Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 90 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90

Névmutató: Magyar Bálint

1995. november 15.

Borbély Zsolt Attila írásában kifejtette, hogy a magyarországi pártok közül "az egyetlen párt, mely esetében a nemzetellenes indíttatás kitapintható, az a Szabad Demokraták Szövetsége." Borbély a kisebbségi politikát emeli ki. Az SZDSZ eddig hivatalosan támogatta a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit, bár Magyar Bálint Szegeden arról beszélt, hogy "a kisebbségi magyarság autonómiatörekvései elszakadásképes állapotba kívánják hozni az egyes magyarlakta területeket, amivel csak ez egyes magyarországi politikai erők malmára hajtják a vizet", vagy Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaságban az autonomizmust "alkotmányos államaink elleni támadással" azonosította, az összmagyarság problémáját pedig Össz-Turkesztánhoz, Nagy-Szerbiához és "miegyébhez" hasonlította. Most az SZDSZ politikát választott: a Liberális Internacionálé nov. 3-5-i ülésére beterjesztett határozati javaslatában az SZDSZ föllép többek között az autonómia és a kollektív jogok ellen. Az SZDSZ tehát felvállal a határon túli magyarság érdekeivel ellentétes politikai vonalvezetést. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./

1996. január 3.

Révész Sándor reagált Borbély Zsolt Attila írására. Visszautasítva az SZDSZ-t ért kritikát, megmagyarázta, hogy az SZDSZ mindig a kollektív jogok alapján állt, ezért szerinte lényegtelen, hogy néhány szabaddemokrata politikus nézetei ettől eltérőek. Révész Sándor ugyancsak megmagyarázta Magyar Bálint kijelentését, aki kirohant a területi autonómia ellen, továbbá Tamás Gáspár Miklós cikkében /Heti Világgazdaság, 1992. aug. 29./ nem az összmagyarság problémáját hasonlította Össz-Turkesztánhoz, hanem "azoknak a fogalomhasználatát utasította el, akik csak etnikai-kulturális közösségekben gondolkodnak, a politikai közösségek létezéséről nem vesznek tudomást. Tamás Gáspár Miklós a regionalizmust, az autonomizmust azonosította a "neonacionalista népforradalom" törekvéseivel. Révész Sándor elutasította azt, hogy az SZDSZ nemzetellenes lenne. /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Előzmény: 1995. év/2132. sz. jegyzet /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. nov. 15./

1996. január 22.

Jan. 22-én ülésezett Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A napirenden szerepelt az állami költségvetésből az RMDSZ-nek juttatott és a saját kiadványok támogatására szánt összeg elosztási kritériumainak kidolgozása, az RMDSZ személyi elvű autonómiája részletes kidolgozásának ütemterve. Náznán Jenő gazdasági alelnök a Székelyudvarhelyen jan. 13-án tartott privatizációs tanácskozásról tájékoztatott, áttekintették az oktatással és a művelődéssel kapcsolatos problémákat, amelyeket az RMDSZ küldöttsége jan. 24-én Budapesten szándékozik megvitatni Magyar Bálint művelődési- és közoktatási miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23., 702. sz./

1996. január 24.

Jan. 24-én Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta Markó Béla, az RMDSZ elnöke vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József művelődési alelnök. A találkozón felmérték, hogy a magyar állam miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését, hogy szolgálja a támogatás a magyar kisebbség megtartó erejét. Szóba kerültek a tankönyvtámogatás, a pedagógusképzés, a módszertani központok segítésének kérdései, a rész- és posztgraduális képzés, a távoktatás, a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény megkötésének szükségessége és a magyarországi könyvek romániai terjesztése. A sajtótájékoztatón Markó Béla jónak értékelte a magyar támogatási rendszer alapelveit. Elmondta, hogy az RMDSZ politikai támogatást vár a magyar kormánytól a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 25., 704. sz./ Az RMDSZ köszönettel fogadta, hogy a magyar kormány 30 százalékkal növeli a határon túli magyarság kulturális támogatására szánt összeget. Ez is bizonyítja, hogy valóban odafigyelnek ránk. Még akkor is fontos ez az emelés, ha voltaképpen csak a tavalyi összeg reálértékét biztosítja - nyilatkozta Kötő József a Magyar Hírlapnak, a megbeszélés után. /Magyar Hírlap, jan. 27./

1996. január 25.

Az RMDSZ-küldöttség /Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető alelnök, Kötő József művelődési alelnök/ budapesti látogatása alkalmával jan. 25-én találkozott Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta a Markó Béla elnök vezette RMDSZ-delegációt. A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a magyar állam anyagi támogatásának az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését kell segítenie. Magyar Bálint elmondta azt is, hogy az előzőévhez képest reálértékben is jelentősen nőtt a magyar kultúrnemzet részét képező erdélyi magyarság támogatására szánt összeg. A miniszter a közoktatás területén három célt nevezett meg: úgymint a tankönyvtámogatási programok, a pedagógusképzés, valamint a módszertani központok segítése. A felnőttoktatás terén a rész-, a posztgraduális- képzésre, valamint a távoktatás támogatására helyezik a hangsúlyt. Radó Péter, az MKM civil kapcsolatok igazgatóságának vezetője elmondta: februárban Bukarestben ismét összeül az a magyar-román szakértői vegyes bizottság, amely megvizsgálja, hogy a román tanügyi törvény mennyiben felel meg az európai normáknak, illetve hogyan érinti a romániai magyar kisebbség helyzetét. /Markó Béla vezette RMDSZ-küldöttség megbeszélése Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

1996. március 9.

Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét adományozta Tompa Miklós rendezőnek és színészpedagógusnak a marosvásárhelyi Székely Színház megalapításának 50. évfordulója alkalmából. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Farkas Ibolya, Győrffy András, Kárp György, Lőrinczy Ilona, Mózes Erzsébet, Szabó Duci és Tamás Ferenc színművészeket, továbbá Kincses Elemér rendezőt és Nagy Sándor kellékest a Pro Cultura Hungarica emlékplakettel tüntette ki. Az emlékplaketteket és a kitüntetést márc. 9-én Marosvásárhelyen Inkei Péter helyettes államtitkár adja át. /50 éves a Székely Színház Kitüntetések az évforduló alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1996. március 22.

Ugyancsak márc. 22-én Magyar Bálint magyar művelődési miniszter Budapesten találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Béres Andrással, az RMDSZ oktatási alelnökével. Véleményt cseréltek a határon túli kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel kapcsolatos elképzeléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./

1996. május 8.

Korábban, 1989-1990-ig a volt szocialista országok egy 1975-ös prágai egyezmény alapján szinte minden diplomát kölcsönösen elismertek, tájékoztatott dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Ösztöndíj Központjának főtanácsosa, akinek szakterülete a romániai diplomák magyarországi honosítása, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez tartozó magyar-román kapcsolatrendszer. Magyarországon éppen ez a központ vizsgálja először, hogy a diplomát kibocsátó intézmény államilag elismert felsőfokú oktatási intézmény-e, ezt követi a szakképesítés elismerése. Romániában ez kizárólag az Oktatási Minisztérium illetékessége. A túlzott ottani központosítás megnehezíti az eljárást. Gondot okoz az is, hogy Magyarországon az óvónőképzés főiskolai szintű, Romániában viszont ezt a pedagógiai középiskolák végezték, nemrég posztliceális képzéssé változtatták. - A magyar fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésre, de hiába, így Mádl Ferenc romániai útján, Fodor Gábor sem ért el semmit. - Az RMDSZ-nél 219 1994/95-ös tanévben Magyarországon végzett kérte diplomája honosításához a segítséget, közülük ez csak negyedüknek sikerült. - Az RMDSZ küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint művelődési miniszternek, hogy a román fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt. Májusban román szakemberek delegációja érkezik Budapestre, ebben az ügyben. /Új Magyarország, máj. 8./

1996. június 2.

Kisvárdán jún. 2-án nyílt meg a Határon Túli Magyar Színházak VIII. fesztiválja, melyen megjelent Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. A miniszter ismertette az elképzeléseket: a jelenlegi 16-20 millió forintos támogatást 70-80 millióra szeretnék növelni. Hangsúlyozta, hogy az anyaországnak kötelessége a határon túli színházak segítése, bár a színházak fenntartását nem vállalhatja át. Az első napon a kolozsvári Puck Bábszínház és a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozata lépett fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1996. június 7.

Jún. 7-én Budapesten Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, valamint Viorel Marginean román kulturális miniszter aláírta az 1998-ig szóló magyar-román kulturális munkatervet. A dokumentumban a felek megkülönböztetett figyelmet szentelnek a két országban élő kisebbségek kulturális igényeinek kielégítésének. A felek negyedévenként megbeszélést tartanak a konkrét ügyekről és a megoldandó problémákról, támogatják a kisebbségek történetét bemutató kiállítások kölcsönös rendezését. Magyar Bálint hangoztatta, hogy a magyar tervezet kimunkálásakor a tárca messzemenően figyelembe vette a magyarországi románság és a romániai magyarság legitim szervezeteinek javaslatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1996. augusztus 12.

Egerben aug. 12-én megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, Pomogáts Béla tartott elnöki beszámolót, kifejtette, hogy mindig az egyetemes magyar kultúra és a határok fölött érvényesülő nemzeti stratégia érdekeit tartották a szemük előtt. Tabajdi Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság munkájában meg kell találni az arányokat a nyugati és a kárpát-medencei magyarság között. Bárczi Géza-emlékéremmel jutalmazták Péntek János kolozsvári egyetemi tanárt és Szathmári István professzort. Vitaindító előadást tartott Nagy Károly /USA/, Gál Sándor /Felvidék/, Kötő József /Erdély/ és Dudás Károly /Vajdaság/. /Magyar Nemzet, aug. 13./ Pomogáts Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: felmerült benne, hogy a konferenciát pénzhiány miatt le kell mondani, de voltak, akik a tanácskozást megmentették: Tabajdi Csaba államtitkár egymillió forinttal, Magyar Bálint kultuszminiszter másfél millióval támogatta a konferenciát. /Magyar Hírlap, aug. 13./

1996. augusztus 12.

1996. december 10.

Dec. 10-én Budapesten Magyar Bálint művelődési miniszter átadta a Pro Humanitate et Libertate kitüntetéseket. A díjazottak között volt Antal Árpád, a Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára és dr. Janics Kálmán szlovákiai magyar orvos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Janics Kálmán A hontalanság évei /Bern, 1979/ című munkájában az 1945-1948 közötti csehszlovákiai magyarüldözésről, a jogfosztottság időszakáról írt dokumentumkötetet, könyvéhez Illyés Gyula írt előszót.

1996. december 21.

Dec. 20-án Szovátán tartotta soros elnökségi ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Napirenden az ezer éves magyar iskolai oktatásra emlékezve a díjazott magyar pedagógusok névjegyzékének véglegesítése, továbbá az aktuális érdekvédelmi kérdések szerepeltek. Asztalos Ferenc ismertette parlamenti oktatási bizottsági alelnöki beosztásával járó feladatait. Másnap, dec. 21-én díszoklevéllel tüntettek ki kiváló munkásságuk elismeréseként negyven pedagógust. A díszokleveleket Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke nyújtotta át. Végül Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatási miniszter nevében Egyed Albert főosztályvezető Pro Cultura Hungarica emlékéremmel tüntette ki Lászlófy Pált, az RMPSZ tevékenységének megszervezéséért. /Közoktatás (Bukarest), 1997. jan. - VIII. évf., 1. sz./

1997. február 18.

Kelemen Hunor újonnan kinevezett művelődési államtitkár Román Viktor Romániából Franciaországba települt szobrászművész Budapesten febr. 21-én megnyílt kiállítására Budapestre érkezett. Találkozott Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel is, áttekintették azokat az oktatási és kulturális feladatokat, amelyek a két ország előtt állnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

1997. március 10.

Az új román kormány teljesíteni akarja a programjában leírtakat. Az első lépéseket már megtették, így például anyanyelvükön felvételizhetnek a tanulók szakiskolákban és gimnáziumokban, akkor is, ha tanulmányaikat román nyelven folytatják, jelentette ki Virgil Petrescu oktatási miniszter Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján. A Bolyai Egyetem létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása az egyetemen, de ehhez szükség van a kolozsvári egyetem beleegyezésére is. Magyar Bálint arról adott tájékoztatót, hogy júniusban Bukarestben aláírják a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezményt. Előrelépés az egyetem ügyében, mondta, hogy miközben jelenleg csak magyar csoportok vannak, a későbbiekben magyar tagozat alakulna a tanárképzés, illetve a magyar kultúrához és művészetekhez kapcsolódó szakok esetében. Azt is meg kell beszélni, hogy mikor indulhatnak magyar nyelvű kurzusok más romániai egyetemeken is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1997. április 27.

A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./

1997. május 31.

Másodszor rendezték meg Budapesten /máj. 30-31-én/ a Magyarország 2000, Magyarország képe a nagyvilágban című tanácskozást ismert hazai és külföldi részvevőkkel. Külföldről százötvenen jöttek el az eszmecserére. Idén a központi téma volt Magyarország euroatlanti integrációjának elősegítése és a külföldön élő magyarság kapcsolata az anyaországgal, a modernizációs feladatok tükrében. Horn Gyula miniszterelnök megnyitójában széthúzás helyett magyar összefogást sürgetett. A külvilág elismeréssel adózik Magyarország szomszédságpolitikája iránt, mondta, a magyar-román alapszerződés történelmi esélyt kínál a romániai magyarság helyzetének javítására. A kormányfő köszönetet mondott az RMDSZ jelenlévő képviselőinek a nehéz folyamatban tanúsított együttműködésért. - Szabó István filmrendező kifejtette: az Európai Uniót egyetlen tagállamában sem fordul elő, hogy magánkézbe adják a nemzeti értéknek számító értékeket, ezért is fontos, hogy Magyarországon is megóvják ezeket az értékeket. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter hangsúlyozta, hogy az Internet korában eltűnnek a földrajzi távolságok és a virtuális közösségek nem ezen és jórészt nem is nyelvi alapon szerveződnek. Thomas Schreiber professzor és újságíró tényként állapított meg, hogy a szocialista-liberális kormánynak sem sikerült egy kellően átgondolt, külföld felé irányuló tájékoztatási politikát kialakítani. - A konferencia a következő négy szekcióban folytatta munkáját: Magyarország euroatlanti integrációja, Magyarország képének alakulás a különböző országokban, /ezt javításra szorulónak látták/, a magyar tudományos kultúra terjesztése, a kárpát-medencei magyarság és a nyugati magyarság kapcsolata az anyaországgal. Ez utóbbi szekció munkájáról Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: Magyarországnak egy eurokonform kisebbségpolitika feladatrendszerét kell kidolgoznia. Nem tartotta megfelelőnek a nyugati magyarság és az anyaország kapcsolatát, a kommunikáció erősítésének eszközeként az Internet és a Duna Televízió szerepét jelölte meg. Horn Gyula zárszavában rámutatott arra, hogy a határon túli magyarság boldogulását az anyaország nem tudja biztosítani, erre csak az ottani hatalom képes. Csak azzal segíthetünk, hogy jó viszont tartunk fenn a szomszédos államokkal, a nemzetközi fórumokon képviseljük érdekeiket, támogatjuk képzésüket és egyházaikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2, 3./

1997. június 5.

Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter jún. 6-án négynapos hivatalos látogatásra Romániába utazik. Útjára elkíséri Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Egyed Albert, a minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője is. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1997. június 6.

A magyar közvélemény nagy része megelégedéssel nyugtázta a Vatikán és a magyar állam szerződését, amelyet a felek rövidesen aláírnak. A konkordátumot megkötő kormánykoalíció kisebbik pártja azonban mindent elkövet azért, hogy ne jöjjön létre a szerződés. Debrecentől Tatabányáig plakátok jelennek meg , szerzőjük ismeretlen. A hatalmas plakát Kossuth Lajos azt üzente felirattal Kossuthnak egy 1893-ban írt leveléből idézett: "Én a hazaárulással kapcsolatos merényletnek tartom azt, ha a magyar katolikus klérus akármely oly kérdésben, amely a magyar törvényhozás ellenőrzése alatt álló kormány akárminő tettének megbírálására tartozik, a római pápától kér utasítást." - Érdekes módon nemrég - széles sajtónyilvánosság közepette - szervezet alakult, amely kilencvenkét iskolaigazgató aláírásával felszólítja a miniszterelnököt, tárgyalja újra a Vatikánnal való szerződést. Furcsa véletlen, hogy Magyar Bálint művelődési miniszter /SZDSZ/ részletesen tájékoztatta az önkormányzati iskolaigazgatókat a konkordátumról. - A minderről beszámoló újságíró a minisztertől szeretett volna felvilágosítást kérni. Helyette azonban a sajtófőnök közölte: a minisztérium nem foglalkozik civil szervezetek tevékenységének megítélésével. /Magyar Bertalan: Kitérő minisztériumi válasz. Országszerte terjednek a Vatikán-ellenes feliratok. = Új Magyarország, jún. 6./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90