udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
63
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
Névmutató:
Nagy F. István
1992. június 10.
Az új tanügyi törvénytervezet kisebbségellenes pontjai: V-XII. osztályokban csak románul lehet tanulni Románia történelmét, földrajzát és a bevezetendő állampolgári nevelést. (112. cikkely). Az egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági, katonai szakoktatás csak román nyelven történik (114. cikkely), a 115. cikkely biztosítja a felsőfokú oktatásban az anyanyelvű csoportok létrehozását, de csak tanár- és színészképzés terén. /Nagy F. István: Ne hagyjátok az iskolát! Új tanügyi törvény a parlament előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./1993. április 7.
Nagy F. István, a Bihar Megyei Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke értékelte az 1991 decemberében megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkáját. Jelenleg több szervezet is foglalkozik oktatási kérdésekkel /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Bolyai Társaság, Erdélyi Múzeum-Egyesület és az RMDSZ/, de ez a párhuzamosság nem jó. Az eddigi munka a sérelmek, tiltakozások megfogalmazásáig terjedt. - Nem lehet ölbetett kézzel nézni, hogy generációk nem részesednek magyar szakmai oktatásban. Esetleges és akadozó a főiskolai oktatás. Jelenleg Romániában 98 833 magyar gyermek jár román iskolába, ezek a tanulók közel 6000 román pedagógusnak adnak munkát. Ha a 222 000 magyarul tanuló diák román-, földrajz- és történelemtanárait is hozzászámítjuk, akkor mintegy 8000 román tanár kenyeréről van szó.- Egyre csökken a magyarul tanulók száma, mert a szülők román iskolába adják gyermekeiket. - 1991-től Bihar megye összes szakközépiskolájából kiszorították a magyar nyelvű oktatást. /Rais István: Önerőből építkezni. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./ 1993. május 29.
Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlését. Nagy F. István kifogásolta, hogy az RMDSZ túl kevés figyelmet szentel a tanügyi kérdéseknek. A titkárság helyét ügyvezető elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Nagy Béla, aki korábban elnök volt, gúnyosan beszélt a szervezetről, szerinte az RMDSZ hajója süllyedőben van. Az elnök tisztre elsöprő többséggel újraválasztották Varga Gábort, politikai alelnök az előzetesen leköszönt Pápay Zoltán helyett Kopacz Géza lett. /Králik Lóránt: Bihar példát mutatott. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./ 1993. július 13.
Bihar megye magyar nyelvű oktatásáról olvashatunk adatokat: a megye magyar lakosságának aránya az 1992-es népszámlálás szerint 28,5 %, magyar iskolába jár a tanulók 20 százaléka, a többi románul tanul. Az utóbbi három évben a megyében megszűnt a magyar nyelvű szakmunkásképzés. Nagy F. István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett: a diktatúra idején a beiskolázási adatokat a beiratkozás előtt csak néhány nappal tették közzé. Bihar megyében tovább él ez a ködösítő gyakorlat, a beiskolázási létszámokról szinte lehetetlen adatokat szerezni. Az 1992/93-as tanévben Bihar megyében 149 óvodai csoportban 3654 gyermek részesül magyar nyelvű képzésben, az elemi /I-IV./ 343 osztályában 6778 tanulót oktatnak, 373 általános iskolai osztályban 8050 diák tanul anyanyelven, középiskolában 92 nappalis osztályban 2707, míg esti tagozaton 18 osztályban 570 tanuló tanul magyar nyelven. Bihar megyében összesen 21 759 gyermek jár magyar osztályokba. /Rais István: A Bihar megyei magyar tannyelvű oktatásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./1994. szeptember 2.
Az RMDSZ Egyeztető Tanácsa oktatási szakbizottsága szept. 2-i üléséről közleményben számolt be. Jelen voltak az oktatási szakkuratórium tagjai /elnök: Kelemen Árpád egyetemi tanár, titkár. F. Ferenczi Rita, tagok: Bíró A. Zoltán, Lászlófy Pál, Sebők Péter, Nagy F. István, Tonk Sándor, Vetési László/. A támogatások odaítéléséhez szükség van a romániai magyar oktatási hálózat sokrétű felmérésére, ennek nyomán a prioritási sorrend meghatározására. Cs. Gyimesi Éva, az oktatási szakbizottság elnöke ismertette, hogy mit kell tartalmazni a pályázatoknak, egyben javaslatot tett az elbírálás szempontjaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ 1995. január 13.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1994. dec. 10-én tartott közgyűlésén ismertették A megmaradás esélye című tanulmányt, melyet a szövetség megbízásából Nagy F. István alelnök és Balla Júlia nagyváradi tanárok készítettek. Az A Hét két folytatásban közölt részleteket a tanulmányból. A demográfiai adatok csökkenést jeleznek. Az életszínvonal erőteljes romlásával magyarázható az óvodai létszám csökkenése. Megnőtt a pályát elhagyó pedagógusok száma. Az elmúlt években a középiskolai képzés iránti igény növekedett. Aggasztó jelenség a magyar nemzetiségű tanulók lélekszámának csökkenése: vagy kimaradnak és munkát vállalnak, vagy átiratkoznak román iskolába. 1994-ben 275 073 magyar gyermekből 64 648-an jártak román osztályokba. Az előző tanévben 57 080 magyar iskolás tanult román nyelven. - Súlyos gond a szakemberek hiánya. 1994-ben 14 676 pedagógus tanított a magyar iskolákban, közülük 3 180 /26 %/ képesítés nélküli. A képesítetlen pedagógusok aránya éppen ott a legrosszabb, ahol a legjobbak a beiskolázási arányok /Kovászna, Hargita stb/. - Az oktatási rendszer elavult, általános iskolában túlméretezett műveltséganyagot közvetít, elavult az iskolatípus-választék. A lemaradás felszámolására szolgál a jelenlegi oktatási reformtervezet. Ebből a koncepcióból hiányzik a nemzeti kisebbségek oktatási sajátosságaival foglalkozó problémakör. /A Hét (Bukarest), jan. 6., jan. 13./1995. február 11.
Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./1995. március 15.
Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője kijelentette: "Az eltelt öt év alatt jelentősen megnőtt a magyarul tanulók létszáma minden szinten, ha nem is a kívánt mértékben." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Valójában az elmúlt években állandóan csökkent a magyarul tanulók száma, a következő ütemben /óvodától a XII. osztályig/: 1991-92: 222 826 tanuló, 1992-93: 216 919, 1993-94: 211 317 tanuló. Ennek egyik magyarázata a román nyelven tanuló magyar diákok magas száma, az 1992-93-as tanévben 57 080, egy év múlva már 64 648 volt. Az RMDSZ felkérésére Nagy F. István és Balla Júlia nagyváradi tanárok 1994-ben alapos oktatás-stratégiai tanulmányt készítettek, ennek egyes fejezetei megjelentek az A Hétben. Riasztó híreket közölnek a lapok. Maros megyében 1994-ben 430-cal kevesebb gyermek kezdte meg az I. elemit. /Népújság (Marosvásárhely), 1994. szept. 16./ Felőrön, Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar többségű településén 1994-ben három gyermek végezte a magyar IV. osztályt, a közeli Bacán és Rettegen egy sem. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. okt. 6./Temes megye magyar gyermekeinek mindössze 30 százaléka tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 23./ Kőhalomban 1990-ben magyar líceum indult, de 1994 őszén létszámhiány miatt már nincs IX. osztálya, /Brassói Lapok, 1994. dec. 9./ Lugos 476 magyar gyermekéből 93 tanul anyanyelvén. /Heti Új Szó (Temesvár), 1995. jan. 27./ /Barabás István: Növekszik, mint a prés alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./1995. szeptember 8.
Nagyváradon szept. 8-án a római katolikus bazilika előtt kezdődött a kisebbségi oktatás korlátozása elleni tiltakozó nagygyűlés. Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke és Jakabffy László szülőbizottsági elnök szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./1996. január 20.
Jan. 20-án Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ IV. közgyűlését, a megyei küldöttek részvételével. Értékelték az elmúlt évet, majd megszavazták az alapszabály kiegészítésére vonatkozó javaslatokat, döntöttek az oktatáspolitikai alelnöki státus létrehozásáról, az új tisztségviselő: Nagy. F. István. A megjelentek levélben kérték az oktatási minisztériumot a kisebbségek történelme és hagyományai tantárgy oktatásához szükséges tantervek és tankönyvek elkészítésének elrendelésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ A közgyűlésen hozzászóltak a meghívottként résztvevő intézmények (MMKM-HTMH, Collegium Transsylvanicum) és szervezetek (AESZ, EMT, MAKOSZ, EKE) is. /Az RMPSZ szovátai közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Az RMPSZ eredményesnek tartja az elmúlt esztendőt: beindított és eredményesen működtet négy oktatási központot /Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Szovátán/, sikeres volt a nyári Bolyai Akadémia, együttműködnek a Collegium Transsylvanicummal az alternatív könyvkiadás kapcsán. Nagy F. István felvázolta a szövetség fő céljait: az anyanyelvű iskolahálózat kiteljesítését, az oktatás minőségének javítását és az oktatási intézményrendszer kiépítését. Szeretnék a négy oktatási központot tizenkettőre növelni. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, hogy a tanügyi reformból is ki akarják zárni a magyarságot: a parlamenti tanügyi bizottságban 52 munkacsoportot akarnak megalakítani, ezekbe egyetlen magyar anyanyelvű szaktanárt sem vontak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./ 1996. október 4.
Egyre több magyar gyermek jár román iskolába: amíg az 1992/93-as tanévben 57 ezer magyar gyermek járt román osztályokba, egy esztendő múlva a számuk már 64 648 volt. Különösen nehéz a szórvány helyzete. A Balázsfalvához tartozó Tür faluban 25 magyar gyermekből mindössze négye járnak anyanyelvű iskolába. Barabás István felteszi a kérdést, mit tesz a Szórványtanács? Mit tesz a Diaszpóra, a Bartók Béla, a Julianus, a Domokos Pál Péter Alapítvány és a sok egyéb alapítvány, amely a szórványmagyarság megmaradásáért harcol? Barabás szerint a válasz: tanácskoznak, konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, tudományosan fölmérik a szórvány helyzetét, és minden marad úgy, ahogy volt. A cikkíró felidéz néhány tanácskozást. 1994. jan. 22-23-án Nagyenyeden az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya megbeszélésének egyik napirendi pontja volt: "konkrét tervek kidolgozása a szórványkérdés megoldására". 1994 novemberében tisztújító közgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Oktatási bizottsága közölte: a megye magyar gyermekeinek csak 30 %-a tanul anyanyelvén, a 40 óvónőből 27 képesítetlen. A szórványtanács 1995. febr. 10-én rendezett tanácskozást Nagyenyeden, ahol Vetési László ismertette - ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt - a szórványok helyzetét. Csávossy György A magyarságtudat a szórványban című előadásában kifejtette: "Ölbetett kezekkel a pusztulás vár ránk." Ekkor született meg az elhatározás a szórványtanács felállításáról, amely feltérképezi a tennivalókat. 1995. márc. 2-án Szórványgondok címmel nyilatkozatot közöltek a Romániai Magyar Szóban: "Erdély nagy részében kiszorulóban van a magyar nyelv", "csángósodásunk megállítása egyike legsürgősebb feladatainknak". "Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel...". 1995. ápr. 1-jén újabb fórum volt, a Temes megyei RMDSZ tanácskozást szervezett Anyanyelvű oktatás a szórványban címmel. Közben tovább csökkent a magyar iskolát választó magyar tanulók száma. Alig egy héttel Temesvár után Kolozsváron összegyűltek a szórványszakértők, Bodó Barna ismertette a célkitűzéseket, Vetési László a szórványsorsról tartott előadást. 1995. aug. 29-én újra összeült a Szórványtanács. 1996. márc. 22-én Illyefalván, egy hét múlva Segesváron tanácskoztak. A tanácskozásokon ugyanazt állapítják meg, mint amit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége minden évi konferenciáján bejelent, és amit az 1994-ben összeállított /és azóta végleg elfektetett/ A megmaradás esélye című helyzetfelmérés /Nagy F. István és Balla Júlia munkája/ kimondott: "A teljes felszámolás veszélye fenyegeti a szórványmagyarság magyar iskolahálózatát" és ezt számadatokkal igazolta. /Barabás István: "A cselekvés órája" egyre késik. A szórványmagyarság iskoláiban. = A Hét (Bukarest), okt. 4./1997. január 23.
Jan. 25-én Szovátán tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tisztújító közgyűlését.A közgyűlésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Béres András oktatásügyi államtitkár is részt vett. Köszöntötték a több éves eredményes munkára visszatekintő szervezet küldötteit, és tájékoztatták őket az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzelésekről, majd válaszoltak a részvevők kérdéseire. A közgyűlésen jelen volt Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert képviselő is. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pált elnöknek, továbbra is Bíró István a főtitkár, az alelnökök pedig: Pál Ferenc /Székelyföld/, Szőcs Judit /Közép-Erdély/, Matekovics Mihály /Partium/ és Nagy F. István /oktatáspolitikai alelnök/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./1997. június 21.
Jún. 21-én ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia tanácstermében. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Béres András tanügyi-, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Jobban oda kell figyelni a SZET hangjára, mert a romániai magyar értelmiséget képviseli, mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok, a parlamentben az ellenzék vehemensen támadja a magyarságot, tájékoztatta a résztvevőket Markó Béla. A közigazgatási törvény kompromisszum eredménye. Az RMDSZ eredetileg úgy kérte, hogy 10 %-os kisebbség esetén fogadják el a többnyelvűséget a közigazgatásban, végül 20 %-ban állapodtak meg. Az oktatási törvény módosításával kapcsolatban Markó Béla megállapította, hogy ennél többet nem tudtak elérni. Ezután Béres András tanügyi államtitkár tájékoztatója hangzott el a tanügyi törvény módosításának jelen állásáról, valamint az anyanyelvi oktatás kérdéseiről. Dr. Csiha Kálmán püspök a vallásszabadság megsértésének minősítette az egyházi iskoláknak, mint oktatási formának az el nem ismerését, kifogásolta, hogy a törvény felekezeti oktatásra vonatkozó része hiányos. Az egyházi iskolák épületeit nem kapták vissza, így azok albérletben működnek. Végül a SZET alapszabályzatáról és a módosításról volt szó. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet: amennyiben a magyar tagozat létrehozása az egyetem szenátusától függ, biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. Az egyetem szűkített költségvetése az alkalmazottak létszámának csökkenéséhez vezet. Magyar tanárokat ilyen körülmények között csak a román tanárok létszámának rovására lehet felvenni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. Amíg Virgil Petrescu a miniszter, addig kevés az esély a helyzet normalizására, állapította meg Szilágyi Pál. A Bolyai Tudományegyetem körül kibontakozó vitában Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett: legyen már elég a multikulturalitás fogalmának lejáratásából. - Többen figyelmeztettek arra, hogy a tervezett új magyar történelem tankönyvek még nem készültek el. Nagy F. István ezért Murvai László minisztériumi osztályvezetőt tette felelőssé, Béres András államtitkár azonban kiállt Murvai mellett. - Benkő Samu megkérdezte, született-e paktum az RMDSZ kormányba lépésekor, Markó Béla válaszából kiderült, hogy nincs semmiféle "titkos paktum". - Egyhangú vélemény volt, hogy növelni kell a SZET tényleges szerepét a romániai magyarság életének irányításában, és szükségesnek tartják a fontosabb lépések előtti konzultációt. Ugyanakkor hangsúlyozottan hangzott el az az igény, hogy amikor a SZET ülésezik, más testület ne szervezzen olyan jellegű összejövetelt, amely megosztja az ülésen részt vevők idejét, mert ez lényegesen csökkenti a hatékonyságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1999. június 19.
Jún. 19-én Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa, amelynek mandátuma a májusi kongresszuson lejárt. Ezzel párhuzamosan kezdte el munkálatait a Szövetségi Képviselők Tanácsa is, amelynek napirendjén elsősorban a belső választásokra, valamint az önkormányzati választásokra vonatkozó szervezési intézkedések szerepeltek. Délután SZET-SZKT együttes ülésre került sor, amelyen megerősítették tisztségében Takács Csaba ügyvezető elnököt, és az ügyvezető elnökséget, majd kijelölték a belső választásokat koordináló munkacsoportot, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottságot, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságot és a Szövetségi Ellenőrző Bizottságot. A Szövetségi Egyeztető Tanács az RMDSZ társult tagjainak döntéshozó fóruma. Tagjai a kulturális, az oktatási, szociális, tudományos, művészeti, ifjúsági és különböző szakmai szervezetek által delegált képviselők, továbbá több más egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiség, akiket a szövetségi elnök hív meg - teljes vagy tanácskozási jogkörrel. A SZET elvi állásfoglalásokat bocsát ki a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos alapvető kérdésekről; összehangolja a társult tagok tevékenységét; határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak és véleményezheti az SZKT határozatait; szakmai segítséget nyújt a Szövetség különböző döntéshozó testületeinek, és beszámolót kérhet a Szövetség vezető tisztségviselőitől. Az RMDSZ múlt hónapi, VI. kongresszusa különböző módosításokat hozott a SZET hatáskörét illetően: a SZET, amely eddig csak konzultatív szerepet töltött be, most bizonyos esetekeben részt vesz a döntéshozatalban is: a módosított alapszabályzat szerint évente egyszer kötelező módon SZET-SZKT együttes ülésre kerül sor, bizonyos döntéseket - az ügyvezető elnökség, illetve a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSZ költségvetésének elfogadása - e két testület csakis együttesen hozhat meg. - A SZET alakuló ülését Markó Béla szövetségi elnök vezette, aki megköszönte Csávossy György leköszönő elnöknek négyéves tevékenységét. Megválasztották a SZET Állandó Bizottságát: Kelemen Hunort választották elnöknek. Alelnök maradt Káli Király István, a titkár pedig Antal Attila. - A SZET-üléssel egyidőben tartotta tanácskozását az SZKT is. A kongresszus meghosszabbította a testület mandátumát a novemberi belső választásokig. Az SZKT a belső választásokkal kapcsolatos határozattervezetek véglegesítésére munkabizottságot hozott létre. - A SZET-SZKT együttes ülésén Markó Béla tartott politikai beszámolót. A koszovói tragédiának el kell gondolkodtatnia a nemzetközi szervezeteket azon, hogy milyen módszerekkel lehet az ehhez hasonló konfliktusok kirobbanását megelőzni. A szövetségi elnök szerint az európai intézmények csak afféle "fájdalomcsillapító szerepet" töltöttek be, a kisebbségi jogok védelmére kialakított mechanizmusai gyengék. Az RMDSZ-nek mint Európa legnagyobb nemzeti kisebbség képviselőjének kezdeményező szerepet kell betöltenie abban, hogy ezek az ellenőrzési mechanizmusok valóban hatékonyakká váljanak. Markó kifejtette: a szövetségi elnöki hivatalban át kell gondolni néhány hatáskört, és új munkacsoportokat kell létrehozni. Ezek közé sorolta a sajtótevékenységet - amelynek nemrég kinevezett felelőse Szatmári Tibor -, illetve a bel- és külpolitikai munkacsoportot. Amint azt korábban már bejelentette, az ügyvezető elnöki tisztségre Markó Béla ismét Takács Csabát jelölte. Takács Csabát végül a két testület tagjai, titkos szavazással, 84:36 arányban újraválasztották tisztségébe. A két testület szintén titkos szavazással döntött a Takács által javasolt ügyvezető alelnökök személyéről. A testület új összetétele a következő: területi szervezetekért felelős alelnök Nagy Zsolt, önkormányzati alelnök Madaras Lázár, művelődési és egyházügyi alelnök Sebesi Karen Attila, oktatási alelnök Nagy F. István, gazdasági alelnök Péter Pál, a kormányzati tevékenységért felelős alelnök Borbély László. /Székely Kriszta: Együttes ülésen a SZET és az SZKT. Megalakult az új ügyvezető elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./1999. július 9.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./1999. július 16.
Júl. 16-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsa. A megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István, az ügyvezető elnökség oktatási alelnöke és Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is részt vett. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy a felsőfokú oktatás tanerőinek sürgősen elemezniük kell a tanügyi törvény adta új lehetőségeket, és meg kell állapítaniuk a cselekvési prioritásokat. Az RMDSZ vezetőségének illetékesei külön is tárgyalni fognak a kolozsvári, a marosvásárhelyi és más városbeli felsőoktatási intézmények tanáraival, hogy megállapítsák a magyar nyelvű oktatás kibővítési lehetőségeit. Elsősorban azokra a területekre kell gondolni, ahol eddig nem volt magyar nyelvű oktatás, mint a műszaki, közgazdasági és más szakterületeken, ugyanakkor fel kell mérni a tankönyvekben, előadásokban mutatkozó hiányt. Markó Béla a kolozsvári MKT álláspontjáról elmondta, ő sem elégedett a törvénnyel, de mindenképpen előrelépést jelent az 1995-ös tanügyi törvényhez képest. "A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSZ csúcsvezetőségével szembeni ellenérzését jelenti." - állapította meg. /Ülésezett a Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./1999. augusztus 4.
Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./1999. szeptember 2.
Szept. 2-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Elfogadták az Országos Önkormányzati Tanács elnökségével közösen kidolgozott határozattervezeteket a 2000-ben esedékes helyhatósági választások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozóan. Felkérték Sebesi Karen Attila ügyvezető alelnököt és Tibád Zoltánt, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának titkárát, dolgozzanak ki egy, a szaktestületi rendszer átszervezésére vonatkozó javaslatot. Nagy F. István oktatási és ifjúsági alelnök beszámolt az 1999-2000-es tanév indulási problémáiról. Tájékoztatott a Kolozs megyében tapasztalt osztály-összevonási gondokról, valamint az egyetemi felvételiken felmerülő anyanyelvhasználati problémákról. Takács Csaba ügyvezető elnök felkérte az oktatási alelnököt, dolgozzon ki egy tervezetet a szórványvidékeken nehéz körülmények között dolgozó szakképzett tanárok támogatását célzó ösztöndíjrendszer bevezetésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3. - 1549. sz./1999. szeptember 4.
Szept. 4-én Kolozsváron az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről tanácskozást szervezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási és Ifjúsági Főosztálya valamint a Közoktatási Minisztérium kisebbségi államtitkársága. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatási alelnök, dr. Kötő József államtitkár, Murvai László minisztériumi főigazgató, valamint a magyar tanfelügyelők és a szakoktatásban érdekelt pedagógusok. A részvevők beszámolót hallgattak meg a most kezdődött tanév beiskolázási adatairól. Megállapították, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentős előrelépés tapasztalható a szakközépiskolai, szakmunkásképző és inasiskolai osztályok esetében a meghirdetett helyek betöltése tekintetében. A beiskolázási terv-javaslatok kidolgozására, a romániai magyar tannyelvű szakképzés tárgyi és szellemi feltételeinek összegezésére munkabizottság alakult, amelynek elnökévé Garbea Péter Hargita megyei szaktanfelügyelőt kérték fel. /Tanácskozás az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6. - 1550. sz./ A tanácskozáson elhangzott: nem egyszer hiányoznak a szaktanárok és oktatók. Szaktankönyv gyakorlatilag nem létezik anyanyelven. Ezeket mihamarabb meg kell íratni, ki kell adni. Fel kell mérni a jelenlegi, megyéről megyére változó helyzetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Garbea Péter szakfelügyelő elmondta, hogy amíg a tömbben élő magyarság körében jelentős előrelépés tapasztalható a meghirdetett helyek betöltésében, addig a szórványban eredménynek számít az is, ha egy-két osztályt sikerül elindítani. A tanácskozáson ideiglenes megoldásnak ítélték azt, hogy az új tankönyvek megjelenéséig a régieket adják ki újra. /Tanácskozás a magyar nyelvű szakoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./1999. szeptember 7.
Kolozsvár mindkét magyar tannyelvű szakiskolai osztályában megkezdődött szept. 6-án a rendszeres oktatás. A Könnyűipari Iskolaközpontban, a ruhakonfekció szakos osztályban már az egyházi jellegű tantárgyak oktatási gondjait oldják meg; az iskola aligazgatónője, Simion Margit székelyföldi hasonló jellegű iskolákkal is keresi már a kapcsolatot tapasztalatcsere céljából. - Nagy F. István, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta, hogy legalább kétszer ennyi magyar tagozatos szakiskolai diák kellene hogy legyen Kolozsváron, mint amennyi most van. /Szabó Csaba: Megkezdődött az oktatás a magyar szakiskolai osztályokban. Az RMDSZ elégedetlen Kolozsvárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./