udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
75
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-75
NĂŠvmutatĂł:
Nagy Olga
1990. januĂĄr 27.
KolozsvĂĄron jan. 21-ĂŠn, a CsalĂĄdi TĂźkĂśr szerkesztĹsĂŠgĂŠben megalakult a CsalĂĄdsegĂtĹ TĂĄrsasĂĄg /CSST/. Az RMDSZ keretĂŠn belĂźl kĂvĂĄnnak mĹąkĂśdni, cĂŠljuk a segĂtsĂŠgnyĂşjtĂĄs ĂŠs elĹadĂĄsok szervezĂŠse. EgyelĹre a CsalĂĄdi TĂźkĂśr szerkesztĹsĂŠgĂŠben jĂśnnek Ăśssze. A kezdemĂŠnyezĹ bizottsĂĄg tagjai kĂśzĂśtt van Balla ZsĂłfia kĂśltĹ, ĂşjsĂĄgĂrĂł, KovĂĄcs Magda, a CsalĂĄdi TĂźkĂśr megbĂzott szerkesztĹje ĂŠs Nagy Olga nĂŠprajzkutatĂł. /MegalakulĂĄsi nyilatkozat. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 27./1990. mĂĄrcius 18.
MĂĄrc. 18-ĂĄn KolozsvĂĄron megalakult a Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg, megvĂĄlasztottĂĄk a vezetĹsĂŠget. ElnĂśk Pozsony Ferenc, titkĂĄr Salat ZakariĂĄs ErzsĂŠbet, pĂŠnztĂĄros VirĂĄg Magdolna, ellenĹrĂśk: FĂźlĂśp Lajos ĂŠs Papp BĂŠla. A kĂśvetkezĹ szakosztĂĄlyok kialakĂtĂĄsa mellett dĂśntĂśttek: anyagi nĂŠprajz - vezetĹje Gazda KlĂĄra, szellemi nĂŠprajz - vezetĹi KĂśncze Csilla, Pozsony Ferenc ĂŠs Keszeg Vilmos, tĂĄrsadalom-nĂŠprajz - vezetĹje Nagy Olga, ifjĂşsĂĄgi tagozat - vezetĹje BardĂłcz SĂĄndor. /HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), mĂĄj. 19./1990. mĂĄjus 17.
KolozsvĂĄron mĂĄrc. 18-ĂĄn megalakult Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg, megvĂĄlasztottĂĄk a vezetĹsĂŠget /elnĂśk: Pozsony Ferenc, titkĂĄr: Salat ZakariĂĄs ErzsĂŠbet/, a tiszteletbeli elnĂśk AlmĂĄsi IstvĂĄn ĂŠs a kĂśvetkezĹ szakosztĂĄlyok megalakĂtĂĄsa mellett dĂśntĂśttek: anyagi nĂŠprajz - vezetĹje Gazda KlĂĄra, szellemi nĂŠprajz - vezetĹi KĂśnczei Csilla, Pozsony Ferenc ĂŠs Keszeg Vilmos, tĂĄrsadalom-nĂŠprajz - vezetĹje Nagy Olga, ifjĂşsĂĄgi tagozat - vezetĹje BardĂłcz SĂĄndor. A tĂĄrsasĂĄg SepsiszentgyĂśrgyĂśn tartotta mĂĄsodik ĂźlĂŠsĂŠt. ElhatĂĄroztĂĄk ĂŠvkĂśnyv kiadĂĄsĂĄt, az egyes ĂźlĂŠseken elhangzĂł tanulmĂĄnyok megjelentetĂŠsĂŠre. Ennek szerkesztĂŠsĂŠre PĂŠntek JĂĄnost, AlmĂĄsi IstvĂĄnt ĂŠs Keszeg Vilmost bĂztĂĄk meg. /PĂŠter SĂĄndor: NĂŠprajzosok ĂźlĂŠse. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), mĂĄj. 17./1990. szeptember 2.
Vita Zsigmond emlĂŠkezett a moldvai csĂĄngĂłk magyar iskolĂĄira, amelyek 1947-ben nyĂltak meg, BĂĄkĂłban pedig magyar tanĂtĂłkĂŠpzĹ lĂŠtesĂźlt. 1947 nyarĂĄn CzikĂł LĹrinc parlamenti kĂŠpviselĹ ĂŠs Antal ĂrpĂĄd moldvai Ăştjuk utĂĄn arrĂłl szĂĄmoltak be, hogy "BĂĄkĂł megyĂŠben ma mintegy 60 000 csĂĄngĂł ĂŠl, ezen kĂvĂźl kisebb-nagyobb telepĂźlĂŠsek vannak a kĂśrnyezĹ megyĂŠkben." /NĂŠpi EgysĂŠg, 1947. szept. 12./ A Groza-kormĂĄny tĂĄmogatĂĄsĂĄval "1947 ĹszĂŠn megnyĂltak az elsĹ ĂĄllami magyar iskolĂĄk MoldvĂĄban. ElĹszĂśr a tĂśrtĂŠnelem folyamĂĄn" Ărta Beke GyĂśrgy /Magyar gondok ErdĂŠlyben, Budapest, 1990/. A csĂĄngĂłmagyar falvak lakĂłi hozzĂĄlĂĄttak az Ăşj iskolĂĄk berendezĂŠsĂŠhez. A lĂŠszpedi szĂźlĹk Ăşj ĂŠpĂźletet emeltek a magyar iskolĂĄnak. Egyes idehelyezett tanĂtĂłk igyekeztek elkerĂźlni a szegĂŠny falvakbĂłl, emlĂŠkezett Beke GyĂśrgy RĂŠgi erdĂŠlyi skĂłlĂĄk /Budapest, 1988/ cĂmĹą kĂśnyvĂŠben. A moldvai magyarsĂĄg nemcsak BĂĄkĂł megyĂŠben Ĺrizte meg nyelvĂŠt, hanem a SzabĂłfalva kĂśrnyĂŠkĂŠn is, sĹt kirajzottak egĂŠszen a Dnyeszterig, CsĂśbĂśrcsĂśkig. Ezt tanĂşsĂthattĂĄk az Ăśtvenes ĂŠvekben a falvakba kiszĂĄllĂł kolozsvĂĄri nyelvĂŠszek ĂŠs nĂŠprajzosok /kĂśztĂźk dr. KĂłs KĂĄroly, Nagy JenĹ, Nagy Olga, FaragĂł JĂłzsef ĂŠs AlmĂĄsi IstvĂĄn/munkĂĄi a moldvai csĂĄngĂł nĂŠpmĹąvĂŠszetrĹl, tovĂĄbbĂĄ a nĂŠpdal ĂŠs nĂŠpballada gyĹąjtemĂŠnyek. /Vita Zsigmond: KitekintĂŠs a moldvai csĂĄngĂłk iskolĂĄira. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), szept. 2./ 1990. szeptember 23.
Szept. 22-23-ĂĄn tartotta vĂĄndorgyĹąlĂŠsĂŠt CsĂkszeredĂĄban a Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg. A CsĂki MĂşzeumban tartott rendezvĂŠnyen szĂĄmos ismert hazai nĂŠprajzos olvasott fel dolgozatĂĄbĂłl. Ăgy Nagy Olga, FaragĂł JĂłzsef, Gazda KlĂĄra, SzabĂł Zsolt pedig a Kriterion KiadĂł tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl szĂĄmolt be. /(SarĂĄny IstvĂĄn): A Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg vĂĄndorgyĹąlĂŠse. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), szept. 25./1991. februĂĄr 13.
A Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg nov. 16-ĂĄn tartott kolozsvĂĄri vĂĄndorgyĹąlĂŠsĂŠnek tĂŠmĂĄja az Oral History volt, vagyis a szemĂŠlyes tĂśrtĂŠnelem, pontosabban az emlĂŠkezĹ tĂśrtĂŠnelem. A nĂŠpi epika ĂŠs az igaz tĂśrtĂŠnetek kĂŠrdĂŠsĂŠvel foglalkozott Nagy Olga. A felszĂłlalĂłk kĂśzĂśtt volt VÜŠGabriella, Gagyi JĂłzsef, BĂrĂł ZoltĂĄn, VetĂŠsi LĂĄszlĂł lelkĂŠsz, PĂŠntek JĂĄnos professzor, Egyed Emese, Mohay TamĂĄs /Budapest/, Keszeg Vilmos ĂŠs BalĂĄzs Lajos. /Oral History. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 13./1991. jĂşnius 20.
SzabĂł Zsolt ĂĄtveszi a MĹąvelĹdĂŠs folyĂłirat szerkesztĂŠsĂŠt, a szerkesztĹsĂŠg BukarestbĹl KolozsvĂĄrra kĂśltĂśzik. SzabĂł Zsolt a Kriterion nĂŠprajzi kiadvĂĄnyait gondozta ĂŠvek Ăłta. A MĹąvelĹdĂŠsi MinisztĂŠrium miniszterhelyettese, HorvĂĄth Andor nevezte ki SzabĂł Zsoltot fĹszerkesztĹnek. 1989 utĂĄn anyagi gondok miatt vĂĄlsĂĄgos helyzetbe kerĂźlt a MĹąvelĹdĂŠs. A folyĂłirat elmaradt 1990/11-12-es ĂŠs az idei szĂĄmait pĂłtlĂłlagosan kiadjĂĄk. SzabĂł Zsolt arrĂłl tĂĄjĂŠkoztatott, hogy folytatĂłdik a Kriterion nĂŠprajzi sorozata. KiadĂĄsra vĂĄrnak a kĂśvetkezĹ munkĂĄk: Nagy Olga szerkesztĂŠsĂŠben a Havadi falu tĂĄrsadalomnĂŠprajzi monogrĂĄfiĂĄja, a TorockĂłi hĂmzĹalbum, PalkĂł Attila-Zsigmond JĂłzsef MagyarĂł folklĂłrkĂśtete, VeresnĂŠ PĂŠter Ilona MezĹsĂŠgi gyermekjĂĄtĂŠkok ĂŠs BalĂĄzs Lajos CsĂkszentdomokosi lakodalmas cĂmĹą kĂśtete. /FĂĄbiĂĄn Imre: JĂł napot, MĹąvelĹdĂŠs. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), jĂşn. 20./1991. december 13.
A Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg nov. 16-ĂĄn tartott kolozsvĂĄri vĂĄndorgyĹąlĂŠsĂŠnek tĂŠmĂĄja az Oral History volt, vagyis a szemĂŠlyes tĂśrtĂŠnelem, pontosabban az emlĂŠkezĹ tĂśrtĂŠnelem. A nĂŠpi epika ĂŠs az igaz tĂśrtĂŠnetek kĂŠrdĂŠsĂŠvel foglalkozott Nagy Olga. A felszĂłlalĂłk kĂśzĂśtt volt VÜŠGabriella, Gagyi JĂłzsef, BĂrĂł ZoltĂĄn, VetĂŠsi LĂĄszlĂł lelkĂŠsz, PĂŠntek JĂĄnos professzor, Egyed Emese, Mohay TamĂĄs /Budapest/, Keszeg Vilmos ĂŠs BalĂĄzs Lajos. /Oral History. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 13./1992. jĂşlius 16.
Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg jĂşn. 4-5-ĂŠn HomorĂłdfĂźrdĹn tartotta idei mĂĄsodik vĂĄndorgyĹąlĂŠsĂŠt. Az elĹadĂĄsok tĂŠmĂĄi: a halĂĄl ĂŠs a temetkezĂŠsi szokĂĄsok. Az elĹadĂłk kĂśzĂśtt volt ZakariĂĄs ErzsĂŠbet /KolozsvĂĄr/, Nagy Olga /KolozsvĂĄr/, ZsĂłk BĂŠla /Bukarest/, TankĂł Gyula /GyimeskĂśzĂŠplok/, BĂĄrĂĄny MihĂĄly JĂĄnos /MarosvĂĄsĂĄrhely/, Olosz Katalin /MarosvĂĄsĂĄrhely/, Vasas Samu /BĂĄnffyhunyad/, TĂĄnczos Vilmos /CsĂkszereda/, CsergĹ BĂĄlint /CsĂkszereda/, Asztalos EnikĹ /MarosvĂĄsĂĄrhely/, BalĂĄzsi DĂŠnes /SzĂŠkelyszentlĂŠlek/, Gazda JĂłzsef /KovĂĄszna/ ĂŠs VirĂĄg Magdolna /KolozsvĂĄr/. /VĂĄndorgyĹąlĂŠs. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 16./1996. jĂşnius 19.
Nagy Olga Ăşj mesĂŠskĂśnyvvel lepte meg gyermekolvasĂłit: AranyhajĂş ĂŠs az elĂĄtkozott madarak /Bon Ami, SepsiszentgyĂśrgy, 1996/. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 19. / 1996. jĂşnius 20.
KolozsvĂĄron, immĂĄr sajĂĄt szĂŠkhĂĄzĂĄban tartotta meg ĂŠvi kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠt a Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg, jelen volt ErdĂŠly minden tĂĄjegysĂŠgĂŠnek kĂŠpviselĹje. ElnĂśki beszĂĄmolĂłt Pozsony Ferenc tartott, beszĂĄmolt a szĂŠkhĂĄz rendbehozatalĂĄrĂłl, a tĂĄrsasĂĄg archĂvumĂĄnak ĂŠs adattĂĄrĂĄnak lĂŠtrehozĂĄsĂĄrĂłl, a tĂĄrsasĂĄg kiadvĂĄnyairĂłl, a pĂĄlyĂĄzatokrĂłl, a szakmai vĂĄndorgyĹąlĂŠsekrĹl, vĂŠgĂźl a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben ĂŠlĹ nĂŠprajzkutatĂłk nyĂĄri szeminĂĄriumĂĄrĂłl, amelyet IllyefalvĂĄn rendeznek meg. A nĂŠpszokĂĄskutatĂĄs idĹszerĹą faladatai ErdĂŠlyben gyĹąjtĹcĂmmel hangzottak el az elĹadĂĄsok. Az elĹadĂłk kĂśzĂśtt volt dr. Keszeg Vilmos /KolozsvĂĄr/, dr. BalĂĄzs Lajos /CsĂkszereda/, Nagy Olga /KolozsvĂĄr/, BarabĂĄs LĂĄszlĂł /MarosvĂĄsĂĄrhely/ ĂŠs Pozsony Ferenc. A kĂśzgyĹąlĂŠsen kĂśszĂśntĂśttĂŠk a 75 ĂŠves Nagy Olga nĂŠpmesekutatĂłt ĂŠs a 70 ĂŠves Kossuth-dĂjas KallĂłs ZoltĂĄn zenefolkloristĂĄt. /Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşn. 20./1996. november 12.
TankĂł Gyula GyĂmesi szokĂĄsvilĂĄg /ErdĂŠlyi Gondolat, SzĂŠkelyudvarhely, 1996/ cĂmĹą kĂśnyve GyimesfelsĹlok, GyimeskĂśzĂŠplok, GyimesbĂźkk telepĂźlĂŠsek szokĂĄsvilĂĄgĂĄt mutatja be. A moldvai ĂŠs a gyimesi csĂĄngĂłk nyelve archaikusabb, szokĂĄsaikban is hagyomĂĄnyĹrzĹbbek. A kĂśnyv a hiedelmekkel is foglalkozik. A kiadvĂĄny hĂĄtsĂł borĂtĂłjĂĄn Nagy Olga nĂŠprajzkutatĂł kiemelte, hogy a szerzĹ elkĂśtelezett ĂŠrtelmisĂŠgi, hiszen gyimeskĂśzĂŠploki tanĂĄrkĂŠnt hĂĄrom ĂŠvtizede ĂŠl egyĂźtt azokkal, akiknek szokĂĄsvilĂĄgĂĄrĂłl Ăr. /Udvarhelyi HĂradĂł (SzĂŠkelyudvarhely), nov. 12./1997. januĂĄr 13.
Nagy Olga tagja az ĂrĂłszĂśvetsĂŠgnek, 13 irodalmi mĹąve jelent meg, ennek alapjĂĄn ĂrĂłnak tartja magĂĄt. KolozsvĂĄron, a Bolyai TudomĂĄnyegyetemen magyar ĂŠs nĂŠprajz szakot vĂŠgzett. 1958-tĂłl a kolozsvĂĄri EtnogrĂĄfiai ĂŠs FolklĂłr IntĂŠzet kutatĂłja volt egĂŠszen nyugdĂjazĂĄsĂĄig. Nagy OlgĂĄnak eddig 22 kĂśnyve lĂĄtott napvilĂĄgot. TĂśbb kĂśnyve a magyarorszĂĄgi MĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs KĂśzoktatĂĄsi MinisztĂŠrium tĂĄmogatĂĄsĂĄval jelent meg. /Marton Lili: Nagy Olga ĂŠletpĂĄlyĂĄjĂĄrĂłl beszĂŠl. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 13./1999. jĂşlius 14.
A TinivĂĄr KiadĂł /KolozsvĂĄr/ jelenteti meg a DiĂĄkabrakot ĂŠs a GĂŠniuszt. Az elĹbbibĹl nyolc szĂĄm jelent meg az idĂŠn, ha hozzĂĄvesszĂźk a KĂĄnikulĂĄt, a TinivĂĄr nyĂĄri magazinjĂĄt is, mely lĂŠnyegĂŠben hĂĄrom DiĂĄkabrak egy kĂśtetbe sĹąrĂtve. IdĂŠn indul a GĂŠniusz (alcĂme: IfjĂşsĂĄgi ismeretterjesztĹ szemle), mĂĄr hĂĄrom szĂĄm lĂĄtott napvilĂĄgot. A TinivĂĄr KiadĂł megjelent kĂśtetei kĂśzĂśtt van HorvĂĄth IstvĂĄn: HarmatgyĂśngy, Nagy Olga: A szabadsĂĄg hat napja, Kiss-Bitay Ăva: SĂĄrkĂĄnyok alkonya, ZsakĂł Magdolna: A Maghreb gyĂśngye, HorvĂĄth Arany: Az elrabolt mĂŠltĂłsĂĄg, LĂĄszlĂłffy Csaba-Varga Domokos: A magyarsĂĄg rĂśvid tĂśrtĂŠnete (III. kĂśtet), G. Katona JĂłzsef: FecskĂŠk havazĂĄsban, RĂłnaky Edit: KĂŠsz rĂśhej ĂŠs Ambrus Lajos: A kolontos legĂŠny. Ăjra megjelent egyik legsikeresebb kiadvĂĄnyuk, a Maturandusok (V. szĂĄm). Tervezik a hetedik DiĂĄkĂŠvkĂśnyv kiadĂĄsĂĄt, egy angol-magyar diĂĄkszĂłtĂĄr megszerkesztĂŠsĂŠt, ĂŠs ezenkĂvĂźl hĂŠt-nyolc kĂśtet megjelentetĂŠsĂŠt (CsĹsz Irma: DisznajĂłi RhĂŠdeyek ĂŠs FrĂĄterek nyomĂĄban, PĂĄvai GyĂśrgy: EnergiahordozĂłk, Vallasek JĂşlia: Angol mesĂŠk, Tolna Ăva: KĂśzĂśs jĂĄtĂŠk, kĂśzĂśs ĂśrĂśm, SzabĂł Csaba: A tĂĄtorjĂĄn szĂŠl, Kozma DezsĹ: Eleven ĂśrĂśksĂŠg, ZsakĂł Magdolna: KarthĂĄgĂłtĂłl AsszuĂĄnig). - Anyagi szempontbĂłl hullĂĄmvĂślgyben vannak. /Erdei RĂłbert: TinivĂĄr KiadĂł - MegvalĂłsĂtĂĄsok ĂŠs tervek. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 14./1999. szeptember 24.
A MĹąvelĹdĂŠs /KolozsvĂĄr/ legĂşjabb, jĂşnius-jĂşlius-augusztus-szeptemberi Ăśsszevont szĂĄma vĂĄlogatĂĄs az 1976-tĂłl 1989-ig terjedĹ tizennĂŠgy esztendĹ anyagĂĄbĂłl. Az antolĂłgia ismeretterjesztĹ ĂrĂĄsait, a GalĂŠria, EnciklopĂŠdia ĂŠs VadrĂłzsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzĹk neve fĂŠmjelzi, mint KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, Egyed Ăkos, Imreh IstvĂĄn, BenkĹ Samu, Fodor SĂĄndor, Farkas ĂrpĂĄd, Molnos Lajos, KĂĄntor Lajos, JakĂł Zsigmond, Nagy Olga, Nagy GĂŠza, Kiss AndrĂĄs, Szentimrei Judit, BenkĹ AndrĂĄs, FaragĂł JĂłzsef, AlmĂĄsi IstvĂĄn, Keszeg Vilmos, KallĂłs ZoltĂĄn, GĂĄbor DĂŠnes. /SzĹąkĂźlĹ erek ĂŠs terek. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), szept. 24./1999. oktĂłber 9.
VÜŠGabriella SzavĂĄn fogjuk. ErdĂŠlyi magyar szĂłlĂĄsok. /ErdĂŠlyi Gondolat, SzĂŠkelyudvarhely, 1999/ cĂmĹą nemrĂŠg megjelent munkĂĄja az erdĂŠlyi magyar szĂłlĂĄskincsnek monografikus cĂŠlzatĂş bemutatĂĄsa, egyben pedig rendszerezĂŠs. Alapja a kolozsvĂĄri FolklĂłr IntĂŠzet ArchĂvumĂĄban ĹrzĂśtt gazdag szĂłlĂĄs-anyag, mely tĂśbb ĂŠvtizedes gyĹąjtĹi-kutatĂłi munka eredmĂŠnye. A dokumentumanyag 161 helysĂŠget kĂŠpvisel. Ezek ĂĄbĂŠcĂŠ szerinti felsorolĂĄsĂĄban feltĂĄrul az egyes helysĂŠgek gazdagabb, illetve szegĂŠnyesebb jelentkezĂŠse is. /Nagy Olga: Egy anyanyelvi dokumentum fĹbb tanulsĂĄgai. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 9./ Ez a kĂśnyv a Kriterion KĂśnyvkiadĂłnĂĄl 1989-ben megjelent Igaz ember igazat szĂłl - KĂśzmondĂĄsok a romĂĄniai magyar folklĂłrbĂłl cĂmĹą kĂśzmondĂĄsgyĹąjtemĂŠny kiegĂŠszĂtĹje. /KĂśnyvbemutatĂł a RemĂŠnyik SĂĄndor GalĂŠriĂĄban. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 15./2000. mĂĄrcius 24.
Beke SĂĄndor a semmibĹl teremtette meg SzĂŠkelyudvarhelyen az ErdĂŠlyi Gondolat KĂśnyvkiadĂłt, 1991-ben Az indulĂĄs ĂŠvĂŠtĹl, 1991-tĹl 1999 vĂŠgĂŠig 59 kĂśnyvet jelentetett meg, ebbĹl 37-et mĂĄr sajĂĄt nyomdĂĄban nyomtak. A nĂŠprajzi munkĂĄk dominĂĄlnak, de jelentek meg memoĂĄr-kĂśtetek, esszĂŠk, nyelvmĹąvelĹ ĂrĂĄsok, gyermekirodalmi ĂŠs szĂŠpirodalmi munkĂĄk, monogrĂĄfiĂĄk, tanulmĂĄnyok is. A kiadĂłnĂĄl rendszeresen kĂśzlĹ szerzĹk kĂśzĂśtt van Nagy Olga (Ăśt kĂśtettel), Cseke PĂŠter, Kozma DezsĹ, LĂĄszlĂłffy Csaba, MurĂĄdin LĂĄszlĂł kolozsvĂĄriak, de vannak jeles szĂŠkelyfĂśldi szerzĹik is, mint RĂĄduly JĂĄnos. A jelenlegi helyzetben nem kifizetĹdĹ vĂĄllalkozĂĄs a kĂśnyvkiadĂĄs. A papĂr- ĂŠs nyomdakĂśltsĂŠgek olyan magasak, hogy tĂĄmogatĂĄs nĂŠlkĂźl eladhatatlanok lennĂŠnek a kĂśnyvek. Az ErdĂŠlyi Gondolat 1997 Ăłta sajĂĄt korszerĹą nyomdĂĄval ĂŠs a nyomdai elĹkĂŠszĂtĂŠshez szĂźksĂŠges felszerelĂŠssel rendelkezik. A nagyobb kĂśnyvforgalmazĂł cĂŠgek rĂŠvĂŠn kiadvĂĄnyaik valamennyi erdĂŠlyi nagyvĂĄrosban megvĂĄsĂĄrolhatĂłk a kĂśnyvesboltokban. EzenkĂvĂźl postĂĄn is lehet vĂĄsĂĄrolni. A postĂĄn rendelt kĂśnyvekbĹl kirajzolĂłdott olvasĂłtĂĄboruk megyĂŠnkĂŠnti megoszlĂĄsa. SzĂĄzalĂŠkokban kifejezve HĂĄromszĂŠk - 31,5, Maros - 22,36, Bihar - 9,61, Hargita - 7,81, SzatmĂĄr - 6,8, BrassĂł - 5,4, Kolozs - 4,24, Beszterce-NaszĂłd - 3,99, SzilĂĄgy - 3,45, Szeben - 2,82, Hunyad - 1,58, Arad - 0,14, Temes - 0,12. ErdĂŠlyi GondolatnĂĄl a nĂŠprajzi munkĂĄk mellett mĂĄs ĂŠrtĂŠkes kiadvĂĄnyok is megjelentek, mint M. Hubbes Ăva SzĂŠkelyudvarhely egykori nyomdĂĄi ĂŠs kiadvĂĄnyaik, vagy Ferenczi IstvĂĄn BesenyĹ szĂĄllĂĄsok a Nagy-Szamos - SajĂł mentĂŠn cĂmĹą tanulmĂĄnykĂśtete. - A kiadĂł a SzĂŠkely ĂtkeresĹ kulturĂĄlis lapbĂłl nĹtte ki magĂĄt. Most mĂĄr az irodalmi ĂŠs mĹąvelĹdĂŠsi folyĂłirat, illetve a folyĂłirat vonzĂĄskĂśrĂŠbe tartozĂł kiadvĂĄnyok is az ErdĂŠlyi Gondolat gondozĂĄsĂĄban jelennek meg. /SarĂĄny IstvĂĄn: ErdĂŠlyi gondolat. KĂśnyvmĹąhely SzĂŠkelyudvarhelyen. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), mĂĄrc. 24./2000. mĂĄrcius 31.
KolozsvĂĄron sikeresen mĹąkĂśdik az 1999 jĂşniusĂĄban megalakult Kriterion KĂśnyvklub. VezetĹje Vassy MĂĄrta elmondta, hogy a kolozsvĂĄri evangĂŠlikus egyhĂĄz biztosĂt helyet ĂśsszejĂśveteleiknek. KĂśnyvbemutatĂłkat szerveznek. /Nagy Olga: Kriterion KĂśnyvklub. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 31./2000. mĂĄjus 26.
Nagy Olga szerkesztĂŠsĂŠben megjelent VĂĄltozĂł nĂŠpi kultĂşra. TĂĄrsadalomnĂŠprajzi vizsgĂĄlat Havadon /Kriterion/ cĂmĹą kĂśnyv, melyet KolozsvĂĄron mutattak be. A mĹą tĂśbb okbĂłl is nĂŠprajzi kuriĂłzum. Ez az elsĹ olyan nĂŠprajzi kĂśtet, amelynek kiadĂĄsĂĄt a mĂşlt rezsim megakadĂĄlyozta. Az eredetileg jelenkutatĂĄsnak kĂŠszĂźlt falumonogrĂĄfia a hĂşsz ĂŠvvel ezelĹtti Havad kultĂşrĂĄjĂĄval foglalkozik. Az Ăşj szemlĂŠlet a mĹąben a kutatĂłk munkĂĄjĂĄban ĂŠrhetĹ tetten. Bartos MiklĂłs, Gegesi LĂĄszlĂł JĂĄnos, dr. Zillmann JenĹ ĂŠs Nagy ĂdĂśn, Ĺk az akkori Havad ĂŠrtelmisĂŠgei, akik Nagy OlgĂĄval egyĂźttmĹąkĂśdve szakkĂŠpzett kutatĂłkkĂĄ vĂĄltak. Havad pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹą falu volt hagyomĂĄnytisztelet, ĂŠsszerĹąsĂŠg ĂŠs jĂłzansĂĄg rĂŠvĂŠn. /Schmidt Daniel: VĂĄltozĂł nĂŠpi kultĂşra. SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 26./2000. mĂĄjus 31.
Megjelent Havad kĂśzsĂŠg alapos gyĹąjtĹ- ĂŠs rendszerezĹ munkĂĄn alapulĂł tĂĄrsadalomnĂŠprajzi monogrĂĄfiĂĄja: VĂĄltozĂł nĂŠpi kultĂşra TĂĄrsadalomnĂŠprajzi vizsgĂĄlat Havadon. Szerk. Nagy Olga. /Kriterion, Bukarest-KolozsvĂĄr, 2000/. Az Ăśt szerzĹ nem csupĂĄn bemutatja a falu nĂŠpi kultĂşrĂĄjĂĄnak elemeit, illetve kĂźlĂśnbĂśzĹ terĂźleteit (tĂĄrsadalmi, gazdasĂĄgi, kĂśzigazgatĂĄsi jellemzĹk, csalĂĄdi ĂŠlet, nyelv, nĂŠpi prĂłza, hiedelemvilĂĄg, szokĂĄsok, nĂŠpi gyĂłgyĂĄszat, nĂŠpi joghagyomĂĄny, erkĂślcsi ĂŠlet), hanem ezek vĂĄltozĂĄsaira is figyel. Bartos MiklĂłs havadi tĂśrtĂŠnelemtanĂĄr foglalkozik a kĂśzsĂŠg mĂşltjĂĄval, Gegesi LĂĄszlĂł JĂĄnos /szintĂŠn havadi tanĂĄr/ a nyelvjĂĄrĂĄs ĂŠs a szĂłkĂŠszlet vĂĄltozĂĄsait mutatja be, dr. Zillmann JenĹ orvos a nĂŠpi gyĂłgyĂĄszat terĂźletĂŠn vizsgĂĄlĂłdik, Nagy ĂdĂśn ismerteti a havadi csalĂĄdi ĂŠlet jellemzĹit, Nagy Olga Havad teljes nĂŠpi prĂłzarepertoĂĄrjĂĄnak gyĹąjtĂŠsĂŠre ĂŠs elemzĂŠsĂŠre vĂĄllalkozott, ĂŠs Ĺ foglalkozik a falu hiedelemvilĂĄgĂĄval is. - A szerzĹk kĂśzel tĂz ĂŠvig dolgoztak a kĂśteten, amely azonban az akkori kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt nem jelenhetett meg. /SzĹcs Levente: VĂĄltozĂł nĂŠpi kultĂşra. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 31./