udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
108
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108
Névmutató:
Molnár Judit
1997. július 29.
Dr. Láng Gusztáv negyedszázadon át oktatta Kolozsváron a huszadik század magyar irodalmát, nevelte a magyartanárok nemzedékeit. 1984-ben családjával áttelepült Szombathelyre, és lett az ottani Tanárképző Főiskola irodalomtörténeti tanszékének vezető professzora. 1995 őszén két tanévre visszajött Kolozsvárra vendégtanárként, vagy ahogy mondani szokta: "önmagát helyettesíteni". Elmondta, hogy a szombathelyi és kolozsvári hallgatók között hasonlóság van az olvasottság és a gondolkodáskészség hiányában. Jövendő irodalomtanárokról van szó, mondani sem kell, mennyire pusztító hatású a nem olvasás. Miben különböznek? A szombathelyiek sokkal jobban tudják, mi a kötelességük. Szombathelyen nem fordul elő, hogy szombatra vagy vasárnapra kérjék a vizsgát, hogy ne jelenjenek meg vizsgázni, mert "nem úgy jött ki a lépés". - Átlagképzés van, a mennyiség a minőség kárára megy. Vissza kellene állítani a komoly rostálást első és másodéven. - Láng Gusztáv az egyik legismertebb Dsida-kutató, megjelent munkája: A lázadás közjátéka, Dsida-tanulmányok, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1977. /Molnár Judit: Beszélgetés dr. Láng Gusztáv irodalomtörténésszel a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanszékvezető professzorával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./1999. január 19.
Erdélyi Elemér tartalékos belügyi tábornok reagált Péter Ferenc vallomására /A Securitate és a magyarok, Erdélyi Napló, 1998. 48-49-50. sz./: szerinte Péter Ferenc megbélyegzett ártatlan embereket is, így például Incze Dénes katolikus papot meghurcolták, megalázták, semmi köze sem volt a titkosszolgálathoz. /Molnár Judit: Nem vagyok híve a boszorkányüldözésnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19./1999. augusztus 24.
Bartha Zoltán, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét. Ha ma Romániában egy magyar nyelvű könyv hétezer példányban jelenik meg, az már csoda: egyetlen jó nevű kiadó sem reszkíroz ekkora példányszámot, még ha az erdélyi magyarság egészét célozná is meg. Egy-egy verseskötetet kb. 500 példányban, szépirodalmat pedig 1000-1200 példányban adnak ki. 1991 decemberében jelent első termékük, a 32 oldalas Tinikoktél. Az első számot 10 ezer példányban adták el, majd átmeneti pénzhiány miatt a negyedik szám után felfüggesztették a kiadását. 1992-től indították útjára a Diákabrakot, ami most már a VIII. évfolyamában jár. - Három évvel ezelőtt adták ki a Kilencedikes leszek című szöveg- és nyelvtani "példatárat" a felvételizni szándékozó nyolcadikosok számára, s az eredeti 5500-as példányszámra majdhogynem rá kellett duplázni, 8000 fogyott el. Az Elődeink című válogatás ötezres példányszámát is még kétezerrel meg kellett toldaniuk, Diákévkönyvekre jelenleg 4500- 5500 körül van igény, a tavaly kiadott Árpád-vér című ifjúsági regény - III. Béla király regényes életrajza - 7000 példányban került piacra és mostanra mind elkelt. Hasonló sikere volt minden kiadványuknak, az óvodásoknak készített kifestőkönyvektől Szilágyi Domokos eddig kiadatlan verseinek gyűjteményéig, vagy a portugál-baszk-galego mesefordításoktól a románul és magyarul kiadott Dsida-kötetig, az ifjúsági regényektől a szórakoztató francia nyelvtani összeállításig. Nemcsak fiataloknak szóló könyveket adnak ki. Sikeres volt dr. Molnárfi Tibor tanulmánya a Szent Koronáról, a Kós Károly egyetemessége című válogatás, Solymár József mitológiai elbeszélésgyűjteménye, Horváth Arany riportkötete, Veres József sci-fi-regénye és mások. Az igazgató szívéhez legközelebb álló két könyv Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság története című négykötetes összefoglalója, valamint az idén ötödjére megjelent Maturandusok című kiadvány, melyet kordokumentumként fognak nyilvántartani nemcsak itthon, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Készülő könyvek között van az angol-magyar diákszótár, folytatják új folyóiratuk, a Géniusz kiadását. /Molnár Judit: Tinivár Kiadó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./2000. január 20.
Kádár Gyula, a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ című folyóiratot is kiadó Scribae Kádár tulajdonos-főszerkesztője fontosnak tartja, hogy hitelesen lehessen beszélni a magyarság történelméről. 1996 decemberében jelent meg az első szám, a jelenlegi lap elődje, a Történelmünk. Havonta, majd kéthetente jelentkeztek 8-24 oldalon. 1999 júniusában a Történelmünk helyébe létrehozta a Történelmi Magazint, az új cím jelezte, hogy nemcsak a magyarság történetének, de világtörténelmi, politikai kérdéseknek az ismertetésére is vállalkozik. Havonta jelenik meg 5000 példányban, terjesztési területe egész Erdély. A folyóiratot egy-két magánszemély kivételével a mai napig nem támogatta senki. Az RMDSZ-t és kulturális alapítványait eddig nem érdekelte egy ilyen lap léte vagy nemléte. Az Illyés Közalapítvány válaszra sem méltatta, az Erdélyi Múzeum-Egyesület sem támogatja a lapot. A húszoldalas folyóiraton kívül megjelentették mellékletként a Fogalomtárat és André Du Nay A román nép és nyelv kialakulása a Balkán-félszigeten című könyvét is. A két Fogalomtárat (ókor-középkor, újkor-jelenkor) hiánypótlónak érzi, mert ebben bárki megtalálja az általános ismeretekhez szükséges adatokat. A Fogalomtár megjelentetésének másik célja az volt, hogy a legfontosabb térképek is eljussanak minden iskolába, hisz köztudott, hogy a legtöbb helyen nincsenek történelmi térképek. Kádár Gyula a folyóirat összeállítását gyakorlatilag egyedül végzi. /Molnár Judit: Scribae Kádár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./2000. június 20.
Július elejétől nyári szabadegyetem indul a magyar kultúrtörténet témaköréből Nagyváradon, az Eminescu Középiskolában. A szabadegyetem egyik szervezője, előadója Molnár Judit tanárnő kifejtette, hogy az elmúlt ötven évben gyakorlatilag nem tanították a magyar történelmet. Az előadásokat kollégájával, Csizmadia Györggyel tartják. /Pásztai András: Nyári szabadegyetem a magyar történelemről. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./2001. május 1.
A magyar állam a közös kultúra tudatos építését csak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vállalta fel, 1998-tól kezdődően. Elekes Botond, a szaktárca Etnikai és Kisebbségi Főosztályának vezetője a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiáját és lehetőségeit ismertette Nagyváradon. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a mindenkori határok ellenére a magyar kultúra egyetlen egészséges élő test. A helyi igények nagyon különbözőek: Kassán például hiába vártak arra, hogy a szlovák állam a magyar nemzetiségűek adójából (is) megépítse a magyar színházat; a beregszászi társulatnak viszont egy autóbuszra volt szüksége, hogy vándorszínészekként járva a környéket megmaradhasson az egyetlen kárpátaljai hivatásos társulat. Vezérelvük a szubszidiaritás, vagyis a helyi gondoknak helybeni megoldása. /Molnár Judit: Hogy szóljon is a sokágú síp. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./2002. október 29.
Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezető felvázolta a különböző oktatási reformterveket, amelyek azonban csak tervek maradtak. A 2002/2003-as iskolai évtől az ország 12 megyéjében elindult az ún. nulladik év - egyelőre kísérleti jelleggel. A kísérlet célja: a hatéves korban való beiskolázás felmérése. Ha a kísérlet a kívánt eredményt hozza, úgy 2003 szeptemberétől kötelező lesz hatévesen kezdeni az iskolát. A tervekkel ellentétben marad a nyolc osztályos általános iskola. - A gyermekhiány mindenütt gond, de égető a helyzet a szórványban és a kistelepüléseken. Ideig-óráig az iskolák bezárását azzal tudták elkerülni, hogy minimális létszámmal működtettek osztályokat. - A tankönyvhiány is gondot okoz. Mivel a tankönyvek fordítása nem gazdaságos, gyakorlatilag a líceumi könyvek nagy része hiányzik. Az Ábel Kiadó felkarolta a magyar könyvek ügyét, eddig kb. 20-25 címet jelentetett meg, eredeti és fordított könyveket egyaránt. Az idéntől a Tájékoztatási Minisztérium pályázat alapján vállalta, hogy a magyar középiskolások két címet (fizika és biológia) - az Ábel kiadásában - ingyen fognak kapni. /Molnár Judit: Átértelmezett reform, avagy 9=? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./2003. február 28.
Olvassuk együtt Babitsot! címmel tartottak irodalmi délutánt diákoknak Nagyváradon a tavaly elindult mozgalom irányítói, Molnár Judit magyartanár és Kiss Törék Ildikó színművész. A Babits-évforduló jegyében megtartott rendezvényen a fiatalok a költő verseit olvasták. A versdélutánnak lesz folytatása. /Irodalmi délután. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./2003. május 23.
A nagybányai Teleki Magyar Ház "Kézmíves szombatok" címmel áprilisban indított hagyományőrző és hagyományápoló rendezvénysorozatot gyermekeknek és fiataloknak. A sikeres húsvéti tojásfestést követően, amelybe több mint 170 gyermek kapcsolódott be, s amelyről a Duna TV is tudósított, máj. 24-én az agyagozás, korongozás művészetével ismerkedhetnek a gyermekek, fiatalok. Meghívottak Túróczy Jurje Klára és Kőszeghy István keramikusok (Nagybánya), Molnár Judit (Domokos), valamint Les Gábor (Bodony) magyarországi népi iparművész, fazekasmester és felesége. /Agyagozás, korongozás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 23./2003. augusztus 12.
Egyetlen szóval meghatározható Aniszi Kálmán gondolatisága: nemzetféltés. Kévekötésre tesz kísérletet a Kolozsvárról 1990-ben Magyarországra áttelepedett bihari (magyarkakucsi) születésű közíró, mert könyvének címe is mutatja, a nemzet ma Oldott kéve (Közdok, Bp., 2003). Oldott kéve, ami "egyre csak bomlik, hanyatlik, pusztul. Vészesen fogy a nemzet. A körbenyesegetett Magyarországon és kívüle egyaránt. A szórvány szinte végóráit éli. Nincs sürgetőbb teendő, kötelesség, mint nagy közös akarattal újrateremteni a nemzet egységét. Ma ez csupán álom, de ne hagyjuk szertefoszlani!" (Az olvasóhoz). Különböző periodikákban megjelent munkáit gyűjtötte kötetbe a szerző. /Molnár Judit: Kísérlet kévekötésre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./2003. október 11.
Randolph L. Braham, a New York-i City University professzora /sz. Bukarest,1922. dec. 20./ dési zsidó család második gyermekeként született. A második világháború végén a nagybányai munkaszolgálatos századból menekülve szovjet fogságba esett, majd miután onnan is sikerült megszöknie, Németországba távozott. Egyetemi tanulmányait is ott kezdte meg, de az Egyesült Államokban fejezte be, politikatudományi doktorátussal, 1952-ben. 1956-tól a New York-i City University-n az összehasonlító politikatudomány tanáraként dolgozott, innen vonult nyugdíjba 1992-ben. Azóta professzor emeritusként az egyetem keretében működő Rosenthal Holokausztkutató Intézet igazgatója. Braham professzort világszerte a holokauszt egyik neves tudósaként, a magyar holokauszt egyik fő szakértőjeként ismerik. A magyar és a román zsidó holokausztról több mint hetven könyvet írt, szerkesztett. Szeptember utolsó és október első napjaiban Braham professzor Erdélyben járt. Tibori Szabó Zoltán készített vele interjút. Románia vezetői kijelentették, hogy készek szembenézni a múlttal, készek bevezetni a holokauszt oktatását a középiskolák és a felsőoktatási intézmények tanrendjébe, de ennek nyoma még nem látható. Magyarországon a holokausztot már tanítják az iskolákban. Nem sok olyan ország van a volt szovjet blokkban, amely Magyarországhoz hasonlóan külön napot jelölt ki - április 16-ikát - a holokausztra történő megemlékezésre. A magyar kormányzat nem csupán a volt Páva utcai zsinagógában létrehozandó Holokauszt Múzeum felállítását támogatja, hanem azt a nemzetközi tudományos konferenciát is, amelyet jövő év áprilisában, a holokauszt 60. évfordulóján, Molnár Judit egyetemi tanár és kollégái, a Magyar Auschwitz Alapítvány közreműködésével szerveznek Budapesten. Magyarországon ma már sok holokauszttal kapcsolatos könyv jelenik meg. Braham kiadtam néhány évvel ezelőtt az 1984 és 2000 között ebben a témakörben megjelent könyvek és tanulmányok bibliográfiáját. Az ott szereplő 1500 cím túlnyomó része Magyarországon látott napvilágot, magyarul és más nyelveken. A bukaresti Hasefer Kiadó nemsokára megjelenteti Braham professzor A népirtás politikája című könyvének rövidített változatának román kiadását. Az eredeti kétkötetes kiadást a budapesti Belvárosi Kiadó 1997-ben jelentette meg, ennek rövidített, ugyancsak magyar nyelvű, mintegy 250 oldalas változatát pedig a szintén budapesti Új Mandátum Kiadó készítette el az idén. Utóbbit azzal a céllal adták ki, hogy a magyar középiskolákban és felsőbb oktatási intézményekben tankönyvként használhassák. Ennek a kötetnek a román nyelvű változatát Politica genocidului címen szintén ki fogják adni. A professzor másik terve többkötetes munka, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, amelyet több mint húsz kollégája közreműködésével készít. A munka az 1941-es népszámlálást alapul véve, a korabeli vármegyék szintjén vizsgálja a zsidóság sorsát. Ezen vármegyék közül néhány ma már nem Magyarországhoz tartozik, hanem az utódállamokban található. Így az egykori észak-erdélyi vármegyék Romániához tartoznak, a felvidékiek Szlovákiában, illetve Ukrajnában vannak, Bácska pedig Szerbia és Montenegro része. Az enciklopédián kívül két másik, egy magyar és egy angol nyelvű köteten is dolgozik. A magyar a Tanulmányok a holokausztról sorozat harmadik kötete, amelyben az egyik tanulmány Csík vármegye zsidóságának történetét mutatja be. A másik, az angol nyelvű, szintén a magyarországi holokauszttal foglalkozik - Studies on the Holocaust in Hungary címmel. /Tibori Szabó Zoltán: Demokráciát nem lehet hazugságokra építeni. Beszélgetés Randolph L. Braham érdemes professzorral, a holokauszt-kutatás jeles tudósával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2003. november 4.
Az elmúlt héten a román vezetők a nagyvilágot járták, közben otthon egymást érték a diák- és munkástüntetések. Iliescu elnök néhány nap alatt három kontinensen járt: az Egyesült Államokban viszonozta Bush bukaresti vizitjét, Portugáliában az EU-csatlakozás újabb támogatóit kereste, Szenegálban pedig gazdasági tárgyalást folytatott. A kormánypárt, az SZDP küldöttsége a pártelnök-miniszterelnökkel az élén Brazíliába utazott: az SZDP végre teljes jogú tagja lett az összejövetelét Sao Paoloban tartó Szocialista Internacionálénak. A tagság egyetlen ellenszavazattal történt meg: az ugyancsak romániai Demokrata Párt szavazott ellenük. - Országszerte ellenőrzik a kórházakat és majdnem mindenütt súlyos visszaéléseket fedeznek fel.. /Molnár Judit: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./2004. március 25.
Tízéves fennállását ünnepelte a napokban a nagyváradi Kiss Stúdió, a Partium és Erdély első, megalakulása óta folyamatosan működő magánszínháza. A Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó színművész alapította magánszínház tíz év leforgása alatt 77 előadást, pódiumműsort, szerzői estet és gálaműsort állított színpadra, 809 előadást tartott Erdélyben és Nyugat-Európában, több mint 110 ezer néző előtt. Az ünnepségen Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos Adjon Isten békét, kedvet címmel mutattak korábbi közös műsoraikból összeállított válogatást. Molnár Judit tanárnő az Eminescu Gimnáziumban folyó, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos által kezdeményezett Olvassunk együtt! mozgalomról számolt be. /Pengő Zoltán: Jubileum fesztivál nélkül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./2004. december 8.
IGEN-magyarok és NEM-magyarok... Újabb pompás szójátéka a nyelvnek! – írta olvasói levelében Molnár Judit. „Szeretném hallani, hogy nem igaz! Nem ölte meg újra Káin Ábelt! Nem rázott le Magyarország magáról, mint leprás a kisujját!” /Molnár Judit: Hát, fiam, járni jár, csak nem jut! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./2006. január 13.
Ez a mű inkább költészet, mint próza, vagy, ahogy ő mondja, „szerelmes földrajz” – jellemezte Gittai István legújabb, Emlékbe forduló idő című kötetét Molnár Judit magyartanár. Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában január 11-én tartott könyvbemutatón a Nagyváradi Ady Társaság által kiadott, rövid prózai írásokat, visszaemlékezéseket tartalmazó kötetről Szűcs László, a Várad folyóirat és az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője kérdezte a szerzőt. A beszélgetésben kitértek a 60-70-80 és 90-es éveknek az alkotó számára legmeghatározóbb időszakaira. /Pap Melinda: Gittai időmozaikja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2006. március 13.
A nagyváradi Kiss Stúdió Színház 11 éves történetét felölelő, csaknem ötszáz oldalas, képekkel illusztrált kötetet mutattak be március 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A Mesterségünk a szó című kiadványt a Versünnep 2006 elnevezésű rendezvényt követően ismerhette meg a közönség. Az eseményen Kiss Törék Ildikó színművész, a kötet egyik szerzője köszöntötte a jelenlévőket, majd Molnár Judit magyartanárt mutatta be a könyvet. A Kiss Stúdió az egyetlen romániai magyar magánszínház. Nagyváradon a jövőben bemutatják a Kiss Stúdió Színházról készült, Koptatott szavak című dokumentumfilmet. A könyvbemutatót követően megnyílt Tolnay Tibor festőművész kiállítása. /Gálovits Zoltán: Könyvbemutató és tárlatnyitó a Lorántffyban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 13./2006. április 1.
A 101 vers Nagyváradról /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005/ című antológia bevezetőjében írta Szilágyi Aladár: „sok minden Váradon, Váraddal kezdődött. Például a magyar költészet is.” A Janus Pannoniustól napjaink legifjabb költőnemzedékéig terjedő lírai Várad-vallomásokból Molnár Judit válogatott egy kötetre valót. Harmincnyolc szerző verselte meg a „Körös menti Párizst”. Ady Endre mindössze egy verssel szerepel, a kötet mégis az Ady-kultusz jegyében is született. /(németh): Divina dolce Várad. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ 2007. április 7.
A költők sokszor idézik nehéz, embert próbáló korokban elődeik felmagasztosuló, idealizált alakját, erőt merítve helytállásukból. A magyar költészetben számosan idézik Balassit, Zrínyit, Ady Petőfit, Babits és József Attila Adyt, számosan mindkettőjüket. Megjelent Molnár Judit válogatásában 101 vers az elődökről /Kriterion, Kolozsvár, 2006/, ez a könyv is bizonyítja, hogy az erdélyi költők számtalanszor idézik fel, aktualizálják, szimbolikussá teszik elődeik alakját. /Bogdán László: Az elődök emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./2007. október 29.
Egy évtizede, hogy Molnár Judit kieszelte, útjára kellene indítani a fogyatékkal élő gyerekek és fiatalok hétvégi foglalkoztatását. Csata Kinga különleges iskolát szorgalmazott, ahol helyet kapnak a gyergyói medence értelmi fogyatékkal élői. Tízéves a gyergyószentmiklósi Támasz Klub, a közel hatvan sérült második otthona, ezt ünnepelték október 26-27-én. Dr. Csernus Imre pszichiáter, a klub visszajáró vendége tartott előadást, felvetve a kérdést: kik a fogyatékosak? A pszichiáter elmondta, figyelte az előadására érkező gyergyóiakat. Kevés volt a mosoly, sok a hajlott hát… mert a félelem a tartásra is kihat. A rendezvény végén Csata Kinga, a Támasz Klub vezetője megjegyezte, az előadáson egyetlen önkormányzati képviselő sem volt jelen, több fogyatékos szülei sem jöttek el. /Balázs Katalin: Tízéves a Támasz Klub. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./2007. november 19.
A hét végén megtartott Székely ház a Székelyföldön című faipari szemináriumon a székely ház szabadalmaztatását szorgalmazza az Arbor Famegmunkálók Szövetségének elnöke, Szilágyi Imre, hogy ezáltal is megmutatkozhassanak a famegmunkálók az Európai Unió előtt. A márkanévvé nemesítés során visszatérnének azokhoz a hagyományokhoz, amelyek még őrzik a sajátos technológia sajátosságokat, és ezeket egységes rendszerbe foglalva védetnék le. Radeczky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a rendezvény társszervezője szerint a famegmunkálók klaszterekbe tömörülve, összefogással tudnák ezt megvalósítani. Molnár Judith, a csíkszeredai Certop Certification Services ügyvezető igazgatója a minőségirányításról, mint szervezetfejlesztési eszközről tartott előadást. Romániai pályázati lehetőségekről és az eddigi tapasztalatokról Schönberger Krisztián, a kolozsvári Civitas Alapítvány tanácsadója, valamint Pásztor Andrea, a Consact Consulting Kft. tanácsadója számolt be. Köllő Miklós műépítész ismertette a székely ház történeti vonatkozásait. /Jánossy Alíz: Márkanév: Székely ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./