udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
31
találat
lapozás: 1-30 | 31-31
Névmutató:
Salamon László
1995. január 22.
A határon túli magyar katolikusok lelki gondozásának segítését és magyarságtudatuk megőrzésének támogatását tűzte ki célul a jan. 22-én Budapesten megalakult Szent László Társulat. Az alakuló közgyűlésen Salamon Lászlót választották elnöknek, a két társelnök Hölvényi György és Rácz Imre. Szoros testvérkapcsolati rendszert szándékoznak kialakítani a határon túli és a magyarországi plébániák között. /Új Magyarország, jan. 24., Magyar Nemzet, jan. 26./1995. október 10.
Salamon László, az Országgyűlés alelnöke fogadta a román szenátus egészségügyi, környezetvédelmi és sport bizottságának küldöttségét, amelyet Ion Carciumaru szenátor vezetett. Salamon fontosnak ítélte a két ország közötti vitás kérdés korrekt rendezését, beleértve a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1999. május 8.
Máj. 5-én ismeretlen tettesek több hétvégi faházat törtek fel és forgattak fel alaposan Gyergyószentmiklóson, köztük György Sándor parlamenti irodavezető és Salamon László, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének titkára faházait. Bizonyos jelek, mint a lefordított kereszt és fenyegető feliratok a falakon, arra utalnak, hogy a vandál rongálást sátánisták hajtották végre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./1999. október 21.
Gyergyószentmiklóson a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi szervezete okt. 23-án, megemlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc 43. évfordulójáról. Beszédet mond Salamon László volt 56-os politikai fogoly és Hajdó István főesperes. /Az 1956-os forradalom emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./1999. október 23.
Gyergyószentmiklóson okt. 23-án emlékeztek az 1956-os forradalom 43. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta, a templomból a jelenlévők a temetőbe, a Politikai Áldozatok Emlékművéhez vonultak, ahol elsőként a közelmúltban 56-os vitézzé avatott Salamon László emlékezett a forradalomra. Dézsi Zoltán prefektus beszédében kitért arra, hogy a mai nemzedéknek jobban kellene ismernie történelmét. - A gyergyószentmiklósi Salamon Lászlót október 2-án Vitézzé avatták Budapesten. A magyarországi Vitézi Rend elismert tagszervezete a nemzetközi lovagrendek társaságának. Tagjai lehetnek, akik az I. és II. világháborúban, valamint az 1919-es Kommün leverésében kiemelkedő haditettet hajtottak végre. 1956 után a rend úgy döntött, hogy a forradalom vitéz harcosait is fölveszi tagjai közé. Október 2-án 60 volt 56-os harcost avatott Vitézzé Holl Ferenc főkapitány Budapesten, s a hatvan vitézből egyetlen egy erdélyi, Salamon László, aki részt vett a Bem téri, és a többi utcai tömegtüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításában, s aki tetteiért később Romániában nehéz börtönéveket viselt el. Nem ez az első kitüntetése. Részesült már a Magyar Köztársaság, a Volt Politikai Folyok Szövetsége, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és Pongrácz Gergely 56-os corvinközi parancsnok személyes kitüntetésében, és magáénak tudja az Angol Egyesült Királyság Bradford-i 56-os Politikai Szervezetének érdemkeresztjét is. /Gál Éva Emese: 1956 emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2000. október 23.
Okt. 22-én Budapest V. kerületének küldöttsége átadta Gyergyószentmiklós magyarságának a millenniumi zászlót. Hajdó István főesperes emlékeztette a közösség vezetésére vállalkozókat az elődök példájára - kezdve Dózsa Györgytől az 1956-os forradalomig -, akiket nem kicsinyes érdekek vezettek, hanem azok felemelkedése, akikből vétettek. Jelen volt Kontesveller József prefektus és Dézsi Zoltán, a megyei tanács alelnöke is. A templomi ünnepség után mintegy 3500 ember indult a tekerőpataki fúvósok zenéjére a városi temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatainak állított emlékműnél tisztelegjenek az 1956-os forradalom áldozatainak emléke előtt. /Bajna György: Millenniumi zászlóátvétel és 1956-os megemlékezés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A templomból lovashuszáros, fúvószenekaros körmenetben indult a tömeg a temetőbe, ahol a diktatúra áldozatainak emlékműve előtt az 1956-os forradalomra emlékeztek. Az ünnepi beszédek közül kiemelendő Salamon László volt 56-os elítélt a forradalom jelentőségét számadatokkal és kihatásaiban is értékelő szónoklata és a zászlót hozó-átadó Erdős László honvédezredes beszéde, amelyben történelmi tragédiáink nagyhatalmi háttereit is ecsetelve szólított a megmaradásra. /Gál Éva Emese: Millennium és forradalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2000. november 3.
A volt politikai foglyok gyergyószentmiklósi irodájában Salamon László titkár a kommunizmus üldözötteit és áldozatait érintő újabb sürgősségi kormányrendeletről tájékoztatott. Eszerint 2000. okt. 1-től az egykor meghurcoltak havi 300 000 lej adómentes juttatásban részesülnek minden börtönben, lágerben, kilakoltatásban, külföldi rabságban töltött esztendő után, amit az 1945. március 6-án meggyökerezett kommunista diktatúra intézkedései következtében kellett elszenvedniük. /Bajna György: Újabb juttatás meghurcoltaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./2001. november 2.
Az 1956-os forradalom budapesti eseményeinek gyergyószentmiklósi résztvevője, az 1999-ben az 56-os Lovagrend Vitézévé avatott Salamon László, aki 1956 után börtönbüntetést szenvedett, idén október 13-án újabb kitüntetést vett át az 56-os Vitézi Lovagrendtől: a Nagykeresztet Csillaggal, ami Erdély főkapitányává avatja. A kitüntetést a lipótvárosi római katolikus templomban vette át az országos főkapitánytól azon az ünnepségen, amely újabb 28 erdélyi 56-os meghurcoltat avatott az 56-os Vitézi Lovagrend Vitézévé. Salamon László tudomása szerint eddig ő az egyetlen kitüntetett Erdélyből a Nagykereszt Csillaggal, és a vele járó törzskapitányi címmel, amelyekkel együtt felhatalmazást kapott a lovagrendtől, hogy vitézzé avassa Németh Zsoltot Székelyudvarhelyről, Kacsó Tibort Mezőfeléről, Lakatos Pált Alsórákosról, Bordás Attilát Székelyudvarehelyről és Lőrincz Károlyt Vargyasról. A kitüntetésnek kizárólag erkölcsi értéke van, anyagi adomány nem társul hozzá, tájékoztatott Salamon László, aki a forradalom október 21-én tartott gyergyószentmiklósi megemlékezésén megvonta a magyar szabadságharc eseményeinek mérlegét. A megemlékezés után a gyergyószentmiklósi temetőben, az 56-os áldozatok emlékművénél Páll Árpád polgármester, Dézsi Zoltán alprefektus, Pest megyei önkormányzat alpolgármestere és a történelmi egyházak képviselői is méltatták a forradalom üzenetét. /(gál): Salamon László, Erdély főkapitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2002. január 14.
Jan. 14-én ötvenhatos bajtársakat ütöttek lovaggá Sepsiszentgyörgyön. Az ünnepi eseményen jelen voltak az Erdélyi Ötvenhatos Bajtársi Társaság, valamint a lovagrend elöljárói, tagjai és hozzátartozók. Ilyen esemény eddig sem Sepsiszentgyörgyön, sem Háromszéken nem volt. A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetségének, valamint az Erdélyi Ötvenhatosok Bajtársi Társaságának vezetői, jelenlétében Salamon László, az '56-os Vitézi Lovagrend törzskapitánya felolvasta az erdélyi bajtársak befogadásáról szóló határozatot. A lovagrend 2001 októberében avatott tagjai közé erdélyieket, a most ünnepeltek akkor egészségi okok miatt nem utazhattak Budapestre. A most lovaggá ütött két bajtársat annak idején az úgynevezett Szoboszlay-perben ítélték súlyos szabadságvesztésre: Lőrincz Károly Sándor 25 éves börtönbüntetéséből hetet, Farkas Pál a rá kirótt nyolc évből ötöt töltött román börtönökben. Az ünnep után a kommunizmus idején politikai okokból meghurcoltak emlékére a központi parkban álló kopjafához vonultak, ahol az elhunyt sorstársakra emlékeztek. /(benkő): Lovagavatás Szentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./2002. február 20.
Az Erdélyi ’56-osok Bajtársi Társaságát a magyarországi kedvezménytörvény ürügyén elszabadult nemzetellenes indulatok, torzítások, hazugságok nem hagyhatják közömbösen. Most, amikor az anyaország és az egész nemzettest érdekében akarja összegyűjteni az idegen sorsra ítélt nemzettársakat, a jelenlegi magyarországi ellenzék az anyaország kevésbé tájékozott polgárait alattomos módon e törekvés ellen hangolja. De hiába teszi! Azok, akiket az évszázadok sújtó balsorsa egy táborba tömörített, együtt maradnak most is, és kéz a kézben talán elkerüljük, hogy egy nép a Kárpát-medencéből eltűnjön a történelem temetőjében. A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége nevében Török József, Puskás Attila, Bara Lajos, Páll László, Salamon László, Nagy Benedek. Az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság nevében Józsa Árpád Csaba elnök /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./ 2002. október 21.
Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, vasárnap emlékeztek a Kommunizmus Áldozatai-emlékmű előtt - a városi köztemetőben -az 1956-os forradalomra. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), az RMDSZ-szervezet, a polgármesteri hivatal, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet helyezte el a megemlékezés virágait, majd dr. Garda Dezső képviselő, Pál Árpád polgármester, Rokaly József, a városi RMDSZ-elnöke, Salamon László, a VPFSZ titkára, végül Hajdó István főesperes-plébános felidézte a forradalmat. A meggyilkolt pesti srác, Mansfeld Péter arcképével felvonuló templomnyi nép ünnepi szentmise után tartotta a temetői megemlékezést, melyen az akkor meghurcolt Gálné Esztegár Ildikó - nyugalmazott tanárnő - Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el. /Bajna György: 1956-os megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./2002. október 23.
Az 1956-os magyar forradalomra emlékeztek okt. 20-án a Volt Politikai Foglyok Szövetsége rendezésében Gyergyószentmiklóson: a vasárnapi nagymisét követően a tömeg a temetőbe, a kommunista diktatúra áldozatainak emlékművéhez vonult, ahol a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és más szervezetek koszorúztak. Dr. Garda Dezső képviselő beszédében kitért a veszteségekre: a forradalom 2502 halottja mellett a legtehetségesebb emberek ezrei hagyták el Magyarországot 56-ot követően, Romániában pedig a "magyar veszély" okot adott a jogok megcsorbítására: a csángómagyar iskolák bezárására, az önálló magyar Bolyai Tudományegyetem felszámolására. Romániában 50 ezer elítéltje volt a forradalomnak. Megemlékezett az öngyilkos Szabédi Lászlóról, Csendes Zoltánról s a diktatúra későbbi áldozatairól, kétes haláleseteiről is. A volt 1956-os elítélt, Salamon László beszédében kiemelte, hogy a kommunista diktatúrán 1956-ban ütött seb soha nem gyógyult be, és következménye volt a rendszerváltás. Hajdó István főesperes emlékezett meg a kivégzett miniszterekről, mint Batthyány Lajos és Bárdossy, majd az 1958. június 16-án kivégezett Nagy Imre miniszterelnökről, akik haláluk pillanatában sem voltak némák. /Gál Éva Emese: 1956-os megemlékezés Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ 2003. január 11.
Kovács Nemere nyugdíjas tanárként mondta el véleményét a megváltozott a középiskolai magyar tanrendről. A diákok véletlenül tudhatják csak meg, hogy a magyar irodalomban volt egy Janus Pannonius, egy Eötvös Károly, egy Móra Ferenc, esetleg egy Sík Sándor vagy Nemes Nagy Ágnes. Tizenkettedikben az erdélyi magyar irodalmat kellene tanítani. Hamarabb született erdélyi magyar irodalomtörténeti értékelés románul, mint magyarul, egyelőre tehát erdélyi irodalomtörténet kellene. Az erdélyi magyar irodalom - regionális jelentkezésként - Szabó Dezsőékkel kezdődik. Aztán van utódállami, romániai magyar irodalom. Nem esik szó Nyírő Józsefről, Ligeti Györgyről, alig esik szó Kemény Jánosról, Bánffy Miklósról, a Romániában halálraítélt Wass Albertről, Reményi Sándorról, P. Gulácsy Irénről, másokról, a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Fiatalok vagy más lapok és folyóiratok íróiról. Kós Károly életművét még mindig a Budai Nagy Antal históriája szemlélteti, viszont a Varjú nemzetség csak csonkán jelent meg , Tamási Áron-összkiadás sincs. Viszont életmű-kötet tiszteleg Gaál Gábor, Szilágyi András, Korvin Sándor, Brassai Viktor, Salamon László, Hajdu Zoltán stb. előtt. Nincs itt valami aránytalanság? /Sz. Cs.: Akinek inge, vegye magára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2003. október 18.
Húsz éve halt meg Salamon László. 1891-ben született Nagyváradon. Mint latin-magyar szakos tanár kezdte újságírói pályafutását a Nagyváradi Napló szerkesztőségében, Emőd Tamás mellett. Második kötetét Tóth Árpád méltatta meleg hangú szavakkal. A Gestapo foglya volt, majd a kauferingi lágerbe hurcolták. A Kolozsvárra hazatérő Salamon László évtizedeken át főleg színi- és irodalomkritikával foglalkozott, egészen 1983-ban bekövetkezett haláláig. Rettenetes Adolf című tragikomikus eposzát a magyar irodalom első, 1933-ban közzétett dokumentumaként olvashatjuk ma is Hitler uralomra jutásáról. Az évforduló kapcsán jelenteti meg a Yoyo Only Kiadó /Kolozsvár/ újra Rettenetes Adolf című munkáját. /Húsz éve halt meg Salamon László. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2004. április 19.
Ápr. 17-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Baráti Társaság székhelyén bemutatták Salamon László Rettenetes Adolf /Yoyo Only Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ című kötetét. A könyv a szerző halálának huszadik, Hitler uralomra jutásának pedig a hetvenedik évfordulójára jelent meg. Salamon László lágerbe került, de túlélte ezt a megpróbáltatást, és utána többek között a kolozsvári Szabadság napilap elődjénél, az Igazságnál dolgozott szerkesztőként. /Ö. I. B.: Emlékezés egy sötét korszakra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2004. április 28.
Páskándiné Sebők Anna szerkesztő, Páskándi Géza író özvegye a Duna Televízió csapatával járja Erdélyt, volt politikai foglyokat keres föl az 1956–65-ös időszakból. A napokban meglátogatta Gyergyószárhegyen Ferencz Ervin atyát, a Szoboszlay-per volt elítéltjét, Gyergyószentmiklóson pedig Salamon László volt 56-os elítéltet, majd Csíkszereda felé vette útját. Páskándiné Sebők Anna rámutatott, nemcsak a fiatalok, de az idősek sem ismerik azt az eseménysorozatot, amely 1956 és 65 között végbement Erdélyben, a borzalmas meghurcoltatásokat és az egymást követő pereket. Több mint négy és fél éve kutatja az erdélyi 56-os eseményeket, és azt kellett tapasztalnia, hogy az embereknek az egészről fogalmuk sincs. Mostani munkájukkal tizennyolc pert dolgoznak fel, körülbelül négy és fél, ötórás film lesz, amely feldolgozza az 56 utáni temesvári pert, a Szoboszlay-féle pert, az érmihályfalvi pert, a váradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének perét, a kolozsvári képzőművészekét, a Bolyai 1-es, 2-es és 3-as pert, mert itt három per következett egymás után 56 őszétől 58 végéig, a ferencrendi szerzetesek és Csiha Kálmán perét, a teológusok perét, a Küküllő menti röpcédulásokét, a Fekete Kéz, valamint a csíkszeredai tanárok és diákok perét, azon 56-os elítéltek pereit, akik a forradalom idején Magyarországon küzdöttek, majd itt ítélték el őket és a 65-ös „államellenes ügy" perét. Ezek a perek 11–12 ezer embert érintenek, és eddig nem készült róluk komoly felmérés, s nem tudják az összes elítélt számát sem. Megkérdezhető, mit csinálnak a fiatal történészek? Most dolgozó csapatukban az operatőr Sára Balázs, a hang Alföldi Jenő, a gyártásvezető Sarudi Gábor. Az egyik fő támogató a Duna Televízió. A filmben sok lesz a dokumentum, eddig ismeretlen dokumentumok is, mint a Szoboszlay-perben kimondott halálos ítéletek, a kivégzések jegyzőkönyvei, tehát olyan dokumentumok, amelyek eddig nem jelentek meg. /Gál Éva Emese: Filmszalag örökíti meg az emlékezetnek. Meghurcoltatások, perek Erdélyben 1956–65 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2005. október 22.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 49. évfordulóján Romániában is több helyszínen tartanak emlékünnepséget. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a Németh Géza Egyesület megemlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget tart október 23-án. Székelyudvarhelyen a Ferenc-rendi templom melletti volt politikai foglyok emlékművénél koszorúznak, délután bemutatják Buzás László A szekuritáté karmai közt című könyvét. Gyergyószentmiklóson a kommunizmus áldozatai emlékmű előtt beszédet mond a szervező Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szervezete nevében az 1956-os vitézi rend erdélyi kapitánya, Salamon László, továbbá dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő és Pap József polgármester. /Ötvenhatos megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./2005. október 24.
Október 23-án Csíkszeredában az 56-osok emlékére állított kopjafánál emlékeztek a forradalomra. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez hozzájárultak az újtusnádi fúvósok is. Székelyudvarhelyen a ferences templom mellett lévő politikai foglyok emlékművénél emlékeztek az 1956-os forradalom áldozataira. A polgármesteri hivatal, a Rákóczi Szövetség, valamint a Volt Politikai Foglyok Szövetségének képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Gyergyószentmiklóson a temetőben, a kommunizmus áldozatai emlékére felállított emlékműnél dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő 1956 romániai áldozatainak hiábavalóságáról is szólt, Pap József polgármester a forradalom üzenetét ecsetelte. Salamon László ötvenhatos elítélt emlékeztetett a forradalom eltulajdonítóinak mesterkedéseire. Szólt az akasztófák alatt nagykorúsított áldozatokról, az elhallgatott hősökről, a több mint 20 000 elítélt meghurcoltatásáról, a 400-nál több halálraítélt mártíromságáról. /Méltó megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./2005. október 25.
Október 23-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke mondott beszédet. A negyven éves tiltás megtette hatását: a mai generáció tudatába nem sikerült úgy bevinni 56 tragédiáját, hogy büszkék legyenek az akkori forradalmi eseményekre. Bakos Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának alelnöke is köszöntötte a jelen levő 56-os veteránokat. Nemcsak megemlékezés ez a rendezvény, hanem a még köztünk élő 56-os nemzedék iránti tiszteletadás ünnepe is, hangsúlyozta. Papszász Anna, aki az 56-os forradalom szemtanúja volt Budapesten, mondta el benyomásait, majd Kelemen Kálmán, az erdélyi megtorlások egyik áldozata beszélt a börtönben történtekről. A megemlékezésen emléklapot vehetett át a bebörtönzöttek közül Bartis Ferenc, dr. Bustya Dezső, dr. Csiha Kálmán, Gál Tibor, Gráma János, Kelemen Kálmán, Kelemen László, Lukács Gergely, Molnár Mihály, Nagy Lakatos János, Nagy Géza, Nagy János, Schuller Jenő, Szántó János, Tatárné Péterfi Irén, Varga László, Veres Sándor, Veres Zoltán, Pál László, Sándor Balázs, Török Mihály, Kovács Gyula, Patakfalvi János, Salamon László, Bara Lajos, Orbán Péter és Török József. /(antalfi): Az 1956-os forradalomra emlékeztek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./2006. szeptember 26.
A mérvadó, azaz jelentős szavazói bázissal rendelkező román politikai erők között egy sincs, amely természetesnek tartaná a kisebbségek önrendelkezésre való törekvését. A „többségi” állam az önként megalkuvó, alárendelt kisebbségeket nézi jó szemmel. A lojalitást pedig anélkül várja el, hogy erre voltaképp jogalapja lenne. Mindenképpen szükség van kisebbségi törvényre. /Salamon László Sándor: Ki jár rosszul? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./