udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
52
találat
lapozás: 1-30 | 31-52
Névmutató:
Muhi Sándor
1995. május 10.
Az ötvenéves Muhi Sándor szatmárnémeti tanár, művészeti közíró, grafikus tusrajzaiból, linómetszeteiből kiállítás nyílt Szatmárnémetiben, a főtéri Vécsey házban levő Művészeti Múzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ 1996. október 17.
40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./1999. július 20.
Júl. 17-én tartották a véndiáktalálkozót Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban. Három-négyezer öregdiák sereglett össze. A Grebur Miklós tanár vezette Kölcsey Véndiákszövetség változatos programot állított össze. Az ismert szatmári grafikus, Muhi Sándor Szatmári arcképek sorozatának harmadik részét mutatta be, a Széchenyi-díjas Bánhidi Antal, a szobrász Csapó Sándor, a költő Gellért Sándor, a helytörténész-tanár, Janitzky Pál, s persze Kölcsey Ferenc és sok jeles szatmári portréját. Ezután a Nyíregyházára települt dr. Csomai Miklós ügyvéd Porszemek könyvét ismertették. A szatmári, Szamos menti, kőszegremetei és más anekdoták nagy sikert arattak. Dr. Csomai Miklósnak 11 Nyíregyházára átszármazott véndiák társával együtt egy korszerű (Pentium) számítógépet ajándékozott volt iskolájának. /Öreg diák nem vén diák! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./2000. március 27.
Megjelent az Egy évtized eseménykrónikája az Identitas Alapítvány kiadásában. A kötet a Szatmári Friss Újság cikkei alapján rögzítette az eseményeket. Szerkesztői: Muhi Sándor és Debreczeni Éva. A Szatmár megyei eseményeket érdeklődők számára rendkívüli értékkel bír ez az összeállítás. /Egy évtized eseménykrónikája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./2000. május 23.
Valamikor Szatmárnémetiben, ma már Magyarországon, Németországban, Svájcban, az Egyesült Államokban élő képzőművészek kiállítása nyílt meg a városban. Köztük van Szenczy Zoltán, Petkes József, Paulovics László is. /Muhi Sándor: Rendhagyó visszatérés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. .23./2000. december 15.
Szatmárnémeti római katolikus templomai a címe a Szatmári Római Katolikus Püspökség újabb kiadványának. Muhi Sándor képzőművész tanulmánya, Murvai György fotóművész képei híven adják vissza a templomokat. ″Azt kívánom e könyv olvasóinak, hogy ha forgatják lapjait és gyönyörködnek azok szövegein és képein, érzékeny füllel hallják meg a kövek Istent dicsérő énekét is″ - olvasható Reizer Pál püspök előszavában. /Egy újabb csodálatos helyi kiadvány. Szatmárnémeti római katolikus templomai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 15./2001. január 9.
Megjelent egy könyv Szatmárnémeti katolikus templomairól. A színes fényképekkel illusztrált nagy album nyolc templomot és a püspöki kápolnát mutatja be. A szerzők - szöveg Muhi Sándor, képek Murvai György - bemutatták azokat a középkori könyveket is, amelyeket nemrég találtak meg befalazva a Hildegárda tornyának egyik tagolásában. /Könyv Szatmárnémeti katolikus templomairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2001. február 9.
Szatmárnémetiben három éve van magyar főiskolai tagozat, s állami főiskola, három éve indult be a román-magyar-német tagozattal működő közigazgatási főiskola, s immár második tanévét kezdte a magyar tanítóképző-angol nyelv kar. Ez utóbbi tanulmányi aligazgatója dr. Bura László, az ismert tanár, közíró, nyelvész, helytörténész. A tanítóképző főiskola is a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara, vagy ahogy hivatalosan nevezik: egyetemi kollégiuma. Remélhetőleg magyar felirat is lesz az épületen, a diákok nagy többsége magyar, a közigazgatási kar német szakára is elsősorban magyar fiatalok járnak. Az épületben hideg van, a cserépkályha alig fűthető, a számítógépet és nyomtatót még nem használhatják, mert nincs kifizetve, nem köthetik be, jóllehet még novemberben felküldték a számlát Kolozsvárra, de azóta sem utalták át a pénzt, noha az egyetemmel egyetértve vásárolták a gépet. Minden apróságért fel kell utazni Kolozsvárra, a nyomtatványokért is. Olyanokért is, amelyeket itt lehetne sokszorosítani, de az egyetem nem engedi. Az utazást viszont nem fizetik ki. A legnagyobb baj, hogy nincs tankönyv. A tanárok maguk írják a jegyzeteket. Már nyomdában a román és a magyar irodalom, a gyermekirodalom, a magyar nyelv és a képzőművészeti módszertan útmutatója, a pedagógia és a matematika útmutatója. A nyíregyházi főiskola adománya megvetette a főiskola könyvtár alapját. Nyolcvanöt tanító, óvónő, illetve középiskolai végzettséggel tanító felvételizett sikerrel a távoktatásra. Fizetni kell, 150 dollárt egy félévre, de vállalják. Ez nagyon fontos, mert Szatmár megyében több mint száz szakképzetlen tanító oktatja elemiben a magyar gyermekeket. Jól alakul a tanári kar összetétele: rövidesen fél tucat oktatónak lesz doktori címe. Lovas János a napokban védte meg doktori dolgozatát, a magyar tanításának módszertanát tanítja. Közel a doktori címhez Végh Béla (gyermek- és ifjúsági irodalom), Hadházi József Attila angol, Szabó Thalmayer Noémi pedagógiai, Ács Emőke lélektan és Baranyi Tünde matematika szakos előadó. A többi tíz tanár, köztük az ismert szatmári képzőművész, Muhi Sándor I. fokú képzettséggel rendelkezik. /Sike Lajos: Főiskola a József főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2001. július 16.
A tizedik alkalommal /júl. 14-én/ megrendezett szatmárnémeti véndiáktalálkozó ezúttal is színvonalasra kerekedett. A Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség lelkes csapata idén is kitett magáért, A jubileumát is ünneplő rendezvényen megjelent Tempfli József római katolikus püspök illetve Tőkés László, református püspök is. A Bocskai Szövetség évi díjkiosztó ünnepségére a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán első ízben került sor. Az eseményre a korábbi díjazottak is eljöttek. Ünnepi beszédében a szövetség alapítójáról, Ligeti L. Zoltánról is megemlékezett Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője. /(Dancs Artur): Találkozó kivilágos kivirradtig... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Jól sikerült a X. véndiáktalálkozó. Grebur Miklós, a Véndiákszövetség elnöke nyitotta meg a találkozót. Tőkés László püspök az itthon maradást hangsúlyozta. Oktatásunk exportra termel - mondta, és ez nagyon veszélyes. A vendégek megtekintették a Muhi Sándor igazgató válogatásában kiállított tíz év találkozóinak fényképes és írott dokumentumait. Felemelő érzés volt a jeles napra összegyűlt 10-20-30-40 éves találkozóikat ünneplő osztályok és a legidősebb, 50 éve végzett egykori diákok bevonulása. Megkoszorúzták az elhunyt tanárok és diákok emlékét idéző márványtáblát, ahol sorfalat álltak a zászlót hozó, díszmagyarba öltözött fiúk és lányok. /Benedek Ildikó: Véndiáktalálkozó - Szatmárnémeti 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./2002. március 30.
A 2000–ben megjelent, szatmárnémeti római katolikus templomokat bemutató album után a napokban megjelent a sorozat második kötete, amely a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Nagykároly I. számú esperesi kerületének templomait ismerteti. Az album szövegét Muhi Sándor írta, a fotókat pedig Murvai György készítette. Az album Reizer Pál megyés püspök védnökségével készült. /Album Nagykároly és környéke római katolikus templomairól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 30./ 2002. május 20.
Megjelent A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye templomai című könyvsorozat második kötete. A tájékoztatót Muhi Sándor szatmárnémeti grafikus írta Murvai György országos hírű nagykárolyi fotóművész képeihez. /Újabb magyar könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./ 2002. július 15.
Szatmárnémeti polgármesteri hivatala honlapjának szövegét úgy állították össze, mintha a várost örök időktől csak románok laknák. Ugyanakkor megjelent egy könyv Szatmárnémetiről /Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése/, amelyet korabeli dokumentumok, köztük sok eredeti térkép, rajz, fénykép alapján állították össze. Dr. Bura László érdeme, hogy ez a kötet összeállt. Júl. 13-án, a kölcseys véndiákok világtalálkozóján mutatták be ezt a könyvet. Varga Attila parlamenti képviselő jelezte, hogy a könyv megjelenése (az Identitas Alapítvány idei ötödik kötete) kulturális esemény a szatmári magyarság számára. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte dr. Bura László évtizedes kitartó kutatómunkáját, méltatva a társszerzők (köztük Bara István, Bara Csaba, Muhi Sándor és Erdei Líviusz) érdemeit is. /Sike Lajos: Ez már igazabb történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./2002. július 18.
Muhi Sándor Szatmárnémetiről készített Városismertetője a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületében működő Turisztikai Technikumot látogató diákok számára készült "tankönyv". A régebbi korok nevezetes épületeit, jeles személyiségeit - rajzok, fényképek, rövid, lényegre törő szöveg segítségével -, egyszerűen, bárki számára áttekinthetően mutatja be a könyv. /Baranyai Attila: Városismertető Szatmárnémetiről - mindenkinek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./2002. augusztus 1.
Napvilágot látott Bura László és Póti István szerkesztésében Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése című monográfia. Az Identitas Alapítvány vállalta a könyv kiadását. Bura munkatársai voltak Erdei Líviusz és Kis Imola történészek, Muhi Sándor képzőművész, valamint Bara Csaba, Bara István és Tóth Géza építészek. /Elek György: Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./2003. február 15.
Febr. 14-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban bemutatták Muhi Sándor Szatmárnémeti Városismertető című kötetének második, bővített kiadását. Az új kiadás többek között annyiban is különbözik a két évvel ezelőtt megjelent első könyvtől, hogy 110-ről 200-ra emelkedett a megjelent képek, illusztrációk száma, továbbá több új fejezettel is bővült a könyv. /E. Gy.: Muhi Sándor új könyvének bemutatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./2003. május 31.
Máj. 18-án Marosvásárhelyen bemutatták a Molnár Dénes Erdélyi műtár című kötetét. Molnár Dénes /1947-2000/ sokoldalú művész volt, képzőművészként kirándult szépirodalomba is. Verses albumának ezt a címet adta: Ordított sorok. "Erdélyi magyar művészetünk a még élő, idős mestereken kívül nem sok olyan alkotót tart számon a középgenerációból, akikre a folyamatos alkotótevékenység, a sokoldalú szakmai jártasság, hivatástudat és közösségi elkötelezettség a jellemző - írta róla 1992-ben monográfusa, képzőművész kollégája: Muhi Sándor. Nem alkudott meg, ezért a Képzőművészek Szövetsége többször is elutasította tagsági kérvényét. Az 1989 utáni "új rend" is ellenségesen viseltetett iránta, a nacionál-sovinizmus őt is kikezdte. Elkergették katedrájáról, emberségében megalázták. Elkezdte az erdélyi magyar művészekre vonatkozó adatgyűjtést, 1995-ben megjelentette ennek a könyvnek az előképét, az Erdélyi magyar képző- és iparművészek tárát. Ennek adatai még hézagosak. A teljes Tárat 1999-ben kívánta megjelentetni, azonban a kötet csak később, halála után jelenhetett meg, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Az első erdélyországi művészeti tár, írta az ajánlásban, képző-, ipar-, fotó- és építőművészek, muzeológusok, tárgyi néprajzosok, műemlékvédők, műgyűjtők, művek adattára, képírók, képfaragók, aranyművesek, fundátorok, fotográfusok és festőművészek, szobrászok, grafikusok, formatervezők, építészek, műírók, műértők életrajzgyűjteménye, életművek pályaképe, elhalványuló arcképek, eltűnő műemlékek, életpályák leltára, mesterművek képtára. Műhelyek, művésztelepek, festőiskolák, mesterek, művészi sikerek listája. Erdélyi magyar és szász és román és örmény és zsidó művészek és műértők nevei sorjáznak, iskolák, műhelyek résztvevői mellett megtaláljuk a Felvidék, Kárpátalja, a Vajdaság és Szlovénia magyar képzőművészeinek a lajstromát is. A munka nem teljes, mert nem is lehet teljes egy ilyen természetű vállalkozás. Egy részük elhagyta az országot. Molnár Dénes, lám, föltette a koronát életművére. Adott utókorának egy kézikönyvet. /Bölöni Domokos: Démol erdélyi bárkája. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./2004. február 5.
Február 20–án mutatják be Szatmárnémetiben az Otthonom Szatmár megye sorozat 20. kötetét: Képzőművészeti élet Szatmáron, szerzője: Muhi Sándor. /E. Gy.: Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./2004. február 19.
Megjelent a Csirák Csaba által szerkesztett Otthonom Szatmár megye című helytörténeti sorozat 20. köteteként Muhi Sándor Képzőművészeti élet Szatmáron című kismonográfiája. A könyv anyagának jó részét Szatmári Friss Újság közölte a 90–es évek második felében. /Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./ A kiadványról Csirák Csaba, a Szent–Györgyi Albert Társaság elnöke beszélt a február 20-án tartott könyvbemutatón. Elmondta, hogy az "Otthonom Szatmár megye" sorozat elsődleges célja az önismeret. A sorozat első kiadványa 1993–ban jelent meg, és néhány Szatmár megyei település rövid történetét tartalmazta. A 10 év alatt megjelentetett 20 kötet 39 szerző munkáját dicséri. Többen – mint például Muhi Sándor, Tempfli Imre, Csirák Csaba – büszkélkedhetnek azzal, hogy több dolgozatuk tartozik ebbe a sorba. Muhi Sándor könyve a szatmári képzőművészetet bemutató eddigi legátfogóbb kiadvány. Olyan, nevek, adatok, időpontok sokaságát tartalmazó könyv ez, amelynek figyelembevétele nélkül ezt követően nem írhat senki a szatmári képzőművészet múltjáról és jelenéről. /(fodor): Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./ 2004. május 20.
Balogh Géza Élő hagyományaink /Otthonom Szatmár megye sorozat 21. kötete/ című munkája a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ múltjának fontos eseményeit tárja az olvasó elé. A szerző annak az intézménynek lehet tanára, aligazgatója, amelynek annak idején diákja volt. /Muhi Sándor: Könyv a szatmári Református Főgimnázium múltjáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./2004. július 10.
Petkes József akvarelljei láthatók Szatmárnémetiben. Petkes József nem egyike a Szatmáron kiállító külföldi művészeknek, hanem a szó szoros értelmében hazajött. Hazajött, hiszen a Szatmár megyei Tasnádon született, Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban volt rajztanár. Ebben a városban kapcsolódott be jó harmincöt éve a helyi képzőművészek tevékenységébe. Itt volt szakfelügyelő, és itt végzett igen értékes etnográfiai kutatásokat, amelyeket a Szatmári Hírlapban közölt folytatásokban. Családi okok miatt áttelepült ugyan jó húsz éve Magyarországra, de mindvégig erdélyinek érezte magát. Oroszlánrészt vállalt Bíró Lajos szobrának felállításában Tasnádon. Egyéni kiállítást rendezett Szatmárnémetiben, festményekkel támogatta a Rákóczi Kollégium felépítését. /Muhi Sándor: Petkes József akvarelljei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./