pedig ĂşjbĂłl tiszteletbeli elnĂśknek vĂĄlasztottĂĄk. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. januĂĄr 15â17., BrassĂł. Az RMDSZ-en belĂźl lĂŠtrehoztĂĄk a hatalmi ĂĄgak szĂŠtvĂĄlasztĂĄsĂĄnak megfelelĹ struktĂşrĂĄkat. A belsĹ tĂśrvĂŠnyhozĂł testĂźlet szerepĂŠt a SzĂśvetsĂŠgi KĂŠpviselĹk TanĂĄcsa (SZKT) tĂśltĂśtte be, az operatĂv vezetĂŠs feladata az ĂgyvezetĹ ElnĂśksĂŠg (ĂE) hatĂĄskĂśrĂŠbe kerĂźlt, lĂŠtrehoztĂĄk a belsĹ alkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg szerepĂŠt betĂśltĹ SzabĂĄlyzatfelĂźgyelĹ BizottsĂĄgot. MarkĂł BĂŠlĂĄt vĂĄlasztottĂĄk elnĂśknek, TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt ismĂŠt tiszteletbeli elnĂśknek. A kongresszus Ăşgy hatĂĄrozott, hogy kĂŠt ĂŠven belĂźl meg kell szervezni a belsĹ vĂĄlasztĂĄsokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. mĂĄjus 26â28., KolozsvĂĄr. Az alapszabĂĄlyzatban tĂśrtĂŠnt mĂłdosĂtĂĄsok â az OperatĂv TanĂĄcs hatĂĄskĂśrĂŠnek nĂśvelĂŠse, a TerĂźleti KĂŠpviselĹk TanĂĄcsa (TEKT) lĂŠtrehozĂĄsa, a szĂśvetsĂŠgi elnĂśk hatĂĄskĂśrĂŠnek bĹvĂtĂŠse â az RMDSZ-en belĂźli belsĹ pluralizmus rovĂĄsĂĄra, a pĂĄrtosodĂĄs irĂĄnyĂĄba tett lĂŠpĂŠs elsĹ jelei voltak. Az elĹzĹ kongresszuson elĹĂrt szervezeti tisztĂşjĂtĂĄst nem szerveztĂŠk meg. HĂĄrom szemĂŠly jelĂśltette magĂĄt a szĂśvetsĂŠgi elnĂśki tisztsĂŠgre: MarkĂł BĂŠla, BorbĂŠly Imre ĂŠs KĂłnya Hamar SĂĄndor. Az elĹbbit 226 szavazattal ĂşjbĂłl elnĂśknek vĂĄlasztottĂĄk, mĂg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt a kongresszus negyedszer is megerĹsĂtette tiszteletbeli elnĂśki tisztsĂŠgĂŠben. Az RMDSZ V., rendkĂvĂźli kongresszusa: 1997. oktĂłber 3â4., MarosvĂĄsĂĄrhely. A kongresszuson megfogalmaztĂĄk az RMDSZ kormĂĄnykoalĂciĂłs cselekvĂŠsi prioritĂĄsait. A dokumentum elfogadĂĄsĂĄra megkĂŠsve kerĂźlt sor, figyelembe vĂŠve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag mĂĄr egy ĂŠve a kormĂĄnykoalĂciĂł tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. mĂĄjus 15â16., CsĂkszereda. Az RMDSZ belsĹ ellenzĂŠke kĂsĂŠrletet tett tĂśbb vĂĄltoztatĂĄs elfogadtatĂĄsĂĄra. Ezek elsĹsorban az RMDSZ ErdĂŠly-centrikus politizĂĄlĂĄsĂĄnak kialakĂtĂĄsĂĄt cĂŠloztĂĄk, valamint a tĂśbb ĂŠve hĂşzĂłdĂł tisztĂşjĂtĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠt rendeztĂŠk volna. A javaslatok kĂśzĂźl nĂŠhĂĄny bekerĂźlt a programba is: az ErdĂŠly-kĂśzpontĂşsĂĄg ĂŠs az erdĂŠlyi regionĂĄlis ĂŠrdekek hangsĂşlyozĂĄsa. A tisztĂşjĂtĂĄsra azonban nem kerĂźlt sor. A kongresszuson a tisztsĂŠgben levĹ elnĂśkĂśt, MarkĂł BĂŠlĂĄt ĂşjravĂĄlasztottĂĄk a kĂźldĂśttek 274 szavazatĂĄval, mĂg ellenjelĂśltje, Kincses ElĹd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. januĂĄr 31âfebruĂĄr 2., SzatmĂĄrnĂŠmeti. A belsĹ ellentĂŠtek ĂŠs a mĂĄr tĂz ĂŠve elhalasztott belsĹ vĂĄlasztĂĄsok tĂśrĂŠshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belsĹ ellenzĂŠk kivĂĄlĂĄsĂĄnak folyamata, ami mĂĄra tĂśbb, az RMDSZ-en kĂvĂźli politikai szervezet â MPSZ, SZNT, EMNT â lĂŠtrejĂśttĂŠt eredmĂŠnyezte. A kongresszuson megszĂźntettĂŠk a tiszteletbeli elnĂśki tisztsĂŠget, a TEKT mellett pedig lĂŠtrejĂśtt a Platformok KonzultatĂv TanĂĄcsa. HatĂĄrozat szĂźletett a belsĹ vĂĄlasztĂĄsoknak mĂĄjusig tĂśrtĂŠnĹ megtartĂĄsĂĄrĂłl, bĹvĂźlt az OperatĂv TanĂĄcs lĂŠtszĂĄma. ĂjravĂĄlasztottĂĄk a szĂśvetsĂŠgi elnĂśkĂśt, MarkĂł BĂŠlĂĄt. /MĂĄrton JĂĄnos politolĂłgus: KongresszustĂśrtĂŠnelem. RMDSZ-kongresszus. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 2./2007. oktĂłber 23.
Lezajlott a VI. UdvarhelyszĂŠki AmatĹr SzĂnjĂĄtszĂł FesztivĂĄl SzĂŠkelyudvarhelyen, a Siculus IfjĂşsĂĄgi HĂĄzban, ahol hĂŠt csapat mutatkozott be. LeginkĂĄbb magyar szerzĹktĹl jĂĄtszottak mĹąveket az oktĂłber 20-ĂĄn megrendezett seregszemlĂŠn (szervezte a Pro Theatrum AlapĂtvĂĄny ĂŠs az Udvarhelyi Fiatal FĂłrum). A vĂĄros fellĂŠpĹ csoportjain kĂvĂźl ZetelakĂĄrĂłl a MĂĄrton JĂĄnos szĂnjĂĄtszĂł csoportot, HomorĂłdszentpĂĄlrĂłl a CsalĂłka PĂŠtert, SzĂŠkelykeresztĂşrrĂłl az OrbĂĄn lelkĂŠt, illetve az UnitĂĄrius GimnĂĄzium szĂnjĂĄtszĂł csoportjĂĄt, a bĂśgĂśzi iskola ĂŠs a felsĹboldogfalvi EllĂĄk csoportjĂĄt lĂĄthattĂĄk a jelenlĂŠvĹk. /AmatĹr szĂnjĂĄtszĂłsok seregszemlĂŠje. = Udvarhelyi HĂradĂł (SzĂŠkelyudvarhely), okt. 23./2008. ĂĄprilis 30.
Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben egy helyen, ĂrpĂĄstĂłn indĂtott sajĂĄt polgĂĄrmester-jelĂśltet a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt (MPP). JelĂśltjĂźk a magyardĂŠcsei MĂĄrton JĂĄnos. MĂĄrton JĂĄnos azĂŠrt indul a vĂĄlasztĂĄsokon, mert vĂĄltozĂĄst szeretne a kĂśzsĂŠgben. Az 1989-es vĂĄltozĂĄs Ăłta ugyanaz a polgĂĄrmester, az RMDSZ-es JoĂł JĂĄnos. /MPP-s polgĂĄrmesterjelĂślt Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 30./2009. mĂĄrcius 27.
Ecaterina Andronescu szociĂĄldemokrata oktatĂĄsĂźgyi miniszter tĂśbb, a kĂśzoktatĂĄst is ĂŠrintĹ âreformjavaslattalâ ĂĄllt elĹ. Ezek kĂśzĂźl szĂŠles kĂśrĹą tiltakozĂĄst vĂĄltott ki az, hogy tehermentesĂtĂŠs cĂmĂŠn a testnevelĂŠs, a tĂśrtĂŠnelem, az idegen nyelv ĂŠs a zeneĂłrĂĄk kikerĂźlnĂŠnek a tantervbĹl. A miniszter asszony elhamarkodottan intĂŠzkedett, ezt bizonyĂtja, hogy intĂŠzkedĂŠseinek egy rĂŠszĂŠt mĂĄris visszavonta. KĂśtĹ JĂłzsef RMDSZ-es kĂŠpviselĹ, a kĂŠpviselĹhĂĄz oktatĂĄsi szakbizottsĂĄgĂĄnak alelnĂśke szerint eddig a legĂĄtfogĂłbb, legeredmĂŠnyesebb reform az, amelyik Andrei Marga nevĂŠhez fĹązĹdĂśtt. KĂŠsĹbb a kezdeti lendĂźlet lefĂŠkezĹdĂśtt. A mostani oktatĂĄsi tĂĄrcavezetĹ improvizĂĄlni kezdett. Nem helyes a szakiskolĂĄk megszĂźntetĂŠse, mert az iskolatĂpus EurĂłpĂĄban mĂĄr bebizonyĂtotta ĂŠletkĂŠpessĂŠgĂŠt. Az RMDSZ kĂŠpviselĹhĂĄzi oktatĂĄsi szakbizottsĂĄga azt kĂŠrte, hogy ĂĄprilis kĂśzepĂŠre ĂşjbĂłl kerĂźljĂśn a testĂźlet asztalĂĄra az oktatĂĄsi tĂśrvĂŠnytervezet. KĂśtĹ JĂłzsef MĂĄrton JĂĄnos szociolĂłgussal ĂŠs mĂĄsokkal kĂśzĂśsen 2004-ben kidolgozott az erdĂŠlyi megyĂŠkre vonatkozĂł iskolatĂŠrkĂŠpet. Az alapelv az volt, hogy az I-IV. osztĂĄlyt mindenhol meg kell Ĺrizni, az V-XII. osztĂĄlyos tanulĂłkat pedig a jĂłl felszerelt iskolakĂśzpontokba kell irĂĄnyĂtani. /Nagy-HintĂłs Diana: âĹrizzĂźk meg a teljes anyanyelvi oktatĂĄsi struktĂşrĂĄtâ. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 27./2010. januĂĄr 6.
Megint ĂĄtvernek minket a romĂĄnok?
Az Ăşj Boc-kormĂĄny programjĂĄban szerepel a nemzeti kisebbsĂŠgek jogĂĄllĂĄsĂĄt szabĂĄlyozĂł tĂśrvĂŠny elfogadĂĄsa. Ezzel megkezdĹdik a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠnnyel valĂł âfenyegetĂŠsâ tĂśrtĂŠnetĂŠnek harmadik felvonĂĄsa. Hogy most lesz-e vĂŠgkifejlet, vagy megint csak a politikai Ăźzletek ĂŠs jĂĄtĂŠkok vesztese lesz-e az erdĂŠlyi magyarsĂĄg, az 2010-ben vĂĄrhatĂłan kiderĂźl.
ElsĹ felvonĂĄs
A kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny elfogadĂĄsĂĄnak Ăśtlete nem Ăşj keletĹą RomĂĄniĂĄban. ElĹszĂśr a kilencvenes ĂŠvek elejĂŠn kerĂźlt be a kĂśztudatba a szakzsargon, amikor RomĂĄnia az EurĂłpa TanĂĄcsba valĂł belĂŠpĂŠsekor egy ilyen tĂśrvĂŠnnyel reprezentĂĄlta volna a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs megoldĂĄsĂĄt. A tervezet elfogadĂĄsa eltolĂłdott, majd a csatlakozĂĄs utĂĄn â nagy meglepetĂŠsre? â elfelejtĹdĂśtt.
MĂĄsodik felvonĂĄs
Az eurĂłpai uniĂłs csatlakozĂĄs hajnalĂĄn, a 2004-es vĂĄlasztĂĄsokat kĂśvetĹen az RMDSZ, illetve MarkĂł BĂŠla ismĂŠt felvetette a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny elfogadĂĄsĂĄnak ĂśtletĂŠt. Ezt az autonĂłmia tanĂĄcsok ĂĄltal kĂśvetelt, uniĂłs csatlakozĂĄs elĹtt megvalĂłsulandĂł terĂźleti autonĂłmia alternatĂvĂĄjakĂŠnt jelenĂtette meg az RMDSZ. Az elkĂŠpzelĂŠs 2005 tavaszĂĄra ĂśltĂśtt testet, ĂŠs vĂĄlt az RMDSZ hivatalos dokumentumĂĄvĂĄ. (Maga mĂśgĂśtt hagyva ezzel a szĂŠkelyfĂśldi fejlesztĂŠsi rĂŠgiĂł elkĂŠpzelĂŠsĂŠnek tervĂŠt.)
Egy kiegyensĂşlyozott kĂŠp kialakĂtĂĄsĂĄhoz ĂŠrdemes elolvasni a 2005-Ăśs tĂśrvĂŠnytervezettel kapcsolatban megfogalmazott fenntartĂĄsokat is! Amennyiben bĹvebb elemzĂŠst szeretne olvasni, ajĂĄnljuk figyelmĂŠbe MĂĄrton JĂĄnos ĂŠs OrbĂĄn BalĂĄzs: ElemzĂŠs a 2005-Ăśs kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠnytervezetrĹl cĂmĹą, a Magyar KisebbsĂŠg 2005/1-2. szĂĄmĂĄban megjelent ĂrĂĄst.
A tĂśrvĂŠny uniĂłs csatlakozĂĄs elĹtti elfogadĂĄsĂĄra az EurĂłpai Parlament kĂŠt jelentĂŠsĂŠben is felszĂłlĂtotta a romĂĄn kormĂĄnyt. Azonban a romĂĄn tĂśrvĂŠnyhozĂĄs ezt âkifinomult mĂłdonâ halasztotta el elĹszĂśr a csatlakozĂĄs utĂĄnra, majd megismĂŠtlĹdĂśtt az EurĂłpa TanĂĄcs esetĂŠben tĂśrtĂŠnt forgatĂłkĂśnyv... A tĂśrvĂŠnytervezet elfelejtĹdĂśtt.
Harmadik felvonĂĄs
MarkĂł BĂŠla RMDSZ-elnĂśk a decemberi kormĂĄnyalakĂtĂĄs utĂĄn ismĂŠt elĹvette a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠnytervezet lehetĹsĂŠgĂŠt az elfelejtett irodafiĂłkbĂłl. JanuĂĄr elejĂŠn arrĂłl beszĂŠlt, hogy mĂŠg idĂŠn szeretnĂŠk elfogadtatni a kisebbsĂŠgek jogĂĄllĂĄsĂĄra vonatkozĂł tĂśrvĂŠnytervezetet, hiszen â fogalmazott MarkĂł â egy Ăşj kormĂĄny elsĹ idĹszakĂĄban kĂśnnyebb ĂŠrvĂŠnyesĂteni bizonyos megoldĂĄsokat, ĂŠs ebben a romĂĄn tĂśrvĂŠnyhozĂĄsban ĂźlĹ kisebbsĂŠgi szervezetek kĂŠpviselete is tĂĄmogatni fogja az RMDSZ-t. Nem ugyanezt gondolta 2004-ben? Akkor nem vitte sikerre elkĂŠpzelĂŠsĂŠt.
Tagadhatatlan tĂŠny, hogy az erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak ĂŠs RomĂĄnia egyĂŠb kisebbsĂŠgeinek szĂźksĂŠge van egy ĂĄtfogĂł, kisebbsĂŠgi jogokat rendezĹ tĂśrvĂŠnyre. MindenkĂŠppen jĂł megoldĂĄs, hogy az elkĂŠpzelĂŠs nemcsak a magyar kĂśzĂśssĂŠgre koncentrĂĄl, ezzel egyfelĹl csĂśkkenti az az ellen valĂł romĂĄn uszĂtĂĄs lehetĹsĂŠgĂŠt, mĂĄsfelĹl pedig kĂśnnyebb tĂĄmogatĂłkat ĂŠs partnereket talĂĄlni hozzĂĄ a tĂśbbi nemzeti kĂśzĂśssĂŠg sorai kĂśzĂźl. Ugyanakkor egy ilyen tĂśrvĂŠnynek mĂĄr a kilencvenes ĂŠvek folyamĂĄn meg kellett volna szĂźletnie. Nem beszĂŠlve arrĂłl, hogy az elsĹ kĂŠt felvonĂĄs felidĂŠzĂŠse utĂĄn sokan â joggal â veszĂthetik el a tĂśrvĂŠny, illetve az RMDSZ ĂŠs MarkĂł BĂŠla irĂĄnti lelkesedĂŠsĂźket.
Az eddigi tĂśrvĂŠnytervezetekkel szemben megfogalmazĂłdott kritikĂĄk alapjĂĄn joggal vonhatjuk le a kĂśvetkeztetĂŠst: egy politikai gyĹzelem ĂŠrdekĂŠben kapkodĂĄsban, ĂĄtgondolĂĄs, valĂłdi tartalom ĂŠs hatĂĄsvizsgĂĄlat nĂŠlkĂźl elfogadott tĂśrvĂŠny talĂĄn mĂŠg ĂĄrthat is a nemzeti kĂśzĂśssĂŠgeknek. De persze az sem lenne szerencsĂŠs, ha az elhĂşzĂłdĂł tĂĄrgyalĂĄsi folyamat sorĂĄn a romĂĄn fĂŠl ismĂŠt megvĂĄltoztatnĂĄ a tervezet lĂŠnyegi elemeit, megfosztva ezzel a kisebbsĂŠgeket a problĂŠmĂĄk valĂłdi megoldĂĄsĂĄtĂłl. Ha a tĂśrvĂŠny valĂłdi jogok helyett csak a kirakatba kĂŠszĂźl, akkor jobb, ha meg sem szĂźletik. ElnĂŠzve a romĂĄn nemzeti ĂŠrdekĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠs sikereit eurĂłpai szinten, egy ilyen felemĂĄs tĂśrvĂŠny elfogadĂĄsa utĂĄn, mĂĄr senki nem hinnĂŠ el EurĂłpĂĄban, hogy a magyarokat a gyakorlatban valĂłban diszkriminĂĄljĂĄk szĂźlĹfĂśldjĂźkĂśn.
Ahhoz, hogy az elsĹ vĂĄzolt szcenĂĄriĂł mĂŠgis sikeres lehessen, szĂŠles konzultĂĄciĂłt kell elindĂtani, amelybe a politikai dĂśntĂŠshozĂłk mellett a szakmai oldalt, ĂŠs a kisebbsĂŠgi ĂŠrdekkĂŠpviseletek szintjĂŠt is bevonjĂĄk. TovĂĄbbĂĄ szĂźksĂŠg van egy nagyon hatĂĄrozott, politikai kompromisszumoktĂłl mentes RMDSZ-kiĂĄllĂĄsra is. Hiszen, ahogy MarkĂł mondja, az ĂśrdĂśg a rĂŠszletekben lakik.
TĂśrvĂŠnytervezet vs. autonĂłmia?
âAz erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠgĂźnknek, fennmaradĂĄsa ĂŠrdekĂŠben tĂŠnyleges szemĂŠlyi elvĹą autonĂłmiĂĄra, SzĂŠkelyfĂśldnek pedig terĂźleti autonĂłmiĂĄra van szĂźksĂŠge.â /Memorandum/
A SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs a tĂśrvĂŠnytervezet kapcsĂĄnkiadott egy memorandumot, amely az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcsot, a Magyar PolgĂĄri PĂĄrtot, a Magyar IfjĂşsĂĄgi TanĂĄcsot, ĂŠs az ErdĂŠlyi Magyar Ifjak szervezetĂŠt sĂźrgeti, hogy ismĂŠt erĹsĂtsĂŠk meg a 2005-ben kiadott â autonĂłmia-pĂĄrti â kĂśzĂśs nyilatkozatukat, tovĂĄbbĂĄ foglaljanak ĂĄllĂĄst a kisebbsĂŠgek jogĂĄllĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂłtĂśrvĂŠnytervezet elfogadĂĄsa ellen.
A SZNT Ăşj memoranduma kapcsĂĄn â a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny ĂŠs az autonĂłmia viszonyĂĄrĂłl â megĂĄllapĂthatĂł, hogy az elĹbbi semmikĂŠppen nem tekinthetĹ a szĂŠkelyfĂśldi terĂźleti autonĂłmia alternatĂvĂĄjĂĄnak, ebben jogos a SZNT felvetĂŠse. Tagadhatatlan, hogy a tĂśrvĂŠny lĂŠtezĂŠse a szĂŠkelyfĂśldi magyarsĂĄg javĂĄt is szolgĂĄlnĂĄ, de nem egy lehetsĂŠges terĂźleti autonĂłmiĂĄval megegyezĹ mĂŠrtĂŠkben. A terĂźleti autonĂłmia azonban egy csapĂĄsra soha nem fog megvalĂłsulni RomĂĄniĂĄban.
Ez a lĂĄtszĂłlagos ellentĂŠt azonban nem kĂŠne azt jelentse, hogy a magyar kĂśzĂśssĂŠg ismĂŠt rĂŠszekre szakad, ĂŠs egymĂĄs ellen buzdĂtja a mĂĄsikat. SzomorĂş ismĂŠtelten szembesĂźlni azzal, hogy a magyarsĂĄg maga nyĂşjt lehetĹsĂŠget a romĂĄn politikĂĄnak arra, hogy kijĂĄtszhatĂł legyen egymĂĄs ellenĂŠben, ezzel pedig veszĂŠlyezteti mind a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠnytervezet, mind pedig az autonĂłmia megvalĂłsulĂĄsĂĄnak lĂŠpĂŠseit.
HollĂł. ForrĂĄs: kitekinto.hu2010. jĂşlius 11.
Csaba testvĂŠr megtartotta hĂĄlaadĂł szentmisĂŠjĂŠt
ĂnnepĂŠlyes kĂźlsĹsĂŠgek kĂśzĂśtt 2010. jĂşlius 10-ĂŠn dĂŠlutĂĄn 6 Ăłrakor BĂśjte Csaba ferences szerzetes megtartotta hĂĄlaadĂł szentmisĂŠjĂŠt Budapesten, a Szent IstvĂĄn bazilikĂĄban.
Szombat lĂŠvĂŠn, esketĂŠsek sora zajlott az esemĂŠny elĹtt. A bazilika kĂśrnyĂŠki utcĂĄkban NagyszalontĂĄrĂłl, PusztinĂĄrĂłl, ParajdrĂłl ĂŠs KisiratosrĂłl ĂŠrkezett gyerekekkel tele autĂłbuszok parkoltak le. Csaba atya szemĂŠlyesen felĂźgyelte, irĂĄnyĂtotta a gyerekeket. JĂłl szervezett csapat. A templom zsĂşfolĂĄsig megtelt. A szervezĹk nagy hozzĂĄĂŠrtĂŠssel felsorakoztattĂĄk a tanulĂłkat a mise helyszĂnĂŠn, a templom belsĹ terĂŠben. Csaba atya segĂtĹi, a parajdi panziĂłtulajdonos MolnĂĄr JĂłzsef bibliarĂŠszleteket olvasott fel, a pusztinai Nyisztor Ilona jĂłl szavalĂł pusztinai nyolcadikost (SzabĂł Anca Cristina) tanĂtott be Lakatos Demeter egyik csĂĄngĂł tĂŠmĂĄjĂş versĂŠnek megszĂłlaltatĂĄsĂĄra. A kĂśzĂśs kĂłrus KĂĄjoni JĂĄnos-dallamokkal kedveskedett. A kivĂĄlĂł akusztikĂĄjĂş belsĹ tĂŠr elcsendesedett. Csaba atya egy jĂłzan gondolkozĂĄsĂş egyszerĹą ember szavaival ĂŠlve megfogalmazta jĂśvetelĂźk cĂŠljĂĄt. âDrĂĄga gyermekeinkkel egy szentmisĂŠben szeretnĂŠnk megkĂśszĂśnni a bennĂźnket szeretĹ, segĂtĹ anyaorszĂĄgi testvĂŠreinknek a lehetĹsĂŠget, a kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgrĂłl szĂłlĂł hatalmas kaput, melyen keresztĂźl felemelt fĹvel belĂŠphetĂźnk egymĂĄshoz. SzeretnĂŠnk egyĂźtt imĂĄdkozni, hogy ez a szĂŠp, tiszta szĂvek vĂĄgyĂĄbĂłl megszĂźletett lehetĹsĂŠg valĂłsĂĄggĂĄ vĂĄljon.â
A padsorokban ott Ăźlt MĂĄdl Ferenc volt kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśk ĂŠs felesĂŠge is. RĂŠvĂŠsz MĂĄriusz FIDESZ-MPP-ĂŠs orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹ â Csaba atya elsĹ kĂśnyvĂŠnek nyomdĂĄba segĂtĹje, a Szent Ferenc AlapĂtvĂĄny pĂĄrtolĂłja, tĂĄmogatĂłja â hĂĄrom fiĂşgyermekĂŠvel a lĂŠpcsĹkre szorult a pusztinai nĂŠpviseletben feszĂtĹ kisiskolĂĄsok mellĂŠ. A nĂŠzĹtĂŠren ott Ăźlt a mĂĄr fehĂŠr hajĂş, de mĂŠg jĂł egĂŠszsĂŠgnek ĂśrvendĹ BĂśjte mama az atya dedikĂĄciĂłjĂĄra vĂĄrĂłk kĂśzĂśtt. Kinn, a bazilika elĹterĂŠben szĂves ajĂĄnlĂĄssal PĂĄl MĂĄria szalontai igazgatĂłnĹ ĂĄrulta a BĂśjte-kĂśteteket. BĹsrĹl MĂŠszĂĄros tanĂĄr nĂŠni kĂsĂŠrte BĂśjte Csaba ĂŠdesanyjĂĄt.
Az ĂĄrvahĂĄzi gyerekek gazdag dĂŠlutĂĄni mĹąsorĂĄt sokan megtapsoltĂĄk, a BĂśjte-kĂśtetek dedikĂĄciĂłja estĂŠbe nyĂşlott.
A moldvai csĂĄngĂł gyerekeket ismerĹsĂśknĂŠl szĂĄllĂĄsoltĂĄk el, a szalontai szĂłrvĂĄny gyerekei mĂŠg aznap hazatĂŠrtek. Kisiratost MĂĄrton JĂĄnos kĂŠpviselte.
Csaba atya lĂŠlekbĹl fakadĂł szĂŠp szavait szĂvĂźkbe zĂĄrtĂĄk a moldvai csĂĄngĂłk, az erdĂŠlyi magyarok s a felvidĂŠkiek egyarĂĄnt.
Hevesi MĂłnĂĄr JĂłzsef, nyugatijelen.com. ErdĂŠly.ma2010. oktĂłber 25.
STRATĂ?GIAI ADATOK
Hol tanulnak tovĂĄbb a romĂĄniai magyar ĂŠrettsĂŠgizĂľk?
A 2009-ben vĂŠgzettek 51,3 szĂĄzalĂŠka jĂĄr egyetemre, a legnĂŠpszerĂťbb intĂŠzmĂŠny a BBTE, a vĂĄrosok kĂśzt KolozsvĂĄr, MarosvĂĄsĂĄrhely ĂŠs NagyvĂĄrad - tĂĄrta fel egy friss kutatĂĄs, amely rendhagyĂł mĂłdon nem a kĂśzĂŠpiskolĂĄs diĂĄkok egyetemi preferenciĂĄit mĂŠrte fel, hanem a valĂłs bejutĂĄsi adatokbĂłl indult ki. Az ĂŠrettsĂŠgizettek kĂśrĂŠben vĂŠgzett adatgyĂťjtĂŠs egy majdani romĂĄniai magyar felsĂľoktatĂĄsi stratĂŠgia kidolgozĂĄsĂĄhoz ad tĂĄmpontokat, ĂŠs a KolozsvĂĄri AkadĂŠmiai BizottsĂĄg (KAB) megbĂzĂĄsĂĄbĂłl kĂŠszĂźlt. A kutatĂĄs ĂśtletgazdĂĄja ĂŠs vezetĂľje Papp Z. Attila volt, a kutatĂĄst a KAB megbĂzĂĄsĂĄbĂłl a gyergyĂłszentmiklĂłsi Omnibus Kft. vĂŠgezte. A kutatĂĄs lebonyolĂtĂĄsĂĄt MĂĄrton JĂĄnos koordinĂĄlta.
[...]
A 2010 mĂĄjus-jĂşniusĂĄban zajlott kutatĂĄs a 2009-ben magyar tannyelvĂť osztĂĄlyban vĂŠgzett, mĂĄr egyetemre jĂĄrĂł, valamilyen szakkĂŠpzĂŠsben rĂŠsztvevĂľ vagy tovĂĄbb nem tanulĂł diĂĄkokat cĂŠlozta meg. A kĂŠrdezĂľbiztosoknak 62 telepĂźlĂŠs 130 iskolĂĄjĂĄnak 367 osztĂĄlyĂĄban vĂŠgzett 8218 diĂĄkrĂłl kellett volna informĂĄciĂłt ĂśsszegyĂťjteniĂźk. VĂŠgĂźl Ăśsszesen 6452 diĂĄkrĂłl sikerĂźlt rĂŠszlegesen informĂĄciĂłkat szerezni, ez a 2008-2009-es ĂŠvfolyam vĂŠgzĂľs diĂĄkjainak 78,51 szĂĄzalĂŠkĂĄt teszi ki. A hiĂĄnyzĂł 1766 diĂĄk 84,48 szĂĄzalĂŠka a hĂĄrom szĂŠkelyfĂśldi megyĂŠben vĂŠgzett, Ăgy az adathiĂĄny kĂśvetkeztĂŠben fĂľkĂŠnt a magyar nyelven tĂśrtĂŠnĂľ tovĂĄbbtanulĂĄsra vonatkozĂł adatsorokban lehetnek eltĂŠrĂŠsek - hĂvjĂĄk fel a figyelmet a kutatĂłk.
A kutatĂĄsba bevont 130 iskola kĂśzel fele ĂśnĂĄllĂł magyar iskolakĂŠnt mĂťkĂśdik, tovĂĄbbi kĂśzel 15 szĂĄzalĂŠkuk pedig magyar tĂśbbsĂŠgĂť iskolakĂŠnt. A romĂĄn tĂśbbsĂŠgĂť iskolĂĄk arĂĄnya 40 szĂĄzalĂŠkot tesz ki. A felmĂŠrt diĂĄkok kĂśzel 10%-a romĂĄn osztĂĄlyba jĂĄrt mĂŠg azokban az iskolĂĄkban is, ahol van magyar nyelvĂť oktatĂĄs. (ValĂłjĂĄban a romĂĄn nyelven tanulĂł magyarok szĂĄma ennĂŠl lĂŠnyegesen magasabb lehet, hiszen a teljesen romĂĄn tannyelvĂť iskolĂĄkban tanulĂł magyar nemzetisĂŠgĂť diĂĄkokrĂłl nincsenek naprakĂŠsz, megbĂzhatĂł informĂĄciĂłk - jegyzik meg a kutatĂłk.)
Az ĂŠrettsĂŠgin a speciĂĄlis szakot vĂŠgzĂľk mentek ĂĄt legnagyobb arĂĄnyban. Az adatokbĂłl kiderĂźl az is, a nappali oktatĂĄsban az ĂĄtlagos ĂŠrtĂŠknĂŠl magasabb a sikeresen ĂŠrettsĂŠgizĂľk arĂĄnya (94,8%), ezzel szemben az esti ĂŠs/vagy csĂśkkentett lĂĄtogatĂĄsĂş szakokon vĂŠgzetteknĂŠl 85,4%, ĂŠs Ăľk hajlamosabbak arra is, hogy ne jelenjenek meg a vizsgĂĄkon.
2008-2009-es ĂŠvfolyam diĂĄkjainak tovĂĄbbtanulĂĄsra vonatkozĂł adataibĂłl kiderĂźl, az Ăśsszesen 8218 diĂĄk 95,1 szĂĄzalĂŠka (azaz 7814 diĂĄk) szerepelt sikeresen a 2009-ben szervezett ĂŠrettsĂŠgin. A bukĂĄsi arĂĄny 3,7 szĂĄzalĂŠk (302 diĂĄk), 1,2 szĂĄzalĂŠk (102 diĂĄk) pedig nem jelent meg az ĂŠrettsĂŠgi vizsgĂĄkon.
A kutatĂĄs sorĂĄn kitĂśltĂśtt kĂŠrdĂľĂvek 7012 diĂĄkot, azaz 85,32 szĂĄzalĂŠkukat fedik le. A 7814 sikeresen ĂŠrettsĂŠgizĂľ diĂĄk 22,5 szĂĄzalĂŠkĂĄrĂłl Ăgy nincs adat. Mivel 62,34%-uk szakkĂśzĂŠpiskolai vĂŠgzett, 26,33%-a pedig esti vagy csĂśkkentett lĂĄtogatĂĄsĂş osztĂĄly vĂŠgzettje, ĂŠs mivel ezekben az oktatĂĄsi tĂpusokban eleve jĂłval alacsonyabb a tovĂĄbbtanulĂĄs arĂĄnya, ez a hiĂĄny nagy mĂŠrtĂŠkben nem befolyĂĄsolja az egyetemen tanulĂłkra vonatkozĂł adatokat.
A rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł adatok alapjĂĄn 4008-an, azaz 51,3% tanul egyetemen, 23,9 szĂĄzalĂŠk (1866 diĂĄk) pedig nem tanult tovĂĄbb. 182 diĂĄk (2,3 szĂĄzalĂŠk) szakosĂtĂł kĂŠpzĂľkben (posztlĂceumban) folytatja tanulmĂĄnyait.
A tovĂĄbbtanulĂĄs mĂŠrtĂŠke lĂŠnyegesen alacsonyabbnak mondhatĂł, mint a 2005-Ăśs adatokat elemzĂľ CammogĂĄs - MinĂľsĂŠgkoncepciĂłk a romĂĄniai magyar kĂśzĂŠpfokĂş oktatĂĄsban kĂśtet kutatĂĄsi eredmĂŠnyeiben szereplĂľ 88 szĂĄzalĂŠkos tovĂĄbbtanulĂĄsi arĂĄny. Ennek oka lehet tĂśbbek kĂśzt, hogy 2004-tĂľl 10 osztĂĄlyra emelkedett a kĂśtelezĂľ oktatĂĄs, Ăgy olyanok is befejezik a kĂśzĂŠpiskolĂĄt, akiknek nincs szĂĄndĂŠkukban tovĂĄbb tanulni.
A felsĂľoktatĂĄsban valĂł tovĂĄbbtanulĂĄs a speciĂĄlis szakmai osztĂĄlyokban a legmagasabb (az itt vĂŠgzett diĂĄkok 71,3%-a megy egyetemre), ettĂľl kevĂŠssel marad el az elmĂŠleti osztĂĄlyokban vĂŠgzettek tovĂĄbbtanulĂĄsi arĂĄnya (70,3%), mĂg a technolĂłgiai osztĂĄlyokban vĂŠgzettek kevesebb mint negyede (23,3%) tanult tovĂĄbb egyetemen. A szakkĂśzĂŠpiskolai vĂŠgzettek 34,4%-a, az elmĂŠleti lĂceumi vĂŠgzettek 15,6%-a esetĂŠben nem rendelkeztek a kutatĂłk a tovĂĄbbtanulĂĄsra vonatkozĂł adatokkal, mĂg a speciĂĄlis szakmai osztĂĄlyokban vĂŠgzett diĂĄkok esetĂŠben ez az arĂĄny 10 szĂĄzalĂŠk alatt van.
A nappalis diĂĄkok 56,1%-a, az esti/csĂśkkentett lĂĄtogatĂĄsĂş osztĂĄlyokban vĂŠgzett diĂĄkok mindĂśssze 2,4%-a tanul tovĂĄbb egyetemen. A sikeresen ĂŠrettsĂŠgizĂľ nappalis diĂĄkok 18,3%-ĂĄrĂłl nem volt adat, az estisek esetĂŠben ez az arĂĄny lĂŠnyegesen magasabb, 65,2%.
A legalacsonyabb tovĂĄbbtanulĂĄsi arĂĄnnyal valĂłjĂĄban Bukarest ĂĄll az utolsĂł helyen, viszont ezek az adatok egyrĂŠszt a vĂŠgzett diĂĄkok alacsony lĂŠtszĂĄma (13 diĂĄk), valamint a hiĂĄnyzĂł informĂĄciĂłk magas arĂĄnya (69,2%) miatt nem tekinthetĂľ mĂŠrvadĂłnak. A hiĂĄnyzĂł informĂĄciĂłk magas arĂĄnya egyĂŠbkĂŠnt KovĂĄsznĂĄt ĂŠs Marost is jellemzi.
A helyenkĂŠnt viszonylag magas adathiĂĄny miatt a rangsort Ăłvatosan kell kezelni, figyelmeztetnek a kutatĂłk. TĂśbb vĂĄros - MarosvĂĄsĂĄrhely, SzĂĄszrĂŠgen, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely, SzatmĂĄrnĂŠmeti, SepsiszentgyĂśrgy, TemesvĂĄr, CsĂkszereda ĂŠs NagykĂĄroly - esetĂŠben is 20 szĂĄzalĂŠk kĂśrĂźli vagy akĂĄr jĂłval afĂślĂśtti azon diĂĄkok arĂĄnya, akikrĂľl nincs informĂĄciĂł.
Sikeres iskolĂĄk
A legsikeresebb 18 iskola kĂśzĂśtt kizĂĄrĂłlag elmĂŠleti vagy speciĂĄlis szakmai profilĂş kĂśzĂŠpiskolĂĄk szerepelnek.
A szakkĂśzĂŠpiskolĂĄk kĂśzt a legsikeresebb a Nemzeti GĂĄzipari IskolakĂśzpont (SzĂĄszmedgyes) 83,3 szĂĄzalĂŠkos arĂĄnnyal (6 sikeresen ĂŠrettsĂŠgizĂľ diĂĄk), a Petru Maior IskolakĂśzpont (SzĂĄszrĂŠgen) 82,8 szĂĄzalĂŠkos arĂĄnnyal (29 sikeresen ĂŠrettsĂŠgizĂľ diĂĄk), a Cserey-Goga IskolakĂśzpont (SzilĂĄgysomlyĂł) 70,8 szĂĄzalĂŠkos arĂĄnnyal (19 sikeresen ĂŠrettsĂŠgizĂľ diĂĄk), a SĂśvĂŠr Elek IskolakĂśzpont (GyergyĂłalfalu) 52,9 szĂĄzalĂŠkos arĂĄnnyal (17 sikeresen ĂŠrettsĂŠgizĂľ diĂĄk), valamint a ?tefan Octavian Iosif SzakkĂśzĂŠpiskola (KĂľhalom) 50 szĂĄzalĂŠkos arĂĄnnyal (14 sikeresen ĂŠrettsĂŠgizĂľ diĂĄk).
Hol tanulnak tovĂĄbb?
3964 felsĂľoktatĂĄsban ĂŠs 177 szakosĂtĂł kĂŠpzĂľben tovĂĄbbtanulĂł diĂĄkra vonatkozĂłan lehet tudni, melyik orszĂĄgban tanulnak tovĂĄbb. TĂśbb mint 95 szĂĄzalĂŠk RomĂĄniĂĄban folytatja tanulmĂĄnyait.
Az egyetemen tovĂĄbbtanulĂłk kĂśzĂźl 3954, a szakosĂtĂł kĂŠpzĂľkben tovĂĄbbtanulĂłk kĂśzĂźl 177 diĂĄk esetĂŠben tudni, melyik vĂĄrosban tanul. Ă?sszesen 53 vĂĄrosban folytatjĂĄk tanulmĂĄnyaikat; a legnĂŠpszerĂťbb KolozsvĂĄr, MarosvĂĄsĂĄrhely ĂŠs NagyvĂĄrad.
A 2005-Ăśs kutatĂĄshoz kĂŠpest kisebbnek tĂťnik az ĂŠrdeklĂľdĂŠs a magyarorszĂĄgi egyetemek irĂĄnt, ĂŠs Bukarest is kikerĂźlt az elsĂľ 15 tovĂĄbbtanulĂĄsi helyszĂnbĂľl. A 2009-es ĂŠvfolyamrĂłl tovĂĄbbtanulĂłk kĂśzĂźl mindĂśssze 18-an vĂĄlasztottak bukaresti egyetemet, 16-an szĂŠkelyfĂśldiek.
BrassĂł a fiĂşk szĂĄmĂĄra vonzĂłbb 9,13 szĂĄzalĂŠkuk tanul itt, szemben a lĂĄnyok 4,59 szĂĄzalĂŠkĂĄval. SzĂŠkelyudvarhelyt a lĂĄnyok vĂĄlasztottĂĄk nagyobb arĂĄnyban, Ăľnekik 3,87 szĂĄzalĂŠkuk tanul itt, mĂg a fiĂşk esetĂŠben ez az arĂĄny csak 0,56 szĂĄzalĂŠk. EgyĂŠbkĂŠnt TemesvĂĄr, NagybĂĄnya, Arad ĂŠs Budapest a fiĂşk szĂĄmĂĄra, mĂg Szeben, SepsiszentgyĂśrgy, CsĂkszereda, Debrecen, GyergyĂłszentmiklĂłs ĂŠs KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely a lĂĄnyok szĂĄmĂĄra bĂr nagyobb vonzerĂľvel.
A komolyabb felsĂľoktatĂĄsi mĂşlttal rendelkezĂľ egyetemi vĂĄrosok esetĂŠben a helyben tanulĂĄs igen magas, a legmagasabb KolozsvĂĄr (97%) ĂŠs TemesvĂĄr (96,9%) esetĂŠben. A szĂŠkelyfĂśldi diĂĄkok gyakorlatilag az Ăśsszes fontosabb egyetemi kĂśzpontban, valamint a fiatalnak mondhatĂł egyetemi vĂĄrosokban is megtalĂĄlhatĂłk.
A szakosĂtĂł kĂŠpzĂľkben vagy technikumokban tovĂĄbbtanulĂłk kĂśzĂźl a legtĂśbben CsĂkszeredĂĄban (28,25%) vĂŠgzik tanulmĂĄnyaikat, ezt SzĂŠkelyudvarhely (16,95%), SepsiszentgyĂśrgy (12,43%) ĂŠs MarosvĂĄsĂĄrhely (11,3%) kĂśveti. A felsorolt 4 szĂŠkelyfĂśldi vĂĄrosban tanul tehĂĄt a diĂĄkok tĂśbb mint kĂŠtharmada.
Milyen egyetemen?
A tovĂĄbbtanulĂĄs intĂŠzmĂŠnyĂŠnek nevĂŠt mindĂśssze 3919 diĂĄk esetĂŠben jelĂśltĂŠk be az adatszolgĂĄltatĂłk, kĂśzĂźlĂźk 3752-en felsĂľoktatĂĄsban, 167-en szakosĂtĂł kĂŠpzĂľben tanulnak tovĂĄbb. 110 egyetem vagy kihelyezett tagozat neve szerepel a listĂĄn, kĂśztĂźk magasan kiemelkedik a Babe?-Bolyai TudomĂĄnyegyetem kolozsvĂĄri szĂŠkhelyĂť karaival ĂŠs szakjaival. Ezeken a diĂĄkok kb. egyharmada tanul.
Ha a kihelyezett tagozatokat is beleszĂĄmĂtjuk, a BBTE-n tanul a diĂĄkok 42,11%-a, a mĂĄsodik a MOGYE (9,59%), a harmadik a Sapientia EMTE (7,73%). 5,81% vĂĄlasztotta a NagyvĂĄradi TudomĂĄnyegyetemet, 5,57% a brassĂłi Transilvania Egyetemet, 5,57% a KolozsvĂĄri MĂťszaki Egyetemet, 4,24% a Partiumi KeresztĂŠny Egyetemet.
A fiĂşk esetĂŠben egyĂŠbkĂŠnt a leggyakrabban vĂĄlasztott egyetemek sorrendje: BBTE, KolozsvĂĄri MĂťszaki Egyetem, Sapientia EMTE, Transilvania Egyetem ĂŠs MOGYE (Ăśsszesen 68,97%-uk jĂĄr ezeken az egyetemeken), a lĂĄnyok esetĂŠben pedig BBTE, MOGYE, Sapientia EMTE, NagyvĂĄradi TudomĂĄnyegyetem ĂŠs Partiumi KeresztĂŠny Egyetem (75,61%-uk tanul ezek valamelyikĂŠn).
Milyen szakon?
A tovĂĄbbtanulĂĄs szakjĂĄra vonatkozĂł adat 3601 egyetemi hallgatĂł ĂŠs 168 szakosĂtĂł kĂŠpzĂľs tanulĂł, azaz Ăśsszesen 3769 diĂĄk esetĂŠben ĂĄll rendelkezĂŠsre. A fiĂşk szĂĄmĂĄra az Ăśt legnagyobb vonzerĂľvel bĂrĂł szakterĂźlet sorrendben a mĂťszaki/ipari, kĂśzgazdasĂĄgi, informatikai, egĂŠszsĂŠgĂźgyi ĂŠs bĂślcsĂŠsz/tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi (ezek valamelyikĂŠn tanul a fiĂşk 64,99%-a), a lĂĄnyok szĂĄmĂĄra pedig az egĂŠszsĂŠgĂźgyi, kĂśzgazdasĂĄgi, bĂślcsĂŠsz/ tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi, pedagĂłgusi ĂŠs az idegen nyelvek (ezen az Ăśt szakterĂźleten a lĂĄnyok 61,48 szĂĄzalĂŠka folytatja tanulmĂĄnyait.)
posztlĂceumban tanulĂłk kĂśrĂŠben az egĂŠszsĂŠgĂźgyi asszisztens szak a legnĂŠpszerĂťbb, 67,86 szĂĄzalĂŠkuk vĂĄlasztotta ezt. LĂŠnyegesen kevesebben jĂĄrnak a kĂśvetkezĂľ hĂĄrom kihelyezett szakra: a kozmetikĂĄt a szakosĂtĂł kĂŠpzĂľbe jĂĄrĂłk 5,95%-a vĂĄlasztotta, a ruhatervezĂŠst 4,76% ĂŠs a gyĂłgyszerĂŠsz-asszisztensi szakot 4,17%.
Milyen nyelven?
A diĂĄkok majdnem fele-fele arĂĄnyban tanulnak az egyetemen magyarul, illetve romĂĄnul.
A lĂĄnyok 53,42 szĂĄzalĂŠka magyarul tanul tovĂĄbb, 35,88 szĂĄzalĂŠka pedig romĂĄnul, a fiĂşk esetĂŠben ezek az arĂĄnyok 41,74 szĂĄzalĂŠk (magyar), illetve 51,65 szĂĄzalĂŠk (romĂĄn). Ez ĂśsszefĂźggĂŠsben lehet a vĂĄlasztott szakokkal: a fiĂşk kĂśrĂŠben a mĂťszaki szakok a legnĂŠpszerĂťbbek, ĂŠs ezek tĂśbbsĂŠge romĂĄn nyelven vĂŠgezhetĂľ.
ElsĂľsorban a szĂŠkelyfĂśldi telepĂźlĂŠsek - SzĂŠkelykeresztĂşr, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely, GyergyĂłszentmiklĂłs, SzĂŠkelyudvarhely, CsĂkszereda, SepsiszentgyĂśrgy - iskolĂĄiban vĂŠgzett diĂĄkok tanulnak tovĂĄbb magyarul, ugyanakkor a NagyvĂĄradhoz kĂśzeli telepĂźlĂŠsek - Margitta, NagykĂĄroly, esetleg SzatmĂĄrnĂŠmeti - is megtalĂĄlhatĂłk az elsĂľ tĂz kĂśzĂśtt, feltehetĂľen a nagyvĂĄradi Partiumi KeresztĂŠny Egyetem vonzerejĂŠnek kĂśszĂśnhetĂľen, ĂĄllapĂtjĂĄk meg a kutatĂłk. MarosvĂĄsĂĄrhelyen 49,4 szĂĄzalĂŠk, KolozsvĂĄron 48,2 szĂĄzalĂŠk, NagyvĂĄradon 40,3 szĂĄzalĂŠk a magyarul tovĂĄbbtanulĂł diĂĄkok arĂĄnya.
Transindex2011. februĂĄr 5.
TĂMPONTOK Az erdĂŠlyi magyar felsĹoktatĂĄs helyzete ĂŠs kilĂĄtĂĄsai
A KAB tanulmĂĄnykĂśtete szerint 1 milliĂł egyetemista van RomĂĄniĂĄban, ĂŠs ebbĹl csupĂĄn 39 ezer magyar anyanyelvĹą; egyharmaduk tanul anyanyelvĂŠn az egyetemen is.
Az erdĂŠlyi magyar felsĹoktatĂĄs helyzete ĂŠs kilĂĄtĂĄsai cĂmmel adott ki tanulmĂĄnykĂśtetet a KolozsvĂĄri AkadĂŠmiai BizottsĂĄg (KAB) FelsĹoktatĂĄsi Munkacsoportja. Az Ăbel kiadĂłnĂĄl megjelentetett kĂśnyvet â amely egy majdani ĂĄtfogĂł felsĹoktatĂĄsi stratĂŠgiĂĄhoz kĂvĂĄn tĂĄmpontokat nyĂşjtani â februĂĄr 3-ĂĄn mutattĂĄk be KolozsvĂĄron, a Magyar KonzulĂĄtus fĂśldszinti fogadĂłtermĂŠben. 2008-ban, egy KAB ĂĄltal szervezett, az egyetemi vezetĹk felsĹoktatĂĄsi kerekasztalĂĄn merĂźlt fel az igĂŠny, hogy elemzĂŠst kellene kĂŠszĂteni a romĂĄniai magyar felsĹoktatĂĄs helyzetĂŠrĹl â idĂŠzte fel PĂŠntek JĂĄnos, a KAB elnĂśke. MiĂŠrt nem stratĂŠgia, miĂŠrt csak tĂĄmpontok? Mert stratĂŠgiĂĄt a dĂśntĂŠshozĂłnak kell kĂŠszĂtenie, akinek forrĂĄsai is vannak a szĂźksĂŠges fejlesztĂŠsek kieszkĂśzĂślĂŠsĂŠre. A szakĂŠrtĹk vĂŠlemĂŠnyt mondhatnak, ajĂĄnlĂĄst tehetnek, tĂĄrgyilagossĂĄgra tĂśrekedve. Az elmĂşlt ĂŠvekben vitathatatlanul tĂśrtĂŠnt fejlĹdĂŠs, ĂĄm ha holisztikus nĂŠzĹpontbĂłl, a romĂĄniai helyzet kontextusĂĄban nĂŠzzĂźk a szĂĄmokat, kiderĂźl, hogy a helyzet nem tĂşl fĂŠnyes, ami a romĂĄniai magyar felsĹoktatĂĄsi kĂnĂĄlatot ĂŠs a romĂĄniai magyar diĂĄkok rĂŠszvĂŠteli arĂĄnyĂĄt illeti. EgymilliĂł egyetemi hallgatĂł van RomĂĄniĂĄban, ĂŠs ebbĹl csupĂĄn 39 ezer magyar anyanyelvĹą; rĂĄadĂĄsul csak egyharmaduk tanul anyanyelvĂŠn az egyetemen is. A magyar hallgatĂłk ĂŠs tanĂĄrok alulreprezentĂĄltak, a magyar felsĹoktatĂĄs alulfinanszĂrozott â ĂĄllapĂtotta meg PĂŠntek JĂĄnos. A kĂŠpzĂŠsi kĂnĂĄlat valahogy Ăgy nĂŠz ki: amibĹl van, abbĂłl tĂşl sok van (rengeteg egymĂĄst kioltĂł vagy gyengĂtĹ pĂĄrhuzamossĂĄg lĂŠtezik, azaz hasonlĂł szakokat indĂtanak tĂśbb felsĹoktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyben is), amibĹl meg nincs, abbĂłl egyĂĄltalĂĄn nincs (pl. agrĂĄrkĂŠpzĂŠs teljes hiĂĄnya). Ez az ĂśnĂĄllĂł magyar ĂĄllami egyetem hiĂĄnyĂĄnak is betudhatĂł. StabilitĂĄsra, a szakvĂĄlasztĂŠk bĹvĂtĂŠsĂŠre, a szĂnvonal nĂśvelĂŠsĂŠre, a magyar nyelvĹą egyetemi kĂŠpzĂŠs egysĂŠges minĹsĂŠgbiztosĂtĂĄsĂĄra, a pedagĂłguskĂŠpzĂŠs javĂtĂĄsĂĄra volna ĂŠgetĹ szĂźksĂŠg. A kĂśzoktatĂĄs szĂnvonalĂĄnak romlĂĄsa ugyanis elsĹsorban ez utĂłbbival fĂźgg Ăśssze.
Nem az ĂŠpĂźlet ĂĄllaga hatĂĄrozza meg a kĂŠpzĂŠs szĂnvonalĂĄt, nem az a tĂŠny, hogy vĂĄroson vagy falun, kĂśzpontban van lakĂłtelepen talĂĄlhatĂł az iskola, hanem elsĹsorban a pedagĂłgus maga. Alkalmasak-e, fel vannak-e kĂŠszĂtve, ĂŠs vĂŠgĂźl: meg vannak-e fizetve munkĂĄjukĂŠrt ma a pedagĂłgusok? ĂriĂĄsi problĂŠmĂĄk vannak â sorolta PĂŠntek.
A kĂśtetben szerepel Papp Z. Attila ĂŠs MĂĄrton JĂĄnos utĂĄnkĂśvetĂŠs-kutatĂĄsa is, amely a valĂłs bejutĂĄsi adatokbĂłl kiindulva azt vizsgĂĄlja, a 2009-ben ĂŠrettsĂŠgizettek hĂĄnyan ĂŠs milyen nyelven tanulnak tovĂĄbb. PĂŠntek JĂĄnos ennek kapcsĂĄn megdĂśbbenĂŠsĂŠnek adott hangot, hogy a legjobb gimnĂĄziumok gyakorlatĂĄbĂłl is szinte teljesen hiĂĄnyzik a vĂŠgzĹseik iskola utĂĄni pĂĄlyĂĄjĂĄnak kĂśvetĂŠse. Az is rĂŠgĂłta orvoslĂĄsra vĂĄrĂł problĂŠma, hogy nincs egy magyar kollĂŠgiumi kĂśzpont KolozsvĂĄron, abban a vĂĄrosban, ahol a legtĂśbb magyar diĂĄk tanul. Kellene egy 600-700 fĂŠrĹhelyes, elit kĂśzpont, ahovĂĄ nemcsak azokat kellene befogadni, akik magyar nyelven tanulnak, hiszen a mĹąszaki ĂŠs agrĂĄrszakokra sok jĂł kĂŠpessĂŠgĹą magyar diĂĄk jĂĄr â fejtette ki PĂŠntek.
A diĂĄksĂĄg egy kĂśzĂśs tĂŠr hĂjĂĄn a kĂśzponti kocsmĂĄkban talĂĄlkozik, beszĂŠlget, szocializĂĄlĂłdik; ha most KolozsvĂĄron meg akarnak hirdetni egy vendĂŠgelĹadĂĄst, a legjobb mĂłdszer, ha a lokĂĄlokban ragasztjĂĄk ki a plakĂĄtot.
SzilĂĄgyi MĂĄtyĂĄs kolozsvĂĄri fĹkonzul, hĂĄzigazda azt hangsĂşlyozta, a magyar kĂźlpolitika szĂĄmĂĄra is rendkĂvĂźl fontos, hogy egy ilyen stratĂŠgiai kĂŠrdĂŠsben konszenzus alakuljon ki a romĂĄniai magyar ĂŠrtelmisĂŠg kĂśreiben. A Magyar ĂllandĂł Ărtekezlet illetĂŠkes bizottsĂĄga a hĂłnap vĂŠgĂŠn Ăźl Ăśssze kĂśzĂśs stratĂŠgiaformĂĄlĂĄs cĂŠljĂĄbĂłl, ahol bizonyĂĄra haszonnal forgathatjĂĄk a kĂśtetet. Mik a lehetĹsĂŠgek a magyar felsĹoktatĂĄs fejlesztĂŠse elĹtt, melyek azok az irĂĄnyok, amelyekben az elkĂśvetkezĹkben mindenkĂŠpp el kell indulni? Salat Levente kutatĂĄsvezetĹ szerint konszolidĂĄlni kell a meglĂŠvĹ intĂŠzmĂŠnyeket, a magyar felsĹoktatĂĄsnak kĂśzĂśs minĹsĂŠgbiztosĂtĂĄsi rendszert kell kidolgozni, ĂŠs szĂĄmba kell venni az ĂśnĂĄllĂł ĂĄllami magyar egyetem lĂŠtrehozĂĄsĂĄhoz vezetĹ lĂŠpĂŠseket. A tanulmĂĄnykĂśtet javaslatait a politikai szereplĹk sajĂĄt belĂĄtĂĄsuk szerint hasznosĂthatjĂĄk; ĂŠrdekessĂŠge a kĂśtetnek, hogy a fĂźggelĂŠkben azok vĂŠlemĂŠnye is helyet kapott, akiket a szerzĹk felkĂŠrtek a kĂŠzirat bĂrĂĄlatĂĄra.
Salat elismĂŠtelte, hogy stratĂŠgiĂĄt az kĂŠszĂthet, akinek birtokĂĄban van a forrĂĄs is a megvalĂłsĂtĂĄshoz.
Ăs elszĂĄmoltathatĂł â nyomatĂŠkosĂtott.
A romĂĄniai magyar diĂĄkokat cĂŠlcsoportnak tekintĹ felsĹoktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyek hĂĄromfajta logika mentĂŠn dolgoznak: egyeseknek az a cĂŠlja, hogy a romĂĄniai munkaerĹpiacon valĂł ĂŠrvĂŠnyesĂźlĂŠsre kĂŠszĂtsĂŠk fel a diĂĄkokat; mĂĄsoknak â nem bevallottan â talĂĄn az a feladatuk, hogy a magyarorszĂĄgi munkaerĹpiacnak biztosĂtsanak utĂĄnpĂłtlĂĄst; egyesek meg arra utaznak, hogy vĂŠgzĹseik bĂĄrhol a vilĂĄgon boldogulni tudjanak versenykĂŠpes tudĂĄs birtokĂĄban. VĂĄrhatĂł annak a kĂŠrdĂŠsnek az egyre markĂĄnsabb jelentkezĂŠse, hogy - egyesek szerint - a magyar nyelvĹą oktatĂĄst az ĂĄllami egyetemekrĹl ĂĄt kell vinni a magĂĄnegyetemekre. Ezzel a dilemmĂĄval kapcsolatban Salat hangsĂşlyozta, mekkora felelĹssĂŠg hĂĄrul egyfelĹl a magyar kormĂĄny nevĂŠben eljĂĄrĂłkra, mĂĄsrĂŠszt a magyar tagozatoknak otthont adĂł romĂĄn ĂĄllami egyetemek vezetĹsĂŠgĂŠre. Az utĂłbbiak esetĂŠben amennyiben tovĂĄbbra is rossz hĂrĂŠt lehet kelteni a magyar tagozatnak annak ĂźrĂźgyĂŠn, ahogyan azokat az egyetemvezetĂŠs kezeli, akkor szĂĄmolni kell azzal, hogy a kĂśrĂźlmĂŠnyek, illetve a kĂśzhangulat nyomĂĄsĂĄra elĹbb a diĂĄkok, majd a tanĂĄrok, vĂŠgĂźl pedig a szakok egy rĂŠsze is ĂĄtsorol fokozatosan a nemzetpolitikai szempontbĂłl eszmĂŠnyi megoldĂĄsnak tĹąnĹ magĂĄnegyetemekre â hĂvta fel a figyelmet. Salat szerint attĂłl lehet tartani: a romĂĄn ĂŠs a magyar kormĂĄny kĂŠpviselĹi "elĹbb-utĂłbb felismerik az erdĂŠlyi magyarsĂĄg feje fĂślĂśtt megkĂśthetĹ paktumban rejlĹ lehetĹsĂŠgeket".
Az elmĂşlt ĂŠvekben mĂĄr annyi, de annyi stratĂŠgia szĂźletett, ĂŠs tĹąnt el a sĂźllyesztĹben, hogy egyes szakĂŠrtĹk inkĂĄbb amellett ĂŠrvelnek, nem is szabad mĂĄr stratĂŠgiĂĄt Ărni, mert a stratĂŠgiĂĄk alkotĂłinak, megrendelĹinek, esetleges alkalmazĂłinak kĂźlĂśnbĂśzĹ ĂŠrdekei kioltjĂĄk egymĂĄst â mondta Papp Z. Attila szociolĂłgus, szerzĹ. Vannak viszont statisztikai tĂŠnyek, mint pĂŠldĂĄul a demogrĂĄfiai csĂśkkenĂŠs: mĂĄr kĂśzhely lassan, de attĂłl mĂŠg igaz, hogy 1990 ĂŠs 2008 kĂśzĂśtt 40 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkkent a magyar anyanyelvĹą ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄsok szĂĄma.
Ha a kutatĂł meg akarja tudni, hĂĄnyan tanulnak a magyar diĂĄkok kĂśzĂźl a felsĹoktatĂĄsban, kiderĂźl, nincsenek, hiĂĄnyosak, nehezen elĂŠrhetĹk vagy elĂŠrhetetlenek az adatok. Jelenleg pĂŠldĂĄul mintegy 11-12 ezer diĂĄk tanul magyarul a felsĹoktatĂĄsban, ez a szĂĄm pedig onnan tudhatĂł, hogy kĂśrbetelefonĂĄlta a magyarul is oktatĂł felsĹfokĂş intĂŠzmĂŠnyek zĂśmĂŠt. Pedig egy rĂŠszletes kisebbsĂŠgi oktatĂĄsstatisztikai adatszolgĂĄltatĂĄs stratĂŠgiai fontossĂĄgĂş lenne. JĂł lenne hivatalosan ĂŠs nyilvĂĄnosan elĂŠrhetĹ mĂłdon pontosan tudni, hĂĄny magyar egyetemista van, ĂĄm sok mĂĄs kisebbsĂŠgi oktatĂĄsstatisztikai jellemzĹt is â vetette fĂśl.
A kutatĂłk az emlĂtett utĂĄnkĂśvetĂŠses vizsgĂĄlatban azt talĂĄltĂĄk, a 2009-ben magyar nyelven vĂŠgzettek fele kerĂźlt be abban az ĂŠvben a felsĹoktatĂĄsba, ĂŠs ezeknek fele tanul tovĂĄbb magyar nyelven, ami azt jelenti, egy vĂŠgzĹs ĂŠvfolyam mintegy negyede kerĂźl be a felsĹoktatĂĄsba. A szerzĹ utalt a kĂśzoktatĂĄs folyamatos alulteljesĂtĂŠsĂŠre: RomĂĄnia mĂĄr hagyomĂĄnyosan az utolsĂłk kĂśzĂśtt ĂĄll az eurĂłpai kontinensen a PISA-felmĂŠrĂŠsek szerint, csak MontenegrĂł ĂŠs AlbĂĄnia teljesĂtett rosszabbul. Ez ugyanakkor azt is jelenti, a magyar nemzetisĂŠgĹą diĂĄkok teljesĂtmĂŠnye sem tĂŠrhet el sokban az orszĂĄgos â eurĂłpai viszonylatban rendkĂvĂźli gyenge â ĂĄtlagtĂłl. A tanulmĂĄnykĂśtetben nemcsak irĂĄnyokat javasolnak, hanem megfogalmaztak nĂŠhĂĄny alapelvet is a romĂĄniai magyar felsĹoktatĂĄs fejlesztĂŠse kapcsĂĄn. PĂŠntek JĂĄnos szerint jĂł lenne, ha legalĂĄbb ezek tekintetĂŠben konszenzusra lehetne jutni. (Az alapelvek kĂśzt szerepel pl. a magyar nyelvĹą felsĹoktatĂĄs intĂŠzmĂŠnyes kereteinek fenntartĂĄsa ĂŠs fejlesztĂŠse; az ĂśnĂĄllĂł ĂĄllami magyar egyetem, melynek lĂŠtrehozĂĄsa a romĂĄn ĂĄllam feladata elsĹsorban; a fejlesztĂŠsek alapuljanak elĹzetes kutatĂĄsokon ĂŠs szaktanĂĄcsadĂĄsokon; a kĂźlĂśnbĂśzĹ felsĹoktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyek hĂĄlĂłzatos egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠnek szĂźksĂŠgessĂŠge stb.)
A hozzĂĄszĂłlĂłk kĂśzĂźl Veres ValĂŠr, a KolozsvĂĄri Magyar EgyetEMI IntĂŠzet (KMEI) igazgatĂłja elmondta, ĂśrĂźl annak, hogy mĂĄs mĹąhelyek is felfigyeltek a diĂĄkkollĂŠgium hiĂĄnyĂĄnak problĂŠmĂĄjĂĄra. KĂśzĂślte, a KolozsvĂĄri Magyar DiĂĄkszĂśvetsĂŠggel (KMDSZ) kĂśzĂśsen van egy tervĂźk, egy ifjĂşsĂĄgi kĂśzpont lĂŠtrehozĂĄsa KolozsvĂĄron (az elkĂŠpzelĂŠsrĹl bĹvebben itt Ărtunk). A felsĹoktatĂĄsi stratĂŠgiĂĄval kapcsolatban Veres azt emelte ki, legyen stratĂŠgia, csak aztĂĄn az legyen is betartva, hiszen ha egy elĹzetes megĂĄllapodĂĄst a felsĹoktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyek egymĂĄs kĂśzĂśtt nem tartanak be, az nagyon kĂĄros lehet.
PĂĄsztor Gabriella oktatĂĄsĂźgyi ĂĄllamtanĂĄcsos is felszĂłlalt a hallgatĂłsĂĄg soraibĂłl, ĂŠs az Ăşj tanĂźgyi tĂśrvĂŠny ĂşjĂtĂĄsairĂłl beszĂŠlt. A minisztĂŠrium adatai szerint 40 ezren tanulnak magyar diĂĄkok a felsĹoktatĂĄsban, 29 ezren ĂĄllami, 11 ezren magĂĄnegyetemen. 12 ezren tanulnak magyar nyelven. Az Ăşj oktatĂĄsi tĂśrvĂŠnynek nem a tĂśrtĂŠnelem ĂŠs a fĂśldrajz magyarul tĂśrtĂŠnĹ tanĂtĂĄsa volt a szakĂtĂłprĂłbĂĄja, hanem az ĂĄllami ĂŠs magĂĄnegyetemek, a felsĹoktatĂĄs, az Ăşj szakok akkreditĂĄciĂłjĂĄnak kĂŠrdĂŠse. Az elkĂśvetkezĹ 8 hĂłnapban 104 mĂłdszertant ĂŠs kĂśzel 50 kormĂĄnyhatĂĄrozatot kell kidolgozni, hogy ezt a keretet, amit a tĂśrvĂŠny nyĂşjt, ki lehessen tĂślteni tartalommal. A kĂźlĂśnbĂśzĹ szaktĂĄrgyak tanĂĄrai ĂśsszeĂźlnek, megfogalmazzĂĄk javaslataikat, majd a folyamat vĂŠgĂŠn a minisztĂŠrium azt ĂśsszefĂŠsĂźli â magyarĂĄzta. KĂśtĹ JĂłzsef parlamenti kĂŠpviselĹ, a KĂŠpviselĹhĂĄz OktatĂĄsi BizottsĂĄgĂĄnak alelnĂśke is felszĂłlalt, kiemelte, az Ăşj tĂśrvĂŠny Ăşj lehetĹsĂŠgeket biztosĂt a magyarok felsĹoktatĂĄsban tapasztalhatĂł alulreprezentĂĄltsĂĄgĂĄnak csĂśkkentĂŠsĂŠre. Tagozati ĂśnĂĄllĂłsĂĄgot biztosĂt, ĂŠs ĂŠlni kell a lehetĹsĂŠggel. Fontos, hogy modern, versenykĂŠpes, mĹąszaki, tudomĂĄnyos szakok induljanak magyar nyelven, mert a pĂŠnzĂźgyi, adminisztratĂv, didaktikai autonĂłmia lehetĹvĂŠ teszi az Ăşj szakok indĂtĂĄsĂĄt. Ĺ is hangsĂşlyozta, elsĹsorban a komplementaritĂĄs elvĂŠt kell figyelembe venni az Ăşj szakok indĂtĂĄsĂĄnĂĄl, hogy ne legyenek hasonlĂł szakirĂĄnyĂş kĂŠpzĂŠsek a kĂźlĂśnbĂśzĹ intĂŠzmĂŠnyeknĂŠl.
B. D. T. Transindex2011. februĂĄr 7.
Szakemberek: ĂśnĂĄllĂł magyar egyetemre van szĂźksĂŠg
Csak egy ĂśnĂĄllĂł ĂĄllami magyar egyetem orvosolhatja a magyar nyelvĹą felsĹoktatĂĄsi rendszer problĂŠmĂĄit â vĂŠlik a szakemberek. Az erdĂŠlyi magyar felsĹoktatĂĄs helyzetĂŠrĹl szĂłlĂł kĂśnyv bemutatĂłjĂĄn kiderĂźlt: csupĂĄn a szakok egyharmadĂĄn lehet magyarul tanulni, ĂŠs mĂg Ăśsszesen 35 ezer magyar fiatal jĂĄr egyetemre az orszĂĄgban, alig valamivel tĂśbb mint 11 ezer erdĂŠlyi magyar diĂĄk tanul az anyanyelvĂŠn. A romĂĄniai kĂśzoktatĂĄs szĂnvonala nagyon alacsony, ĂŠs az erdĂŠlyi magyar diĂĄkok eredmĂŠnyei nem tĂŠrnek el a romĂĄniai ĂĄtlagtĂłl, hangzott el.
Nagyon sok mĂşlik rajtunk a kĂśzoktatĂĄsban ĂŠs a felsĹoktatĂĄsban egyarĂĄnt, az erdĂŠlyi magyar pedagĂłguskĂŠpzĂŠs nagyon gyenge â nyilatkozta a KrĂłnikĂĄnak PĂŠntek JĂĄnos, a KolozsvĂĄri AkadĂŠmiai BizottsĂĄg (KAB) elnĂśke. Az egyetemi professzor csĂźtĂśrtĂśk este a KAB FelsĹoktatĂĄsi Munkacsoportja ĂĄltal jegyzett, Az erdĂŠlyi magyar felsĹoktatĂĄs helyzete ĂŠs kilĂĄtĂĄsai cĂmĹą kĂśnyvnek kolozsvĂĄri bemutatĂłjĂĄt kĂśvetĹen fejtette ki vĂŠlemĂŠnyĂŠt az erdĂŠlyi magyar oktatĂĄsrĂłl. A kĂśnyvbemutatĂłval egybekĂśtĂśtt mĹąhelybeszĂŠlgetĂŠsnek a kolozsvĂĄri magyar fĹkonzulĂĄtus adott otthont. SzilĂĄgyi MĂĄtyĂĄs, a Magyar KĂśztĂĄrsasĂĄg fĹkonzulja, az est hĂĄzigazdĂĄja felvezetĹ kĂśszĂśntĹbeszĂŠdĂŠben elmondta: a Csata Zsombor, MĂĄrton JĂĄnos, Papp Z. Attila, Salat Levente ĂŠs PĂŠntek JĂĄnos ĂĄltal Ărt kĂśnyv aktuĂĄlis magyar nemzetstratĂŠgiai cĂŠlokrĂłl szĂłl. A fĹkonzul ugyanakkor felhĂvta az esemĂŠnyre meghĂvott kĂśzĂŠleti szereplĹk figyelmĂŠt, hogy a mĹąhelybeszĂŠlgetĂŠsen a szakmai kĂŠrdĂŠsek a fontosak, nem a politikai presztĂzs.
CsalĂłka adatok
A szerzĹk kĂśzĂźl elsĹkĂŠnt a kiadĂĄsĂŠrt felelĹs PĂŠntek JĂĄnos szĂłlalt fel, aki szerint a kĂśtet azĂŠrt rendhagyĂł, mert a rĂĄ vonatkozĂł bĂrĂĄlatokat is tartalmazza, a kĂśnyv alcĂme: TĂĄmpontok egy lehetsĂŠges stratĂŠgiĂĄhoz. A KAB elnĂśke elĹadĂĄsĂĄban elmondta: az erdĂŠlyi magyar felsĹoktatĂĄs adatai csalĂłkĂĄk, mert igaz ugyan, hogy tĂśbb mint 11 ezer erdĂŠlyi magyar diĂĄk tanul az anyanyelvĂŠn, de Ăśsszesen 35 ezer magyar fiatal jĂĄr egyetemre az orszĂĄgban. Ez azt jelenti, hogy az erdĂŠlyi magyar diĂĄkok kĂŠtharmada romĂĄn nyelven tanul, ez pedig azĂŠrt van, mert csak a szakok egyharmadĂĄn van magyar nyelvĹą oktatĂĄs, pĂŠldĂĄul az agrĂĄregyetemeken a tĂĄrgyak egy szĂĄzalĂŠkĂĄt sem tanĂtjĂĄk magyarul. PĂŠntek JĂĄnos szerint azonban a kedvezĹtlen demogrĂĄfiai folyamatok ellenĂŠre a felsĹoktatĂĄsban nagy tartalĂŠkok vannak.
Pap Z. Attila ugyanakkor az aggasztĂł demogrĂĄfiai adatokrĂłl beszĂŠlt. Mint mondta, 1990 ĂŠs 2008 kĂśzĂśtt az ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄsok szĂĄma 40 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkkent, mĂg a gimnĂĄziumban tanulĂłk lĂŠtszĂĄma stagnĂĄlt. A gyergyĂłszentmiklĂłsi szĂźletĂŠsĹą szociolĂłgus szerint nem lehet pontosan tudni, hogy hĂĄny romĂĄniai magyar tanul egyetemen, a statisztikai adatszolgĂĄltatĂĄsokat a nemzetisĂŠgi hovatartozĂĄst illetĹen sokat kell mĂŠg fejleszteni. HozzĂĄfĹązte, a 2000 Ăłta vĂŠgzett nemzetkĂśzi felmĂŠrĂŠsek szerint a romĂĄniai kĂśzoktatĂĄs szĂnvonala nagyon alacsony, hazĂĄnk eurĂłpai szinten a sereghajtĂłk kĂśzĂśtt van, csak AlbĂĄniĂĄt ĂŠs MontenegrĂłt elĹzi meg, ĂŠs az erdĂŠlyi magyar diĂĄkok eredmĂŠnyei nem tĂŠrnek el a romĂĄniai ĂĄtlagtĂłl. Salat Levente a lehetsĂŠges stratĂŠgiai cĂŠlokrĂłl beszĂŠlve kifejtette: halaszthatatlan a mĂĄr lĂŠtezĹ intĂŠzmĂŠnyek konszolidĂĄlĂĄsa, illetve egy kĂśzĂśs magyar minĹsĂŠgbiztosĂtĂĄsi rendszer lĂŠtrehozĂĄsa. Salat ugyanakkor leszĂśgezte, stratĂŠgiĂĄt csak az kĂŠszĂthet, aki dĂśntĂŠsi helyzetben van. Mint hangsĂşlyozta, az erdĂŠlyi magyarsĂĄg nem stratĂŠgiakĂŠpes szereplĹ, ugyanis nincs autonĂłmiĂĄja, ezĂŠrt az erdĂŠlyi magyarsĂĄg sorsa azoknak a kezĂŠben van, akik eljĂĄrnak a nevĂŠben.
Nincs helyĂźk a kĂŠpzett fiataloknak
PĂŠntek JĂĄnos a KrĂłnikĂĄnak elmondta: finanszĂrozĂĄssal sok mindent el lehet ĂŠrni, de ebben a tekintetben a romĂĄn ĂĄllam hozzĂĄĂĄllĂĄsa minĹsĂthetetlen, hiszen jelenleg csak a lehetsĂŠges szakkĂŠpzĂŠsek egyharmadĂĄra kĂnĂĄlnak az egyetemek magyar nyelvĹą oktatĂĄst, a hiĂĄnyzĂł szakok lĂŠtrehozĂĄsĂĄhoz Ăşj ĂśnĂĄllĂł intĂŠzmĂŠnyre, magyar ĂĄllami egyetemre van szĂźksĂŠg.
âErre nincs mit mondani. A jelenlegi gazdasĂĄgi feltĂŠtelek olyanok, hogy volt tanĂtvĂĄnyom, aki kĂźlfĂśldĂśn doktorĂĄlt, most itthon van ĂŠs nincs munkahelye, jog- ĂŠs kĂśzgazdasĂĄgi diplomĂĄval rendelkezĹkĂŠnt munkanĂŠlkĂźliâ â reagĂĄlt PĂŠntek JĂĄnos azon kĂŠrdĂŠsĂźnkre, hogy mikĂŠnt lehet a frissen vĂŠgzett egyetemistĂĄkat meggyĹzni arrĂłl, hogy itthon maradjanak, mikor pĂŠldĂĄul az EgyesĂźlt Ăllamokban fizikai munkĂĄval a tĂzszeresĂŠt is megkeresik egy hĂłnap alatt annak, amit itthon ĂŠrtelmisĂŠgikĂŠnt kapnĂĄnak. âA legnagyobb vesztesĂŠg, hogy a kĂŠpzett fiataloknak nincs helyĂźk ebben az orszĂĄgban, ez az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg legnagyobb vesztesĂŠge isâ â nyilatkozta lapunknak a professzor. (KirĂĄly AndrĂĄs: nem lehet kivĂŠtelezni. A mĹąvĂŠszeti iskolĂĄkat csak akkor fenyegeti a bezĂĄrĂĄs veszĂŠlye, ha nem tudnak minĹsĂŠgi oktatĂĄst biztosĂtani, ugyanis ez az Ăşj finanszĂrozĂĄsi elvek alapjĂĄn azt jelenti, hogy a gyerekek elmennek, otthagyjĂĄk az iskolĂĄt â jelentette ki a KrĂłnikĂĄnak KirĂĄly AndrĂĄs. Az oktatĂĄsi ĂĄllamtitkĂĄr pĂŠnteken KolozsvĂĄron rĂŠszt vett a magyar nyelvĹą zenei oktatĂĄs tĂŠmĂĄjĂĄban szervezett tanĂĄcskozĂĄson, melyen az RMDSZ szakpolitikusai ĂŠs az erdĂŠlyi mĹąvĂŠszeti iskolĂĄk kĂŠpviselĹi jelentek meg. âAmi a mĹąvĂŠszeti, vagy akĂĄr a sportiskolĂĄkat illeti, az Ăşj tanĂźgyi tĂśrvĂŠny, akĂĄrcsak a rĂŠgi, megadja a lehetĹsĂŠget a mĹąkĂśdtetĂŠsĂźkre. A keretszĂĄmok ugyanazok lesznek, a mĹąvĂŠszeti oktatĂĄs szĂĄmĂĄra emelt tĂĄmogatĂĄs jĂĄr, az anyanyelvĹą mĹąvĂŠszeti oktatĂĄsra pedig duplĂĄjĂĄra emelt tĂĄmogatĂĄst kapnak az iskolĂĄk. Egyetlen gond van KolozsvĂĄron, tudom, hogy nem tudnak megfelelĹ szĂĄmĂş diĂĄkot Ăśsszeszedni, a tĂśrvĂŠny szerint itt nem nagyon tudunk kivĂŠtelt tenni, az osztĂĄlylĂŠtszĂĄmot biztosĂtani kellâ â nyilatkozta KirĂĄly AndrĂĄs)
Kiss-ElĹd Gergely. KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2012. ĂĄprilis 16.
ReformĂĄtus kĂłrusok talĂĄlkozĂłja
A kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg szombaton a fĹtĂŠri templomban nyolc ĂŠnekkar rĂŠszvĂŠtelĂŠvel tartotta meg a kĂŠzdi-orbaiszĂŠki reformĂĄtus egyhĂĄzmegye templomi kĂłrusainak nyolcadik talĂĄlkozĂłjĂĄt.
A Bereczki LĂĄszlĂł gidĂłfalvi reformĂĄtus lelkipĂĄsztor ĂĄltal tartott istentisztelet utĂĄn Beder Imre helybeli reformĂĄtus lelkĂŠsz Kolonics IstvĂĄn hĂres orgonaĂŠpĂtĹre emlĂŠkezett halĂĄlĂĄnak 120. ĂŠvfordulĂłjĂĄn. Elmondta: a templomban az ĂĄltala kĂŠszĂtett 151 ĂŠves orgona ma is mĹąkĂśdĹkĂŠpes. Az 1826-ban a BĂĄcskĂĄban szĂźletett mester Fogarassy MihĂĄly pĂźspĂśk felkĂŠrĂŠsĂŠre ĂŠrkezett ErdĂŠlybe, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen 1851-ben telepedett le, ĂŠs szĂĄmos orgonĂĄt kĂŠszĂtett rĂłmai katolikus ĂŠs reformĂĄtus templomok szĂĄmĂĄra. A megemlĂŠkezĂŠst kĂśvetĹen a papolci reformĂĄtus vegyes kĂłrus (karnagy MĂĄrton JĂĄnos), a kantai SzenthĂĄromsĂĄg rĂłmai katolikus templom kĂłrusa (HĂŠjja IstvĂĄn), a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi HĂĄlaadĂĄs reformĂĄtus dalĂĄrda (DemĂŠny JĂłzsef ĂŠs BalĂĄzs IstvĂĄn), a kĂŠzdikĹvĂĄri rĂłmai katolikus kĂłrus (Csulak Csaba), a szĂŠkelytamĂĄsfalvi reformĂĄtus fĂŠrfikar (id. ĂŠs ifj. Tusa JĂĄnos), a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi Maassluis NyugdĂjasklub Rozmaring ĂŠnekkara (HĂŠjja IstvĂĄn), a gidĂłfalvi reformĂĄtus egyhĂĄz kĂłrusa (SĂĄrdi Hunor) ĂŠs a helybeli Boldog ĂzsĂŠb KĂłrus (Gergely GĂĄbor) ĂŠnekelt.(Iochom) HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2013. januĂĄr 22.
âA buzgĂł, ĂŠrtelmes, egyenes jellemĹą papot szerette ĂŠs becsĂźlte minden emberâ
Wiszkoczy Henrik (1800â1871) nagyenyedi minorita rendfĹnĂśk tragikus ĂŠlete
Az enyedi ĂĄllapotok sĂşlyossĂĄgĂĄrĂłl a tovĂĄbbiak sorĂĄn Wiszkoczy Henrik terjedelmes levĂŠlben szĂĄmol be 1849. jĂşlius 5-ĂŠn SĂĄrpataky Zsigmondnak â aki JĂĄnos testvĂŠrĂŠvel egyĂźtt â a kĂŠsĹbbiekben 50 155 forint alapĂtvĂĄnyt tett, melybĹl nagyenyedi szĂźletĂŠsĹą orvosnĂśvendĂŠk-jelĂślt ĂŠvente 500 forint segĂŠlyben, tovĂĄbbĂĄ 50 kollĂŠgiumi tanulĂł ĂŠvente legalĂĄbb 5 forint ĂŠrtĂŠkĹą kĂśnyvjutalomban rĂŠszesĂźlt, s ugyancsak a szĂłban forgĂł alapĂtvĂĄnybĂłl ĂŠvente 100 forint ĂŠrtĂŠkĹą papiros kerĂźlt kiosztĂĄsra a kollĂŠgium Ăśsszes tanulĂłja rĂŠszĂŠre.
A Bethlen KĂśnyvtĂĄr kĂŠzirattĂĄrĂĄban levĹ eredeti levele pedig Ăgy hangzik:
âKedves Tekintetes Ăr!
Sietek tudĂłsĂtani Nenyedi ĂĄllĂĄsomat, mely magĂĄban a legszomorĂşbb kĂŠpĂŠt viseli, ugyanis ĂşjbĂłl kirabolva vĂĄrosunk, amit a lakosok igyekezetĂźk utĂĄn megszerezni ĂŠs hĂĄzaikon igazĂtani igyekeztĂźnk, mindentĹl megfosztva talĂĄljuk magunkat: templomom, rezidentiĂĄm, kertem ĂşjbĂłl tĂśnkre tĂŠve mĂŠg azon szomorĂtĂł ĂłrĂĄkat szĂźl, hogy a vad nĂŠp anarchiĂĄhoz szokva hatalmaskodni, sĹt erĹszakoskodni igyekszik, mĂŠg a kĂŠt ĂśkrĂśmet is musinai ember, mint tulajdonĂĄt elperelni kĂvĂĄnja. Sem zĂĄr, sem ajtĂł, sem ablak, avagy csak egy kis edĂŠny hĂĄzamnĂĄl nem talĂĄltatik; tisztĂĄban vagyunk mindnyĂĄjan: tutaj gerendĂĄi kĂśzĂźl 26 talĂĄltatik, egynehĂĄny fĹąrĂŠszelt lĂŠc ĂŠs egy kormĂĄny az udvaron, egyĂŠb semmi, deszkĂĄnak nyoma sincs, mĂŠg a hĂĄzakrĂłl is azokat leszedtĂŠk. A hatĂĄron lĂŠvĹ gabonĂĄkbĂłl ĂŠs lekaszĂĄlt szĂŠnĂĄbĂłl sok hiĂĄnyzik. Kertek kiprĂŠdĂĄlva, sem zĂśldsĂŠget, sem gyĂźmĂślcsĂśt nem mutatnak, mi lesz belĹlĂźnk ĂŠs hogy ĂŠlĂźnk, a jĂł Isten tudja. Az olĂĄhsĂĄg mind haza takarodott ĂŠs hatalmasan felemelt fĹvel diadalmaskodik; fegyvere ugyan nincs, de van vakmerĹ szĂĄja, nyelve, az idegenek be-bejĂśnnek vĂĄrosunkba ĂŠs csudĂĄlkoznak mit vitĂŠzkedhettek lakjainkon. Amint hallĂĄm, a jĂśvĹ hĂŠtfĹn Zink nevĹą kinevezett pretor vĂĄrosunkba magistratust felĂĄllĂtani tĹązte ki, azon magistratust t.i. mely Puchner idejĂŠbe mĹąkĂśdve fĹhadnagy HankĂłt tisztelte.
EgyĂŠbirĂĄnt ĂŠn FejĂŠrvĂĄrott megjĂĄrtam ĂŠs sok romlĂĄsokat szemlĂŠltem. Tegnap vagy 800 kozĂĄk BalĂĄzsfalvi olĂĄh gyĹąlĂŠsnek szĂŠtoszlĂĄsĂĄra MarosSz.KirĂĄlynĂĄl ĂŠs Sz.ImrĂŠnĂŠl ĂĄltalment. Axente tĂĄborĂĄt mĂŠg szĂŠt nem oszlatta, ĂŠs a katonĂĄi falukon kegyetlenkednek ĂŠs rabolnak; Ăgy szombat ĂŠjjel szegĂŠny TĂśrĂśk Antit kĂŠt olĂĄh kivont karddal halĂĄlra Ĺązte, alig tudott szegĂŠny kiszabadulni ĂŠs MegykerĂŠket ott hagyni. Ăn is attĂłl tartok, hogy a Musinai haramiĂĄk egyszer ĂŠjjel meglepnek ĂŠs nemcsak az ĂśkrĂśmet, de magamat is a zĂĄratlan lakombĂłl kihajtanak.
Az egĂŠszsĂŠgem jĂł, de nincs mit ennem, mĂŠg a nagy kĂślcsĂŠggel behordott gabonĂĄmbĂłl nem csĂŠpelhetek. Egy kalangyahordĂĄs 20 krajcĂĄr.
Tisztelem ĂŠs csĂłkolom mindnyĂĄjokat ĂŠs szokott tisztelettel ĂĄllandĂłlag maradok a Tekintetes Ărnak alĂĄzatos tisztelĹje. Wiszkoczy Henrik a NEnyedi elpusztult MinoritĂĄk presidense.
NEnyed, 7-ben 5-ĂŠn 1849.â
Wiszkoczy Henrik a pusztĂtĂĄs utĂĄn nyomban megkĂsĂŠrelte ĂśsszeĂrni az ĂĄldozatok szĂĄmĂĄt s kimutatĂĄst kĂŠszĂteni azok vallĂĄsĂĄrĂłl, korĂĄrĂłl, tĂĄrsadalmi ĂĄllĂĄsĂĄrĂłl stb. SikerĂźlt is az elĹtte megjelentek nyilatkozata alapjĂĄn 351 elesett szemĂŠly nevĂŠt fĂśljegyeznie. Voltak viszont olyanok is, akik nem jelentek meg, illetve olyanok is, akik mĂŠg nem tĂŠrtek vissza Enyedre. Az elesett ĂŠs ismeretlen vidĂŠkiek sem kerĂźltek nyilvĂĄntartĂĄsba. MolnĂĄr JĂĄnos akkori helybeli gĂśrĂśg katolikus pap 558-ra tette az enyedi ĂĄldozatok szĂĄmĂĄt, Jakab Elek 2000-re, MaszĂĄk HugĂł pedig Ăşgy tudta, hogy 800 magyar ember pusztult el Enyeden. âMinden valĂłszĂnĹąsĂŠg amellett szĂłl, hogy az akkori ĂĄldozatok valĂłdi szĂĄmĂĄt a MaszĂĄk szĂĄmĂtĂĄsa kĂśzelĂti megâ, â ĂĄllapĂtotta meg SzilĂĄgyi Farkas Nagyenyed reformĂĄtus lelkipĂĄsztora ĂŠs krĂłnikĂĄsa, aki kĂśtetet szentelt az 1848â49-es enyedi esemĂŠnyeknek.
Nincsenek ideszĂĄmĂtva viszont azok, akik verĂŠs, fagyĂĄs, rablĂĄs stb. kĂśvetkeztĂŠben egĂŠsz ĂŠletĂźkre bĂŠnĂĄk, betegek, nyomorultak lettek, s azok sincsenek besorolva, akiket gyermekkĂŠnt mentett meg a halĂĄltĂłl egyik-mĂĄsik kĂśnyĂśrĂźletes szĂvĹą romĂĄn s falujĂĄba vĂve, romĂĄnt, bĂŠrest nevelt belĹlĂźk. Az ilyen szerencsĂŠtlen gyermekek ĂŠletben maradtak ugyan, de elvesztettĂŠk magyarsĂĄgukat, vallĂĄsukat, tĂĄrsadalmi hovatartozĂĄsukat, nyelvĂźket s vĂŠgĂźl mĂŠg nevĂźkre sem emlĂŠkeztek.
Ennek kapcsĂĄn Ărja SzilĂĄgyi Farkas 1891-ben: âA nyolcvanas ĂŠvek elejĂŠn egy mokĂĄny nĂŠpviseletbe ĂśltĂśzkĂśdĂśtt, 36-38 ĂŠv kĂśrĂźli ember keresett fel. Ha nem csalĂłdom, FelsĹ OrbĂłrĂłl (kb. 17 km-re EnyedtĹl, szerk. megj.) valĂłnak mondotta magĂĄt, a keresztlevele kiadĂĄsĂĄt kĂŠrte. Magyarul egy ĂĄrva szĂłt sem tudott. NevĂŠt kĂŠrdeztem. Nem tudta megmondani. KĂŠrdeztem, hogy hol s kĂśrĂźlbelĂźl melyik ĂŠvben szĂźletett, kik voltak a szĂźlei? Egyik kĂŠrdĂŠsemre sem tudott felvilĂĄgosĂtĂł feleletet adni. â Csak annyit tudok, hogy Enyeden szĂźlettem s mikor a vĂĄros elpusztult egy olĂĄh ember magĂĄval hozott, felnevelt s elsĹ ifjĂş korom Ăłta, mint bĂŠres szolgĂĄltam hol azt a jĂł embert, hol mĂĄst. Iuonnak nevez mindenki, mĂĄs nevem nincs. Sor alĂĄ sem szĂłlĂtottak soha s minden valĂłszĂnĹąsĂŠg szerint reformĂĄtus vallĂĄsĂş szĂźlĹktĹl, csak nemrĂŠgen tudtam meg a falusiaktĂłl. â Ilyen kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt kĂŠrĂŠsĂŠnek termĂŠszetesen mĂŠg azon esetben sem tehettem volna eleget, ha az enyedi ref. egyhĂĄz azon anyakĂśnyve, melybe az Ĺ neve is, mint ĂşjszĂźlĂśtt be vala vezetve, nem pusztult volna el. SzomorĂşan tĂĄvozott tĹlem a szerencsĂŠtlen ember s tĂśbbĂŠ nem lĂĄttam.â
Veress MiklĂłs pedig, a forradalmat kĂśvetĹen AlsĂłfehĂŠr vĂĄrmegye ĂĄrvaszĂŠkĂŠnek egyik ĂźlnĂśke, alĂĄbbiakat Ărta SzilĂĄgyi Farkashoz intĂŠzett levelĂŠben: âEnyed pusztulĂĄsa elsĹ ĂŠjjelĂŠn anyĂĄmtĂłl ĂŠs testvĂŠreimtĹl elszakadva, egyedĂźl egy ingben ĂŠs mezĂtlĂĄb, kĂŠt olĂĄh ĂźldĂśzĹm elĹl a KovĂĄcs JĂłzsef-fĂŠle velĂźnk csaknem szomszĂŠdos magyarutcai hĂĄz felĂŠ szaladtam. SzerencsĂŠmre velem szembe jĂśtt egy Dumitru nevĹą olĂĄh legĂŠny, ki megelĹzĹleg szĂźleimet, ekkor KovĂĄcs JĂłzsef ĂźgyvĂŠd csalĂĄdjĂĄt szolgĂĄlta, mint darabont. Ez a becsĂźletes olĂĄh ifjĂş ĂźldĂśzĹimtĹl megszabadĂtott, egy condrĂĄt adott hĂĄtamra; azon ĂŠjjel ĂŠs mĂĄsnap d.e. a KovĂĄcsĂŠk hĂĄzĂĄban rejtegetett s d.u. kivitt TompahĂĄzĂĄra (kb. 8 km-re EnyedtĹl, szerk. megj.), hol egyik sĂłgorĂĄnĂĄl helyezett el, ki szintĂŠn olĂĄh volt. A Dumitru sĂłgora olĂĄh ruhĂĄba ĂśltĂśztetett s a tavasz beĂĄlltĂĄval bĂĄrĂĄnyainak ĹrzĂŠsĂŠvel bĂzott meg. Megtanultam nyelvĂśket sĹt pĂĄr nevezetesebb imĂĄjokat is. CsalĂĄdomrĂłl mit sem tudtam. Azon ĂŠv nyarĂĄig maradtam TompahĂĄzĂĄn. TĂśkĂŠletes olĂĄh kezdettem lenni. Egy Csombori nevĹą honvĂŠd szĂĄzados vett el az olĂĄhtĂłl azon ĂŠv nyarĂĄn.â
De tĂŠrjĂźnk vissza Wiszkoczy Henrikhez. A tragĂŠdiĂĄt kĂśvetĹ napokban KolozsvĂĄron megfogalmazott kĂŠt elismerĹ nyilatkozat jutott birtokĂĄba. Az egyiket 22 enyedi polgĂĄr Ărta alĂĄ 1849. februĂĄr 13-ĂĄn, a mĂĄsikat 1849. februĂĄr 6-ĂĄn ifj. br. KemĂŠny IstvĂĄn AlsĂłfehĂŠr vĂĄrmegye fĹispĂĄnja intĂŠzte a cĂmzetthez.
Az enyediek nyilatkozata Ăgy hangzott:
âAlolĂrtak tudtokra adjuk mindenkinek kiket illet: miszerint f. 1849-ki ĂŠv febr. 13-ĂĄn felkeresvĂŠn bennĂźnket, mondhatni mĂĄr csak volt n-enyedi minoritĂĄk praesidense ĂŠs rom. kath. lelkĂŠsz T. T. Wiszkoczy Henrik Ăşr, arra kĂŠre, mikĂŠnt Enyed vĂĄrosĂĄnak megkezdett ostrom alĂĄ vetĂŠse ĂłrĂĄjĂĄtĂłl kezdve a vĂĄros utolsĂł elpusztulĂĄsĂĄig az enyedi nĂŠp szenvedĂŠseibeni rĂŠszvĂŠtirĹl az Ărt szerzetes hĂĄznak, valamint a szerzetes hĂĄz az idĹbeni tagjainak ĂŠs neki is â annyiba â mennyibe tiszta tudtunkban ĂĄll, adnĂĄnk mint polgĂĄrok egy bizonyĂtvĂĄnyt. Mely ilyetĂŠn felszĂłlĂtĂĄsunk eredmĂŠnyibe lelkiismeretes kĂśtelessĂŠgĂźnk tartvĂĄn a kĂŠrelmes Praesidens ĂŠs LelkĂŠsz Ăşr igazsĂĄgos kĂŠrĂŠsĂŠnek eleget tenni. ĹszintĂŠn nyilatkoztatjuk s hitet is bĂĄrmi idĹben kĂŠszek vagyunk tenni arra, hogy a mĂĄr csak volt N.Enyeden a minoritĂĄk residentiĂĄja vala azon egyik hely, hol szinte mondhatni tĂśbb, hogy sem befĂŠrhete, a vĂĄrosi nĂŠpbĹl menedĂŠket talĂĄlt; e hely vala az, hova mĂşlt ĂŠvi okt. 17-ĂŠn, amidĹn az olĂĄhsĂĄg elsĹbben Csombord ĂŠs Szent-KirĂĄly faluk felett Ăśsszecsoportosult, tĂĄborba szĂĄllott ĂŠs hĂre jĂśtt, hogy kĂŠszĂźl Enyedet felprĂŠdĂĄlni, tĂśbb elĹkelĹ ĂŠs szegĂŠnyebb sorsĂş polgĂĄrok, nĹk ĂŠs gyermekek bevonultak, jobb javaikat ĂśsszehordtĂĄk; e hely vala egyik, hovĂĄ a megrĂŠmĂźlt nĂŠp, az Ărt naptĂłl kezdve mindannyiszor valahĂĄnyszor legkisebb kedvetlen hĂr szĂĄllongott a vĂĄrosban, mint remĂŠllett ĂŠs legbiztosabbnak vĂŠlt vĂŠdhelyre azonnal omlott ĂŠs rohant â ĂŠs az emlĂtett szerzeteshĂĄz az idĹbeni lelkes papjai â a kĂŠrelmes Praesidens Wiszkoczy Henrik, hitszĂłnok ĂŠs tanĂtĂł Viszkoczi Antal s MĂĄndik MĂĄtyĂĄs valĂĄnak azok, kik lĂĄtva a megrĂŠmĂźlt nĂŠptĂśmeget, mĂŠg Ăśnpapi szĂĄllĂĄsukbĂłl is kikĂśltĂśzve, tulajdon szobĂĄjokat is a szenvedĹknek ĂŠs rĂŠmĂźlteknek ĂĄtengedĂŠk, ĂĄpoltĂĄk Ĺket ĂŠs vigasztaltĂĄk â ĂŠs kĂśzĂźlĂśk jelesen Praesidens Wiszkoczy Henrik vala az, ki miutĂĄn mĂşlt ĂŠvi nov. 8-ĂĄn a honvĂŠd ĂŠs nĂŠmet Ĺrsereg s a vĂĄrosi nĂŠp nagyobb rĂŠsze, felsĹbb rendelet nyomĂĄn EnyedrĹl elvonult, egy a vĂĄros feladĂĄsa tĂĄrgyĂĄba, megyei mĂŠltĂłsĂĄgos FĹispĂĄn br. KemĂŠny IstvĂĄn Ăşr ĂĄltal ĂĄtadott kĂŠrĂŠssel a tĂĄbor elibe menni, merĂŠszen kĂŠszsĂŠgĂŠt ajĂĄnlotta ĂŠs maga mellĂŠ vevĂŠn a lutheranus ĂŠs olĂĄh helybeli papot s nĂŠgy polgĂĄrt, a tĂĄbor elibe el is ment, a kĂŠrĂŠst kĂŠzbesĂtendĹ. Az emlĂtett Praesidens vala az, ki â mĂşlt hĂł nov. 10-ĂŠn ĂĄtszĂĄllvĂĄn az olĂĄh tĂĄbor Enyed vĂĄrosĂĄn, ĂŠs a vĂĄros Torda felĹli hatĂĄra rĂŠszĂŠn tanyĂĄt vervĂŠn, rĂŠmĂźlten a residentiĂĄba Ăśsszesereglett temĂŠrdek szegĂŠny sorsĂş polgĂĄrokat, nĹket, gyermekeket s betegeket tĂśbb napokon mĂŠg ĂŠlelemmel is tartotta, amellett, hogy a tĂĄbor szĂĄmĂĄra is naponta tĂśbb vĂŠka gabonĂĄbĂłl kenyeret sĂźttetett, Ĺ vala az, miutĂĄn mĂĄr a vĂĄros csordĂĄja egĂŠszben ĂŠs az igavonĂł marhĂĄk is a vĂĄrosi nĂŠpnek a vĂĄrosbĂłl lett eltĂĄvozĂĄsĂĄval elhajtatva, a vĂĄgĂł marhĂĄkban annyira megfogyatkozott, hogy nem vala a tĂĄbor, ĂŠs kĂśzikbe vegyĂtve volt sorkatonasĂĄgnak honnan hĂşst adni, nĂŠgy igavonĂł szĂŠp ĂśkrĂŠt is ĂĄtadĂĄ ĂŠs felĂĄldozĂĄ a vĂĄrosĂŠrt a nĂŠlkĂźl, hogy ĂĄrokat bĂĄr felerĂŠszben bekaphatnĂĄ vala; a Praesidens vala egyik az ki a vĂĄrosban maradt polgĂĄrokkal a vĂĄros megmaradĂĄsĂĄĂŠrt a sorkatonasĂĄg ĂŠs olĂĄh tĂĄbor tisztjeinĂŠl untalan esdekleni, a tĂĄbor rĂŠszĂŠre kiparancsolt ĂŠlelmezĂŠsbe rĂŠszt venni megnem szĹąnt, nem ĂśrĂśmest ugyan, de kĂŠnyszerĂtĂŠsbĹl; a sorkatonasĂĄgbĂłl is mĂşlt ĂŠvi nov. 20-ĂĄn Enyeden keresztĂźl TordĂĄra jĂśvĹ ĂştjĂĄba egy szĂĄzad a residentiĂĄba berohanvĂĄn, azokat is ĂŠlelmezni kĂśteles vala. A Praesidens vala az, ki Enyednek utolsĂł elpusztulĂĄsa elĹtt is a vĂĄrosi tisztviselĹkkel a gaz Praefektus Prodan SimionnĂĄl megjelenve a vĂĄros oltalmazĂĄsĂĄĂŠrt kĂŠrni, kĂśnyĂśrĂśgni elĂŠg lelkes volt ĂŠs vĂŠgre Ĺ volt az, ki megnyugodva az istentelen Prodan Simion biztatĂł becsĂźletszavain, miutĂĄn folyĂł ĂŠv jan. 8-ĂĄn este a gyujtogatĂĄs ĂŠs gyilkolĂĄs megkezdĹdĂśtt, legkisebbel sem gyanĂtva a megtĂśrtĂŠnteket, legelsĹbben is a tĹązhĂśz szaladva, leagyaltatott ĂŠs terhes sebbe ejtetett, szĂłval a Praesidens volt egyik az, ki Enyed szenvedĂŠse ideje alatt papi, Ăşgymint polgĂĄri kĂśtelessĂŠgĂŠt, bĂĄr kĂśvetkezĂŠs szerint sikertelenĂźl, a legfĂŠrfiasabban ĂŠs lelkiismeretesebben teljesĂteni igyekezett â mely fennĂrtaknak szemmel lĂĄtott tanĂşi levĂŠn, mindazokrĂłl polgĂĄri igaz lelkiismeretĂźnk szerint bizonyĂtunk.
KolozsvĂĄrt, febr. 13-ĂĄn 1849-ben.
HorvĂĄth IstvĂĄn polgĂĄr, Csont DĂĄniel polgĂĄr, RĂĄcz IstvĂĄn polgĂĄr, Vohner MihĂĄly polgĂĄr, Bartha JĂłzsef polgĂĄr, ifj. Farkas SĂĄndor alsĂłfehĂŠrmegyei tĂĄblabĂrĂł, SĂĄndor JĂĄnos polgĂĄr, SĂĄndor JĂĄnos polgĂĄr, SzabĂł KĂĄroly polgĂĄr, KovĂĄcs Ferenc polgĂĄr, MĂĄrton JĂĄnos polgĂĄr, MĂĄrton Imre polgĂĄr, SimĂł IstvĂĄn polgĂĄr, KĂĄdĂĄr IstvĂĄn polgĂĄr, Szegedi SĂĄmuel polgĂĄr, Megyesi IstvĂĄn polgĂĄr, Incze JĂłzsef polgĂĄr, MĂĄrtonffy JĂłzsef polgĂĄr, Bakk JĂĄnos polgĂĄr, DezsĹ MĂłzes polgĂĄr, FĂłnyi AndrĂĄs polgĂĄr, RĂŠderberger Antal polgĂĄr.â
GYĹRFI DĂNES
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), 2013. december 5.
IskolamentĂŠs a szĂłrvĂĄnyban
ErdĂŠly-szerte felmĂŠri a magyar nyelvĹą oktatĂĄs helyzetĂŠt a KĂśzpolitikai ElemzĹ KĂśzpont ĂŠs a Kvantum Research az IskolĂĄk veszĂŠlyben elnevezĂŠsĹą kutatĂĄsi program keretĂŠben. A projekt cĂŠlja rĂĄmutatni a kritikus pontokra, ahol a kĂśvetkezĹ tĂz ĂŠvben csak speciĂĄlis tervekkel menthetĹ meg a magyar iskola. Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben a negatĂv demogrĂĄfia
Az erdĂŠlyi magyarsĂĄg egĂŠszĂŠre jellemzĹ negatĂv demogrĂĄfiai mutatĂłk a gyermeklĂŠtszĂĄm alakulĂĄsĂĄra is kihatnak, az elmĂşlt esztendĹkben a szĂłrvĂĄnyban 15 szĂĄzalĂŠkkal, a BĂĄnsĂĄgban ennĂŠl is nagyobb mĂŠrtĂŠkben csĂśkkent a gyerekek szĂĄma â mutatnak rĂĄ az IskolĂĄk veszĂŠlyben program mĹąkĂśdtetĹi, akik szerint a folyamat szĂĄmos erdĂŠlyi magyar iskola lĂŠtĂŠt sodorja veszĂŠlybe. KimutatĂĄsuk szerint 235 olyan erdĂŠlyi telepĂźlĂŠs van, ahol az ĂŠvtized vĂŠgĂŠig megszĹąnhet a magyar oktatĂĄs.
A zĂśmĂŠben szĂłrvĂĄnybeli telepĂźlĂŠseken az elmĂşlt ĂŠvekben csupĂĄn 4â5 gyereket Ărattak be iskolĂĄba, ĂŠs nem szĂźletett kĂŠt magyar csecsemĹnĂŠl tĂśbb â derĂźl ki a KĂśzpolitikai ElemzĹ KĂśzpont ĂŠs a Kvantum Research kutatĂĄsi programjĂĄbĂłl. A szakemberek ĂĄltal veszĂŠlyeztetettnek minĹsĂtett iskolĂĄk szomszĂŠdsĂĄgĂĄban nincs mĂĄs magyar tanintĂŠzet, Ăgy az itteni magyar gyerekek 2020 utĂĄn valĂłszĂnĹąleg csak romĂĄn nyelven tanulhatnak majd. A veszĂŠlyeztetett iskolĂĄk megtartĂĄsa a kĂśvetkezĹ ĂŠvekben speciĂĄlis tennivalĂłkat, helyi ĂŠs regionĂĄlis cselekvĂŠsi tervek kidolgozĂĄsĂĄt igĂŠnyli, ĂĄllĂtjĂĄk a szakemberek.
Megkeresik a kritikus pontokat
A 2012 nyarĂĄn civil kezdemĂŠnyezĂŠskĂŠnt indĂtott IskolĂĄk veszĂŠlyben kutatĂĄsi program cĂŠlja bemutatni a kritikus pontnak szĂĄmĂtĂł oktatĂĄsi helyszĂneket, informĂĄciĂłkat nyĂşjtani a dĂśntĂŠshozĂłk rĂŠszĂŠre, illetve kĂśzĂśs gondolkodĂĄst beindĂtani arrĂłl, hogy milyen mĂłdon lehetne megĹrizni, megerĹsĂteni ezeket. A programot lebonyolĂtĂł szociolĂłgusok â Barna GergĹ, KapitĂĄny BalĂĄzs, Kiss TamĂĄs ĂŠs MĂĄrton JĂĄnos â a statisztikai adatok alapjĂĄn hatĂĄroltĂĄk be, melyek a veszĂŠlyeztetett oktatĂĄsi helyszĂnek, ezt kĂśvetĹen pedig terepmunka sorĂĄn tĂĄjĂŠkozĂłdnak az aktuĂĄlis helyzetrĹl, jĂśvĹbeni lehetĹsĂŠgekrĹl â mesĂŠlte a KrĂłnikĂĄnak Kiss TamĂĄs szociolĂłgus. âNem az a lĂŠnyeg, hogy globĂĄlis kĂśvetkeztetĂŠst vonjunk le, hanem, hogy helyi szinten nĂŠzzĂźk meg, mi van jelenleg, mit lehetne tenni a jĂśvĹbenâ â hangsĂşlyozta a szakember.
Mint mesĂŠlte, elsĹkĂŠnt Temes megyĂŠt tĂŠrkĂŠpeztĂŠk fel, ahol valamennyi magyar nyelvĹą oktatĂĄsi helyszĂnrĹl adatlap, majd ezek ĂśsszesĂtĂŠsĂŠvel megyei helyzetjelentĂŠs kĂŠszĂźlt. AzĂłta SzatmĂĄr, SzilĂĄgy, Bihar, Kolozs, FehĂŠr ĂŠs Hunyad kivĂŠtelĂŠvel valamennyi erdĂŠlyi megyĂŠt felmĂŠrtĂŠk, ĂŠs Arad megyĂŠben is elkĂŠszĂtettĂŠk a jelentĂŠst, rĂŠszletezte a kutatĂĄs jelenlegi ĂĄllĂĄsĂĄt a szociolĂłgus. ElmondĂĄsa szerint ezeket tovĂĄbbĂtottĂĄk az adott megye dĂśntĂŠshozĂłinak, oktatĂĄsi szakembereinek, de az ĂśsszegyĹąjtĂśtt adatok alapjĂĄn a jĂśvĹben mĂĄs tĂpusĂş elemzĂŠseket is kĂŠszĂtenek, pĂŠldĂĄul a szĂłrvĂĄnykollĂŠgiumok mĹąkĂśdĂŠsĂŠrĹl, a kistĂŠrsĂŠgi egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsrĹl.
BĂĄr a projekt a politikumtĂłl fĂźggetlenĂźl, civil kezdemĂŠnyezĂŠskĂŠnt indult, menet kĂśzben a dĂśntĂŠshozĂłk is felkaroltĂĄk, a magyar kormĂĄny a Bethlen GĂĄbor Alap rĂŠvĂŠn tĂĄmogatja a kutatĂĄst, mĂg az RMDSZ partnerkĂŠnt csatlakozott a programhoz. Kiss TamĂĄs szerint az ĂśsszegyĹąjtĂśtt adatok hasznos tĂĄmpontot nyĂşjthatnak ahhoz, hogy oktatĂĄsi stratĂŠgia kĂŠszĂźljĂśn a szĂłrvĂĄnyban, de konkrĂŠt problĂŠmĂĄkra is rĂĄmutathatnak, tĂśbbek kĂśzĂśtt arra, hova kell iskolabusz, melyik tanintĂŠzet presztĂzsĂŠt kell nĂśvelni. A projekt a tĂĄmogatĂĄsi rendszerre is hatĂĄssal lehet, a szociolĂłgus szerint arra is rĂĄ szeretnĂŠnek vilĂĄgĂtani, melyek azok a kiemelt helyszĂnek, ahova az erĹforrĂĄsokat ĂśsszpontosĂtani kellene.
Helyben kĂŠszĂźl az oktatĂĄsi stratĂŠgia
Az RMDSZ ĂĄltal is felkarolt kutatĂĄsi program adatait ismertetve Magyari Tivadar, a szĂśvetsĂŠg oktatĂĄsi fĹtitkĂĄrhelyettese a magyar szĂłrvĂĄny napja alkalmĂĄbĂłl Nagyenyeden tartott konferenciĂĄn kifejtette: az Ăşj demogrĂĄfiai helyzet Ăşj megkĂśzelĂtĂŠst, helyi, megyei ĂŠs regionĂĄlis szintĹą oktatĂĄsi cselekvĂŠsi tervek kĂŠszĂtĂŠsĂŠt kĂśveteli meg. Mint rĂĄmutatott, ezt indokolja az oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny is, amely a kĂśzpontosĂtĂĄs felszĂĄmolĂĄsĂĄra tĂśrekszik, de a cĂŠlkĂŠnt kitĹązĂśtt kisebbsĂŠgi autonĂłmia is megkĂśveteli a helyi kĂśzĂśssĂŠg tĂŠnyszerĹą helyzetelemzĂŠsĂŠt.
A differenciĂĄlt demogrĂĄfiai mutatĂłk is helyi megkĂśzelĂtĂŠst tesznek szĂźksĂŠgessĂŠ. âAmi jĂł lehet DicsĹszentmĂĄrtonban, az mĂĄr a szintĂŠn Maros megyei SegesvĂĄron sem jĂłâ â pĂŠldĂĄlĂłzott Magyari Tivadar. Elmondta, az RMDSZ FĹtitkĂĄrsĂĄga rĂśvid ĂŠs kĂśzĂŠptĂĄvĂş regionĂĄlis oktatĂĄsi tervek kĂŠszĂtĂŠsĂŠt kezdemĂŠnyezte, elsĹ kĂśrben a helybeliek ĂŠs szakmabeliek dĂśntik el tĂśbb hĂłnapos mĹąhelymunka sorĂĄn, hogy az adott telepĂźlĂŠsen, rĂŠgiĂłban milyen megoldĂĄst ĂŠrdemes vĂĄlasztani a magyar oktatĂĄs megmentĂŠsĂŠre. A tĂĄrsadalmi konzultĂĄciĂłval kĂŠszĂźlĹ 10â15 regionĂĄlis dokumentumot az adott tĂŠrsĂŠgben vitĂĄra bocsĂĄtanĂĄk, ennek eredmĂŠnyekĂŠnt fogalmazĂłdna meg, hogy mi a teendĹ az erdĂŠlyi magyar oktatĂĄsban, magyarĂĄzta a fĹtitkĂĄrhelyettes, aki szerint ily mĂłdon 2014 nyarĂĄra kĂŠszĂźlne el az RMDSZ oktatĂĄsi stratĂŠgiĂĄja.
MinimĂĄlis gyereklĂŠtszĂĄm ĂŠs pedagĂłgushiĂĄny Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben
A gyereklĂŠtszĂĄm drasztikus csĂśkkenĂŠse az ĂŠszak-erdĂŠlyi szĂłrvĂĄnyban is ĂŠrezteti hatĂĄsĂĄt, az IskolĂĄk veszĂŠlyben program adatai szerint Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben a 23 magyar iskolĂĄbĂłl csupĂĄn hĂŠtben biztosĂtott hosszĂş tĂĄvon a mĹąkĂśdĂŠshez szĂźksĂŠges gyereklĂŠtszĂĄm. A Beszterce kĂśrnyĂŠki oktatĂĄsi rĂŠgiĂłban a besztercei ĂŠs a szentmĂĄtĂŠi, mĂg a Bethlen kĂśrnyĂŠkiben az ĂĄrpĂĄstĂłi, a bethleni, a felĹri, a magyardĂŠcsei ĂŠs a vicei iskola fennmaradĂĄsĂĄra mutatkozik reĂĄlis esĂŠly, utĂłbbi kettĹĂŠre a telepĂźlĂŠseken mĹąkĂśdĹ szĂłrvĂĄnykollĂŠgiumok jĂłvoltĂĄbĂłl.
A hatszĂĄzalĂŠkos magyarsĂĄggal rendelkezĹ megyĂŠben 2005-ben hĂĄrom magyar iskola â a somkereki, a bacai ĂŠs a nagysajĂłi â zĂĄrta be kapuit, ĂŠs az alacsony diĂĄklĂŠtszĂĄm miatt az ĂŠvtized vĂŠgĂŠig Ăşjabb tanintĂŠzetek juthatnak hasonlĂł sorsra. A megyĂŠben ugyanis olyan telepĂźlĂŠsek is vannak â KĂŠkes vagy MezĹveresegyhĂĄza â, ahol az elmĂşlt 5â6 ĂŠvben egyetlen magyar gyerek sem szĂźletett â mesĂŠlte a KrĂłnikĂĄnak BalĂĄzs DĂŠnes kisebbsĂŠgi oktatĂĄssal megbĂzott tanfelĂźgyelĹ.
A Beszterce-NaszĂłd megyei tanfelĂźgyelĹsĂŠg 2013/2014-es tanĂŠvre szĂłlĂł beiskolĂĄzĂĄsi adatai szerint az egyes kisrĂŠgiĂłkban egyfajta magyar szigetet kĂŠpezĹ telepĂźlĂŠsek â Tacs, MezĹkĂśbĂślkĂşt, MagyarberĂŠte â iskolĂĄi vannak a legnagyobb veszĂŠlyben. UtĂłbbi telepĂźlĂŠsen ĂŠvek Ăłta 4â5 gyerekkel mĹąkĂśdik az elemi iskola, ĂŠs nem tudni, meddig sikerĂźl fenntartani ezt az ĂĄllapotot. A kis lĂŠtszĂĄmĂş osztĂĄlyok esetĂŠben ugyanis a fejkvĂłta nem fedezi a pedagĂłgusok bĂŠrĂŠt, az anyagi gondokkal kĂźzdĹ mezĹsĂŠgi ĂśnkormĂĄnyzatoknak pedig nincs pĂŠnzĂźk kiegĂŠszĂteni azt â vetĂtett rĂĄ az osztĂĄlyĂśsszevonĂĄsok, iskolabezĂĄrĂĄsok legfontosabb okĂĄra BalĂĄzs DĂŠnes.
Mint magyarĂĄzta, az elĂśljĂĄrĂłk tĂśbbsĂŠgĂŠt nem is annyira a rosszindulat, mint inkĂĄbb a pĂŠnzszĹąke vezeti, amikor a magyar osztĂĄlyok ĂśsszevonĂĄsa, iskolĂĄk megszĹąntetĂŠse mellett dĂśnt, hĂĄttĂŠrintĂŠzmĂŠnyek rĂŠvĂŠn megoldhatĂł lenne ezek mĹąkĂśdtetĂŠse. Az illetĂŠkes szerint a legtĂśbb oktatĂĄsi helyszĂnen minimĂĄlis lĂŠtszĂĄmmal mĹąkĂśdnek a magyar osztĂĄlyok, a szabĂĄly alĂłl a besztercei Andrei MureĹanu FĹgimnĂĄzium magyar tagozata sem kivĂŠtel, ahol a 6. osztĂĄlyban csak hat magyar gyerek van. A megyeszĂŠkhelyen az elemi ĂŠs ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄban egy-egy, a kĂśzĂŠpiskolĂĄban a vidĂŠkrĹl ĂŠrkezĹ diĂĄkok rĂŠvĂŠn kĂŠt-kĂŠt magyar osztĂĄly mĹąkĂśdik.
Az ĂŠszak-erdĂŠlyi szĂłrvĂĄnymegyĂŠben az alacsony gyereklĂŠtszĂĄm mellett a szakkĂŠpzett pedagĂłgusok hiĂĄnya is gondot okoz, rĂŠszletezi a problĂŠmĂĄkat a tanfelĂźgyelĹ, BesztercĂŠn ĂŠs SzentmĂĄtĂŠban pĂŠldĂĄul a szĂźlĂŠsi szabadsĂĄgra menĹ pedagĂłgusok helyĂŠre keresnek matematika-, illetve magyartanĂĄrt. ĂrpĂĄstĂłn szakkĂŠpzetlen tanĂtĂłt foglalkoztatnak, Tacson nyugdĂjas oktatja a diĂĄkokat, miutĂĄn az oda kinevezett pedagĂłgus kĂźlfĂśldi munkavĂĄllalĂĄs cĂŠljĂĄbĂłl fizetetlen szabadsĂĄgra ment.
RomĂĄn iskolĂĄban a vegyeshĂĄzassĂĄgbĂłl szĂĄrmazĂłk
Az ĂŠszak-erdĂŠlyi szĂłrvĂĄny mĂĄsik problĂŠmĂĄja, hogy sok helyen a meglĂŠvĹ kevĂŠs gyereket sem tudjĂĄk megtartani a magyar iskolĂĄk szĂĄmĂĄra, szĂĄmos szĂźlĹ a jobb boldogulĂĄs remĂŠnyĂŠben romĂĄn tanintĂŠzetbe Ăratja csemetĂŠjĂŠt. BalĂĄzs DĂŠnes szerint ĂjĹs esetĂŠben â ahol nemrĂŠg szĹąnt meg a magyar 5â8. osztĂĄly, sikerĂźlt elĂŠrni, hogy az elemit vĂŠgzettek 60 szĂĄzalĂŠka a helyi romĂĄn iskola helyett a kĂśzeli SzentmĂĄtĂŠ magyar iskolĂĄjĂĄban tanuljon. A magyar alternatĂva vĂĄlasztĂĄsa sokszor azon mĂşlik, hogy a pedagĂłgus, lelkĂŠsz meg tudja-e gyĹzni a szĂźlĹket az anyanyelvĹą oktatĂĄs fontossĂĄgĂĄrĂłl, mesĂŠlte a tanfelĂźgyelĹ.
A besztercei oktatĂĄsi tĂŠrsĂŠg fontos magyar szigetĂŠnek szĂĄmĂtĂł CegĹtelkĂŠn a szĂźlĹk nagyrĂŠsze a besztercei vagy tekei magyar iskola mellett dĂśnt, de SzĂŠkely Lilla tanĂtĂłnĹ szerint egyre gyakrabban merĂźl fel opciĂłkĂŠnt a kĂśzeli kĂśzsĂŠgkĂśzpont, SzĂĄszlekence romĂĄn iskolĂĄja is. Mint mondta, ezt azok a szĂźlĹk rĂŠszesĂtik elĹnyben, akik szakmĂĄra tanĂtanĂĄk csemetĂŠjĂźket, ĂŠs magyar nyelvĹą szakoktatĂĄs hiĂĄnyĂĄban kĂŠnytelenek a romĂĄnt vĂĄlasztani.
A 85 szĂĄzalĂŠkban magyarlakta telepĂźlĂŠs elemi iskolĂĄjĂĄban magyar tagozaton 15, romĂĄnon 9 gyerek tanul Ăśsszevont osztĂĄlyban, utĂłbbiak szinte mind vegyeshĂĄzassĂĄgbĂłl szĂĄrmaznak. A magyar vĂŠgzettsĂŠgĹą, ĂŠvek Ăłta romĂĄn tagozaton pedagĂłgus szerint egyetlen esetben fordult elĹ, hogy romĂĄn-magyar szĂźlĹk gyermekĂŠt magyar tagozatra ĂrattĂĄk. A beolvadĂĄsi tendencia ellensĂşlyozĂĄsakĂŠnt a tanĂtĂłnĹ vĂĄlasztott tantĂĄrgykĂŠnt magyar nyelvre oktatja diĂĄkjait.
CsĂĄngĂłkkal mentik a magyar iskolĂĄt
A demogrĂĄfiai adatok ellensĂşlyozĂĄsĂĄra Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben mĂĄr ĂŠvekkel ezelĹtt talĂĄltak megoldĂĄst, a vicei Dsida JenĹ ĂltalĂĄnos Iskola tantestĂźlete, hogy megmentse a diĂĄklĂŠtszĂĄm csĂśkkenĂŠse miatt bezĂĄrĂĄsra ĂtĂŠlt tanintĂŠzetet, CsĂĄngĂłfĂśldrĹl hozott gyerekeket. A 2006-ban ily mĂłdon lĂŠtrejĂśtt BĂĄstya EgyesĂźlet vicei kollĂŠgiumĂĄban 31 csĂĄngĂł ĂŠs mezĹsĂŠgi gyereknek biztosĂtanak szĂĄllĂĄst, ingyenes ellĂĄtĂĄst, a magyardĂŠcseiben 11-en laknak.
A BĂĄkĂł megyeiek mellett ĂradnĂĄrĂłl, illetve olyan mezĹsĂŠgi telepĂźlĂŠsekrĹl ĂŠrkeznek diĂĄkok, ahol megszĹąnt a magyar iskola, mesĂŠlte lapunknak Kerekes ZoltĂĄn egyesĂźleti elnĂśk. Emellett 11, a vicei iskolĂĄbĂłl kikerĂźlt csĂĄngĂłfĂśldi gyerek tovĂĄbbtanulĂĄsĂĄt is biztosĂtjĂĄk. âElsĹsorban olyan iskolĂĄkba irĂĄnyĂtjuk Ĺket, ahol szĂźksĂŠg van diĂĄkokra, ugyanakkor van magyar kĂśzĂśssĂŠg â magyarĂĄzza Kerekes ZoltĂĄn. â Gondot okoz, hogy kevĂŠs helyen van magyar szakoktatĂĄs. Ez hatalmas lemaradĂĄs a romĂĄn tanintĂŠzetekhez kĂŠpest, mert ismerjĂźk el, nem valĂł mindenki elmĂŠleti lĂceumba, pedig a kĂśzelben magyar nyelven csak ez biztosĂtott szĂĄmukra.â Az elnĂśk, aki maga is pedagĂłgus, abban bĂzik, hogy a TĂŠka AlapĂtvĂĄny szamosĂşjvĂĄri iskolĂĄjĂĄnak felĂŠpĂźltĂŠvel a MezĹsĂŠgen is beindul a magyar nyelvĹą szakkĂŠpzĂŠs.
âAzok a magyar iskolĂĄk, amelyeknek nincs hĂĄttĂŠrintĂŠzmĂŠnye, legyen az egyesĂźleti, egyhĂĄzi, vagy bĂĄrmilyen mĂĄs, megszĹąnnekâ â vetĂti elĹ a jĂśvĹt Kerekes ZoltĂĄn hozzĂĄtĂŠve, bĂĄr mĂŠg a csĂĄngĂł gyerekek vannak tĂśbbsĂŠgben intĂŠzmĂŠnyeikben, a magyar iskolĂĄk felszĂĄmolĂĄsĂĄval kezdenek elmozdulni a mezĹsĂŠgiek irĂĄnyĂĄba. A demogrĂĄfiai mutatĂłkat ismerik, ĂŠs kĂŠszek bĂĄrkivel konzultĂĄlni a megoldĂĄs ĂŠrdekĂŠben, teszi hozzĂĄ az elnĂśk, amennyiben az valĂłban a szĂłrvĂĄnykĂŠrdĂŠsre keresi a vĂĄlaszt.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2014. jĂşlius 7.
ZĂĄrĂł istentisztelet Orbaiteleken (KĂĄlvin-napok)
A szĂłbeszĂŠd szerint Telek a vilĂĄg kĂśzepe. Ez be is bizonyosodott szombaton a KĂŠzdi-orbai EgyhĂĄzmegye ĂĄltal szervezett KĂĄlvin-napok zĂĄrĂłrendezvĂŠnyĂŠn. Mintegy ezer rĂŠsztvevĹre szĂĄmĂtottak, de ennĂŠl sokkal tĂśbben â ĂŠs nem csak reformĂĄtusok â jelentek meg az egyhetes rendezvĂŠnysorozat orbaiteleki zĂĄrĂłesemĂŠnyĂŠn.
A vendĂŠgeket a barĂĄtosi Ferencz ErnĹ ReformĂĄtus FĂşvĂłszenekar fogadta. A rĂŠsztvevĹk hamar felĂĄllĂtottĂĄk kĂśzĂśssĂŠgi sĂĄtraikat, majd az ĂśsszegyĹąltek a zĂĄszlĂłfelvonĂĄs utĂĄn a falu labdarĂşgĂłpĂĄlyĂĄjĂĄn megĂŠpĂtett emelvĂŠny elĹtt sorakoztak a szabadtĂŠri istentiszteletre. âAmikor ĂŠjjel-nappal nagy buzgĂłn esedezĂźnk, hogy meglĂĄthassuk a ti orczĂĄtokat, ĂŠs kipĂłtolhassuk a ti hitetek hiĂĄnyaitâ â PĂĄl apostol Thessalonikabeliekhez Ărt elsĹ levelĂŠnek gondolatĂĄra ĂŠpĂtette igehirdetĂŠsĂŠt KĂĄntor Csaba, az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet pĂźspĂśkhelyettese. Az ige ĂĄltal megszĂłlĂtva talĂĄljĂĄk magukat a KĂĄlvin-napok rĂŠsztvevĹi â Ăśsszegzett. Az esemĂŠnyen rĂŠszt vevĹ fiataloknak kĂźlĂśn istentiszteletet tartott PĂŠter Barna lelkĂŠsz. Az istentiszteletet kĂśvetĹen a gyĂźlekezetek ĂśsszefonĂłdĂĄsĂĄra, a kapcsolatok szilĂĄrdĂtĂĄsĂĄra helyeztĂŠk a hangsĂşlyt. A tĂśmeg csapatai fĹzĹversenyben is ĂśsszemĂŠrtĂŠk tudĂĄsukat, a kĂŠszĂtmĂŠnyeket ĂŠs a tĂĄlalĂĄst Daragus Attila torjai polgĂĄrmester ĂŠs felesĂŠge pontozta. A fiatal legĂŠnyek focimĂŠrkĹzĂŠseken csaptak Ăśssze, a legjobbnak a szĂśrcsei egyĂźttes bizonyult. A tĂĄnchĂĄzban elĹszĂśr lĂŠpett nagykĂśzĂśnsĂŠg elĂŠ a ZĂĄgonban ĂŠlĹ DezsĹ Attila, DezsĹ IstvĂĄn (VIII., illetve V. osztĂĄlyt vĂŠgeztek) ĂŠs MĂĄrton JĂĄnos kĂĄntor alkotta csapat. A sepsiszentgyĂśrgyi Bonus Pastor AlapĂtvĂĄny a szenvedĂŠlybetegek gyĂłgyulĂĄsĂĄnak Ăştjait kereste, a nap folyamĂĄn sokan kĂŠzmĹąveskedtek.
Bokor GĂĄbor, HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. ĂĄprilis 17.
VisszatekintĂŠs RMDSZ-kongresszusokra
Tizenkettedik kongresszusĂĄt tartja hĂŠtvĂŠgĂŠn /17-18-ĂĄn/ az RMDSZ, a negyedszĂĄzad alatt voltak vĂzvĂĄlasztĂł, jelentĹs vĂĄltozĂĄsokat hozĂł fĂłrumok, de olyanok is, melyek csupĂĄn az addigi vezetĂŠst, irĂĄnyt erĹsĂtettĂŠk meg. Minden jel szerint a most soron kĂśvetkezĹ ez utĂłbbi kategĂłriĂĄba tartozik, ĂĄm jĂł alkalom rĂśviden ĂĄttekinteni az ĂŠrdekvĂŠdelmi szĂśvetsĂŠg kongresszusainak legfontosabb esemĂŠnyeit. A szĂĄmbavĂŠtel sorĂĄn felhasznĂĄltuk MĂĄrton JĂĄnos politolĂłgus 2007-ben kĂŠszĂźlt ĂśsszefoglalĂłjĂĄt, kordokumentumokat ĂŠs a lapunkban megjelent beszĂĄmolĂłkat.
1990. ĂĄprilis 21â22., NagyvĂĄrad. Az 1989-es fordulat utĂĄn lĂŠtrehozott magyar szĂśvetsĂŠg elsĹ kongresszusa, amelynek legfontosabb hozadĂŠka, hogy kimondta: az RMDSZ-nek egysĂŠgesen ĂŠs ĂśnĂĄllĂłan kell fellĂŠpnie a romĂĄniai politikai kĂśrnyezetben, nem folytatja a szoros egyĂźttmĹąkĂśdĂŠst az egyre nacionalistĂĄbb Nemzeti MegmentĂŠsi Fronttal.
MĂĄr ekkor jelentkeznek a kĂźlĂśnbĂśzĹ elkĂŠpzelĂŠsek, belsĹ tĂśrĂŠsvonalak, ĂŠs ezt tĂźkrĂśzi a vezetĂŠsre pĂĄlyĂĄzĂłk szemĂŠlye, azok hĂĄttere is: Domokos GĂŠzĂĄt elsĹsorban a helyi ĂŠs megyei szervezetek tĂĄmogattĂĄk, SzĹcs GĂŠzĂĄt fĹleg a Magyar IfjĂşsĂĄgi Szervezetek SzĂśvetsĂŠgĂŠnek (MISZSZ) radikĂĄlisabb tagjai. Kompromisszumos megoldĂĄs szĂźletett: Domokos GĂŠzĂĄt az RMDSZ elnĂśkĂŠvĂŠ, SzĹcs GĂŠzĂĄt pedig fĹtitkĂĄrĂĄvĂĄ vĂĄlasztottĂĄk. A kettĹ kĂśzĂśtt integrĂĄlĂł szerepet volt hivatott betĂślteni a tiszteletbeli elnĂśknek megvĂĄlasztott TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. Ekkor ĂŠs ĂŠppen ezĂŠrt dĂśntenek arrĂłl is, hogy az elnĂśki hivatal szĂŠkhelye Bukarestben, a fĹtitkĂĄrsĂĄg szĂŠkhelye KolozsvĂĄron lesz.
1991. mĂĄjus 24â26., MarosvĂĄsĂĄrhely. Itt mĂĄr nyĂltan megjelent a latens mĂłdon korĂĄbban is meglĂŠvĹ âmĂŠrsĂŠkelt-radikĂĄlisâ ellentĂŠt, mely elsĹsorban a romĂĄniai magyarsĂĄg jogĂĄllĂĄsĂĄra vonatkozĂł eltĂŠrĹ elkĂŠpzelĂŠsekben nyilvĂĄnult meg. Az RMDSZ radikĂĄlisabb kĂźldĂśttei a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂĄrsnemzeti stĂĄtusĂĄnak programba foglalĂĄsĂĄt szorgalmaztĂĄk, a kĂśvetelendĹ jogok egyĂŠrtelmĹą megfogalmazĂĄsĂĄt kĂŠrtĂŠk, ĂŠs ezek elĂŠrĂŠse ĂŠrdekĂŠben a kĂźlfĂśldi nyomĂĄsgyakorlĂĄs mellett ĂŠrveltek. Ezzel szemben a mĂŠrsĂŠkeltebb kĂźldĂśttek kompromisszumra kĂŠsz, kooperatĂv, Bukarestben elĂŠrendĹ eredmĂŠnyekre koncentrĂĄlĂł politizĂĄlĂĄs mellett tettĂŠk le a voksukat.
Ez a kongresszus adott alkalmat SzĹcs GĂŠza ĂŠs Domokos GĂŠza nyĂlt ĂśsszecsapĂĄsĂĄra, ĂŠs nem hiĂĄnyzott a cirkusz sem: a 252 kĂźldĂśtt szavazatĂĄnak elsĹ ĂśsszeszĂĄmolĂĄsa utĂĄn kiderĂźlt, SzĹcs 122, Domokos 121 voksot kapott, ĂĄm kĂŠt szavazĂłcĂŠdula hiĂĄnyĂĄra hivatkozva elrendeltĂŠk az ismĂŠtlĂŠst. Ez mĂĄr Domokos GĂŠzĂĄnak kedvezett, 129 szavazattal 123 ellenĂŠben ismĂŠt Ĺ lett az RMDSZ elnĂśke. SzĹcs GĂŠzĂĄt nagy tĂśbbsĂŠggel politikai alelnĂśknek, TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt pedig ĂşjbĂłl tiszteletbeli elnĂśknek vĂĄlasztottĂĄk. A kongresszuson elfogadott alapszabĂĄlyzat szerint az OrszĂĄgos ElnĂśksĂŠg 11 tagĂşra csĂśkkent. 1993. januĂĄr 15â17., BrassĂł. Ez a szervezeti reform kongresszusa volt, amely egyben MarkĂł BĂŠla elnĂśksĂŠgĂŠnek kezdetĂŠt is jelentette. AlapszabĂĄlyzatba iktattĂĄk az ĂĄllammodellelvet, azaz az RMDSZ-en belĂźl lĂŠtrehoztĂĄk a hatalmi ĂĄgak szĂŠtvĂĄlasztĂĄsĂĄnak megfelelĹ struktĂşrĂĄkat. Ennek megfelelĹen a belsĹ tĂśrvĂŠnyhozĂł testĂźlet szerepĂŠt a SzĂśvetsĂŠgi KĂŠpviselĹk TanĂĄcsa (SZKT) tĂśltĂśtte be, az operatĂv vezetĂŠs feladata az ĂgyvezetĹ ElnĂśksĂŠg (ĂE) hatĂĄskĂśrĂŠbe kerĂźlt, a szĂśvetsĂŠget pedig a kongresszus ĂĄltal megvĂĄlasztott szĂśvetsĂŠgi elnĂśk kĂŠpviselte.
Az elnĂśki tisztsĂŠgĂŠrt MarkĂł BĂŠla ĂŠs Mina LĂĄszlĂł versengett (a korĂĄbbi egyezsĂŠgekhez tartva magĂĄt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł visszalĂŠpett MarkĂł javĂĄra), a kongresszusi kĂŠpviselĹk nagy tĂśbbsĂŠge MarkĂłnak szavazott bizalmat. TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt ismĂŠt tiszteletbeli elnĂśknek vĂĄlasztottĂĄk. A brassĂłi kongresszuson dĂśntĂśttek arrĂłl, hogy kĂŠt ĂŠven belĂźl megszervezik a belsĹ vĂĄlasztĂĄsokat (erre azĂłta sem kerĂźlt sor), ĂŠs meghirdettĂŠk a belsĹ pluralizmus elvĂŠt, amely a platformoknak szĂĄnt nagyobb szerepet. Ekkor kerĂźl tĂŠtelesen is a szĂśvetsĂŠg programjĂĄba a belsĹ ĂśnrendelkezĂŠs, a helyi ĂŠs regionĂĄlis ĂśnigazgatĂĄs, a szemĂŠlyi ĂŠs kulturĂĄlis autonĂłmia.
1995. mĂĄjus 26â28., KolozsvĂĄr. ElsĹ alkalommal mutatkoztak az RMDSZ pĂĄrtosodĂĄs irĂĄnyĂĄba tĂśrtĂŠnĹ elmozdulĂĄsĂĄnak jelei. Az ĂśnkormĂĄnyzati modell tovĂĄbbra is mĹąkĂśdĂŠsi alapelvkĂŠnt szerepelt, de az alapszabĂĄlyzatot a belsĹ pluralizmus rovĂĄsĂĄra mĂłdosĂtottĂĄk: bĹvĂtettĂŠk a szĂśvetsĂŠgi elnĂśk ĂŠs az OperatĂv TanĂĄcs hatĂĄskĂśrĂŠt, lĂŠtrehoztĂĄk a TerĂźleti KĂŠpviselĹk TanĂĄcsĂĄt (TEKT). A szĂśvetsĂŠgi elnĂśki tisztsĂŠgre MarkĂł BĂŠla, BorbĂŠly Imre ĂŠs KĂłnya-Hamar SĂĄndor jelentkezett. MarkĂłt 226 szavazattal ĂşjbĂłl elnĂśknek vĂĄlasztottĂĄk, mĂg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt a kongresszus negyedszer is megerĹsĂtette tiszteletbeli elnĂśki tisztsĂŠgĂŠben. HosszĂş vita utĂĄn elfogadtĂĄk a tĂśrvĂŠnyes Ăşton ĂŠrvĂŠnyesĂtendĹ terĂźleti autonĂłmia cĂŠlkitĹązĂŠsĂŠt, a nemzeti kisebbsĂŠg helyett pedig a nemzeti kĂśzĂśssĂŠg elnevezĂŠs hasznĂĄlatĂĄt hagytĂĄk jĂłvĂĄ.
1997. oktĂłber 3â4., MarosvĂĄsĂĄrhely. RendkĂvĂźli kongresszus, amely megkĂŠsve ugyan, de az RMDSZ kormĂĄnyzati szerepvĂĄllalĂĄsĂĄt hivatott hitelesĂteni. LegjelentĹsebb momentuma: elfogadtĂĄk azt a dokumentumot, amelyben megfogalmazzĂĄk a szĂśvetsĂŠg kormĂĄnykoalĂciĂłs cselekvĂŠsi prioritĂĄsait. A szervezeti struktĂşrĂĄban szĂĄmottevĹ vĂĄltozĂĄsok nem tĂśrtĂŠntek, tisztĂşjĂtĂĄsra sem kerĂźlt sor. 1999. mĂĄjus 15â16., CsĂkszereda. Az egyre pĂĄrtszerĹąbben mĹąkĂśdĹ RMDSZ belsĹ ellenzĂŠke mĂŠg egy kĂsĂŠrletet tesz, hogy tĂśbb jelentĹs vĂĄltoztatĂĄst elfogadtasson, melyek elsĹsorban az RMDSZ ErdĂŠly-centrikus politizĂĄlĂĄsĂĄnak kialakĂtĂĄsĂĄt cĂŠloztĂĄk, valamint a tĂśbb ĂŠve hĂşzĂłdĂł tisztĂşjĂtĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠt rendeztĂŠk volna. A javaslatok kĂśzĂźl nĂŠhĂĄny bekerĂźlt a programba is: az ErdĂŠly-kĂśzpontĂşsĂĄg ĂŠs az erdĂŠlyi regionĂĄlis ĂŠrdekek hangsĂşlyozĂĄsa. A vĂĄrt tisztĂşjĂtĂĄsra azonban nem kerĂźlt sor. A kongresszuson a tisztsĂŠgben levĹ elnĂśkĂśt, MarkĂł BĂŠlĂĄt ĂşjravĂĄlasztottĂĄk a kĂźldĂśttek 274 szavazatĂĄval, mĂg ellenjelĂśltje, Kincses ElĹd 157 szavazatot szerzett.
2003. januĂĄr 31.âfebruĂĄr 2., SzatmĂĄrnĂŠmeti. Ez az igazi nagy tĂśrĂŠs kongresszusa, ekkor indult el a belsĹ ellenzĂŠk kivĂĄlĂĄsĂĄnak, az Ăşj magyar pĂĄrtok lĂŠtrehozĂĄsĂĄnak folyamata. A belsĹ ellentĂŠteket elsĹsorban az RMDSZ kormĂĄnypĂĄrti politikĂĄja tĂĄplĂĄlta (ekkor ĂŠppen az SZDP-t tĂĄmogattĂĄk a parlamentbĹl), de a mĂĄr tĂz ĂŠve halogatott belsĹ vĂĄlasztĂĄsok elmaradĂĄsa is. SzatmĂĄrnĂŠmetiben szĂźntettĂŠk meg a TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂĄltal betĂśltĂśtt tiszteletbeli elnĂśki tisztsĂŠgĂŠt, a TEKT mellett pedig lĂŠtrejĂśtt a Platformok KonzultatĂv TanĂĄcsa. HatĂĄrozat szĂźletett a belsĹ vĂĄlasztĂĄsoknak mĂĄjusig tĂśrtĂŠnĹ megtartĂĄsĂĄrĂłl, bĹvĂźlt az OperatĂv TanĂĄcs lĂŠtszĂĄma, dĂśntĂśttek arrĂłl, hogy a kĂŠpviselĹk ĂŠs szenĂĄtorok alanyi jogon az SZKT tagjaivĂĄ vĂĄlnak, tovĂĄbbĂĄ arrĂłl, hogy az RMDSZ valamennyi dĂśntĂŠshozĂł testĂźletĂŠben az ifjĂşsĂĄgi szervezeteknek 15 szĂĄzalĂŠkos kĂŠpviseletet biztosĂtanak. ĂjravĂĄlasztottĂĄk a szĂśvetsĂŠgi elnĂśkĂśt: az ezĂşttal ellenjelĂślt nĂŠlkĂźli MarkĂł BĂŠlĂĄnak a kĂźldĂśttek 326:68 arĂĄnyban szavaztak bizalmat.
2007. mĂĄrcius 2â3., Arad. Fegyelmezett, immĂĄr egyĂŠrtelmĹąen a pĂĄrtossĂĄg jegyĂŠben zajlĂł kongresszus. MarkĂł BĂŠlĂĄt 91 szĂĄzalĂŠkos arĂĄnyban erĹsĂtik meg az elnĂśki tisztsĂŠgben, az alapszabĂĄlyzati mĂłdosĂtĂĄsok pedig a kĂśzpontosĂtottabb szervezet kialakĂtĂĄsĂĄt cĂŠloztĂĄk meg. A belsĹbĹl immĂĄr kĂźlsĹvĂŠ vĂĄlt ellenzĂŠk megjelenĂŠse miatt az autonĂłmiakĂŠrdĂŠs ismĂŠt hangsĂşlyosan helyet kap a szĂśvetsĂŠg programjĂĄban, hatĂĄrozatot is elfogadnak a kulturĂĄlis ĂŠs terĂźleti autonĂłmiĂĄrĂłl. Az Ăşj alapszabĂĄlyzat szerint kĂŠtĂŠvente rendes kongresszusra, nĂŠgyĂŠvente pedig tisztĂşjĂtĂł kongresszusra kerĂźl sor, a SzĂśvetsĂŠgi EgyeztetĹ TanĂĄcs helyĂŠt a KulturĂĄlis AutonĂłmia TanĂĄcs veszi ĂĄt, a SzĂśvetsĂŠgi OperatĂv TanĂĄcs helyett pedig lĂŠtrejĂśn a nagyobb hatĂĄskĂśrĹą SzĂśvetsĂŠgi ĂllandĂł TanĂĄcs. 2009. ĂĄprilis 25., KolozsvĂĄr. TĂŠt, azaz tisztĂşjĂtĂĄs nĂŠlkĂźli kongresszus, kevĂŠs esemĂŠnnyel, kis nyitĂĄsi szĂĄndĂŠkkal: az alapszabĂĄlyzatot Ăşgy mĂłdosĂtottĂĄk, hogy lehetĹvĂŠ tegyĂŠk, az EMNT ĂŠs mĂĄs kulturĂĄlis szervezetek is helyet kapjanak a KulturĂĄlis AutonĂłmia TanĂĄcsban, ĂŠs elfogadtak egy dokumentumot, amely leszĂśgezi: a nemzeti identitĂĄs megĹrzĂŠsĂŠt ĂŠs tovĂĄbbvitelĂŠt csak a kĂźlĂśnbĂśzĹ autonĂłmiaformĂĄk szavatoljĂĄk.
2011. februĂĄr 26â27., NagyvĂĄrad. MarkĂł BĂŠla lekĂśszĂśnĂŠsĂŠvel ennek a kongresszusnak a legnagyobb esemĂŠnye az Ăşj elnĂśk megvĂĄlasztĂĄsa volt. MarkĂł Kelemen Hunort jelĂślte ki utĂłdjakĂŠnt, Ĺ az ĂŠrvĂŠnyes 536 voksbĂłl 371-et szerzett meg, Eckstein-KovĂĄcs PĂŠterre 118-an szavaztak, Olosz Gergelyre 47-en. Kelemen kinyĂşjtott kezet ĂgĂŠrt az erdĂŠlyi magyar szervezetek felĂŠ. JelentĹsen mĂłdosĂtottĂĄk a szĂśvetsĂŠg szerkezeti felĂŠpĂtĂŠsĂŠt, az ĂźgyvezetĹ elnĂśksĂŠget fĹtitkĂĄrsĂĄggĂĄ alakĂtottĂĄk, ĂŠs egy BorbĂŠly LĂĄszlĂłra szabott politikai alelnĂśki funkciĂłval is kiegĂŠszĂtettĂŠk a csĂşcsvezetĂŠst. Ugyanekkor hoztak lĂŠtre mĂŠg egy Ăşj vezetĹi tisztsĂŠget, a volt szĂśvetsĂŠgi elnĂśkĂŠt, bĹvĂźlt a legfelsĹbb dĂśntĂŠshozĂł testĂźletek sora, a SzĂśvetsĂŠgi ĂllandĂł TanĂĄcsnak (SZĂT) 26 tagja lett, de lĂŠtrehoztĂĄk a 18 tagĂş SzĂśvetsĂŠgi ElnĂśksĂŠget (SZE), amely a tulajdonkĂŠppeni dĂśntĂŠseket hozza kĂŠt SZĂT-ĂźlĂŠs kĂśzĂśtt.
2013. mĂĄjus 25., CsĂkszereda. KĂźlĂśnĂśsebb tĂŠtje ennek a kongresszusnak sem volt, inkĂĄbb mĂŠretei voltak monumentĂĄlisak, majdnem nyolcszĂĄz kĂźldĂśtt gyĹąlt Ăśssze. JelentĹs vĂĄltozĂĄsokat nem hozott, kicsit szigorĂtottak a szervezeten, mĂŠg jobban kĂśzpontosĂtottĂĄk a dĂśntĂŠshozatalt, ĂŠs helyenkĂŠnt a jelenhez igazĂtottĂĄk a szĂśvetsĂŠg programjĂĄt. Legfontosabb momentum: a kongresszus elfogadta, hogy az RMDSZ tĂśrvĂŠnytervezetet dolgozzon ki SzĂŠkelyfĂśld terĂźleti autonĂłmiĂĄjĂĄrĂłl, ĂŠs azt nyĂşjtsa be a romĂĄn parlamentbe.
Farkas RĂŠka
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. jĂşnius 10.
Harag GyĂśrgy kolozsvĂĄri rendezĂŠsei
Elmaradt bevezetĹ a szĂnhĂĄz bĂźfĂŠjĂŠben lĂĄthatĂł kiĂĄllĂtĂĄshoz
Harag GyĂśrgy idĂŠn, jĂşnius 4-ĂŠn lett volna 90 ĂŠves. MargittĂĄn szĂźletett 1925-ben. 19 ĂŠves korĂĄban, 1944-ben, csalĂĄdjĂĄval egyĂźtt deportĂĄltĂĄk.
SzilĂĄgysomlyĂłra, Auschwitzba, Mauthausenbe, majd Ăbensee-be kerĂźltek, itt lĂĄtta utoljĂĄra a szĂźleit ĂŠs kĂŠt fiĂştestvĂŠrĂŠt. Ĺ csodĂĄval hatĂĄros mĂłdon megmenekĂźlt a halĂĄltĂłl, ĂŠs 1945-ben hazatĂŠrt.1 MiutĂĄn felĂŠpĂźlt, jelentkezett a kolozsvĂĄri Zene- ĂŠs SzĂnmĹąvĂŠszeti AkadĂŠmiĂĄra, szĂnĂŠszhallgatĂłnak. KĂŠt ĂŠv mĂşltĂĄn a rendezĹi szakra is felvĂŠtelt nyert, Ăgy 1950-ben diplomĂĄs szĂnĂŠsz, majd 1952-ben rendezĹ lett. A KolozsvĂĄri Ăllami Magyar SzĂnhĂĄzban 1953-ban rendezte elsĹ darabjĂĄt, a C. ConstantinâA. Rogoz: Martin Rogers felfedezi AmerikĂĄt cĂmĹą szĂnmĹąvet, JĂĄnoshĂĄzy GyĂśrgy fordĂtĂĄsĂĄban. Ez a kezdete annak az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsnek, amely a kolozsvĂĄri szĂnhĂĄz ĂŠs Harag GyĂśrgy kĂśzt kisebb nagyobb megszakĂtĂĄsokkal a rendezĹ halĂĄlĂĄig tart majd.
Harag GyĂśrgy Ăśsszesen 29 darabot rendezett KolozsvĂĄron, de akĂĄr harmincra is kerekĂthetnĂŠnk, hiszen Ĺ fejezte be Szigligeti Ede Fenn az ernyĹ, nincsen kas cĂmĹą darabjĂĄnak a szĂnrevitelĂŠt is, 1981-ben, HorvĂĄth BĂŠla elkezdett munkĂĄjĂĄt, ennek vĂĄratlan halĂĄla miatt, bĂĄr ez nem jelenik meg az elĹadĂĄs dokumentumaiban. EzenkĂvĂźl tovĂĄbbi kĂŠt darabot ĂĄllĂtott szĂnre kĂśzĂśs rendezĂŠsben, egyiket Taub JĂĄnossal, a mĂĄsikat MĂĄrton JĂĄnossal. A KolozsvĂĄron rendezett darabok kĂśzĂźl 13-at 1975 elĹtt, meghĂvott rendezĹkĂŠnt, 16-ot pedig azutĂĄn vitt szĂnre, hogy 1975-ben a szĂnhĂĄzunkhoz szerzĹdĂśtt. Ezek idĹrendi sorrendben a kĂśvetkezĹk: C. ConstantinâA. Rogoz: Martin Rogers felfedezi AmerikĂĄt (1953), Al. Kornejcsuk: Ukrajna mezĹin (1953), Marcel Pagnol: Topaze tanĂĄr Ăşr (1958), Konsztantin Szimonov: Egy szerelem tĂśrtĂŠnete (1959), Molière: Tartuffe (1963), FĂśldes MĂĄria: Baleset az Ăj utcĂĄban (1963), Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem (Taub JĂĄnossal kĂśzĂśsen) (1963), Pagogyin: A Kreml toronyĂłrĂĄja (1963), Paul Everac: LĂĄthatatlan stafĂŠta (1964), Camil Petrescu: ErĹs lelkek (1965), DeĂĄk TamĂĄs: Demetrius (1965), Victor Hugo: KirĂĄlyasszony lovagja (1968), PĂĄskĂĄndi GĂŠza: Tornyot vĂĄlasztok (1973), SĂźtĹ AndrĂĄs: Egy lĂłcsiszĂĄr virĂĄgvasĂĄrnapja (1975), Asztalos IstvĂĄn: A fekete macska (MĂĄrton JĂĄnossal kĂśzĂśsen) (1975), SĂźtĹ AndrĂĄs: Csillag a mĂĄglyĂĄn (1976), Eugene Gladstone OâNeill: VĂĄgy a szilfĂĄk alatt (1977), Csiki LĂĄszlĂł: Ăreg hĂĄz (1978), SĂźtĹ AndrĂĄs: KĂĄin ĂŠs Ăbel (1978), Mihnea Gheorghiu: Pathetica 77 (1978), Gorkij: Ăjjeli menedĂŠkhely (1979), Bajor Andor: Egy szĂźrke dĂŠlutĂĄn (1980), MĂłricz Zsigmond: Nem ĂŠlhetek muzsikaszĂł nĂŠlkĂźl (1980), HuszĂĄr SĂĄndor: A mennybemenetel elmarad (1981), SĂźtĹ AndrĂĄs: SzĂşzai menyegzĹ (1981), LabicheâMichel: Olasz szalmakalap (1982), LĹrinczi LĂĄszlĂł: A szeretĹ (1982), Tomcsa SĂĄndor: MĹątĂŠt (1983), VĂśrĂśsmarty MihĂĄly: Csongor ĂŠs TĂźnde (1984).
Salat-ZakariĂĄs ErzsĂŠbet, a kiĂĄllĂtĂĄs kurĂĄtora
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2015. jĂşlius 27.
DalostalĂĄlkozĂł ZĂĄgonban
Szombaton zajlott a 42. ZĂĄgoni DalostalĂĄlkozĂł. A hĂĄromszĂŠki vendĂŠgek mellett jelen volt a magyarorszĂĄgi BodajkrĂłl ĂŠrkezett vegyes kar. A meghĂvott kĂłrusok a zĂĄgoni ifjĂşsĂĄgi fĂşvĂłszenekar vezetĂŠsĂŠvel, harangzĂşgĂĄsban az iskola udvarĂĄbĂłl indultak a reformĂĄtus templomba, ahol a hangverseny zajlott.
A mindenkori zĂĄgoni dalĂĄrdistĂĄk kopjafĂĄjĂĄnĂĄl koszorĂşkkal emlĂŠkeztek elhunyt dalos testvĂŠreikre. A templom elĹtti tĂŠren a hat kĂłrus tagjai BokornĂŠ Temessy Emma vezĂŠnyletĂŠvel kĂśzĂśsen ĂŠnekeltĂŠk el GĂĄrdonyi ZoltĂĄn Tartsd meg nemzetĂźnket, Isten cĂmĹą mĹąvĂŠt. Kis JĂłzsef polgĂĄrmester, a kĂłrus tiszteletbeli elnĂśke nem lehetett jelen az esemĂŠnyen, ĂźdvĂśzlĹbeszĂŠdĂŠt BarabĂĄs TĂźnde kultĂşrigazgatĂł tolmĂĄcsolta. A templomban HĂślgyes PĂĄl Zsolt plĂŠbĂĄnos John Lennon szavaira ĂŠpĂtette mondanivalĂłjĂĄt: âIsten azĂŠrt teremtette a zenĂŠt, hogy szavak nĂŠlkĂźl tudjunk imĂĄdkozni.â DezsĹ Attila reformĂĄtus lelkipĂĄsztor megĂĄldotta a templomot megtĂśltĹ kĂłristĂĄkat, majd a Mikes Kelemen Vegyes Kar elnĂśke, Bokor GĂĄbor kĂśszĂśntĂśtte a talĂĄlkozĂł rĂŠsztvevĹit. A zĂĄgoni dalostalĂĄlkozĂł olyan kapocs, mely nemzetet tart Ăśssze, segĂti megĹrizni magyarsĂĄgunkat, kultĂşrĂĄnkat, identitĂĄsunkat â hangoztatta. Az elnĂśk olvasta fel BalĂĄzs Imre nyugalmazott zĂĄgoni plĂŠbĂĄnos ĂźdvĂśzletĂŠt. A kĂłrus rĂŠgi barĂĄtja ĂrĂĄsĂĄban kiemelte: a zenĂŠt szeretĹ ember ĂŠlete a harmĂłniĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen kiegyensĂşlyozott. ElsĹkĂŠnt a zĂĄgoni Mikes Kelemen Vegyes Kar lĂŠpett pĂłdiumra BokornĂŠ Temessy Emma vezetĂŠsĂŠvel, elĹadĂĄsukat vastapssal jutalmaztĂĄk a vendĂŠgkĂłristĂĄk ĂŠs a helyi hallgatĂłsĂĄg. Ugyanilyen sikerrel ĂŠnekelt az uzoni SzivĂĄrvĂĄny NĹi Kar (karnagy: Demeter Melinda), a barĂłti Zathureczky Vegyes Kar (AczĂŠl Zsuzsanna), a Papolci ReformĂĄtus Vegyes Kar (MĂĄrton JĂĄnos), a barĂłti Rozmaring NĹi Kar (AczĂŠl Zsuzsanna), majd a bodajki SzĂvhang Vegyes Kar (KovĂĄcsnĂŠ Nagy MĂĄrta). Vegyes repertoĂĄrt hoztak a kĂłrusok, nĂŠpdalfeldolgozĂĄsok, egyhĂĄzi mĹąvek, de hangszĂĄlat ĂŠs zenei tudĂĄst egyarĂĄnt prĂłbĂĄra tevĹ vilĂĄgi darabok is felcsendĂźltek. TĂśbb kĂłrus szakĂtott a hagyomĂĄnyos ĂŠneklĂŠssel, a dalostalĂĄlkozĂł tĂśrtĂŠnetĂŠben talĂĄn elĹszĂśr gitĂĄr, zongora, trombita kĂsĂŠretĂŠvel is ĂŠneÂkeltek. Az idĂŠn fennĂĄllĂĄsĂĄnak 25. ĂŠvfordulĂłjĂĄt ĂźnneplĹ Zathureczky Vegyes Kar rĂŠszĂŠrĹl Krizbai Imre tiszteletes lelkesen biztatta a jelenlĂŠvĹket: soha ne hagyjanak fel az ĂŠneklĂŠssel. KĂźlĂśn kĂśszĂśntĂśtte a zĂĄgoni kĂłrus vezetĹjĂŠt, akit az elmĂşlt huszonĂśt ĂŠvnyi erdĂŠlyi kĂłrusĂŠneklĂŠs nagy apostolnĹjĂŠnek nevezett. MĂĄrton JĂĄnos, a papolci kĂłrus vezetĹje az egyik darabbal Isten ĂĄldĂĄsĂĄt kĂŠrte minden kĂłrusra ĂŠs kĂłristĂĄra. A bodajkiak kĂśzĂśs ĂŠneklĂŠsre biztattĂĄk a templomban levĹket. Minden kĂłrust emlĂŠklappal tĂźntettek ki, ajĂĄndĂŠkkĂŠnt a zĂĄgoni kĂłrus elsĹ CD-hangfelvĂŠtelĂŠt kaptĂĄk meg, majd a 150 kĂłrustagot violinkulcsos mĂŠzeskalĂĄccsal leptĂŠk meg a helyiek. A bodajki kĂłrus a zĂĄgoniakkal valĂł talĂĄlkozĂĄsaikat megĂśrĂśkĂtĹ fĂŠnykĂŠpalbummal kedveskedett a vendĂŠgfogadĂłknak, majd megajĂĄndĂŠkoztĂĄk a kĂŠt ĂŠnekkar ismerkedĂŠsĂŠnĂŠl bĂĄbĂĄskodĂł ZagyvĂĄnĂŠ Rencz Katalint, Bodajk volt polgĂĄrmesterĂŠt.
A templomban Nicolae Cosneanu alpolgĂĄrmester mondott zĂĄrĂłbeszĂŠdet. Magyarul kĂśszĂśntĂśtte a kĂśzsĂŠghĂĄza nevĂŠben a kĂłrusokat, ĂŠs remĂŠnyĂŠt fejezte ki, hogy jĂśvĹben is sor kerĂźl a dalostalĂĄlkozĂłra. A szĂŠkely ĂŠs a magyar himnusz elĂŠneklĂŠse utĂĄn vonultak ki a templombĂłl. MegtekintettĂŠk a kĂłrusteremben berendezett emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄst, majd a napot a polgĂĄrmesteri hivatal ĂĄltal felajĂĄnlott kĂśzĂśs ebĂŠd zĂĄrta.
Szekulits GĂĄbor
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)
lapozĂĄs: 1-29