udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
1
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-1
NĂŠvmutatĂł:
MĂĄthĂŠ Albert
2003. szeptember 26.
Az 1944. szept. 26-i mĂŠszĂĄrlĂĄs ĂĄldozataira emlĂŠkeznek SzĂĄrazajtĂĄn. Az erdĹvidĂŠki faluban 44 ĹszĂŠn a magyarellenes rĂŠmtetteirĹl elhĂresĂźlt Maniu-gĂĄrda tagjai fejszĂŠvel lefejeztĂŠk a 21 ĂŠves Nagy SĂĄndort ĂŠs testvĂŠrbĂĄtyjĂĄt, a 25 esztendĹs Nagy AndrĂĄst. Ugyanaznap hajnalban az ĂĄldozatok hĂĄzĂĄba betĂśrĹ gĂĄrdistĂĄk otthonĂĄban lĹttĂŠk agyon a 34 ĂŠves Gecse BĂŠlĂĄt ĂŠs a 35 ĂŠves MĂĄlnĂĄsi JĂłzsefet. Az iskolaudvaron hat gyermek ĂŠdesanyjĂĄt, az 50 ĂŠves SzĂŠp AlbertnĂŠ MĂĄlnĂĄsi RĂŠginĂĄt, valamint fĂŠrjĂŠt, a 49 ĂŠves SzĂŠp Albertet, a 38 ĂŠves Elekes Lajost, a 42 ĂŠves SzĂŠp BĂŠlĂĄt, a 62 ĂŠves NĂŠmeth GyulĂĄt, a 62 ĂŠves SzabĂł BĂŠniĂĄmot ĂŠs az 51 ĂŠves NĂŠmeth IzsĂĄkot lĹttĂŠk agyon. A 38 ĂŠves TamĂĄs LĂĄszlĂłt a kivĂŠgzĂŠst vĂŠgignĂŠzni kĂŠnytelen emberek kĂśzĂŠ lĹtt sortĹąz Ăślte meg. A 49 ĂŠves Nagy D. JĂłzsefet a tĂśmegbĹl szĂłlĂtottĂĄk ki, de csodĂĄval hatĂĄros mĂłdon a fĂŠrfinak "csak" a fogsorĂĄt zĂşzta szĂŠt a lĂśvedĂŠk, kĂŠsĹbb sĂŠrĂźlĂŠseibĹl felĂŠpĂźlt, ĂŠs 1955-ben hunyt el. Az akkori romĂĄn kĂśzigazgatĂĄs bejegyzĂŠsei szerint az ĂĄldozatok "hĂĄborĂşs balesetet szenvedtek". A Maniu-ĂśnkĂŠntesek 1944. Ĺszi magyarellenes hadjĂĄratĂĄnak elsĹ ĂĄllomĂĄsa volt SzĂĄrazajta.1944. szept. 4-ĂŠn egy visszavonulĂł nĂŠmet utĂłvĂŠd a falu hatĂĄrĂĄban tĹązharcba keveredett a tĂşlerĹvel elĹrenyomulĂł romĂĄn sereggel. Az ĂśsszetĹązĂŠsnek nĂŠhĂĄny - emlĂŠkezĹk szerint 13 - romĂĄn katona esett ĂĄldozatĂĄul, ezt toroltĂĄk meg a szĂĄrazajtai magyarokon olyan tanĂşk vĂĄdja alapjĂĄn, akik a katonai csetepatĂŠ sorĂĄn pincĂŠkbe bĂşjva vĂĄrtĂĄk a harc vĂŠgĂŠt. A kĂŠsĹbbi persorozaton maguk a romĂĄn tisztek sem ĂĄllĂtottĂĄk egyĂŠrtelmĹąen, hogy csapataik vesztesĂŠget szenvedtek, ha igen, milyen mĂŠrtĂŠkĹąek voltak azok, illetve terheli-e felelĹssĂŠg emiatt a magyarokat. Egy szemtanĂş szerint viszont a feketelista mĂĄr a szeptember 4-i katonai ĂźtkĂśzet elĹtt kĂŠszen ĂĄllt. Ăjabb levĂŠltĂĄri forrĂĄsok tanĂşsĂtjĂĄk, hogy a kivĂŠgzĂŠs elĹtt SzĂĄrazajtĂĄra mĂĄr visszatĂŠrt romĂĄn csendĹrsĂŠg is aktĂv szerepet vĂĄllalt a kivĂŠgzendĹk ĂśsszegyĹąjtĂŠsĂŠben, az otthonĂĄban agyonlĹtt kĂŠt ĂĄldozat esetĂŠben pedig a gyilkossĂĄg helyszĂnĂŠn is jelen voltak a belĂźgyiek. Az akkor nagyon fiatal NĂŠmeth Ăkost ĂŠdesapjĂĄval ĂśsszekĂśtĂśzve vezettĂŠk a puskacsĂśvek elĂŠ. Ăgy szabadult meg, hogy az egyik falubeli romĂĄn fiatalember tanĂşsĂtotta: ĂĄrtatlan. ĂdesapjĂĄt, NĂŠmeth GyulĂĄt agyonlĹttĂŠk. Ifjabb Nagy GyulĂĄt maga Gavrila Olteanu, a Maniu-gĂĄrdĂĄk parancsnoka akarta fĹbe lĹni. A mellette ĂĄllĂł szĂĄrazajtai romĂĄn fiatalember, BerszĂĄn Domokos (Barsan Dominic) kĂśzbeszĂłlĂĄsa mentette meg. Ifjabb Nagy GyulĂĄt ĂŠs ĂŠdesapjĂĄt elengedtĂŠk. A szintĂŠn "halĂĄlra ĂtĂŠlt" MĂĄthĂŠ Albertet egy gĂĄrdista vallomĂĄsa szabadĂtotta meg. A szemtanĂşk, illetve a hozzĂĄtartozĂłk szerint az ĂĄldozatoknak korĂĄbbi, vĂŠlt vagy valĂłs sĂŠrelmekĂŠrt kellett fizetniĂźk.A vĂŠrengzĂŠs mĂĄsnapjĂĄn gyĂĄszszertartĂĄs nĂŠlkĂźl kellett eltemetni a legyilkoltakat. Az elsĹ megemlĂŠkezĂŠs 1990. szeptember 26-ĂĄn volt, amikor a jelkĂŠpes temetĂŠsen Bartalis SzĂŠlyes PĂĄl szĂĄrazajtai lelkĂŠsz mondott imĂĄt az elhunytakĂŠrt. /BenkĹ Levente: SzĂĄrazajtĂĄn nem felejtenek. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), szept. 26./
lapozĂĄs: 1-1