udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
1826
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 ... 1801-1826
NĂŠvmutatĂł:
Campean, Mircea
1991. februĂĄr folyamĂĄn
A diĂĄklapok vĂĄltozatlanul jelentkeznek, erre pĂŠlda a KĂŠpzĹdmĂŠny, a Benedek Elek TanĂtĂłkĂŠpzĹ (SzĂŠkelyudvarhely) "hĂŠbe-hĂłba megjelenĹ diĂĄklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen LĂceum /SepsiszentgyĂśrgy/ kiadvĂĄnya, ugyanezen kĂśzĂŠpiskola lapja volt mĂŠg a Fogak ĂŠs a Pepita, no meg a VĂĄndorlĂł Iskola, a lĂceum alkalmi kiadvĂĄnya. A KFT ĂŠs a TintaszĂłsz a KĂślcsey Ferenc LĂceum /SzatmĂĄrnĂŠmeti/ diĂĄklapjai voltak, de az eredeti cĂmĹą: "...?" lap is az Ĺ ĂŠrdemĂźk. NehĂŠz lenne ĂśsszeszĂĄmolni hĂĄnyfajta diĂĄklap jelentkezett ebben az ĂŠvben. KĂśzĂśttĂźk volt a Kobak, a Mircea Eliade LĂceum /SegesvĂĄr/ lapja, a MĂG, a MĂĄrton Ăron LĂceum /CsĂkszereda/ diĂĄklapja, ez kĂŠsĹbb Ergo nĂŠven lĂĄtott napvilĂĄgot, a GarabonciĂĄs, az Ipari Iskola /SzilĂĄgysomlyĂł/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu LĂceum /NagyvĂĄrad/ lapja, a Guguc, az ElmĂŠleti LĂceum /Zilah/ diĂĄklapja, a GyorsulĂł IdĹ tudomĂĄnyos diĂĄklap /Ăprily Lajos LĂceum, BrassĂł/, ugyanezen intĂŠzmĂŠny diĂĄkjai szerkesztettĂŠk a Visszhang cĂmĹąt is, a Haladjunk, a Bethlen GĂĄbor LĂceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy MĂłzes LĂceum /KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely/ lapja, a Kavics ĂŠs az egy szĂĄmot megĂŠrt TĂŠgla az Ady Endre LĂceum /NagyvĂĄrad/ lapja, a StafilokĂłpĂŠ a Salamon ErnĹ LĂceum /GyergyĂłszentmiklĂłs/ kiadvĂĄnya ĂŠs a StafilokĂłpĂŠ karĂĄcsonyi mellĂŠklete, a KĂłpĂŠ MellĂŠn/k/let/t/.1995. november folyamĂĄn
Sz. Farkas JenĹ tanulmĂĄnyĂĄban Ărta, hogy Cioran volt az utolsĂł nagy Ăśreg a "romĂĄn szĂĄrmazĂĄsĂş francia ĂrĂłk" kĂśzĂźl. Egy ĂŠvtizeddel ezelĹtt hunyt el a vallĂĄstĂśrtĂŠnĂŠsz-ĂrĂł Mircea Eliade, tavaly a drĂĄmaĂrĂł EugĂŠne Ionesco, ĂŠs most Cioran. - Az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş alatt RomĂĄniĂĄbĂłl ĂŠrkezett PĂĄrizsba a dadaizmus egyik megteremtĹje, Tristan Tzara, majd a regĂŠnyĂrĂł Panait Istrait ĂŠs tĂśbb avantgard kĂśltĹ. 1937 kĂśrĂźl ĂśsztĂśndĂjjal kerĂźlt ki PĂĄrizsba Ionesco ĂŠs Cioran. Mircea Eliade a hĂĄborĂş utĂĄn kerĂźlt ki PĂĄrizsba. KĂŠt ĂŠvtized alatt, 1970 ĂŠs 1990 kĂśzĂśtt tĂśbb mint kĂŠtszĂĄzszĂĄzĂśtven ĂrĂł hagyta el RomĂĄniĂĄt. Az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn a fiatal romĂĄn gondolkodĂłk az agresszĂv nacionalizmusban lĂĄttĂĄk a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi ĂştirĂĄny cĂmmel vĂĄzolta fel az ifjĂş nemzedĂŠk programjĂĄt. Szerinte a szellemnek szĂźksĂŠge van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 utĂĄn Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgĂĄrdista mozgalom szellemi vezĂŠreivĂŠ vĂĄltak, megalkotva az "Ăşj nacionalizmust". A VasgĂĄrda gondolata az "etnikai alapokra ĂŠpĂźlĹ ĂĄllam", a kereskedelem romĂĄnosĂtĂĄsa ĂŠs az idegengyĹąlĂślet. Mircea Eliade belĂŠpett a VasgĂĄrda soraiba, tĂĄmadott minden jelentĹsebb romĂĄn ĂrĂłt, ugyanĂşgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas JenĹ: Az ĂśrĂśk eretnek. EmlĂŠkezĂŠs Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./0. szeptember 24.
MĂŠg tĂśbb magyar nĂŠvtĂĄbla VĂĄradon!
NagyvĂĄrad â Visszateszi az EMI a kĂśzpontbĂłl leszerelt magyar utcanĂŠvtĂĄblĂĄkat, sĹt, jĂłval tĂśbbet is ki fog helyezni. A lakossĂĄgnak ingyen kĂŠszĂtenek magyar tĂĄblĂĄkat. Ugyanakkor az ĂśnkormĂĄnyzattĂłl kĂŠrik a rendezĂŠst â majd bĂrĂłsĂĄgtĂłl.
âEgyĂŠrtelmĹąen ludas BirĂł RozĂĄlia nagyvĂĄradi RMDSZ-es alpolgĂĄrmester abban, hogy leszereltĂŠk a magyar utcanĂŠvtĂĄblĂĄkat, s ezt a kijelentĂŠsemet bĂĄrmikor vĂĄllalomâ â nyilatkozta az ErdĂŠlyi Magyar Ifjak (EMI) vĂĄradi szervezetĂŠnek sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn az utĂłbbi kĂŠpviselĹje, Nagy JĂłzsef Barna. SĹt, szerinte az alpolgĂĄrmester nyilatkozatai nem is hitelesek a tĂŠmĂĄban. Az EMI mai tĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn CsomortĂĄnyi IstvĂĄn elmondta: ânem az ombudsman a ludas az Ăźgyben, felkerestĂźk, s kiderĂźlt, Ĺ csak ajĂĄnlĂĄst tett a tĂśrvĂŠnyek betartĂĄsĂĄra â ezt megkĂźldte a vĂĄrosvezetĂŠsnek, amely viszont leszedette a tĂĄblĂĄkat.â Egyes informĂĄciĂłk szerint egyĂŠbkĂŠnt a feljelentĹ kĂŠrvĂŠnyĂŠben mĂŠg csak nem is szerepelt, hogy vegyĂŠk le a tĂĄblĂĄkat, Ĺ csak annyit kĂŠrt, hogy tudassĂĄk vele, mi az utcĂĄk hivatalos elnevezĂŠseâŚ
EllentĂŠtben
Mint megĂrtuk, pĂĄr napja 5 magyar utcanĂŠvtĂĄblĂĄt szereltek le VĂĄradon, az ĂśnkormĂĄnyzat dĂśntĂŠse alapjĂĄn. Ezeket az EMi helyezte ki pĂĄr hĂłnapja. AzĂłta 8-ra emelkedett az eltĂĄvolĂtott tĂĄblĂĄk szĂĄma â mert a leszerelĹk kezdetben hĂĄrmat ottfelejtettek. Az elsĹ tĂĄblĂĄkat mĂŠg visszaadtĂĄk a tulajdonosoknak, kĂŠsĹbb azonban utasĂtĂĄst kaptak a vĂĄroshĂĄzĂĄrĂłl, Ioan Nicu SeractĂłl, hogy senkinek ne adjĂĄk vissza a hanem vigyĂŠk el mindet.
Az Ăźgy fontos eleme, hogy az EMI a tĂśrtĂŠnelmi megnevezĂŠsek hasznĂĄlatĂĄt tartja megoldĂĄsnak, az RMDSZ szerint viszont csakis tĂźkĂśrfordĂtĂĄsok hasznĂĄlhatĂłak, minden mĂĄs szabĂĄlyellenes. CsomortĂĄnyi jelezte: âaz RMDSZ ĂŠs az EMI ĂĄllĂĄspontja tehĂĄt szĂśges ellentĂŠtben ĂĄll egymĂĄssal, s mivel ez az utcanĂŠv-kĂźzdelem sok mĂĄs erdĂŠlyi magyar vĂĄrosban is napirdenden van, az RMDSZ-fĂŠle hozzĂĄĂĄllĂĄs egyenesen kĂĄros ĂŠs hĂĄtrĂĄltatja a megoldĂĄstâ.
Nem hĂĄtrĂĄlnak meg
Az EMI-sek tĂĄrgyaltak azĂłta az ĂśnkormĂĄnyzat kĂŠpviselĹjĂŠvel, Mircea GhiteĂĄval is. Ĺ lĂŠnyegĂŠben azt mondta nekik: nem fognak razziĂĄzni a vĂĄrosban, csakis bejelentĂŠsek alapjĂĄn vesznek le tĂĄblĂĄkat, ha azok formailag, vagy a rajtuk szereplĹ megnevezĂŠst tekintve nem szabĂĄlyosak. KĂŠszek akĂĄr az RMDSZ-fĂŠle, tĂźkĂśrfordĂtĂĄsos tĂĄblĂĄkat is leszedni, mert arra sincs ĂśnkormĂĄnyzati hatĂĄrozat. Nagy a kĂĄosz viszont a vĂĄrosban a romĂĄn nyelvĹą utcanĂŠvtĂĄblĂĄkkal is, ezekhez mĂŠgsem nyĂşlnak. Pedig szĂĄmtalan formĂĄjĂş, szĂnĹą, betĹątĂpusĂş van kitĂŠve mindenfelĂŠ. Erre Ghitea azt mondta, vĂŠgĂźlis a formailag nem szabĂĄlyosak maradhatnak, a szerintĂźk tartalmilag kifogĂĄsolhatĂłkat is csak bejelentĂŠsre veszik leâŚ
Az ĂśnkormĂĄnyzat vonatkozĂł szabĂĄlyozĂĄsa sem egyĂŠrtelmĹą tehĂĄt, s a romĂĄnutcanĂŠvtĂĄblĂĄk is sokfĂŠlĂŠk, azokhoz mĂŠgsem nyĂşlnak â figyelmeztetett az EMI-t kĂŠpviselĹ Barta BĂŠla. A szervezet kĂŠpviselĹi bemutattĂĄk az 1995/33-as szĂĄmĂş jogszabĂĄlyt, amely hatĂĄrozottan keretet teremt a tĂśrtĂŠnelmi magyar utcanevek megjelenĂtĂŠsĂŠre, sĹt, ennĂŠl tĂśbb jogot is biztosĂt. Mi tĂśbb, ez a tĂśrvĂŠny egy eurĂłpai normatĂva romĂĄniai ratifikĂĄciĂłs okmĂĄnya⌠Nagy JĂłzsef barna hozzĂĄtette: âaz ĂśnkormĂĄnyzat sĂŠrt tehĂĄt tĂśrvĂŠnyt, amikor leveszi a tĂĄblĂĄkat, s nem az EMI, s nem azok a polgĂĄrok, akik kiteszik ezeketâ.
A szervezet tagjai bejelentettĂŠk: nemsokĂĄra kivĂŠtel nĂŠlkĂźl az Ăśsszes olyan tĂĄblĂĄt visszaszerelik, amelyet az ĂśnkormĂĄnyzat eltĂĄvolĂttatott. SĹt, âĂŠv vĂŠgĂŠig mĂĄs szĂĄmos tovĂĄbbi magyar tĂśrtĂŠnelmi utcanevet tartalmazĂł tĂĄblĂĄt szerelĂźnk fel NagyvĂĄradonâ. Ezzel pĂĄrhuzamosan egy sokadik beadvĂĄnyt is kĂźldenek az ĂśnkormĂĄnyzatnak, kĂŠrve, hogy rendezzĂŠk az Ăźgyet ĂŠs tĂźntessĂŠk fel hivatalosan a tĂśrtĂŠnelmi magyar utcaneveket is. HozzĂĄtettĂŠk: âha ezt is lesĂśprik az asztalrĂłl, bĂrĂłsĂĄghoz fordulunkâ.
IgĂŠnyelhetĹ
Az EMI vezetĹi megismĂŠteltĂŠk: vĂĄltozatlanul ingyen kĂŠszĂttetnek bĂĄrkinek tĂśrtĂŠnelmi magyar utcaneveket tartalmazĂł tĂĄblĂĄkat. IgĂŠnyelni az IllyĂŠs Gyula kĂśnyvesboltban lehet, vagy a 0740/256-790-es szĂĄmon. erdon.ro1990. mĂĄrcius 23.
MarosvĂĄsĂĄrhelyi magyar ĂrĂłk Mircea Dinescuhoz, a RomĂĄniai ĂrĂłk SzĂśvetsĂŠge elnĂśkĂŠhez Ărt, mĂĄrc. 23-i nyĂlt levelĂźkben kĂŠrtĂŠk, hogy az ĂrĂłszĂśvetsĂŠg ĂtĂŠlje el a pĂŠldĂĄtlan nacionalista uszĂtĂĄst, amely a marosvĂĄsĂĄrhelyi pogromhoz vezetett, foglaljon ĂĄllĂĄst azokkal a nacionalista-terrorista felbujtĂłkkal szemben, akik sĂşlyosan bĂĄntalmaztĂĄk SĂźtĹ AndrĂĄst, tovĂĄbbĂĄ kĂśvetelje a tettesek megbĂźntetĂŠsĂŠt. /NyĂlt levĂŠl. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 25./ 1990. ĂĄprilis 7.
A Grupul pentru dialog social nevĹą csoport, a 22 cĂmĹą lap kiadĂłja megbeszĂŠlĂŠst szervezett a nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠsrĹl. A rĂŠsztvevĹk megĂĄllapĂtĂĄsaibĂłl olvashatunk ĂzelĂtĹt. LĹrincz LĂĄszlĂł: a hetvenes ĂŠvek ErdĂŠly "gyarmatosĂtĂĄsĂĄt", elromĂĄnosĂtĂĄsĂĄt jelentettĂŠk, megtervezett szĂĄzalĂŠkarĂĄny szerint kellett ĂŠvente vagy ĂśtĂŠvente nĂśvelni a romĂĄnok szĂĄmĂĄt. Mihai Sora kĂśzoktatĂĄsĂźgyi miniszter: a romĂĄn kĂśzĂśssĂŠg sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valĂłban csak iskolĂĄkat akarnak. Radu Popa tĂśrtĂŠnĂŠsz: kĂŠtmilliĂł embernek joga van sajĂĄt egyetemhez. GĂĄlfalvi Zsolt: "a romĂĄnokba hĂşsz ĂŠven ĂĄt betĂĄplĂĄltĂĄk faji felsĹbbrendĹąsĂŠgĂźk, jĂłsĂĄguk, intelligenciĂĄjuk stb. mĂtoszĂĄt, mikĂśzben mi tĂśbbiek ĂĄzsiai jĂśvevĂŠnyekkĂŠ lettĂźnk lefokozva." Pavel Campeanu: ErdĂŠly gyarmatosĂtĂĄsa tĂŠny, de visszacsinĂĄlni mĂĄr nem lehet, az erdĂŠlyi problĂŠmĂĄt nem a magyarok, hanem a Vatra Romaneasca kreĂĄlta. /OllĂł rovat. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), ĂĄpr. 7., ĂĄtvette az IfjĂş FĂłrumbĂłl./1990. ĂĄprilis 18.
Domokos GĂŠzĂĄval kĂŠszĂtett interjĂşt Octavian Bratila, a Kriterion KiadĂłrĂłl kĂŠrdezte. Domokos GĂŠza, a Kriterion KiadĂł igazgatĂłja kĂśzĂślte, hogy az utĂłbbi hĂłnapokban sok kĂśnyvet kiadtak. A jĂśvĹt illetĹen azonban aggĂłdik, a romĂĄn nyomdaipar ugyanis nem hatĂŠkony ĂŠs elavult. A kĂśnyv egyre nehezebben kap helyet a nyomdai tevĂŠkenysĂŠgben. A jelenlegi helyzetben mĂĄr-mĂĄr ĂĄltalĂĄnos az erĹszak, az intolerancia. "Nem vagyunk kivĂŠtel." Minden diktatĂşrĂĄtĂłl szabadulĂł tĂĄrsadalom "megismĂŠtli ugyanazok a struktĂşrĂĄkat." Bratila Radu Campeanu vĂĄlasztĂĄsi programjĂĄt idĂŠzte: a nemzeti kisebbsĂŠgnek kulturĂĄlis segĂtsĂŠget fog nyĂşjtani. Domokos megjegyezet: nem ĂŠrt egyet az elhangzottakkal, mert amit nyĂşjtanak, azt vissza is vonhatjĂĄk. Az emberi ĂŠs nemzetisĂŠgi jogoknak maguktĂłl ĂŠrtetĹdĹknek, tĂśrvĂŠny ĂĄltal meghatĂĄrozottnak kell lenniĂźk. /Octavian Bratila: " Ăn hiszem egĂŠsz lĂŠnyemmel" InterjĂş Domokos GĂŠzĂĄval. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 18./1990. ĂĄprilis 21.
NĂŠgynapos vita utĂĄn ĂĄpr. 21-ĂŠn vĂŠget ĂŠrt a RomĂĄniai ĂrĂłszĂśvetsĂŠg kĂśzgyĹąlĂŠse, elnĂśknek Mircea Dinescut vĂĄlasztottĂĄk meg, alelnĂśk: Stefan Banulescu. Az IgazgatĂłtanĂĄcsban helyet kapott GĂĄlfalvi Zsolt ĂŠs Balogh JĂłzsef. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 24./1990. jĂşnius 5.
JĂşn. 5-ĂŠn Budapesten Mircea Dinescu, a RomĂĄn ĂrĂłszĂśvetsĂŠg elnĂśke ĂŠs KoczkĂĄs SĂĄndor, a Magyar ĂrĂłk SzĂśvetsĂŠgĂŠnek fĹtitkĂĄra alĂĄĂrta a magyar ĂŠs romĂĄn ĂrĂłszĂśvetsĂŠg 1990. ĂŠvi egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi megĂĄllapodĂĄsĂĄt. /MTI, HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jĂşn. 7./1990. augusztus 1.
A mai romĂĄniai sajtĂłban gyakori a faji uszĂtĂĄs ĂŠs a becsĂźletsĂŠrtĂŠs, Ărta BukarestbĹl BĂĄnyai PĂŠter. PĂŠldĂĄnak a nagyvĂĄradi Phoenix lap 17. szĂĄmĂĄt hozza. Ebben dr. Emil Oanca, aki a Columbia Egyetemen szerzett politolĂłgiai doktorĂĄtust,Ăgy nyilatkozott: "A magyarok az utolsĂł barbĂĄrok, akik elĂśzĂśnlĂśttĂŠk a civilizĂĄlt EurĂłpĂĄt ezer ĂŠvvel ezelĹtt, s ugyanolyan barbĂĄrok maradtak". Oanca azt kĂŠrte kormĂĄnytĂłl, hogy azonnal tartĂłztassĂĄk le Iliescu elnĂśk kĂŠt volt vetĂŠlytĂĄrsĂĄt, Radu Campeanut ĂŠs Ion Ratiut. A riporter figyelmeztette, hogy parlamenti kĂŠpviselĹk, akiknek mentelmi joguk van, de OancĂĄt ez sem ĂŠrdekelte. "Radu ĂŠs Campeanu a romĂĄn ĂĄllam ellen konspirĂĄlt, s ezt Krisztus Ăłta napjainkig halĂĄllal bĂźntetik a vilĂĄg Ăśsszes orszĂĄgĂĄban." /BĂĄnyai PĂŠter, Bukarest: VeszĂŠlyes sajtĂłszabadsĂĄg. = Magyar Nemzet, aug. 1./1990. november 15.
Vladimir SzolonĂĄr /Moldova KĂśztĂĄrsasĂĄg/ beszĂĄmolt a moldĂĄviai helyzetrĹl. Az elĹzĹ idĹszakban a hivatalos nyelv az orosz volt, a MoldovĂĄban ĂŠlĹk nem foglalkozhattak tĂśrtĂŠnelmĂźkkel. 1989. augusztus-szeptemberi dĂśntĂŠssel az egyedĂźli hivatalos nyelv a moldovai /romĂĄn/ lett, holott az orszĂĄgban a mĂĄs nemzetisĂŠgĹąek /oroszok/ rĂŠszarĂĄnya 35 szĂĄzalĂŠkos. Az Ăşj rendszerben az elsĹszĂĄmĂş szempont az etnikai hovatartozĂĄs lett, a rendszer az ĂĄllami terrorizmus jegyĂŠben mĹąkĂśdik. Az erĹszakos jelenetek mindennaposak. MĂĄj. 14-ĂŠn egy orosz jĂĄrĂłkelĹt halĂĄlra vertek Kisinyovban, a tetteseket szabadon engedtĂŠk. KĂŠt ellenzĂŠki orosz nyelvĹą ĂşjsĂĄg szerkesztĹsĂŠgĂŠt feldĂşltĂĄk. Mircea Druc miniszterelnĂśk kijelentette: a nem-moldovaiak tekintsĂŠk megtiszteltetĂŠsnek, hogy itt ĂŠlhetnek. A tĂśrvĂŠny szerint minden hivatalnoknak nĂŠgy ĂŠv alatt meg kell tanulni a moldovai nyelvet. NemrĂŠg propaganda-hadjĂĄratot indĂtottak a Dnyeszteren tĂşli terĂźletek visszacsatolĂĄsĂĄĂŠrt. /BodĂł Barna: Vladimir SzolonĂĄr /Moldova KĂśztĂĄrsasĂĄg/ Ha a kisebbsĂŠgbĹl tĂśbbsĂŠg lesz. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 15./1990. december 7.
Mircea Druc moldovai miniszterelnĂśk Bukaresten talĂĄlkozott Petre Roman miniszterelnĂśkkel. /MTI/1990. december 22.
Tibori SzabĂł ZoltĂĄn fĹszerkesztĹ ĂŠs helyettese, SzĂŠkely Raymond emlĂŠkeztek 1989. dec. 22-re, a SzabadsĂĄg elsĹ szĂĄmĂĄnak megszĂźletĂŠsĂŠre. Az IgazsĂĄg szerkesztĹsĂŠgĂŠben ĂśsszegyĹąltek tĂśbben, hogy errĹl beszĂŠljenek: Tibori SzabĂł ZoltĂĄn, OrbĂĄn Ferenc, SzĂŠkely Raymond, Pillich LĂĄszlĂł, PĂĄrfi Mircea, Cs. Gyimesi Ăva, KĂĄntor Lajos, CsĂŠp SĂĄndor ĂŠs Kiss JĂĄnos, a mĹąszaki szerkesztĂŠst DĂłzsa SĂĄndor vĂŠgezte. Ăjjel dĂśntĂśttĂŠk el a lap nevĂŠt, addigra mĂĄr megĂrtĂĄk cikkeiket is. Dec. 23-ra megjelent a SzabadsĂĄg elsĹ szĂĄma. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 22./1991. januĂĄr 16.
Andrei Plesu oktatĂĄsĂźgyi miniszter kĂŠt napig MoldvĂĄban tartĂłzkodott, tĂĄrgyalt Mircea Snegur elnĂśkkel is. /RomĂĄn rĂĄdiĂł/1991. februĂĄr 7.
Mircea Druc volt kormĂĄnyfĹt, a moldovai nĂŠpfront parlamenti csoportjĂĄnak vezetĹjĂŠt vĂĄlasztottĂĄk meg Kisinyovban Moldova ĂŠs RomĂĄnia "Nemzeti ĂjraegyesĂtĂŠsi TanĂĄcsa" elnĂśkĂŠnek. Ennek a testĂźletnek 28 moldovai ĂŠs 33 romĂĄn kĂŠpviselĹ a tagja. A tanĂĄcs legutĂłbbi, Iasiban tartott legutĂłbbi ĂźlĂŠsĂŠn e mozgalomhoz csatlakozott a MoldĂĄvia szakszervezeti szĂśvetsĂŠg, a BesszarĂĄbiĂĄĂŠrt ĂŠs BukovinĂĄĂŠrt VilĂĄgszĂśvetsĂŠg, a RomĂĄn MunkapĂĄrt ĂŠs a Nemzeti LiberĂĄlis PĂĄrt, valamint tĂśbb mĂĄs szervezet. Ugyanakkor e tanĂĄcs lĂŠtrehozĂĄsĂĄt elĂtĂŠlte tĂśbb moldĂĄviai vezetĹ, kĂśztĂźk Mircea Snegur ĂĄllamfĹ is. /MTI/1991. februĂĄr 11.
Iliescu elnĂśk meghĂvĂĄsĂĄra febr. 11-ĂŠn Bukarestbe ĂŠrkezett Mircea Snegur, a Moldovai SZSZK elnĂśke. MegbeszĂŠlĂŠst tartottak, mĂĄsnap a parlamentben mondott beszĂŠdet a moldovai elnĂśk. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 13./ Iliescu elnĂśk elmondta, hogy a kĂŠt testvĂŠrkĂśztĂĄrsasĂĄg ĂĄllamfĹinek elsĹ talĂĄlkozĂłjĂĄn a kapcsolatok ĂŠpĂtĂŠsĂŠnek mĂłdjait vettĂŠk szĂĄmba. RomĂĄnia 80 moldovai pap romĂĄniai kĂŠpzĂŠsĂŠt vĂĄllalta. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jan. 14./ Snegur a romĂĄn parlamentben a RomĂĄniĂĄval kialakĂtandĂł gazdasĂĄgi konfĂśderĂĄciĂłrĂłl beszĂŠlt, a kulturĂĄlis konfĂśderĂĄciĂł mĂĄris gyĂźmĂślcsĂśzĹ, mondta. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 15./ A kĂŠpviselĹk megĂŠljeneztĂŠk, amikor kĂśzĂślte, arrĂłl ĂĄlmodik, hogy kĂśztĂĄrsasĂĄga RomĂĄniĂĄval konfĂśderĂĄciĂłba tĂśmĂśrĂźl. /MTI/1991. februĂĄr 16.
TemesvĂĄron romĂĄn-magyar kerekasztallal ĂŠs reformĂĄtus egyhĂĄzi ĂźnnepsĂŠggel kezdĹdtek a megemlĂŠkezĂŠsek az 1989-ben tĂśrtĂŠntekre. Dec. 16-ĂĄn emlĂŠkeztek a vĂĄrosban a kĂŠt ĂŠvvel korĂĄbban tĂśrtĂŠntekre, amely Ăśkumenikus istentisztelettel kezdĹdĂśtt, ezen mĂŠg kevese vettek rĂŠsz. Ki van itt mĂŠg a tavalyelĹttiek kĂśzĂźl -kĂŠrdezte TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. FelszĂłlalt Doina Cornea. A vĂĄros ĂĄltal rendezett "mĂŠltĂłsĂĄg-felvonulĂĄs" mĂĄr nem a reformĂĄtus templom elĹl indult, az Opera tĂŠrre meghirdetett nagygyĹąlĂŠsen mintegy 20 ezren jelentek meg. MihĂĄly kirĂĄly lĂĄnyai is eljĂśttek, felszĂłlalt Doina Cornea, Corneliu Coposu, a parasztpĂĄrt elnĂśke, Radu Campeanu NLP-pĂĄrtelnĂśk, Sergiu Cunescu szocdem pĂĄrtelnĂśk, Stelian Tanase, a PolgĂĄri SzĂśvetsĂŠg PĂĄrtja alelnĂśke, Tokay GyĂśrgy pedig az RMDSZ nevĂŠben beszĂŠlt. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 18./1991. februĂĄr 28.
A romĂĄniai Husi /Husz/ vĂĄrosban Stolojan-Muravski talĂĄlkozĂłra kerĂźlt sor. A romĂĄn-moldovai kormĂĄnyfĹi talĂĄlkozĂłn jelen voltak a kĂźlĂźgyi, a vĂŠdelmi, a kereskedelmi ĂŠs turisztikai miniszterek, tovĂĄbbĂĄ a RomĂĄn Nemzeti Bank kormĂĄnyzĂłja, a kĹolajipari csĂşcsszerv ĂŠs a vĂĄmhatĂłsĂĄg vezetĹi. A tĂĄrgyalĂĄsokon szĂł volt a kĂŠtoldalĂş keretszerzĹdĂŠs kidolgozĂĄsĂĄnak szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠrĹl. A moldovai fĂŠl elsĹsorban vĂĄllalati szinten kĂŠpzeli el az integrĂĄciĂłt. - MoldovĂĄban Ăşgy lĂĄtjĂĄk, hogy jelenleg nem idĹszerĹą az egyesĂźlĂŠs. - A tĂĄrgyalĂĄsokkal egyidejĹąleg Iasiban ĂźlĂŠsezett a Mircea Druc moldvai exkormĂĄnyfĹ elnĂśkletĂŠvel mĹąkĂśdĹ kĂśzĂśs, romĂĄn-moldovai EgyesĂźlĂŠsi Nemzeti TanĂĄcs, melynek romĂĄn parlamenti kĂŠpviselĹk is tagjai. Ĺk a kormĂĄnyfĹi talĂĄlkozĂłt RomĂĄnia ĂŠs Moldova egyesĂźlĂŠsĂŠt szolgĂĄlĂł lĂŠpĂŠskĂŠnt ĂźnnepeltĂŠk. /NĂŠpszabadsĂĄg, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./1991. mĂĄjus 9.
HatĂĄr menti talĂĄlkozĂłt tartott mĂĄj. 9-ĂŠn Petre Roman ĂŠs Mircea Druc moldovai miniszterelnĂśk, Bukarest ĂŠs Kisinyov egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠrĹl tĂĄrgyaltak. Petre Roman diĂĄk- ĂŠs tanulĂłcserĂŠk rendszeresĂtĂŠsĂŠt ĂgĂŠrte. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 10./ 1991. mĂĄjus 21.
Az RMDSZ tĂśrvĂŠnyhozĂłi mĂĄj. 21-ĂŠn tiltakozĂĄsul kivonultak mind a kĂŠpviselĹhĂĄz, mind szenĂĄtus ĂźlĂŠsĂŠrĹl a tĂĄrgyalt tĂśrvĂŠnytervezetek kisebbsĂŠgellenes jellege miatt. A szeparatizmusrĂłl szĂłlĂł vitĂĄnĂĄl Vasile Mois szenĂĄtusi alelnĂśk ĂźlĂŠsvezetĹkĂŠnt vĂŠtett az elnĂśk funkciĂł ellen, amikor gĂşnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbsĂŠg a szeparatizmussal: enklĂĄvĂŠt, kĂźlĂśn vonatokat, szeparĂĄlt villamosokat? VerestĂły szenĂĄtor megprĂłbĂĄlt e szerencsĂŠtlenĂźl megfogalmazott tĂśrvĂŠnytervezeten javĂtani, vĂŠgĂźl azonban be kellett jelentenie: erre a tĂśrvĂŠnyre szĂźksĂŠg van, azonban mĂĄr a kezdĹ cikkely a politikai stabilitĂĄst a nemzetbiztonsĂĄg feltĂŠtelei kĂśzĂŠ sorolja. A 2. cikkely szerint minden ĂĄllampolgĂĄr kĂśtelessĂŠge tĂĄmogatni a nemzetbiztonsĂĄgi szolgĂĄlatot. A szeparatizmus az a bĂŠlyeg, amelyet mindig rĂĄ lehet sĂźtni a magyarsĂĄg ĂśnĂĄllĂłsulĂĄsi kĂsĂŠrleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen ĂŠrvelĂŠse nem hasznĂĄlt, azĂŠrt az RMDSZ-frakciĂł tiltakozĂĄsul kivonult a szenĂĄtus ĂźlĂŠsĂŠrĹl. /BĂŠres Katalin: MiĂŠrt vonult ki a szenĂĄtusbĂłl az RMDSZ-frakciĂł? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 23./ A kĂŠpviselĹhĂĄzi ĂźlĂŠsen BĂĄrĂĄnyi Ferenc terjesztette elĹ a hĂĄborĂşs veterĂĄnok ĂŠs hadirokkantak segĂŠlyezĂŠsĂŠnek jogszabĂĄlyĂĄt, beleĂŠrtve: vizsgĂĄljĂĄk meg, mikĂŠnt lehetne a romĂĄn katonĂĄkkal egyĂźtt harcolĂł hajdani magyar katonĂĄkat is segĂŠlyezni. Erre elĂtĂŠlĹ nyilatkozatok ĂśzĂśne volt a vĂĄlasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bĹąnĂśsnek nevezte a magyar katonĂĄkat. Az RMDSZ nevĂŠben BorbĂŠly LĂĄszlĂł tiltakozott a magyarsĂĄg kollektĂv bĹąnĂśssĂŠgĂŠnek hangoztatĂĄsa ellen, hozzĂĄtĂŠve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ĂźlĂŠsrĹl. Ekkor hangzott el kĂŠt-hĂĄrom Front-kĂŠpviselĹ szĂĄjĂĄbĂłl, hogy "menjetek ki az orszĂĄgbĂłl is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos GĂŠzĂĄt, s feltette a kĂŠrdĂŠst, mikĂŠnt lehet az, hogy a romĂĄn parlamentben Ăźl. Ekkor BorbĂŠly ErnĹ dĂźhĂśsen kiĂĄltotta: "SzĂŠgyellje magĂĄt a parlament!" EzutĂĄn az RMDSZ kĂŠpviselĹi elhagytĂĄk az ĂźlĂŠstermet. EgyĂłrĂĄs szĂźnetet tartottak. Dan Martian kĂŠpviselĹhĂĄzi elnĂśk elĂtĂŠlte a kĂśzbekiĂĄltĂłkat, ugyanakkor BorbĂŠly ErnĹt is a kĂŠpviselĹhĂĄz megsĂŠrtĂŠsĂŠĂŠrt. A magyar kĂŠpviselĹk visszatĂŠrtek, majd a tĂśrvĂŠnyjavaslatot megszavaztĂĄk, egy kivĂŠtellel, AndrĂĄs Imre voksolt ellene. A mĂĄsik, a nemzetbiztonsĂĄgrĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠnyjavaslat ĂşjbĂłl feltĂźzelte a kedĂŠlyeket. Dorin Staicu kĂŠpviselĹ feltette a kĂŠrdĂŠst Virgil Magureanunak, a RomĂĄn HĂrszerzĹ SzolgĂĄlat /SRI/ igazgatĂłjĂĄnak, mi tĂśrtĂŠnt BerevoiestinĂŠl, ahol a Securitate iratait megtalĂĄltĂĄk. Magureanu szerint munkatĂĄrsainak rĂŠgi szekusdossziĂŠkat kellett volna elĂŠgetniĂźk, de ezt inkĂĄbb elĂĄstĂĄk. /RomĂĄn GyĹzĹ: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejĂśvetele. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 23./1991. mĂĄjus 29.
Moldova KĂśztĂĄrsasĂĄgnak fogjĂĄk nevezni a jĂśvĹben is, de elnevezĂŠsĂŠbĹl tĂśrlik a szocialista ĂŠs a szovjet szĂłt. A kĂŠpviselĹk megvĂĄltoztattĂĄk a LegfelsĹbb TanĂĄcs elnevezĂŠst is, ez lesz mostantĂłl a parlament. A fĂźggetlensĂŠgi nyilatkozat kimondĂĄsĂĄt sĂźrgeti a NĂŠpfront kĂŠpviselĹi. Az oktatĂĄsi minisztĂŠrium meg akarja szĂźntetni az orosz nyelv tanszĂŠkĂŠt az egyetemen. A tanszĂŠk tanĂĄrai Mircea Snegur elnĂśkhĂśz Ărt levelĂźkben hangsĂşlyozzĂĄk, hogy ez az intĂŠzkedĂŠs ellentĂŠtes a nyelvhasznĂĄlati tĂśrvĂŠnnyel, a tanszĂŠk megszĂźntetĂŠsĂŠvel a kĂśztĂĄrsasĂĄg mĂĄsfĂŠl milliĂł orosz anyanyelvĹą ĂĄllampolgĂĄrĂĄnak gyermekei nem nyerhetnĂŠnek filolĂłgiai kĂŠpzĂŠst a kisinyovi egyetemen. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 29./ II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa bĂborossĂĄ nevezte ki Alexandru TodeĂĄt, Fogaras ĂŠs GyulafehĂŠrvĂĄr gĂśrĂśg katolikus pĂźspĂśkĂŠt. /MTI/