udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
1
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-1
NĂŠvmutatĂł:
RhĂŠdey JuliĂĄnna
2005. ĂĄprilis 13.
ĂrsemlyĂŠnnek kĂŠt jeles szĂźlĂśttĂŠt tartja szĂĄmon az emlĂŠkezet: Kazinczy Ferencet ĂŠs FrĂĄter LĂłrĂĄnd /1872â1930/ magyarnĂłta-szerzĹt. A gyorsvonat egyszer ĂĄllott meg ĂrsemlyĂŠnben, amikor FrĂĄter LĂłrĂĄnd temetĂŠse volt, ĂŠs a nĂłtĂĄskapitĂĄnytĂłl elbĂşcsĂşzni szĂĄllĂtotta a nĂłtaszeretĹk szĂĄzait az ĂrmellĂŠkre. Kazinczynak az ĂrsemlyĂŠn kĂśzpontjĂĄban ĂĄllĂł bronz mellszobrĂĄhoz kĂźlfĂśldi fellĂŠpĂŠsein, hegedĹąvel kezĂŠben gyĹąjtĂśtte Ăśssze a pĂŠnzt FrĂĄter LĂłrĂĄnd. ĂrsemlyĂŠnben 1994-ben nyĂlt meg a Kazinczy-kiĂĄllĂtĂĄs: az irodalmi munkĂĄssĂĄgot ĂŠs a semlyĂŠni csalĂĄdot bemutatĂł emlĂŠkszoba. A gyĹąjtemĂŠnyt Nagy Katalin magyartanĂĄr gondozza. A mĂĄsik a FrĂĄter LĂłrĂĄnd-emlĂŠkszoba. Ott Ĺrzik nĂŠhai Antall JĂłzsef tĂśrtĂŠnĂŠsz-miniszterelnĂśk cikkĂŠt, melyben levezette a FrĂĄter csalĂĄd rokonsĂĄgĂĄt a brit uralkodĂłi hĂĄzzal RhĂŠdey Klaudia grĂłfnĹ rĂŠvĂŠn. FrĂĄter LĂłrĂĄnd ĂŠdesanyja, RhĂŠdey JuliĂĄnna 9 gyermeknek adott ĂŠletet, kĂśzĂźlĂźk ketten BĂŠla ĂŠs LĂłrĂĄnd jutottak hĂrnĂŠvre. FrĂĄter BĂŠla politikus, LĂłrĂĄnd katona lett, de zenei tehetsĂŠge a muzsikĂĄlĂĄs felĂŠ vitte. A kĂŠt testvĂŠr szĂvesen koncertezett egyĂźtt is. /Lakatos Balla TĂźnde: A gyorsvonat egyszer megĂĄllt ĂrsemlyĂŠnben. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 13./
lapozĂĄs: 1-1