udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
87
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-87
Névmutató:
Makkai János
1990. augusztus 7.
A Bernády Kör s a Magyar Kisgazdapárt Maros megyei szervezete aug. 7-én közösen tiltakozott amiatt, hogy Maros megyében a prefektúrán nem vették figyelembe a lakosság etnikai összetételét. A lakosság 48 %-a magyar, ennek ellenére a prefektusi hivatal 11 tagjából csak ketten magyarok. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a kinevezettek között van a nyíltan magyarellenes Zeno Opris. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ 705 Markó Béla szenátor nyilatkozott eddigi munkájukról. Elmondta, hogy a szenátusban sokszor hangzanak el magyarellenes kirohanások. A szenátusban létezik egy olyan szándék, amely az RMDSZ szenátorait állandó polémiára, szócsatára akarja kényszeríteni. Provokatív felszólalások hangzanak el, Adrian Motiu például azt állította, hogy az RMDSZ-t kívülről irányítják. /Makkai János: Az elmaradt parlamenti tudósítások helyett. Beszélgetés Markó Bélával, Maros megye szenátorával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./1993. január 28.
Makkai János főszerkesztő ismertette lapját, a 27 ezres példányszámú marosvásárhelyi Népújság napilapot. A lap önálló, nem függ az államtól, az általuk létrehozott Impressz Kft működteti. Az óriási infláció ellenére a Népújság nyereségesen zárta az 1992-es évet. Más kiadványok szerkesztését is segítik, így a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/ folyóiratot és a Nagyernyei Híradó című kiadványt. A Népújság az év elején indította el az Árgus /Marosvásárhely/ című, szórakoztató jellegű, színes időszaki mellékletet. - A posta sok gondot okoz megbízhatatlan terjesztési tevékenységével. /Média (Nagyvárad), jan. 28./1993. február 21.
Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./1993. május 14.
Tőkés László püspök, az RMDSZ elnöke ismét visszatért az etnikai tisztogatás kifejezésre. Ezt a jelenséget szükséges a közvélemény elé tárni, ugyanis "három éve egyik memorandumot a másik után írjuk, kilincselünk, panaszkodunk. interpellálunk", de mindennek csekély a hatásfoka. - A valóság kimondása önmagában nagy eredmény, különösen ha ez egésszé áll össze egy Fehér könyvben. Ezeket a kérdéseket meg kell beszélni a román ellenzékkel. - A jelenben "egy praktikus, cselekvő magatartás hiányát érzékelem. Nem tudjuk, mihez kezdjünk a szabadsággal, lehetőségeinkkel" - állapította meg a püspök. /Makkai János: Beszélgetés Tőksé Lászlóval. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./1993. május 22.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./1993. szeptember 1.
Makkai János újságíró a Neptun-üggyel foglalkozó marosvásárhelyi RMDSZ-ülés után foglalta össze véleményét. Tőkés László írását /A hatalom uszályában/ vádiratnak minősítette és kifejtette, az RMDSZ egysége az első. Az RMDSZ elnöke Markó Béla és álláspontokat megfogalmazni, utasításokat kiadni csak neki van joga. Takács Csaba és az ügyvezető elnökség sem lehet végrehajtó szerepe helyett politikacsináló. /Makkai János: Egy választmányi ülés okán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./1994. augusztus 10.
A Népszabadságban közölt cikkek egybehangzóan azzal érvelnek, hogy az alapszerződést a kölcsönös bizalomerősítés érdekében meg kell kötni, írta Kincses Előd, aki nem fogadja el ezt az álláspontot. Az alapszerződés megkötésének hátránya, hogy minden olyan jog és garancia, amelyet nem foglaltak a szerződésbe, megtagadható. Ezért aggályos az olyan megfogalmazás: "nem biztos, hogy az alapszerződésekbe bele kell foglalni a kollektív jogokat, s úgy tűnik, a területi autonómia sem elfogadható a szomszédoknak" /Tabajdi Csaba: Elaknásított terepen mozgunk, Népszabadság, júl. 30./. Meister Dávid a határklauzula szerződésbe foglalásának szükségességét azzal indokolja, hogy "az Antall-kormány a határok kérdését sokáig lebegtette..." /Mire jó egy alapszerződés? Népszabadság, júl. 28./ Kincses Előd a romániai fordulat résztvevőjeként ezt másképp látja. Iliescu elnök 1990. jan. 25-én a magyar szeparatizmust megbélyegző nyilatkozatot tett, azóta megjelent a határklauzula követelése, hónapokkal megelőzve a magyarországi rendszerváltást. - A kölcsönös bizalomerősítést a kisebbségi magyarságra is vonatkoztatni kell. "Ilyen szempontból nem tartom szerencsésnek azt, hogy pl. Tőkés Lászlót és Sütő Andrást a kérdésben legilletékesebb magyar kormánytényező a nyilvánosság előtt ismételten elmarasztalja." A Korunk 1994/3-as száma, az RMDSZ-szám 121. oldalán közölt közvélemény-kutatás szerint Tőkés Lászlónak 1129 szavazat, Sütő Andrásnak 485, Markó Bélának 286 jutott a népszerűség sorrendjében. Ezért aggályosnak mondható, hogy Horn Gyula kizárólag Markó Bélát hívta meg. Ezt a baloldali beállítottságú, annak idején a Neptun-ügyet is védelmébe vevő Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője is kifogásolta /Népújság, júl. 19./. Helyesebb lenne a meghívást az RMDSZ-nek címezni. /Népszabadság, aug. 10., átvette: Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./1996. április 28.
Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./1996. november 20.
Nehezen volt kiszámítható a gyökeres fordulatokat ritkán kockáztató román társadalom magatartása - írta Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője a választásokról. A háromszázalékos parlamenti túlsúly kevésnek bizonyulhat a teljes rendszerváltás végrehajtásához. A román pártok egységesen elzárkóznak a kisebbségi jogok érvényesítésétől. A választások előtt a demokratikusnak mondott pártok is elkerülték, hogy legalább üzenettel forduljanak a magyar szavazók felé. Iliescu elnök bevetette a magyar kártyát is választási küzdelmében, emlékeztetett Makkai János. /Magyar Hírlap, nov. 20./ 1998. augusztus 28.
Mindinkább úgy fest, hogy nehéz választás elé akarják vonszolni az erdélyi magyarságot: Markó vagy Tőkés? - kezdte cikkét Makkai. Markó Bélának lehetetlen áthágnia szervezete szabályait, s joggal gondolja, hogy az RMDSZ megújulásáról beszélni a választott testületeken belül lehet, fűzte hozzá. "Tőkés László, tiszteletbeli elnökként természetesen megengedheti magának, hogy különvéleménye legyen." Makkainak fenntartása van az Alsócsernátonban rendezendő összejövetellel kapcsolatban: a népgyűlés formája nem alkalmas a sorskérdésekről való eszmecserére és arra sem, hogy a résztvevőkön kívül bárkinek a nevében nyilvánuljon meg. Makkai számára "Markó vagy Tőkés nem dilemma, pontosabban, hamis dilemma.". /Makkai János: Markó vagy Tőkés? = Népújság, 1998. aug. 28./1998. szeptember 16.
Markó Béla kudarcnak minősítette az Alsócsernátonban lezajlott székelyföldi fórumot. Tény, hogy úgy tűnik, a rendezvénynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, állapította meg cikkében Makkai János. Akkor is, ha - mint várható volt - a román nyelvű médiák gyakorlottan találtak rá azokra a félmondatokra, tétova hangsúlyokra, amelyekkel Tőkés László "szélsőségességét" vélték igazolhatónak. Makkai arra volt kíváncsi, hogy a fórum milyen új gondolatokkal tágítja a magyar közösségen belüli közgondolkozás horizontját. Szerinte ezt meg sem kísérelték. A visszafogottság magyarázata talán az, hogy a fórum megszervezéséből és lebonyolításából Tőkés László mellett vezető szerepet vállalók mondhatni egytől-egyig ott voltak vagy vannak a politika élvonalában. Dr. Csapó József szenátor és a fórumon aktív képviselők sem álltak elő eredeti gondolattal a szervezet belső megújulása vagy a politikai vonalvezetés dolgában. Katona Ádám ingerült türelmetlenséggel tett egy megállapítást: a "radikálisok" mindig tapsot aratnak föllépésükkel, s aztán mégsem történik semmi. Makkai szerint a rendezvény céltévesztését a szerepzavarok is tetézték. Egyesek a területi, vagy egyenesen a megyei RMDSZ szervezetek nevében szólaltak fel, noha Tőkés László jelezte: Alsócsernátonban mindenki a maga nevében és nem valamely testület által hitelesített mandátum birtokában nyilatkozik meg. /Makkai János: A megújulás elmarad. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./1998. október 2.
Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1999. április 2.
A MÚRE Szovátán tartotta tisztújító közgyűlését márc. 27-28-án. Makkai János, a Népújság főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a román tőkével működő magyar lapok veszélyesek, mert szakmailag igénytelenek, s a magyar nyelv romlását, beolvadását segítik elő. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./1999. április 22.
1997-ben a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ kezdeményezte az újságírók alkotótáborát. A cél volt: Erdély újrafelfedezése. Az akkori táborozás résztvevői megalakították a Héthatár-kerülők Társaságát, akik Kőhalom szórványvidékét járták be. Ezekből a riportokból készült az Erdély felfedezése sorozat első kötete Kóborlás és helytállás címen, a MÚRE és a Brassói Lapok közös kiadásában. A tavalyi, második alkotótábor színhelye a Bekecsalja volt. Ennek eredménye a Bekecs alatt Nyárád tere /Impress, MÚRE, Marosvásárhely, 1999, Erdély felfedezése 2./ című könyv. Nyárádmagyaróson a két felelős kiadó, Makkai János és Gáspár Sándor mutatta be a kötetet. /Adamovits Sándor: Könyvbemutató a világ végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./1999. szeptember 9.
Tőkés László püspök bejelentette a humán profilú partiumi keresztény magyar egyetem elindítását, a magyar törvényhozás jövőre 2 milliárd forintot szánna "egy erdélyi magyar egyetem megteremtésére". Erre jegyezte meg Markó Béla, hogy "a rendeltetés körül még vannak tisztázatlan dolgok". A Népújság a marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzort szólaltatta meg, hogy beszéljen az által szorgalmazott magyar műszaki egyetem létrehozásáról. - Dr. Hollanda indította el a Petru Maior felsőoktatási intézményt. Hollanda felismerte, azért hozták létre Marosvásárhelyen a műszaki almérnökit, hogy a pedagógiai főiskolát megszüntessék. Dr. Hollanda pontos, részleteiben kidolgozott tervet készített a marosvásárhelyi önálló magyar műszaki egyetem létrehozására. 1994-ben felmerült, hogy Marosvásárhelyen Aranka György Egyetem létesüljön, azonban az előkészítetlenség, a kellő megfontolás hiánya miatt ez is csak terv maradt. Hollanda 1997-ben Markó Béla RMDSZ-elnökéhez fordult, s megegyeztek abban, hogy létrehozza az egyetemi oktatást támogató Hollanda Alapítványt. Alapítóként 10 millió lejt tett le az 1998-as bejegyzéskor. Később nyíltan támadta őt Birtalan Ákos, amikor Székelyudvarhelyen összehívták a székelyföldi egyetem ügyének szentelt tanácskozást. Nagyvárad lépett, s ez már kész tény, amit csak elfogadni lehet. A kezdeményezést engedni kell kibontakozni. - Marosvásárhelyen a műszaki egyetem létrehozásához meg kell vásárolni a területet és el kell készíteni az egyetem épületeinek a tervrajzait. Pályázatot nyújtottak be az Apáczai Közalapítványhoz, amelyre várják a választ. Hollanda szerint olyan tanári kar állhat össze, amely garantálja az egyetem akkreditálását. /Makkai János: Egyetem-ötlet a tehetetlenség útvesztőjében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./2001. január 17.
Marosvásárhelyen jan. 25-én tizedik alkalommal osztják ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői az irodalmi fórum nívódíjait. Az idén prózáért Sebestyén Mihályt, líráért Király Lászlót, esszéért Selyem Zsuzsát díjazzák. Debüt-díjat kap Farkas Wellmann Éva és Király Kinga Júlia. Gálfalvi György a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy 1992-ben osztották ki első alkalommal a Látó nívódíjait a Lakitelek Alapítvány támogatásával. Akkor vers kategóriában Lászlóffy Aladárt, prózában Kisgyörgy Rékát, esszében Visky Andrást, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztéséért Balogh Edgárt, a marosvásárhelyi rádiót teljesítményéért, a legjobb újságírói munkásságért pedig Makkai Jánost díjazták. Az évek folyamán többen kétszer is részesültek már a nívódíjban, így például Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Sebestyén Mihály, Király László, Selyem Zsuzsa. Király Lászlónak verseiért ítélik oda másodszor a díjat, nem mintha nem lenne miből válogatni. /Antal Erika: Megújult értékek Tizedik alkalommal osztják ki a Látó nívódíjait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2001. október 22.
Okt. 21-én ünnepélyesen megnyitották a Kolozsvár-felsővárosi református egyházközség Kós Károly tervezte Kakasos templomának udvarában felépített Agapé- (Szeretet) otthont. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte: nem csak a saját magunk, hanem egymás terhét is hordoznunk kell. Az építkezés költségét teljes mértékben a holland C.O.E.N. - Nijkerk vállalta fel. Makkai János főgondnok arra emlékeztetett, hogy a református egyház régóta foglalkozik az elhagyatottak sorsával, Erdélyszerte több öregotthont építettek fel. /Papp Annamári: Agapé-otthon nyílt Kolozsváron Korszerű aggmenház holland segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2002. február 2.
Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az egyezmény létrejöttének körülményeiről beszélgetett Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Makkai megjegyezte, hogy ezúttal a kölcsönös bizalmatlanságról volt szó /a kedvezménytörvény alkalmazásának kormányzati ellenőrzésére, a csángók ügyében tapasztalható magatartás stb./ Markó szerint "az elmúlt év első felében a kormánypárt megbízhatóbbnak bizonyult, mint egykori koalíciós partnereink bármikor. A közigazgatási törvényt meg néhány más jogszabályt gyakorlatilag zökkenőmentesen fogadtuk el." - Az év második felében következett a súlyos bizalmatlanság időszaka. Markó szerint vannak olyan közös célok, amelyekkel kapcsolatosan nem alkut kellett kötni, hanem megállapodni. Az integráció közös törekvés. A főszerkesztő úgy látta, az egyezmény túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Markó jelezte: Slanic Moldován már nem volt szövegről szóló tárgyalás, de szóba került a megállapodás minden témája. Markó január folyamán hosszú, négyszemközti megbeszélést folytatott Adrian Nastaséval, és számára világossá vált, hogy "például az egyházi ingatlanok kérdésének rendezését a miniszterelnök is halaszthatatlannak tartja." Makkai megjegyezte: Alig néhány napos a megállapodás, s az egyetemi autonómia címén máris megjelentek az értelmiségihez méltatlan tiltakozások. Markó szerint ez az elutasító, elzárkózó magatartás éppenséggel az önálló állami magyar egyetem iránti igényt erősíti, hiszen erről nem mondtak le. A napilap főszerkesztője ítélkezett: honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy "értelmiségiek egy csoportja" címen pálcát törjenek mások fölött? Itt Makkai Verestóyt vette védelmébe, inkvizítorkodásra való hajlamról beszélt. Markó elítél mindenféle intoleranciát. Ő maga is kiváltja a magyar igazolványt, de senkinek sincs joga bárkinek is a zsebébe nézni, hogy a másiknak van-e. /Makkai János: Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./2002. február 23.
A jelek szerint lappang valamiféle "Bolyai- frász". Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke "előre fél tőle". Ez meglepő, hiszen aktív résztvevője volt az SZDP-RMDSZ megállapodás kidolgozásának, melyben tételesen az áll, hogy: "Az SZDP és az RMDSZ Maros megyei szervezetei együttműködnek annak érdekében, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceum visszanyerje magyar tannyelvű státusát." Ettől nem frászt kell kapni, hanem pontosan értelmezni. Aki nem ezt teszi, politikai taktikai hibát követ el, hiszen tanácstalanságát teszi kirakatba, állapította meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A "Bolyai- ügy" rendezését az SZDP vállalta magas szintű megállapodásban. Minden a megyei RMDSZ ölébe hull, s ahelyett, hogy a végrehajtásbeli "együttműködésről" beszélnének, azt szorgalmaznák, mindjárt frászt kapnak. /Makkai János: Bolyai-frász. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./Meglepő Makkai János főszerkesztő bírálata, eddig ugyanis a Népújság a megyei RMDSZ-vezetés szócsöve volt.2002. május 9.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint csángóföldi útja üzenetében lehet válasz a bukaresti szemináriumra, azoknak, akik csak egyoldalú történelemszemléletben képesek kezelni a csángók ügyét. Az RMDSZ eddig is kitartóan segítette a csángókat érdekképviseleti és érdekérvényesítési képességének erősítésében. Az újságíró kérdésére: a hatóságok feltűnő előzékenységgel fogadták az RMDSZ és a csángókat képviselők felvetéseit. Nem túl szép ez ahhoz, hogy igaz legyen? - erre érdeemben nem válaszolt Markó Béla. Markó biztató fejleménynek nevezte, hogy megteremtették a hivatalos kereteket az anyanyelv tanulásának feltételeihez, áttörésnek tekinti, hogy a Bákó megyeiek elismerik, összegyűlt a megfelelő számú törvényes kérés Pusztinán meg Klézsén is a magyar nyelv oktatásának beindításához ősztől, szabályos iskolai keretekben. /Makkai János: Veszni vagy talpra állni? Üzenet Csángóföldről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./