udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
4
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-4
NĂŠvmutatĂł:
MiklĂłshĂĄzy Attila
1994. mĂĄjus 21.
SzĂĄzezres tĂśmeg gyĹąlt Ăśssze mĂĄj. 21-ĂŠn a hagyomĂĄnyos pĂźnkĂśsdi csĂksomlyĂłi bĂşcsĂşn, MoldvĂĄbĂłl ĂŠs AmerikĂĄbĂłl is ĂŠrkeztek elcsĂĄngĂĄltak egyarĂĄnt. Az ĂźnnepĂŠlyes szentmisĂŠt a szabadban, a SomlyĂł nyergĂŠben felĂĄllĂtott oltĂĄron mondta MiklĂłshĂĄzy Attila, a nyugaton ĂŠlĹ magyarok pĂźspĂśke Jakubinyi GyĂśrgy gyulafehĂŠrvĂĄri ĂŠrsek tĂĄrsasĂĄgĂĄban. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 24./ Este hĂŠtkor tartottĂĄk a moldvai csĂĄngĂłk misĂŠjĂŠt. /KistestvĂŠr /CsĂksomlyĂł, rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄnia ĂŠrtesĂtĹje/, mĂĄj. 22./2000. november 12.
Okt. 6-9. kĂśzĂśtt a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠbĹl ĂŠs a vilĂĄg mĂĄs tĂĄjairĂłl magyarok ezrei zarĂĄndokoltak RĂłmĂĄba. A magyar nemzeti jubileumi zarĂĄndoklaton az anyaorszĂĄgbĂłl, az utĂłdĂĄllamokbĂłl a magyar pĂźspĂśkĂśk szinte kivĂŠtel nĂŠlkĂźl mind ott voltak. Okt. 7-ĂŠn a Szent PĂĄl bazilikĂĄban tartott magyar szentmisĂŠn egy utĂłdĂĄllambeli magyar pĂźspĂśk /dr. Jakubinyi GĂśrgy ĂŠrsek/, majd az ezerĂŠves hatĂĄron tĂşli magyarok pĂźspĂśke /MiklĂłshĂĄzy Attila/ mondott szentbeszĂŠdet. A pĂĄpa kĂźlĂśn kihallgatĂĄson fogadta a Szent PĂŠter bazilikĂĄban a magyar jubileumi zarĂĄndokokat. - Okt. 25-ĂŠn az erdĂŠlyi magyar tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄzak vezetĹi talĂĄlkoztak az RMDSZ vezetĹivel. A cĂŠl az volt, hogy a vĂĄlasztĂĄsok elĹtt tisztĂĄzzĂĄk az RMDSZ ĂŠs a tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄzak kapcsolatĂĄt. A megbeszĂŠlĂŠs eredmĂŠnyes volt, mert a magyarsĂĄg ĂźgyĂŠt - s benne az erdĂŠlyi tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄzak ĂŠrdekeit - az RMDSZ kĂŠpviseli. A pĂźspĂśkĂśk leszĂśgeztĂŠk, hogy a novemberi vĂĄlasztĂĄsoknĂĄl kettĹt kĂŠrnek a hĂvĹktĹl: vegyenek rĂŠszt a vĂĄlasztĂĄsokon, mert hĂvĹ nem maradhat kĂśzĂśmbĂśs, amikor tĂśrvĂŠnyhozĂłkat kell megvĂĄlasztani, szavazatukat csak olyanra adjĂĄk, akirĹl tudjĂĄk, hogy egyhĂĄzukat ĂŠs nĂŠpĂźket szolgĂĄljĂĄk. /Schuller MĂĄria: RĂłmai ĂŠlmĂŠnyek ĂŠs kolozsvĂĄri tanĂĄcskozĂĄs. InterjĂş dr. Jakubinyi GyĂśrgy ĂŠrsekkel. = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), nov. 12./2006. ĂĄprilis 30.
XVI. Benedek pĂĄpa ĂĄprilis 5-ĂŠn elfogadta MiklĂłshĂĄzy Attila pĂźspĂśk lemondĂĄsĂĄt az emigrĂĄns magyarok pĂźspĂśki szolgĂĄlatĂĄrĂłl. A Magyar Katolikus PĂźspĂśki Konferencia felkĂŠrte a MiklĂłshĂĄzy pĂźspĂśk eddigi nyugat-eurĂłpai delegĂĄtusĂĄt, CserhĂĄti Ferenc nĂŠmetorszĂĄgi fĹlelkĂŠszt, hogy ideiglenes jelleggel lĂĄssa el az emigrĂĄciĂłban ĂŠlĹ magyarok lelkipĂĄsztori szolgĂĄlatĂĄnak koordinĂĄlĂĄsĂĄt. CserhĂĄti Ferenc tanulmĂĄnyait GyulafehĂŠrvĂĄrott vĂŠgezte, MĂĄrton Ăron szentelte pappĂĄ 1971-ben. KĂĄplĂĄnkĂŠnt szolgĂĄlt MĂĄramarosszigeten, 1979-ben kerĂźlt ki NĂŠmetorszĂĄgba, 1982 Ăłta ĂŠl MĂźnchenben. /Az emigrĂĄns magyarok szolgĂĄlatĂĄban. = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 30./2009. mĂĄjus 3.
A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠn ĂŠs az 1956-os forradalom leverĂŠsĂŠt kĂśvetĹen MagyarorszĂĄgrĂłl szĂĄzezrek mentek kĂźlfĂśldre. A menekĂźlĹk kĂśzĂśtt kĂźlĂśnbĂśzĹ felekezetĹą papok is voltak, akik lelki tĂĄplĂĄlĂŠkot nyĂşjtottak a hontalannĂĄ vĂĄltaknak, felekezeti kĂśzĂśssĂŠgekbe szerveztĂŠk a hĂveket. TĂśbb mint egy ĂŠvszĂĄzadra vezethetĹ a meg-megĂşjulĂł kivĂĄndorlĂĄs. Ruzsa JenĹ evangĂŠlikus lelkĂŠsz Kanadai magyarsĂĄg cĂmĹą kĂśnyve (1940), TĂśrĂśk IstvĂĄn Katolikus magyarok Ăszak-AmerikĂĄban (1978), valamint P. MiklĂłshĂĄzy Attila SJ ny. pĂźspĂśknek A tengerentĂşli emigrĂĄns magyar katolikus egyhĂĄzi kĂśzĂśssĂŠgek tĂśrtĂŠnete Ăszak- ĂŠs DĂŠl-AmerikĂĄban, valamint AusztrĂĄliĂĄban (2008) cĂmĹą monografikus feldolgozĂĄsa jelzi, hogy az Ăşj hazĂĄban letelepedĹk megĹriztĂŠk hitĂźket, magyarsĂĄgukat, hagyomĂĄnyaikat. A kĂźlĂśnbĂśzĹ kĂśzĂśssĂŠgek ĂŠletĂŠnek mĂĄr megjelentek monografikus feldolgozĂĄsai, emlĂŠkiratok is napvilĂĄgot lĂĄttak. Az egyhĂĄztĂśrtĂŠneti feldolgozĂĄsa irĂĄnyba tett jelentĹs lĂŠpĂŠs CserhĂĄti Ferenc pĂźspĂśk kĂśnyve: Az egyhĂĄz ĂŠs az emigrĂĄnsok. VatikĂĄni megbĂzottak a kĂźlfĂśldi magyar lelkipĂĄsztori szolgĂĄlatban (1945â2006) /Szent IstvĂĄn TĂĄrsulat, Budapest, 2009/ hĂşszĂŠves gyĹąjtĹmunka gyĂźmĂślcse. CserhĂĄti Ferenc, a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠn kĂvĂźl ĂŠlĹ rĂłmai katolikus magyarsĂĄg pĂźspĂśke, a MĂźnchenben megjelenĹ ĂletĂźnk fĹszerkesztĹje immĂĄr tĂśbb kĂśnyvvel â HitĂŠbresztĹ, Ănnepszemle, SzĂvĂŠlyes lelkipĂĄsztori ĂźdvĂśzlettel, Az egyhĂĄzzal vagy nĂŠlkĂźle, SzentleckeâkĂsĂŠrĹ â jelentkezett. Az 1984-ben rendszeresĂtett ĂrtesĂtĹ szerkesztĂŠsĂŠben szerzett tapasztalatĂĄt kamatoztatja immĂĄr tĂśbb mint egy ĂŠvtizede az ĂletĂźnk fĹszerkesztĹjekĂŠnt. CserhĂĄti a mĂźncheni kĂśzĂśssĂŠg tĂśrtĂŠnetĂŠt feldolgozĂł kismonogrĂĄfia â Magyar Katolikus MissziĂł. Jubileumi ĂrtesĂtĹ (1988) â kiadĂĄsakor hatĂĄrozta el Nyugat-EurĂłpa magyar katolikus hitĂŠlete tĂśrtĂŠnetĂŠnek megĂrĂĄsĂĄt. XVI. Benedek pĂĄpa CserhĂĄti Ferenc szemĂŠlyĂŠben nem csak pĂźspĂśkĂśt â immĂĄr a harmadikat â adta a vilĂĄgban szĂŠtszĂłrt katolikus magyarsĂĄgnak. Esztergomi segĂŠdpĂźspĂśkkĂŠ valĂł kinevezĂŠsĂŠvel intĂŠzmĂŠnyesĂtve is visszacsatolta Ĺket az anyaegyhĂĄz nagy csalĂĄdjĂĄba. CserhĂĄti most megjelent kĂśnyve kronologikus sorrendben kĂśveti nyomon az esemĂŠnyeket 1945-tĹl. A lelkipĂĄsztori szolgĂĄlat koordinĂĄlĂĄsĂĄra jĂśtt lĂŠtre az EurĂłpai Magyar Papi SzenĂĄtus, az EurĂłpai Magyar Papi Konferencia. Az ifjĂşsĂĄg nevelĂŠsĂŠre hoztĂĄk lĂŠtre a Burg Kastl-i magyar gimnĂĄziumot, az egyetemistĂĄk ĂŠs fĹiskolĂĄsok mĂźncheni kollĂŠgiumĂĄt, a Paulinumot, az eurĂłpai cserkĂŠszmozgalmat; a lelkĂŠszeket tĂśmĂśrĂtĹ Papi EgysĂŠget, az Actio Catholica mozgalmat, a Pax Romana magyar tagozatĂĄt, a Mindszenty AlapĂtvĂĄnyt. A kĂźlĂśnbĂśzĹ orszĂĄgokban ĂŠs fĂśldrĂŠszeken szĂŠtszĂłrĂłdott katolikus magyarsĂĄg egyhĂĄzi ĂŠletĂŠnek rendezĂŠsĂŠben kiemelkedĹ szerepe volt az 1971-ben Nyugatra kĂŠnyszerĂźlt Mindszenty JĂłzsef prĂmĂĄsnak, aki nĂŠgy ĂŠven ĂĄt fĂĄradhatatlanul munkĂĄlkodott az emigrĂĄciĂł lelkipĂĄsztori szolgĂĄlatĂĄban. MĂĄr 1971 vĂŠgĂŠn arra kĂŠrte a VatikĂĄnt, hogy âa mintegy mĂĄsfĂŠl milliĂłnyi kĂźlfĂśldĂśn ĂŠlĹ magyar katolikus szĂĄmĂĄra segĂŠdpĂźspĂśkĂśket nevezzenek kiâ. 1983-ban II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa dr. IrĂĄnyi LĂĄszlĂł piaristĂĄt kinevezte cĂmzetes pĂźspĂśkkĂŠ ĂŠs megbĂzta a nyugati vilĂĄgban szĂŠtszĂłrt magyar katolikusok lelki gondozĂĄsĂĄval. HalĂĄla utĂĄn dr. MiklĂłshĂĄzy Attila SJ jezsuita szerzetes, cĂmzetes pĂźspĂśk lett az utĂłda. P. SzĹke JĂĄnos szalĂŠzi szerzetes 1984-tĹl tĂśltĂśtte be ezt a tisztsĂŠget. UtĂłda, 1996-tĂłl CserhĂĄti Ferenc mĂźncheni magyar plĂŠbĂĄnos lett. 2002-tĹl a NĂŠmet PĂźspĂśki Konferencia szintĂŠn Ĺt nevezte ki nĂŠmetorszĂĄgi magyar fĹlelkĂŠsszĂŠ. /MĂĄriĂĄs JĂłzsef: Az egyhĂĄz ĂŠs az emigrĂĄnsok. VatikĂĄni megbĂzottak a kĂźlfĂśldi magyar lelkipĂĄsztori szolgĂĄlatban (1945â2006). = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 3./
lapozĂĄs: 1-4