udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
60
találat
lapozás: 1-30 | 31-60
Névmutató:
Miklóssy Gábor
1999. augusztus 12.
Szeptember 12-én a Stockholmi Magyar Házban képzőművészeti kiállítást szervez az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) - tájékoztatott Tamás György, az egyesület elnöke. - A kiállításon munkácsi, nyíregyházi, debreceni, budapesti, szentendrei, iserlohni, stockholmi képzőművészek alkotásain kívül kolozsvári művészek, többek között Bene József, Imecs László, Miklóssy Gábor, Kovács Károly és Starmüller Géza munkái is megtekinthetők. A millenniumi ünnepségek keretében a Stockholmi Magyar Házban rendezik meg az eddigi legnagyobb kiállítást, amelyen körülbelül százötven magyar képzőművész munkáját mutatnák be. Aki részt kíván venni a kiállításon, Starmüller Gézánál jelentkezhet. A kiállításokat a stockholmi "Lencse Tibor Baráti Társaság" és az EMKES szervezi. /Kolozsvári képzőművészek a stockholmi kiállításokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./1999. szeptember 11.
A kolozsvári származású művészeti menedzser, Tamás Gábor szervezésében nagyszabású erdélyi képzőművészeti tárlat nyílik szeptember 12-én a stockholmi Magyar Házban. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /Stockholm/ és a Lencse Tibor Baráti Társaság védnökségével rendezett tárlaton Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugos Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota munkái láthatók. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Svédországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./1999. szeptember 30.
A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2000. március 18.
/ Miklóssy Gábor és növendékei címmel rendezték meg március 16-án, Marosvásárhelyen is azt a kiállítást, amelyet először Budapesten mutattak be. Miklóssy Gábor maga egy szellemi magatartás volt, nem a mának, az időnek dolgozott. Ugyanakkor zseniális tanár is volt, aki szigorúságával a lehető legtöbbet hozta ki tanítványaiból. Murádin Jenő művészettörténész elmondta: "Miklóssy Gábornak ilyen jellegű kiállítását soha nem láthattuk még a szülőföldön." /Gáspár Miklós: Miklóssy Gábor és növendékei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2000. március 25.
Miklóssy Gábor festőművész munkáiból nyílt kiállítás. Szürrealisztikusnak mondott kompozíciói mellett hagyományosabb témafölfogású művei sorakoztak a teremben. A figurális kompozíciók legnagyobb megalkotója mifelénk, írta róla Ditrói Ervin 1981-ben. Pályája két utolsó évtizedében visszatért a hagyományosabb megoldásokhoz. Sikeres volt tanítványaival együtt rendezett tárlata. /Sümegi György művészettörténész: Orbis Pictus - Kolozsvárról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./ Miklóssy Gábor /Nagyvárad, 1912. okt. 25.-Kolozsvár, 1998. dec. 21./ festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára volt 1978-ig.2000. november 25.
A nagyváradi születésű, 1998-ban elhunyt neves kolozsvári festőművész, Miklóssy Gábor vallásos kompozícióiból nyílik tárlat nov. 26-án Nagyváradon. /Miklóssy-kiállítás Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2000. december 12.
A nagyváradi születésű Miklóssy Gábor (1912-1998) festőművész már pályakezdésekor nagyméretű képeivel hívta fel magára a figyelmet. A váradi pályakezdés esztendeiben figyelmét továbbra is az egyházi és történelmi témák kötötték le. Miklóssy Nagyváradon 1948-ban elnyerte az 1848-49-es szabadságharc centenáriuma alkalmából kiírt pályadíjat. Későbbi útja Kolozsvárhoz kötötte. Mindvégig hű maradt ifjúkori festészeti ideáljaihoz: tradíciókat összegező, a nemzeti romantikát vállaló, a formákat és az erőteljes kontúrokat egyéni módon kezelő kiváló kolorista volt. A szülővárosban, Nagyváradon most az Unitárius Egyházközség rendezett a neves művész szakrális képeiből kiállítást. /Indig Ottó: Miklóssy Gábor hazatérése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./2000. december 19.
A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./2001. november 13.
A hetedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár talán legszokatlanabb mozzanata az volt, hogy Gyéresi Júlia marosvásárhelyi színművésznő szinte reggeltől estig elmondta Pilinszky János összes verseit. A vásár utolsó napján több kiadó ismertette újdonságait. Az önéletrajzi jellegű Bánffy Miklós trilógiáról Dávid Gyula /a kolozsvári Polis Kiadó vezetője/ elmondta: 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó számtalanszor tett kísérletet arra, hogy Bánffy műveit megjelentesse, de ezt nem sikerült elérni. Az 1904-től 1914-ig terjedő időszakról hírt adó alkotás művelődéstörténeti értékkel is bír. Gy. Dávid Gyula a bonchidai Bánffy-kastélyról írt könyvet. A Kalota Kiadónál /Kolozsvár/ nemrég látott napvilágot Czegei Carla Bözsi című írása, melyhez Marosi Ildikó előszót írt. Megjelent Molter Károly levelezésének második kötete. Igen gazdag volt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvvásári felhozatala. Köztük van Magyari András és Egyed Ákos történészek gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény: A székelység története a 17-19. században. A történészek célja egy korszerű Székelyföld monográfia megalkotása. A Németországban élő Gáll Mátyás Vízválasztók című, románul megírt dokumentumregényét az ugyancsak Németországban élő Hajdú Farkas Zoltán fordította magyarra. Gáll Mátyás egy zsidó kereskedő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Bekerült az illegalista kommunista mozgalomba, majd börtönben töltött évei során többek között Nicolae Ceausescuval, Emil Bodnarassal, Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel együtt raboskodott. Gáll Mátyás elmondta, azért írta románul, mert együtt dolgozott olyan politikai személyiségekkel, akiknek később igen jelentős szerepe volt Románia történetében, tehát a román közvéleménynek meg kellene ismernie azokat az eseményeket, melyeket ő átélt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ jelentette meg Miklóssy Gábor festőművészről szóló monográfiát, a magyarországi művészettörténész, Sümegi György munkáját. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta (2.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Gazdag a kínálata nemzetközi könyvvásáron. Az romániai magyar kiadók közül leggazdagabb kínálattal a Pallas-Akadémia jelentkezett, Tőzsér József igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben negyvennégy könyvet jelentettek meg, többségüket támogatás nélkül, saját erőforrásból. A Polis és a Kalota Könyvkiadó közös standján Gy. Dávid Gyula A bonchidai Bánffy-kastély s a Bánffy Miklós-sorozat Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol című kötetei - az idei erdélyi magyar könyvtermés talán legjelentősebb filológiai teljesítménye. A vásár színfoltja a kolozsvári Röser Antikvárium standja: többségében a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb Kriterion-könyvei sorakoztak a pulton. A kiállításon megjelenő sok kiadó /Károlyi Gáspár Alapítvány, Mentor, Erdélyi Híradó, Juventus, Impress, Koinónia, Glória, Pro-Print Kiadó stb/ könyvei szinte teljesen hiányoznak a hazai nagyvárosok könyvesboltjaiból, jegyezte meg Fábián Imre. Arról sincs meggyőződve, hogy az itt bemutatkozott romániai magyar könyvkiadók könyvei eljutnak a megyei, városi, egyetemi könyvtárakba. /Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./2002. január 26.
Jan. 25-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Kondorosi Vilma festőművész első kolozsvári kiállítása. A képeken kimutatható a tanítómester, későbbi élettárs, Miklóssy Gábor hatása is. /Sándor Boglárka Ágnes: Az életigenlés művésze. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2002. január 29.
Jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták Haller József festőművészről készült monográfiát, Banner Zoltán munkáját. A Mentor Kiadó (Marosvásárhely) Művészeti Monográfia sorozat negyedik kötetéről van szó, mely Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor pályáját, műveit elemző kiadványok után látott napvilágot. Haller szobrász szakon végzett a képzőművészeti főiskolán, de grafikusként vált ismertté és elismertté, majd később festői adottságait is kiteljesítette. /Fekete-fehérben a világ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2002. szeptember 7.
Szept. 5-én megnyílt Miklóssy Gábor /1912-1998/ eddigi legjelentősebb gyűjteményes kiállítása Kolozsváron. Létrehozásáért művészeti hagyatékának őrzőjét, Miklóssy Gyulát és a Galériát illeti köszönet - mondotta a megnyitón a festő életművének legbehatóbb tanulmányozója és ismerője, a Miklóssy-monográfia szerzője, Sümegi György, budapesti művészettörténész. Sümegi György vázolta a Rudnay-tanítvány Miklóssy Gábor életútját. /Németh Júlia: Megnyílt Miklóssy Gábor gyűjteményes kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./2003. március 8.
Márc. 7-én Kolozsváron, a Korunk Galériában Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője nyitotta meg Miklóssy Gyula fotóművész kiállítását, emlékeztetett a művész családi hátterére, hiszen szülei (Miklóssy Gábor és Kondorosi Vilma festőművészek) munkáiból is nemrég láthattak egy csokorravalót a Korunk Galéria rendszeres látogatói. /(sbá): Tavaszi kiállítás a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./2003. április 10.
Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban ápr. 9-én bemutatták Németh Júlia Kós András /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét. A könyv a kiadó Művészeti Monográfiák sorozatának újabb darabja. A sorozatban eddig a következő kiadványok láttak napvilágot: Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor, Haller József, Marx József. Kós András szobrászművész személyében az erdélyi gyökerek a modernséggel egyesülnek, amit a most megjelent hatodik kötet is tükröz. Az eseményen jelen lévő nyolcvankilenc éves Kós András köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a kötet kiadásához. /Ö. I. B.: Kós András élete és művészete kismonográfiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2004. január 14.
Kosztándi Jenő festőművészt mutatja be a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának új kötete. Az albumot decemberben a művész szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatták be. A kötet gerince a 31 színes reprodukció. Kosztándi Jenő /sz. Kézdivásárhely, 1930. máj. 26./ 1949-ben sikeresen felvételizett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet képzőművészeti szakára. Tanárai voltak Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Kovács Zoltán, 1955-ben végzett Miklóssy Gábor tanítványként festészeti szakon. Kézdivásárhelyen telepedett le. Az 1971-ben a kézdivásárhelyi Elméleti Líceum /ma Nagy Mózes Elméleti Gimnázium/ keretében létrehozott, ma is működő képzőművészeti tagozat szervezője volt, ahol nyugdíjazásáig, 1991-ig tanított festészetet. /F. I.: Kosztándi Jenő műterme. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2004. július 3.
Kolozsváron, a Korunk Galériában júl. 2-án megnyílt Miklóssy Gábor rajzaiból és vázlataiból válogatott kiállítás. Az élete jelentős részében Kolozsváron alkotó Miklóssy nagy fontosságot tulajdonított a grafikai megjelenítés külsőségeinek. Kántor Lajos ez alkalomból a gondozásában napvilágot látott Miklóssy Gábor: A szépség a szellem rangja /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötetről szólt. A könyv a művész levelezéseiből, feljegyzéseiből, naplójából nyújt ízelítőt. Olyan könyvsorozat kezdete, amely az erdélyi magyar képzőművészet dokumentumainak közlését próbálja folytatni úgy, ahogyan azt évtizedekkel ezelőtt Banner Zoltán kezdte el. /Ördög I. Béla: Miklóssy-tárlat a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2004. július 10.
A művészek emlékiratainak kiadásával új sorozatot indít a kolozsvári Komp-Press Kiadó. Első darabja A szépség a szellem rangja című kötet, Miklóssy Gábor festőművész írásos hagyatékának bemutatása. Az anyagot gondozó Sümegi György művészettörténésznek köszönhetően azok a levelek is helyet kaptak benne, amelyeket a néhány évvel ezelőtt elhunyt jeles művészettörténész-régész-grafikus László Gyula, küldött régi barátjának. /Németh Júlia: Miklóssy Gábor kettős tükörben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2004. december 13.
Hatalmas érdeklődés övezte Kolozsváron, a Szépművészeti Múzeumban a hét végén megnyitott tárlatot – Miklóssy Gábor Akt című kiállítására a mester mintegy ezer aktképéből válogattak a szervezők. Az erdélyi képzőművészet meghatározó egyéniségének kollekcióját fia, Miklóssy Gyula gondozza. /(Rostás-Péter Emese): Miklóssy Gábor tárlata nyílt meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./2005. május 17.
Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./2005. október 6.
Öt tárlat látható az erdélyi képzőművészetről Magyarországon. Budapesten, a Ráday utcai Galéria 9-ben most zárul a csíkszeredai székhelyű Forte Grafikai Egyesület kiállítása. A nemrég bejegyzett országos szervezet ezzel az alkalommal mutatkozott be külföldön, jelezet Léstyán Csaba, a tárlat egyik szervezője, illetve kiállítója. Szintén Budapesten nyílt meg a Kolozsvári festők című tárlat: a Szent István téri Belvedere Szalonban lehet megtekinteni Fülöp Antal Andor, Incze János Dés, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor és Szolnay Sándor műveit. Százhalombattán a nyolcvanéves Kusztos Endre grafikusművész munkáiból rendeztek tárlatot. Formavilág címmel október közepéig Budapesten húsz kortárs bánsági képzőművész műveit lehet megtekinteni a magyar képzőművészek és iparművészek székházában, 15-étől Sopron, Pápa ad otthont az alkotásoknak. A legtöbb munkát felvonultató, művészettörténeti jelentőségű tárlat a Nagybányai Művésztelepet Szentendrén mutatja be. /Rostás-Péter Emese: Kortársak, halhatatlanok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./