udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
61
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61
Névmutató:
Makó Zoltán
2008. március 12.
A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szenátusa Makó Zoltán egyetemi docenst nevezte ki a csíkszeredai Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánjának. Bakacsi Gyula eddig csak ideiglenesen töltötte be a kar vezetői tisztségét, a döntés értelmében ezentúl az Üzleti Tudományok tanszékét fogja vezetni. A napokban történt az egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Gazdaság szakának végleges akkreditációra vonatkozó felülvizsgálata. Szép Sándor rektor-helyettes elmondta, a Bukarestből kinevezett bizottság nagyjából rendben találta a látottakat, a végleges döntésre várni kell. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./2008. július 10.
Olyan tanárok oktatnak főállásban a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain, akik emellett Magyarországon is „teljes műszakot” vállalnak, szintén felsőoktatási intézményben. Ennek nincs jogi akadálya, a Sapientiát pedig segíti szakjai akkreditálásában. Fontos akadályok hárultak el a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem két csíkszeredai szakának akkreditációja elől, közölte Makó Zoltán a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja: az agrár- és élelmiszer-ipari, illetve könyvelés és gazdálkodási informatika szakon rendeződött a magyarországi oktatók helyzete: a tanárok már főállásban dolgozhatnak az intézményben. „Így most már elmondhatjuk, hogy oktatóink 73 százaléka főállású, 23 százalékuk pedig legalább docens” – magyarázta Makó. Az akkreditáció egyik legfontosabb feltétele, hogy legalább 50 százalékban főállású tanárok oktassanak a szakon, s legkevesebb 20 százalékuknak docensi vagy professzori titulusuk legyen. A Sapientia csíkszeredai szakjain júniustól három magyarországi oktató tanít főállásban. Egyikük, Bakacsi Gyula az üzleti tudományok tanszék vezetője is. /Cs. P. T. : Egy oktató két főállásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2008. szeptember 16.
Megtartották a Sapientia – EMTE csíkszeredai karain a 2008–2009-es tanév megnyitóját. Az idén meghirdetett 450 helyre beiratkozott 326 elsőéves letette az esküt. – A Sapientia–EMTE négy akkreditált szakából három Csíkszeredában található, terveink szerint ebben az oktatási évben benyújtjuk az egyetem akkreditációs kérelmét is – mondta megnyitóbeszédében Szép Sándor rektor-helyettes. Ahhoz, hogy az egyetemi oktatók munkája ne váljon rutinná, szükség van a diákság hatékony közreműködésére, segítségére – vélekedett Biró A. Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja párhuzamot vont a saját és a mostani elsőéves diákok számára rendezett megnyitóünnepség között. /Kozán István: Évnyitó a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./2008. október 2.
Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2009. július 10.
A hazai egyetemek sem hosszú, sem rövid távon nem számolnak a demográfiai tényezőkkel. Az egyetemeken belüli fakultások nem állnak párbeszédben egymással, és egyetemközi egyeztetés sincs – vélik az oktatók a jövő héten kezdődő egyetemi beiratkozásokról és felvételikről. Az előrejelzések szerint az idén 40 százalékkal kevesebb diák jelentkezik az erdélyi magyar egyetemekre, mint a legutóbbi években. A demográfiai hullámvölgyet sajátosan ellensúlyozza az, hogy miközben a gyermeklétszám látványosan csökken, egymással rivalizálva fejlődnek és terjeszkednek a romániai magyar egyetemek és főiskolák. Az idén még lesz elég hallgató ahhoz, hogy az egyetemi helyek többségét elfoglalják. Öt évvel ezelőtt alig hatezer friss magyar érettségizővel számolhattak az egyetemek, és az akkori egyetemi kapacitás ennek a nagyságrendnek felelt meg. Idén valamivel több, nyolc és félezer magyar diák jelentkezett érettségire. Azért nem csökken az érettségizők száma, magyarázta Péntek János egyetemi tanár, mert közben megváltozott a tanügyi rendszer. A kötelező nyolcosztályos képzést tízosztályosra emelték, a fennmaradó két évet pedig, az érettségiig, többen vállalják. Ezzel esélyt kapott az erdélyi magyar felsőoktatás is. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem rektora szerint nincs esélye a kis egyetemeknek, terjeszkedni kell. Makó Zoltán dékán, a Sapientia csíkszeredai karának vezetője elmondta, Csíkszeredába általában csak háromszéki és Hargita megyei diákok jelentkeznek, időnként érkezik néhány hallgató Maros megyéből. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kancellárja szerint általános tendencia, hogy a PKE-t egyre inkább a partiumi megyékből származó hallgatók választják. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese elmondta, a BBTE idén is 1100 államilag támogatott helyet biztosít a magyar hallgatók részére. A kolozsvári egyetem igyekszik elébemenni annak a regionális vákuumnak, amit a nem tradicionális erdélyi egyetemközpontok jelentenek: idén felvételiközpontot hoztak létre Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön is. Marosvásárhelyen, Hollanda Dénes dékán szerint a kommunikáció és közkapcsolatok szak örvend a legnagyobb népszerűségnek, noha az egyetem a műszaki képzés legváltozatosabb kínálatát biztosítja a hallgatóknak. Idei újdonság Marosvásárhelyen a fordítói szak. Kolozsváron lesz várostudományi szak a szociológia karon, a Partiumi Keresztény Egyetem magiszteri képzése multikulturális és interkulturális, valamint európai szociálpolitikai képzést is kínál azoknak, akik Nagyváradon kívánják tovább képezni magukat. /Parászka Boróka, Sipos M. Zoltán, Totka László: Ádáz harc a diákokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2009. augusztus 25.
Őszi felvételi vizsgát hirdet augusztus 31. és szeptember 3. között a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Kara Csíkszeredában. Ez a kar már 2001-ben, a Sapientia indulásakor megalakult Csíkszeredában. Az eddigi években a tandíjmentes helyek mindig beteltek, de még ezenfelül a tandíjköteles helyekre is számottevő jelentkezés volt tapasztalható. Idén még a tandíjmentes helyeket sem sikerült betöltenünk, tájékoztatott Makó Zoltán dékán. Makó Zoltán elmondta, a Gazdaság- és Humántudományok Karán 2008-ban a könyvelés és gazdálkodási informatika, illetve a román–angol szak akkreditációs kérelmét hagyták jóvá, ez idén az általános közgazdasági szakkal bővült. Egyébként a Sapientiáról az utóbbi két évben összesen kilenc szak akkreditációs kérelmét fogadták el. A Sapientia benyújtotta az intézmény akkreditációs kérelmét is. A diákoknak román nyelven kell elkészíteniük az államvizsga-dolgozatukat, és románul kell megvédeniük a szakdolgozatot. A Sapientia szenátusának határozata értelmében évente egy tantárgyat románul oktatnak, hogy a diákjaink elsajátíthassák a román szakkifejezéseket is. Mellesleg az idei 59 államvizsgázóból mind az 59-nek sikerült a vizsgája, dicséretet is kaptak a temesvári vizsgáztatóktól a diákjaink alapos felkészültségéért. /Jánossy Alíz: Várja a szakma a sapientiásokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./2010. március 1.
Bővül a csíkszeredai Sapientia –EMTE
Új szakokat hirdetne és a Budapesti Corvinus Egyetemmel partnerségben mesteri képzést indítana a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredában. Mint a felsőoktatási intézmény vezetői elmondták, a diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra.
Fejlesztenek. Idén három újabb szak diákjai kezdik a tanévet Csíkszeredában. Az érdeklődők körében végzett felmérés, illetve a munkaerő-piaci viszonyok mentén döntött a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2010/2011-es tanévtől induló új szakokról – derült ki a felsőoktatási intézmény vezetői által tartott hétvégi csíkszeredai sajtótájékoztatón.
„Nem az a fő szempont egy új szak meghirdetésekor, hogy legyen elfoglaltságunk, hanem az a legfontosabb, hogy a szak, illetve az ott képzett szakemberek iránt egyaránt legyen kereslet” – magyarázta Elek Sándor, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánhelyettese, egyetemi docens.
Mint elhangzott, a közvélemény-kutatás kiértékeléséből kialakult statisztikában megjelenő igények alapján az egyetem a Gazdaság- és Humán Tudományok Karán a nyári felvételin három újabb szakkal várja az érdeklődőket. „A diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra” – részletezte Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánja.
Mint tájékoztatott, a három új szak indításához szükséges iratcsomókat már összeállították, a hét elején nyújtják be a Román Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez. Megtudtuk, idén a gazdasági szakokra jelentkezőknek nem kell felvételin bizonyítaniuk rátermettségüket, a gimnáziumban, valamint az érettségin elért eredmények alapján állítanak rangsort. A román nyelv és irodalom, valamint angol nyelv és irodalom szakon viszont a korábbi évekhez hasonló vizsgára számíthatnak a jelentkezők.
Noha sokan azért nem választják a Sapientiát felsőfokú tanulmányaik elvégzésének helyszínéül, mert az egyetemet még nem akkreditálták, az intézmény vezetői szerint ez nem lehet ok a távolmaradásra. Egyetemi szinten már kilenc, ebből Csíkszeredában négy szak hivatalosan elismert. A végzős hallgatók pedig attól függően, hogy milyen tanszéken fejezik be tanulmányaikat, különböző városokban található akkreditált egyetemek vizsgaközpontjaiban államvizsgázhatnak.
Az intézményi akkreditáció hiánya akadályozta meg mostanáig a mesterképzés beindítását is a Sapientia karain. A 2010/2011-es egyetemi évtől azonban a csíkszeredai kar a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve vezetés és szervezés, azaz menedzsment szakon útjára indíthatja a képzést. „Tekintettel arra, hogy a Sapientia-EMTE még nem kapta meg az intézményi akkreditációt, nem indíthat önállóan mesteri képzést, de a jó kapcsolatnak köszönhetően megkaptuk a szükséges jóváhagyást is a felsőbb szervektől” – tájékoztatott Elek Sándor. Mint részletezte, a magyarországi egyetemmel való partnerség keretében a Sapientia továbbtanulási lehetőséget biztosíthat akár más egyetemet végzett diákoknak is.
Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2011. február 18.
Kitiltotta a Sapientia a Nemzetmentő Szabadegyetem előadását
Együtt a magyar nemzet túléléséért címmel tartott volna előadást Csíkszeredában szombaton délután Posta Imre, a Köztársasági Őrezred volt pszichológusa. A Székely-magyar Nemzetmentő Szabadegyetem keretében szervezett rendezvénynek végül más helyszínt kellett biztosítani, ugyanis a Sapientia Egyetem kitiltotta épületéből a szervezőket.
A rendezvény helyszíneként a Sapientia EMTE csíkszeredai épülete szerepel, ami téves. Egy félreértés következtében hirdették meg így az előadást, ugyanis egy tanárkollégánk a saját nevére foglalt termet az épületben, és ezért nem derült ki az egyetem vezetősége számára, hogy miről van szó – tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Makó Zoltán.
A Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja közleményében egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetem vezetése, az intézmény szabályzata alapján, minden hasonló rendezvénytől elhatárolódik, majd az említett paragrafust is idézi: „Az EMTE akadémiai közössége távol tartja magát bármiféle pártpolitikai tevékenységtől. Az egyetem kizárólag az oktatást és a tudományos kutatást szolgálja, és nem lehet politikai pártok céljait szolgáló megnyilvánulások színtere. Az egyetem tevékenységében a politika csak a tudományos elemzés tárgyát képezheti” – közölte az intézményvezető.
Kőfalvi: Nem tudjuk, mi áll a háttérben
Volt már hasonló jellegű történés a Sapientia Egyetemen, akkor, ha jól tudom, Bayer Zsolt előadását tiltották ki – fogalmazott érdeklődésünkre Kőfalvi Tímea, az előadás egyik szervezője. Elmondása szerint nem ismeri sem az egyetem vezetőségét, sem a felsőbb érdekeket, nem tudja, milyen háttérdolgok befolyásolják a határozatokat. „Nem méltányos az eljárás, főleg így, hogy az előadás előtt 24 órával történik. Ez nem volt szép a részükről. Az esetet minősíteni nem szeretném” – említette a döntéssel kapcsolatban a szervező. Azt is megtudtuk tőle, az előadás helyszíne végül a Szakszervezetek Művelődési Háza lesz, az időpont ugyancsak szombat, 17 óra.
Miről szól az előadás?
Az eseményt hirdető plakát szerint Posta Imre olyan tényeket mond ki, amelyeket más nem mer, olyan témákat feszeget, amelyeket a médiában a mai napig elhallgatnak a magyarok elől. Erdélyben és Magyarországon az élet napról napra nehezebb, egyre többen maradnak lakás és állás nélkül, kényszerülnek külföldre, egyre kevesebben tudják fizetni a számlákat. Miközben a kormányok ígérnek, a változás nem jön el. Bábok ülnek a román és a magyar kormány élén? A „nemzeti érzelműek” valóban a nemzetért dolgoznak, vagy a nemzet ellen? – írják a szervezők, akik szerint az előadásból többek között a további kérdésekre is válaszokat kapunk: kiknek az érdeke a megtévesztés és a manipuláció, az erkölcsi lezüllesztés, az országok, magánszemélyek eladósítása és a gazdaság destabilizálása? Vajon lejárató kampány folyik a világban a katolikus vallás ellen? Miért van ilyen nehéz helyzetben a mezőgazdaság? Miért olyan fontos most az összetartozás erősítése?
Rédai Botond, Székelyhon.ro2011. március 5.
Négy bőséges esztendő az ínségesek után
Az eddigi egymilliárdról kétmilliárd forintra növeli idéntől a magyar kormány a Sapientia – EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem közös éves költségvetését – ígérte meg egy csíkszeredai kari tanácsi ülésen Magyarország kormányának megbízottja. A pluszösszeget kizárólag beruházásokra lehet költeni: Csíkszeredában például teljesen új arculatot kap az egyetem épülete, amelynek tetőterét is beépítik.
Az évről évre egyre szűkösebb költségvetési esztendők után úgy tűnik, a következő négy esztendő meghatározó lesz a Sapientia egyetem életében.
„A magyar kormány megígérte, hogy 2011-től legalább négy esztendőn át az eddigi évi egymilliárd forintról a duplájára emeli a támogatását. Ez azt jelenti, hogy a következő négy évben már kétmilliárd forintból (több mint 31 millió lejből) gazdálkodhat a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem” – újságolta megkeresésünkre Makó Zoltán, a Sapientia Egyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja. A pénz elköltése szempontjából a magyar kormány csupán egyetlen elvárással él: a működési költségeket nem szabad emelni, a plusz forint-százmilliókat pedig kizárólag beruházásokra költhetik. Négy év alatt Csíkszereda több mint félmilliárd forinthoz, vagyis megközelítőleg kétmillió euróhoz juthat – az összegből három nagyobb beruházást kiviteleznének.
Hőrehabilitáció és új arculat
Makó szerint jelen pillanatban a legfontosabb feladatnak tekintendő – és ezzel az egyetem mindkét kara egyetért – az épület elavult fűtéshálózatának teljes kicserélése. A harminc esztendővel ezelőtt épített egykori szálloda minden ablakát, ajtaját, fűtőtestjét lecserélnék, továbbá az épület külső szigetelést is kapna.
„A szigeteléssel egy időben az épület mostani külső falával párhuzamosan még egy falat építtetnénk, a két fal között pedig maradna egy 10–15 centiméter vastagságú levegőrés, ugyanis ez a módszer az egyik legjobb hőszigetelési technika” – magyarázza az első hallásra gigantikusnak tűnő elképzeléseket Makó, aki szerint ezekkel a munkálatokkal a fűtésköltségek a mostani felére csökkennének, ráadásul az egyetem épületének „szocreál” képe is megváltozna. „Hangsúlyozom, egyelőre csak elképzelésekről beszélünk. Az viszont szinte biztos, hogy mi egy, az Európai Unióban B1 típusúnak nevezett hőháztartású épület kialakításán gondolkodunk, közepesnek mondható kivitelezési ráfordítással. Most várjuk az előtanulmány elkészítésére a javaslatokat, hogy megtudhassuk, az említett beruházások mekkora összegbe fognak kerülni. A következő fázis a tervek meghirdetése lenne, majd számításaink szerint jövő év közepétől kezdődhet a tulajdonképpeni munka”. Ezekkel a beruházásokkal egy időben feljavítanák a bentlakásszobákat és a vendégtanári szobákat, a tanszékeken pedig intézetszerű oktatói felületeket is kialakítanának: gyakorlatilag minden tanszéken lenne egy nagy közösségi terem, ahonnan több kisebb – legtöbb négy tanár számára használható – helyiség nyílna.
Beépítenék a tetőteret
Tervben van egy úgynevezett hetedik szint kialakítása is, vagyis az egyetem mintegy kétezer négyzetméteres tetőterét teljesen beépítenék. „Itt a diákok számára közösségi termeket alakítanánk ki, ahol majd rendezvényeket lehetne szervezni. Emellett helyet kapnának kisebb tanulószobák is, amelyeket ugyancsak a diákok használhatnának. Ezek nem osztálytermek lennének” – sorolja a dékán, aki tudatában van annak, hogy biztonsági szempontból a tetőtér beépítéséhez az épület egykori építőjének az engedélyére is szükség lesz. Ezek a munkálatok leghamarabb két év múlva kezdődnének el.
Újabb épületszárnyat terveznek
A felsoroltak mellett négy év múlva egy „tudástranszfer-központ” építésében is gondolkodnak. „A mostani laboratóriumok és a nagyaula folytatásaként épülnének fel az új biokémiai laboratóriumok. Ezekre azért lenne szükség, mert a mostani, ilyen típusú laborok oktatási célokat szolgálnak, a mérnökképzéshez viszont szükség van technológiai laboratóriumokra is. Az új épületszárnyban helyet kapna egy tanácsadó központ is, az alsó szinten pedig egy kisebb tornatermet tervezünk, mivel az egyetemnek nincs saját tornaterme” – nyújt betekintést a leghamarabb négy év múlva megépülendő szárny helyiségkialakításába.
Az egyetem idén elkészíti a tízéves fejlesztési stratégiáját is, amelyben az infrastrukturális fejlesztések mellett helyet kap a humánerőforrás fejlesztése is, amely alapján idővel akkreditációt szerezhetnének mesteri és doktori képzésekre is.
Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatásokat felügyelő miniszteri biztos nemrég egy kari tanácsi ülésen vett részt, ahol tájékoztatta a Sapientia egyetem vezetőségét a magyar kormány pozitív hozzáállásáról. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eddigi éves egymilliárd forint helyett kétmilliárdból gazdálkodhat a Sapientia és a Partium Keresztény Egyetem. A intézmények között továbbra is megmarad az arány: a költségvetés egyharmadából a partiumi egyetem, kétharmadából a Sapientia egyetem gazdálkodhat. A Sapientiának járó kétharmad további három részre oszlik: háromheted rész a csíkszeredai karokat, háromheted a marosvásárhelyit, egyheted pedig a kolozsvári kart illeti. A fejlesztésekre használható összegeket Marosvásárhelyen és Kolozsváron campusépítésre fordítják.
Kozán István , Hargita Népe (Csíkszereda)2011. szeptember 20.
December végéig akkreditálhatják a Sapientiát
Várhatóan akkreditált intézményként kezdheti meg az új évet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) – jelentette be Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke az intézmény kolozsvári karának tanévnyitóján, melyre tegnap délelőtt került sor a Farkas utcai református templomban. Emlékeztetett: a kormány augusztusban elküldte a parlamentnek a Sapientia akkreditációját jóváhagyó törvénytervezetet, amelyet az ülésszak végéig kell elfogadnia a törvényhozásnak. A tárcavezető ezért bízik abban, hogy legkésőbb december végén a Sapientia elnyeri az intézményes akkreditációt.
Hozzáfűzte: az RMDSZ prioritásai között szerepel az egyetem akkreditálása, de ahhoz a román képviselők, szenátorok felét is meg kell győzni ennek fontosságáról.
„A politikus nem ülhet a hátsó sorban”
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke beszédében rámutatott: még nem tartunk ott, hogy a politikusok a hátsó sorokból figyeljék a tanévnyitót, mert a politikumnak még dolga van, hiszen az egyetem még nem kapta meg az intézményes akkreditációt, pedig a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) egy évvel korábban jóváhagyta azt. Leszögezte: a késlekedés a politika felelőssége, nem az oktatókon múlt, hogy a felsőoktatási intézmény még nem tudta beindítani mesteri, illetve doktori képzéseit. Toró ugyanakkor beszélt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának önállósodási törekvéseiről is, mely az egyetemi szenátus diszkriminatív intézkedései miatt elakadt. Hozzáfűzte, nemzeti összefogásra van szükség ahhoz is, hogy ez a kérdés megoldódjék.
Szélesebb körű lesz az anyaországi támogatás
A kolozsvári tanévnyitón elsőként Kató Béla, a Sapienta Alapítvány elnöke szólalt fel, aki azzal biztatta a diákokat, hogy az egyetemen megszerzett tudás hasznosítható, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a katasztrofális érettségi eredmények bizonyítják: csalással, munka nélkül nem lehet előre jutni. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora beszédében arra emlékeztetett: a Sapientia EMTE-t az utóbbi tíz évben elért kutatási eredményeiért a legjobb magánegyetemként tartják számon az országban, s – beleértve az állami egyetemeket is – a huszadik helyen áll az országos ranglistán. A tanévnyitón Mezey Barna, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora is köszöntötte a sapientiás diákokat. Magyarország kormányát Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára képviselte, aki ünnepi beszédében elmondta: örülnek, hogy a román kormány elfogadta a Sapientia intézményes akkreditációját, és bizakodva várják a parlament kedvező döntését is. Hozzáfűzte, míg a korábbi magyar kormányok csak az egyetem működését voltak hajlandók finanszírozni, a jelenlegi Orbán-kabinet a szükséges fejlesztéseket is támogatni fogja Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, illetve Nagyváradon is a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) esetében. Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja elmondta: az idei tanévben több diák kezdi el a tanévet, mint tavaly, a térítésmentes helyek teljes mértékben, míg a tandíjköteles helyek hetven százalékát elfoglalták a katasztrofális érettségi eredmények ellenére.
Partnerré nevelnék a diákokat
Tegnap délután Csíkszeredában a tizenegyedik elsőéves generációt üdvözölték a Sapientia vezetői és az évnyitó ünnepség meghívottai. Szép Sándor rektorhelyettes beszédében kiemelte: a mostani Sapientia több és nagyobb, mint korábban, hiszen idén 4 karon mintegy 2000 hallgatóval kezdik meg a tanévet. „Talán kevesebb idén a lelkesedésünk, aminek külső és belső okai egyaránt vannak, de lépnünk kell, hogy elősegítsük az egyetem pozitív megítélését, illetve azt, hogy a régió magáénak tartsa az intézményt” – hangzott el. A rektorhelyettes ugyanakkor rámutatott, idén az egyik célkitűzésük, hogy diákjaikat partnerré neveljék. Makó Zoltán, a gazdaság- és humántudományok karának dékánja a 11-es számot emelte ki, számmisztikai szempontból ugyanis mesterszámnak tekintik, ami több ígéretet és több megvalósítást tartogat. A műszaki és társadalomtudományi kar nevében Lányi Szabolcs dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy míg ezelőtt tíz évvel az volt a kérdés, hogy lehet-e előzmény nélkül a Székelyföldön egyetemet alapítani, ma már arra keressük a választ, hogy a diákok akarnak-e szülőföldjükön tanulni, érvényesülni. A Magyar Köztársaság romániai nagykövete, Füzes Oszkár arra buzdította a jelen lévő diákokat, elsőéveseket, hogy legyenek büszkék rá, hogy sapientiások lehetnek, hiszen a magyar állam számára az egyetem az elmúlt 10 év legfontosabb beruházása volt a magyar nemzetpolitika tekintetében. A diplomata hozzátette, bízik benne, hogy az évnyitón jelen van az a személy is, aki „2048-ban majd Nobel-díjas lesz”.
Zsigmond Barna Pál főkonzul a nemrég elhunyt Birtalan Ákos volt parlamenti képviselő nevét említette, aki az egyetemalapítás kiemelkedő egyénisége volt. Rámutatott: az egyetem már bebizonyította élet- és versenyképességét.
Megnyitották a doktori képzést is
Molnár József professzor, a gödöllői Szent István Egyetem rektora is köszöntötte az egybegyűlteket. Rámutatott, hogy nem csupán a Sapientia EMTE megnyitójára jött, hanem a Székelyföld első magyar nyelvű doktori képzésének megnyitójára is, amely 10 diák számára nyújt továbbtanulási lehetőséget a gödöllői egyetemmel együttműködve Csíkszeredában.
„A felsőoktatás verseny a hallgatókért, a professzorokért, a kutatásokért, azonban csak az tud helytállni, aki minőséget produkál, és együttműködésre képes” – hangsúlyozta a professzor. Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke az egyetem közösségi szerepét hangsúlyozta, és úgy véli, látszanak az első jelei annak, hogy Csíkszereda több lett a Sapientia itteni karai révén. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint Csíkszereda ideális otthont biztosít az egyetemisták számára, majd arra buzdította őket, ismerjék meg a megyeközpontot nappal is. Az elöljáró ugyanakkor kérte a magyarországi diplomatákat, tolmácsolják köszönetét az Orbán-kormánynak, mert támogatásuk nélkül „nem dicsekedhetnénk azzal a ténynyel, hogy mára Csíkszereda megkerülhetetlenné vált Erdélyben”. Ráduly ugyanakkor indítványozta az egyetem vezetőségének, hogy állítsanak emléket Birtalan Ákos volt RMDSZ-es parlamenti képviselőnek, aki az egyetemalapítás emblematikus figurája volt. Javasolta, hogy az egyetemi könyvtárat nevezzék el Birtalan Ákosról. „Az alapítók itt vannak köztünk, ti velük együtt építhetitek az egyetemet, szőhetitek tovább ezt a sikertörténetet” – zárta a diákokhoz intézett beszédét a polgármester.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi műszaki és humántudományok karán tegnap 17 órától kezdődött az ünnepélyes tanévnyitó, melyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes is részt vett. Az intézmény közleménye szerint az idei érettségi eredmények ellenére az EMTE marosvásárhelyi műszaki és humántudományok karára idén is 334 diák iratkozott be, akár a 2010/2011-es tanévben. Az ünnepélyes beszédek elhangzása után a hagyományhoz híven az elsőéves diákok közösen tették le a sapientiás fogadalmat.
Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)2012. július 4.
Dr. Makó Zoltán: örülünk a sikereknek, de nem dőlünk hátra
Beszélgetés a Sapientia EMTE csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánjával
A több éves kitartó munka eredmény, hogy idén februártól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felkerült az akkreditált felsőfokú oktatási intézmények listájára, azaz teljes jogú tagja lett az országos tanügyi rendszernek.
Dr. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja büszkén meséli, hogy ezután az államvizsga megszervezése is az egyetem hatáskörébe tartozik, és a tanügyminisztérium által elismert oklevelet és képzést igazoló okiratokat bocsáthatnak ki.
A dékán úr örül annak, hogy az akkreditáció feljogosítja az egyetemet arra, hogy mesteri és doktori képzéseket indítson, európai hallgatói és oktatói csereprogramokban vegyen részt és EU-s pályázatokon induljon.
Arra kértük az intézmény vezetőjét, mutassa be, szerinte miért érdemes a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karát választani, de ő azt mondta, inkább a hallgatóitól hallottakat tolmácsolja, hisz az ő véleményük az igazán fontos:
– Családias – A diákok szerint itt nem gond a beilleszkedés, egy családhoz hasonlóan itt mindenki segít mindenkinek, a tanárok és a felsőbb éves hallgatók egyaránt segítik a gólyákat.
– Tanulható – Az oktatók arra törekszenek, hogy aktuális, használható tudást adjanak át a hallgatóknak, ebben a felgyorsult, változó világban ez a legfontosabb, mindig kell ismerni az aktuális tudományos tényállást.
– Szórakozást nyújtó – és itt nemcsak a sok egyetemista bulit fontos megemlíteni, tudni kell, hogy a karon működő Bölöni Farkas Sándor Szakkollégium számos olyan aktív szórakozási lehetőséget kínál, ahol a kikapcsolódás mellett gyakorlatba is ültethetik a tanultakat a hallgatók.
Idén a Gazdaság- és Humántudományok Kar hét alapszakra és egy kihelyezett mesterszakra várja a felvételizőket. Ezek a következők:
Alapszakok: – Agrár- és élelmiszeripari gazdaság szak – Általános közgazdaság szak – Könyvelés és gazdálkodási informatika szak – Marketing szak – Román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom szak – Statisztika és gazdasági előrejelzés szak – Világ- és összehasonlító irodalom – angol nyelv és irodalom szak Mesterszak: – Vezetés és szervezés A meghirdetett helyek közel 50%-a tandíjmentes, a tandíj mértéke 250 /tanév.
Erdély.ma2012. július 18.
Több az egyetemi hely, mint a jelentkező
Zajlik a sikeresen érettségizett diákok beiratkozása egyetemekre, a legtöbb helyen idén még nem szerveznek klasszikus értelemben vett felvételi vizsgát. A Krónika által megkérdezett kolozsvári intézményvezetők úgy vélik, az idei katasztrofális érettségi eredmények nem befolyásolják jelentős mértékben az iratkozásokat, ezzel szemben egyes megyékben a meghirdetett helyek száma meghaladja a sikeresen vizsgázó tanulók számát.
Aránybeli különbség. Míg a kolozsvári Sapientián túljelentkezés van, Vásárhelyen nincs elég diák
Több felsőoktatási intézményben ugyanakkor új szakokkal, illetve az eddiginél több tandíjmentes hellyel várják a tovább tanulni vágyókat.
Több ingyenes hely a BBTE-n
Ötvennel emelkedik idén alapképzésen a tandíjmentes helyek száma a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), az összesen 5003 ingyenes helyből 1110 tartozik a magyar tagozathoz – nyilatkozta lapunknak Soós Anna rektorhelyettes. Mint mondta, a tandíjköteles helyek száma közel 10 ezer, ebből mintegy 1500 a magyar nyelvű oktatást választók számára fenntartott hely. „Az érettségi eredményeket egyáltalán nem tartjuk elkeserítőnek, minden bizonnyal emiatt felkészültebb diákjaink lesznek. A szigorúbb vizsgáknak köszönhetően már tavaly is nagyobb tudású hallgatók érkeztek egyetemünkre” – hangsúlyozta az intézmény magyar tagozatának vezetője.
Hozzátette, a létszámhiánytól sem tart, hiszen a BBTE rangsorolása alapján is az ország egyik legnépszerűbb, legelőkelőbb felsőoktatási intézménye, így a viszonylag kevés friss érettségiző nem okoz gondot.
A BBTE-n az alapképzés mellett a magiszteri szakokra is a héten zajlik a beiratkozás. A mesterképzésen biztosított 3470 térítésmentes helyből 467, míg a közel 4500 tandíjasból mintegy 580 illeti a magyarul tovább tanulókat. „A magiszteri oktatás keretében idén kevesebb helyet hirdettünk meg magyar tagozaton az elmúlt évhez képest, az igényekhez képest azonban ez is bőven elég lesz” – magyarázta Sóos Anna.
Hozzátette, felvételi vizsgát csak azokon a karokon szerveznek, ahol erre a korábbi években is sor került, vagyis a színművészeti és sport szakon, az informatika fakultásra beiratkozó diákoknak pedig szintén lehetőségük van felvételizni, ha elégedetlenek az érettségin szerzett osztályzatukkal.
Új szakok Nagyváradon
Két új szakot indítanak idén a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), a diákok mostantól a bank és pénzügyek, valamint az óvodai és elemi oktatás pedagógiája, vagyis tanítóképző fakultásokra is jelentkezhetnek. A PKE-n alapképzésen indított szakok száma így tizenháromra bővült, a magiszteri oktatásra jelentkező hallgatók ugyanakkor továbbra is nyolc szakon szerezhetnek oklevelet.
A BBTE-hez hasonlóan a PKE sem szervez több szakon felvételi vizsgát, mint amennyit eredetileg meghirdettek a felvételi tájékoztatókban, így a hagyományokhoz híven idén is a két művészeti szakon – képzőművészeten és zenepedagógián – mérik fel a jelentkezők kézségeit. A felvételi vizsgákat július 26-án és 27-én, csütörtökön és pénteken tartják. Képzőművészeti szakon a jelentkezőknek a természetről kell egy rajzot elkészíteniük, ez a végső jegy 50 százalékát teszi ki, további 40 százalékot jelent a felvételiző portfóliója, valamint a személyes interjú, az érettségi vizsga átlaga pedig 10 százalékban számít.
Zenepedagógián két lépésben történik a felvételi interjú, az illetékesek egyrészt felmérik a jelentkező zenei képességeit, akinek emellett két választott zeneművet kell előadnia. Az érettségi átlag itt is 10 százalékot nyom a latba, a felvételi jegy további 50 százalékát a képességfelmérés, 40 százalékát pedig hangszer- vagy énektudás felmérése teszi ki. Az egyetemre egyébként július 25-éig lehet jelentkezni, a beiratkozási díj 50 lej.
Túljelentkezés Kolozsváron
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) öszszesen 1170 helyet hirdettek meg, ennek körülbelül fele államilag támogatott, a tandíjas helyekre bejutó diákoknak pedig szaktól függően 250-400 eurót kell fizetniük – közölte megkeresésünkre Tonk Márton, a Sapienta kolozsvári karának dékánja. Mint mondta, a kincses városban a már megszokott négy alapszakon – környezettudományon, jogon, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, valamint filmművészet, fotóművészet, média fakultásokon – várják a jelentkezőket, összesen 70 ingyenes és 60 tandíjköteles helyen. Emellett mesterképzést is indítanak a Budapesti Gazdasági Egyetemmel közösen, itt 30 tandíjmentes helyet hirdettek meg, a beiratkozásra szeptemberben kerül sor.
Felvételi vizsgát a film-média alapképzésen szerveznek, ugyanis minden bizonnyal idén is túljelentkezés lesz, Tonk Márton ugyanakkor cáfolta azokat a helyi sajtóban megjelent információkat, miszerint máris beteltek a helyek az említett fakultáson. Hangsúlyozta, a gyenge érettségi eredmények nem befolyásolják a beiratkozásokat, országos szinten ugyanis tavalyhoz képest nincs lényegi változás. „Nem hiszem, hogy drasztikusan csökkenne a beiratkozók száma, legfeljebb Hargita és Kovászna megyében lehet gond, a kincses városba azonban több helyről érkeznek diákok. Ha mégis maradnak betöltetlen helyek, ezeket az őszi felvételin pótoljuk” – fogalmazott Tonk Márton.
Csíki Sapientia: gondot okozhat az érettségi
A katasztrofális érettségi eredmények ezzel szemben gondot okozhatnak a Székelyföldön, Hargita megyében például alig 900 diák vizsgázott sikeresen. A Sapientia EMTE Csíkszeredában összesen 550 helyet biztosít, ebből 220 tandíjmentes. „Már az is nagyon jó eredmény lenne, ha annyian választanának minket, mint az elmúlt évben, amikor a pótfelvételivel együtt a meghirdetett helyeknek mindössze háromnegyede telt be” – nyilatkozta Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja.
Az említett kar keretében agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, általános közgazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, marketing, angol, illetve román nyelv és irodalom, valamint világ- és öszszehasonlító irodalom szakra jelentkezhetnek a diákok. Az oktatók egyébként érettségi felkészítőt is tartanak a megbukott tanulóknak matematikából és román nyelvből. A Sapientia másik, Csíkszeredába kihelyezett Műszaki és Társadalomtudományi Karán hat szakon várják a diákokat.
A jelentkezők szociológia-vidékfejlesztés, kommunikáció és PR, élelmiszer-ipari mérnöki, környezetmérnöki szakra, ipari biotechnológia, valamint közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser szakon folytathatják tanulmányaikat. A székelyföldi városban emellett két román tannyelvű felsőoktatási intézmény, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem és a bukaresti Spiru Haret Egyetem működtet kihelyezett irodákat.
Több a meghirdetett hely, mint a diák Vásárhelyen
Új szakot indít idén a Sapientia EMTE Marosvásárhelyen, a tájépítész-mérnöki fakultásra jelentkező diákoknak – az illetékesek elmondása szerint – egyszerre kell kertésznek, mérnöknek és művésznek lenniük. Nyárádi Imre István, a kertészmérnöki tanszék helyettes vezetője megkeresésünkre kifejtette, a tájépítészet leendő hallgatói városrendezésre, parkok, játszóterek kialakítására szakosodnak. „Munkájuk lehet egy egyszerű családi kert megtervezése, de akár egy Bolyai tér, vagy egy Víkendtelep elrendezése is” – magyarázta az egyetemi adjunktus.
Romániában egyébként eddig nem létezett ilyen jellegű magyar nyelvű felsőoktatási képzés. Az új szakon összesen 40 hely áll a hallgatók rendelkezésére, ebből 5 ingyenes, 15 diáknak 400 eurót, 20 hallgatónak pedig 750 eurót kell fizetnie éves tandíjként. A Sapientia EMTE emellett a már ismert szakokon várja a hallgatók jelentkezését, a beiratkozók informatika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika, távközlés, mechatronika, számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, kommunikáció és közkapcsolatok, fordító és tolmács, egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások, valamint kertészmérnöki képzésen vehetnek részt.
Maros megyében egyébként mintegy 2200 tanulónak sikerült idén az érettségije, ennél jóval több egyetemi helyet hirdetnek Marosvásárhely felsőoktatási intézményeiben. A három állami intézményben, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), a Petru Maior Tudományegyetemen, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen összesen közel 2700 egyetemistának biztosítanak helyet, ebből mintegy ezer tandíjmentes.
A MOGYE-n összesen 960 hallgatót várnak, közülük 440-nek nem kell majd tandíjat fizetni, 220 diák a román, 220 pedig a magyar tagozaton juthat be ingyenes helyre. Az orvosi egyetemen írásbeli felvételi teszt alapján dől el, hogy ki kezdheti ősztől felsőfokú tanulmányait a MOGYE-n, az általános orvos-, fogorvos-, valamint gyógyszerész-tudományi karokon július 25-én, szerdán, a többi karon pedig 27-én, pénteken zajlik a felvételi vizsga, amelyre július 21-éig lehet beiratkozni. A művészeti egyetem felvételijére szintén július 21-éig jelentkezhetnek a tanulók, a vizsgákat 23. és 26. között tartják. A magyar karon egyébként 49 államilag támogatott és 35 tandíjas, a román karon pedig 38 ingyenes és 22 tandíjköteles hely várja a hallgatókat.
A BBTE marosvásárhelyi kihelyezett tagozatán július 23-áig fogadják a felvételhez szükséges iratcsomót, összesen 15 államilag támogatott és 20 költségtérítéses helyet hirdetnek az óvodai és elemi oktatás pedagógiája szakra.
A Petru Maior Tudományegyetem alapképzésein 1587 helyre várják a diákokat, ebből 435 ingyenes, 1152 pedig tandíjköteles hely. A jelentkezők három kar tizennyolc szakából választhatnak, a hallgatók közgazdaság-tudományt, közigazgatást, természet- és bölcsészettudományt tanulhatnak, ha legkésőbb július 20-áig jelentkeznek.
Gőzerővel épül a Sapientia új otthona
Felgyorsult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kolozsvári épületének építése, a kedvező időjárásnak köszönhetően a munkások két műszakban, nappal és éjszaka is dolgoznak, így a kivitelező az előzetes terveknek megfelelően halad a munkálatokkal – nyilatkozta a Krónikának Tonk Márton, a felsőoktatási intézmény kolozsvári karának dékánja. Mint mondta, a Tordai úton található építőtelepen az alapozást két héttel ezelőtt fejezték be, így a munkások már nekifogtak az épület felső szintjeinek építéséhez.
„Minden a tervek szerint halad, a szerződés szerint az új ingatlannak 2013 őszéig kell elkészülnie” – hangsúlyozta a dékán. Hozzátette, az építkezés anyagi feltételeivel sem adódtak gondok, a magyar kormány ugyanis a jövő évben további 100 millió forinttal támogatja a beruházást. „A támogatást rögzítő szerződés szövege elkészült, már csak a hivatalos aláírásra van szükség” – közölte Tonk. Kiss Előd-Gergely, Kozán István, Nagy Orsolya, Szász Cs. Emese
Krónika (Kolozsvár)2012. július 26.
Nem aggódnak az egyetemek
A katasztrofális érettségi eredmények ellenére az ország legtöbb egyetemére a meghirdetett helyek számánál lényegesen több diák jelentkezett, tudtuk meg az intézményvezetőktől. Amint az várható volt azonban, Hargita megyében – ahol a tavalyi 60-hoz képest idén mindössze 30 százalékos volt az átmenési arány – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain jóval kevesebb hallgató kezdheti meg ősztől tanulmányait, mint az elmúlt években. Az illetékesek ennek ellenére nem borúlátók, véleményük szerint a kevesebb jelentkező minőségibb oktatást jelent. A kolozsvári egyetemeken ugyanakkor változatlan a helyzet, a karok többségén nem maradt már szabad hely az őszi pótfelvételire.
A jog és az informatika a legnépszerűbb
A meghirdetett helyeknél lényegesen többen iratkoztak be a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyes karain, a jogon hatszoros, az informatika szakon pedig háromszoros volt a túljelentkezés, de népszerűnek bizonyultak a kommunikáció, sport és pszichológia fakultások is – nyilatkozta a Krónikának Soós Anna rektorhelyettes, az intézmény magyar tagozatának vezetője. Mint mondta, a meghirdetett helyeknek összesen mintegy 80 százalékát foglalták el. Az érdeklődés szakonként változik, van, ahol már a mostani iratkozás során beteltek a tandíjköteles helyek is, máshol ingyenes helyekre is jelentkezhetnek a diákok az őszi felvételin.
A legkisebb érdeklődés egyébként a természettudományi, teológia, valamint filozófia szakok iránt mutatkozott. „Az őszi beiratkozásokat követően minden bizonnyal átcsoportosítjuk a tandíjmentes helyeket, így a népszerű fakultásokon több diák tanulhat majd ingyenesen. Ez elsősorban a tandíjköteles helyekre bejutott diákoknak fontos, hiszen előfordulhat, hogy eredetileg az államilag támogatott helyekről épp lemaradó jelentkezőknek mégsem kell fizetniük, ezért érdemes a leendő diákoknak az egyelőre tandíjköteles helyeket is fenntartani” – magyarázta Soós Anna.
Csíkszereda: mindenhol maradtak üres helyek
Ahogy a katasztrofális érettségi eredmények miatt várható volt, a tavalyi felvételihez képest idén jóval kevesebben jelentkeztek a Sapientia EMTE csíkszeredai karaira, a felsőfokú tanintézet mindegyik székelyföldi szakán maradtak szabad helyek az őszi pótfelvételire. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja a Krónikának elmondta, mintegy 30 százalékos visszaesés tapasztalható az elmúlt évhez képest, ez azonban szakokra lebontva változó: míg a könyvelés, a román–angol vagy az öszszehasonlító irodalom szakokon nem észlelhető számottevő csökkenés, a statisztika és gazdasági előrejelzés fakultásra egyetlen diák sem jelentkezett.
Az illetékes elmondása szerint emiatt az is lehetséges, hogy ez utóbbin az őszi pótfelvételin már nem hirdetnek meg helyeket. „Sajnos a tapasztalat szerint minél több matematika jellegű tantárgy van egy szakon belül, annál kevesebb az érdeklődő. Ez a tömegoktatás jellemzője, a minőségi oktatásban ennek fordítva kellene lennie” – fejtette ki Makó Zoltán. A dékán ugyanakkor nem látja kétségbeejtőnek a helyzetet, véleménye szerint ugyanis a kisebb diáklétszám, illetve a szigorított érettségi minőségibb oktatáshoz vezet. „A Hargita megyei fiatalok mindössze 30 százaléka érettségizett sikeresen, ők azok, akiknek valóban az egyetemen van a helyük. Az őszi pótfelvételin növekedni fog a beiratkozók száma, a később jelentkezők azonban minden bizonynyal lemorzsolódnak az évek során” – vélte Makó. Indoklása szerint a tavaly beiratkozott 150-160 fiatal mintegy harmada idéntől már nem folytatja tanulmányait.
Biró A. Zoltán, a szintén Csíkszeredában működő Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja lapunknak szintén úgy nyilatkozott, noha esetükben is 9-10 százalékkal esett vissza a jelentkezők száma, az eddig beiratkozott diákokkal teljesen elégedettek. „A személyes meghallgatások alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy felkészült, jó képességű fiatalokról van szó. Egyébként számítottunk az érdeklődés viszszaesésére, hiszen a megyében a tavalyi 60-ról 30 százalékra csökkent a sikeresen érettségizők aránya” – fogalmazott Biró. A dékán ugyanakkor hozzátette, a Sapientia akkreditálásának köszönhetően hatékonyabban működik a diákok toborzása és a hálózatépítés, így az őszi iratkozások után valószínűleg növekszik majd a hallgatók száma.
Túljelentkezés Kolozsváron és Vásárhelyen
Ezzel szemben a Sapientia EMTE kolozsvári karának film-, fotóművészet és média szakán az előző évhez hasonlóan idén is túljelentkezés volt, mind az ingyenes, mind a tandíjköteles helyek már a nyári iratkozások során beteltek – közölte lapunkkal Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja. A jogi, környezettudományi és európai tanulmányok szakokon a meghirdetett helyek 80 százalékát foglalták el, így az őszi pótfelvételin már csak fizetéses helyekre lehet majd jelentkezni. „A tavalyi felvételihez képest nem történt jelentős változás, a gyenge érettségi eredmények az előzetes várakozásoknak megfelelően nem befolyásolták számottevően a kolozsvári adatokat, ez inkább a Székelyföldön jelentett problémát” – tette hozzá a dékán.
Szintén túljelentkezés volt a felsőoktatási intézmény marosvásárhelyi karának kommunikáció és közkapcsolatok szakán, amely az elmúlt évben is a legnépszerűbb volt a diákok körében. A jelentkezők száma közel kétszerese volt a meghirdetett helyeknek, de majdnem ekkora érdeklődést váltott ki a fordító és tolmács szak is, a gépészmérnöki, illetve távközlési fakultásokon ezzel szemben maradtak még üres helyek. „Úgy tűnik, három év sem volt elég ahhoz, hogy ezek a szakok bekerüljenek a köztudatba, ennek ellenére reményeink szerint az őszi pótfelvételin mindegyik helyet elfoglalják majd” – nyilatkozta lapunknak Székely Gyula dékán.
Hasonló helyzet alakult ki a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar tagozatán is: míg színészképzésen 23-an versengtek 7 államilag támogatott és 5 tandíjköteles helyért, a rendezői szak hét helyére pedig 13 diák jelentkezett, a látványtervezési, valamint teatrológia szakokon pótfelvételit kell szervezni. Balási András, az intézmény helyettes rektora kifejtette, a jelenség évek óta fennáll, a teatrológia iránt – rendkívül célirányos jellege miatt – mindig is kevesen érdeklődtek. Elmondása szerint ugyanakkor látványtervezésre azért jelentkeztek kevesen, mert a művészeti középiskolák végzősei közül nagyon sokan elbukták az érettségit. „Olyan tehetséges diákok kényszerültek pótérettségire, akik hónapokon keresztül rendszeresen részt vettek az egyetem felkészítőin” – magyarázta Balási.
Magyarországi diákokat is vár a PKE
A korábbi évekhez hasonlóan szintén túljelentkezés van a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), ahol tegnapig több mint 1300 diák iratkozott be 970 meghirdetett helyre, szombatig azonban még lehet jelentkezni. Az arányokat tekintve a legnagyobb érdeklődés a katonai orvosi szakon mutatkozott, ahol mindössze tizen kezdhetik meg tanulmányaikat ősztől. Az általános orvosi szakon a tegnapi adatok szerint közel kétszeres volt a túljelentkezés, míg az általános asszisztensi fakultás 100 meghirdetett helyére 115-en jelentkeztek. A gyógyszerészeti szakon ezzel szemben mintegy 50 hely maradt eddig üresen.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) alapképzéseire tegnapig lehetett iratkozni, a magiszteri szakokon azonban péntekig várják az iratkozókat. Az érdeklődés mértéke a tavalyihoz hasonló volt, idén is jócskán maradtak üres helyek az őszi pótfelvételire. A közgazdaság- és bölcsészettudományi karra egyébként közel százan, a művészeti fakultásra pedig harmincan jelentkeztek. Pajzos Csaba, a közgazdaságtudományi kar dékánja lapunknak úgy nyilatkozott, a gyenge érettségi eredmények miatt arra számítanak, hogy éppúgy, mint tavaly, az őszi felvételikre újabb jelentkezési hullám érkezik majd. A magyarországi felsőoktatási intézmények magas tandíjai miatt egyébként a PKE-n a határon túli végzős diákokat is várják az őszi iratkozáson.
Bíró Blanka, Fancsali Attila, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2012. szeptember 13.
Szellős széksorok lesznek a Sapientián
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karain idén meghirdetett 550 hely kevesebb mint felét foglalták el a nyári és őszi felvételin. Van olyan szak is, amelyen nem volt jelentkező, ezért nem is fogják elindítani a képzést. Hétfőn már kezdődik az új tanév.
A Sapientia csíki karain az idei felvételin összesen 550 helyet – 220 ingyenest és 330 fizetésest – hirdettek meg. Ebből júniusban 145-öt foglaltak el, az őszi felvételire tehát még 405 hely maradt. Szeptember elején kezdődött a pótfelvételi, amelyre az iratkozások ezen a héten jártak le. A két karon összesen meghirdetett 550 helyből 245 telt be, azaz a helyek 44 százaléka. Az elfoglalt helyek száma még változhat, ugyanis a napokban zajlik az elnyert helyekre való beiratkozás.
Gazdaság- és Humántudományok Kar
A Sapientia Egyetem Gazdaság- és Humántudományok Karán hét szakon 290 helyet hirdettek meg. A nyári és őszi felvételin összesen a közgazdaság képzési ágra 51, a könyvelés és gazdálkodási informatika szakra 32, marketing szakra 16, román nyelv és irodalom–angol nyelv és irodalom szakra 21, világ- és összehasonlító irodalom–angol nyelv és irodalom szakra pedig 11 személy jelentkezett. A statisztika szakot nem választották. A karon a két felvételin a helyek 46 százalékára jelentkeztek, azaz összesen 131 helyre. Ez a szám változhat (csökkenhet), ugyanis a tapasztalatok szerint a felvételt nyert diákok közül nem mindenki iratkozik be az egyetemre.
Makó céltudatos
„Egyetlen szakunkkal, a statisztikával van nagy gond: erre nem jelentkeztek, így nem is fogjuk elindítani a képzést. Ezzel a szakkal jövőben nem is próbálkozunk, helyette informatika-gazdasági alkalmazások szakot indítunk” – nyilatkozta megkeresésünkre Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja, aki az idei felvételivel kapcsolatos tapasztalatait is megosztotta portálunkkal. Mint mondta, esetükben azok a szakok „életképesek”, amelyekre a térségben van középiskolai elméleti oktatás. „Ilyen például a könyvelés, ezen a szakon nincs is gond a jelentkezők számával. A jó matektudást követelő statisztika szakunk esetében viszont világosan látszik, hogy a kiváló reál tudású tanulók inkább nagyobb egyetemi városokba mennek továbbtanulni. Nekünk tehát ezentúl az elméleti iskolák jó közepes képességű és tudású diákjait kell megcéloznunk” – vonja le a következtetést Makó.
Műszaki és Társadalomtudományi Kar
A Sapientia Egyetem másik csíkszeredai karán, a Műszaki és Társadalomtudományi Karon 260 helyet hirdettek meg. A nyári és az őszi felvételin összesen betöltött helyek száma: szociológia szakon 16, a kommunikáció és PR szakon 38, élelmiszeripari mérnöki szakon 27, környezetmérnöki szakon 13, ipari biotechnológia szakon 7, közélelmezési és agroturisztikai mérnök menedzser szakon 13. Ezen a karon betelt a helyek 44 százaléka, azaz 114 hely. Ez a szám is változhat a beiratkozások függvényében.
Bíró optimista
„Az idei felvételin fordulat következett be: ez volt az első alkalom, amikor a jelentkező diákok tudatosan választották a társadalomtudományi szakjainkat. Egy másik fontos tapasztalatunk, hogy ezúttal jó nevű városi középiskolák végzősei választottak minket, amit az elmúlt néhány év közös középiskolai-egyetemi programjaink sikerességével magyarázunk” – jelentette ki Bíró A. Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja. Ő nem aggódik amiatt, hogy a szociológia szak 50 helyére csak 16-an, a kommunikáció szak 50 helyére pedig 38-an jelentkeztek, ugyanis – mint fogalmazott – a tudatos választás miatt elenyésző diák fog az évek során lemorzsolódni, azaz kevesen fogják otthagyni az egyetemet.
Lányi realista
Lányi Szabolcstól a mérnöki szakok helyzetéről érdeklődtünk. „Jó érzés azt látni, hogy a mérnöki szakokra jelentkezők már célirányosabban jönnek hozzánk. Ezt onnan tudjuk, hogy a felvételin egy meghallgatáson is részt kellett venniük a leendő hallgatóknak, akik elmondták, tudatában vannak a képzés nehézségének. Jólesett ezt hallani, mivel még mindig olyan a felvételi rendszerünk, hogy a diákok besétálnak az egyetemre, és egyáltalán nem stresszelik magukat azért, hogy majd tanulniuk is kell” – mutatott rá a biomérnöki tanszék vezetője, aki egyúttal negatív benyomásait is megosztotta velünk.
„Szomorú azt látni, hogy továbbra is nagyon kevés diák jön távoli vidékekről, hallgatóink négyötöde még mindig Hargita megyei. Tudjuk, hogy az egyetemi központok vonzerejét Csíkszereda sosem fogja legyőzni, de az is tény, hogy nagyon lassan ismertetjük meg magunkat az erdélyi középiskolákkal.”
A Sapientia Egyetemen a napokban zajlik az elnyert helyekre a beiratkozás, az új tanév szeptember 17-én, hétfőn kezdődik.
Kozán István
Székelyhon.ro2012. szeptember 25.
Túl kevesen jelentkeztek a Sapientia két csíkszeredai karára
Felemás helyzet alakult ki idén az ország egyetemein, a katasztrofális érettségi eredmények miatt ugyanis egyes karokon jelentősen csökkent a jelentkezők száma, sőt olyan szak is van, amelyet érdeklődés hiányában megszüntettek. Jelentősen romlott a helyzet a Sapientia két csíkszeredai karán, ahol a helyeknek még 50 százaléka sem telt be. Kolozsváron és Marosvásárhelyen ezzel szemben nem változott jelentősen a tanulni vágyók száma, így a felsőoktatási intézmények „telt házzal” kezdhetik a hétfőn kezdődő új egyetemi évet.
Van, ahol változatlan az érdeklődés. A kolozsvári BBTE-n idén is betelt minden, államilag támogatott hely
Nem változott jelentős mértékben az egyetemre jelentkezők száma Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) – nyilatkozta a Krónikának Soós Anna rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetője. Mint mondta, az államilag támogatott, ingyenes helyek mindegyik magyar szakon beteltek, az üresen maradt fizetéses helyeket pedig átcsoportosították azokra a fakultásokra, ahol túljelentkezés volt.
„A legnépszerűbb szak továbbra is a jog, az informatika, a kommunikáció, a turizmus és a pszichológia, idén pedig a tanítóképző is kedvelt volt a diákok körében. Ezzel szemben filozófiára és néprajzra az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kevesen jelentkeztek” – tudtuk meg a rektorhelyettestől. Hozzátette, lényegi változás a roma nemzetiségűek számára fenntartott helyek tekintetében történt, ahol a több mint 60 helynek alig fele telt be.
Nem fogyott a jelentkezők száma a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán sem, ahol a sikeresen érettségizett diákok mintegy 130 helyre jelentkezhettek a már megszokott négy szakon – környezettudomány, jog, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, valamint filmművészet, fotóművészet és média fakultásokon.
Dávid László rektor a Krónikának elmondta, tavalyhoz képest nem változott a beiratkozók száma, hiszen a kincses városba az ország minden részéről érkeznek tanulni vágyók, így például a székelyföldi is különösen rossz érettségi eredmények sem okoztak gondot. A legnépszerűbb szak egyébként idén is a jog, valamint a film- és fotóművészet volt, ezeken egyenként közel 40 gólya kezdhette meg a szeptember közepén indított egyetemi évet. Nemzetközi kapcsolatokra mintegy 30-an, környezettudomány fakultásra pedig körülbelül 20-an jelentkeztek.
Dávid László ugyanakkor azt is elmondta, nem föltétlenül előnyös, hogy az ország egyetemeinek többsége azokra a szakokra helyezi a hangsúlyt, amelyeken biztos a túljelentkezés, ehelyett a felsőoktatási intézményeknek olyan szakembereket kellene képezniük, akik hatékonyan illeszkedhetnek be később a társadalomba, illetve a munkaerőpiacra. „Néhány év múlva rá fogunk döbbenni arra, hogy például nincs, aki a diákokat matematikára vagy fizikára oktassa. Hosszú távon kellene gondolkozni, és egy olyan rendszert kiépíteni, amely az adott közösség szükségleteihez mérten képez szakembereket” – vélekedett a rektor.
Sapientia: felemás helyzet
Telt házzal indulhat október elején a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem is. Balási András rektorhelyettes elmondása szerint a helyzet ugyan nem rózsás, de a körülményekhez képest még így is nagyon jó. A nyári felvételihez képest ősszel kétszeres-háromszoros túljelentkezés is volt bizonyos szakokon, csupán a teatrológián és a látványtervezői szakon maradt üresen egy-egy hely. A túljelentkezés nem lepte meg az egyetem szenátusát, Balási szerint ugyanis az intézmény olyan tanári gárdával rendelkezik, amely mágnesként vonzza a tanulni vágyókat.
Nem éreztették hatásukat az idei siralmas érettségi eredmények a Sapientia marosvásárhelyi karán sem – nyugtázta Székely Gyula, a műszaki és humántudományok kar dékánja. A változatlan iratkozási kedvet a számok is alátámasztják: míg 2011-ben 315 gólya kezdte tanulmányait a marosvásárhelyi Sapientián, idén az elsőévesek száma 346-ra ugrott.
Ezzel szemben jelentősen romlott a helyzet a Sapientia két csíkszeredai karán, ahol a helyeknek még 50 százaléka sem telt be. Az egyetem idén összesen 550 helyet hirdetett – 220 ingyeneset és 330 fizetésest –, ezekből a nyári felvételi után 405 maradt betöltetlen, az őszi pótfelvételin pedig mintegy százan iratkoztak be. A Gazdaság- és Humántudományok, valamint a Műszaki és Társadalomtudományi Karon tehát öszszesen 245 elsőéves fiatal kezdhette meg az új egyetemi évet, ez a helyek 44 százalékát jelenti.
Dávid László lapunknak elmondta, mivel senki nem felvételizett a Statisztika és Gazdasági Előrejelzés Szakra, idén nem tudták elindítani, emellett a műszaki fakultásokra is jóval kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Hozzátette, az ingyenes helyek beteltek, a hiány a fizetéses helyek esetében jelentkezett.
„A kincses várossal ellentétben Csíkszereda oktatási szempontból is zárt régió, így a székelyföldi megyeközpontban egyértelműen érződött, hogy Hargita megyében a diákoknak alig egyharmada vizsgázott sikeresen nyáron” – magyarázta Dávid.
Makó Zoltán, a gazdasági kar dékánja ezzel kapcsolatban a sajtónak elmondta, jövőre ezzel már nem is próbálkoznak, helyette informatika-gazdasági szakot indítanak. A dékán egyébként korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, idén a normalitás felé közeledik a felsőoktatás helyzete, szerinte ugyanis helytelen mentalitás, hogy az a jó egyetem, illetve ott zajlik minőségi oktatás, ahova sokan jelentkeznek. „Idén a fiataloknak mintegy 30 százalékának sikerült az érettségije a Székelyföldön, és valójában ők jelentik azt a réteget, amelynek az egyetemen van a helye” – fogalmazott akkor Makó. Az egyetem vezetői egyébként abban bíznak, hogy az akkreditálást idén megszerző intézménynek könnyebb lesz ezután a hálózatépítés, a toborzás.
Népszerű az idén indított tanítóképző
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) a filozófia és a zenepedagógia iránt lanyhult az érdeklődés idén, a tandíjmentes helyek azonban beteltek, így minden meghirdetett szakon elindítják a képzést. János-Szatmári Szabolcs rektor lapunknak elmondta, a jelentkezők száma nem változott jelentősen a tavalyi adatokhoz képest, a bejutottak összesítése ugyanakkor jelenleg is zajlik az őszi pótfelvételi után iratkozók miatt.
A nyári felvételi után egyébként összesen 210 hallgatót vettek fel a tizenhárom alapszakra. A PKE vonzáskörzete Bihar, Szilágy és Szatmár megye, az itt található iskolákban pedig a tavalyi érettségihez képest nem romlottak számottevően a jegyek, így az egyetemre jelentkezők száma sem csökkent. A rektor rámutatott, népszerű volt az idén először indított magyar nyelvű tanítóképző, de sokan jelentkeztek gazdasági, művészeti és idegen-nyelv képzésre is.
Mint ismeretes, az idei érettségin újabb negatív rekordok születtek, a nyári vizsgaidőszakban országos szinten a diákok felének sem sikerült átmenő jegyet szerezniük, mindössze 43 százalékuk gazdagodhatott érettségi oklevéllel. A székelyföldi megyék a sereghajtók között szerepeltek, Hargita és Kovászna megyében például az átmenési arány alig 30 százalékos volt. A többi erdélyi megyében valamivel jobb volt a helyzet, Kolozs megyében 54, Maros megyében 45, Bihar megyében pedig 53 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya. Bíró Blanka, Kőrössy Andrea, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2012. november 22.
A Sapientia is kapcsolódik az Erasmus-programhoz
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai előtt is megnyílik a lehetőség, hogy Európa bármely országában végezzenek el egy-egy félévet egyetemi tanulmányaik során.
Akkreditácója után ugyanis a Sapientia is bekapcsolódhat az ezt elősegítő Erasmus-programba, és aláírták ennek érdekében az első együttműködési szerződést is. „Egy olyan kapcsolatrendszert fogunk kiépíteni, amely által nemcsak Magyarországra, hanem Európa számos országába mehetnek a diákjainak” – mondta el tegnap Makó Zoltán, a Sapientia EMTE csíkszeredai, gazdaság- és humán tudományok karának dékánja.
Közölte, a diákok és oktatók európai mobilitását szolgáló Erasmus-programba az egyetem akkreditációja után azonnal kezdeményezték a bekapcsolódást, és már alá is írták az első, ezt elősegítő partnerségi szerződést a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolával. Az Erasmus-program keretében lehetőség van tanulmányi mobilitásra, a 3–12 hónapos más egyetemeken való „áthallgatásra” havi 300–400 eurós ösztöndíjat adnak.
Krónika (Kolozsvár)2013. február 4.
Dékánválasztás a Sapientián
Előreláthatólag e hét végére derül ki, hogy a következő négy esztendőben kik fogják vezetni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karait. Mindkét karon két-két jelölt van.
A Gazdaság- és Humántudományok Karának két dékánjelöltje a tisztséget jelenleg is betöltő Makó Zoltán, illetve Lázár Ede, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar aspiránsai pedig Kósa István és Szilágyi József.
„Mivel február elsején kaptam kézhez rektori kinevezésemet, ezért a törvényi előírásokat betartandó, csak azt követően nevezhetem meg azokat a személyeket, akikre rábíznám a dékáni teendőket. Egy bizottság ezen a héten meghallgatja a jelölteket, majd azután nekem kell döntenem” – nyilatkozta megkeresésünkre Dávid László, a Sapientia egyetem rektora. A mandátumcserét jövő hónap elején már megejtenék, az új dékánok négy évig fogják vezetni a karokat.
Dávid nem titkolt szándéka, hogy vezetői szinten fiatalítson. „Az egyetem tizenkét éves működése alatt jelentős részben olyan oktatókkal dolgoztunk, akik vállalták, hogy állami egyetemi állásukat hátrahagyva, egy induló magánegyetemen, a Sapientián vállalnak munkát. Ahhoz, hogy ez az intézmény hosszú távon is sikeres legyen, kötelességünk olyan vezetői mentalitást meghonosítani, illetve olyan vezetőket választani, akik hosszú távon gondolkodnak, sorsukat ehhez az egyetemhez kötik” – fogalmazott a rektor.
A jelöltek
Makó Zoltán 1968-ban született, 2008 óta a Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja. Oktatott tantárgyai: matematika közgazdászoknak, speciális matematika mérnököknek, operációkutatás, közgazdasági döntések matematikai modellezése.
Lázár Ede 1973-ban született, 2003 óta a Gazdaság- és Humántudományok Kar főállású oktatója. Oktatott tantárgyai: menedzsment, információ-menedzsment, vezetői közgazdaságtan, marketingkutatás, kutatásmódszertan.
Kósa István 1970-ben született, 2005 óta a Műszaki és Társadalomtudományok Kar főállású oktatója. Oktatott tantárgyai: szociológiatörténet, szociológiai paradigmák, közvélemény-szociológia. Szilágyi József 1960-ban született, 2001 óta a Műszaki és Társadalomtudományok Kar főállású oktatója. Oktatott tantárgyai: mechanika és szilárdságtan, gépészmérnöki alapismeretek, ábrázoló mértan és műszaki rajz, malom- és sütőipari technológiák.
Kozán István
Székelyhon.ro,2013. február 23.
Tonk Márton maradt a dékán
Lezárult a Sapientián az egyetemi vezetők választási folyamata, és a szenátus pénteki ülésén jóváhagyták a rektor által nevesített dékánok kinevezését – derül ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
Ennek értelmében a kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karon Tonk Márton docens folytatja a dékáni munkát. A csíkszeredai Gazdasági és Humántudományok Kart továbbra is Makó Zoltán docens vezeti; a Műszaki és Társadalomtudományi Kar élére pedig Kósa István docens kerül. A marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karon is vezetőváltás történt: Kelemen András adjunktus kapott dékáni mandátumot. A pénteki ülésen Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora javaslatára a szenátus jóváhagyta Székely Gyula professzor rektorhelyettesi kinevezését is.
Szabadság (Kolozsvár),2013. február 25.
Milyen egyetem legyen a Sapientia?
Makó Zoltán a Sapientián tapasztalható „realitást valamilyenképpen a normalitás felé” mozdítaná, Kósa István pedig az intézmény imázsán és kommunikációján javítana. Az egyetem csíkszeredai karait a következő években vezető két dékánnal beszélgettünk.
Négy évre választott dékánokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa: Csíkszeredában a Műszaki és Társadalomtudományok Kart ezentúl Kósa István vezeti, a másikon, a Gazdasági és Humántudományok Karon viszont továbbra is Makó Zoltán marad a dékán.
Kósa: igény a kommunikáció javítására
„Fontos szerepet szeretnék játszani az egyetem imázsának alakításában, illetve fejlesztésében” – fogalmazott Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar frissen kinevezett dékánja, amikor a négy évre szóló dékáni megbízatás megpályázásának okairól érdeklődtünk.
Kósa szerint a környékbeli középiskolákkal kialakított kapcsolatok tapasztalataiból kiindulva fontos a különböző intézmények vezetővel való együttműködés megerősítése is. „Ugyanakkor a kommunikáció javítására is igény van mind az egyetemen belül, mind azon kívül. Hiszek az emberek kreativitásában, és abban, hogy egy közösség többet tud tenni, mint az egyének külön-külön” – magyarázta Kósa, majd alapvető célként a karon való mesteri és doktori képzés kiépítését említette. Új szakok indítását „kényes kérdésnek” nevezte, mivel annak költségvonzata van, ezért elsősorban a létező szakok megerősítésére fektetne nagyobb hangsúlyt.
Makó: elmozdítani a realitást
„Először nem is akartam jelentkezni, mert úgy éreztem, hogy elfáradtam” – ezt már Makó Zoltán mondta, aki kollégái és az egyetem vezetésének unszolására beadta a derekát, és újra megpályázta az általa éveken át betöltött „posztot”. „Pályázatomban kiemelt hangsúlyt fektettem arra, hogy a Sapientián tapasztalható realitást valamilyenképpen a normalitás felé mozdítsuk el. Gondolok például az intézmény kari felépítésére.”
Kozán István
Székelyhon.ro,2013. február 28.
Átadták az első SIC-kártyákat
Csíkszeredában adták át tegnap az első két székelyföldi diákigazolványt: a kártyákat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem két diákja vehette át. A hivatalos nevén Sic Card – Székelyföldi Diákigazolvány, vonalkóddal ellátott kártya, amellyel tulajdonosa tulajdonképpeni diákstátusát tudja igazolni, ugyanakkor az igazolvány felmutatásával kedvezményekben részesülhet az elfogadóhelyeken.
„Eddig több mint ötszázan igényeltek kártyát, a legtöbben középiskolások és egyetemisták. Tudni kell, hogy elemi és általános iskolások is igényelhetnek ilyen igazolványt. A kérvényezők 85 százaléka magyar nemzetiségű, a többiek pedig román ajkúak. Hétéves kortól 35 évesig bárki kérhet igazolványt” – beszélt a részletekről Zsigmond József, a diákigazolványt kiadó Centrum Studiorum Egyesület elnöke, aki tegnap a Sapientia egyetem csíkszeredai karain adta át az első két igazolványt: egyiket az egyetem hallgatói önkormányzata elnökének, Kovács-Szécsi Attilának, a másikat a korábbi elnöknek, Vajda Attilának.
Az átadáson hangsúlyozták, a diákigazolvány igénylése nem származásfüggő, „nem etnikai, hanem területi alapon lehet kérni azt”. Jövő héten félezer eddigi igénylőt értesítenek arról, hogyan kaphatja kézhez a kártyát.
A Székelyföldön eddig már több mint száz elfogadóhellyel kötöttek partneri szerződést, Csíkszeredában egyelőre most zajlanak a tárgyalások. „Leginkább a kis- és középvállalkozókat kérnénk fel, hogy csatlakozzanak elfogadóhelyként. Azt is rájuk bízzuk, hogy hány százalékos kedvezményt biztosítanának a kártyatulajdonosoknak, cserébe nem kérünk semmit. Csíkszeredában már tárgyaltunk a városi és megyei önkormányzat vezetőivel, ők pozitívan fogadták a kezdeményezésünket. Abban is gondolkodunk, hogy sportesemények megtekintésére is kedvezményt nyújtson a kártya, ezért ez ügyben hamarosan felkeressük a csíkszeredai hokicsapat, illetve a sepsiszentgyörgyi kosárlabdacsapat vezetőségét is” – ígérte meg Zsigmond.
Újdonságként említette, hogy ezentúl Csíkszeredában (a Sapientia egyetem hallgatói önkormányzatának irodájában), Marosvásárhelyen (a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségnél), Gyergyószentmiklóson (a művelődési központban) és Székelyudvarhelyen (az Udvarhelyi Fiatal Fórumnál) is olyan információs központot nyitnak, ahol nemcsak érdeklődni lehet a kártyáról, hanem el is lehet készíttetni azt. Ehhez igazolni kell az igénylőhallgatói jogviszonyát, továbbá ki kell tölteni egy igénylő lapot, valamint mellékelni kell egy fényképet. Az igénylés interneten is megoldható, a www.diakigazolvany.ro oldalon. Az egy évre szóló, ingyenes kártyával vasúton nem lehet kedvezményesen utazni.
Makó Zoltán, a Sapientia egyetem csíkszeredai Gazdasági és Humántudományok Karának dékánja is jelen volt a tegnapi eseményen. Elmondta, szükség van az olyan kezdeményezésekre, amelyek vonzóbbá teszik a székelyföldi diákéletet. „Számunkra is fontos, hogy a jó képességű diákok Székelyföldön, ha lehet, a Sapientián tanuljanak tovább” – fogalmazott a dékán.
Kozán István
Krónika (Kolozsvár),