Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31

Névmutató: Molnár Géza György

1995. augusztus 27.

A szegedi magyar-román fórumon mintegy ötvenen jelentek meg, felolvasták magyar és román politikusok üzeneteit. Megválasztották a vezetőséget, a küldöttek tanácsát és az ügyvivő elnökséget. Az elnök továbbra is Iglói Zoltán, alelnökök: Szirtes Gábor /Pécs/, Cozma Mihai /Szeged/, Tascu Iulian /Szlatina/ és Molnár Géza /Nagyenyed/, főtitkár: Szabó Károly. A közvetlen baráti kapcsolatok előmozdítása jótékony hatást gyakorol a közvéleményre, olvasható a szegedi magyar-román fórum aug. 27-én véget ért tanácskozásának zárónyilatkozatában. A jövőben a fórum fellép az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek egyoldalú beállítással árthatnak a két nép viszonyának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A résztvevők megfogalmazták a közös határátlépés egyszerűsítésére vonatkozó igényüket. /Népszabadság, aug. 28./

1995. augusztus 27.

1997. január 6.

A román kormány 1997. jan. 6-i ülésén kinevezte az RMDSZ két államtitkárát: Molnár Géza Györgyöt és Kiss János Botondot. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkári tisztét dr. Molnár Géza György 54 éves kolozsvári járványtani kutatóorvos nyerte el, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium új államtitkára Kiss János Botond 56 éves biológus, a Duna-delta évtizedek óta Tulcean élő, ismert kutatója lett. Dr. Molnár Géza járványtani főorvos a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem doktorandusa Tordán született, 54 éves, nős, több járványtani és közegészségügyi tudományos munka szerzője, illetve tudományos kutatóprogram irányítója, a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem, előadótanára, járványtani egyetemi kurzus társszerzője (1989), az Orvostudományi Akadémia és a Román Epidemiológiai Társaság tagja. Kiss János Botond biológus 1941-ben született Magyardécsén (Beszterce-Naszód m.), 56 éves, elvált. A kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem biológia-földrajz szakán szerzett diplomát, 30 éve a Duna-deltában, Tulceában él, a Delta madárvilágának nemzetközileg is ismert és elismert kutatója, több mint 120 madártani, vadászattudományi, természet- és környezetvédelmi szakmunka szerzője; a Román Ornitológiai Társaság, a Román Vadászattudományi Társaság tagja, a Pro Delta Group alapító tagja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Társaság, a nagy-britanniai Woodcock Rechearch Group, valamint a franciaországi Club National de Becassers tagja; a Tulceai Duna-delta Múzeum muzeológusa, főmuzeológusa (1967-1972), a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Természetkezelőségének igazgatója, illetve főinspektora (1990-1995), a Tulceai Duna-delta Kutató- és Tervezőintézet tudományos főkutatója (1972-1986, majd 1995-től). - A koalíciós egyeztető tárgyalások hétfőn, január 13-án folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7., 939. sz./

1997. április 8.

Ápr. 8-án Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére tanácskozás zajlott le a Cotroceni Palotában, amelyen részt vettek a koalíciós pártok vezetői, a kormányfő és a kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnökei, a két ház szakbizottságainak elnökei vagy alelnökei. A tanácskozáson az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök távollétében Takács Csaba ügyvezető elnök, továbbá Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Kozsokár Gábor és Kónya-Hamar Sándor, a szenátus, illetve a képviselőház Állandó Bürójának titkárai, Hajdú Gábor, Vida Gyula és Asztalos Ferenc szenátusi, illetve képviselőházi szakbizottsági elnökök, illetve alelnökök képviselték. Hasonlóképpen jelen volt a tanácskozáson az RMDSZ két minisztere, Tokay György és Birtalan Ákos, valamint dr. Molnár Géza, az egészségügyi minisztérium államtitkára. - A tanácskozáson a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, a kormányzati és parlamenti munkában való részvétel hatékonyságának javításáról, az álláspontok egyeztetésének és a nézetkülönbségek tisztázásának és kiküszöbölésének szükségességéről folyt eszmecsere. Constantinescu bírálta, hogy egyes miniszterek és koalíciós képviselők egyéni nyilatkozataikban eltérnek a koalíció programjától. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a kapcsolatot a kormány és a törvényhozás között. A részvevők megerősítették a parlamenti többség pártjainak politikai akaratát az együttműködés javítására, a kormányzati és törvényhozási munka hatékonyságának növelésére, a társadalmi és gazdasági reform megvalósítása érdekében. Az RMDSZ álláspontját a felmerült kérdésekben Takács Csaba, Birtalan Ákos és Vida Gyula fejtették ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz., Szabadság, ápr. 10./ A tanácskozás előtt nyilvános vita robbant ki a kormány ellenőrző hivatala és a Petre Roman által vezetett Demokrata Párt között, miután a hivatal szerint Petre Roman, Traian Basescu közlekedési miniszter és mások jogtalanul használnak protokollvillákat. A Demokrata Párt kiadott nyilatkozat szerint ezzel a párt kiszorítására törekszenek. Radu Vasile, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt főtitkára visszautasította Petre Roman álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1997. július 13.

Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./

1997. szeptember 6.

Szept. 6-ra, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke tanácskozásra hívta meg a megyei egészségügyi igazgatóságok magyar vezetőit Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyéből. A tanácskozáson jelen volt dr. Molnár Géza egészségügyi államtitkár, és dr. Bárányi Ferenc képviselő. A megbeszélés során megvitatták a jelenlegi egészségügyi ellátás javításának lehetőségeit, az egészségügy privatizációjának helyzetét, valamint a szakorvos- és középkáderképzés gondjainak megoldásához szükséges intézkedéseket. A jelenlevők elemezték az egészségügyi minisztérium reformprogramját is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./

1998. január 15.

Molnár Géza egészségügyi államtitkár a vele készült interjúban az 1997. év sikerének mondta, hogy megkezdődött az egészségügyi rendszer strukturális váltása. Sikertelenségekről is beszélt, ilyen volt a létszámcsökkentés kivitelezése. Molnár Géza kifejtette, hogy személye döntéshozatali súllyal is rendelkezett minisztériumában, ami megmutatkozott az RMDSZ által támogatott tisztségviselők kinevezésében is. "Kikérték véleményemet mind a szükséges törvénykezésekkel, mind az anyagi befektetésekkel, illetve elosztással kapcsolatban. Sikerült számos olyan problémát megoldani, melyek esélye az RMDSZ-államtitkár hiányában kevésbé lett volna biztosítva" - mondta az államtitkár. /Darvas Enikő: Beszélgetés Molnár Géza egészségügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1998. február 13.

Febr. 13-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki tájékoztatót tartott a kormány átalakításáról, a koalíció működéséről és más aktuálpolitikai kérdésekről. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke ismertette kinevezése óta elvégzett munkáját, illetve az RMDSZ kormányzati tevékenységét segítő és összehangoló főosztály kialakításával kapcsolatos teendőket. Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási ügyvezető alelnök beszámolt a Nemzeti Kisebbségi Tanács tanügyi, ifjúsági és tudományos szakbizottságának február 11-i üléséről. Ugyancsak febr. 13-án került sor Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére, amelyen meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Molnár Géza államtitkár, Elek Barna képviselő, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a területi szervezetek vezetőivel a kormányátalakítás során kialakult helyzetet, majd a jelenlévők megvitatták a koalíció megyei szintű működését és az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatokat. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy Románia számára létfontosságú az 1997-ben elkezdett reformok gyors folytatása. Molnár Géza államtitkár ismertette az egészségügyi dolgozók sztrájkjának okait, valamint a szakminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Elek Barna Maros megyei képviselő a földtörvény alkalmazása során felmerült kérdésekre válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13. - 1207. sz./

1998. március 2.

Az RMDSZ felkészült arra, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezik a Ciorbea-kormány bukása, és új kormány alakul, amelybe érzésünk szerint a Demokrata Párt is visszatér. - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor képviselő. A kormány fegyelmezetlenségére jellemző példa, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter tavaly nyári kolozsvári látogatásán arra utasította beosztottjait, hogy várjanak az érvényben levő, kétnyelvű helységnévtáblák felállításáról rendelkező kormányrendelettel mindaddig, amíg a parlament nem fogadja el a törvényt. A kormány egyik tagja a kormányrendelet szabotálására szólít fel, és ezt senki sem kéri tőle számon. Az RMDSZ-nek újra kell gondolni azt, hogy koalíciós partner marad-e vagy sem, és elvállal a továbbiakban olyan kormányzási feladatokat, amelyek mindenképpen áldatlanok számára. A kormány érdekes módon éppen két RMDSZ-es államtitkárt küldött a sztrájkoló egészségügyisekkel folytatott tárgyalásokra. Molnár Gézának és Bara Gyulának azt a kormányálláspontot kellett képviselnie, amellyel az RMDSZ maga sem ért egyet, hiszen az RMDSZ-frakció 25 százalék helyett 30 százalékos béremelést javasolt. Az RMDSZ-nek oda kell figyelni a szövetségen belüli bírálatokra. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1999. augusztus 16.

A klinikai vizsgálatok szerint több mint 1600 agyhártyagyulladásos megbetegedést tartanak nyilván Romániában. Hajdú Gábor egészségügyi miniszter elmondta: a csütörtöki kormányülésen 134,5 milliárd lejjel növelték az egészségügyi tárca költségvetési keretét, és ez lehetővé teszi a betegséggel szembeni hatékonyabb védekezést. Továbbra is a moldvai megyék lakossága a legveszélyeztetettebb. Iasi megyében 443, Botosani megyében 181, Suceava megyében 172, Neamt megyében 170, Constanta megyében 127, Bacau (Bákó) megyében pedig 98 agyhártyagyulladásos megbetegedést regisztráltak. - Maros megyében 43 beteget vizsgáltak ki, Máramaros megyében 27-et, Hargita megyében 26-ot, Brassóban 6-ot. Az észak-moldvai megyék kivételével, Románia többi részén az agyhártyagyulladásos megbetegedések száma nem haladja meg az utóbbi 9 esztendő átlagát - jelentette ki Molnár Géza. /Agyhártyagyulladás: Erdélyben nincs járvány Nem halasztják el az iskolakezdést. = Szabadság (Budapest), aug. 16./

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2003. március 31.

Márc. 29-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke levélben üdvözölte a közgyűlést. Elnöki beszámolójában dr. Egyed Ákos az EME 2002-ben elindított reformfolyamatát elevenítette fel: nőtt a tagság bizalma és érdeklődése, 429 rendes és 30 állandó taggal gazdagodtak, erősödött a belső rendtartás és munkafegyelem, elkezdődött a regionális kutatás és a korszerű informatikai adatbázis kialakítása. A tavalyi esztendő egyik legfontosabb eredménye az MTA-val megkötött együttműködési megállapodás volt. Ősszel hagyományteremtő szándékkal indult be az erdélyi Magyar Tudomány Napja. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Sipos Gábor főtitkári jelentését, Soó Tamás gazdasági tanácsosi beszámolóját, valamint Kerekes Jenő ellenőri jelentését. A közgyűlésen számos hozzászólás, javaslat hangzott el. Sipos Emese (Marosvásárhely) az Orvostudományi Értesítő című kiadvány várható beindításáról számolt be. Egyed Emese (Kolozsvár) nagyra értékelte az EMÉ-nek az irodalomtudományi kiadványok támogatásában vállalt szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának új tagjai: Antal Árpád, Tánczos Vilmos, Péntek János, Jakó Zsigmond (1. szakosztály); Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Molnár Géza (3. szakosztály); Vincze Mária, Vallasek Magdolna (4. szakosztály). /Ördög I. Béla: EME-reformtörekvések tudományos életünkben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Kolozsvár) Az EME taglétszáma 4963, 2039 rendes tag (ebből 1707 aktív. 332 nyugdíjas) 90 pártoló tag, 2739 egyetemi hallgató. /(Csomafáy Ferenc): Lezajlott az Erdélyi Múzeum Egyesület rendes évi közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2003. december 14.

Bárki fordulhat a Kolozsváron működő Filantrop Humanitárius Alapítványhoz, felekezeti hovatartozástól, nemzetiségtől függetlenül, tájékoztatott dr. Fábián András vezető főorvos. Általános orvosi vizsgálatokat végeznek, és a lehetőségekhez mérten gyógyszert adnak a betegeknek. Egy dán humanitárius alapítvány segíti őket, biztosít számukra gyógyászati segédeszközöket: mankókat, járókereteket, tolókocsikat is. Az alapítványnál hat orvos, két gyógyszerésznő, egy pszichológus és két asszisztens dolgozik. Minden munkatárs díjmentesen végzi feladatát. Az alapítvány keretén belül működik a Segítő Jobb nevű nemzetközi alapítvány is, amely segít abban, hogy indokolt esetben a beteget magyarországi kezelésre küldhetik. A Segítő Jobb székhelye Magyarországon van azonban mind kevesebb és kevesebb pénzzel rendelkeznek. A kolozsvári alapítvány keretén belül működik az Asztmaklub. A Filantrop Humanitárius Alapítvány körülbelül 10 évvel ezelőtt szerveződött, értelmi szerzője Czirják Árpád érseki helynök volt, ő bocsátotta rendelkezésükre a Szentegyház utca 6. szám alatti helyiségeket. Az alapítvány megszervezésében fontos szerepe volt dr. Molnár Géza főorvosnak is. /Antal Ildikó: A segítő kezet nyújtó Filantrop. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 14./

2004. március 1.

Mind a tíz Kolozs megyei RMDSZ-es megyei tanácsos négyéves tevékenységét pozitívan értékelte a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 28-i ülésén. A küldöttek elfogadták Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet városi tanácsosok beszámolóit is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete májusban nagyszabású értekezletet szervez, amelynek fő témája az autonómia kérdése – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A rendezvényre meghívnák azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselőit is, akik már az autonómia különböző formáival rendelkeznek Európában. A megyei elnök felkérte az RMDSZ platformjait, hogy az elkövetkezőkben a Szabadelvű Körhöz hasonló értekezleteket szervezzenek az autonómia kérdéskörének minél alaposabb megismerése érdekében. Három kolozsvári városi tanácsos – Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet – négyéves tevékenységét a testület korábban nem fogadta el. A három tanácsos óvást emelt a döntés ellen. Az MKT mostani ülésén ismét meghallgatta az érintett tanácsosokat, akiknek a tevékenységét végül az MKT titkos szavazás útján elfogadta. Ezután következett az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosainak a meghallgatása és tevékenységüknek kiértékelése volt. A jelenlévők Kerekes Sándor, Bitay Levente, Böjte Dániel (Alsó-Aranyosvidék tájegység), Buchwald Péter, Lakatos András (Kalotaszeg), Molnár Géza, Pálfi Zoltán, Pethő Zsigmond, Székely István (Torda-Aranyos), Váncsa Pál (Szamosmente) beszámolóit hallgathatták meg. Az MKT szintén titkos szavazással elfogadta mind a tíz megyei tanácsos tevékenységét. /Papp Annamária: Sikeresen vizsgáztak a városi és megyei tanácsosok. Következik a jelöltállítás és a rangsorolás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2005. december 10.

Az Egészségügyi Minisztérium alkalmazottainak a mulasztása következtében oltóanyag híján februártól szeptemberig szüneteltek a kanyaró elleni kötelező oltások Románia legnagyobb részében, ami több kisgyermek halálát okozta az elmúlt hetekben – tájékoztatott Molnár Géza, az Országos Járványtani Társaság elnöke. A héthónapos kiesés elegendő volt ahhoz, hogy nagyméretű járvány kezdődjön. Évente mintegy 230 ezer csecsemő jön világra, a számítások szerint közel 7 hónap alatt 100–120 ezer gyerek oltása maradt el. A járvány kitörése és a tíz haláleset cselekvésre késztette a minisztériumot. A legtöbb megbetegedést Hargita, Konstanca és Prahova megyében jegyezték. Beszterce-Naszód, Brassó, Kovászna, Szilágy és Szeben megyében egyetlen megbetegedést sem tapasztaltak. A hónap elején 10 erdélyi megye területén 596 megbetegedést észleltek. /F. I.: Büntethetnek a kanyaróoltás elmulasztása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2008. március 1.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi Szakosztályának idei első előadásán Vizi E. Szilveszter akadémikus egy korábbi, a Mindentudás Egyeteme keretében elhangzott előadását tekintették meg az érdeklődők. A témáról a műsor végén dr. Molnár Géza, dr. Bódizs György és dr. Uray Zoltán kolozsvári orvosok beszéltek. /Barazsuly Emil: Érdekes előadás az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2008. szeptember 17.

Emlékoklevelek átadása tette még ünnepélyesebbé a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti karának évnyitóját Kolozsváron, szeptember 16-án. Az intézmény vezetői beszámoltak az eddigi megvalósításokról, a 2008–2009-es tanévben bekövetkező újításokról, az egyetem akkreditációs folyamatának további lépéseiről, valamint emlékoklevéllel jutalmazták mindazokat a helyi és magyarországi oktatókat, szakembereket, neves személyiségeket, akik nyolc esztendővel ezelőtt időt és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak az egyetem megalapításán, a különböző szakok elindításán, életben tartásán. Jelenleg a kolozsvári karon több mint 200 diák tanul, 30 főállású oktató irányításával. Nyolcadik tanévéhez érkezett az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (www.emte.ro), Kolozsváron pedig a hetedik évfolyam kezdhet tanulni a Bocskai-házban. Dávid László rektor a megvalósítások között megemlítette, hogy Marosvásárhelyen új campust adtak át, Csíkszeredában pedig egyetemi központot igyekeznek létesíteni. A támogatások kapcsán Dávid László elmondta: remélik, hogy a román kormány is melléjük áll majd, a magyarországi államvezetéshez hasonlóan, ráadásul a múlt héten a Sapientiát beválasztották a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények közé. A Sapientia Alapítvány részéről Kató Béla elnök örömét fejezte ki, hogy van utánpótlás. Dr. Tonk Márton, a Természettudomány és Művészeti kar dékánja kiemelte: sorsdöntő évnek néz elébe a Kolozsváron működő kar, hiszen hamarosan kezdeményezik az akkreditácót, amely folyamat végeredményeképpen Erdélynek lesz végre teljes értékű, önálló magyar tudományegyeteme. A megnyitó záróakkordjaként emlékoklevelet adtak át dr. Mócsy Ildikónak, a környezettudományi kar egyik alapítójának, aki 6 éven át tanszékvezetőként is tevékenykedett. Ugyancsak oklevelet kapott dr. Xantus Gábor, dr. Kékedy Nagy László, dr. Imecs Zoltán, dr. Farkas György, Elkán György, dr. Szilágyi Pál, dr. Angi István, dr. Bolla Csaba, dr. András Szilárd, dr. Majdik Kornélia, dr. Molnár Géza, dr. Muzsnay Csaba, dr. Papp Judit, dr. Sándor József, dr. Újvárosi Lujza, Wanek Ferenc, dr. Weisburg Tamás és Mózer Zoltán. /S. B. Á. Sapientia: kis egyetem, nagy lehetőségekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2012. április 25.

EME orvoskongresszus Szovátán
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben XXII. tudományos ülésszakát Szovátán rendezték meg, április 19. és 21. között. Erdély magyar orvosainknak évi nagytalálkozója főleg a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem végzettjeit szokta összegyűjteni.
A csütörtöki továbbképző előadások után pénteken reggel került sor az ünnepélyes megnyitóra. Ezt Mártha Krisztina szakosztályi titkár, a szervezőbizottság elnöke vezette. Felszólalt Ritli László egészségügyi miniszter, aki a romániai egészségügyi helyzetet más európai országokéhoz viszonyító adatokat közölt, beszélt a családorvosi hálózatról és a készülő egészségügyi törvényről. Üdvözlő beszédet mondott még Lokodi Emőke, a Maros megyei tanács elnöke és Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Egyed Zsigmond Imre professzor, a szakosztály elnöke közölte, hogy sikerült megalapítani az egyetem első rektorának nevét viselő Dr. Csőgör Lajos-díjat, amelyet a kiváló egyetemi oktatóknak fognak jövő évtől kiosztani. A már hagyományos Lencsés György Ars Medica-díjat az idén dr. Lőrinczi Zoltán idegsebész előadótanárnak ítélték oda. A Kopp Elemér-díjat három fiatal gyógyszerész-kutató kapta.
A továbbiakban 15 szekció keretében 133 dolgozat hangzott el, közülük 29-et külföldi szerzők mutattak be. Egy hollandiai és egy ausztriai magyar kutatón kívül a többiek Magyarország orvosi egyetemi központjaiból jöttek. Kolozsvárról négyen szerepeltek előadással. Gaal Viola onkológiai, Gaal György orvostörténeti, Korcsog Mátyás és Tuka László gyógyszerésztörténeti dolgozatot mutatott be. Az 550 résztvevő legnagyobb érdeklődéssel a szombat déli kerekasztal beszélgetést várta, amelynek címe Minisztereink az erdélyi betegellátásról volt. Erre a jelenlegi miniszteren kívül a korábbi tisztségviselőket, Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor és Cseke Attila minisztereket, Székely Ervin államtitkárt, Molnár Géza és Vass Levente miniszteri tanácsosokat hívták meg, akik közül Bárányi és Ritli nem tudott részt venni a megbeszélésen. A többiek egy-egy felvetett témáról mondták el a véleményüket, az összkép nagyon lehangolóan hatott. Egyikük meg is fogalmazta, hogy az államilag támogatott korábbi egészségügyi rendszer működött a legjobban. Amióta 1997-ben bevezették a német egészségügyi biztosítási rendszeren alapuló betegellátást, a helyzet egyre romlik. Európában a legjobb a német rendszer, csak ahhoz a németekre is szükség van! – hangzott el. Jelenleg csak a SMURD mentőszolgálat működik az elvárások szerint az országban. A legtöbb probléma a biztosítási rendszer körül adódik. A most közvitára kerülő egészségügyi törvény egy újabb próbálkozás a vitás kérdések rendezésére.
A záróülésen a fiatal kutatók legjobb dolgozatait jutalmazták, s elhangzott a jövő évi kongresszusra szóló meghívás: erre Székelyudvarhelyen kerül majd sor.
G. Gy. Szabadság (Kolozsvár)

2012. november 5.

Vizsgálat indul a két volt RMDSZ-es egészégügyi miniszter ellen
Feljelentést tesz az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályon (DNA) a miniszterelnöki hivatal ellenőrző bizottsága az egészségügyi minisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) korábbi vezetői ellen, a bizottság ugyanis rendellenességeket tapasztalt a két hivatal 2009-es és 2010-es tevékenysége kapcsán. A kérdéses időszakban az egészségügyi tárcát Cseke Attila, lemondása után pedig Ritli László – mindketten RMDSZ-es politikusok – vezette, a CNAS élén pedig az idén nyáron lemondott demokrata-liberális (PDL) Lucian Duţă állt.
A kormány tegnapi közleményéből kiderül: az egészségbiztosítási pénztár illetékese és a volt tárcavezetők irányítása alatt hiányosan állították össze az egészségbiztosítási alaphoz hozzájárulók nyilvántartását, később pedig nem vették figyelembe az elmaradt tartozásokat, így a bevételek kiesése miatt közel 190 millió lejes hiányt okoztak az államkasszának 2009 októbere és 2010 szeptembere között.
Lucian Duţă, a CNAS volt elnöke a vádakra reagálva tegnap a Mediafax hírügynökségnek elmondta, az ellenőrző bizottság jelentése a 2009 októberében kiadott 140-es számú sürgősségi rendeletre vonatkozik. „A rendelet a gyógyszerforgalmazókra kivetett clawback-adóra vonatkozott, és előírta, hogy a minisztériumnak és az egészségbiztosítási pénztárnak 15 napon belül ki kell dolgozni az illeték alkalmazási procedúráját” – magyarázta Duţă.
Hangsúlyozta, mindez az akkori tárcavezető, Ionuţ Bazac és a CNAS-t vezető Irinel Popescu feladata lett volna, az illetékesek azonban elmulasztották a jogszabályok kidolgozását. Lucian Duţă 2009 decemberében vette át a tisztséget, elmondása szerint pedig folyamatosan emlékeztette a szintén akkoriban miniszteri hivatalba lépő Cseke Attilát, hogy tegyen eleget az előírásoknak, a CNAS-nek ugyanis nem tartozik a hatáskörébe a jogalkotás, erre kizárólag a minisztérium van felhatalmazva. „A miniszter végül 2010 júniusában írta alá a szükséges dokumentumokat. Az egészségbiztosítási pénztárt így semmilyen felelősség nem terheli a késés miatt” – fejtette ki Duţă.
Véleménye szerint az ellenőrző bizottság vádjai kizárólag politikai indíttatásúak, Victor Ponta ugyanis így takargatja saját hazugságait, csalásait és hozzá nem értését. Duţă ugyanakkor hozzátette, az említett 190 millió lejes kár egyszerűen hazugság, hiszen az illetékesek folyamatosan intézkedéseket tesznek a 2009 óta elmaradt illetékek behajtásáért, a clawback-adó ráadásul évente 300 millió eurós bevételt jelent az államnak.
Ritli László tegnap a közszolgálati televíziónak elmondta, valóban számos probléma felmerült a 2009-es elmaradások kapcsán, az egészségügyi és pénzügyminisztérium azonban erre vonatkozóan is kibocsátott egy rendeletet. „A rendelet egyrészt a 2009 óta ki nem fizetett összegekre, másrészt a jelenlegi formájában érvényben lévő clawback-adóra vonatkozott” – nyilatkozta Ritli.
Az ellenőrző bizottság ugyanakkor az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnél (ANI) is feljelentést tesz összeférhetetlenség miatt, a kivizsgálásból ugyanis kiderült, hogy a szintén RMDSZ-es Molnár Géza 2011 márciusa és 2012 áprilisa között egyidejűleg volt a CNAS vezetőtanácsának, illetve a jászvásári Antibiotice gyógyszergyártó vállalat vezetőtanácsának tagja. A hatályos törvények szerint az egészségbiztosítási pénztár vezetőtanácsának tagjai nem tölthetnek be vezető tisztséget gyógyszergyártásra szakosodott kereskedelmi társaságoknál. Tegnap lapzártánkig az ügy egyik érintettjét sem sikerült telefonon elérnünk.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

2014. augusztus 20.

Szakmailag helyes döntéseket hoztunk"
Pécsi orvoskonferencián tartott előadást Cseke Attila
"A költségvetésben 700 millió eurós ’lyukkal’ vettem át az Egészségügyi Minisztérium vezetését 2009 végén, és ezt a hiányt természetesen az új vezetőknek kellett kigazdálkodniuk. Talán naivság volt, de ezzel az adattal és ténnyel nagyon ritkán éltem az utólagos politikai viharokban, mert úgy gondolom, hogy azért lesz valaki miniszter, mert meg akarja mutatni, hogy jobban tudja csinálni, mint az elődei. Ebbe pedig, nézetem szerint, nem illik bele az állandó nehéz örökségre való utalás" – mondta Cseke Attila RMDSZ-képviselő, volt romániai egészségügyi miniszter Pécsett, a magyar orvosok idei világtalálkozóján tartott előadásán. Hangsúlyozta, olyan egészségügyi rendszer vezetéséről van szó, amelynek költségvetése nehezen éri el a bruttó nemzeti össztermék 4%-át, és ezáltal az országot messze utolsó helyre helyezi az Európai Unióban.
Idén augusztus 13–17. között Magyarországon, Pécsett rendezte meg a Magyar Egészségügyi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem a Magyar Orvosok, Gyógyszerészek és Szakdolgozók VIII. Világtalálkozóját. Ennek egyik szekcióülését, dr. Széman Péter levezető elnök javaslatára, Magyar vezetők reformja a román egészségügyben címmel szervezték meg.
Cseke Attila ismételten kijelentette: miniszterként a legnagyobb megvalósításának a kórházak decentralizációját tartja, amely révén 373 egészségügyi intézmény került át az önkormányzatokhoz, és lett ezáltal a helyi közösségeknek közvetlen igazgatási joga ezen a területen. Ez az intézkedés kiállta az évek próbáit, és elmondható róla, hogy az elmúlt 15 év legfontosabb decentralizációja volt a román közigazgatásban. Kapcsolódott hozzá az országos ágyszámkapacitás szabályozása (a biztosítóval szerződésben lévő ellátásra), amelynek lehetőségét 2006-ban megteremtette az akkor elfogadott új egészségügyi törvény, de az évek során 2010-ig soha nem dolgozták ki. "Ma a második hároméves szabályozás van életben, ami igazolja a szükségességét. Sajnos, szerintem a mostani nem tartotta meg az általunk elindított vonalat, ami nem szerencsés" – mondta Cseke Attila.
A nem megfelelő kórházak bezárásáról, illetve az ellátók rendeltetésének megváltoztatásáról az exminiszter kifejtette: mandátuma megkezdése előtt legalább három korábbi tárcavezető pontos számokban is kifejtette, hogy hány kórházat kellene bezárni – anélkül, hogy bármelyikük is alternatívát ajánlott volna az illető területeken. "Ma is úgy gondolom, hogy azok az intézmények csak elfekvők, nem kórházak. Ez indokolta az átalakításukat úgynevezett szociomedikális intézményekké. A döntésről, a rendszer racionalizálásának szükségszerűségéről csak annyit: ma Romániában a megyei sürgősségi kórházak mintegy háromnegyede nem képes egy akut szívinfarktusos beteget ellátni, a kómában lévő agyvérzéses betegekhez a megyei sürgősségi kórházak fele nem nyúl hozzá, azonnal továbbküldi. De a rendszerben megmaradtak községi és kisvárosi 30-80 ágyas, csupán feliratuk szerint kórházak, amelyekben a téli meleg mellett némi teát és aszpirint kaphatott a többnyire szociális problémákkal küzdő állampolgár. Mi komoly pénzügyi forrásösszevonást és – nem elhanyagolandó – humánerőforrás-koncentrációt javasoltunk helyettük, megtoldva az egyébként jól működő sürgősségi rendszer továbbfejlesztésével" – magyarázta, emlékeztetve a hallgatóságot, hogy az összes (mind a nyolc) ma Romániában sürgősségi rendszerben üzemelő mentőhelikoptert magyar miniszterek idején vásárolták: az első kettőt Hajdú Gábor, a többit a Cseke Attila mandátuma idején kötött keretszerződés értelmében.
A képviselő kitért máig megmaradt elégedetlenségeire is, amelyekből, mint mondta, sikerült tanulságokat levonnia. Ezek közé sorolta az egészségügyi rendszer kétfejű vezetését, amelyet nem sikerült megszüntetni. "Romániában 2010-ben mindenki úgy gondolta, hogy a miniszter vezeti a rendszert, és ő a felelős az egészségügy minden problémájáért – miközben a költségvetési források 85%- át az Országos Egészségbiztosítási Pénztár irányítja, amely felett a minisztériumnak semmi hatalma nincs. S akkor rájöhetünk, hogy az a korrekt mind egészségpolitikai szempontból, mind a beteg szempontjából, hogy egy helyre összpontosuljanak a döntési mechanizmusok. Elismerem, kívülről figyelve a rendszert, nem tűnik logikus megoldásnak, és én is így gondoltam, mielőtt miniszter lettem. Ma viszont, egységes stratégia mentén, egyedi döntési jogot és természetesen ezzel járó felelősséget látok elengedhetetlennek az egészségügyben. A kétfejűségnek is tulajdonítható, hogy a román állampolgároknak ma sincs egészségbiztosítási kártyájuk (Magyarországon TAJ-kártya), mert, ha egyszerűen akarom leírni ennek az én mandátumomra eső történetét, akkor úgy fogalmazhatnék: a miniszter nagyon akarta, a biztosító viszont – amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik ma is a téma… –, hogy ne mondjak mást, maradjunk annyiban, hogy halogatta."
20 hónap alatt, a jelentős összegű, több megyében, számos kórházban történt infrastrukturális fejlesztések mellett sok egyéb, egyedi rendelkezést hozott a Cseke Attila vezette Egészségügyi Minisztérium. Ezek közé tartozik a kórházi esetek elszámolási tarifáinak kiegyenlítése, a kórházak első klasszifikációja, a rezidensvizsga decentralizálása hat egyetemi központba Bukarest helyett, a többéves költségvetés bevezetése az egészségbiztosításban (amelyet azóta is alkalmaznak azok is, akik kritizálták annak bevezetését), az etnobotanikus szerek forgalmazására vonatkozó törvénykezés megalkotása, a családorvosi ügyeleti központok hálózatának jelentős bővítése, valamint az országos akut kardiológiai intervenciós program bevezetése, ami mára (2010 óta) felére csökkentette a szívinfarktus okozta elhalálozást, több száz beteg életét mentve meg.
A volt egészségügyi miniszter azzal a gondolattal zárta előadását, hogy a demagógiának nem szabad helyet engedni ebben a rendszerben. "Az egészségügyi rendszer mostani helyzetének egyik oka az, ahogyan egyesek képzelik annak vezetését: a problémák többségét elhallgatva, besöpörve a szőnyeg alá. Mi nem így tettünk! Voltak, akiknek emiatt nem voltunk szimpatikusak, de akkor is meggyőződésem, hogy a gondokat felszínre kell hozni, mert csak így tudunk megoldást találni rájuk. Az egészségügyi rendszer vezetésében meg kell szüntetni a demagógiát, még ha emiatt nem is leszel szimpatikus mindenkinek. A vezetőnek meg kell próbálni megoldania a problémákat, és nem elhallgatnia azokat, ahogyan sokan tették és teszik a román egészségügy vezetői közül. Ez rossz irány, nem vezet megoldásokhoz" – fejtette ki expozéjában Cseke Attila. "Csakis szakmai érvek mentén döntöttünk, és ezért sikerült 20 hónapig túlélni a sokszor állandó médiakampányt, azokat a pillanatokat, amikor a minisztérium előtt a felheccelt tömeg azt skandálta, hogy ki kell kergetni a magyarokat az országból. Hogy kik álltak a sajtókampány mögött, sejthető, de nem bizonyítható. Szerencse, hogy szakmailag előre felkészültünk, mert másképp emberileg sem bírtuk volna ki a csapatommal" – fogalmazott.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett – a korábbi tárcavezető mellett – a volt miniszteri tanácsosok egy része: dr. Molnár Géza (korábban államtitkár), dr. Sipos Emese gyógyszerész, egyetemi docens, dr. Vass Levente főorvos, valamint Rácz Éva újságíró, a miniszter volt kommunikációs tanácsadója.
1989–2014 között Romániának négy magyar nemzetiségű egészségügyi minisztere volt: dr. Bárányi Ferenc (1998. ápr. 17 – jún. 24.), Hajdú Gábor (1998. július 10 – 2000. dec. 28.), Cseke Attila (2009. dec. 23 – 2011. aug. 17.) és dr. Ritli László (2011. aug. 17 – 2012. ápr. 27.).
Népújság (Marosvásárhely)

lapozás: 1-30 | 31-31