udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Névmutató:
Rákosi Jenõ
2011. június 13.
Szalacs újabb nevezetessége: tájházat avattak
Bihar megye - A szalacsi Kisburga utca 400. szám alatt szombat óta egy XIX. századi zsellérporta várja a népi kultúra iránt érdeklõdõket. A tájház avatóját sok érdeklõdõ és szakértõ részvételével tartották meg.
A szalacsi tájház létrehozásának elõzményeirõl, az ott zajlott munkákról nemrégiben részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Az elmúlt szombaton, a település központjában tartott cserkészavató ünnepség után, a cserkészek zászlós vezetésével vonultak az érdeklõdõk a nap második ünnepi eseményének szÃnhelyére, a tájház megnyitójára. A kis parasztporta udvarát benépesÃtõket Orosz Erzsébet tanárnõ, az esemény moderátora köszöntötte, ismertetve, hogy az Ã?rmelléki Turisztikai Társaság 2005-ben kezdte el a tájház rendbetételét (ez gyakorlatilag dr. Kéri Gáspár székelyhÃdi fogorvos anyagi áldozatát, és munkáját jelenti - a szerz.megj.), amihez a Megyei Tanács járult hozzá. Mint elhangzott - és ezt a továbbiakban többen is felemlÃtették - mások mellett a legtöbb köszönet a létrehozó feleségét, dr. Kéri Ildikót illeti, aki nem csak helyettesÃtette férjét munkahelyén, de mindenben támogatta is.
�jabb nevezetesség
A méltatók sorát Porsztner Sarolta polgármester nyitotta, aki még egy 1970-es évekbeli álom megvalósulásának mondta a tájház létrejöttét. Dr. Bereczki Ibolya, a magyarországi Tájház Szövetség elnöke a szõlõ- és borkultúra, és a négylyukú hÃd után Szalacs legújabb nevezetességének mondta a tájházat. Dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora úgy vélte, a legszerencsésebb, ha népi kultúránk értékeit saját helyükön tudjuk megõrizni, és nem skanzen-szerûen gyûjtjük egybe. Dr. Kéri Gáspárnak azt kÃvánta, évek múltán is annyi támogatója legyen, mint manapság, és megÃgérte: kollégáival, tanÃtványaival néprajzi gyûjtésbe kezdenek az Ã?rmelléken.
Kulturális aranybánya
Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei közgyûlés szakbizottsági elnöke, Derecske alpolgármestere szerint nagy, egyelõre kihasználatlan turisztikai potenciál lakozik Szalacsban, a tájház léte pedig akkor érheti el célját, ha azt a helyiek magukénak érzik. Szabó Ã?dön, az RMDSZ megyei ügyvezetõ elnöke példának állÃtotta dr. Kéri Gáspárt: nem másokra várt, hanem maga látott neki terve megvalósÃtásának. Szerinte az Ã?rmellék népi kultúrája egy olyan aranybánya mely akár gazdasági fellendülést is rejthet. Tanácsolta a régió nevelõinek, pedagógusainak: használják ki a tájházak létét, mutassák meg tanÃtványaiknak. Birinyi József, a Magyarországi Hungaricum Társaság elnöke a szalacsi székes mesterség méltatása kapcsán kijelentette: a helyi értékek - akár határon túl is - az egyetemes nemezeti értéktár részei.
Népdalok, citerazene
A tájházra Duma Ferenc római katolikus, illetve Szabó Zsolt református lelkész, továbbá Rákosi Jenõ, az Ã?rmelléki Református Egyházmegye esperese kért áldást, Gyenge János citerázott, Pintér Vivien és Kertész Viola népdalokat énekelt, de az Ã?rökzöld Asszonykórus is elénekelte stÃlszerûen, hogy Ã?desanyám nádfedeles háza. A kórus tagjai a házban is tüsténkedtek, hiszen az esemény ideje alatt füstölt a szabadkémény, a tûzhelyen készült a lapótya (krumplis béles). A cserkészek tartotta román és magyar nemzeti szÃnû avatószalagokat dr. Kéri Gáspár, dr. Bereczki Ibolya, dr. Pozsony Ferenc, illetve Porsztner Sarolta és Szabó Ã?dön vágták át. A vendégeket és meghÃvottakat az avató után terÃtett asztal várta a kertben, de természetesen a tájházban is folyamatosan lehetett nézelõdni.
erdon.ro
lapozás: 1-1