udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
88
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-88
NĂŠvmutatĂł:
Nagy GĂŠza
1995. februĂĄr folyamĂĄn
BĂĄnyai LĂĄszlĂł vezetĂŠsĂŠvel 1945-ben az Ăşn. "ErdĂŠlyi szĂĄzak" memorandumot Ărtak alĂĄ, amelyben Petru Groza miniszterelnĂśk rĂĄbeszĂŠlĂŠsĂŠre kijelentettĂŠk, hogy az erdĂŠlyi magyarsĂĄg a RomĂĄniĂĄhoz valĂł tartozĂĄs mellett dĂśntĂśtt. Dr. Venczel JĂłzsef egyetemi tanĂĄr tĂĄrsaival, Korparich EdĂŠvel, a Hangya szĂśvetkezeti elnĂśkĂŠvel, BĂşza LĂĄszlĂł egyetemi tanĂĄrral, JuhĂĄsz IstvĂĄnnal, a kolozsvĂĄri teolĂłgia rektorĂĄval, Nagy GĂŠzĂĄval, az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet titkĂĄrĂĄval ĂŠs MĂĄrton Ăronnal elhatĂĄroztĂĄk, hogy egy mĂĄsik memorandumot kĂŠszĂtenek ĂŠs azt eljuttatjĂĄk a bĂŠkeszerzĹdĂŠs magyar tĂĄrgyalĂł delegĂĄciĂłjĂĄnak. Abban kĂślcsĂśnĂśs lakossĂĄgcserĂŠt javasoltak ĂŠs a hatĂĄrok olyan mĂłdon valĂł meghĂşzĂĄsĂĄt, hogy a kĂŠtmilliĂł magyarbĂłl 1,2 milliĂł a magyar ĂĄllam terĂźletĂŠn maradjon. A romĂĄn hatĂłsĂĄgok nagy kirakatperben ĂtĂŠltĂŠk el a rĂŠsztvevĹket. Az utolsĂł szĂł jogĂĄn dr. Venczel JĂłzsef elmondta, hogy a tĂŠrkĂŠpet Ĺ kĂŠszĂtette, "ez a tĂŠrkĂŠp a bĂŠkeszerzĹdĂŠst tĂĄrgyalĂł nagyhatalmak elĂŠ kerĂźl, ĂŠs ezĂŠrt nagyon pontos ĂŠs becsĂźletes akartam lenni, hogy senki se tudja az ĂĄltalam feltĂźntetett adatok ellenkezĹjĂŠt ĂĄllĂtani." "Mi meghalhatunk a bĂśrtĂśnben, de ettĹl az erdĂŠlyi magyarsĂĄg problĂŠmĂĄja nem lesz megoldva. Ezt a tĂŠnyt nem lehet bĂśrtĂśnnel megoldani, csakis a tĂĄrgyalĂłasztalnĂĄl, kĂślcsĂśnĂśs ĂĄldozatokkal." Venczel JĂłzsef 12 ĂŠv utĂĄn, sĂşlyos betegen szabadult. /MĂĄtrai BĂŠla: MegemlĂŠkezĂŠs egy prĂłfĂŠtĂĄrĂłl. = ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg (Budapest), 21. sz., januĂĄr, februĂĄr, mĂĄrcius/ 1990. februĂĄr 14.
Dokumentumot kĂśzĂślt a RomĂĄniai Magyar SzĂł, KirĂĄly KĂĄroly ErdĂŠlyi KĂĄlmĂĄn ĂĄlnĂŠven adott helyzetkĂŠpet az elnyomott erdĂŠlyi magyarsĂĄg helyzetĂŠrĹl 1981 mĂĄrciusĂĄban. PĂŠldĂĄkkal mutatta be a nehĂŠz helyzetet. A katonakĂśteles fiatalok lĂŠpten-nyomon a nemzeti diszkriminĂĄciĂł szĂĄmtalan formĂĄjĂĄba ĂźtkĂśznek: nem hasznĂĄlhatjĂĄk egymĂĄs kĂśzt sem anyanyelvĂźket, nem Ărhatnak levelet magyarul, a magyar fiatalokat romĂĄn vidĂŠkre viszik a katonasĂĄg idejĂŠre. A magyar vĂŠgzĹs orvosokat, tanĂĄrokat MoldvĂĄba, OltĂŠniĂĄba, romĂĄn vidĂŠkre helyezik. A romĂĄn tannyelvĹą osztĂĄlyokba kĂŠnyszerĂtett magyar tanulĂłk egymĂĄs kĂśzĂśtt sem beszĂŠlhetnek magyarul. NagyvĂĄradon az Ăşj igazgatĂł megfenyĂtette a szemĂŠlyzetist: az Ăźzemben nem lehet tĂśbb magyar mint romĂĄn. SĂźrgĹsen hozatni kell romĂĄn munkĂĄsokat. NagyvĂĄradra az utĂłbbi ĂŠvtizedekben 25 ezer romĂĄnt telepĂtettek be. Ugyanez tĂśrtĂŠnt MarosvĂĄsĂĄrhelyen Magyar vĂĄrosokban /KolozsvĂĄr, MarosvĂĄsĂĄrhely, Arad, NagyvĂĄrad, SepsiszentgyĂśrgy, CsĂkszereda/ egĂŠsz utcĂĄkat, fĹtereket, magyarlakta negyedeket bontottak le. HelyĂźkbe tĂśmbhĂĄzakat hĂşztak fel ĂŠs romĂĄnokat kĂśltĂśztettek be. Az 1977-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄsnĂĄl minden kĂŠrdĂŠsnek volt kĂłdszĂĄma, kivĂŠve a nemzeti hovatartozĂĄs rubrikĂĄjĂĄt. Vegyes hĂĄzassĂĄgok esetĂŠben nem ĂrtĂĄk magyarnak a csalĂĄdtagokat. RomĂĄniĂĄban a 2 milliĂłs cigĂĄnysĂĄgbĂłl 260 ezret ismertek el, a tĂśbbit beĂrtĂĄk romĂĄnnak. A tĂśbb mint 2 milliĂłs magyarsĂĄg a nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint 1,7 milliĂł fĹ, hasonlĂł a helyzet a tĂśbbi nemzetisĂŠgnĂŠl is. A nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs kĂŠrdĹĂvet Bukarestbe szĂĄllĂtottĂĄk, az adatokat onnan kĂśzĂśltĂŠk a helyi szervekkel. NagysĂĄrmĂĄson pĂŠldĂĄul 1200 magyart tartanak nyilvĂĄn. A reformĂĄtus egyhĂĄz nyilvĂĄntartĂĄsĂĄban 2300 magyar szerepel. ĂnkĂŠnyesen tehĂĄt ennĂŠl a telepĂźlĂŠsnĂŠl 1100 magyart megfosztottak nemzetisĂŠgĂŠtĹl. Emiatt nincs magyar iskola NagysĂĄrmĂĄson, de a kĂśrnyĂŠken sem. 1980-ban a magyar tanulĂłk 50 szĂĄzalĂŠka kĂŠnytelen romĂĄn nyelven folytatni tanulmĂĄnyait. A lĂceumi tanulĂłknak csak 30 %-a tanulhat anyanyelvĂŠn, noha pĂŠldĂĄul MarosvĂĄsĂĄrhely lakĂłinak 70 %-a magyar. A marosvĂĄsĂĄrhelyi Bolyai LĂceumban az 1980/81-es tanĂŠvben 70 magyar IX. osztĂĄlyba felvĂŠtelizett tanulĂłt ĂĄttettek a romĂĄn osztĂĄlyokba, mondvĂĄn, csak kĂŠt magyar osztĂĄly indulhat, noha 4 osztĂĄlyra valĂł tanulĂł sikeresen felvĂŠtelizett. 1945 Ăłta 1,5 milliĂł romĂĄnt hoztak be ErdĂŠlybe. Van sok megalkuvĂł magyar vezetĹ, pĂŠldĂĄul Hajdu GyĹzĹ, az Igaz SzĂł folyĂłirat fĹszerkesztĹje. A magyarsĂĄg tĂśbb "kĂŠpviselĹje", mint Gere Mihai, Fazekas Ludovic, a KovĂĄszna megyei elsĹ titkĂĄr, Nagy Ferdinand, SzĂĄsz Iosif, a Hargita megyei elsĹ titkĂĄr, CseresznyĂŠs BĂŠla, Korondi Stefan, CoppĂĄndi SĂĄndor, Fejes Juliu, FurĂł Gyula, HegedĂźs BĂŠla funkcionĂĄriusok, akik kĂśzĂźl egyesek magyarul sem beszĂŠlnek, de mind karrierista nemzetĂĄrulĂłk. VelĂźk szemben van a tĂśbbsĂŠg, akik vĂĄllaljĂĄk magyarsĂĄgukat. Sokan vĂĄllalnak meghurcoltatĂĄst, lelki tortĂşrĂĄt /Zsuffa KĂĄlmĂĄn sepsiszentgyĂśrgyi lakos, Jenei TamĂĄs bĂĄkĂłi reformĂĄtus lelkĂŠsz, KirĂĄly KĂĄroly ĂŠs mĂĄsok/, egyesek ĂŠletĂźket is ĂĄldoztĂĄk /Szikszai JenĹ tanĂĄr/. CĂŠltudatos kiĂĄllĂĄssal sikerĂźlt kiharcolni egy-egy osztĂĄlyt, TakĂĄcs Lajos ĂŠs Nagy GĂŠza professzorok, KovĂĄcs ZoltĂĄn festĹmĹąvĂŠsz, GĂĄll ErnĹ szerkesztĹ, Balogh EdgĂĄr, KacsĂł SĂĄndor, BenkĹ Samu, KĂĄntor Lajos, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, BĂĄlint Tibor ĂrĂłk a KĂśzponti BizottsĂĄghoz cĂmzett tiltakozĂł tĂĄviratokkal elĂŠrtĂŠk, hogy a kolozsvĂĄri piarista, 400 ĂŠves mĂşltra visszatekintĹ kĂśzĂŠpiskolĂĄt ne szĂĄmoljĂĄk fel egĂŠszen. /ErdĂŠlyi KĂĄlmĂĄn (KirĂĄly KĂĄroly): Hangok ĂŠs vĂŠszhangok ErdĂŠlybĹl. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 13., 14./1991. februĂĄr 22.
Az 1990-ben Ăşjraalakult ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet BĂślcsĂŠszet-Nyelv- ĂŠs TĂśrtĂŠnelemtudomĂĄnyok SzakosztĂĄlya febr. 22-ĂŠn KolozsvĂĄron tartotta elsĹ felolvasĂł ĂźlĂŠsĂŠt, BenkĹ Samu tartott elĹadĂĄst Nagy GĂŠza literĂĄtor ĂŠs mĹąvelĹdĂŠsĂźnk mindenese cĂmen. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), febr. 27./1991. jĂşnius 29.
Ăjraindult az 1947-ben megszakadt kiadvĂĄnysorozat, az ErdĂŠlyi TudomĂĄnyos FĂźzetek, az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet kiadvĂĄnya. A folytonossĂĄgot a kĂśtet sorszĂĄma is jelzi /209./. CĂme: BenkĹ Samu: Nagy GĂŠza a literĂĄtor ĂŠs mĹąvelĹdĂŠsĂźnk mindenese. /KolozsvĂĄr, 1991/. /Kozma DezsĹ: MĹąvelĹdĂŠsĂźnk mindenese. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), jĂşn. 29./1992. szeptember 16.
Domokos Gergely elĂtĂŠlĹen emlĂŠkezett a Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠg /MNSZ/ majd egy ĂŠvtizedes tevĂŠkenysĂŠgĂŠre, melyet kommunista szervezetnek minĹsĂtett. Nagyon sok adatot emlĂtett tanulmĂĄnyĂĄban. Az "ĂśnjelĂślt madoszista MNSZ-vezetĹsĂŠg az egĂŠsz romĂĄniai magyarsĂĄg ĂŠrdekkĂŠpviseletĂŠt" hangoztatta. Az eltĂŠrĹ nĂŠzetekkel szemben tĂźrelmetlenek voltak. A magyarsĂĄg intĂŠzmĂŠnyeit bekebeleztĂŠk, beolvasztottĂĄk az ErdĂŠlyi Magyar GazdasĂĄgi EgyesĂźlet szervezeteit. - Az MNSZ volt az egyetlen engedĂŠlyezett magyar ĂŠrdekvĂŠdelmi szervezet, Ăgy aki tevĂŠkenykedni akart a magyarsĂĄg ĂŠrdekĂŠben, az kĂŠnyszerĹąen csatlakozott. Domokos megemlĂŠkezett az MNSZ 1945. nov. 15-18-a kĂśzĂśtt MarosvĂĄsĂĄrhelyen tartott Ăşn. "szĂĄzas" intĂŠzĹbizottsĂĄgi ĂźlĂŠsĂŠrĹl, ahol a nagy vihart kavart nyilatkozott tettĂŠk: "TudatĂĄban vagyunk annak, hogy az erdĂŠlyi nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠs megoldĂĄsa nem hatĂĄrkĂŠrdĂŠs..." stb. Ezt a nyilatkozatot a pĂĄrizsi bĂŠkeszerzĹdĂŠsi tĂĄrgyalĂĄsokon a romĂĄn delegĂĄciĂł ĂŠrvkĂŠnt hasznĂĄlta fel: Tatarescu kĂźlĂźgyminiszter idĂŠzett ebbĹl a nyilatkozatbĂłl. Domokos felidĂŠzte a RomĂĄn SzociĂĄldemokrata PĂĄrt 1945 decemberĂŠben KolozsvĂĄron megalakult OrszĂĄgos Magyar BizottsĂĄgĂĄnak kiĂĄltvĂĄnyĂĄt, ebben elutasĂtottĂĄk azt a romĂĄniai politikĂĄt, amely megalkuvĂĄsokkal prĂłbĂĄl egy nemzetisĂŠgi demokratikus tĂśmeget kĂŠpviselni. A bizottsĂĄg ErdĂŠly nemzeteinek bĂŠkĂŠs egymĂĄs mellett ĂŠlĂŠsĂŠt a svĂĄjci mintĂĄra kantonĂĄlis mĂłdon lĂĄtta biztosĂtottnak. - A mĂĄsik csoport egyetemi tanĂĄrokbĂłl, szakemberekbĹl ĂĄllt: 1945 december elejĂŠn KolozsvĂĄron tanĂĄcskozott Venczel JĂłzsef, Nagy GĂŠza, Buza LĂĄszlĂł egyetemi tanĂĄrok, Lakatos IstvĂĄn szociĂĄldemokrata vezetĹ, Korparich Ede, a KalĂĄka SzĂśvetkezeti KĂśzpont vezetĹje, SzĂĄsz PĂĄl, az EMGE vezetĹje ĂŠs JuhĂĄsz IstvĂĄn teolĂłgiai tanĂĄr. MegbĂztĂĄk Buza LĂĄszlĂł nemzetkĂśzi jogĂĄszt, kĂŠszĂtsen memorandumot, melyben bizonyĂtsa be, hogy a marosvĂĄsĂĄrhelyi kiĂĄltvĂĄny csak a magyar kommunistĂĄk nyilatkozata volt, akik nem kĂŠpviselik az egĂŠsz magyarsĂĄgot, Venczel JĂłzsef pedig kĂŠszĂtsen tĂŠrkĂŠpet az 1910-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs alapjĂĄn, mert Ĺk az erdĂŠlyi magyarsĂĄg jĂśvĹjĂŠt ErdĂŠly kettĂŠosztĂĄsĂĄban lĂĄttĂĄk. Az elkĂŠszĂźlt memorandumot kijuttattĂĄk PĂĄrizsba. AlĂĄĂrĂłi: MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk, SzĂĄsz PĂĄl, Korparich Ede, Lakatos IstvĂĄn ĂŠs VĂĄsĂĄrhelyi JĂĄnos reformĂĄtus pĂźspĂśk. 1946. ĂĄpr. 29-ĂŠn Ăşjabb megbeszĂŠlĂŠst tartottak ĂŠs Teleki GĂŠza segĂtsĂŠgĂŠvel eljuttattĂĄk az angol ĂŠs amerikai kĂźlĂźgyminiszterhez memorandumukat. - Az MNSZ-en belĂźl kitĂśrt a "lĂĄzadĂĄs" a vezetĹsĂŠg ellen, elĹszĂśr KolozsvĂĄron, 1946. jan. 28-ĂĄn, majd SzĂŠkelyudvarhelyen, 1946. jĂşn. 30-ĂĄn, az MNSZ-kongresszuson. - Az MNSZ ĂĄtalakulĂĄsĂĄt mutatta, hogy KacsĂł SĂĄndor, aki 1947-ben KurkĂł GyĂĄrfĂĄs utĂłda lett az MNSZ-ben, az MNSZ 1948 jĂşliusi orszĂĄgos ĂŠrtekezletĂŠn kijelentette: "SĂŠrelmi politikĂĄval a sovinizmust, a reakciĂłt szolgĂĄlnĂĄnk." 1948 augusztusĂĄban a bukaresti MNSZ-kĂśzpont kĂśrlevelet adott ki, utasĂtotta a megyei szervezeteket, hogy egyĂŠni sĂŠrelmeket, kĂŠrelmeket a jĂśvĹben ne terjesszenek be a kĂśzpontnak. - Az MNSZ kivette rĂŠszĂŠt a tisztogatĂĄsokban is, melyet Luka LĂĄszlĂł A romĂĄniai magyarsĂĄg Ăştja /IgazsĂĄg, KolozsvĂĄr, 1947. mĂĄj. 22./ cĂmĹą cikke indĂtott el. Balogh EdgĂĄr mĂĄr mĂĄj. 26-ĂĄn vĂĄlaszolt erre "TisztĂtĂł ĂśnvizsgĂĄlat ideje jĂśtt el" cĂmen. BĂĄnyai LĂĄszlĂł, KacsĂł SĂĄndor ĂŠs a CzikĂł testvĂŠrek rendre sĂźrgettĂŠk a tisztogatĂĄst. 1948. dec. 12-ĂŠn megjelent a RomĂĄn MunkĂĄspĂĄrt KĂśzponti VezetĹsĂŠge Politikai IrodĂĄjĂĄnak hatĂĄrozata. Ebben megĂĄllapĂtottĂĄk: "A magyar nacionalista polgĂĄrsĂĄg maradi szelleme ĂŠs elszigetelĹdĂŠsi irĂĄnyzata mĂŠg most is ĂŠrezhetĹ egyes kulturĂĄlis ĂŠs gazdasĂĄgi intĂŠzmĂŠnyekben." Mindezek a vĂĄdak annak ellenĂŠre hangzottak el, hogy mĂĄr 1946-47-ben eltĂĄvolĂtottĂĄk a "reakciĂłs" SzĂĄsz PĂĄlt, SzĂĄsz IstvĂĄnt, GyĂśrgy Lajost stb. LetartĂłztattĂĄk KurkĂł GyĂĄrfĂĄst, MĂŠliusz JĂłzsefet, Demeter JĂĄnost, CsĹgĂśr Lajos rektort. - 1952-ben KacsĂł SĂĄndor lemondott, az MNSZ vezetĹsĂŠgĂŠt BĂĄnyai LĂĄszlĂł, TakĂĄcs Lajos ĂŠs JuhĂĄsz Lajos kĂŠpviseltĂŠk, az MNSZ utolsĂł kinevezett elnĂśke Ottrok Ferenc lett. 1953 tavaszĂĄn kimondtĂĄk az MNSZ ĂśnfeloszlatĂĄsĂĄt. /Domokos Gergely: "TisztĂtĂł ĂśnvizsgĂĄlat ideje jĂśtt el..." /A Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠg ĂŠs a romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg 1944-1953 kĂśzĂśtt. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), szept. 16./1993. november 4.
Venczel JĂłzsef ĂŠletmĹąvĂŠt mĂŠltatta Jakab LĂĄszlĂł kanonok, aki fiatal kora Ăłta ismerte Ĺt. EgymĂĄs utĂĄn szĂźlettek meg Venczel JĂłzsef ĂrĂĄsai, szociogrĂĄfiai tanulmĂĄnyai. 1945-tĹl a Bolyai TudomĂĄnyegyetem megszervezĂŠsĂŠn kezdett el dolgozni dr. Nagy GĂŠzĂĄval ĂŠs dr. CsĹgĂśr Lajossal egyĂźtt. MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk Venczel JĂłzsefet ĂŠs dr. SzĂĄsz PĂĄlt, az ErdĂŠlyi Magyar GazdasĂĄgi EgyesĂźlet vezetĹjĂŠt kĂŠrte fel a Groza miniszterelnĂśknek a magyarsĂĄg problĂŠmĂĄit ĂśsszegezĹ memorandum megĂrĂĄsĂĄra. MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk letartĂłztatĂĄsa utĂĄn 1950-ben letartĂłztattĂĄk Venczel JĂłzsefet is. Venczel JĂłzsefet 12 ĂŠvre ĂtĂŠltĂŠk, csak 1961-ben szabadult, megrendĂźlt egĂŠszsĂŠggel. Ăveken ĂĄt kottamĂĄsolĂĄsbĂłl ĂŠlt ez a nagy tudĂłs 1969-ig, akkor visszatĂŠrhetett az egyetemre mint szociolĂłgus, ĂŠlete utolsĂł nĂŠhĂĄny ĂŠvĂŠben folytathatta tudomĂĄnyos munkĂĄssĂĄgĂĄt. A baloldali CsĹgĂśr Lajos a legnagyobb elismerĂŠssel Ărt rĂłla, kifejtve, hogy szinte ĂŠjjel nappal dolgozott, "emberi tisztasĂĄga, ĹszintesĂŠge, esze, szorgalma ĂŠs kĂmĂŠletlen igĂŠnyessĂŠge sajĂĄt magĂĄval szemben magosan kortĂĄrsai, mindnyĂĄjunk fĂślĂŠ emelte Ĺt. HosszĂş egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂźnk alatt mindig a kĂśzĂśssĂŠg volt a gondja, soha nem a sajĂĄt szemĂŠlyĂŠt, mindig az Ăźgyet szolgĂĄlta?" "TĂşlfeszĂtett munkĂĄval ĂŠgett el rĂśvid ĂŠlete, ĂŠs az ĂŠvek mĂşltĂĄval nem csĂśkkent pĂłtolhatatlan vesztesĂŠgĂźnk ĂŠrzĂŠse." "Venczel JĂłzsefben a tĂĄrsadalmi igazsĂĄgtevĂŠs pĂĄrosult vallĂĄsos meggyĹzĹdĂŠsĂŠvel. " "Ăgy ĂŠrzem, hogy egĂŠsz erdĂŠlyi magyarsĂĄgunk ĂŠs fĹkĂŠnt ĂŠrtelmisĂŠgĂźnk adĂłsa az Ĺ kivĂŠteles egyĂŠnisĂŠgĂŠnek ĂŠs munkĂĄjĂĄnak." Venczel JĂłzsef minden nap elment a reggeli szentmisĂŠre, s csak utĂĄna kezdett napi munkĂĄjĂĄhoz. /Jakab LĂĄszlĂł kanonok: 80 ĂŠve szĂźletett Venczel JĂłzsef. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), nov. 4./1995. januĂĄr 11.
A bukaresti rĂĄdiĂłban HalĂĄsz Anna idĹs ĂşjsĂĄgĂrĂłnĹnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgatĂł levelĂŠnek, aki Luka LĂĄszlĂłt jĂł embernek tartotta, hiszen Ĺ intĂŠzte el, hogy az orvosi egyetem MarosvĂĄsĂĄrhelyre kerĂźljĂśn. Luka LĂĄszlĂł /kĂŠsĹbb Vasile Luca/ a MoszkvĂĄbĂłl hazatĂŠrt kommunista gĂĄrda tagja, pĂĄrtutasĂtĂĄsokat hajtott vĂŠgre. 1947-ben, a bĂŠkeszerzĹdĂŠs megkĂśtĂŠse utĂĄn kapta a kĂśvetkezĹ feladatot, az erdĂŠlyi magyar vezetĹ ĂŠrtelmisĂŠgiek fĂŠlreĂĄllĂtĂĄsĂĄt. Ennek ideolĂłgiai elĹkĂŠszĂtĂŠsĂŠt vĂŠgezte a kolozsvĂĄri IgazsĂĄg 1947. mĂĄj. 22-i szĂĄmĂĄban megjelent hĂrhedt cikkĂŠvel: A romĂĄniai magyarsĂĄg Ăştja. Ezzel megindult ez ellensĂŠgkeresĂŠs. EltĂĄvolĂtottak sok ĂŠrtelmisĂŠgit, kezdve dr. GyĂśrgy Lajossal, az egyetem prorektorĂĄval, gyakorlatilag a Bolyai TudomĂĄnyegyetem rektorĂĄval /CsĹgĂśr Lajos rektor sokat tartĂłzkodott MarosvĂĄsĂĄrhelyen/. GyĂśrgy Lajos egyben az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet szakosztĂĄlyi elnĂśke, a rĂłmai katolikus StĂĄtus elnĂśke is volt. Az eltĂĄvolĂtottak kĂśzĂśtt volt - tĂśbbek kĂśzĂśtt - Nagy GĂŠza, Venczel JĂłzsef, Balogh ArtĂşr, Jakabffy ElemĂŠr, a gazdasĂĄgi ĂŠlet vezetĹi kĂśzĂźl SzĂĄsz PĂĄlt, az EMGE, Korparich EndrĂŠt, Lakatos IstvĂĄnt, a SzociĂĄldemokrata PĂĄrt elnĂśkĂŠt, majd KurkĂł GyĂĄrfĂĄst, a Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠg elnĂśkĂŠt. A kĂśvetkezĹ lĂŠpĂŠs a bĂśrtĂśn volt, sokakkal egyĂźtt MĂĄrton Ăron pĂźspĂśkĂśt is elĂtĂŠltĂŠk. KĂśzben Luka LĂĄszlĂł vagy Vasile Luca pĂŠnzĂźgyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebĂśrtĂśnĂśztĂŠk. A moszkvaiak ĂŠs a hazaiak kĂśzĂźl RomĂĄniĂĄban a hazaiak gyĹztek, azĂŠrt kerĂźlt bĂśrtĂśnbe Luka is. /ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), jan. 11./ 1995. jĂşnius 12.
BenkĹ Samu emlĂŠkezett arra a hĂĄrom kivĂĄlĂł professzorra, akiknek kĂśszĂśnhetĹ a kolozsvĂĄri magyar egyetem megmaradĂĄsa: Miskolczy DezsĹ /1894-1978/ rektornak, Buza LĂĄszlĂł /1885-1969/ prorektornak, a nemzetkĂśzi jog professzorĂĄnak ĂŠs Haynal Imre /1892-1979/ hĂres belgyĂłgyĂĄsznak, az orvosi kar dĂŠkĂĄnjĂĄnak. CsalĂĄdi gondokkal kĂźszkĂśdtek, egyedĂźl ĂŠltek, de kemĂŠnyen helytĂĄlltak, nem menekĂźltek el, a helyĂźkĂśn maradtak. 1944. szept. 17-ĂŠn megnyitottĂĄk az egyetemi tanĂŠvet. Okt. 11-ĂŠn vonult be a szovjet hadsereg a vĂĄrosba, hĂĄrom nap mĂşlva, okt. 14-ĂŠn megjelent a nagyszebeni romĂĄn egyetem rektora ĂŠs felszĂłlĂtotta Miskolczy DezsĹ rektort az egyetem ĂĄtadĂĄsĂĄra, hasonlĂłkĂŠppen Haynal ImrĂŠtĹl Tataru nagyszebeni professzor a belgyĂłgyĂĄszati klinika azonnali ĂĄtadĂĄsĂĄt kĂŠrte. Haynal a kĂŠrĂŠst megtagadta. Az egyetem tanĂĄcsa nevĂŠben Miskolczy DezsĹ rektor a szovjet vĂĄrosparancsnoksĂĄghoz Ărt levelĂŠben a magyar lakossĂĄgra, tovĂĄbbĂĄ arra hivatkozva, hogy KolozsvĂĄr tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠge magyar, sĂźrgĹs intĂŠzkedĂŠst kĂŠrt a magyar egyetem tovĂĄbbi mĹąkĂśdĂŠsĂŠhez, mivel a romĂĄn egyetemi kĂźldĂśttek birtokba vettĂŠk az egyetemet. A szovjet parancsnoksĂĄg gyorsan intĂŠzkedett: a szebeni professzoroknak ĂŠs a tĂśbbi romĂĄn hivatalos szemĂŠlynek el kellett hagyniuk KolozsvĂĄrt. Ugyanakkor a parancsnok felszĂłlĂtotta az egyetemet munkĂĄja folytatĂĄsĂĄra. 1994. dec. 1-jĂŠn megkezdĹdtek az egyetemi elĹadĂĄsok. A hĂĄrom professzor vezetĹ szerepe akkor ĂŠrt vĂŠget, amikor a romĂĄn kirĂĄly alapĂtĂł okirata nyomĂĄn a nevelĂŠsĂźgyi miniszter ideiglenes bizottsĂĄgot nevezett ki az egyetem Ăźgyeinek vezetĂŠsĂŠre. CsĹgĂśr Lajos rektor Nagy GĂŠza ĂŠs Venczel JĂłzsef szemĂŠlyĂŠben kĂŠt olyan igaz embert vett maga mellĂŠ, akikkel biztosĂtotta a visszavonulĂł Miskolczy-Buza-Haynal triumvirĂĄtus szellemisĂŠgĂŠnek tovĂĄbbĂŠlĂŠsĂŠt. /Magyar Nemzet, jĂşn. 12./ 1996. december 6.
Dec. 6-ĂĄn SzĂŠkelyudvarhelyen sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłt tartottak, amelyen megjelent SzĂĄsz JenĹ polgĂĄrmesteren kĂvĂźl dr. Nagy GĂŠza, a debreceni AgrĂĄrtudomĂĄnyi Egyetem dĂŠkĂĄnja. Elmondta, hogy az egyetem tizenhat kabinos, nyelvoktatĂĄst szolgĂĄlĂł felszerelĂŠst adomĂĄnyozott SzĂŠkelyudvarhelynek. Az Ăźvegezett kabinok mindegyike magnĂłval, fĂźlhallgatĂłval ĂŠs mikrofonnal van ellĂĄtva. Ezt a BĂĄnyai JĂĄnos SzakkĂśzĂŠpiskolĂĄban fogjĂĄk elhelyezni. A dĂŠkĂĄn megĂgĂŠrte, hogy jelentĹs mennyisĂŠgĹą angol ĂŠs nĂŠmet nyelvĹą Ărott- ĂŠs hanganyagot ad mĂŠg a vĂĄrosnak. Antal IstvĂĄn RMDSZ-kĂŠpviselĹ ismerkedett meg a debreceni professzorral, innen van a kapcsolat. Antal IstvĂĄn is jelen volt a tĂĄjĂŠkoztatĂłn. A debreceni egyetem segĂteni fog abban, hogy SzĂŠkelyudvarhelyen felsĹfokĂş tanintĂŠzet jĂśjjĂśn lĂŠtre, elsĹsorban Ăşgy, hogy debreceni professzorok jĂśnnĂŠnek oktatni. /FĂźlĂśp D. DĂŠnes: A felsĹfokĂş oktatĂĄs csĂrĂĄi. /Udvarhelyi HĂradĂł (SzĂŠkelyudvarhely), dec. 12./1997. november 29.
A tĂĄrgyilagos tĂśrtĂŠnetĂrĂĄsnak az 1956-os forradalom erdĂŠlyi esemĂŠnyeit tekintve mĂŠg nem jĂśtt el az ideje, ĂĄllapĂtotta meg Sipos GĂĄbor tĂśrtĂŠnĂŠsz, az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet levĂŠltĂĄrosa, akivel Aniszi KĂĄlmĂĄn beszĂŠlgetett. A rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł anyagot mĂĄris rostĂĄlni kell, mert a Securitate iratait csak nagy ĂłvatossĂĄggal szabad hasznĂĄlni. "Ătvenhatban eggyĂŠ vĂĄlt a nemzet." SepsiszentgyĂśrgyĂśn is felvonultak magyar zĂĄszlĂłkkal a forradalom hĂrĂŠre. Hubecz MĂĄrton kĂśnyvelĹ bĂśrtĂśnbe is kerĂźlt miatta. Le is Ăźlte bĂźntetĂŠsĂŠt. Sokan forradalmi verseket mĂĄsoltak, adtak tovĂĄbb. Dobri JĂĄnos kolozsvĂĄri lelkĂŠsz, aki 1940 ĹszĂŠtĹl ĂşjjĂĄszervezte a cserkĂŠszetet, 1956-ban a forradalmi versek egyik fĹ terjesztĹje volt. UgyanĂgy MolnĂĄr DezsĹ kolozsvĂĄri lelkĂŠsz, DobainĂŠ Varga Piroska, BĂĄnyai MiklĂłsnĂŠ ĂŠs sokan mĂĄsok. 1956-ban Ăşjra felvetettĂŠk az erdĂŠlyi magyar ĂŠrtelmisĂŠgiek ErdĂŠly helyzetĂŠt. Ăgy ĂŠreztĂŠk, emlĂŠkiratban a vilĂĄg elĂŠ kell tĂĄrni a lehetsĂŠges megoldĂĄsokat: fĂźggetlen ErdĂŠly, ErdĂŠly megosztĂĄsa, illetve a ErdĂŠly teljes egĂŠszĂŠben kerĂźljĂśn MagyarorszĂĄghoz. Dobai IstvĂĄn nemzetkĂśzi jogĂĄsz KomĂĄromi JĂłzsef matematikatanĂĄrral kĂŠszĂtette a memorandumot, melynek szĂśvegĂŠt Varga LĂĄszlĂł reformĂĄtus lelkĂŠsz, Bereczki AndrĂĄs ĂŠs Gazda Ferenc tudomĂĄnyos kutatĂłk ismertĂŠk a legjobban. Dobai IstvĂĄn elvitte a memorandumot MĂĄrton Ăronhoz, aki helyeselte a memorandumot, mert Ĺ a Szent IstvĂĄn-i MagyarorszĂĄg hĂve. MĂĄrton ĂrontĂłl hazafele tartott Dobai IstvĂĄn, amikor letartĂłztattĂĄk, megtalĂĄltĂĄk nĂĄla az emlĂŠkirat egy pĂŠldĂĄnyĂĄt. Az egyik szekus rĂśgtĂśn azt mondta: ez az - tehĂĄt tudtak rĂłla. EzutĂĄn letartĂłztattĂĄk a tĂśbbieket is. SokĂĄig az a hĂr jĂĄrta, hogy Dobai azonnal kiadta a kĂśzremĹąkĂśdĹk nevĂŠt. Sipos GĂĄbor cĂĄfolta ezt a vĂĄltozatot. A perben nagyon sĂşlyos ĂtĂŠletek szĂźlettek, de halĂĄlos ĂtĂŠlet nem volt. Az emlĂŠkirat teljes szĂśvegĂŠt mĂŠg nem kĂśzĂśltĂŠk sehol. A Dobai-Varga-per, mĂĄsnĂŠven ENSZ-per volt a legfontosabb megmozdulĂĄsa az erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak Ăśtvenhatban. Ezt a kezdemĂŠnyezĂŠst a hatalom megtĂśrte, de azt tudjĂĄk, hogy az egyes vĂĄltozatokra kik szavaztak. A fĂźggetlen ErdĂŠly mellett voltak a szociĂĄldemokratĂĄk: JordĂĄky Lajos, PĂĄsztai GĂŠza, Nagy GĂŠza ĂŠs mĂĄsok. ErdĂŠly MagyarorszĂĄghoz tartozĂĄsĂĄnak eszmĂŠje mellett tett hitet MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk ĂŠs az idĹsebb nemzedĂŠk. ErdĂŠly igazsĂĄgos megoszlĂĄsa mellett ĂĄllt ki a tĂśbbsĂŠg, Dobai IstvĂĄn, Varga LĂĄszlĂł, KertĂŠsz GĂĄbor zilahi ĂźgyvĂŠd, a per egyik vĂĄdlottja. Annak, hogy ErdĂŠly RomĂĄniĂĄnĂĄl maradjon, csak a kollaborĂĄnsok voltak a pĂĄrtolĂłi.- A perben a vĂĄdlottak bĂĄtran viselkedtek. KĂŠsĹbb mĂĄsokat is letartĂłztattak ĂŠs a Dobai-csoporthoz csatoltak, kĂśztĂźk volt LĂĄszlĂł DezsĹ kolozsvĂĄri lelkĂŠsz, akit azĂŠrt vittek el, mert esĂŠlyes lett volna a kĂśzelgĹ pĂźspĂśkvĂĄlasztĂĄs. A bĂśrtĂśnben a per tĂśbb elĂtĂŠltje meghalt. Szekeres Nagy JĂłzsef ĂŠhen halt a bĂśrtĂśnben, Dobai IstvĂĄn ĂŠs Varga LĂĄszlĂł tĂśbbszĂśr volt a halĂĄl szĂŠlĂŠn. HĂŠt ĂŠv utĂĄn kikerĂźltek a bĂśrtĂśnbĹl a per elĂtĂŠltjei. BeszĂŠlni kell mĂŠg az ĂŠrmihĂĄlyfalvi csoportrĂłl. Itt mĂĄr nem volt kĂŠzzelfoghatĂł vĂĄdpont, mint a mĂĄsik perben a memorandum. Ebben a perben halĂĄlos ĂtĂŠlet is szĂźletett, Sas KĂĄlmĂĄn ĂŠrmihĂĄlyfalvi lelkĂŠszt kivĂŠgeztĂŠk. Ez a per az erdĂŠlyi magyarsĂĄg megfĂŠlemlĂtĂŠsĂŠt szolgĂĄlta. /Aniszi KĂĄlmĂĄn: 1956 - ErdĂŠly. = Kapu (Budapest), okt., ĂşjrakĂśzĂślte: RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 29-30./1998. jĂşlius 29.
A RomĂĄniai Magyar SzĂł PostafiĂłk rovatĂĄban nĂŠgy olvasĂłi levelet kĂśzĂśltek, mindegyik elĂtĂŠlte Makay Botondot TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt tĂĄmadĂł durva kirohanĂĄsĂĄĂŠrt. NĂŠmeth JĂłzsef /SzilĂĄgycseh/, Nagy GĂŠza /SĂĄromberke/, TamĂĄssy ErzsĂŠbet /Zilah/ levele mellett KovĂĄcs Imre lelkipĂĄsztor /PaptamĂĄsi/ Bereczki AndrĂĄst is elĂtĂŠlte elĹzĹleg kĂśzĂślt ĂrĂĄsa /NyĂlt levĂŠl Makay Botondhoz. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 3./ kapcsĂĄn. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 29./ ElĹzmĂŠny: Makay Botond: Ha valaki rĂŠmkĂŠpeket lĂĄt, forduljon szakorvoshoz! = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 23.1999. jĂşnius 9.
Az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlethez 1000 egyhĂĄzkĂśzsĂŠg tartozik, az ĂĄtlagszĂĄmĂtĂĄs eredmĂŠnyekĂŠppen a tavalyihoz kĂŠpest 1%-kal nĹtt a templomlĂĄtogatĂłk szĂĄma, idĂŠn tehĂĄt 15%-os az arĂĄnyuk. Ez azt jelenti, hogy 100 egyhĂĄztagbĂłl mindĂśssze 15 lĂĄtogatja aktĂvan az Isten hĂĄzĂĄt. /Nagy GĂŠza Szabolcs: Presbiteri konferencia Tancson. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), jĂşn. 9./1999. jĂşlius 14.
SzĂĄszrĂŠgenben a reformĂĄtus gyĂźlekezet 1994-ben Ăşgy dĂśntĂśtt, hogy Ăşj parĂłkiĂĄra van szĂźksĂŠg. A jelenlegi, parĂłkiĂĄnak indult ĂŠpĂźlet mĂĄr ĂĄll, viszont sokkal terjedelmesebb, mintsem egy lelkĂŠszi csalĂĄdnak nyĂşjthatna otthont. Demeter JĂłzsef lelkĂŠsz elmondta, hogy eredeti Makovecz ImrĂŠt kĂŠrte meg a terv elkĂŠszĂtĂŠsĂŠre. A lelkĂŠsz 1998 vĂŠgĂŠn javasolta az eredeti terv megvĂĄltoztatĂĄsĂĄt. A presbitĂŠrium elfogadta azt, Ăgy most gyĂźlekezeti hĂĄz ĂŠpĂźl, amely hĂĄrom tevĂŠkenysĂŠget foglal magĂĄban: diakĂłnia, ifjĂşsĂĄg ĂŠs oktatĂĄs. A tevĂŠkenysĂŠgek kezdĹbetĹąi alapjĂĄn lett a gyĂźlekezeti hĂĄz neve DIĂ-hĂĄz. KĂźlfĂśldi segĂtsĂŠget is kaptak. Az emeleti rĂŠszen egy "minikollĂŠgiumot" is szeretnĂŠnek berendezni mezĹsĂŠgi gyerekek szĂĄmĂĄra, de orvosi rendelĹ beindĂtĂĄsĂĄt is tervezik. Ez vĂŠgĂźlis 3000 lĂŠleknek a gyĂźlekezeti hĂĄza. /Nagy GĂŠza Szabolcs: ParĂłkiĂĄnak indult - gyĂźlekezeti hĂĄz lesz. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), jĂşl. 14./1999. jĂşlius 17.
MegszĂźntetĂŠsĂŠnek negyvenedik ĂŠvfordulĂłjĂĄn barĂĄtainak egyesĂźlete a Bolyai TudomĂĄnyegyetemre emlĂŠkezett Budapesten. Az esemĂŠnyt dokumentĂĄciĂłs anyag rĂśgzĂti: A KolozsvĂĄri Bolyai TudomĂĄnyegyetem 1945-1959 (A Bolyai Egyetem BarĂĄtainak EgyesĂźlete, Bolyai EgyetemĂŠrt AlapĂtvĂĄny, Budapest, 1999) cĂmĂť tĂśbb szĂĄz oldalas kĂśtet az intĂŠzmĂŠny mĂťkĂśdĂŠsĂŠnek majd mĂĄsfĂŠl ĂŠvtizednyi tĂśrtĂŠnetĂŠt fogja ĂĄt. Az egyetem egykori tanĂĄrai foglaljĂĄk Ăśssze a hajdani esemĂŠnyeket. Hiteles levĂŠltĂĄri dokumentĂĄciĂł hĂjĂĄn az emlĂŠkezĂŠs mozaikjĂĄbĂłl ĂĄll Ăśssze a kĂŠp, a levĂŠltĂĄr ugyanis rendezetlen. ElkĂŠpzelhetĂľ, hogy nagy rĂŠsze megsemmisĂźlt. Az egyetem valamikori lĂŠtezĂŠse ugyanis nagyon kellemetlen ĂŠs veszĂŠlyes precedens. Az emlĂtett kĂśnyvben CsĂľgĂśr Lajos, a Bolyai elsĂľ rektora Ărta: "...EgyikĂźnket sem zavarta az, hogy Nagy GĂŠza a reformĂĄtus egyhĂĄz vezetĂľ szemĂŠlyisĂŠge, Venczel meggyĂľzĂľdĂŠses katolikus, MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk rĂŠszĂŠrĂľl is becsĂźlt szemĂŠlyisĂŠg, ĂŠn pedig marxista voltam...". - A Bolyai-egyetem hiteles, korabeli dokumentumainak kĂśzzĂŠtĂŠtele ĂŠs feldolgozĂĄsa mĂŠg vĂĄrat magĂĄra. Minden Ăşjabb adalĂŠk ĂŠrtĂŠkes hozzĂĄjĂĄrulĂĄs lehet az egykori Bolyai-egyetem-kĂŠp kiteljesĂtĂŠsĂŠhez, a vele foglalkozĂł szakember munkĂĄjĂĄnak a megkĂśnnyĂtĂŠsĂŠhez. /NĂŠmeth JĂşlia: Bolyai' 99. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 17./1999. szeptember 24.
A MĹąvelĹdĂŠs /KolozsvĂĄr/ legĂşjabb, jĂşnius-jĂşlius-augusztus-szeptemberi Ăśsszevont szĂĄma vĂĄlogatĂĄs az 1976-tĂłl 1989-ig terjedĹ tizennĂŠgy esztendĹ anyagĂĄbĂłl. Az antolĂłgia ismeretterjesztĹ ĂrĂĄsait, a GalĂŠria, EnciklopĂŠdia ĂŠs VadrĂłzsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzĹk neve fĂŠmjelzi, mint KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, Egyed Ăkos, Imreh IstvĂĄn, BenkĹ Samu, Fodor SĂĄndor, Farkas ĂrpĂĄd, Molnos Lajos, KĂĄntor Lajos, JakĂł Zsigmond, Nagy Olga, Nagy GĂŠza, Kiss AndrĂĄs, Szentimrei Judit, BenkĹ AndrĂĄs, FaragĂł JĂłzsef, AlmĂĄsi IstvĂĄn, Keszeg Vilmos, KallĂłs ZoltĂĄn, GĂĄbor DĂŠnes. /SzĹąkĂźlĹ erek ĂŠs terek. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), szept. 24./1999. oktĂłber 23.
Okt. 22-ĂŠn MarosvĂĄsĂĄrhelyen a megyei RMDSZ-szĂŠkhĂĄzban gyĂťltek Ăśssze tĂśbben azok kĂśzĂźl, akik az 1956-os magyar forradalmat kĂśvetĂľen koncepciĂłs perek ĂĄldozataikĂŠnt meghurcoltattak, vagy nehĂŠz bĂśrtĂśnĂŠveket szenvedtek. Az '56-os meghĂvottak: CsorvĂĄsy SzabĂł Gyula, DĂŠnes DĂĄvid, FĂźlĂśp G. DĂŠnes, FĂźlpĂśsi JenĂľ, GrĂĄma JĂĄnos, HorvĂĄth Ferenc, JoĂł SĂĄndor, KacsĂł Tibor, Kelemen KĂĄlmĂĄn, Kun Zsigmond, MiklĂłs IstvĂĄn, MolnĂĄr MihĂĄly, Nagy GĂŠza, dr. PĂŠter LĂłrĂĄnt, TatĂĄrnĂŠ PĂŠterfi IrĂŠn, LukĂĄcs Gergely, SĂŠra IstvĂĄn, Sipos JĂĄnos, SzĂĄntĂł JĂĄnos, Varga LĂĄszlĂł, Veress SĂĄndor, Veress ZoltĂĄn, Bereczki Gyula, Schuller JenĂľ, SzatmĂĄri ZoltĂĄn, MolnĂĄr JĂĄnos, SĂĄrpataki JĂĄnos voltak. Nem tudtak mindannyian megjelenni, de szĂŠp szĂĄmban eljĂśttek kĂśzĂźlĂźk a megemlĂŠkezĂŠsre. A magyar forradalom miatt elĂtĂŠlt Maros megyei szabadsĂĄgharcosokat Kincses ElĂľd megyei elnĂśk kĂśszĂśntĂśtte. A meghĂvottak mindegyike sorban felelevenĂtette tapasztalatait, a verĂŠseket, kĂnzĂĄsokat, megalĂĄztatĂĄsokat. Az 56-osok megkĂśszĂśntĂŠk az RMDSZ megyei szervezetĂŠnek a megemlĂŠkezĂŠst, s ĂśrĂźltek, hogy kilenc ĂŠv utĂĄn alkalmuk volt ĂśsszegyĂťlni ĂŠs elmondani, mi tĂśrtĂŠnt, mert, mint egyikĂźk megjegyezte, eddig senki sem tĂśrĂľdĂśtt velĂźk. VisszautasĂtottĂĄk egyes tĂśrtĂŠnĂŠszek azon ĂĄllĂtĂĄsĂĄt, miszerint 1956-ban ErdĂŠlyben nem tĂśrtĂŠnt semmi. SzerintĂźk ErdĂŠlyben mindenki megtette, amire kĂŠpes volt. /MĂłzes Edith: 1956-ra emlĂŠkeztek. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), okt. 25./2000. ĂĄprilis 28.
Nagyenyeden, a Bethlen KĂśnyvtĂĄrban megnyĂlt az ĂĄllamalapĂtĂĄsunk ezerĂŠves mĂşltjĂĄt felidĂŠzĹ munkĂĄk kiĂĄllĂtĂĄsa. Az elsĹ tĂĄrlĂłban, a honfoglalĂĄs ezerĂŠves emlĂŠkĂŠre a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia megbĂzĂĄsĂĄbĂłl Pauler Gyula ĂŠs SzilĂĄgyi SĂĄndor szerkesztĂŠsĂŠben a Magyar honfoglalĂĄs kĂştfĹi c. munka lĂĄthatĂł, szomszĂŠdsĂĄgĂĄban HĂłman BĂĄlint: Magyar tĂśrtĂŠnet (ĹstĂśrtĂŠnet - tĂśrzsszervezet - keresztĂŠny kirĂĄlysĂĄg) c. munkĂĄja, tovĂĄbbĂĄ a Katolikus MagyarsĂĄg c. munka, mely a magyarok megtĂŠrĂŠsĂŠnek ĂŠs a magyar kirĂĄlysĂĄg megalapĂtĂĄsĂĄnak kilencszĂĄzados ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl lĂĄtott napvilĂĄgot, a III. BĂŠla magyar kirĂĄly emlĂŠkezetĂŠnek szĂĄnt tekintĂŠlyes munka, melyet Forszter Gyula szerkesztett s adott ki Budapesten 1900-ban. S ugyanott a FrĂślich RĂłbert, Kuzsinszky BĂĄlint, Nagy GĂŠza ĂŠs Marczali Henrik ĂĄltal Ărt MagyarorszĂĄg a kirĂĄlysĂĄg megalakulĂĄsĂĄig c. munka. A kĂśvetkezĹ tĂĄrlĂłban Szent IstvĂĄn kirĂĄly halĂĄlĂĄnak kilencszĂĄzadik ĂŠvfordulĂłjĂĄn kiadott hĂĄromkĂśtetes EmlĂŠkkĂśnyv van, tovĂĄbbĂĄ a dr. MĂĄrki SĂĄndor ĂĄltal szerkesztett MĂĄtyĂĄs KirĂĄly EmlĂŠkkĂśnyv, mely kirĂĄlyunk kolozsvĂĄri szobrĂĄnak leleplezĂŠse alkalmĂĄbĂłl lĂĄtott napvilĂĄgot, Benedek Elek A Magyar nĂŠp mĂşltja ĂŠs jelene /Budapest, 1898/. Az 1848-49-es forradalmat az 1868-ban kiadott HonvĂŠdalbum idĂŠzi. Az aradi vĂŠrtanĂşk emlĂŠkszobrĂĄnak leleplezĂŠsi ĂźnnepsĂŠgĂŠrĹl kĂŠszĂźlt eredeti, kĂŠtoldalas fĂŠnykĂŠp a VasĂĄrnapi ĂjsĂĄg 1890. oktĂłber 19-i szĂĄmĂĄbĂłl kerĂźlt kĂśzszemlĂŠre. LĂĄthatĂł A magyar viseletek tĂśrtĂŠnete c. munka Nagy GĂŠza kĂsĂŠrĹszĂśvegĂŠvel, Heltai GĂĄspĂĄr Magyar krĂłnikĂĄja, Ărva Bethlen Kata eredeti ĂśnĂŠletĂrĂĄsa, SzĂŠkely IstvĂĄn 1559-es krĂłnikĂĄja, mellette Magyar- ĂŠs ErdĂŠlyorszĂĄg 1791-es histĂłriĂĄja. Ott vannak a tĂĄrlĂłkban a legĂşjabb tĂśrtĂŠnelmi munkĂĄk is, melyek a SzĂŠchĂŠnyi KĂśnyvtĂĄr jĂłvoltĂĄbĂłl gazdagĂtjĂĄk a nagyenyedi Bethlen KĂśnyvtĂĄr ĂĄllomĂĄnyĂĄt. NĂŠhĂĄny nĂŠv ĂŠs cĂm sokatmondĂł, pĂŠldĂĄul KristĂł Gyula - Makk Ferenc: Az ĂrpĂĄd-hĂĄz uralkodĂłi, Csorba Csaba: ĂrpĂĄd ĂśrĂśkĂŠben; "ĂrpĂĄd jĂśve magyar nĂŠppel, Magyar ZoltĂĄn: Szent IstvĂĄn a magyar kultĂşrtĂśrtĂŠnetben, EsztergĂĄlyos JenĹ: A magyarok bejĂśvetele, ZĂĄvodszky GĂŠza: HazĂĄĂŠrt ĂŠs szabadsĂĄgĂŠrt, Magyar mondĂĄk, LĂĄszlĂł Gyula: A honfoglalĂł magyarok. /Millenniumi kiĂĄllĂtĂĄs a kĂśnyvtĂĄrban. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 28./2001. augusztus 14.
A magyar ĂĄllamisĂĄg ezerĂŠves fennĂĄllĂĄsĂĄt kĂśszĂśntĹ-ĂźnneplĹ rendezvĂŠnyeket az aug. 15-i esztergomi ĂźnnepsĂŠg zĂĄrja. A magyarsĂĄg, MagyarorszĂĄg mellett, a kĂśrnyezĹ ĂĄllamokhoz tartozva, nemzetrĂŠszkĂŠnt ĂŠlte meg az esemĂŠnysorozatot. E nemzetrĂŠsznek tovĂĄbbi ĂŠletkĂŠpessĂŠge fĂźgg attĂłl is, hogy kĂŠpesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelĹ nemzettudatot kialakĂtani. A rendezvĂŠnyek vĂŠgĂŠn Dr. SzabĂł MiklĂłs kitĂŠrt a falutĂśrtĂŠnet-ĂrĂĄs idĹszerĹą kĂŠrdĂŠseire. 1992-ben PĂĄl-Antal SĂĄndor kiadta Backamadaras 600 ĂŠve c. kĂśtetet, illetve Nagy GĂŠza, akkori sĂĄromberki lelkipĂĄsztor, BerekmĂŠri D. IstvĂĄn, Tonk SĂĄndor ĂŠs dr. SzabĂł MiklĂłs megĂrtĂĄk a SĂĄromberke 1319-1994 c. kĂśtetet, mĂĄs helysĂŠgekben is elindult az ĂŠrdeklĹdĂŠs az erdĂŠlyi falu, a szĂźlĹfalu tĂśrtĂŠneti mĂşltja irĂĄnt. KiemelkedĹ szellemi alkotĂłmĹąhely PĂŠterfy LĂĄszlĂł lelkipĂĄsztorĂŠ, aki egyhĂĄz- ĂŠs falutĂśrtĂŠnet sajĂĄtos ĂśtvĂśzetĂŠben mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni BalavĂĄsĂĄr, Bonyha, Gyulakuta, HĂŠderfĂĄja, Kend, KibĂŠd ĂŠs SiklĂłd tĂśrtĂŠneti mĂşltjĂĄt. - A nĂŠhĂĄny oldalas kiadvĂĄnyoktĂłl kezdve a tĂśbb szĂĄz oldalasig, az alĂĄbbi falvakrĂłl jelentek meg "falumonogrĂĄfiĂĄk" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ăkosfalva, BĂłlya, CsittszentivĂĄn, DisznajĂł, KibĂŠd (nem a PĂŠterfy LĂĄszlĂł ĂrĂĄsa), MezĹkĂślpĂŠny, MezĹpanit, MezĹsĂĄmsond, Nagyernye, NyĂĄrĂĄdszereda, PĂłka, Rava, Szederjes, SzĂŠkelycsĂłka, Tancs. A nem szakember, vagyis mĹąkedvelĹ falutĂśrtĂŠnet-kutatĂłi gĂĄrda ma mĂĄr igen nagyszĂĄmĂş mind Maros megyĂŠben, mind mĂĄs vidĂŠkeken. A mĹąkedvelĹ tĂśrtĂŠnĂŠszek nem rendelkeznek kellĹ tudomĂĄnyos felkĂŠszĂźltsĂŠggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudjĂĄk, mi a falumonogrĂĄfia ĂŠs mi a falutĂśrtĂŠnet. SzabĂł MiklĂłs azt tanĂĄcsolta, hogy kutassĂĄk a szĂźlĹfalu tĂśrtĂŠneti mĂşltjĂĄt, de nagyobb gonddal, alapossĂĄggal. /Dr. SzabĂł MiklĂłs: A falutĂśrtĂŠnetrĹl a millenniumi ĂŠv vĂŠgĂŠn. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), aug. 14./2003. augusztus 25.
A marosvĂĄsĂĄrhelyi Helikon - KemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny az idei esztendĹt KemĂŠny JĂĄnos-ĂŠvnek nyilvĂĄnĂtva, szept. 1-jĂŠn, a marosvĂŠcsi talĂĄlkozĂłk vendĂŠglĂĄtĂłjĂĄnak 100. szĂźletĂŠsnapjĂĄn, rendezvĂŠnysorozattal emlĂŠkezik meg rĂłla ĂŠs tollforgatĂł tĂĄrsairĂłl. Az alapĂtvĂĄny kuratĂłriuma a vĂĄr nyaranta visszatĂŠrĹ egykori ĂrĂłvendĂŠgeinek mai leszĂĄrmazottait, hozzĂĄtartozĂłit hĂvta meg emlĂŠkidĂŠzĂŠsre. KolozsvĂĄrrĂłl, BukarestbĹl, BrassĂłbĂłl, MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl, CsĂkszeredĂĄbĂłl, SzovĂĄtĂĄrĂłl ĂŠrkeztek rokonok a talĂĄlkozĂłra. BudapestrĹl KemĂŠny JĂĄnos nĂŠgy unokĂĄja volt jelen. Az 55 nyilvĂĄntartott helikoni tag kĂśzĂźl mĂĄr egy sem ĂŠl, tĂśbbĂźknek a rokonairĂłl sem maradt fenn adat, de ĂprilytĂłl Wass Albertig, BĂĄnffy MiklĂłstĂłl Tompa LĂĄszlĂłig, KacsĂł SĂĄndortĂłl Vita Zsigmondig, JĂĄrosi AndortĂłl Tavaszy SĂĄndorig, KĂłs KĂĄrolytĂłl Szentimrei JenĹig, Kiss JenĹtĹl TamĂĄsi Ăronig, KovĂĄcs LĂĄszlĂłtĂłl SzemlĂŠr Ferencig, MoldovĂĄn PĂĄltĂłl Olosz Lajosig ĂŠs Ăgy tovĂĄbb szerencsĂŠre mĂŠg vannak ĂŠs elĂŠrhetĹk csalĂĄdtagok, rokonok. A megbeszĂŠlĂŠseken kiderĂźlt, sokan Ĺriznek is kĂŠziratokat, leveleket neves elĹdeikrĹl. A tisztelgĂŠs MarosvĂŠcsen, a kastĂŠlyparkban, a helikoni asztalnĂĄl indult. Adamovits SĂĄndor, a Helikon - KemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny elnĂśke Ăśsszefoglalta a valamikori szabad ĂrĂłi parlament tĂśrtĂŠnetĂŠt, vĂĄzolta jelentĹsĂŠgĂŠt. A KemĂŠny csalĂĄd ĂŠpĂtette gyĂśnyĂśrĹą reformĂĄtus templomot SzĂŠkely JĂłzsef lelkĂŠsz mutatta be a leszĂĄrmazottaknak. A jelenlevĹk a KemĂŠny JĂĄnos unokĂĄktĂłl - VĂŠcsi Nagy ZoltĂĄntĂłl ĂŠs Nagy GĂŠzĂĄtĂłl, illetve KemĂŠny ZoltĂĄntĂłl ĂŠs ZsigmondtĂłl - megtudhattĂĄk, hogy a csalĂĄd a kastĂŠlyparkot visszakapta, a kastĂŠly visszaszolgĂĄltatĂĄsa mĂŠg fĂźggĹben van. KedvezĹ dĂśntĂŠs esetĂŠn a vĂĄrat vissza szeretnĂŠk ĂĄllĂtani a magyar kulturĂĄlis, szellemi ĂŠlet szolgĂĄlatĂĄba olyanformĂĄn, ahogyan annak idejĂŠn KemĂŠny JĂĄnos tette. /N.M.K.: HonfoglalĂł, nagy ĂrĂłnemzedĂŠk. EmlĂŠkidĂŠzĂŠs MarosvĂŠcsen. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), aug. 25./2004. jĂşnius 1.
Borzalmak laboratĂłriuma â Ăgy jellemezte A Pitesti szigetcsoport cĂmĹą munkĂĄjĂĄban Virgil Ierunca az iszonyat romĂĄn GulĂĄgjĂĄt, a pitesti-i ĂĄtnevelĹbĂśrtĂśnt. Nagy GĂŠza nyugalmazott sĂĄromberki lelkĂŠsz hat hĂłnapot tĂśltĂśtt el ebben a pokolban, majd egy ĂŠvet ĂŠs hat hĂłnapot SzamosĂşjvĂĄron ĂŠs most papĂrra vetette rettenetes emlĂŠkeit Ha tĂşlĂŠlted, hallgass! /Polis KiadĂł, KolozsvĂĄr, 2004/ cĂmen. 1949â1952 kĂśzĂśtt a pitesti-i bĂśrtĂśn a kommunista Ăşj ember kikĂsĂŠrletezĂŠsĂŠnek titkos laboratĂłriuma volt, ahol a rendszer ĂĄltal ellensĂŠgkĂŠnt szĂĄmon tartott âbanditĂĄkbĂłlâ âbecsĂźletesâ embereket faragtak az elhivatott ĂĄtnevelĹk. A mĂłdszerek? A megfĂŠlemlĂtĂŠs, a kegyetlensĂŠg, az ĂĄllandĂł pressziĂł ĂŠs agymosĂĄs, a szenvedĂŠs olyan fokĂĄnak elĹidĂŠzĂŠse, ahol az ember mĂĄr megszĹąnik embernek lenni, gĂŠppĂŠ vĂĄlik, a hatalom alĂĄzatos kiszolgĂĄlĂłjĂĄvĂĄ. âEbben az ĂĄtnevelĂŠsben â Ărja a szerzĹ â az orszĂĄg egyetlen bĂśrtĂśne sem bizonyult olyan ÂťsikeresnekÂŤ, mint Pitesti. Innen nem jĂśttek ki sem vitĂŠzek, sem hĹsĂśk, legfeljebb mĂĄrtĂrok gyalulatlan deszkakoporsĂłban.â /Ha tĂşlĂŠlted, hallgass! = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), jĂşn. 1./ Nagy GĂŠza: Ha tĂşlĂŠlted, hallgass! cĂmĹą kĂśnyvĂŠt mutattĂĄk be jĂşn. 2-ĂĄn KolozsvĂĄron, a GyĂśrkĂśs MĂĄnyi Albert EmlĂŠkhĂĄzban. A kĂśtetet SzilĂĄgyi IstvĂĄn, a Helikon fĹszerkesztĹje ismertette. Az egybegyĹąltek elsĹkkĂŠnt tekinthettĂŠk meg Boros ZoltĂĄn ĂŠs B. Nagy Veronika e tĂŠmĂĄrĂłl kĂŠszĂźlt: Az ĂĄtnevelĂŠs poklĂĄban cĂmĹą dokumentumfilmjĂŠt. DĂĄvid Gyula elmondta: nehĂŠz dolga van annak, aki a â44â47-es idĹszakot kutatja, de majdnem ugyanolyan nehĂŠz az 1947 utĂĄni ĂŠveket feltĂŠrkĂŠpezni. MindenkĂŠppen azokra kell alapozni, akik tĂşlĂŠlĹkĂŠnt a maguk ĂŠlmĂŠnyeit meg tudjĂĄk osztani. Az akkori periratok egy rĂŠszĂŠt elrejtettĂŠk, ami elĹkerĂźl, annak hitelessĂŠgĂŠt meg lehet kĂŠrdĹjelezni. A szerzĹ Nagy GĂŠza, hetvenĂśt esztendĹs nyugalmazott sĂĄromberki lelkipĂĄsztor. /F. I.: "EmlĂŠkezni vissza? ...csak rosszat emlĂŠkezĂźnk..." . = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 3./