udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
42
találat
lapozás: 1-30 | 31-42
Névmutató:
Novák Ferenc
1993. július 1.
Budapesten, a Vigadóban emlékeztek a moldvai csángók tudós kutatója, Domokos Pál Péter életművére. A zsúfolásig megtelt teremben nagy érdeklődést váltott ki a Novák Ferenc által rendezett műsor. Próza, ének, hangszeres muzsika, tánc fonódott egybe. Az első részben eredeti csángó előadók szólaltatták meg saját kultúrájukat. Beszélt Kallós Zoltán, mesét mondott Kóka Rozália, énekelt Budai Ilona, Sebestyén Márta, Faragó Laura, Sebő Ferenc és Ferencz Éva. Csoóri Sándor bevezetőjében felvázolta Domokos Pál Péter életútját. /Fábián László: Csángó kultúra ? magyar kultúra. = Új Magyarország, júl. 3./2000. szeptember 2.
Csíkszereda testvérvárosában, Gyulán az augusztus 20-i millenniumi emlékezésre, a nemzeti ünnepre időzítették a Koronázás 1000 éve jeligével meghirdetett millenniumi nemzetközi néptáncfesztivált. Három egymást követő este léptek fel a világ különböző tájairól érkezett együttesek. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes - nincs szó elírásról, született japánok - öltötték magukra a színpompás viseletet, hogy tökéletesen eltanult mozdulatokkal eljárják a kalotaszegi táncot. Műsorukban mezőségi, szatmári és gyimesi tánc is szerepelt, s persze, a japán táncokból is nyújtottak ízelítőt. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes vezetője, Gundzsi Teiichi tizenhárom évvel ezelőtt kapott ízelítőt a magyar néptáncokból, s olyannyira megtetszettek neki, hogy 1991-ben a japán fővárosban megalakította az említett táncegyüttest. Magyar segítői is akadtak Erdélyi Tibor és Novák Ferenc koreográfusok személyében, s nem tagadták meg tőlük támogatásukat a tokiói magyar nagykövetség munkatársai sem. Gundzsi Teiichi elmondta, talán azért sikerült ilyen pontosan megtanulniuk a magyar táncokat, mert végsősoron rokonok vagyunk, hiszen ezer évvel ezelőtt a magyarság is valahonnan Ázsiából indult el új hont foglalni Európában. /Borbély László: Tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./2001. január 24.
Jan. 23-án, a magyar kultúra napján Budapesten rendezett ünnepségen Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszédében kiemelte: Az lehet hitelesen és időtállóan nemzeti, ami egyetemes is egyúttal, a magyar kultúra legjava ilyen, ezért okkal vagyunk rá büszkék. Hozzátette: az ihletett, egyetemes művészet mindig magában hordozza a hely szellemét, ahol született, és az egyes nemzetek szellemiségét meghatározza valami titokzatos egyediség, ami a kultúrát örökíti át nemzedékről nemzedékre. A Magyar Nemzeti Galériában tartott ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kultuszminiszter átadta a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjat, amelyet Kányádi Sándor, Novák Ferenc, Vásáry Tamás, Deim Pál és Illés György vehetett át. Kányádi Sándor költő, műfordító írói életművével, kiemelkedő irodalmi tevékenységével érdemelte ki a díjat. Novák Ferenc, a Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetője, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő zeneigazgatója és vezető karmestere, Deim Pál festő-, szobrász- és grafikusművész, Illés György operatőr. A másfél millió forinttal járó elismerést - amely a pénzjuttatás mellett a Himnusz szerzőjének, Kölcsey Ferencnek az ezüstözött bronz mellszobrából áll - a nemzeti kulturális örökség minisztere a kereszténység 2000. és a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alapította, egyszeri odaítéléssel. Az elismerés alapító okirata szerint az öt kategóriában odaítélhető díj azoknak a magyar állampolgároknak és határon túli magyaroknak adományozható, akik a magyar kultúra nemzeti és egyetemes értékeit kifejező kiemelkedő alkotást hoztak létre. A magyar kultúra napját abból az alkalomból ünneplik január 22-én, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, e napon fejezte be a Hymnus megírását. /A magyar kultúra napja. Kányádi Sándort Kölcsey-díjjal tüntették ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2001. július 16.
Kolozsváron a Millenniumi sokadalom rendezvénysorozat júl. 14-én a Báthory Gimnáziumban kezdődött. A magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal idén négy határon túli városban szervez hasonló ünnepséget, ebből kettőt Erdélyben (Marosvásárhelyen és Kolozsváron). A kolozsvári rendezvényen 20 felnőtt és 14 gyermek tánccsoport lépett fel. A megnyitón jelen voltak a magyar folklór olyan jeles alakjai, mint Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató és Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus. Kolozsvár alpolgármestere, Boros János és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor mondott beszédet. A műsort a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet Vegyeskara nyitotta meg magyar népdalfeldolgozásokkal, majd számos, ismert és aránylag ismeretlen néptáncegyüttes lépett színpadra. /Sándor Boglárka Ágnes: Jogainkért dallal, tánccal is küzdeni kell. Millenniumi sokadalom - gyér közönséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./2002. július 24.
2000-ben a magyar kormány létrehozta a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatalt, hogy az ünnepségeket koordinálja. Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus kezdeményezésére, a Millenniumi Sokadalmak is bekerültek a Kormánybiztosi Hivatal által támogatott emlékünnepségek közé. A rendezvénysorozat olyan sikeres volt, hogy az évforduló elmúlt, de most is sikerült támogatást szerezni a sokadalmak folytatására. Erdélyben két alkalommal is Kolozsvár és Marosvásárhely volt a rendezvény házigazdája. Ebben az évben Sepsiszentgyörgy és Szamosújvár ad otthont ezeknek. Elsődlegesnek tartják, hogy a szórványban élő magyar hagyományőrző csoportokat mozgassák meg. A sokadalmak tapasztalatcserét is jelentenek a résztvevők számára. Legnagyobb sikernek a gyermekcsoportok örvendenek. Az idei sokadalomnak aug. 2-3. között Szamosújvár, azaz Kérőfürdő ad otthont. /Szabó Csaba: Újra tánc, vásár - sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ 2002. augusztus 17.
Tizedik alkalommal gyűltek össze Válaszúton a mezőségi népzene- és néptánc kedvelői, hogy az egyhetes táborban tánctudományukat gyarapítsák. Idén háromszázötven résztvevő volt. Kallós Zoli bácsi, a tánctáborok lelke szerint sokkal jobb az idei tábor, mint például a tavalyi volt. Olyan előadók jöttek, mint dr. Andrásfalvy Bertalan, magyarországi egyetemi tanár, Pávai István, a marosvásárhelyi Zeneakadémia tanára, Borbély Jolán, a magyar népviselet szakértője, illetve Novák Ferenc, a budapesti Honvéd együttes művelődési igazgatója. A Kallós-kúria néprajzi múzeumában a három szoba zsúfolásig megtelt a magyar népi kultúra szebbnél szebb darabjaival. A külföldi vendégek körében a magyarországiak létszáma a legnagyobb. Őket követik lengyelek, németek, hollandok, svédek. Both Zsuzsa férjével együtt tanítja a válaszúti táncokat. Ők Kolozsváron is tanítanak iskolákban, és egy táncházat működtetnek a Tranzit-házban. Az általuk alapított Ördögtérgye táncegyüttessel a falvakba szoktak kijárni. /Valkai Krisztina: Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul táncolunk és énekelünk. Tízéves a válaszúti népzene- és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2003. július 7.
A lapok szerint mintegy háromszázezren voltak kíváncsiak júl. 5-én az István, a király rockopera erdélyi ősbemutatójára, Csíksomlyón. Ameddig a szem ellátott, hatalmas embertömeg töltötte be a két Somlyó hegy közötti nyerget. Az Ezer Székely Leány elnevezésű rendezvénysorozat utolsó mozzanataként a rockopera az ország minden részéből odavonzotta a magyarokat. Könnyű volt megállapítani, hogy az elszáguldó gépkocsik és buszok közül melyik tart a rendezvényre: a kolozsvári busz hátsó ablakába kitűzött, szentkoronás magyar zászló láttán heves dudálással, integetéssel fejezték ki tetszésüket a Maros, Hargita, Kovászna, Bihar megyei és magyarországi rendszámú járművek utasai. Az eredeti szereposztásból hárman voltak jelen: Vikidál Gyula Koppány szerepében, Istvánt Varga Miklós alakította, az öreg regöst pedig Bródy János. A tömeg együtt énekelte a jól ismert dalokat, bizonyos részeknél kigyúltak a gyertyák, és természetesen rengeteg magyar zászlót is lengetett a szél a domboldalon. István királlyá koronázását tűzijáték kísérte, majd színészek és közönség együtt énekelték a Himnuszt, de ezzel még nem szakadt vége az ünneplésnek. Hatalmas tapsot kaptak a színészek, a szintén jelen lévő szerzők, Szörényi Levente és Bródy János, a rendező-koreográfus Novák Ferenc, valamint a Honvéd táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből összeállított tánccsoport. A legfelemelőbb pillanat a legvégére maradt: Vikidál Gyula és Varga Miklós együtt kezdték énekelni a Székely Himnuszt, ehhez csatlakozott a közönség is. Az előadás végeztével az emberek elfogódottan, s lökdösődés nélkül, egymást segítve ereszkedtek alá a sötét és meredek domboldalról. Nem mindennapi esemény részese lehetett Csíksomlyón félmillió magyar. /Sándor Boglárka Ágnes: "Felkelt a Napunk, István a mi urunk". Húsz év után ősbemutató Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2003. október 14.
Okt. 13-án megkezdődött Sepsiszentgyörgyön a Spectaculum Összművészeti Fesztivál. Okt. 18-ig folklórműsorok, táncszínházi produkciók, népzenekoncertek, táncműhely-beszélgetések és -gyakorlatok, valamint esti folkkocsma és élő zenés táncház házigazdája lesz Sepsiszentgyörgy.A néptánc-koreografálás nagy öregje, Novák Ferenc, a Honvéd Táncszínház művészeti igazgatója nyitotta a fesztivált. A Háromszék zenekarának minielőadása, valamint a sepsiszentgyörgyi Fabatka és a kolozsvári Fűszál együttes koncertje voltak az első előadások./(fekete): Néptáncműhely és színpadi spektákulum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./2003. október 17.
Közönségsikert aratott előadásaival a Honvéd Táncszínház Sepsiszentgyörgyön. A Spectaculum összművészeti fesztiválon a budapesti táncszínház a Szörényi-Bródy szerzőpáros Kőműves Kelemen című rockballadáját, valamint az Országalma és a Forrószegiek című előadást mutatta be. Az Országalma avagy Mátyás király és a cigánylány című előadás Kárpáti Péter azonos című darabja és egy eredeti cigány mese alapján készült. A széki Romeo és Júlia történetét Forrószegiek címen már láthatták a sepsiszentgyörgyiek a Háromszék Táncegyüttes előadásában, ám ezúttal a Novák Ferenc által rendezett-koreografált produkcióban a házigazdák a Honvéd Táncszínház művészeivel közösen léptek fel. Sepsiszentgyörgyön fellép a Budapest Táncegyüttes is. A Spectaculum okt. 18-án gyermekprogramokkal, tánctanítással, majd a gyermek-, illetve felnőtt gálaműsorral zárul. /Farkas Réka: "Honvéd-siker". = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./2003. december 6.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával lépett fel múlt héten a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Szatmáron, Nagykárolyban és Nagyváradon. A Novák Ferenc rendezte Lúdas Matyival kilencszer álltak színpadra több mint háromezer néző előtt (a táncmese eddig 69 előadást ért meg), a Béres László rendezésében előadott Bakkhosz testamentumát két este több mint félszázan látták. Jövő héten a budapesti Millenáris Parkban mutatják be jelenleg próba alatt lévő, Advent a Háromszékkel című műsorukat. /(fekete): Négyezren tapsoltak a Háromszék Táncegyüttesnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./2005. szeptember 13.
A helység kalapácsát mutatja be a Háromszék Táncegyüttes. Az évadnyitó előadás szeptember 13-án lesz Sepsiszentgyörgyön, a magyarországi Novák Ferenc a rendező. A Kossuth-díjas rendező-koreográfus elmondta, ez a harmadik munkája az együttessel, Sepsiszentgyörgyön még a Ludas Matyit állította színpadra, illetve a Forrószegiek című előadást. /Bíró Blanka: Hősköltemény bohóctréfákkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./2005. szeptember 19.
A Romániai Magyar Népitánc Egyesület szervezett az elmúlt héten Sepsiszentgyörgyön munkatalálkozót az erdélyi koreográfusok számára. A hivatásos együttesek képviselőin kívül részt vettek diák és ifjúsági népi táncegyüttesek koreográfusai is. A négy napig tartó képzés délelőttjein a résztvevők filmről vetített táncokat néztek és elemeztek, Novák Ferenc Kossuth-díjas rendező segítségével. /Fekete Réka: A jó koreográfiához sok minden kell (Szakmai gyakorlat Novák Ferenccel) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./2007. május 7.
A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./2008. október 24.
Novák Ferenc, a budapesti Honvéd Együttes koreográfus-rendezője, népszerű nevén „Novák tata” több alkalommal is dolgozott erdélyi néptánc együttesekkel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes nagy sikert aratott több darabjával is, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes is szeretné műsorára tűzni egyik alkotását, a János vitézt. Gyönyörű napokat töltött itt, még az Állami Székely Népi Együttesnél, amely a Magyar Autonóm Tartomány fővárosában, Marosvásárhelyen működött. A ’60-as években ismerte meg egy budapesti ünnepségen Szalman Lórántot, az együttes első igazgatóját, aki 1962-ben hívta meg először Novákot. Nagyszerű embereket ismert meg, nemcsak táncosokat. Novák Ferenc élete első dramatikus művét is itt Marosvásárhelyen csinálta, Kozma Mátyás marosvásárhelyi zeneszerző zenéjére. A Maros Együttes szeretné műsorra tűzni a János vitézt, amelyet otthon a Honvéd Együttes már kétszáznegyvenedik alkalommal adott elő nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyiek is átvették Novák több darabját. Magyarországon a helyzet elkeserítő. Az elmúlt hat év nem kedvezett semmiféle népművészeti ágazatnak. Ha pénzt vettek el, akkor csak a népművészeti ágazatoktól vették el. Soha ilyen durva a népi–urbánus vita nem volt, mint most. Ha valaki olyasmivel foglalkozik, mint Novák Ferenc, arra pillanatok alatt a magyar értelmiség egyik rétege azt mondja, hogy nacionalista. Ez borzasztó dolog. Nemhogy közelednének egymáshoz, de állandó a szakadás. Ha valaki kézbe vesz egy olyan nagy napilapot, mint, mondjuk, a Népszabadság vagy a Népszava az elmúlt hat évben, az utókor számára az derül ki, hogy nincs is Magyarországon néptánc. Egy cikk sem jelenik meg erről. De ha egy kisebb alternatív színház lép fel, arról írnak. Közben állandóan veszik el a pénzt a Honvéd Együttestől is. Olyan művészeti vezetőt tettek oda, aki azt mondja Zsuráfszky Zoltánnak, aki világhírre vitte a most a Honvéd keretében működő Budapest Együttest, hogy nem tesz be a műsorba népzenét, mert a második percnél elalszik tőle. Mire Zsuránszky: neki küldetéstudata van, azért csinálja. „Tojok a küldetéstudatodra” – válaszolta a vezető. Novák Ferenc (1931, Nagyenyed) koreográfus, Kossuth-díjas, érdemes művész. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán végezte. 1954 és 1987 között a Bihari János Táncegyüttes vezetője volt, amely irányításával az amatőr néptáncmozgalom vezető formációja lett. Elvégezte a koreográfus szakot is. 1964 és 1975 között a Honvéd Művészegyüttes tánckarának vezetője volt, 1977 és 1983 között pedig az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője. 1983-tól a Honvéd Művészegyüttes művészeti vezetőjeként átformálta az együttes arculatát. Novákot a nemzeti múlt és sorsproblémák iránti fogékonysága vezetette rendezői munkásságának kibontakozásához. Fontosabb koreográfiái: Várj reám!, Tisza-háti csárdás, Aska és a farkas, Kőműves Kelemen, Ninive, Passió, Magyar Elektra, A helység kalapácsa, Csíksomlyói passió, István, a király, Széki Rómeó és Júlia, Egri csillagok, János vitéz. Hat éve több fiatal színész szerződött el Marosvásárhelyről Budapestre a Honvéd Együtteshez. Akkor azt mondták, Novák csábította el őket. Valójában Marosvásárhely úgy döntött, hogy nem kell neki művész színház, mondta Novák Ferenc. /Antal Erika: Idők néptáncszínpadán. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2009. szeptember 11.
Kőműves Kelemen balladájával kezdte szeptember 10-én az évadot a Maros Művészegyüttes. A Novák Ferenc koreografálta előadásban a táncosok mellett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei is játszanak. Novák Ferenc, népszerű nevén Tata a Vártemplomban beszélt a darabról, az első, 1981-es bemutatóról és az azóta is tartó sikerekről. /A. E. : Rockballadát táncolnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./2010. április 14.
Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója
Az Erdélyi Gyülekezet szeretettel látja Önt és családját a Reménység Szigetén, 2010. április 18-án, vasárnap, hagyományos ünnepén, a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozóján.
P R O G R A M
10.00-11.00 Római katolikus mise: Horváth István székesegyházi kanonok, Gyulafehérvár
11.00-13.00 Visszatalálás a népi kultúra „tiszta forrásához”.
Párbeszéd az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalomról. 1. Rész: A magyarországi táncházról
Megnyitó: Andrásfalvy Bertalan etnográfus, Előadók: Halmos Béla népzenész, Berán István népzenész Felkért hozzászólók: Borbély Jolán etnográfus, Novák Ferenc koreográfus, Tímár Sándor koreográfus, Stoller Antal néptáncos, Sipos Mihály népzenész
13.00-14.00 Táncházi muzsika a szabadtéri színpadon: Téka Együttes, Budai Ilona és Kiss László, Kobzos Kiss Tamás és növendékei
14.00-14.30 Templom és urnatemető terveinek bemutatása
14.30-17.00 A konferencia folytatása. 2. Rész az erdélyi táncházról
Bevezető: Kallós Zoltán népzenekutató Előadók: Pávai István népzenekutató, Könczei Csongor néptáncos További hozászólások
17.00-18.20 Úrvacsorás református istentisztelet (igehirdető: Zalatnay István)
Egész Nap
Óránként harangszó, fohász és énekvers (az Erdélyi Gyülekezet imái) Videofilm a gyülekezet templomának és, urnatemetőjének terveiről Megtekinthető a gyülekezettörténeti kiállítás és kopjafa gyűjtemény
Este Kötetlen baráti beszélgetés, éneklés, muzsikálás
Gyakorlati tudnivalók:
9 órától estig „Erdélyi Gyülekezet” feliratú különbusz jár az Örs vezér tere (a 2-es metró kijáratától jobbra kb. 50 m-re) és a Reménység Szigete között.
erdon.ro2012. szeptember 5.
Továbbképzés a néptáncos szakma jövőjéért
Befejeződött az I. Koreográfus Alkotótábor
Az erdélyi néptánccal foglalkozó szervezeteket tömörítő Romániai Magyar Néptánc Egyesület augusztus 26-a és szeptember 1-je között szervezte meg az I. Koreográfus Alkotótábort. A találkozó helyszíne a bikfalvi (Kovászna megye) Téglás panzió volt, ahol Erdély különböző pontjairól érkezett koreográfusok dolgoztak együtt, hazai és külföldi szakemberek vezetésével. A táborban Novák Ferenc „Tata”, Stoller Antal, Orza Călin, valamint Szalay Zoltán tartott elméleti és gyakorlati előadásokat, emellett esténként videózással egybekötött műelemzésekre is sor került. A résztvevők lelkesen sajátították el a szakmai titkokat, hogy majd hazatérve másoknak is átadhassák a tanultakat. Számukra a szakmai fejlődés minden formája előrelépést, fejlődést jelent.
Az erdélyi néptáncos szakma több olyan együttessel büszkélkedhet, amelyek értékes színpadi alkotásokkal örvendeztetik meg a nagyérdeműt. Ehhez kíván minőségi segítséget nyújtani a tábor révén a Romániai Magyar Néptánc Egyesület.
Romániában a néptáncos szakma még mindig mostohagyermeknek számít a művészetek között. Az a jelentős folklórkincs, amely a hetvenes évek végétől napjainkig gyűjtésre és archiválásra került, jószerével csak az erdélyi néptáncegyüttesek tudástárában található meg, az ország nagy részében nem ismerik ezt az értékes örökséget. Ennek ismeretében örvendetes a tény, hogy – bár még kis mértékben – az állami intézmények által nyújtott támogatások egy része kulturális örökségünk, folklórkincseink megőrzésére van irányítva.
KEREZSI HAJNALKA
Szabadság (Kolozsvár)2013. július 5.
István, a király: egyszeri és megismételhetetlen
Több százezer néző előtt mutatták be 2003. július 5-én az István, a király című rockoperát a csíksomlyói nyeregben. Hetekkel azelőtt megkezdődtek a készülődések, az utolsó tíz napban pedig éjjel is zajló próbáknak is szemtanúi lehettek a helybéliek. Az előadás napján autók hosszú sora kanyargott be Csíkszeredába több irányból, az Erdély minden szegletéből és Magyarországról érkezett nézők a helyiekkel együtt vonultak ki aztán az előadás helyszínére. A tömeg együtt lélegzett, együtt énekelt a színészekkel, a máig emlékezetes eseményt elevenítjük most fel.
A kilencvenes évek előtt Romániában betiltott – hallgatásáért büntetés járt –, ám mégis hallgatott István, a király rockoperát húsz évvel az ősbemutató után, 2003. július 5-én mutatták be Csíksomlyón, először Erdélyben. A jelenlevőknek életre szóló élményben volt részük. „A részletekre nem, de arra emlékszem, hogy nagyon meg voltam hatódva, és olyan szép volt” – mondta el egy, akkor a húszas évei elején járó résztvevő.
Az előadás rendezője és koreográfusa Novák Ferenc (Tata) volt, aki az ősbemutató koreográfiáit is készítette, asszisztensei Orză Călin és Novák Péter. Az eredeti szereposztásból Csíksomlyón Vikidál Gyulát (Koppány szerepében) és Varga Miklóst (István király) láthatta az erdélyi közönség, az öreg regős szerepében az opera szövegkönyvírója, Bródy János lépett színpadra. Sarolt szerepét Kovács Kriszta játszotta, Gizellát a székelyudvarhelyi származású Fazakas Júlia alakította. A táncjelenetekben a Honvéd Táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai, valamint a helyi tánccsoportok fiataljai voltak láthatók.
A szervező Ezer Székely Leány Alapítványt 2002 novemberében keresték meg a magyarországi szervezők, hogy kérjék fel az együttműködésre. A produkció 30 millió forintba került, a fővédnökséget Mádl Dalma, az akkori köztársasági elnök felesége vállalta. „Karácsony körül ültünk össze – Boros Karcsi bácsi elnök, Gergely István tiszteletbeli elnök, Lőrinczi Annamária könyvelő, Süket Levente titkár, Lakatos Imre tag, András Mihály tag, Orbán Károly tag és jómagam –, és eldöntöttük, hogy megszervezzük a fogadásukat. A következő tárgyalás március elején volt, akkorra már kristályosodott, hogy ők mit tudnak csinálni, és mi mit vállalunk. Negyven szereplő jött, technikusokkal együtt nyolcvanan voltak. Az alapítvány szervezte be a statisztákat, 120 személyt. Mi biztosítottuk tíz napon keresztül a szállást, étkeztetést” – emlékezett vissza Székely Antal, az alapítvány alelnöke. „A szponzorokhoz én jártam, olyan is volt, hogy kirakott. Amikor lejárt az egész, következtek a bajok, mert még egy év múlva is tartoztunk a szállásköltségekkel, aztán hála Istennek ki tudtuk fizetni. Sokan segítettek, az is igaz, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács is támogatott.”
A rockopera bemutatásával már korábban próbálkoztak. „Tíz évvel korábban, a kilencvenes években az előkészületi munkálatok már elkezdődtek, a felek elviekben megegyeztek, végül az egyház meggondolta magát, és tiltakozni kezdett ellene. Aztán következtek az egymásra mutogatások. Igazából az volt a félelmük, hogy ha itt bemutatják a rockoperát, akkor a székely népben felforr a vér, és előveszi a bicskát, fejszét. Ennek az ellenkezője bizonyosodott be tíz évre rá, hogy a székely nép tud fegyelmezetten viselkedni, sőt példamutatóan. Lelkileg, szellemileg, érzelmileg feltöltődve jöttek le az emberek” – ezt már Gergely István mondta, az alapítvány tiszteletbeli elnöke. Hozzátette, a templomban, a csíksomlyói plébánián hatalmas volt a felfordulás, mert az egyházi kellékeket elvitték az előadáshoz. Az egyetlen konfliktushelyzet talán az volt, amikor a Tordát alakító Novák Péter „megbérmálkozott fent a hegyen”, azaz – a visszaemlékezések szerint csicsói legényektől – kapott egy pofont, de utána nem volt gond.
A közönség létszámát illetően többféle adat is megjelent utólag, de átlagban 350 ezer nézőről számoltak be a szervezők, az akkori krónikák. „Nagyon nagy élmény volt” – fogalmazott Boros Károly nyugalmazott főesperes. „Nagy készülődés volt, sok mindent hoztak magukkal, de sok mindent itt helyben kellett megoldjunk. Még az utolsó éjszaka is két órakor tárgyaltunk a vezetőséggel. Végül jól sikerült, hála Istennek, óriási élmény volt, rengetegen eljöttek. Két óra alatt értem le autóval a gimnáziumig. A felülvigyázóinknak, a rendőrségnek valaki feltette a kérdést, hogy tudtak volna-e tenni valamit, ha mozdulás lett volna, és mondták, hogy tehetetlenek lettek volna. Valaki belügyes kérdezte az egyik kuratóriumi tagunkat, hogy miért éppen itt Somlyón rendeztük. És ő nagyon talpraesetten, székely mentalitással – a politikát kizárva – azt felelte, hogy itt nagyon jó az akusztika.”
A somlyói egyházközség – Csíksomlyó, Csobotfalva, Csomortán – akkori tánccsoportjából 30-40 fiatal statisztált az előadásban. „Még éjszaka is folytak a próbák. Aztán amikor Tata meglátott, mondta, hogy gyorsan vigyük haza a gyerekeket, hisz 8 éves gyerektől 25 évesig vettek részt. A vízcsapon is István, a király folyt még utána hónapokig. A gyerekek belelkesedtek, a faluból is nagyon sokan segítettek, traktorokkal húzatták ki az autókat, fel kellett szerelni az emelvényeket. Sokáig kitartott ez az élmény. Jó, összefogó ereje volt itt a faluban. A felügyeletben fiatal házasemberek vettek részt, mindenki lelkesedett, a falu apraja-nagyja kivette a részét, mintha kicsit Nagy-Magyarország ide költözött volna” – idézte fel Lakatos Imre táncoktató, az alapítvány tagja. „Már besötétedett, amikor kezdődött a rockopera, és mikor felkapcsolták a fényeket, rendesen megijedtünk, hogy mennyien vannak. De nem csak mi, rendezők, hanem a színészek is. A fiam épp Varga Miklós mellett volt statiszta, és mondta, hogy érződött rajta, hogy lámpalázas lett hirtelen.”
Varga Miklós így emlékszik vissza: „Az egyik legjobb István, a király-előadás részese lehettem ott Csíksomlyón, pedig már voltam részese néhánynak határon innen és határon túl is. Mindközül az a 2003. július 5-ei előadás az, ami a legemlékezetesebb számomra. Nemcsak azért, mert akkor járt Erdélyben először az István, a király, hanem mert az ott lévő ötszázezer ember együtt lélegzett, együtt énekelt a szereplőkkel, és ez egy fantasztikus élmény volt.”
Nosztalgiaest a Tilosban
Az István, a király! rockopera csíksomlyói bemutatója tizedik évfordulója alkalmából a csíkszeredai Tilos Kávéház nosztalgiaestet szervez pénteken 19 órától a kávéházban, ahol előbb levetítik a koncertet, majd kötetlen beszélgetésre kerül sor.
Varga Miklós Csíkszeredában
Szintén a tizedik évforduló alkalmából hívta meg a csíkszeredai 5 Kutya vendéglő Varga Miklóst, akinek előadóestjére vasárnap 19 órától kerül sor. Az est vendége lesz Méry Péter is, a Határtalan dal szerzője.
Péter Beáta
Székelyhon.ro2013. október 8.
Táncírók társasága
Véget ért a IX. Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója
Vasárnap este telt házas közönség jelenlétében ért véget a IX. hivatásos magyar táncegyüttesek találkozója. Az idén Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes szervezésében sorra került vándortalálkozó igen sikeresnek mondható – szép számú publikum előtt mutatta be táncszínházi előadásait a részt vevő öt hazai hivatásos néptáncegyüttes: az Udvarhely Táncműhely, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes valamint a szervező Maros Művészegyüttes.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében, a vasárnap esti gálaműsoron ceremóniamesterként Kilyén Ilka színművésznő üdvözölte a megjelenteket, kezdésképpen pedig elmondta: ma (október 6-án) az aradi tizenhárom vértanúra emlékezünk. – Október a tisztelgés hava: ekkor emlékezünk az aradi vértanúkra, az agyagfalvi gyűlésre, 23-án az '56-os forradalomra. Fáy Ferenc költeményével köszöntöm az október hónapot – mondta Kilyén Ilka, majd a Jeremiás siralmai című verset szavalta el és a színpadra szólította a Maros Művészegyüttes igazgatóját.
– Búcsút mondunk, elköszönünk egymástól mi, táncosok, kollégák – kezdte beszédét Barabási Attila Csaba. – Az első estén azt mondtam, rendezvényünk célja az, hogy találkozó maradjon. A találkozó mindig szép dolgokat jelent. Ezt elértük: találkoztunk, ismerkedtünk, véleményt formáltunk. Ez az a díj, amelynek mindenki nyertese. A lehetőség, hogy az idén itt, jövőre pedig valószínűleg Csíkszeredában találkozzunk. Erre büszkék vagyunk. Mint házigazda, úgy érzem, a kollégák jól érezték magukat. Teljes odaadással próbáltak és a maximumot nyújtották egymásnak és a közönségnek. Köszönöm mindenkinek. Köszönöm a művészegyüttes román tagozatának, hogy mellettünk álltak és köszönöm a zsűri értékelését. Nem volt könnyű dolguk, de becsületes, őszinte munkát végeztek.
Peti András alpolgármester hozzátette: október hatodika szomorú emlék. Ekkor emlékezünk az aradi tizenháromra és Bathyány Lajosra, Magyarország első független miniszterelnökére. És azokra a székely földbirtokosokra is, akik a forradalom bukása után is tovább hittek az eszmében, majd életükkel fizettek érte. Ők hozták a legfőbb áldozatot a magyarságért, a magyar kultúráért. A táncegyüttesek találkozója és a hasonló rendezvények láttán meggyőződésem, hogy Marosvásárhely nemcsak a Székelyföld fővárosa, hanem az Európa kulturális fővárosa címre is méltó.
A Háromszék Táncegyüttes rövid, gyimesi és moldvai táncokból álló műsorát követően Novák Ferenc, a mindenki által csak Tataként ismert Kossuth-díjas rendező- koreográfus lépett a színpadra és adta át a zsűri nevében a találkozó díjait.
– Ez a kilencedik erdélyi találkozó. Néhányan részt vettem már, hol egyszerű nézőként, hol szakértőként, hol zsűritagként. Az eltelt évek alatt nagyon nagy előrelépés tapasztalható az előadások, táncegyüttesek esetében. Az idei rendezvény hallatlanul izgalmas volt. Magyarországon régebben zajlik, Erdélyben frissebb a vita arról, hogy tiszta forrás, avagy tiszta forrásból? Mindkettő nagyon fontos! Óriási szellemi vagyonnal rendelkezünk, és ez a tánc. Nagyon fontos megőrizni és bemutatni. Ugyanakkor a táncszínház is kiemelkedő jelentőséggel bír. Mi, rendező-koreográfusok, avagy táncírók nem maradhatunk ki abból a folyamatból, amit az írók, avagy a filmszakma képvisel – nekünk is el kell mondanunk a véleményünket a világról. De táncszínházat tiszta forrásból kell csinálni. És amikor a táncszínházi előadások mellett bemutatjuk a tiszta forrást, az érintetlen néptáncot, akkor az robbanásszerűen fog előtörni. Az idei találkozó előadásai között színvonalbeli szempontból nincs különbség. Ezeket bármelyik nemzetközi befogadó színház meghívhatja és büszkék lehetnek rá – mondta Novák Ferenc Tata, majd a díjátadó ceremónia következett.
A zsűri az Udvarhely Táncműhelyt a kreatív szcenikai megoldásokért, a Hargita népi együttest a vásári komédia táncszínházi megjelenítéséért, a Maros Művészegyüttest Kányádi Sándor versének egyedi, táncos megjelenítéséért, a Nagyvárad Táncegyüttest a városi életérzések kortárs megjelenítéséért, a Háromszék Táncegyüttest az erdélyi sorskérdések művészi megfogalmazásáért díjazta. Énekesi különdíjat kapott Kásler Magda és Erőss Judit, Brugós Sándort és Kerekes Dalmát a Nagyvárad Táncegyüttes produkciójában nyújtott táncukért díjazták és különdíjjal térhetett haza a Heveder együttes, a Háromszék produkcióját kísérő formáció is. A legjobb férfitáncos díjat ezúttal Tőkés Csaba Zsoltnak, a Háromszék táncosának ítélte a grémium A tékozló fiú című előadásban nyújtott kiemelkedő alakításáért.
A díjátadót követően a Nagyvárad Táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, majd a Maros Művészegyüttes rövid műsorai zárták a gálaestet és a 2006 óta először ismét Marosvásárhelyen szervezett, négynapos, nagyszerű előadásokban gazdag találkozót.
Kaáli Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)2014. január 14.
Szentgyörgyi vendégjátékok Budapesten
Négy előadással és eddigi legsikeresebb produkcióinak fotóiból válogatott kiállítással mutatkozik be a sepsiszentgyörgyi M Studio a budapesti Vendégváró Fesztiválon.
A sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínház lesz a következő vendége a Bethlen Téri Színház Vendégváró Fesztiváljának. A budapesti teátrum a Magyarország határain túli kulturális szervezetekkel együttműködésben második alkalommal rendezi meg az ezúttal négy naposra tervezett eseményt, amely minden alkalommal egy-egy előadóművészeti szervezetnek nyújt bemutatkozási lehetőséget – olvasható az intézmény közleményében.
A minifesztivál előadásokkal, fotókiállítással, közönségtalálkozóval igyekszik megismertetni az érdeklődőkkel a meghívott szentgyörgyi társulatot. A közlemény szerint a Bethlen Téri Színház célja a határain túli magyar művészek által létrehozott értékek Magyarországon történő bemutatása és annak terjesztése, megőrzése.
A 2005-ben megalakult, Uray Péter művészeti vezetésével működő M Studio Kolozsváron végzett fiatal színészekből és táncosokból áll, akik a mozgás- és táncszínház meghonosítására és megszerettetésére, formateremtő előadások készítésére vállalkoztak. A sepsiszentgyörgyi társulat a francia Yves Marc rendezte Esetlenségünk krónikája című előadás magyarországi bemutatójával kezdi a budapesti vendégszereplést jövő csütörtökön, január 23-án.
A klasszikus színészi kifejezést és a „kortárs pantomimet" ötvöző produkciót tavaly szeptember 27-én mutatták be Sepsiszentgyörgyön. Yves Marc első romániai rendezésében az M Stúdió művészei mellett a szintén sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színház három művésze is szerepel.
Az Esetlenségünk krónikája után január 24-én, 25-én és 26-án a szentgyörgyiek előadnak három korábbi előadást is a budapesti közönségnek: a Veres Nagy Attila rendezésében bemutatott Kecsevecsét, a Fehér Ferenc által színre vitt Kampfot és a társulatvezető, Uray Péter rendezte A behajtót.
A fesztiválhoz kapcsolódva január 23-án egy, az M Studio eddigi kilenc évadának kiemelkedő előadásainak fotóiból válogatott kiállítást is megnyitnak. A kiállításra kerülő képeket Henning János, Barabás Zsolt, Musát Arnold és Rancz András fotóművészek készítették. A fesztivál fővédnöke Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus-rendező.