Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Nagy Piroska

2007. február 15.

A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetéhez Középajtáról érkezett bejelentés szerint az RMDSZ önkéntesei arra buzdítják a polgárokat, hogy nem számít, ha Tőkés Lászlónak már aláírtak, attól még a szövetség jelöltjeit is támogathatják, és a gazdákat felszólították, hogy írjanak alá. Az aláírásgyűjtésért felelős RMDSZ-es községi képviselő, Nagy Piroska tagadta ezt. /Hecser László: Újabb incidensek Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2011. június 15.

Erdély szívében
A politika változó hullámverésén túl létezik a szellemi-kulturális értékek igazi Magyarországa.
Az �?MSZ olvasói bizonyára észrevették: az utóbbi években a magyar kulturális értékeknek a magyar államhoz kapcsolódó, úgymond hivatalos és intézményes terjesztésével Romániában két intézet is foglalkozik.
A bukaresti Magyar Kulturális Intézet elsõsorban román nyelvû közegben segíti elõ a magyar kulturális értékek bemutatását, a sepsiszentgyörgyi központú, meglehetõsen hosszú nevû, de jóval kisebb személyzettel rendelkezõ intézménynek viszont más a feladatköre.
A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központját ugyanis azzal bízták meg, hogy a magyar-magyar kulturális kapcsolatokat ápolja, azaz a magyarországi és az erdélyi szálakat fonja szorosabbra. Kösse össze a kultúra azt, amit a politika szétválasztott, hogy a jövõben megértsük és ne félreértsük egymást. Közös a nyelvünk, közös a kultúránk, de árnyalatnyi különbségek, máshová tett hangsúlyok zavarhatják, bonyolíthatják a kapcsolatokat, így néha valóban szükség volt és szükség van a kultúra közvetítõ nyelvére.
Ezt a két utóbbi mondatot már Hadnagy Miklóstól, a sepsiszentgyörgyi központ vezetõjétõl és egy olyan, szerkesztésében és nyomdai kivitelezésében is rendkívül elegáns kiadványból idéztem, amely a napokban jutott el hozzám és összefoglalja az utóbbi öt esztendõben, kifejtett munkájukat.
�?rdemes megemlíteni néhány számot, noha nem ez a lényeg. A központ, nem jelképesen, hanem mûködõképesen kialakított erdélyi kapcsolatrendszerének köszönhetõen, az elmúlt években, harmincegy erdélyi település 112 helyszínén több mint négyszáz rendezvényt tartott, de mint mondottam, nem az összefoglaló adatok a legfontosabbak, hanem ami mögöttük vagy éppenséggel - elõttük van. A tartalom.
Azokban az esztendõkben ugyanis, amikor az õstörténeti álmítoszok hirdetõitõl a kézrátétellel gyógyító táltosokig oly sok hamis próféta járta és járja be Erdélyt, amikor a hazájukban már elfelejtett, beporosodott együttesektõl és énekesektõl kezdve a magyarországi tévécsatornák botrányhõseivel bezárólag, majd mindenki itt szerette volna vagy szeretné újra eladni magát, akkor ez a központ megmutatta, felmutatta, hogy mit is jelentenek az igazi magyar kulturális-szellemi-alkotói értékek.
Emlékezzünk csak vissza azokra a napokra, amikor Brassainak, Robert Capának és társainak, azaz a világhírû magyar fotográfusoknak a munkáit mutatták be, igazi közönségsikerrel. Vagy amikor az idén Prima Primissima díjas Kubinyi Anna székelyföldi motívumokból ihletõdött, Belgiumtól Indiáig jól ismert textíliái sorakoztak az erdélyi kiállítótermekben. Vagy amikor a legismertebb jelenkori magyarországi írók, elõadómûvészek, a szakmájukat valóban a tudomány eszközeivel mûvelõ történészek tartottak elõadásokat majd mindenhol ugyancsak szépszámú közönség elõtt.
�?s ez csupán tevékenységük egyik vonulata volt, hiszen több, nem hagyományos szálon is segítették az erdélyi magyar kultúrát. Székelyföldi közmûvelõdési szakemberek találkozóját szervezték meg, nem is egyszer, erdélyi magyar képzõmûvészek és elõadómûvészek kiállításainak, fellépéseinek a megtartását segítették, sõt még a Brassói Lapok elsõ fõszerkesztõjére, Veszely Károlyra emlékezve és emlékeztetve a M�?RE-vel együtt sajtódíjat is összehoztak.
Egy darab Magyarország - Erdély szívében. Ezt a címet viseli az összefoglaló kiadvány, és azt hiszem, a központ élérõl a napokban távozó Hadnagy Miklósnak és munkatársának, élete párjának, Hadnagy Piroskának az lehet a legnagyobb elégtétele, hogy visszaadták a bizalmat az erdélyi magyar értelmiség számára: igenis, a politika változó hullámverésén, a média szó- és képzuhatagain túl létezik a szellemi-kulturális értékeknek az az igazi Magyarországa, amelyre mindig fel lehet nézni, ahová mindig érdemes fordulni, ahonnan mindig erõt lehet meríteni, ahol nem a baloldali, a jobboldali, a konzervatív, nemzeti, liberális és más címkézés számít, hanem mindaz, amit a mûvészet, a mûvelõdés az ember javára és csodálatára megteremtett. Alighanem ezt nevezhetjük a lehetõ leghatékonyabb és valóban idõt álló koordinációnak, hiszen ez a Magyarország mindig ott van és ott is marad Erdély szívében.
Székedi Ferenc
�?j Magyar Szó (Bukarest)

lapozás: 1-2