udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
21
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-21
NĂŠvmutatĂł:
SzabĂł DĂĄniel
1996. augusztus 2.
A Magyar ReformĂĄtusok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge tisztĂşjĂtĂł kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt vĂĄlasztottĂĄk a szervezet elnĂśkĂŠvĂŠ, alelnĂśkĂśk lettek: ErdĂŠlyi GĂŠza, FelvidĂŠk Ăşjonnan vĂĄlasztott pĂźspĂśke, MĂĄrkus MihĂĄly dunĂĄntĂşli pĂźspĂśk, SzabĂł DĂĄniel tiszĂĄninneni fĹgondnok ĂŠs VitĂŠz Ferenc, az amerikai Krisztus EgyesĂźlt EgyhĂĄza KĂĄlvin egyhĂĄzkerĂźletĂŠnek pĂźspĂśke, a szervezet Ăşj fĹtitkĂĄra BodnĂĄr Ăkos, a TiszĂĄntĂşli EgyhĂĄzkerĂźlet fĹgondnoka. /Magyar Nemzet, aug. 2./ 1996. augusztus 2.
A Magyar ReformĂĄtusok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge tisztĂşjĂtĂł kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt vĂĄlasztottĂĄk a szervezet elnĂśkĂŠvĂŠ, alelnĂśkĂśk lettek: ErdĂŠlyi GĂŠza, FelvidĂŠk Ăşjonnan vĂĄlasztott pĂźspĂśke, MĂĄrkus MihĂĄly dunĂĄntĂşli pĂźspĂśk, SzabĂł DĂĄniel tiszĂĄninneni fĹgondnok ĂŠs VitĂŠz Ferenc, az amerikai Krisztus EgyesĂźlt EgyhĂĄza KĂĄlvin egyhĂĄzkerĂźletĂŠnek pĂźspĂśke, a szervezet Ăşj fĹtitkĂĄra BodnĂĄr Ăkos, a TiszĂĄntĂşli EgyhĂĄzkerĂźlet fĹgondnoka. /Magyar Nemzet, aug. 2./ 1999. augusztus 15.
Aug. 15-ĂŠn OttomĂĄnyban felavattĂĄk a telepĂźlĂŠs I. ĂŠs II. vilĂĄghĂĄborĂşs hĹsi halottainak ĂĄllĂtott emlĂŠkmĹąvet. SzabĂł DĂĄniel helybeli reformĂĄtus lelkipĂĄsztor hirdetett igĂŠt. DukrĂŠt GĂŠza, az EKE Bihar megyei elnĂśke az OttomĂĄnyban most folyĂł honismereti tĂĄbor rĂŠsztvevĹinek nevĂŠben megkĂśszĂśnte a helybeliek tĂĄmogatĂĄsĂĄt. EzutĂĄn megkoszorĂşztĂĄk a templomkertben a kĂśzsĂŠg kĂŠt nagy szĂźlĂśttĂŠnek, SzentjĂłbi SzabĂł LĂĄszlĂł jakobinus kĂśltĹnek ĂŠs SzentmihĂĄlyinĂŠ SzabĂł MĂĄria ĂrĂłnak az emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄt. /PĂŠter I. ZoltĂĄn: EmlĂŠkoszlopot avattak OttomĂĄnyban. = Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), aug. 16./2001. november 20.
A KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet Ăşj ezredĂŠvi kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn /nov. 16-17/, NagyvĂĄradon foglalkoztak a stĂĄtustĂśrvĂŠny kĂśzelgĹ alkalmazĂĄsĂĄval "JĂł kezekben van a stĂĄtustĂśrvĂŠny" - hangoztatta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk a tĂśrtĂŠnelmi magyar egyhĂĄzak, az RMDSZ s a civil szervezetek kĂśzti, november 7-i kolozsvĂĄri hĂĄrmas-egyeztetĂŠssel kapcsolatban. Nagyon sok aprĂł telepĂźlĂŠsen, ahol az RMDSZ-nek nincs szervezete, az egyhĂĄz az egyedĂźli megoldĂĄs a tĂśrvĂŠny alkalmazĂĄsĂĄra. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk felolvasta az egyhĂĄzkerĂźlet stĂĄtustĂśrvĂŠnnyel, illetve az EurĂłpai BizottsĂĄg RomĂĄniĂĄrĂłl szĂłlĂł jelentĂŠsĂŠvel kapcsolatos ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsĂĄt, amelyet a kĂśzgyĹąlĂŠs egyhangĂşlag elfogadott. A pĂźspĂśk javasolta, hogy Sulyok IstvĂĄn ReformĂĄtus KĂśzpontnak kereszteljĂŠk az egyhĂĄzkerĂźleti szĂŠkhĂĄzat, a Partiumi KeresztyĂŠn Egyetemet, az Arany JĂĄnos KollĂŠgiumot ĂŠs a VĂĄrad-ĂjvĂĄrosi ReformĂĄtus templomot, illetve a parĂłkiĂĄt magĂĄba foglalĂł ĂŠpĂźletegyĂźttest. - KĂśzgyĹąlĂŠsi hatĂĄrozatban tiltakoztak az egyhĂĄzi javak, ingĂłsĂĄgok, kegyszerek, levĂŠltĂĄri dokumentumok ĂĄllami ĂśsszeĂrĂĄsa ellen. KiosztottĂĄk a Pro Partium, Pro Ecclesia ĂŠs Pro Ecclesia Militans dĂjakat is. MĂĄsnap, a hagyomĂĄnyokhoz hĂven, felszenteltĂŠk a frissen vĂŠgzett lelkĂŠszeket. /(Balla TĂźnde): EzredĂŠvi kĂśzgyĹąlĂŠs KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠken. JĂł kezekben a stĂĄtustĂśrvĂŠny. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 20./ Ăjabb ĂĄllamosĂtĂĄsi kĂsĂŠrlettĹl tart a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet - hangzott el a kĂśzgyĹąlĂŠsen. A szaktĂĄrca tĂśbb Ăzben is sĂźrgette az egyhĂĄzkerĂźlet vezetĹit, hogy adjanak ĂĄt pontos jegyzĂŠket az ingĂł vagyonrĂłl "a vĂŠdelem biztosĂtĂĄsa vĂŠgett". A kĂśzgyĹąlĂŠs tiltakozik az eljĂĄrĂĄs ellen. VetĂŠsi LĂĄszlĂł szakelĹadĂł ismertette a szĂłrvĂĄnyĂźgyi helyzetet ĂŠs az ez Ăźgyben tervezett tovĂĄbbi lĂŠpĂŠseket. A kĂśzgyĹąlĂŠs VetĂŠsi LĂĄszlĂłt megerĹsĂtette a ReformĂĄtus SzĂłrvĂĄnygondozĂł SzolgĂĄlat vezetĹi tisztsĂŠgĂŠben. Az egyhĂĄzkerĂźlet vezetĹsĂŠgĂŠt egyre sĂźrgetĹbb felszĂłlĂtĂĄsokkal prĂłbĂĄlja rĂĄvenni a MĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs VallĂĄsĂźgyi MinisztĂŠrium, valamint a rendĹrsĂŠg arra, hogy adjon le egy pontos jegyzĂŠket ingĂł vagyonĂĄrĂłl. Ebben szerepelnie kell a levĂŠltĂĄri anyagnak, kĂśnyveknek, kegytĂĄrgyaknak. A leltĂĄrt kĂśvetelĹk arra hivatkoznak, hogy mindez a nemzeti ĂśrĂśksĂŠg rĂŠsze, ĂŠs biztosĂtani akarjĂĄk a vĂŠdelmĂźket. A jogtanĂĄcsos gyanĂşsnak minĹsĂtette a kĂŠrelmet, rĂĄmutatva, a kommunizmusban ugyanez a folyamat zajlott le; akkor a jegyzĂŠk ĂĄtadĂĄsa utĂĄn az elvtĂĄrsak el is szĂĄllĂtottak mindent. Majd akkor hisszĂźk el, hogy segĂtĹ szĂĄndĂŠk vezeti Ĺket, ha elĹbb visszaadjĂĄk a mĂşlt rendszerben elvett javainkat - hangzott el az ĂźlĂŠsen. A rĂŠsztvevĹk felhatalmaztĂĄk az igazgatĂłtanĂĄcsot, fogalmazzon meg tiltakozĂĄst az Ăşjabb ĂĄllamosĂtĂĄsi kĂsĂŠrlet ellen. Nov. 17-ĂŠn lelkĂŠszszentelĂŠs zajlott, majd bemutattĂĄk a II. HelvĂŠt HitvallĂĄs revideĂĄlt fordĂtĂĄsĂĄt ĂŠs tudomĂĄnyos magyarĂĄzatĂĄt tartalmazĂł kĂśtetet. MolnĂĄr JĂĄnos: A KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet tĂśrtĂŠnete cĂmĹą kĂśnyvĂŠnek mĂĄsodik rĂŠszĂŠt, az 1945-tĹl 1989-ig terjedĹ idĹszakot felĂślelĹ kĂśtetet ForrĂł LĂĄszlĂł tanĂĄcsos mĂŠltatta. Pro Partium-dĂjat kapott Beke GyĂśrgy ĂrĂł, dr. BodnĂĄr Ăkos orvos, a nĂŠmetorszĂĄgi Gustav Adolf Werk, dr. Kis BoĂĄz lelkipĂĄsztor, dr. MolnĂĄr Ambrus lelkipĂĄsztor-nĂŠprajzkutatĂł (post mortem), GellĂŠrt SĂĄndor kĂśltĹ (post mortem), SzabĂł DĂĄniel fĹgondnok, LakĂłnĂŠ Hegyi Ăva tanĂĄrnĹ, PĂĄvai Gyula tanĂĄr, PĂŠter I. ZoltĂĄn ĂşjsĂĄgĂrĂł, dr. Tonk SĂĄndor fĹgondnok. Pro Ecclesia-dĂjjal tĂźntettĂŠk ki dr. SemjĂŠn Zsolt magyarorszĂĄgi helyettes ĂĄllamtitkĂĄrt, Balog ZoltĂĄn magyarorszĂĄgi miniszterelnĂśki fĹtanĂĄcsadĂłt, John Johansen Berg angliai nyugalmazott lelkipĂĄsztort, Olosz Lajos kĂśltĹt (post mortem), SzilĂĄgyi BĂŠla fĹgondnokot, WaritznĂŠ HerdeĂĄn GyĂśngyi lelkipĂĄsztort. Pro Ecclesia gyĂźlekezeti dĂjban rĂŠszesĂźlt SĂĄndorfalva-SzolnokhĂĄza, SzinĂŠrvĂĄralja, BĂĄlyok ĂŠs SzilĂĄgyballa. A Pro Ecclesia Militans-dĂjat SzĂŠkely Lajos lelkipĂĄsztor kapta. /T. SzabĂł Edit: ĂllamosĂtanĂĄnak? Figyelmeztet az egyhĂĄzkerĂźlet. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), nov. 19./2010. mĂĄrcius 21.
Az IgazsĂĄg FĂĄklyĂĄs Menete
Mintegy mĂĄsfĂŠlezren gyĹąltek Ăśssze a marosvĂĄsĂĄrhelyi KultĂşrpalota elĹtt 2010. mĂĄrcius 19-ĂŠn, pĂŠnteken este, hogy a hĂşsz ĂŠvvel ezelĹtti marosvĂĄsĂĄrhelyi Fekete MĂĄrciusra emlĂŠkezve rĂŠszt vegyenek az IgazsĂĄg FĂĄklyĂĄs MenetĂŠn.
Az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs (EMNT), TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹ irodĂĄjaĂŠs a Pro Europa Liga (PEL) ĂĄltal szervezett megmozdulĂĄson Kincses ElĹd ßgyvĂŠd, egykori marosvĂĄsĂĄrhelyi vezetĹ magyarul, mĂg Smaranda Enache, a PEL tĂĄrselnĂśke romĂĄnul olvasta fel a szervezĹk FelhĂvĂĄsĂĄt, amelyet Traian BÄsescu ållamfĹhĂśz, Emil Boc miniszterelnĂśkhĂśz ĂŠs Laura CodruĹŁa KĂśvesi fĹĂźgyĂŠszhez intĂŠztek.
A hĂşsz ĂŠve tĂśrtĂŠnt marosvĂĄsĂĄrhelyi pogromkĂsĂŠrlet kapcsĂĄn a FelhĂvĂĄs szĂśvegezĹi rĂĄmutatnak: a civil tĂĄrsadalom, az erĹszak ĂĄldozatai ĂŠs a sajtĂł tĂśbbszĂśri sĂźrgetĂŠse ellenĂŠre az 1990. mĂĄrciusi marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyekrĹl az igazsĂĄgot ma sem ismerjĂźk, ahogy nem ismerjĂźk a teljes igazsĂĄgot az 1989. decemberi forradalomrĂłl sem ĂŠs az azt kĂśvetĹ bĂĄnyĂĄszjĂĄrĂĄsokrĂłl sem, mivel az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs a mai napig nem volt hajlandĂł feltĂĄrni az akkori tĂśrtĂŠnĂŠseket. Mint megfogalmazzĂĄk: a tĂŠnyek fel nem tĂĄrĂĄsa ĂŠs a bĹąnĂśsĂśk meg nem nevezĂŠse miatt â hĂşsz ĂŠv utĂĄn is â a magyar kĂśzĂśssĂŠgre igazsĂĄgtalanul rĂĄsĂźtik a kollektĂv bĹąnĂśssĂŠg fĂĄjdalmas bĂŠlyegĂŠt ĂŠs ez egy demokratikus tĂĄrsadalomban elfogadhatatlan. Ăpp ezĂŠrt a FelhĂvĂĄs tĂĄmogatĂłi kĂŠrik azoknak az azonosĂtĂĄsĂĄt, akik eldĂśntĂśttĂŠk ĂŠs megszerveztĂŠk a felfegyverzett parasztok MarosvĂĄsĂĄrhelyre valĂł beszĂĄllĂtĂĄsĂĄt, akik megszerveztĂŠk a nĂŠpi milĂciĂĄkat ĂŠs a szĂŠkelykocsĂĄrdi ĂĄllomĂĄsig szĂĄllĂtottĂĄk azokat a bĂĄnyĂĄszokat, akiket a marosvĂĄsĂĄrhelyi polgĂĄrok ellen akartak bevetni, valamint azoknak az azonosĂtĂĄsĂĄt, akik ZalatnĂĄn ĂŠs a MĂłcok fĂśldjĂŠnek mĂĄs helyisĂŠgeiben mozgĂłsĂtottak azĂŠrt, hogy az ottani lakossĂĄgot MarosvĂĄsĂĄrhelyre szĂĄllĂtsĂĄk.
âKĂŠrjĂźk, hogy a hatĂĄlyos tĂśrvĂŠnyeknek megfelelĹen mindazokat bĂźntessĂŠk meg, akik 1990. mĂĄrcius 19-ĂŠn ĂŠrtelmi szerzĹi voltak az RMDSZ, NKDP ĂŠs NLP szĂŠkhĂĄzai megtĂĄmadĂĄsĂĄnak ĂŠs feldĂşlĂĄsĂĄnak, az ezeket vĂŠdĹ marosvĂĄsĂĄrhelyi polgĂĄrok sĂşlyos bĂĄntalmazĂĄsĂĄnak, illetve akik egy napra rĂĄ, mĂĄrcius 20-ĂĄn megszerveztĂŠk a MarosvĂĄsĂĄrhely fĹterĂŠn bĂŠkĂŠsen tĂźntetĹ polgĂĄri lakossĂĄg elleni erĹszakos megnyilvĂĄnulĂĄsokatâ â ĂĄll a dokumentumban.
A FelhĂvĂĄs felolvasĂĄsa utĂĄn a fĂĄklyĂĄsmenet rĂŠsztvevĹi â jelentĹs karhatalmi biztosĂtĂĄs mellett â a volt RMDSZ-szĂŠkhĂĄzhoz vonultak, ahol TĹkĂŠs LĂĄszló pĂźspĂśk romĂĄnul, illetve KecskĂŠs Csaba marosvĂĄsĂĄrhelyi unitĂĄrius esperes magyarul mondta el a MiatyĂĄnkot. Az emlĂŠkezĹk innen SĂźtĹ AndrĂĄs Ês Jakabffy Attila sĂrjĂĄhoz vonultak, ĂŠs a kegyelet gyertyĂĄi mellett nemzeti imĂĄinkkal tisztelegtek a marosvĂĄsĂĄrhelyi hĹsĂśk elĹtt.
KĂśzĂśs mĂşlt, kĂśzĂśs jĂśvĹ
A Szeretet MĂĄrciusa elnevezĂŠsĹą rendezvĂŠnysorozat mĂĄsnapjĂĄn dĂŠlelĹtt 10 ĂłrĂĄtĂłl kezdĹdĂśtt a âKĂśzĂśs mĂşlt, kĂśzĂśs jĂśvĹ â otthon, EurĂłpĂĄbanâ cĂmĹą konferencia, amelyen hĂĄzigazdakĂŠnt Kali IstvĂĄn, a maros-megyei EMNT elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte a Deus Providebit TanulmĂĄnyi HĂĄz konferenciatermĂŠt zsĂşfolĂĄsig megtĂśltĹ rĂŠsztvevĹket.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹ, a rendezvĂŠnysorozat kezdemĂŠnyezĹjekĂŠnt megnyitĂł elĹadĂĄsĂĄban abbĂŠli remĂŠnyĂŠt fogalmazta meg, hogy âemlĂŠkezĂŠsĂźnk bĂŠkĂŠvĂŠ oldja a mĂşltatâ. Mint mondta: a kĂśzĂśs rendezvĂŠny a megbĂŠkĂŠlĂŠst szolgĂĄlja, ilyen ĂŠrtelemben kĂśszĂśnetet mondott a PEL-nek ĂŠs kiemelten Smaranda Enache emberjogi harcosnak, valamint Kincses ElĹd âegykori ĂŠs jelenlegi ĂźgyvĂŠdjĂŠnekâ, hiszen szomorĂş aktualitĂĄs, mutatott rĂĄ TĹkĂŠs, hogy a marosvĂĄsĂĄrhelyi bĂrĂłsĂĄgokon Kincses ElĹd kĂŠpviseli a Čtefan GusÄ tĂśmeggyilkos tĂĄbornok szobrĂĄnak felĂĄllĂtĂĄsĂĄt megakadĂĄlyozni kĂvĂĄnĂł keresetĂźket. Az EMNT elnĂśke ugyanakkor hiĂĄnyĂŠrzetĂŠnek is hangot adott, amiĂŠrt az RMDSZ nem vĂĄllalt kĂśzĂśssĂŠget ebben a rendezvĂŠnysorozatban. ElismerĂŠssel emlĂtette a BernĂĄdy GyĂśrgy AlapĂtvĂĄny åltal kĂŠszĂttetett tizenkĂŠt ĂłrĂĄs dokumentumfilmet, amely ĂŠrdemben hozzĂĄjĂĄrul a mĂşltfeltĂĄrĂĄshoz, talĂĄn sikerĂźl leĂŠpĂteni az ĂŠpp hĂşsz ĂŠvvel ezelĹtt erĹszakolt sztereotĂpiĂĄkat, jelentette ki az egykori temesvĂĄri lelkipĂĄsztor, mint ahogyan a romĂĄn kĂśzszolgĂĄlati televĂziĂłban sugĂĄrzott hĂĄromrĂŠszes filmsorozat is ezt a cĂŠlt szolgĂĄlja.
Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azokat a megnyilvĂĄnulĂĄsokat sem, amelyek a romĂĄn szĂŠlsĹsĂŠgek kĂśreibĹl indulnak, ĂŠs a magyar veszĂŠly ĂşjbĂłli feljĂĄtszĂĄsĂĄval gyakorlatilag az ĂśnigazolĂĄst keresnek. A pĂźspĂśk ezzel a szombatra, ĂŠpp mĂĄrcius 20-ra tervezett maroshĂŠvĂzi romĂĄn nagygyĹąlĂŠsre utalt, ĂŠs amint megfogalmazta: a szeparatizmus vĂĄdjĂĄt mĂĄr megint azĂŠrt veszik elĹ, hogy az egysĂŠges szĂŠkelyfĂśldi rĂŠgiĂł tervĂŠt ellehetetlenĂtsĂŠk.
1989, TemesvĂĄr: a hiteles forradalmat jelenĂtette meg â jelentette ki az erdĂŠlyi EP-kĂŠpviselĹ. Ezzel szemben â âTemesvĂĄr szellemĂŠvelâ ellentĂŠtesen â 1990 mĂĄrciusĂĄnak MarovĂĄsĂĄrhelyĂŠt âCeuĹescu kĂsĂŠrteteâ jĂĄrta be. TemesvĂĄr szolidaritĂĄson, toleranciĂĄn ĂŠs szereteten alapulĂł ĂśsszefogĂĄsĂĄt a gyĹąlĂśletre ĂŠs a mondvacsinĂĄlt ellensĂŠgkĂŠpre alapozott âellenforradalomâ tĂśrte meg.
A biztatĂł kezdet â TemesvĂĄron a bĹąnĂśsĂśk elleni per, a TemesvĂĄri KiĂĄltvĂĄny, a Nemzeti MegmentĂŠsi Front kisebbsĂŠgbarĂĄt nyilatkozata stb. â utĂĄn a rendszervĂĄltozĂĄst eltĂŠrĂtettĂŠk, mondta a pĂźspĂśk. A gyĹąlĂślet forgatĂłkĂśnyve a marosvĂĄsĂĄrhelyi Fekete MĂĄrciusba torkollott: nem interetnikai konfliktusrĂłl kell beszĂŠlnĂźnk, hangsĂşlyozta TĹkĂŠs, hiszen nem egy szimmetrikus viszonyrĂłl volt szĂł: inkĂĄbb agresszorokrĂłl ĂŠs ĂĄldozatokrĂłl van szĂł. Mindezt azĂŠrt tervezte meg a volt kommunista nĂłmenklatĂşra, hogy visszatĂŠrhessen a hatalomba a SzekuritĂĄtĂŠ, berendezkedtek a posztkommunista erĹk, elindultak az elsĹ âszabadâ parlamenti vĂĄlasztĂĄson â vĂŠgezetĂźl a kommunistĂĄknak ĂŠs a titkosszolgĂĄlatnak sikerĂźlt ĂĄtmentenie a hatalmukat. Ma, MarosvĂĄsĂĄrhelyen nem egyedi megemlĂŠkezĂŠst tartunk, hĂvta fel a figyelmet az EMNT elnĂśke, hanem az egĂŠsz tĂŠrsĂŠgĂźnket sĂşjtĂł, a volt szovjet tĂśmb orszĂĄgaiban kĂŠt ĂŠvtizede tartĂł visszarendezĹdĂŠs ellen, a posztkommunista struktĂşrĂĄk tovĂĄbbĂŠlĂŠse ellen tiltakozunk.
A rendszervĂĄltozĂĄst folytatnunk kell, szĂśgezte le TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, az 1989-ben elkezdĹdĂśtt folyamat eredeti szellemĂŠben harcoljunk a jĂłvĂĄtĂŠtelĂŠrt, azonosĂtsuk a bĹąntettek elkĂśvetĹit, vonjuk felelĹssĂŠgre Ĺket. NemzetkĂśzi pĂŠldĂĄk egĂŠsz sora mutatja, hogy bĹ kĂŠt ĂŠvtized utĂĄn immĂĄr EurĂłpa is kĂŠpes szembenĂŠzni a kommunizmus ĂśrĂśksĂŠgĂŠvel, az EurĂłpa TanĂĄcs, az EurĂłpai Parlament, az EurĂłpai NĂŠppĂĄrt elĂtĂŠltĂŠk a bĹąnĂśs rendszert, illetve a volt kommunista blokk orszĂĄgainak mĂşltfeltĂĄrĂł intĂŠzetei kĂŠpviselĹinek prĂĄgai tanĂĄcskozĂĄsĂĄn mĂŠg egy nemzetkĂśzi bĂźntetĹbĂrĂłsĂĄg felĂĄllĂtĂĄsĂĄnak igĂŠnye is megfogalmazĂłdott. De a nemzeti kormĂĄnyoknak is megvan a sajĂĄt felelĹssĂŠgĂźk a kommunista mĂşlttal valĂł Ĺszinte szembenĂŠzĂŠs tĂĄrgykĂśrĂŠben â ezt a cĂŠl kĂvĂĄnja szolgĂĄlni a konferencia is, zĂĄrta beszĂŠdĂŠt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł.
Smaranda Enache kĂśszĂśntĹ beszĂŠdĂŠben tĂśbbek kĂśzĂśtt felvillantotta Kincses ElĹd ĂŠs az Ĺ kĂśzĂśs sorsĂĄt: 1990 mĂĄrciusa utĂĄn mindkettĹjĂźket kĂśzellensĂŠgnek kiĂĄltottĂĄk ki, Ĺt munkahelyĂŠrĹl is eltĂĄvolĂtottĂĄk, illetve megakadĂĄlyoztĂĄk, hogy mindketten elinduljanak a rĂĄkĂśvetkezĹ parlamenti vĂĄlasztĂĄson. A PEL tĂĄrselnĂśke arra hĂvta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a civilszfĂŠra hozzĂĄjĂĄrulĂĄsa a mĂşltfeltĂĄrĂĄshoz: ezĂŠrt szerveztĂŠk a fĂĄklyĂĄsmenetet, ĂŠs ezĂŠrt is nagy ĂśrĂśm, hogy a konferenciĂĄn a magyarok mellett rĂŠszt vesznek romĂĄn ĂŠs zsidĂł tĂśrtĂŠnĂŠszek is. Az emberjogi harcos rĂĄmutatott: a nemzeti kisebbsĂŠgek jogaiĂŠrt, kĂźlĂśn tekintettel a magyar kĂśzĂśssĂŠgre tovĂĄbbra is ki kell ĂĄllni, mert az erdĂŠlyi magyarsĂĄgot tĂśrtĂŠnelmi mĂşltja miatt ez megilleti, mĂĄsfelĹl a kisebbsĂŠgek ezt igĂŠnylik is.
Kincses ElĹd kĂśszĂśntĹjĂŠt azzal a kĂŠrdĂŠssel indĂtotta: eljutottunk-e a Fekete MĂĄrciustĂłl a Szeretet MĂĄrciusĂĄig? Az egykori marosvĂĄsĂĄrhelyi vezetĹ szerint a szeretet mĂĄrciusa mĂŠg vĂĄgyĂĄlom, elĹĂrĂł jellegĹą jĂśvĹkĂŠp, akĂĄrcsak a tĂzparancsolat. Ăpp azĂŠrt, mert a romĂĄn ĂŠs magyar kĂśzĂśssĂŠg a maga kĂŠt kĂźlĂśn vilĂĄgĂĄt ĂŠpĂti, szĂĄmĂĄra nagyon disszonĂĄnsnak tĹąnik, jelentette ki az ĂźgyvĂŠd, hogy RMDSZ nem vett rĂŠszt a fĂĄklyĂĄs felvonulĂĄson, mint ahogyan a romĂĄn pĂĄrtok sem. âAnnak idejĂŠn nem UDMR-ĂŠt alapĂtottunk, hanem RMDSZ-t, ĂŠs szeretnĂŠnk, ha Ăgy is viselkedneâ â mondta az egykori marosvĂĄsĂĄrhelyi hĹs, akit a fekete mĂĄrcius utĂĄn emigrĂĄciĂłba kĂŠnyszerĂtett az akkori romĂĄn hatalom.
A megnyitĂł elĹadĂĄsok utĂĄn Korpos Dalma, TĹkĂŠs LĂĄszlĂł kolozsvĂĄri irodĂĄjĂĄnak vezetĹje felolvasta FĂźzes OszkĂĄr, MagyarorszĂĄg bukaresti nagykĂśvetĂŠnek levelĂŠt, GrĂłh GĂĄspĂĄr, MĂĄdl Ferenc kabinetvezetĹje az egykori kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśk ĂźzenetĂŠt tolmĂĄcsolta. KirĂĄly KĂĄroly egykori erdĂŠlyi magyar politikus is levelet intĂŠzett a rĂŠsztvevĹkhĂśz, amelyben egyebek mellett ezt Ărta: âA mĂĄrciusi esemĂŠnyek nem spontĂĄn, nem romĂĄn-magyar ellentĂŠtekbĹl szĂźlettek, hanem mestersĂŠgesen tĂĄplĂĄlt, szervezett ĂŠs kirobbantott hatalmi, kormĂĄnyzati eszkĂśzĂśkkel tĂĄmogatott, tragikus esemĂŠnyek voltak. EmlĂŠkeinkbĹl kitĂśrĂślni nem szabad, a mĂşltat megvĂĄltoztatni nem lehet. De ha kellĹ tisztelettel ĂŠs alĂĄzattal viszonyulunk hozzĂĄ, ĂştravalĂłul adhatjuk a levont tanulsĂĄgokat gyermekeink ĂŠs unokĂĄink rĂŠszĂŠre.â
EzutĂĄn az EMNT ĂĄltal meghirdetett âCsalĂĄdom fekete mĂĄrciusaâ cĂmĹą, esszĂŠâ vagy interjĂş-pĂĄlyĂĄzat nyerteseinek adta ĂĄt a dĂjakat Farkas MĂĄrta zsĹąrielnĂśk. A kĂśzĂŠpiskolĂĄs diĂĄkok ĂŠs egyetemi hallgatĂłk ĂĄltal bekĂźldĂśtt pĂĄlyamĹąvek kĂśzĂźl III. helyet Kusztos DĂĄvid, a marosvĂĄsĂĄrhelyi ReformĂĄtus KollĂŠgium IX. osztĂĄlyos tanulĂłja, a II. dĂjat DĂŠnes Hunor Levente, volt Bolyais diĂĄk, II. ĂŠves joghallgatĂł, ezzel egyenĂŠrtĂŠkĹą kĂźlĂśndĂjat Simon AlĂz TĂmea, a MĹąvĂŠszeti LĂceum tanulĂłja, mĂg a fĹdĂjat SzabĂł DĂĄniel, II. ĂŠves egyetemi hallgatĂł nyerte el.
A marosvĂĄsĂĄrhelyi magyarok mellett harcolĂł, emiatt igazsĂĄgtalanul bebĂśrtĂśnzĂśtt ĂŠs ĂźldĂśzĂśtt magyarok ĂŠs magyar-cigĂĄnyok helytĂĄllĂĄsukĂŠrt nemrĂŠgiben a Terror HĂĄzĂĄban megkaptĂĄk a PetĹfi emlĂŠklapot â a konferenciĂĄn pedig Bajnai Gordon miniszterelnĂśk levĂŠlben ĂŠrtesĂtette Ĺket, hogy a KisebbsĂŠgekĂŠrt DĂjat adomĂĄnyoz nekik, miutĂĄn jogszabĂĄly-mĂłdosĂtĂĄssal azt kĂźlhoniakra is kiterjeszti. A dĂjakat Balog ZoltĂĄn, a Fidesz orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹje, a Magyar OrszĂĄggyĹąlĂŠs Emberjogi BizottsĂĄgĂĄnak elnĂśke ĂŠs Schmidt MĂĄria, a Terror HĂĄzĂĄnak igazgatĂłnĹje adta ĂĄt LĹrincz JĂłzsefnek, SzilĂĄgyi JĂłzsefnek, SĂźtĹ JĂłzsefnek. Puczi BĂŠla Êrdemeit post mortem ismerhetjĂźk csak el, az Ĺ dĂjĂĄt felesĂŠge, Puczi MĂĄria vette ĂĄt. TovĂĄbbi posztumusz elismerĂŠsben rĂŠszesĂźlt: Szilveszteri Kis PĂŠterĂŠs TĂłth ĂrpĂĄd â hozzĂĄtartozĂłik annyi sĂŠrelmet ĂŠs megalĂĄztatĂĄst szenvedtek el 1990 mĂĄrciusa utĂĄni kĂŠt ĂŠvtizedben, hogy sem a budapesti dĂjĂĄtadĂłra, sem MarosvĂĄsĂĄrhelyre nem jĂśttek el, nevĂźkben Baricz Lajos marosszentgyĂśrgyi plĂŠbĂĄnos vette ĂĄt a dĂjat.
Az ĂźnnepĂŠlyes dĂjĂĄtadĂłkat kĂśvetĹen kĂŠt tĂśmbbe csoportosĂtva kerĂźlt sor a konferencia elĹadĂĄsaira. Balog ZoltĂĄn a teolĂłgiĂĄban ismert âhelyettes elĂŠgtĂŠtelâ fogalmĂĄbĂłl indult ki. Helyettes elĂŠgtĂŠtelrĹl akkor beszĂŠlĂźnk, amikor nekĂźnk kellene valamiĂŠrt helytĂĄllnunk, felelĹssĂŠget vĂĄllalnunk â de nem tesszĂźk, viszont van valaki, aki ezt helyettĂźnk megteszi. A fideszes politikus rĂĄmutatott: KĂśzĂŠp-Kelet-EurĂłpĂĄban ez gyakorta elĹfordul, ĂŠs nagy dolog, hogy vannak olyanok, akik kĂŠpesek erre. A marosvĂĄsĂĄrhelyi roma hĹsĂśk pĂŠldĂĄjĂĄt azĂŠrt tartotta fontosnak, mert a roma-problĂŠma egĂŠsz EurĂłpa szĂĄmĂĄra egyre akutabbĂĄ vĂĄlik, ĂŠs a rengeteg â politikai manipulĂĄciĂł eszkĂśzekĂŠnt felhasznĂĄlt â negatĂv pĂŠlda mellett szĂźksĂŠgĂźnk van a pozitĂv pĂŠldĂĄk felmutatĂĄsĂĄra. Ez a mi felelĹssĂŠgĂźnk, jelentette ki Balog, ezeket a pĂŠldĂĄkat kell mindig szembeĂĄllĂtanunk azokkal, akik minket akarnak szembeĂĄllĂtani.
Az elsĹ elĹadĂĄssorozatban felszĂłlalt Wiliam Totoc, berlini ĂşjsĂĄgĂrĂł, szĂĄmtalan tanulmĂĄny ĂŠs kĂśnyv szerzĹje, aki az âEgy fiatal harcos portrĂŠjaâ cĂmĹą filmet esettanulmĂĄnykĂŠnt bemutatva a felĂŠledĹ romĂĄn szĂŠlsĹsĂŠges mozgalmakrĂłl beszĂŠlt, elĂtĂŠlve a mĂşlt misztifikĂĄlĂĄsĂĄt ĂŠs a nacionĂĄlkommunizmus meghosszabbĂtĂĄsĂĄt.
Matuska MĂĄrton dĂŠlvidĂŠki ĂşjsĂĄgĂrĂł arrĂłl a âcsodĂĄrĂłlâ beszĂŠlt, hogy Trianon utĂĄn 90 ĂŠvvel egy magyar ember felszĂłlalhat a szerb parlamentben, Boros ZoltĂĄn televĂziĂłs szakember a MarosvĂĄsĂĄrhelyen hĂşsz ĂŠvvel ezelĹtt lĂŠtrejĂśtt, mestersĂŠgesen tĂĄplĂĄlt âtĂśmeges pszichĂłzisâ rejtelmĂŠt boncolgatta. A mĂŠdia felelĹssĂŠgĂŠt hangsĂşlyozta Ăhn JĂłzsef, a TĂĄrsasĂĄg a KĂĄrpĂĄt-Medencei MagyarsĂĄgĂŠrt elnĂśke is. Dr. ĂbrĂĄm ZoltĂĄn, a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyek rĂŠsztvevĹjekĂŠnt emlĂŠkeit elevenĂtette fel, ĂŠs rĂĄmutatott: âHĂşsz ĂŠv eltelt, ĂŠs ma mĂĄr egĂŠszsĂŠges ĂśsszegzĂŠst vĂŠgezve szĂźksĂŠg szerint Ăśnkritikusnak kell lennĂźnk. TovĂĄbbi kĂŠrdĂŠseket kell feltennĂźnk magunknak. MiĂŠrt fogyunk naprĂłl napra, ĂŠs miĂŠrt csĂśkken a magyar emberek kĂśzĂśtti szolidaritĂĄs? MiĂŠrt nem tudunk olyan ĂŠrtĂŠkrendet teremteni a sorainkban, amely a krisztusi szeretetre ĂŠpĂźl? [âŚ] MiĂŠrt nem tanultunk eleget 1990 fekete mĂĄrciusĂĄbĂłl?â
HozzĂĄszĂłlĂĄsĂĄban TĂłfalvi ZoltĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz a hiteles adatok nyilvĂĄnossĂĄgra hozatala mellett ĂŠrvelt, mĂg Mircea SuhÄreanu a Pro Europa Liga rĂŠszĂŠrĹl MarosvĂĄsĂĄrhely fokozatos elromĂĄnosĂtĂĄsa mellett tanĂşskodott.
A konferencia mĂĄsodik paneljĂŠt Schmidt MĂĄria tĂśrtĂŠnĂŠsz elĹadĂĄsa vezette fel, aki pĂĄrhuzamot vont a 2006. ĹszĂŠn tĂśrtĂŠnt budapesti esemĂŠnyekkel. A Terror HĂĄza vezetĹje vĂŠlemĂŠnye szerint 2006-ban is a hatalom provokĂĄlta az embereket. TanulsĂĄgkĂŠnt megfogalmazta, hogy a provokĂĄciĂłt mindig ĂŠs mindenkor le kell leplezni. A tĂśrtĂŠnĂŠsz at kĂŠrteTraian BÄsescu ållamfĹtĹl, hogy tegye meg azokat a gesztusokat, amelyekkel a Fekete MĂĄrcius sebeit be lehetne gyĂłgyĂtani.
Gabriel Andreescu bukaresti emberjogi harcos felhĂvta a figyelmet arra, hogy a tragĂŠdiĂĄn tĂşl lĂŠteznek olyan momentumok, amelyekrĹl nem beszĂŠltĂźnk eddig. 1990 mĂĄrciusa utĂĄn a magyar kĂŠrdĂŠs olyan szinten tevĹdĂśtt fel, amelyhez az addigi kurzuson szocializĂĄlĂłdott romĂĄn ĂŠrtelmisĂŠgek nem szoktak hozzĂĄ.. A kĂśzpontosĂtĂł, homogenizĂĄlĂł ĂĄllamszemlĂŠlet addig nem engedte meg, hogy a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠst ĂŠrdemben feltegyĂŠk, mutatott rĂĄ a szakember. A zsidĂłk nĂŠlkĂźli antiszemitizmus kĂŠrdĂŠsĂŠt levĂĄlasztva a problĂŠmakĂśrrĹl, Andreescu szerint a kisebbsĂŠgek mai napig egyfajta provokĂĄciĂłt jelentenek a tĂśbbsĂŠgi, homogĂŠn nemzetben gondolkodĂłk szĂĄmĂĄra. A mĂĄsfĂŠlmilliĂłs magyar kĂśzĂśssĂŠgnek sajĂĄt kultĂşrĂĄja van, ĂŠrvelt a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠsekkel foglalkozĂł professzor, teremtĹ mĂłdon jĂĄrulnak hozzĂĄ az orszĂĄg ĂŠletĂŠhez. EzĂŠrt a jĂśvĹ nagy tĂŠtje a magyar rĂŠgiĂłk lĂŠtrejĂśtte lesz.
Balog ZoltĂĄn rĂśvidre fogott elĹadĂĄsĂĄban a konferencia mottĂłjakĂŠnt vĂĄlasztott tĂŠtelt boncolgatta, mely szerint a jĂśvĹ csak igazsĂĄgra ĂŠpĂźlhet. A politikus kijelentette: nem a tĂśrtĂŠnelmi igazsĂĄgrĂłl van szĂł, hanem az egyetemes emberi ĂŠs a kisebbsĂŠgi jogok alapjĂĄn levezethetĹ igazsĂĄgrĂłl, a demokratikus jogĂĄllam igazsĂĄgĂĄrĂłl. Az emberjogi bizottsĂĄg elnĂśke kijelentette: fundamentĂĄlis kĂŠrdĂŠsekben nem lehet engedni. MĂŠg azokban sem, amelyek nem nĂŠpszerĹąek a sajĂĄt kĂśrĂźnkben: mert ha ezekben engedĂźnk, erkĂślcsi jogainkat veszĂtjĂźk el, hitelessĂŠgĂźnket ĂŠs legitimitĂĄsunkat. Az erĹszak a gyĂĄvĂĄk eszkĂśze, mondta Balog, ĂŠs sajĂĄtosan kĂśzĂŠp-kelet-eurĂłpai tĂśrtĂŠnet az, amikor a tĂĄrsadalmi bĂŠkĂŠt a polgĂĄroknak kell megvĂŠdeniĂźk az ĂĄllamhatalommal szemben. VĂŠgezetĂźl megosztotta azt a spirituĂĄlis tapasztalatĂĄt, mely szerint vĂŠgsĹ soron mindig az igazsĂĄg gyĹz a jogbitorlĂłkkal szemben.
Ăgoston AndrĂĄs, a VajdasĂĄgi Magyar Demokrata PĂĄrt (VMDP) elnĂśke arrĂłl beszĂŠlt, hogy az elszakadt rĂŠszeknek figyelniĂźk kell egymĂĄsra, mert tapasztalataink kiegĂŠszĂtik egymĂĄst. Ugyanakkor a nemzeti integrĂĄciĂł mellett tett hitet, a magyar kormĂĄny nem hagyhatja a hatĂĄron tĂşli magyar kĂśzĂśssĂŠgeket. A hatĂĄrmĂłdosĂtĂĄs nĂŠlkĂźli politikai integrĂĄciĂł kĂŠt pillĂŠre: az autonĂłmia ĂŠs kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg â fogalmazta meg a dĂŠlvidĂŠki politikus.
Mikola IstvĂĄn volt egĂŠszsĂŠgĂźgyi miniszter elĹadĂĄsĂĄban rĂĄkĂŠrdezett: valĂłban a szeretet mĂĄrciusa lett a gyĹąlĂślet mĂĄrciusĂĄbĂłl? RĂĄmutatott: mindkettĹ aktĂv emberi ĂŠrzĂŠs â be kell vetni magunkat annak az ĂŠrdekĂŠben, hogy valĂłban belĂźlrĹl fakadĂłan tudjuk megĂŠlni. Kijelentette: erĹs anyaorszĂĄgra lenne szĂźksĂŠg. A magyar nemzet befogadĂł, erĹs nemzet volt, a honfoglalĂł magyarok ilyen nemzetet alkottak meg, Szent IstvĂĄn kirĂĄlyunk ezt teremtette meg. Ehhez kĂŠpest, hĂvta fel a figyelmet a volt miniszter, a legfrissebb kutatĂĄsok szerint a magyar nĂŠpessĂŠg 53 szĂĄzalĂŠka anĂłmiĂĄs (az anĂłmia az az ĂĄllapot, amikor egy tĂĄrsadalomban megszĹąnnek vagy felborulnak a normĂĄk, a szabĂĄlyok, az emberek elvesztik a fogĂłdzĂłikat, gyĂśkĂŠrtelenekkĂŠ vĂĄlnak). Ĺket nehĂŠz mozgatni, de annĂĄl kĂśnnyebb manipulĂĄlni. A gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgon tĂşl morĂĄlis vĂĄlsĂĄgban van MagyarorszĂĄg, kĂśvetkezĂŠskĂŠppen erkĂślcsi erĹ ĂŠs ĂśnvizsgĂĄlat szĂźksĂŠges. Mindez a bĂŠkĂŠs egymĂĄs mellett ĂŠlĂŠshez is elengedhetetlen â hangsĂşlyozta a fideszes politikus.
A konferenciĂĄt TorĂł T. Tibor, az EMNT ĂźgyvezetĹ elnĂśke zĂĄrta. A rĂŠsztvevĹk ZĂĄrĂłnyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerĹsĂtettĂŠk: a Fekete MĂĄrcius vĂŠres esemĂŠnyei nem a kĂŠt nemzeti kĂśzĂśssĂŠg â a romĂĄn ĂŠs a magyar â kĂśzĂśtti szembenĂĄllĂĄs kĂśvetkezmĂŠnye, hanem a hatalmukat ĂŠs befolyĂĄsukat veszĂŠlyeztetve ĂŠrzĹ posztkommunista erĹk restaurĂĄciĂłs kĂsĂŠrlete, melyet etnikai konfliktus gerjesztĂŠsĂŠvel prĂłbĂĄltak leplezni ĂŠs igazolni. A MarosvĂĄsĂĄrhelyi Fekete MĂĄrcius ĂŠs az azt kĂśvetĹ, hasonlĂł forgatĂłkĂśnyv szerint zajlĂł esemĂŠnyek â kĂźlĂśnĂśskĂŠppen az Ăşn. bĂĄnyĂĄszjĂĄrĂĄsok â kimutathatĂł mĂłdon kĂŠsleltettĂŠk a demokratikus ĂĄtalakulĂĄst, RomĂĄnia euroatlanti integrĂĄciĂłjĂĄt, ĂŠs mindmĂĄig ĂŠrzĂŠkelhetĹ mĂłdon hosszĂş idĹre megmĂŠrgeztĂŠk a romĂĄn-magyar viszonyt. A rĂŠsztevĹk kĂźlĂśn kitĂŠrtek arra is, hogy MarosvĂĄsĂĄrhely ĂśnkormĂĄnyzati elĂśljĂĄrĂłinak felelĹssĂŠge ĂŠs a romĂĄniai igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs Ăşjabb szĂŠgyene, hogy a kommunista rezsim ellen felkelĹ temesvĂĄriakba lĂśvetĹ Čtefan GuĹÄ tĂĄbornok szobrĂĄnak felĂĄllĂtĂĄsa engedĂŠlyt kapott, mikĂśzben az EurĂłpai NĂŠppĂĄrt Kongresszusa hatĂĄrozottan elĂtĂŠlte a kommunista rendszerek egykori tisztsĂŠgviselĹinek dicsĹĂtĂŠsĂŠt. AbbĂŠli meggyĹzĹdĂŠsĂźknek is hangot adtak, hogy âa jĂśvĹ, MarosvĂĄsĂĄrhely, ErdĂŠly, RomĂĄnia, ĂŠs az egĂŠsz KĂĄrpĂĄt-medence orszĂĄgainak jĂśvĹje csakis az igazsĂĄgra ĂŠpĂźlhet. Nemzeti kĂśzĂśssĂŠgeink kĂśzĂśs jĂśvĹje ĂŠrdekĂŠben tehĂĄt igazsĂĄg- ĂŠs jĂłvĂĄtĂŠtelt kĂśvetelĂźnk, a tĂĄrsadalmi igazsĂĄgossĂĄg ĂŠs a demokratikus jogrend maradĂŠktalan ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠsĂŠtâ.
MarosvĂĄsĂĄrhely, 2010. mĂĄrcius 20.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł
EP-kĂŠpviselĹ SajtĂłirodĂĄja. ForrĂĄs: erdon.ro2010. mĂĄrcius 22.
A szeretet mĂĄrciusa
KĂśzĂśs mĂşlt, kĂśzĂśs jĂśvĹ â otthon, EurĂłpĂĄban
MottĂł: EmlĂŠkezzĂźnk, hogy az 1989-ben kivĂvott szabadsĂĄg ĂśrĂśmĂŠvel folytathassuk a demokratikus rendszervĂĄltozĂĄst! EmlĂŠkezzĂźnk, hogy a hĂşsz ĂŠve ĂşjjĂĄĂŠbredt szeretet ĂŠs szolidaritĂĄs erejĂŠvel lĂŠpjĂźnk fel az etnikai gyĹąlĂśletkeltĂŠs ellen!
A szeretet mĂĄrciusa cĂmŹ nemzetkĂśzi konferenciĂĄval folytatĂłdott szombaton dĂŠlelĹtt az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs, a Pro EurĂłpa Liga ĂŠs Kincses ElĹd ĂźgyvĂŠd szervezĂŠsĂŠben MarosvĂĄsĂĄrhely fekete mĂĄrciusa huszadik ÊvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl tartott rendezvĂŠnysorozat.
A Deus Providebit TanulmĂĄnyi HĂĄzban a rĂŠsztvevĹk TĹkĂŠs LĂĄszló eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ, Smaranda Enache, a Pro EurĂłpa Liga tĂĄrselnĂśke ĂŠs Kincses ElĹd ßgyvĂŠd visszaemlĂŠkezĂŠseit hallgathattĂĄk az meg az 1990. mĂĄrciusi marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyekrĹl.
Ăgy volt â Ăgy legyen
A konferenciĂĄn felolvastĂĄk FĂźzes OszkĂĄr, a Magyar KĂśztĂĄrsasĂĄg bukaresti nagykĂśvetĂŠnek, illetve MĂĄdl Ferenc volt kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśk, valamint Bajnai Gordon magyar kormĂĄnyfĹ ĂźzenetĂŠt, majd kĂŠt szakaszban folyatĂłdott a rendezvĂŠny. Az elsĹ rĂŠsz â Ăgy volt â az emlĂŠkezĂŠsĂŠ volt. Ezen bemutattĂĄk KirĂĄly KĂĄroly levelĂŠt, majd William Totok újsĂĄgĂrĂł, ĂbrĂĄm ZoltĂĄn egyetemi tanĂĄr, Matuska MĂĄrton újsĂĄgĂrĂł, Boros ZoltĂĄn tĂŠvĂŠs szakember, Ăhn JĂłzsef, a TĂĄrsasĂĄg a KĂĄrpĂĄt-medence MagyarsĂĄgĂĄnak elnĂśke elĹadĂĄsait kĂśvetĹ vita utĂĄn, Ăgy legyen cĂmszĂł alatt Schmidt MĂĄria, a Terror HĂĄza MĂşzeum igazgatĂłja, Gabriel Andreescu politolĂłgus, ĂgostonAndrĂĄs, a VajdasĂĄgi Demokrata PĂĄrt elnĂśke, Mikola IstvĂĄn Ês Balog ZoltĂĄn magyar orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹk ĂŠs TorĂł T. Tibor, az EMNT ĂźgyvezetĹ elnĂśke beszĂŠlt.
CsalĂĄdom fekete mĂĄrciusa
A rendezvĂŠnyen kerĂźlt sor a CsalĂĄdom fekete mĂĄrciusa cĂmĹą pĂĄlyĂĄzat dĂjainak kiosztĂĄsĂĄra: az I. dĂjat SzabĂł DĂĄniel mĂĄsodĂŠves egyetemi hallgatĂł kapta, II. helyezett DĂŠnes Hunor Levente II. ĂŠves joghallgatĂł, volt bolyais diĂĄk lett, a mĂĄsodik helyezĂŠssel egyenlĹ kĂźlĂśndĂjat Simon AlĂz TĂmeĂĄnak, a mĹąvĂŠszeti lĂceum tanulĂłjĂĄnak ĂtĂŠltĂŠk, a III. dĂjat Kusztos DĂĄvid, a MarosvĂĄsĂĄrhelyi ReformĂĄtus KollĂŠgium IX. osztĂĄlyos tanulĂłja kapta.
A szeretet kultĂşrĂĄja a mi identitĂĄsunk tartĂłoszlopa
A rendezvĂŠnysorozat szombaton 17 ĂłrĂĄtĂłl a VĂĄrtemplomban tartott KĂĄrpĂĄt-medencei Ăśkumenikus talĂĄlkozĂłval zĂĄrult. A talĂĄlkozĂł elĹtt TĹkĂŠs LĂĄszló a NĂŠpĂşjsĂĄgnak elmondta: "A hit dimenziĂłjĂĄban prĂłbĂĄlunk sorsunkon felĂźlemelkedni, a megbocsĂĄtĂĄs, a szeretet szintjĂŠre emelkedni, hiszen mi olthatnĂĄ ki â mint vĂz a tĂźzet â a gyĹąlĂśletet mĂĄs, mint a szeretet. Ne elĂŠgedjĂźnk meg a tolerancia se hĂşs, se hal semleges kifejezĂŠssel. NekĂźnk vannak keresztyĂŠn hagyomĂĄnyaink, vannak keresztyĂŠn gyĂśkereink. Mi a szeretet hitĂŠt valljuk, ĂŠs a szeretet kultĂşrĂĄja a mi identitĂĄsunknak a tartĂłoszlopa. TehĂĄt, amikor a KĂĄrpĂĄt- medencĂŠbĹl ĂśsszegyĹąlnek az egyhĂĄzaink kĂŠpviselĹi, ĂŠs egyhĂĄzaink hĂvei a maguk sokszĂnĹąsĂŠgĂŠben kĂŠpviselik a keresztyĂŠnsĂŠget, akkor mintegy EurĂłpĂĄnak is ĂźzenĂźnk, hogy ha a vĂĄlsĂĄgaira megoldĂĄst akar talĂĄlni, akkor nem elĂŠg csupĂĄn szĂĄmolnia, statisztikĂĄkat kĂŠszĂtenie ĂŠs egyenleteket megoldania, vissza kell talĂĄlnia gyĂśkereihez".
(mĂłzes) ForrĂĄs: NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2010. augusztus 30.
Tartalmas program a konferenciĂĄn
NagyvĂĄrad â SzĂĄmos ĂŠrdekes elĹadĂĄs hangzott el a KRE ĂŠs TRE Presbiteri SzĂśvetsĂŠge kĂśzĂśs konferenciĂĄn. A rĂŠsztvevĹk tĂśbbek kĂśzĂśtt a reformĂĄtus fejedelmekrĹl ĂŠs a VĂĄradi BibliĂĄrĂłl tudhattak meg tĂśbbet.
Szombat reggel ĂĄhĂtattal folytatĂłdott a KRE PSZ ĂŠs a TRE PSZ kĂśzĂśsen tartott konferenciĂĄja az impozĂĄns nagyvĂĄrad-rogĂŠriuszi reformĂĄtus templomban. Az ĂĄhĂtatot KĂśvendi IstvĂĄn a LorĂĄntffy ZsuzsĂĄnna ReformĂĄtus GimnĂĄzium iskolalelkĂŠsze tartotta JĂĄnos EvangĂŠliuma 3:30 alapjĂĄn. âAnnak nĂśvekednie kell, nĂŠkem pedig alĂĄbb szĂĄllanom.â â hallhattuk az IgĂŠbĹl. A reggeli ĂĄhĂtatot egy igen ĂŠrdekes elĹadĂĄs kĂśvetett dr. PĂĄlfi JĂłzsef, nagyvĂĄrad-rĂŠti lelkipĂĄsztor, a Partium KeresztyĂŠn Egyetem tanĂĄra elĹadĂĄsĂĄban. A ReformĂĄtus fejedelmek iskola politikĂĄja cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄban arrĂłl ĂŠrtekezett az elĹadĂł, mikĂŠnt viszonyultak az egyhĂĄzi iskolĂĄkhoz a korabeli fejedelmek: Bethlen GĂĄbor, I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy, II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy ĂŠs Apafi MihĂĄly. TulajdonkĂŠppen csak a XVII. szĂĄzadban, BĂĄthori IstvĂĄn korĂĄban vette kezdetĂŠt az iskolĂĄk alapĂtĂĄsa ĂŠs a magyar tudomĂĄnyossĂĄg megteremtĂŠse. A fejedelem nagy hangsĂşlyt fordĂtott az oktatĂĄsra. Az Ĺ nyomdokain haladt Bethlen GĂĄbor is, aki az akadĂŠmiai kĂŠpzĂŠs intĂŠzmĂŠnyeinek kiĂŠpĂtĂŠsĂŠt vette tervbe ErdĂŠlyben. BĂĄthori fejedelem hĹąsĂŠgesen olvasta a szentĂrĂĄst. Minden ĂştjĂĄra kĂŠt dolog kĂsĂŠrte el elmarathatatlanul, a Biblia ĂŠs hĹąsĂŠges kardja. Olyan korabeli iskola rendszert alakĂtott ki, amelynek sajĂĄt szabĂĄlyzata, kĂśnyvtĂĄra, de nyomdĂĄja is volt. Az oktatĂĄsi eszmĂŠt ĂŠs ĂŠpĂtkezĂŠst folytattĂĄk a RĂĄkĂłcziak ĂŠs Apafi MihĂĄly is. Abban az idĹben a reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠgek mellett ott voltak a reformĂĄtus iskolĂĄk, hiszen fel kellett nĹjĂśn az a reformĂĄtus rĂŠteg, amely tovĂĄbb viszi ĂŠs felvĂĄllalja a reformĂĄtus egyhĂĄz eszmĂŠinek tovĂĄbb vitelĂŠt.
ZenĂŠs ĂśsszeĂĄllĂtĂĄs
PĂĄlfi JĂłzsef ĂŠrdekes elĹadĂĄsĂĄt egy mĂĄsik kĂśvetette Fejezetek a nagyvĂĄradi reformĂĄtus kollĂŠgium RĂĄkĂłcziak korabeli (XVII. szĂĄzadi) tĂśrtĂŠnetĂŠbĹl cĂmmel. Dr. PĂŠnzes Tiborc Szabolcs, a KRE Puritanizmus kutatĂł IntĂŠzetĂŠnek munkatĂĄrsa elĹadĂĄsĂĄbĂłl megtudhattuk, hogy a vĂĄradi iskola ĂŠs kollĂŠgium az 1645 â 1660 kĂśzĂśtti idĹszakban virĂĄgzott. MinimĂĄlis fejedelmi tĂĄmogatĂĄssal strukturĂĄlis felĂŠpĂtĂŠse megĂĄllta helyĂŠt a felsĹoktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyek kĂśzĂśtt. Az akkori vĂĄradi iskola intĂŠzmĂŠnyei a puritanizmus fellegvĂĄra volt. Az elĹadĂĄsok utĂĄn pihentetĹkĂŠppen a Debreceni Kossuth utcai egyhĂĄzkĂśzsĂŠg IfjĂşsĂĄgi Csoportja egy zenĂŠs â verses ĂśsszeĂĄllĂtĂĄssal kĂĄprĂĄztatta el a rĂŠsztvevĹket. Az ebĂŠd utĂĄn elĹbb SzilĂĄgyi SĂĄndor a Magyar ReformĂĄtus EgyhĂĄz Presbiteri SzĂśvetsĂŠge ( MRE PSZ) fĹtitkĂĄra beszĂŠlt a szervezet megalakulĂĄsĂĄrĂłl, ĂŠletĂŠrĹl ĂŠs tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl, majd SzabĂł DĂĄniel a MRE PSZ elnĂśke szĂłlt a Presbiteri SzĂśvetsĂŠg kĂźlmissziĂłjĂĄnak fontossĂĄgĂĄrĂłl.
VĂĄradi Biblia
BefejezĹ elĹadĂĄskĂŠnt dr. Tunyogi Lehel lelkipĂĄsztor tartott egy ĂŠrdekes elĹadĂĄst a VĂĄradi BibliĂĄrĂłl. Ennek kĂźlĂśnlegessĂŠge, hogy mĂĄs mint a tĂśbbi Biblia, hiszen itt mĂĄr az elsĹ oldalon jelen van egy Ăşgynevezett Summarium (ĂśsszefoglalĂł), a Glossarium (szĂłjegyzetek), ĂŠs a Textuarium (szĂŠljegyzetek), melyek arra szolgĂĄltak, hogy az olvasĂł kĂśnnyebben megĂŠrthesse a Biblia szĂśvegĂŠt. NyomtatĂĄsa 1657-ben, tĂzezer pĂŠldĂĄnyban kezdĹdĂśtt NagyvĂĄradon Bethlen IstvĂĄn, I. RĂĄkĂłczy GyĂśrgy ĂŠs felesĂŠge, LorĂĄntffy Zsuzsanna, RhĂŠdei Ferenc ĂŠs Barcsay Ăkos, valamint a tiszĂĄntĂşli reformĂĄtus egyhĂĄzmegye adomĂĄnyaibĂłl. KĂśzben a tĂśrĂśk tĂĄmadĂĄs a vĂĄros elestĂŠvel fenyegetett. A vĂĄr feladĂĄsĂĄnak egyik feltĂŠtele az volt, hogy a mĂĄr kinyomtatott pĂŠldĂĄnyokat, a nyomtatĂĄshoz szĂźksĂŠges papĂrt ĂŠs a nyomdai felszerelĂŠst ĂŠpsĂŠgben kiengedik a tĂśrĂśkĂśk a vĂĄrbĂłl. A feltĂŠtelt elfogadta a tĂĄmadĂł fĂŠl, Ăgy jutott ki VĂĄradrĂłl a nyomdĂĄsz ĂŠs mindaz, ami a Biblia nyomtatĂĄsĂĄhoz szĂźksĂŠges volt. Ăgy fejezhette be a kiadĂĄst 1661-ben KolozsvĂĄrott felĂĄllĂtott mĹąhelyĂŠben Szenci KertĂŠsz ĂbrahĂĄm kevesebb, mint 6000 pĂŠldĂĄnyban. âVĂĄradiâ-nak nevezik, mert a munka itt indult el. A magyar nyelvĹą Biblia a KĂĄroli-fĂŠle szĂśveget tartalmazza KĂślesĂŠri SĂĄmuel ĂĄtdolgozĂĄsĂĄval ĂŠs szĂŠljegyzeteivel. A KĂĄroli-Biblia revĂziĂłjĂĄnak a tĂśrtĂŠnetĂŠben az Ăşn. VĂĄradi Biblia megjelenĂŠse nagy fordulat volt. Az elĹadĂĄs befejeztĂŠvel Venter MiklĂłs a KREK PSZ fĹtitkĂĄra ĂŠs Imre SĂĄndor a MRE fĹgondnoka, a TiszĂĄntĂşli TerĂźleti Szervezet elnĂśke kĂśszĂśnte meg a jelenlĂŠvĹknek a hasznos ĂŠs kĂśzĂśs egyĂźttlĂŠtet remĂŠnyĂźket fejeztĂŠk ki, hogy azok akik rĂŠszt vettek a kĂŠt napos rendezvĂŠnyen kellemes ĂŠlmĂŠnyekkel gazdagodva tĂŠrnek haza.
TĂłth Zsigmond. KrĂłnika (KolozsvĂĄr)
erdon.ro2012. jĂşnius 12.
Kolozs, Beszterce-NaszĂłd, FehĂŠr ĂŠs SzilĂĄgy megyei eredmĂŠnyek
Kolozs megyĂŠben az RMDSZ-nek TordaszentmihĂĄlyon, TordaszentlĂĄszlĂłn, VĂĄrfalvĂĄn, MagyarszovĂĄton, KĂśrĂśsfĹn, KalotaszentkirĂĄlyon ĂŠs BĂĄlvĂĄnyosvĂĄraljĂĄn sikerĂźlt polgĂĄrmesteri mandĂĄtumot szereznie â jelentette ki lapunknak MĂĄtĂŠ AndrĂĄs Levente. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetĂŠnek elnĂśke elmondta: a szĂłban forgĂł telepĂźlĂŠseken plusz tanĂĄcsosi helyekhez jutott a szĂśvetsĂŠg. A Kolozs megyei tanĂĄcsban az RMDSZ-nek az eddigi Ăśt helyett hat mandĂĄtuma lesz. MĂĄtĂŠ AndrĂĄs Levente tanĂĄcselnĂśkjelĂślt 11 szĂĄzalĂŠkot ĂŠrt el.
DĂŠcsei Attila, az RMDSZ Beszterce-NaszĂłd megyei szervezetĂŠnek elnĂśke lapunknak elmondta: ĂrpĂĄstĂłn az RMDSZ jelĂśltje, Martonos TamĂĄs nyert polgĂĄrmesteri mandĂĄtumot, az EMNP ĂŠs a fĂźggetlen magyar jelĂślt Ăśsszesen alig 100 szavazatot szerzett. A Beszterce vĂĄrosi tanĂĄcsban az ideiglenes eredmĂŠnyek alapjĂĄn 1 tanĂĄcsosa marad az RMDSZ-nek. JĂł esĂŠly van arra, hogy ĂĄtlĂŠpjĂŠk az 5 szĂĄzalĂŠkos bejutĂĄsi kĂźszĂśbĂśt ĂŠs a szĂśvetsĂŠgnek ismĂŠt 2 megyei tanĂĄcsosa legyen, tudtuk meg DĂŠcseitĹl.
FehĂŠr megyĂŠben is vĂĄratnak magukra a vĂŠgleges eredmĂŠnyek. Lapunk ĂŠrtesĂźlĂŠse szerint Nagyenyeden valĂłszĂnĹąleg megmarad a 3 RMDSZ-es vĂĄrosi tanĂĄcsos a helyi tanĂĄcsban, ĂŠs nem kizĂĄrt, hogy a kĂśvetkezĹ 4 ĂŠvben is lesz alpolgĂĄrmester. A tĂśbb mint 50 szĂĄzalĂŠkos magyar tĂśbbsĂŠgĹą MagyarlapĂĄd kĂśzsĂŠgben a 12 ĂŠve regnĂĄlĂł PDL-s romĂĄn polgĂĄrmester Ăşjabb, immĂĄr negyedik mandĂĄtumĂĄt nyerte el az RMDSZ-es SzabĂł DĂĄniel ellenĂŠben. TorockĂłn az RMDSZ-es SzĹcs Ferenc ĂŠs a nĂŠppĂĄrti KirĂĄly Melinda kĂśzĂźl a szĂśvetsĂŠg jelĂśltje nyert Ăşjabb mandĂĄtumot. TorockĂłszentgyĂśrgyĂśn ĂŠs TorockĂłn a lakossĂĄg 70 szĂĄzalĂŠka szavazott bizalmat SzĹcsnek.
SzilĂĄgy megyĂŠben az RMDSZ eggyel nĂśvelte polgĂĄrmestereinek szĂĄmĂĄt: Ipp kĂśzsĂŠgben a szociĂĄldemokrata polgĂĄrmestert a szĂśvetsĂŠg jelĂśltje vĂĄltja fel. JĂł eredmĂŠnyeket ĂŠrtek el KrasznĂĄn, SarmasĂĄgon, SzilĂĄgybagoson, illetve SzilĂĄgyperecsen kĂśzsĂŠgben. Zilahon eggyel csĂśkkent az RMDSZ-es tanĂĄcsosok szĂĄma â tudtuk meg Seres DĂŠnes kĂŠpviselĹtĹl, az RMDSZ SzilĂĄgy megyei elnĂśkĂŠtĹl. PolgĂĄrmestere sem az EMNP-nek, sem az MPP-nek nincs, az ideiglenes adatok szerint az EMNP Ăśsszesen 9 tanĂĄcsosi tisztsĂŠget nyert a megyĂŠben. Az MPP rĂŠszĂŠrĹl nem sikerĂźlt pontos informĂĄciĂłkat szereznĂźnk teljesĂtmĂŠnyĂźkkel kapcsolatban. SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2012. november 3.
Nagyszeben
Ars Hungarica kulturĂĄlis fesztivĂĄl hetedszer
A kultĂşra magĂĄba foglalja egy adott tĂĄrsadalom mindazon ismereteit, ĂŠrtĂŠkeit, normĂĄit, melyek a kĂśzĂśssĂŠg ĂśsszetartozĂĄsĂĄt ĂŠs fennmaradĂĄsĂĄt biztosĂtjĂĄk. A nemzeti kĂśzĂśssĂŠgek kulturĂĄlis ĂśnismeretĂŠnek kiapadhatatlan forrĂĄsa a mĹąvĂŠszetek sokszĂnĹą ĂŠs ĂŠrtĂŠkekben gazdag vilĂĄga ĂŠs ennek bemutatĂĄsa. Ezt a cĂŠlt szolgĂĄlja a 2005-ben alakult HĂD â Szebeni Magyarok EgyesĂźlete ĂŠs az ĂĄltala hetedik alkalommal szervezett Ars Hungarica magyar kulturĂĄlis fesztivĂĄl, amelyet idĂŠn november 7. ĂŠs 11. kĂśzĂśtt tartanak Nagyszebenben.
November 7., szerda
A programsorozat ĂźnnepĂŠlyes megnyitĂłjĂĄt a Thalia NagytermĂŠben szervezik 19 Ăłrakor, ezt kĂśveti a sepsiszentgyĂśrgyi Vox Humana kĂłrus koncertje, 22 Ăłrakor pedig a Duola vagyis a BĂĄgyi BalĂĄzs ĂŠs P. SzabĂł DĂĄniel DuĂł zenĂŠl az Atrium KĂĄvĂŠzĂłban. BĂĄgyi BalĂĄzs ĂŠs P. SzabĂł DĂĄniel dob ĂŠs cimbalom duĂłja egyĂŠni szĂn ĂŠs egyedĂźlĂĄllĂł produkciĂł az etno-jazz ĂŠs vilĂĄgzene terĂźletĂŠn. Mindketten a hazai ĂŠs a nemzetkĂśzi jazz, illetve folk ĂŠlet szakmailag elismert, meghatĂĄrozĂł rĂŠsztvevĹi. JĂĄtĂŠkmĂłdjuk a kamarazenĂŠlĂŠs legszebb hagyomĂĄnyaira ĂŠpĂźl. RepertoĂĄrjuk javarĂŠszt KĂĄrpĂĄt-medencei ĂŠs balkĂĄni nĂŠpzenei alapokon nyugszik, jazz ĂŠs szabadzenei elemekkel fĹąszerezve.
November 8., csĂźtĂśrtĂśk
A Brukenthal MĂşzeum KĂŠk HĂĄzĂĄban Incze Ferenc kiĂĄllĂtĂĄst nyitnak meg 15 Ăłrakor. Incze Ferenc Nagyszebenben ĂŠlt gyermek- ĂŠs ifjĂşkorĂĄban. KĂŠsĹbb gyakran jĂĄrt vissza alkotni, inspirĂĄlĂłdni. UtolsĂł nagyszebeni tĂĄrlata 1985-ben volt ugyancsak a Brukenthal MĂşzeumban, az akkor kiĂĄllĂtott alkotĂĄsokat itt is hagyta adomĂĄnykĂŠnt Nagyszebennek, a mĂşzeum raktĂĄrĂĄban Ĺrzik. Ezek kĂśzĂźl ĂŠs a SzĂŠkelyfĂśldĂśn mĹąkĂśdĹ kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti mĂşzeumokbĂłl, nem utolsĂł sorban nevelt lĂĄnya, Polonyi JolĂĄn ĂŠs csalĂĄdja hagyatĂŠkĂĄbĂłl vĂĄlogattak a kiĂĄllĂtĂĄs kurĂĄtora, dr. Iulia Mesea nagyszebeni muzeolĂłgus ĂŠs CsergĹ Tibor, a GyergyĂłszentmiklĂłsi TarisznyĂĄs MĂĄrton MĂşzeum igazgatĂłja. A kiĂĄllĂtĂĄs cĂŠlja bemutatni Incze Ferenc mĹąvĂŠszi pĂĄlyĂĄjĂĄt, sajĂĄtos nyelvezetĂŠnek ĂŠs vilĂĄgszemlĂŠletĂŠnek kialakulĂĄsĂĄt.
17 Ăłrakor ZorkĂłczy ZenĂłbia Ady Endre emlĂŠkmĹąsorĂĄt lĂĄthatjĂĄk az ĂŠrdeklĹdĹk, SzeretnĂŠm, ha szeretnĂŠnek... cĂmmel a Habitus GalĂŠriĂĄban. ZongorĂĄn kĂśzremĹąkĂśdik KovĂĄcs RĂŠka. Ugyanitt 18 Ăłrakor kĂśnyv- ĂŠs kiadĂł bemutatĂł kezdĹdik. Gudor Kund Botond Az eltĹąnt GyulafehĂŠrvĂĄri ReformĂĄtus EgyhĂĄzmegye ĂŠs egyhĂĄzi kĂśzĂśssĂŠgei ĂŠs Az erdĂŠlyi-hegyaljai Magyarigen reformĂĄtus kĂśzĂśssĂŠgĂŠnek tĂśrtĂŠnete cĂmĹą kĂśnyveket mutatjĂĄk be, Gudor Kund Botond tĂśrtĂŠnĂŠsz, reformĂĄtus lelkĂŠsz ĂŠs Demeter LĂĄszlĂł tĂśrtĂŠnĂŠsz, a Tortoma KĂśnyvkiadĂł igazgatĂłjĂĄnak jelenlĂŠtĂŠben.
19 Ăłrakor Barokk est kezdĹdik a Habitus GalĂŠriĂĄban, a csĂkszeredai Codex RĂŠgizene EgyĂźttes koncertezik, majd 20.30-tĂłl tĂĄnchĂĄzba vĂĄrja az ĂŠrdeklĹdĹket. 22 Ăłrakor LaczkĂł Vass RĂłbert kolozsvĂĄri szĂnmĹąvĂŠsz zenĂŠs konferansza kezdĹdik az Atrium KĂĄvĂŠzĂłban, RĂŠgi Magyar Cabaret â A pesti dal kultĂşrtĂśrtĂŠnete cĂmmel. ZongorĂĄn kĂsĂŠr SzĂŠp AndrĂĄs.
VĂzaknĂĄn a reformĂĄtus gyĂźlekezeti teremben 19 Ăłrakor lĂŠp fel ZorkĂłczy ZenĂłbia az Ady-emlĂŠkmĹąsorral, majd 20 Ăłrakor kĂśnyv- ĂŠs kiadĂł bemutatĂł kezdĹdik, Gudor Kund Botond ĂŠs a Tortoma kiadĂł jelenlĂŠtĂŠben.
November 9., pĂŠntek
Demeter MiklĂłs ĂŠs Petrova AnasztĂĄzia Koboz ĂŠs kubyz cĂmĹą gyerekmĹąsorĂĄt lĂĄthatjĂĄk mindazok, akik 13 Ăłrakor ellĂĄtogatnak a ThĂĄlia kistermĂŠbe, ahol magyar- ĂŠs udmurt nĂŠpi hangszerekĂŠ, nyelvi kapcsolatokĂŠ, tĂĄncokĂŠ ĂŠs jĂĄtĂŠkokĂŠ a fĹszerep. Petrova AnasztĂĄzia udmurt nemzetisĂŠgĹą, kĂŠpzettsĂŠge udmurtâmagyar szakos tanĂĄr, Demeter MiklĂłs pedig magyarânĂŠprajz szakot vĂŠgzett PĂŠcsett. Jelenleg kĂŠzmĹąvessĂŠggel foglalkozik (nĂŠpi- ĂŠs rĂŠgizenei hangszereket, fa- ĂŠs nemez gyermekjĂĄtĂŠkokat, egyĂŠb hasznĂĄlati tĂĄrgyakat kĂŠszĂtenek termĂŠszetes anyagokbĂłl). Emellett szĂvesen muzsikĂĄlnak magyar ĂŠs udmurt nĂŠpzenĂŠt.
18 Ăłrakor Kis DĂĄniel sepsiszentgyĂśrgyi csont- ĂŠs fafaragĂł ĂŠs Nagy GĂĄbor szintĂŠn sepsiszentgyĂśrgyi ĂŠletpillanat festĹ kiĂĄllĂtĂĄsĂĄt nyitjĂĄk meg a Habitus GalĂŠriĂĄban. Ugyanitt 19 Ăłrakor barokk est kezdĹdik: a dĂŠvai Renessaince egyĂźttes SzĂŠchy MĂĄria cĂmĹą tĂĄncjĂĄtĂŠkĂĄt tekintheti meg a kĂśzĂśnsĂŠg. A dĂŠvai Renaissance egyĂźttes 2006-ban alakult, a DĂŠl-ErdĂŠlyĂŠrt KulturĂĄlis TĂĄrsasĂĄg keretĂŠben. A TĂĄrsasĂĄg ĂŠs az egyĂźttes kĂśzĂśs cĂŠlkitĹązĂŠse tĂśrtĂŠnelmi hagyatĂŠkunk ĂŠs ĂŠpĂtett ĂśrĂśksĂŠgĂźnk ĂĄpolĂĄsa, nĂŠpszerĹąsĂtĂŠse. SzĂŠchy MĂĄria cĂmĹą tĂĄncjĂĄtĂŠkuk a XVII. szĂĄzadi ErdĂŠly mindennapjait elevenĂti meg.
20 Ăłrakor a kolozsvĂĄri Flauto Dolce Ensamble Ădes furulyĂĄk muzsikĂĄja â ReneszĂĄnszbĂłl lett a barokk cĂmĹą mĹąsorĂĄt lĂĄthatjĂĄk az ĂŠrdeklĹdĹk a Habitus GalĂŠriĂĄban, 22 Ăłrakor pedig Kalapos Band koncertezik az Atrium KĂĄvĂŠzĂłban.
November 10., szombat
A magyarorszĂĄgi CirĂĄda gyerekkoncertje kezdĹdik 13 Ăłrakor a ThaliĂĄban, majd 16 Ăłrakor a SzĂv- motĂvumok SzĂŠkelyfĂśldĂśn cĂmĹą kiĂĄllĂtĂĄst nyitjĂĄk meg a Nagyszebeni Magyar KulturĂĄlis KĂśzpont GalĂŠriĂĄjĂĄban. 17 Ăłrakor filmvetĂtĂŠst szerveznek, a Retropolisz â erdĂŠlyi ĂŠpĂtett ĂśrĂśksĂŠgĂźnk cĂmĹą filmet lehet megtekinteni. MeghĂvottak: Keresztes PĂŠter, a film rendezĹje ĂŠs Guttmann Szabolcs ĂŠpĂtĂŠsz-urbanista, mĹąemlĂŠkvĂŠdelmi szakember, tĂśrtĂŠnĂŠsz, a forgatĂłcsoport ĂĄllandĂł segĂtsĂŠge. A Retropolisz dokumentumfilm-sorozat cĂŠlja ErdĂŠly ĂŠpĂtett ĂśrĂśksĂŠgĂŠnek bemutatĂĄsa infotainment (information+entertainment) stĂlusban.
19 Ăłrakor a magyarorszĂĄgi CirĂĄda VĂgan ĂŠlem vilĂĄgom! koncertje kezdĹdik a Thalia Nagyteremben. A CirĂĄda zenekar hĂĄrom nĂŠpzenĂŠsz/nĂŠpdalĂŠnekes ĂŠs egy elektronikus zenĂŠsz/hangfaragĂł talĂĄlkozĂĄsĂĄnak kĂśzĂśs zenei ĂŠlmĂŠnye. VĂĄltozatos mĹąsorukban magyar nĂŠpdal ĂŠs nĂŠpzenei feldolgozĂĄsaikat mutatjĂĄk be. Dalaikban a hagyomĂĄnyos nĂŠpi hegedĹą, furulya, tĂĄrogatĂł, klarinĂŠt, kaval ĂŠlĹ elĹadĂĄs mĂłdja ĂŠs ĂŠnekesĂźk autentikus ĂŠnek stĂlusa remekĂźl illeszkedik az ĂĄltaluk elĹadott popzenĂŠhez. 22 Ăłrakor a kolozsvĂĄri Yesterdays zenekar koncertje zĂĄrja a napot az Atrium KĂĄvĂŠzĂłban.
November 11., vasĂĄrnap
10.45 Ăłrakor a Backamadaras kĂŠpekben cĂmĹą fotĂłkiĂĄllĂtĂĄst nyitjĂĄk meg a reformĂĄtus templom galĂŠriĂĄjĂĄban, 12.30 Ăłrakor pedig a kolozsvĂĄri Flauto Dolce koncertezik a BelvĂĄrosi SzenthĂĄromsĂĄg rĂłmai katolikus templomban EgyhĂĄzi barokk zene, ErdĂŠly ĂŠs EurĂłpa cĂmmel. 19 Ăłrakor KoĂłs Ăva ĂŠs a CsĂkmadarasi nĂŠpi zenekar BokrĂŠtĂĄt kĂśtĂśttem cĂmĹą koncertje zĂĄrja az idei programsorozatot a Thalia nagytermĂŠben.
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2012. november 13.
Nagyenyedi Magyar KulturĂĄlis Napok
Nagyenyed/FehĂŠr â ĂtĂśdik alkalommal rendeztĂŠk meg Nagyenyeden a Magyar KulturĂĄlis Napokat, idĂŠn, november 9â11-ĂŠn. PĂŠnteken, november 9-ĂŠn 16 Ăłrakor volt az ĂźnnepĂŠlyes megnyitĂł a nagyenyedi Dr. SzĂĄsz PĂĄl Magyar KĂśzĂśssĂŠgi HĂĄzban, ahol KovĂĄts KrisztiĂĄn, a FehĂŠr Megyei RMDSZ elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte a jelenlĂŠvĹket. KirĂĄly LĂĄszlĂł ĂŠs JĂłzsa MiklĂłs ny. magyartanĂĄrok Ăprily Lajos ĂŠletĂŠt ĂŠs munkĂĄssĂĄgĂĄt mĂŠltattĂĄk. KirĂĄly LĂĄszlĂł tanĂĄr Ăşr elĹadĂĄsĂĄbĂłl a jelenlĂŠvĹk nagyok sok ĂŠrdekessĂŠget tudhattak meg: Nagyenyed, a KollĂŠgium nagy hatĂĄssal voltak Ăprilyra ĂŠs kĂśltĂŠszetĂŠre. JĂłzsa MiklĂłs tanĂĄr Ăşr rĂśviden bemutatta Ăprily ĂŠletrajzĂĄt ĂŠs az enyedi ĂŠveket.
Ezek utĂĄn JancsĂł MiklĂłs ĂŠs Rekita RozĂĄlia kolozsvĂĄri szĂnmĹąvĂŠszek a âMagasra szĂĄll az ember dallamaâ cĂmĹą versĂśsszeĂĄllĂtĂĄssal tisztelegtek Ăprily Lajos emlĂŠke elĹtt.
Szombat dĂŠlelĹtt, LĹrincrĂŠvĂŠn, a reformĂĄtus gyĂźlekezet termĂŠben, a helyi szĂźletĂŠsĹą Karsai Zsigmond nĂŠptĂĄncos, nĂŠpdalĂŠnekes, festĹmĹąvĂŠsz emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄsĂĄt lehetett megtekinteni. Este a nagyenyedi LUK ĂŠtteremben szĂźreti bĂĄlt rendeztek meg. Itt bemutattĂĄk a FehĂŠr Megyei RMDSZ jelĂśltjeit a december 9-i parlamenti vĂĄlasztĂĄsokra:
TĂłth Csaba KĂĄlmĂĄn az 1-es szĂĄmĂş egyĂŠni vĂĄlasztĂłkerĂźlet kĂŠpviselĹjelĂśltje. 1952. jĂşnius 2-ĂĄn a KovĂĄszna megyei NyĂşjtĂłdon szĂźletett. TanulmĂĄnyait a Csombordi MezĹgazdasĂĄgi LĂceum, borĂĄszati szakĂĄn, majd a GyulafehĂŠrvĂĄri Egyetemen vĂŠgezte. A GyulafehĂŠrvĂĄri RMDSZ elnĂśke, s jelenleg a GyulafehĂŠrvĂĄri RĂłmai Katolikus ĂrseksĂŠg gazdatisztje.
SzabĂł DĂĄniel (2-es szĂĄmĂş egyĂŠni vĂĄlasztĂłkerĂźlet) 1983. mĂĄjus 22-ĂŠn szĂźletett MagyarlapĂĄdon. TanulmĂĄnyait a Bethlen GĂĄbor KollĂŠgiumban, ĂŠs KolozsvĂĄron, a BabeĹâBolyai Egyetem testnevelĂŠs ĂŠs sportszakĂĄn vĂŠgezte. A MIĂRT orszĂĄgos elnĂśksĂŠgi tagja, FehĂŠr Megyei IfjĂşsĂĄgi EgyeztetĹ TanĂĄcs elnĂśke, a MagyarlapĂĄdi IfjĂşsĂĄgi szervezet elnĂśke. Jelenleg TorockĂłn ĂŠs MagyarlapĂĄdon tanĂt.
KovĂĄts KrisztiĂĄn (3-as vĂĄlasztĂłkerĂźlet) 1964. jĂşlius 31-ĂŠn szĂźletett LippĂĄn. TanulmĂĄnyait a Nagyenyedi Bethlen GĂĄbor KollĂŠgiumban kezdte, majd 3 felsĹfokĂş oklevelet szerez: a KolozsvĂĄri BabeĹâBolyai egyetemen matematika tanĂĄri, a GĂśdĂśllĹi AgrĂĄrtudomĂĄnyi Egyetem erdĹ- ĂŠs vadgazdĂĄlkodĂĄsi szakĂĄn mĂŠrnĂśki, majd GyulafehĂŠrvĂĄron a jogi oklevelet szerez. Jelenleg az Ăllami Birtokok ĂgynĂśksĂŠge FehĂŠr Megyei TerĂźleti KirendeltsĂŠgĂŠnek igazgatĂłja ĂŠs a FehĂŠr Megyei RMDSZ elnĂśke.
¡Kerekes GyÜrgy (4-es szåmú vålasztókerßlet) 1974. november 19-Ên szßletett Nagyenyeden. A Bethlen Gåbor KollÊgiumban ÊrettsÊgizett, majd a Temesvåri KÜzgazdasågi Egyetemen szerez diplomåt. Jelenleg a nagyenyedi polgårmester tanåcsosa.
SzĹącs Attila (5-Ăśs vĂĄlasztĂłkerĂźlet) 1975. szeptember 28-ĂĄn szĂźletett TopĂĄnfanvĂĄn. TanulmĂĄnyait az abrudbĂĄnyai HCC elmĂŠleti kĂśzĂŠpiskolĂĄban vĂŠgezte, majd Aradon az ĂŠkszerĂŠsz mestersĂŠget sajĂĄtĂtotta el. Jelenleg az AbrudbĂĄnyai Magyar KulturĂĄlis EgyesĂźlet idegenvezetĹje, nemzetkĂśzi turisztikai ĂźgynĂśk.
 Kopentz LĂłrĂĄnd-MĂĄrton az 1-es vĂĄlasztĂłkerĂźlet szenĂĄtorjelĂśltje. 1976. augusztus 27-ĂŠn szĂźletett KolozsvĂĄron. TanulmĂĄnyait az aranyosbĂĄnyai elmĂŠleti kĂśzĂŠpiskolĂĄban kezdte, majd Aradon szerez orvosi diplomĂĄt. ElvĂŠgezte a NagyvĂĄradi Egyetem OrvostudomĂĄnyi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti KarĂĄt, gyĂłgyszerĂŠsz szakosĂtĂĄssal. Jelenleg egy gyĂłgyszertĂĄr adminisztrĂĄtora ĂŠs egyetlen rĂŠszvĂŠnyese, s az AbrudbĂĄnyai RMDSZ elnĂśke.
 Pålosy Jånos (2-es vålasztókerßlet) 1957. június 21-Ên szßletett, Marosvåsårhelyen. Tanulmånyait Marosújvåron Ês Marosvåsårhelyen vÊgzi, majd a Brassói MŹszaki Egyetem GÊpÊszeti szakån gÊpjårmŹ gÊpÊszmÊrnÜki oklevelet szerez. Jelenleg Marosvåsårhelyen a ROMBELT KFT technikai igazgatója Ês a Marosújvåri RMDSZ elnÜke.
VasĂĄrnap 11 Ăłrai kezdettel MarosgombĂĄson falunapot Ăźnnepeltek. IgĂŠt hirdetett SikĂł Levente helybeli reformĂĄtus lelkipĂĄsztor, majd sor kerĂźlt a SzĂŠkely MihĂĄly-emlĂŠktĂĄbla avatĂĄsĂĄra. DĂŠlutĂĄn a Magyar KulturĂĄlis Napok befejezĂŠsekĂŠnt a nagyenyedi Dr. SzĂĄsz PĂĄl Magyar KĂśzĂśssĂŠgi HĂĄzban ĂŠletmĹą kiĂĄllĂtĂĄs volt SzĂŠkely MihĂĄly szĂźletĂŠsĂŠnek 100. ĂŠs halĂĄlĂĄnak 10. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl. MegnyitĂł beszĂŠdet mondott PĂłpa Tibor nagyenyedi reformĂĄtus lelkĂŠsz, az Ăźnnepelt tanĂĄri pĂĄlyĂĄjĂĄt mĂŠltatta volt pĂĄlyatĂĄrsa, JĂłzsa MiklĂłs nyugalmazott magyartanĂĄr.
Ărsek Attila
Nyugati Jelen (Arad)2013. januĂĄr 9.
BemutatĂłra kĂŠszĂźlnek a LevĂŠl utcĂĄban
IdĂŠn lesz felvĂŠteli a bĂĄbszĂnĂŠsz szakra
KĂŠt ĂłriĂĄsbĂĄbu ĂŠs nyolc tehetsĂŠges fiatal egymĂĄsra talĂĄlĂĄsĂĄnak lehet szem- ĂŠs fĂźltanĂşja az elkĂśvetkezĹkben a LevĂŠl utcai bĂĄbstĂşdiĂł publikuma. A Ha ĂŠn felnĹtt volnĂŠk⌠cĂmĹą elĹadĂĄst vĂĄrhatĂłan februĂĄrban mutatja be a MĹąvĂŠszeti Egyetem hat magiszteri ĂŠs kĂŠt alapkĂŠpzĂŠsben rĂŠszt vevĹ bĂĄb szakos diĂĄkja. ErrĹl, illetve a marosvĂĄsĂĄrhelyi bĂĄbszĂnĂŠszkĂŠpzĂŠsrĹl â melyre idĂŠn Ăşjra hirdetnek felvĂŠtelit â Kozsik IldikĂł osztĂĄlyvezetĹ tanĂĄrral, a soron kĂśvetkezĹ produkciĂł rendezĹjĂŠvel beszĂŠlgettĂźnk.
â Mi az elĹadĂĄs koncepciĂłja?
â A Ha ĂŠn felnĹtt volnĂŠk⌠a mĂĄsodĂŠves magiszteri hallgatĂłk vizsgaanyagĂĄbĂłl kĂŠszĂźlt. A szakmai feladat egy ĂłriĂĄsbĂĄbu elkĂŠszĂtĂŠse ĂŠs mozgatĂĄsa volt megadott szĂśvegrĂŠszekre, melyeket Janikovszky Ăva alkotĂĄsaibĂłl, illetve svĂŠd versekbĹl vĂĄlogattam Ăśssze. Nagyon lĂĄtvĂĄnyosnak talĂĄltuk a produkciĂłt, emellett tudatĂĄban vagyunk annak, hogy ez a tĂpusĂş ĂŠlmĂŠny elĂŠggĂŠ hiĂĄnyzik a szĂnhĂĄzi palettĂĄbĂłl, ezĂŠrt dĂśntĂśttĂźnk Ăşgy, hogy nyilvĂĄnos elĹadĂĄst kĂŠszĂtĂźnk belĹle. A magiszteri kĂŠpzĂŠs minden diĂĄkja â GĂĄll Ăgnes, Gnadig KornĂŠlia, Hanyecz RĂłbert, LukĂĄcs SzilĂĄrd, SzabĂł DĂĄniel, SzĹke Kavinszki AndrĂĄs â jĂĄtszik benne, ĂŠs az alapkĂŠpzĂŠsrĹl is "kĂśl-csĂśnkĂŠrtĂźnk" kĂŠt diĂĄkot, Albert ZsuzsĂĄt ĂŠs Szilvai BalĂĄzst.
â Milyen korosztĂĄlyhoz szĂłl a produkciĂł?
â BĂĄrmilyen ĂŠletkorĂş gyereket megszĂłlĂt, hiszen az elĹadĂĄs szĂśvege arrĂłl szĂłl, hogy mit gondolnak a gyermekek a felnĹttek vilĂĄgĂĄrĂłl, illetve mit tennĂŠnek, ha Ĺk maguk nagyok lennĂŠnek. De a kĂśzĂŠpiskolĂĄs ĂŠs a felnĹtt kĂśzĂśnsĂŠg is megtalĂĄlhat benne egy sajĂĄt olvasatot.
â Milyen tovĂĄbbi elĹadĂĄsokkal vĂĄrjĂĄk a kĂśzĂśnsĂŠget a LevĂŠl utcĂĄba?
â A tavalyi ĂŠvadban bemutatott Szerelem, szĂźletĂŠs, halĂĄl nonverbĂĄlis elĹadĂĄs ebben az ĂŠvadban is mĹąsoron marad. A Minden egĂŠr szereti a sajtot cĂmĹą gyerekelĹadĂĄst pedig mĂĄr ebben a hĂłnapban ĂşjrajĂĄtsszĂĄk a magiszteri kĂŠpzĂŠs diĂĄkjai.
â NyĂĄron Ăşjra lehet jelentkezni a bĂĄbszĂnĂŠsz szakra, alapkĂŠpzĂŠsre. Amikor utoljĂĄra hirdettek felvĂŠtelit, mĂŠg nem kĂŠszĂźlt el a bĂĄbstĂşdiĂł. A modern, jĂłl felszerelt ĂŠpĂźlet egyĂŠrtelmĹąen vonzĂłbbĂĄ teszi ezt a kĂŠpzĂŠst a pĂĄlyavĂĄlasztĂłk szĂĄmĂĄra.
â Ez Ăgy van. A bĂĄbstĂşdiĂł sajĂĄt elĹadĂłteremmel, mĹąhelyekkel, osztĂĄlytermekkel rendelkezik, nagyon jĂł kĂśrĂźlmĂŠnyeket biztosĂt a szakma elsajĂĄtĂtĂĄsĂĄra, illetve a megmutatkozĂĄsra. MindenkĂŠppen azt szeretnĂŠnk, hogy olyan fiatalok kerĂźljenek ide, akik magiszteri, illetve akĂĄr doktori szinten is el tudjĂĄk sajĂĄtĂtani ezt a mĹąvĂŠszeti ĂĄgazatot. EzĂşttal is hĂŠt ingyenes ĂŠs Ăśt kĂśltsĂŠgtĂŠrĂtĂŠses helyet hirdetĂźnk meg. Ami a felvĂŠteli vizsga kĂśvetelmĂŠnyrendszerĂŠt illeti, a szĂnĂŠsz szakon kĂŠrt vers-, prĂłza-, monolĂłgimprovizĂĄciĂł mellett egy bĂĄbimprovizĂĄciĂłs prĂłba is lesz. Ăprilisban ingyenes felkĂŠszĂtĹket indĂtunk az ĂŠrdeklĹdĹk szĂĄmĂĄra, ezeken az alkalmakon mĂĄr odafigyelĂźnk arra, hogyan kĂŠpes a jelentkezĹ anyagban, tĂĄrgyban gondolkozni.
â Mit tudhatunk a legutĂłbb vĂŠgzett ĂŠvfolyamrĂłl?
â A volt osztĂĄlyom 2011-ben ballagott, kĂśzĂźlĂźk az egyik diĂĄk TemesvĂĄron jĂĄtszik, egy mĂĄsik SepsiszentgyĂśrgyre szerzĹdĂśtt. Volt egy hallgatĂł, aki a nyĂĄron Unima-ĂśsztĂśndĂjjal Charleville-ben gazdagĂthatta szakmai tapasztalatait. HazatĂŠrĂŠse utĂĄn megosztotta velem ĂŠlmĂŠnyeit. Akkor mondta el, hogy mĂg diĂĄkkĂŠnt mindig Ăşgy ĂŠrezte, ez a mĹąvĂŠszeti ĂĄg kevĂŠsbĂŠ megbecsĂźlt nĂĄlunk, mint a szĂnmĹąvĂŠszet, a hĂres bĂĄbkĂŠpzĂŠsi kĂśzpontban megdĂśbbenten lĂĄtta, hogy az itt kapott ismeretek vilĂĄgszinten ĂŠrvĂŠnyesek, egyetlen anyag kivĂŠtelĂŠvel mindennel talĂĄlkozott mĂĄr az egyetemen. Ez szĂĄmunkra is fontos tanulsĂĄg. Fontos, hogy a diĂĄkok ne ĂŠrezzĂŠk azt, hogy a bĂĄbszĂnĂŠszet kevesebb a szĂnĂŠszetnĂŠl, csak azĂŠrt, mert kevĂŠsbĂŠ van jelen a kĂśztudatban. Ha mindannyian hiszĂźnk ennek a mĹąvĂŠszeti ĂĄgnak a lĂŠtjogosultsĂĄgĂĄban, akkor ez elĹbb-utĂłbb megmutatkozik. Mindenesetre mĂŠg sok a tennivalĂł annak ĂŠrdekĂŠben, hogy a bĂĄbmĹąvĂŠszet mĂŠltĂł helyĂŠre kerĂźljĂśn.
Nagy SzĂŠkely IldikĂł
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely),2013. mĂĄjus 4.
Nagyenyed
Hazai pĂĄlyĂĄzati lehetĹsĂŠgek szĂłrvĂĄnyban
FehĂŠr megye minden szegletĂŠbĹl, de mĂŠg Kolozs megyĂŠbĹl is ĂŠrkeztek ĂŠrdeklĹdĹk a nagyenyedi Magyar KĂśzĂśssĂŠgi HĂĄzba arra a talĂĄlkozĂłra, ahol az EtnikumkĂśzi Kapcsolatok HivatalĂĄnak munkatĂĄrsai hazai pĂĄlyĂĄzati lehetĹsĂŠgeket ismertettek, ĂŠs gyakorlati segĂtsĂŠggel is szolgĂĄltak az ĂŠrdeklĹdĹknek.
Kerekes Hajnal, az RMDSZ FehĂŠr megyei szervezetĂŠnek ĂźgyvezetĹ elnĂśke megnyitĂłjĂĄban elmondta, hogy a kĂśnnyebb kommunikĂĄciĂł miatt eddig fĹleg a magyarorszĂĄgi pĂĄlyĂĄzatokat cĂŠloztĂĄk meg, ezĂŠrt kĂźlĂśnĂśsen hasznosnak ĂtĂŠlte a vendĂŠgek, PĂŠter AnnamĂĄria ĂŠs Lakatos JĂşlia, az etnikumkĂśzi hivatal kĂŠpviselĹinek tĂĄjĂŠkoztatĂĄsĂĄt. LadĂĄnyi ĂrpĂĄd gyulafehĂŠrvĂĄri pĂĄlyĂĄzatĂrĂł cĂŠgĂŠnek szolgĂĄltatĂĄsait ismertette. A nagyrĂŠszt fiatal, tucatnyi ĂŠrdeklĹdĹ NagyenyedrĹl, GyulafehĂŠrvĂĄrrĂłl, KolozsvĂĄrrĂłl, CsĂkrĂĄkosrĂłl, SzĂŠkelykocsĂĄrdrĂłl, MiriszlĂłrĂłl, MagyarlapĂĄdrĂłl, VajdahunyadrĂłl, FelvincrĹl ĂŠrkezett.
VetĂtettkĂŠpes bemutatĂłjĂĄban PĂŠter AnnamĂĄria beszĂĄmolt a lehetĹsĂŠgekrĹl ĂŠs a tapasztalatokrĂłl, a jelenlevĹket aktĂv kĂŠrdezĹ magatartĂĄsra biztatta. Mint mondta, 6 terĂźleti irodĂĄjuk segĂtsĂŠgĂŠvel, 19 tagszervezettel ĂŠs 20 nemzeti kisebbsĂŠg kĂŠpviseletĂŠben tevĂŠkenykednek. CĂŠljaik kĂśzĂśtt szerepel a nyelvi, a nevelĂŠsi kĂŠpzĂŠsi tevĂŠkenysĂŠgek, a nemzeti kisebbsĂŠgek tĂśrtĂŠnelmĂŠnek megismerĂŠsĂŠt cĂŠlzĂł tervek (pl. tankĂśnyvkiadĂĄs, inter-kulturĂĄlis tevĂŠkenysĂŠgek), a kisebbsĂŠg-tĂśbbsĂŠg viszonyĂĄt szolgĂĄlĂł kezdemĂŠnyezĂŠsek, kĂźlĂśnfĂŠle kiadvĂĄnyok megjelentetĂŠsĂŠnek, elĹadĂĄsok, szimpĂłziumok szervezĂŠsĂŠnek tĂĄmogatĂĄsa. A pĂĄlyĂĄzatoknak interetnikus jellegĂźk kell hogy legyen, ĂŠs elĹ kell segĂteniĂźk a pĂĄrbeszĂŠdet a kĂźlĂśnbĂśzĹ etnikumok kĂśzĂśtt. Az idĂŠn 50 pĂĄlyĂĄzatot tĂĄmogathatnak kb. 8 ezerâ150 ezer lej kĂśzĂśtti ĂŠrtĂŠkben, a benyĂşjtĂĄsi hatĂĄridĹ mĂĄjus 10. A legkisebb telepĂźlĂŠseket is pĂĄlyĂĄzĂĄsra biztattĂĄk, hiszen tapasztalatuk szerint amennyiben megszĂźletik a pĂŠnzĂźgyi hĂĄttĂŠr, kis kĂśzĂśssĂŠgeket is sikerĂźl Ăśsszefogni. Elhangzott: a nagyobb Ăśsszegeket termĂŠszetesen az orszĂĄgos rendezvĂŠnyek kapjĂĄk, de szĂvesen tĂĄmogatjĂĄk a kisebb fajsĂşlyĂş, helyi kezdemĂŠnyezĂŠseket is.
A bemutatĂł utĂĄn segĂtettek a jelenlevĹknek a szĂźksĂŠges pĂĄlyĂĄzati dokumentĂĄciĂł ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄban. A jelenlevĹk sokszor konkrĂŠt Ăśtletekkel ĂŠrkeztek: SzabĂł DĂĄniel magyarlapĂĄdi testnevelĹ tanĂĄr pĂŠldĂĄul szeretnĂŠ felĂşjĂtani dr. DemĂŠny Piroska egykori nagyszerĹą kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠt, a szĂłrvĂĄnyszĂnjĂĄtszĂĄst, ami ĂŠvekig sikeresen folyt, de tĂĄvozĂĄsĂĄval megszakadt.
BAKĂ BOTOND
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr) 2015. mĂĄjus 19.
Magyar rendezvĂŠnyek a marosvĂĄsĂĄrhelyi vĂĄrosnapokon
A mĂĄjus 18-24. kĂśzĂśtt zajlĂł MarosvĂĄsĂĄrhelyi Napok keretĂŠben a hĂŠt minden napjĂĄn magyar kulturĂĄlis rendezvĂŠnyekre kerĂźl sor a LorĂĄntffy Zsuzsanna KulturĂĄlis EgyesĂźlet, a Helikon â KemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny, az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet (EMKE) ĂŠs a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Magyar-ĂrmĂŠny KulturĂĄlis EgyesĂźlet (MĂMKE) szervezĂŠsĂŠben. Az esemĂŠnysorozat hĂŠtfĹn KilyĂŠn Ilka ĂŠs Ritziu Ilka Krisztina elĹadĂĄsĂĄval kezdĹdĂśtt, akik a Zanza kĂĄvĂŠzĹban lĂŠptek fel a Helikon â KemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny szervezĂŠsĂŠben ĂŠs a Hajdani derĹąs MarosvĂĄsĂĄrhely cĂmĹą mĹąsorukkal Molter KĂĄrolyra emlĂŠkeztek. Nagy Olga magyar szakos tanĂĄrnĹ beszĂŠlt Molter KĂĄrolyrĂłl, azt kĂśvetĹen az ĂrĂł mĹąveibĹl KilyĂŠn Ilka ĂŠs Ritziu Ilka Krisztina olvasott fel. GitĂĄron jĂĄtszott PethĹ Csaba a MĹąvĂŠszeti lĂceum XI-es tanulĂłja. Ma dĂŠlutĂĄn 5 ĂłrĂĄtĂłl a LorĂĄntffy Zsuzsanna KulturĂĄlis EgyesĂźlet szervezĂŠsĂŠben az ApollĂł palotĂĄban (RĂłzsĂĄk Tere 5 sz.) kiĂĄllĂtĂĄs nyĂlik: Albert Olga - magyar nĂŠpmĹąvĂŠszeti festmĂŠnyei, MĂłzes Katalin - Ăźvegre festett kĂŠpek, TĂłth Csilla - gyĂśngyĂśk, fĂźlbevalĂłk, karperecek ĂŠs GellĂŠrt MĂĄrta - nĹi dĂszmagyar ruhĂĄk. EgĂŠsz hĂŠten megtekinthetĹk a helyszĂnen naponta 14-17 Ăłra kĂśzĂśtt.
Ugyancsak ma este 6 ĂłrĂĄtĂłl a MarosvĂĄsĂĄrhelyi NapokkeretĂŠben az EMKE ĂŠs a LorĂĄntffy Zsuzsanna kulturĂĄlis EgyesĂźlet szervezĂŠsĂŠben a KultĂşrpalota nagytermĂŠben vidĂĄm jelenetek ĂŠs magyar nĂłtĂĄk hangzanak el Szabadi NĂłra,VĂgh Ăgnes, Ritziu Ilka Krisztina, KilyĂŠn Ilka, Buta ĂrpĂĄd Attila, Cseke PĂŠter, SzĹlĹsi-PĂŠnzes SzilĂĄrd, ĂbrĂĄm Tibor, Tollas GĂĄbor ĂŠs ĂrdĂśg MiklĂłs Levente elĹadĂĄsĂĄban. TĂĄncolnak Ritziu Ilka Krisztina ĂŠs MĂŠszĂĄros ZoltĂĄn. MĹąvĂŠszeti tanĂĄcsadĂł KovĂĄcs Levente KoreogrĂĄfus: EĂśtvĂśs MĂĄria. A belĂŠpĂŠs ingyenes. Azt kĂśvetĹen dĂŠl 9-tĹl az Amnessia Klubban kortĂĄrs nĂŠpdalfeldolgozĂĄsok koncertje lesz. FellĂŠp a DzseztĂĄn egyĂźttes: HĂĄna LĂĄszlĂł - dob, Ila GĂĄbor - zongora, MolnĂĄr Ede - basszusgitĂĄr, SĂŠgerc Ferenc - furulya, SzĂĄsz Csaba - gitĂĄr, Ritziu Ilka Krisztina - ĂŠnek. A belĂŠpĂŠs ingyenes. MĂĄjus 20-ĂĄn, szerda este 7-kor a KultĂşrpalota nagytermĂŠben KĂśszĂśnĂśm, hogy imĂĄdott cĂmmel operett rĂŠszletek, couplĂŠk, chansonok, filmbetĂŠtek hangzanak el a VarietĂŠ Expressz kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel. FellĂŠp: Boros Emese, Buta ĂrpĂĄd, SzabĂł Levente, Trozner KincsĹ, zongorĂĄzik PĂĄll ErzsĂŠbet. AmĹąsorban szerepel a Tonight Jazz Quartet elĹadĂĄsa is: GombĂłcz Avar, Puja Barna, Trozner Szabolcs, Zonda Attila. Este 9 Ăłrakor a LorĂĄntffy Zsuzsanna KulturĂĄlis EgyesĂźlet szervezĂŠsĂŠben egy rendkĂvĂźli kulturĂĄlis esemĂŠnyre kerĂźl sor: a BernĂĄdy-ĂŠpĂttette VĂĄroshĂĄza tornyĂĄbĂłl Toronymagasra hangolva cĂmmel âtorony koncertâ lesz, ahol klasszikus zene, opera-operett rĂŠszletekĂŠs sanonok hangzanak el. KĂśzremĹąkĂśdnek: a VarietĂŠ Expressz: Boros Emese, Buta ĂrpĂĄd, SzabĂł Levente, Trozner KincsĹ, zongorĂĄn kĂsĂŠr - PĂĄll ErzsĂŠbet, Trozner Szabolcs,Jakab Roland - hegedĹą, zongorĂĄn kĂsĂŠr LĂĄszlĂł Cristina ĂŠs Quartet: Sipos PĂŠter, Csibi DĂĄvid, Magyarosi SzilĂĄrd, GyĂĄrfĂĄs Blanka. A szervezĹk minĂŠl tĂśbb zenekedvelĹt vĂĄrnak a VĂĄroshĂĄza elĂŠ. CsĂźtĂśrtĂśkĂśn 18 Ăłrakor az EMKE, a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Magyar-ĂrmĂŠny KluturĂĄlis EgyesĂźlet ĂŠs a LorĂĄntffy Zsuzsanna KulturĂĄlis EgyesĂźlet az ĂśrmĂŠny genocĂdium 100. ĂŠvfordulĂłjĂĄra emlĂŠkezik VĂĄrady MĂĄria szĂnmĹąvĂŠsz ĂvĂśltĹ kĂśvek birodalma cĂmĹą ĂśrmĂŠny irodalmi alkotĂĄsokat ĂŠs nĂŠpdalokat tartalmazĂł elĹadĂłestjĂŠvel az UnitĂĄrius templomban. Szombaton dĂŠlelĹtt 11 ĂłrĂĄtĂłl a az EMKE Maros megyei szervezete a magyar kĂśzĂśssĂŠgĂŠrt vĂŠgzett munkĂĄjĂĄt kĂśszĂśni meg SebestyĂŠn JĂşlia tanĂĄrnĹnek, Bandi ĂrpĂĄd tanĂĄrnak, valamint Kuti MĂĄrta publicistĂĄnak, az ĂrtĂŠkteremtĹl gĂĄlĂĄja rendezvĂŠnyen. A mĹąvĂŠszi mĹąsorral egybekĂśtĂśtt esemĂŠnyre a VĂĄrtemplomi DiakĂłniai Otthon Bocskai-termĂŠben â (JĂłkai-Eminescu utca 28. sz.) kerĂźl sor. Ugyancsak szombaton 17 Ăłrakor a LorĂĄntffy Zsuzsanna KulturĂĄlis EgyesĂźlet szervezĂŠsĂŠben a Maros MĹąvĂŠszegyĂźttes termĂŠben (KĂśvesdomb) NĂŠptĂĄnc- ĂŠs nĂŠpdalestre vĂĄrjĂĄk a kĂśzĂśnsĂŠget a NapsugĂĄr NĂŠptĂĄncegyĂźttes, a Csernakereszturi HagyomĂĄnyĹrzĹ- ĂŠs a KecskemĂŠti NĂŠptĂĄnccsoport elĹadĂĄsĂĄban. Az egĂŠsz hetes kulturĂĄlis rendezvĂŠnysorozatot a Helikon â KemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny szervezĂŠsĂŠben a HelikonistĂĄk a fasizmus karmaiban cĂmĹą elĹadĂĄs zĂĄrja a zsinagĂłgĂĄban, ahol Spielmann MihĂĄly mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠletĂştjĂĄrĂłl tart elĹadĂĄst KilyĂŠn Ilka ĂŠs SzabĂł DĂĄniel, valamint Lokodi KĂĄroly (hegedĹą) ĂŠs ZĂĄgoni ElĹd (csellĂł) egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠvel.
Antal Erika
maszol.ro2015. mĂĄjus 25.
ĂrĂłk az ĹrĂźlet forgatagĂĄban
A Helikon â KemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny a marosvĂĄsĂĄrhelyi vĂĄrosnapok alkalmĂĄval szervezett megemlĂŠkezĂŠst a marosvĂĄsĂĄrhelyi zsinagĂłgĂĄban HelikonistĂĄk a fasizmus karmaiban cĂmmel.
Ligeti ErnĹ ĂŠs KarĂĄcsony BenĹ kĂśzĂśtt rengeteg a hasonlĂłsĂĄg â izraelita vallĂĄsĂş magyar ĂrĂłk, mindketten jogĂĄszok voltak, egyikĂźk sem tekintette ĂŠlethivatĂĄsnak az ĂźgyvĂŠdkedĂŠst, mindketten a Helikon ĂrĂłi csoportosulĂĄs tagjai voltak, mindkettĹjĂźk MarosvĂĄsĂĄrhelyen adta ki elsĹ munkĂĄit, s vĂŠgĂźl: mindkettejĂźkkel a fasizmus vĂŠgzett.
ĂletĂştjuk vĂŠgsĹ szakaszĂĄt jellemezte a vasĂĄrnapi rendezvĂŠnyen Spielmann MihĂĄly, kivetĂtve arra a korra, avagy kĂłrra, amely a magyar irodalom legjelesebbjeit vitte a nemlĂŠtbe. A szokatlanul sok hallgatĂłt vonzĂł elĹadĂĄson â pĂźnkĂśsd vasĂĄrnapja volt â sok ĂŠrdekes dolgot tudhattunk meg az ĂŠsz- ĂŠs emberveszejtĹ idĹszakrĂłl, arrĂłl, hogy bĂĄr az erdĂŠlyi zsidĂłsĂĄg 1895-tĹl politikailag egyenjogĂşnak tartotta â ĂŠs tekinthette â magĂĄt a magyarsĂĄggal, s bĂĄr 1924-tĹl az erdĂŠlyi zsidĂłsĂĄgot jogfosztĂĄsok ĂŠrtĂŠk, akĂĄrcsak a magyarokat, az Ĺ helyzetĂźk mĂŠg sĂşlyosabb volt, hiszen a romĂĄn hatalom ĂşjĂłlagos ĂŠs pĂłtlĂłlagos tiltĂĄsokkal sĂşlyosbĂtotta helyzetĂźket, pontosan a magyarsĂĄghoz valĂł tartozĂĄsuk megtorlĂĄsakĂŠnt. A Goga-Cuza ĂŠs a Iorga kormĂĄnyok mĂĄr a paroxizmusig fokoztĂĄk a zsidĂłk ĂŠs kĂźlĂśnĂśsen az erdĂŠlyi zsidĂł ĂŠrtelmisĂŠgiek elleni megszorĂtĂĄsokat, hogy aztĂĄn a bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄni idĹszakban a sajĂĄt vĂĄllalt nemzetĂźk forduljon ellenĂźk. Ligeti ErnĹt â aki egy szerencsĂŠsebb vĂŠgkimenetel remĂŠnyĂŠvel a fĹvĂĄrosba kĂśltĂśzĂśtt, a budapesti Pozsonyi Ăşti vĂŠdett hĂĄzbĂłl rĂĄngattĂĄk ki a nyilasok csalĂĄdjĂĄval, majd az AndrĂĄssy Ăşt 60-ban kĂnoztĂĄk, s a Liszt Ferenc tĂŠren vĂŠgeztĂŠk ki a csalĂĄdjĂĄval egyĂźtt. A gyulafehĂŠrvĂĄri szĂźletĂŠsĹą KarĂĄcsony BenĹt (Klärmann BernĂĄt) Auschwitzban ĂŠrte a halĂĄl.
Ligeti ErnĹ 1920-ban, MarosvĂĄsĂĄrhelyen adta ki Asszony cĂmĹą novellĂĄskĂśtetĂŠt, majd 1931-ben Az Ĺ kis katonĂĄja cĂmĹą regĂŠnyĂŠt. KarĂĄcsony BenĹ elsĹ, ĂŠs egyetlen ĂśnĂĄllĂł novellĂĄskĂśtete, a Tavaszi Ballada is MarosvĂĄsĂĄrhelyen jelent meg 1925-ben RĂŠvĂŠsz BĂŠla kĂśnyvkereskedĂŠsĂŠnek kiadĂĄsĂĄban. De elsĹ szĂndarabjĂĄt, a VĂĄlĂĄs utĂĄnt is a marosvĂĄsĂĄrhelyi szĂnhĂĄz mutatja be, nĂŠhĂĄny hĂłnappal a kolozsvĂĄri bemutatĂł elĹtt. Ezt kĂśveti a sorozatkĂŠnt megjelenĹ regĂŠnyek folyama (Pjotruska, Napos oldal, UtazĂĄs a szĂźrke folyĂłn, Ăj ĂŠlet kapujĂĄban, A megnyugvĂĄs ĂśsvĂŠnyein stb.)
TalĂĄn soha senki nem tudta Ăşgy ĂĄbrĂĄzolni az erdĂŠlyi kisvĂĄrost, mint KarĂĄcsony BenĹ. A GyulafehĂŠrvĂĄrba oltott vĂĄrosok kĂŠpe plasztikusan, hallhatĂłan, ĂŠrezhetĹen, kitapinthatĂłan kap ĂŠletet minden ĂrĂĄsĂĄban. Ălljon itt tanĂşsĂĄgul a VĂĄsĂĄrhelyen kiadott kĂśtet nĂŠhĂĄny sora: âAz ĂĄllatorvos is kilĂŠp a kĂĄvĂŠhĂĄzbĂłl. AprĂł kocsi vĂĄrja. Nem Ăźl mĂŠg fel, szivart akar venni. A fodrĂĄsz fĂźggĂśnye lĂĄgyan libben egyet. A takarĂŠkpĂŠnztĂĄrban serĂŠnyen folyik a munka. A szabóÊk kis Ăślebe kifekszik a gyalogjĂĄrĂłra. A papĂrkereskedĂŠs elĹtt kukoricĂĄt mĂĄzsĂĄlnak. Az ĂĄllatorvos megvette a szivart ĂŠs beprĂŠseli magĂĄt a szĹąk kocsiba. A mezĂtlĂĄbas parasztfiĂş, aki gazdĂĄja szivarvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄt arra hasznĂĄlta fel, hogy parittyĂĄjĂĄval a szemkĂśzti zĂĄrda frĂzei kĂśzĂśtt ĂźldĂśgĂŠlĹ galambok kĂśzĂŠ lĹtt, megigazĂtja tornyos szalmakalapjĂĄt ĂŠs elindĂtja az aprĂł mokĂĄnylovat. A kis csikĂł is elĹkerĂźl valahonnan, ĂŠs a kĂśvezeten kibicsaklĂł, zsenge lĂĄbakkal fut a kocsi utĂĄn. Az ĂĄllatorvos megbillenti szĂĄjĂĄban a szivart, annak jelĂŠĂźl, hogy tudomĂĄsul vette a virĂĄgĂźzlet tulajdonosĂĄnak kĂśszĂśntĂŠsĂŠt. ElnĂŠz az Ăvoda utcĂĄba: a romĂĄn templom tornya krĂŠtafehĂŠr a rĂĄtĹązĹ naptĂłl.â
KilyĂŠn Ilka szĂnmĹąvĂŠsznĹ ĂŠs SzabĂł DĂĄniel Ligeti ĂŠs KarĂĄcsony mĹąvekbĹl valĂł felolvasĂĄsa, Lokodi KĂĄroly ĂŠs ZĂĄgoni ElĹd alkalomhoz illĹ, szĂvhez szĂłlĂł hegedĹą ĂŠs gordonka jĂĄtĂŠka tette mĂŠg hangulatosabbĂĄ, ĂźnnepibbĂŠ Spielmann MihĂĄly elĹadĂĄsĂĄt.
BakĂł ZoltĂĄn
SzĂŠkelyhon.ro2015. mĂĄjus 30.
HelikonistĂĄk a vĂĄrosnapokon
Hogy is hiĂĄnyozhatnĂĄnak? AhĂĄnyszor MarosvĂŠcsre utaztak, vagy a SzĂŠkelyfĂśld tĂĄvolabbi tĂĄjait kerestĂŠk fel, MarosvĂĄsĂĄrhely mindig fontos megĂĄllĂłhely, barĂĄtsĂĄgos, otthonos, vendĂŠgmarasztalĂł "fĹvĂĄros" volt az ErdĂŠlyi Helikon tagjai ĂŠs az ĂrĂĄs tĂśbbi kivĂĄlĂł elkĂśtelezettje szĂĄmĂĄra, akik joggal ĂŠrezhettĂŠk, hogy "VĂĄsĂĄrhelynek lelke van /volt?!/ s ez a lĂŠlek sugĂĄrzik". Nem hagyhattĂĄk ki a lehetĹsĂŠget, hogy egy-kĂŠt napot vagy legalĂĄbb egy felet, nĂŠhĂĄny ĂłrĂĄt itt ne tĂśltsenek barĂĄtaiknĂĄl, fel ne keressĂŠk a Teleki TĂŠkĂĄt, a KultĂşrpalotĂĄt, MolterĂŠk otthonĂĄt, a KZST jeleseit, vagy ĂŠppen a SĂşrlott GrĂĄdicsot. Hangulatos visszaemlĂŠkezĂŠsek sora, de szĂĄmos szĂĄraz irodalomtĂśrtĂŠneti adat is tanĂşskodik errĹl. A helikoni hagyomĂĄnyokat ĂĄpolĂł HelikonâKemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny is szĂĄmtalanszor emlĂŠkeztette erre a mai kĂśzĂśnsĂŠget, amely mindig szĂŠp szĂĄmban jelenik meg a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzti erdĂŠlyi magyar irodalom ĂŠs szellemi ĂŠlet kivĂĄlĂłsĂĄgait mĂŠltatĂł rendezvĂŠnyeken. FĹkĂŠnt kerek ĂŠvfordulĂłkon kerĂźl sor ezekre az estekre, irodalmi dĂŠlutĂĄnokra, ĂŠs nincs olyan esztendĹ, hogy ne lenne benne valamelyik helikonistĂĄnak szĂźletĂŠsnapja vagy halĂĄlĂĄnak ĂŠvfordulĂłja, amikor illendĹ rĂłla megemlĂŠkezni. Az idei ĂŠv sem kivĂŠtel. 125 esztendeje szĂźletett pĂŠldĂĄul RemĂŠnyik SĂĄndor, Makkai SĂĄndor, Hunyady SĂĄndor, Molter KĂĄroly, 70 ĂŠve hunyt el Ligeti ErnĹ, P. GulĂĄcsy IrĂŠn, 65 ĂŠve tĂĄvozott az ĂśrĂśklĂŠtbe BĂĄnffy MiklĂłs, kĂŠt ĂŠvtizede Kiss JenĹ. NĂŠhĂĄnyukat a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Napokon is megidĂŠztĂŠk. Ez ĂşjdonsĂĄgnak szĂĄmĂt. A HelikonâKemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny kuratĂłriuma Ăşgy gondolta, hogy a vĂĄros e csĂşcsrendezvĂŠnyĂŠn helyĂźk van kultĂşrĂĄnk e nagyĂŠrdemĹą kĂŠpviselĹinek is, az itteni magyarsĂĄg sĂşlyĂĄt, minĹsĂŠgi elvĂĄrĂĄsait ezzel is hangsĂşlyozottabbĂĄ lehet tenni. A szĂĄndĂŠk ĂŠs kivitelezĂŠse jĂłnak tĹąnik, Ăşgy hisszĂźk, ĂŠrdemes a mostani kezdemĂŠnyezĂŠst hagyomĂĄnnyĂĄ nemesĂteni. TalĂĄn ĂŠppen oly mĂłdon is, hogy rendhagyĂł helyszĂnekre vĂĄrjĂĄk az ĂŠrdeklĹdĹket.
MĂĄjus 18-ĂĄn pĂŠldĂĄul, amikor Molter KĂĄrolyra emlĂŠkeztek, a Zanza kĂĄvĂŠzĂł volt az est szĂnhelye. Sokan voltak kĂvĂĄncsiak a jubileumi Molter-idĂŠzĂŠsre. Nem kellett csalĂłdniuk. A hajdani derĹąs MarosvĂĄsĂĄrhely cĂmĹą ĂśsszejĂśvetel kellemes, szĂłrakoztatĂł mĂĄsfĂŠl ĂłrĂĄval ajĂĄndĂŠkozta meg a kĂśzĂśnsĂŠget. Az ĂrĂłt ĂŠs ĂŠletmĹąvĂŠt Nagy Olga tanĂĄrnĹ varĂĄzsolta a jelenlevĹk elĂŠ kĂśzvetlen hangĂş, alaposan dokumentĂĄlt elĹadĂĄsĂĄval, az egykori bolond kisvĂĄros derĹąjĂŠbĹl pedig Molter-anekdotĂĄk adtak ĂzelĂtĹt a Komor korunk derĹąje gyĹąjtemĂŠnybĹl megszĂłlaltatott vidĂĄm, szellemes ĂrĂĄsokkal. KilyĂŠn Ilka ĂŠs Ritziu Ilka Krisztina mĹąvĂŠsznĹk mĂŠltĂĄn kiĂŠrdemeltĂŠk a tapsot, ahogy a zenei intermezzĂłkat nyĂşjtĂł ifjĂş gitĂĄros, a kĂśzĂŠpiskolĂĄs PethĹ Csaba is. Az alapĂtvĂĄny nevĂŠben Nagy MiklĂłs Kund alelnĂśk mĂŠltatta az ĂŠvfordulĂłs esemĂŠnyt.
A mĂĄsik hasonlĂł talĂĄlkozĂł a rendezvĂŠnysorozat zĂĄrĂłnapjĂĄn, mĂĄjus 24- ĂŠn zajlott, szintĂŠn szokatlan helyen, a vĂĄsĂĄrhelyi zsinagĂłgĂĄban HelikonistĂĄk a fasizmus karmaiban cĂmmel. Erre a megemlĂŠkezĂŠsre mĂŠg tĂśbben mentek el. KĂŠt tragikus sorsĂş ĂrĂł, Ligeti ErnĹ ĂŠs KarĂĄcsony BenĹ munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl, ĂŠlete utolsĂł szakaszĂĄrĂłl, zsidĂł szĂĄrmazĂĄsuk miatt elszenvedett halĂĄlukrĂłl Spielmann- SebestyĂŠn MihĂĄly ĂrĂł, tĂśrtĂŠnĂŠsz beszĂŠlt. A korszakot alaposan kĂśrbejĂĄrĂł, ĂŠrdekes elĹadĂĄs a magyar zsidĂłsĂĄg tĂśbb mĂĄs jeles reprezentĂĄnsĂĄt is elĹtĂŠrbe ĂĄllĂtotta. Ligeti ErnĹ marosvĂŠcsi talĂĄlkozĂłkat felelevenĂtĹ egyik ĂrĂĄsĂĄt SzabĂł DĂĄniel, KarĂĄcsony BenĹ JĂĄnoska cĂmĹą prĂłzĂĄjĂĄt KilyĂŠn Ilka tolmĂĄcsolta. Bach-muzsika is felcsendĂźlt. Lokodi KĂĄroly hegedĹąn, ZĂĄgoni ElĹd csellĂłn jĂĄtszott. MindezekrĹl mĂĄr bĹvebben tudĂłsĂtott a mĂŠdia. De ĂŠrdemes volt visszatĂŠrni rĂĄjuk, hiszen bizonyĂĄra az irodalombarĂĄtok nevĂŠben is kijelenthetjĂźk, hogy sokan vĂĄrjĂĄk a folytatĂĄst.
(nk)
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2015. szeptember 17.
ĂvadkezdĂŠs az Arielben
A marosvĂĄsĂĄrhelyi Ariel IfjĂşsĂĄgi ĂŠs GyermekszĂnhĂĄz a 2015â2016-os ĂŠvadot szeptember 22-ĂŠn este 7 ĂłrĂĄtĂłl a 12 ĂŠv fĂślĂśttieknek ajĂĄnlott Momo cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄval kezdi a szĂnhĂĄz stĂşdiĂłtermĂŠben.
A Michael Ende MomĂł cĂmĹą meseregĂŠnye alapjĂĄn kĂŠszĂźlt, szĂnhĂĄzi ĂŠs bĂĄbos elemeket ĂśtvĂśzĹ elĹadĂĄst a Blattner-dĂjas Rumi LĂĄszlĂł rendezte; tervezĹ Balla GĂĄbor, zeneszerzĹ Ăgoston BĂŠla. SzĂnpadra lĂŠp: Balogh AnnamĂĄria, Bonczidai DezsĹ, Cseke PĂŠter, Dull JĂĄnos, FehĂŠr Csaba, GĂĄll Ăgnes, GĂśnczy Katalin, HalmĂĄgyi Ăva, MolnĂĄr JĂłzsef, SzabĂł DĂĄniel, SzĹlĹsi-PĂŠnzes SzilĂĄrd. Momo, az istenien bĂślcs ĂŠs gyermekien ĂĄrtatlan lĂĄny-lĂŠny szembeszegĂźl az idĹrablĂł szĂźrke urakkal, hogy megmentse barĂĄtait, egy kisvĂĄros vidĂĄm ĂŠs esendĹ lakĂłit. Vajon sikerĂźl-e visszaszereznie a barĂĄti bizalom fĂŠnyĂŠt, az Ăśnfeledt jĂĄtĂŠk ĂśrĂśmĂŠt, a szĂvvel mĂŠrhetĹ idĹt?
Az Ariel rĂŠszt vesz GyergyĂłszentmiklĂłson a NemzetisĂŠgi SzĂnhĂĄzi Kollokviumon, ahol LĂĄszlĂł Zsuzsa CigĂĄnyhold cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄval mutatkozik be. A kortĂĄrs cigĂĄny kĂśltĹk mĹąveibĹl kĂŠszĂźlt produkciĂłval a szĂnĂŠsz sajĂĄt korlĂĄtait feszegeti, ugyanakkor a nĂŠzĹket is bevonja a jĂĄtĂŠkba, nekik szegezi a kĂŠrdĂŠseit, arra prĂłbĂĄlja rĂĄvenni Ĺket, ĂŠljĂŠk bele magukat mĂĄsok ĂŠletĂŠbe is. Az elĹadĂĄs szeptember 25-ĂŠn lesz lĂĄthatĂł GyergyĂłszentmiklĂłson Ozvald EnikĹ rendezĂŠsĂŠben. Ugyancsak GyergyĂłszentmiklĂłson jĂĄtsszĂĄk a fesztivĂĄl keretĂŠben, majd MarosvĂĄsĂĄrhelyen is mĹąsorra tĹązik a szintĂŠn felnĹtteknek szĂłlĂł Pentheszileia-program cĂmĹą darabot.
Szeptember vĂŠgĂŠre, oktĂłber elejĂŠre tervezik a legĂşjabb bemutatĂłt az Ariel IfjĂşsĂĄgi ĂŠs GyermekszĂnhĂĄzban, amikor gyereknĂŠzĹik a Kortyondi kirĂĄly cĂmĹą mesejĂĄtĂŠkot lĂĄthatjĂĄk Rumi LĂĄszlĂł rendezĂŠsĂŠben. A Kortyondi kirĂĄly oktĂłber kĂśzepĂŠre meghĂvĂĄst kapott a kolozsvĂĄri Puck FesztivĂĄlra, a Momo pedig oktĂłber 8-ĂĄn rĂŠszt vesz a nagyvĂĄradi FuxFeszten. OktĂłber kĂśzepĂŠn Ăşjabb elĹadĂĄs prĂłbĂĄit kezdik el a bĂĄbszĂnĂŠszek: A brĂŠmai muzsikusok cĂmĹą gyerekelĹadĂĄst Vidovszky GyĂśrgy rendezĂŠsĂŠben viszik szĂnpadra. A rendezĹ neve nem ismeretlen a marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂśzĂśnsĂŠg szĂĄmĂĄra, ugyanis Ĺ rendezte a Tompa MiklĂłs TĂĄrsulat A PĂĄl utcai fiĂşk cĂmĹą produkciĂłjĂĄt.
Antal Erika
SzĂŠkelyhon.ro2016. mĂĄjus 19.
Szerelmes levelek AmerikĂĄba
Egy ĂĄrnyalt, az ĂŠletmĹą jellegzetessĂŠgeit bemutatĂł ĂŠs a hallgatĂłsĂĄg rĂŠszĂŠrĹl szemĂŠlyes emlĂŠkekkel is tarkĂtott BalĂĄzsFerenc-kĂŠp tĂĄrult a kĂśzĂśnsĂŠg elĂŠ Vallasek JĂşlia irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz elĹadĂĄsa nyomĂĄn, amelynek helyszĂne mĂĄjus 10-ĂŠn dĂŠlutĂĄn a Bolyai tĂŠri unitĂĄrius egyhĂĄzkĂśzsĂŠg Dersi JĂĄnos-terme volt.
Az aranyosszĂŠki falu, MĂŠszkĹ felemelĂŠsĂŠn, az ifjĂşsĂĄg nevelĂŠsĂŠn megszĂĄllottan dolgozĂł lelkĂŠsz ĂŠletĂŠnek meghatĂł, nagyon bensĹsĂŠges ĂŠrzĂŠseirĹl szĂłlnak azok az angol nyelvĹą levelek, amelyeket menyasszonyĂĄnak, majd felesĂŠgĂŠnek, a dĂĄnâangol bevĂĄndorlĂłk gyermekekĂŠnt az EgyesĂźlt Ăllamokban szĂźletett Christine Frederiksennek Ărt kibontakozĂł, majd megerĹsĂśdĹ szerelmĂźkrĹl. A magyarra fordĂtott angol nyelĹą levelekbĹl kĂŠszĂźlt vĂĄlogatĂĄst Vallasek JĂşlia dolgozta fel ĂŠs adta ki Csillaghoz kĂśtĂśttĂźk szekerĂźnkcĂmmel 2002-ben KolozsvĂĄron. A levelek fordĂtĂĄsa ĂŠdesanyjĂĄval, Vallasek MĂĄrta tanĂĄrnĹvel kĂśzĂśs munkĂĄjuk.
Ezzel a rendezvĂŠnnyel emlĂŠkeztek a 115 ĂŠve, 1901-ben szĂźletett BalĂĄzs Ferencre a Helikon-KemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny szervezĂŠsĂŠben. Az alapĂtvĂĄny cĂŠljĂĄrĂłl, a helikoni eszmĂŠk nĂŠpszerĹąsĂtĂŠsĂŠrĹl H. SzabĂł Gyula, az alapĂtvĂĄny elnĂśke beszĂŠlt, ĂŠs ajĂĄnlotta a kĂśzĂśnsĂŠg figyelmĂŠbe az elĹadĂłkat.
Vallasek JĂşlia vĂŠgzĹs bĂślcsĂŠszhallgatĂłkĂŠnt szakdolgozatĂĄhoz korĂĄbban ismeretlen tĂŠmĂĄt keresett, ĂŠs Ăşgy tĂĄmadt az Ăśtlete, hogy a fordĂtĂĄs cĂŠljĂĄbĂłl ĂŠdesanyjĂĄnĂĄl levĹ BalĂĄzs Ferenc-leveleket feldolgozza. Az elkezdett munkĂĄt a dolgozat megĂrĂĄsa utĂĄn sem tudta abbahagyni, BalĂĄzs Ferenc szemĂŠlyisĂŠge, rendkĂvĂźl szerteĂĄgazĂł ĂŠrdeklĹdĂŠsi kĂśre ĂŠs tevĂŠkenysĂŠge valĂłsĂĄggal megbabonĂĄzta. ĂrĂł, kĂśltĹ, templomrestaurĂĄtor, falugazda â Ărta BalĂĄzs Ferenc ĂśnmagĂĄrĂłl, amihez nem kevĂŠs irĂłniĂĄval tette hozzĂĄ, hogy okleveles fĹbolond. SzĹąk 36 ĂŠvig tartĂł ĂŠletĂŠben â amelybĹl az utolsĂł tĂz ĂŠv jelentĹs rĂŠszĂŠt sĂşlyos betegen, a tĂźdĹbajjal kĂźszkĂśdve tĂśltĂśtte â annyi mindennel foglalkozott, hogy teolĂłgiai, kĂśzgazdasĂĄgi, gazdasĂĄgtĂśrtĂŠneti, irodalmi, esztĂŠtikai, filozĂłfiai szempontbĂłl is ĂŠrdekes lenne elemezni, ĂŠrtĂŠkelni az ĂŠletmĹąvet.
Az elĹadĂł az egĂŠszrĹl rajzolt ĂĄltalĂĄnos kĂŠpet, pontosabban arrĂłl, ahogy rĂśvidre szabott ĂŠlete sorĂĄn BalĂĄzs Ferenc a legmesszemenĹbb mĂłdon hasznĂĄlta ki a rendelkezĂŠsĂŠre ĂĄllĂł idĹt.
A pezsgĹ, fejlĹdĹ KolozsvĂĄron szĂźletett kistisztviselĹ csalĂĄdban, az unitĂĄrius kollĂŠgiumban tanult, s bĂĄr a mĂŠrnĂśki pĂĄlya vonzotta, tĂźdĹfertĹzĂŠse miatt vĂĄlasztotta a teolĂłgiĂĄt, abbĂłl a meggondolĂĄsbĂłl, hogy a falusi levegĹ jĂłt tesz a szervezetĂŠnek. MĂĄsrĂŠszt azĂŠrt, mert Trianon utĂĄn a teolĂłgiĂĄn tanulhatott magyarul. 1923-ban teolĂłgiai hallgatĂł korĂĄban szervezte meg a Tizenegyek antolĂłgia kiadĂĄsĂĄt, az elsĹ nemzedĂŠki jelentkezĂŠst a romĂĄniai magyar irodalomban, amelybĹl a jĂł szervezĂŠsnek kĂśszĂśnhetĹen tĂśbb mint 3.000 pĂŠldĂĄny kelt el. Verset, mesĂŠt, ĂşjsĂĄgcikkeket Ărt, s a jĂłkĂŠpĹą fiatalember a bicsĂŠrdizmus kĂśvetĹjĂŠvĂŠ vĂĄlt (nyers vegetĂĄriĂĄnus kosztot fogyasztott), ami mellett egĂŠsz ĂŠletĂŠben kitartott, ahogy eszmĂŠi mellett is fanatikus konoksĂĄggal. ĂsztĂśndĂjjal Oxfordban, majd Ăşjabb kĂŠt ĂŠvet az EgyesĂźlt Ăllamokban, Berkeley-ben tanult, ahol aktĂv rĂŠsztvevĹje volt a baloldali keresztĂŠny, bĂŠkepĂĄrti ifjĂşsĂĄgi mozgalmaknak. Amerikai tartĂłzkodĂĄsa idejĂŠn ismerte meg kĂŠsĹbbi felesĂŠgĂŠt ĂŠs munkatĂĄrsĂĄt, aki a szociĂĄlis ĂŠrzĂŠkenysĂŠget ĂŠs a tettekben megnyilvĂĄnulĂł vilĂĄgalakĂtĂł kedvet is osztotta vele â emelte ki az elĹadĂł. ĂzsiĂĄn ĂĄt (JapĂĄn, KĂna, India, PakisztĂĄn, Korea ĂŠrintĂŠsĂŠvel) tĂŠrt vissza KolozsvĂĄrra. ErrĹl az ĂştrĂłl 1929-ben jelent meg legismertebb kĂśnyve, a BejĂĄrom a kerek vilĂĄgot. A kĂśnyvben az Ăşti ĂŠlmĂŠnyek mellett a kĂśzĂśssĂŠgben gondolkodĂł fiatal vĂĄrosi ĂŠrtelmisĂŠgi a falu felemelĂŠsĂŠnek tervĂŠt dolgozza ki, s bĂĄr megismeri Ghandit is, Rabindranath Tagore bengĂĄli ĂrĂł, tovĂĄbbĂĄ egy japĂĄn szociolĂłgus, Kagawa Toyohiko van rĂĄ nagy hatĂĄssal. FelkĂŠszĂźltsĂŠge ellenĂŠre hazatĂŠrĂŠse utĂĄn nem kapott lehetĹsĂŠget tervei megvalĂłsĂtĂĄsĂĄra, ugyanis a szĂŠkelykeresztĂşri unitĂĄrius fĹgimnĂĄziumban ajĂĄnlottak fel bentlakĂĄsi felĂźgyelĹi ĂĄllĂĄst szĂĄmĂĄra. MĂŠgsem tĂśltĂśtte tĂŠtlenĂźl az idĹt, esĹben, hĂłban, kiskabĂĄtban jĂĄrta a vidĂŠket, ifjĂşsĂĄgi egyletet szervezett, vetĂtett elĹadĂĄsokat tartott a fiataloknak, a fĂśldmĹąveseknek a menyasszonya ĂĄltal lĂłra kĂźldĂśtt pĂŠnzbĹl vĂĄsĂĄrolt vetĂtĹgĂŠppel. Ălete sorĂĄn mindvĂŠgig fontos szerepet tulajdonĂtott az ifjĂşsĂĄgi mozgalmaknak.
1930-ban kapta meg az ĂĄhĂtott lelkĂŠszi ĂĄllĂĄst MĂŠszkĹn. A Torda melletti faluban kezdett hozzĂĄ falufejlesztĂŠsi tervei, a tanulĂĄssal tĂśltĂśtt idĹ alatt szerzett ismeretei megvalĂłsĂtĂĄsĂĄhoz. A vidĂŠkfejlesztĂŠs jĂĄrt az eszĂŠben, mikĂśzben az 1932-es ĂŠs 1933-as marosvĂŠcsi talĂĄlkozĂłkon vett rĂŠszt. Ebben az idĹszakban nem elsĹsorban ĂrĂłnak, hanem kĂśzĂśssĂŠgszervezĹnek tekintette magĂĄt, s azon dolgozott, hogy MĂŠszkĹn lĂŠtrehozza az ĂśnellĂĄtĂł, utĂłpisztikus elkĂŠpzelĂŠseinek megfelelĹen kultĂşrĂĄban, erkĂślcsben pĂŠldamutatĂł falut, majd kiterjessze azt az Aranyos vĂślgyĂŠre, hogy abbĂłl "Isten vĂślgye" legyen. TejszĂśvetkezetet szervezett, nĂŠpfĹiskolĂĄt, tanfolyamokat indĂtott, orvost alkalmazott, tĂĄplĂĄlkozĂĄsi, szexuĂĄlis ĂŠs higiĂŠniai oktatĂĄst szervezett.
CsupĂĄn amikor erĹt vett rajta a betegsĂŠg, akkor Ărta meg 1936-ban kĂŠt kĂśtetĂŠt. A rĂśg alatt cĂmĹą kĂśnyvĂŠben vilĂĄg kĂśrĂźli ĂştjĂĄn vĂŠgzett munkĂĄjĂĄrĂłl, ĂĄlmairĂłl, kudarcairĂłl vall szociogrĂĄfus szemmel, s ennek regĂŠnyes vĂĄltozata a ZĂśld ĂĄrvĂz, amelyben a vidĂŠki ĂŠrtelmisĂŠgi tragikus kĂźzdelmĂŠt ĂĄbrĂĄzolja. BalĂĄzs Ferenc annak a Trianon utĂĄni mĂĄsodik nemzedĂŠknek a tagja, amely szociĂĄlis ĂŠrzĂŠkenysĂŠggel Ăşgy ĂŠrezte, hogy alulrĂłl kell ĂŠpĂtkezni, a falusi tĂśmegeket kell gazdasĂĄgi hatalomhoz juttatni. 1937 mĂĄjusĂĄban hosszĂş ĂŠs nehĂŠz kĂnlĂłdĂĄs utĂĄn TordĂĄn hal meg. HalĂĄla ĂŠs temetĂŠsĂŠnek sajtĂłvisszhangja jelzi az ĂĄltalĂĄnos dĂśbbenetet, azt, hogy mennyire jelentĹs egyĂŠnisĂŠge volt a korszaknak. SzervezĹ ĂŠnjĂŠt fontosabbnak tartotta, mint alkotĂł ĂŠnjĂŠt, a tĂĄrsadalmat ĂŠs kĂśzĂŠletet fontosabbnak, mint sajĂĄt munkĂĄjĂĄban a mĹąvĂŠszetet.
A menyasszonyĂĄhoz, majd felesĂŠgĂŠhez Ărt levelek Christine Frederiksen hagyatĂŠkĂĄbĂłl kerĂźltek elĹ. AzonkĂvĂźl, hogy nagyon szĂŠp kĂśltĹi ĂrĂĄsok, az akkori idĹk megrĂĄzĂł dokumentumai is. MĂŠszkĹi ĂŠlmĂŠnyeit Christine Frederiksen is megĂrta Az alabĂĄstrom falu cĂmĹą kĂśtetben. A kĂśnyv egy pontos antropolĂłgiai leĂrĂĄsokkal tarkĂtott memoĂĄr arrĂłl, hogy mit hogyan lĂĄt egy kĂvĂźlrĹl ĂŠrkezĹ idegen, aki nem beszĂŠli jĂłl a nyelvet, de aki segĂteni szeretne a csecsemĹgondozĂĄstĂłl kedve a higiĂŠnĂŠs szabĂĄlyok betartĂĄsĂĄig. ĂsszehasonlĂtva a kĂŠt kĂśnyvet, BalĂĄzs Ferenc mĹąve, A rĂśg alatt egy zseniĂĄlis, szenvedĂŠlyes kudarctĂśrtĂŠnet, Christine kĂśnyve egy oda-vissza mĹąkĂśdĹ tĂĄrgyalĂĄs â hangsĂşlyozta az elĹadĂł.
A 2002-ben megjelent leveleskĂśnyv egy fĂŠl szĂĄrnyĂş madĂĄr â tette hozzĂĄ, ugyanis egy-kĂŠt kivĂŠteltĹl eltekintve csak a BalĂĄzs Ferenc leveleit tartalmazza. Az utolsĂł idĹszakban Christine kislĂĄnyukat elkĂźldte AmerikĂĄba, Ĺ pedig halĂĄlĂĄig ĂĄpolta fĂŠrjĂŠt. BalĂĄzs Ferenc halĂĄla utĂĄn a neki cĂmzett leveleket magĂĄval vitte az EgyesĂźlt Ăllamokba, legĂŠpelte ĂŠs kĂŠsĹbb elkĂźldte MikĂł ImrĂŠnek. Hogy miĂŠrt nem jelentek meg a Vallasek MĂĄrta ĂĄltal lefordĂtott levelek, errĹl az elĹadĂł ĂŠdesanyja, a levelek fordĂtĂłja beszĂŠlt. Elmondta, hogy DĂĄvid Gyula sikertelen prĂłbĂĄlkozĂĄsait kĂśvetĹen a lĂĄnya ĂŠrdeme, hogy a levelek kapcsĂĄn kutatĂĄs kezdĹdĂśtt, ĂŠs a leveleskĂśnyv megjelent.
A rendezvĂŠnyen felszĂłlalt a marosvĂĄsĂĄrhelyi PĂĄl TamĂĄs, aki talĂĄlkozott BalĂĄzs Ferenccel. HatĂŠves volt 1935-ben, amikor BalĂĄzs FerencĂŠk a kislĂĄnyukkal KĂźkĂźllĹdombĂłra lĂĄtogattak. Elmondta, hogyan kĂźldte az ĂŠdesanya a kislĂĄnyĂĄt AmerikĂĄba, amikor BalĂĄzs Ferenc mĂĄr sĂşlyos beteg volt, ĂŠs felidĂŠzte az esetet, amikor a lelkĂŠsz egy nagy puliszkĂĄval ĂŠs egy veder tejjel kĂnĂĄlta a falujĂĄba lĂĄtogatĂł pĂźspĂśkĂśt, aki nem vette jĂł nĂŠven ezt a fogadtatĂĄst.
Az Aranyos mentĂŠrĹl szĂĄrmazĂł Barla JĂşlia tanĂĄrnĹ arrĂłl beszĂŠlt, hogyan Ĺrzik BalĂĄzs Ferenc emlĂŠkĂŠt az unitĂĄrius gyĂźlekezetben, szĂźlĹfĂśldjĂŠn ĂŠs a telepĂźlĂŠsen, amely nem tudott felnĹni lelkĂŠszĂŠhez.
SzĂŠp pillanatai voltak a rendezvĂŠnynek, amikor SzabĂł DĂĄniel a BalĂĄzs Ferenc, Ritziu Ilka Krisztina a felesĂŠg levelĂŠt olvasta fel, aki fĂŠrje halĂĄlĂĄrĂłl ĂŠs temetĂŠsĂŠrĹl szĂĄmolt be. PethĹ Csaba, a MĹąvĂŠszeti LĂceum XII.-es diĂĄkjĂĄnak gitĂĄrjĂĄtĂŠka jĂłl illett a rendezvĂŠny hangulatĂĄhoz.
Bodolai GyĂśngyi
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2017. februĂĄr 13.
NĂŠpzenĂŠt rĂśgzĂtettek ĂŠs kĂśzben tĂĄncra perdĂźltek RemetĂŠn
Egy CD Ĺrzi, ĂŠs adja tovĂĄbb azt a bizonyossĂĄgot, hogy most, a 21. szĂĄzadban is lĂŠtezik autentikus, sajĂĄtos nĂŠpzene. A TĂşl a vĂzen cĂmĹą gyĹąjtemĂŠny egyedisĂŠge, hogy nem a mĂşltat kutatja, hanem a kĂśztĂźnk ĂŠlĹ zenĂŠszek, ĂŠnekesek folklĂłrkincsĂŠt rĂśgzĂti.
Ăsszesen 70 percnyi eredeti gyergyĂłi nĂŠpzenĂŠt, nĂŠpdalt tartalmaz az a lemez, amelynek bemutatĂĄsĂĄra szombat estĂŠre GyergyĂłremetĂŠre hĂvtĂĄk a hallgatĂłsĂĄgot. NĂŠgy gyergyĂłszĂŠki zenĂŠsz ĂŠs ĂŠnekes, ĂŠs hĂĄrom MagyarorszĂĄgrĂłl ĂŠrkezett vendĂŠg rĂŠvĂŠn szĂłlaltak meg a dalok. MĂĄr az ĂśsszeĂĄllĂtĂĄs is egyedi volt, a fellĂŠpĹk ilyen ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsban mĂŠg sosem zenĂŠltek egyĂźtt.
Dsupin PĂĄl, a lemez ĂśsszeĂĄllĂtĂłja furulyĂĄval, mellette SzabĂł DĂĄniel, a Magyar Nemzeti TĂĄncegyĂźttes vezetĹje cimbalomjĂĄtĂŠkkal, KĂĄdĂĄr IgnĂĄc, a VeszprĂŠm-Bakony TĂĄncegyĂźttes mĹąvĂŠszeti vezetĹje gardonnyal egĂŠszĂtette ki azoknak a jĂĄtĂŠkĂĄt, akik rĂŠvĂŠn a zenei kincs ma is ĂŠl ĂŠs hallhatĂł. Koszta IstvĂĄn citerĂĄs ĂŠs Koszta Vencel hegedĹąs CsomafalvĂĄrĂłl, Vizoli Demeter ĂŠnekes AlfalubĂłl, SzĹcs JĂĄnos furulyĂĄs-ĂŠnekes OrotvĂĄrĂłl jĂśtt a remetei szĂnpadra.
Ĺk voltak azok, akik megismertettĂŠk a kĂśzĂśnsĂŠggel a lemez hanganyagĂĄt, de Ĺk voltak azok is, akik zenĂŠje, dalai hallhatĂłk a lemezen. Ott lett volna a helye, de nem lehetett jelen a gyĹąjtĂŠsben kĂśzremĹąkĂśdĹ orotvai Csirilla JĂĄnos ĂŠs az alfalvi Vizoli MiklĂłs.
Az elhangzott dalok, furulyaszĂłlamok Ăśnmagukban is ĂŠlmĂŠnyt jelentettek, de SzĹcs JĂĄnos mĂŠg valamit bebizonyĂtott: a nĂŠpzenĂŠnk olyan, hogy nem mindig kell hozzĂĄ egy zenekarvezetĹ utasĂtĂĄsai, nĂŠha egyszerĹąen muszĂĄj tĂĄncra kelni, ĂŠnekelni. Nem volt betervezve a mĹąsorba, de ropta a legĂŠnyest, nagy tapsot ĂŠrdemelve, ĂŠs a mĹąsorba betervezett dalokhoz mĂŠg ĂśsztĂśnĂśsen fĹązĂśtt hozzĂĄ nĂŠhĂĄnyat.
KorĂĄbbi a sejtĂŠs, hogy lĂŠtezik az egyedi gyergyĂłi nĂŠpzene ĂŠs tĂĄnc. Most mĂĄr bizonyĂtĂŠk is van erre. MĂĄr csak az a kĂŠrdĂŠs, hogy ismerjĂźk-e, mĹąveljĂźk-e? â vetette fel a kĂŠrdĂŠst LaczkĂł Albert ElemĂŠr remetei polgĂĄrmester, a lemez kiadĂĄsĂĄnak ĂśsztĂśnzĹje. Az igĂŠnyes kivitelĹą, a nĂłtĂĄk szĂśvegekeit Ărott formĂĄban is tartalmazĂł zenei kiadvĂĄnynak, a TĂşl a vĂzen cĂmĹą CD-nek az adna igazĂĄn ĂŠrtelmet, ha minĂŠl szĂŠlesebb kĂśrben ismerttĂŠ vĂĄlna annak tartalma, ĂŠs nem csak megĹrzĂśtt nĂŠpdalkincs lenne, hanem a dalok visszatĂŠrnĂŠnek a mindennapi âhasznĂĄlatbaâ is, a zenĂŠt pedig jĂĄtszanĂĄk a nĂŠpzenĂŠszek.
Amint az Benedek Tibor Magor zenetanĂĄr mĂŠltatĂĄsĂĄban elhangzott, gyergyĂłi nĂŠpzenĂŠt mĂĄr tĂśbb hasonlĂł kiadvĂĄny Ĺriz, olyan is van, amely eredeti gyergyĂłi dalokat tartalmaz, rĂŠgi hangfelvĂŠtelek rekonstrukciĂłjakĂŠnt, de ez az elsĹ, amely valĂłban kĂśztĂźnk ĂŠlĹ, gyergyĂłi zenĂŠszek, ĂŠnekesek muzsikĂĄjĂĄt, nĂłtĂĄit rĂśgzĂti. A korĂĄbbiak azonban nem ĂŠrtĂŠk el azt a hatĂĄst, hogy az azokon hallhatĂł dalok visszakerĂźljenek a mai nĂŠpzenei kĂśrforgĂĄsba.
A CD-n hallhatĂł furulyaszĂł, a muzsika egyedi abbĂłl a szempontbĂłl is, hogy a zenĂŠszek egyedĂźl, vagy minimĂĄlis lĂŠtszĂĄmĂş egyĂźttesekkĂŠnt zenĂŠlnek, Ăgy az egyĂŠnisĂŠgĂźk is jobban kidomborodik.
BartĂłk BĂŠlĂĄĂŠk mĂĄr âtemettĂŠkâ az igazi ĂŠrtĂŠkes, autentikus nĂŠpzenĂŠt, de a TĂşl a vĂzen cĂmĹą CD bizonyĂtja, most, 110 ĂŠvvel kĂŠsĹbb is lĂŠtezik, ĂŠl. KĂŠszĂźlhetne az Ăşjabb hangfelvĂŠtel is â hangzott el â hiszen az elmĂşlt nĂŠhĂĄny ĂŠvben gyĹąjtĂśtt zenei anyag sokkal bĹvebb annĂĄl, mint ami ebbe a 70 percbe belefĂŠrt. TĂśbb zenĂŠsz, ĂŠnekes muzsikĂĄja, dalai maradtak ki.Â
A szervezĹk a lemezbemutatĂłra meghĂvtĂĄk GyergyĂłszĂŠk telepĂźlĂŠseinek zenĂŠszeit, tĂĄncosait, az esemĂŠnyt kĂśvetĹen pedig mĂĄris ĂŠlĹvĂŠ vĂĄlt a nĂŠpi kincs, âtĂĄnckalĂĄkĂĄvalâ, bĂĄllal folytatĂłdott az esemĂŠny.
Gergely Imre |
SzĂŠkelyhon.ro2017. ĂĄprilis 11.
ĂjjĂĄĂŠled a szĂłrvĂĄnyszĂnjĂĄtszĂł fesztivĂĄl FehĂŠr megyĂŠben
â⌠legbelĂźl ĂŠg a lĂĄngâ
DemĂŠny Piroska kolozsvĂĄri egyetemi tanĂĄr kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠt a nagyenyedi Bethlen-kollĂŠgium kĂśzĂśssĂŠge ĂŠs kĂśrnyĂŠke sohasem felejti el: enyedi magyartanĂĄrkĂŠnt tizennyolc ĂŠvvel ezelĹtt kitalĂĄlta a szĂłrvĂĄnysĂĄgban, a tĂśbbsĂŠgi nyelv szorĂtĂĄsĂĄban ĂŠlĹ diĂĄkok szĂĄmĂĄra a diĂĄkszĂnjĂĄtszĂĄs fesztivĂĄljait. Az ĂrĂłk ismerik igazĂĄn nyelvĂźnk szĂŠpsĂŠgeit, a tisztĂĄn kiejtett szavakat, a szĂłfordulatokat, amit az olvasĂĄssal ĂŠs a szĂnpadon lehet leginkĂĄbb tetten ĂŠrni. A szĂłrvĂĄnyban kĂźlĂśnĂśs jelentĹsĂŠge van a szĂnjĂĄtszĂĄsnak, ahol egyĂźtt kĂśvethetjĂźk a âmese kerekĂŠtâ, a kĂśzĂśnsĂŠg pedig â mikĂśzben figyel a jelenetekre, a szereplĹkre, a szĂŠp magyar szĂłra â akaratlanul is rĂŠszese lesz anyanyelve gyakorlĂĄsĂĄnak.
A nagyenyedi kollĂŠgium rĂŠgi âfĂźggĂśnyĂśsâ szĂnpada sok szĂŠp emlĂŠket rejteget, a sikeres diĂĄkprodukciĂłk mellett a hajdani tanĂĄri elĹadĂĄsokat is. VisszaemlĂŠkszĂźnk a fĂłti KovĂĄcs Ăva ĂŠs Kiss Tibor drĂĄmapedagĂłgusok (a Magyar DrĂĄmapedagĂłgiai TĂĄrsasĂĄg kĂŠpviseletĂŠben) nagyszerĹą szakmai segĂtsĂŠgĂŠre, ami hozzĂĄtartozik a nagyenyedi diĂĄkszĂnjĂĄtszĂĄs Ăşjkori sikertĂśrtĂŠnetĂŠhez. Akkor is jĂĄtĂŠk, tehetsĂŠg ĂŠs fantĂĄzia kellett a jĂł eredmĂŠnyhez. A 11. fesztivĂĄl alkalmĂĄbĂłl SzĹcs IldikĂł igazgatĂł kĂśszĂśntĂśtte a szĂłrvĂĄnyszĂnjĂĄtszĂĄs nagyenyedi fĂłrumĂĄt ĂŠs ĂśrĂśmĂŠt fejezte ki, hogy a âstafĂŠtavĂĄltĂĄs ellenĂŠre is ĂśsszehoztĂĄk a talĂĄlkozĂłtâ ĂŠs igazi szĂnhĂĄzat teremtettek. (KorĂĄbban a SzabadsĂĄg 2010. 06. 02-ĂĄn szĂĄmolt be rĂłla.) A kollĂŠgiumi szĂnjĂĄtszĂĄs tĂśretlenĂźl fejlĹdĂśtt egĂŠszen 2011-ig, amikor az ĂŠpĂźletfelĂşjĂtĂĄs miatt hirtelen megszakadt, mert mĂĄr nem lehetett elszĂĄllĂĄsolni a sokfelĹl ĂŠrkezĹ vendĂŠgeket. A megszakĂtĂĄs utĂĄn egy kĂśzeli vidĂŠki iskola, a MagyarlapĂĄdi ĂltalĂĄnos Iskola vĂĄllalta ĂĄt ĂŠs szervezi ma is a diĂĄkszĂnjĂĄtszĂĄst, sikeresen megoldva az ezzel jĂĄrĂł problĂŠmĂĄkat.
FesztivĂĄl kĂŠt helyszĂnen
KĂśzben a kollĂŠgiumban is Ăşjra fellĂĄngolt a szĂnjĂĄtszĂł kedv, ezĂşttal egy gyĂśkeresen ĂĄtalakĂtott, nyitott szĂnpadon lĂŠphettek fel a mĹąkedvelĹk. Megtudtuk ĂŠs meggyĹzĹdtĂźnk rĂłla, hogy lĂŠtezik eltĂśkĂŠltsĂŠg ĂŠs akarat a folytatĂĄsra. Ăgy az idĂŠn vĂĄratlanul kĂŠt helyszĂnen tartottĂĄk meg FehĂŠr megyĂŠben a diĂĄkszĂnjĂĄtszĂĄs fesztivĂĄljĂĄt, kĂśzĂśs plakĂĄton hirdetve a kĂŠt, egymĂĄs utĂĄni napon bemutatott mĹąsort.
A felĂşjĂtĂĄs elsĹ fĹszervezĹje GĂĄbor Ella angol szakos tanĂĄrnĹ, aki szĂvesen vĂĄllalta a nem kĂśnnyĹą feladatot. Az igazgatĂł ĂźdvĂśzlĹ szavai utĂĄn hat elĹadĂĄst lĂĄthatott a fĹleg diĂĄkokbĂłl ĂŠs egyelĹre kevĂŠs felnĹttbĹl ĂĄllĂł kĂśzĂśnsĂŠg. HorvĂĄth Piroska szavaival: âLĂŠtĂźnknek szĂnpadĂĄn csengettyĹą csilingel, elĹadĂĄs indul â vĂĄgyakhoz bilincsel, jelmezek szĂnesek, arcunkon szĂnes mĂĄz, tapsvihar lelkesĂt â legbelĂźl ĂŠg a lĂĄzâ.
A kollĂŠgiumi szĂnpadon a nagyenyediek ĂŠs az ilyefalviak is hĂĄrom-hĂĄrom darabot adtak elĹ. A kĂśzĂśnsĂŠg tapsviharral fejezte ki tetszĂŠsĂŠt. ElsĹnek a nagyenyedi vĂĄr Ĺrei a Hinni a FĂŠnyben cĂmĹą igen lĂĄtvĂĄnyos, hangulatos elĹadĂĄst mutattĂĄk be (felkĂŠszĂtĹ tanĂĄr: Fodor ElemĂŠr). Nem elĹszĂśr lĂŠptek fel ezzel a sajĂĄtos hangulatĂş elĹadĂĄssal, ĂŠs ezĂşttal is sikert arattak. A Kis herceget az ilyefalvi BicebĂłca szĂnjĂĄtszĂł csoport adta elĹ (felkĂŠszĂtĹ tanĂĄr Henning Emese). A MĂĄrciusi ifjĂşsĂĄg jelenet a nemrĂŠg Ăźnnepelt mĂĄrcius 15. emlĂŠkĂŠt idĂŠzte. A kitĹąnĹ produkciĂł a kollĂŠgium 7.-es tanulĂłinak kĂśszĂśnhetĹ (tanĂĄruk Fodor Brigitta). A VirĂĄgot AngĂŠlĂĄnak cĂmĹą szĂndarabot szintĂŠn az ilyefalviak mutattĂĄk be, A bolond falu cĂmĹą darab igazi bemutatĂł volt, hiszen elĹszĂśr kerĂźlt szĂnre (KovĂĄcs Kinga tanĂĄr vezetĂŠsĂŠvel). VĂŠgĂźl az Az amerikai rokon cĂmĹą jelenetet az ilyefalvi JĂĄ(t)cint szĂnjĂĄtszĂł csoport adta elĹ (tanĂĄruk Henning Emese). Mindegyik bemutatĂł ĂŠlvezetes, szĂłrakoztatĂł, magas szĂnvonalĂş volt.
A belsĹ âlĂĄngâ nem aludt ki MagyarlapĂĄdon sem. Aludtunk egyet a kollĂŠgiumi ĂŠlmĂŠnyekre, ĂŠs nĂŠzĹkĂŠnt folytattuk a mindĂśssze tĂz kilomĂŠterre fekvĹ âlapĂĄdi nagyhegyâ alatt. A lelkes ĂŠs kitartĂł ilyefalviak ide is eljĂśttek, hogy bemutassĂĄk szĂnjĂĄtszĂł tudĂĄsukat. TanĂĄruk, Henning Emese mĂĄr tizenegy ĂŠve tĂśretlen lelkesedĂŠssel ĂŠs tĂźrelemmel tanĂtgatja diĂĄkjait a szĂnjĂĄtszĂĄs rejtelmeire. ElkĂsĂŠrte diĂĄkjait ĂŠs a bemutatĂłkat SzĹcs IldikĂł igazgatĂł is vĂŠgignĂŠzte.
A szervezĂŠst a helyi kultĂşr-ĂŠletben jeleskedĹ ĂłvĂł- ĂŠs tanĂtĂłnĹ SzilĂĄgyi Andrea, SzĂŠkely Melinda, valamint KovĂĄcs AndrĂĄs matematika- ĂŠs SzabĂł DĂĄniel testnevelĹtanĂĄrok vĂŠgeztĂŠk. SzilĂĄgyi Andrea a lapĂĄdi fesztivĂĄl megnyitĂłjĂĄn elmondta: a jĂĄtĂŠk ĂŠs a mese szebbĂŠ teszi ĂŠletĂźnket, jĂĄtĂŠkkal ismerjĂźk meg barĂĄtainkat. A lapĂĄdi fesztivĂĄlozĂĄst szĂnesĂtette egy meghĂvott vendĂŠg, Demeter Ferenc bĂĄbjĂĄtĂŠkos szĂnĂŠsz, aki a JĂĄnos vitĂŠz cĂmĹą bĂĄbjĂĄtĂŠkkal bĹąvĂślte el a lapĂĄdi tanulĂłkat ĂŠs a felnĹtt kĂśzĂśnsĂŠget. EzutĂĄn nyolc elĹadĂĄs kĂśvetkezett, ahol a lapĂĄdiakon kĂvĂźl a nagyenyediek, az ilyefalviak ĂŠs a torockĂłiak is fellĂŠptek. Sorba szĂnre kerĂźlt: A walesi bĂĄrdok(LapĂĄd), A nagyenyedi kĂŠt fĹązfa (Nagyenyed), A kis herceg(Ilyefalva), LegyĂźnk jĂłk, de hogyan? (TorockĂł), VirĂĄgot AngĂŠlĂĄnak(Ilyefalva), Bolond falu (Nagyenyed), Az amerikai rokon (Ilyefalva), A pletyka (MagyarlapĂĄd). Ez utĂłbbi kettĹ osztatlan sikert aratott kĂźlĂśnĂśsen jĂłl megjelenĂtett, a kĂśzĂśnsĂŠg ĂĄltal is dĂjazott sajĂĄtos humorĂĄval.
A kĂśzĂśsen elfogyasztott nagyszerĹą ebĂŠd utĂĄn rĂśvid kiĂŠrtĂŠkelĹt tartottak. Demeter Ferenc jegyzeteibĹl sok minden kiderĂźlt: fĹleg dicsĂŠretek az igyekezetĂŠrt, de megszĂvlelendĹ kritikĂĄk is, amelyek a tovĂĄbblĂŠpĂŠst szolgĂĄljĂĄk. VĂŠgĂźl a tanulĂłkat kivĂŠtel nĂŠlkĂźl oklevĂŠllel ĂŠs szĂŠp dĂszes, faragott emlĂŠktĂĄblĂĄkkal jutalmaztĂĄk.
BakĂł Botond / SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2017. jĂşlius 31.
A napfĂŠny lĂrikusa
ĂprilyrĹl a kastĂŠlykertben
A Trianon utĂĄn szĂźletett erdĂŠlyi magyar irodalom ĹrzĹinek, formĂĄlĂłinak szellemisĂŠgĂŠt idĂŠztĂŠk meg a hĂŠt vĂŠgĂŠn a marosvĂŠcsi kastĂŠlykertben. A mĂşzsĂĄk kĹasztalĂĄnĂĄl a fĂŠl ĂŠvszĂĄzada elhunyt Ăprily Lajos emlĂŠke elĹtt tisztelegtek a jelenlevĹk.
A Helikon â KemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny szervezte talĂĄlkozĂł elsĹ napjĂĄn, pĂŠntek dĂŠlutĂĄn a kastĂŠlyban KemĂŠny JĂĄnos emlĂŠkezete cĂmmel nyĂlt meg a budapesti OrszĂĄgos SzĂnhĂĄztĂśrtĂŠneti IntĂŠzet ĂŠs MĂşzeum emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄsa. SzintĂŠn pĂŠnteken kerĂźlt sor az Ăprily emlĂŠkĂŠre tartott konferenciĂĄra, amelyre egy kĂŠsĹbbi lapszĂĄmunkban visszatĂŠrĂźnk. A talĂĄlkozĂł mĂĄsodik napjĂĄn, szombat dĂŠlelĹtt hĂşszegynĂŠhĂĄny fĹs tĂĄrsasĂĄg gyĹąlt Ăśssze a tĂśbb ĂŠvszĂĄzados fĂĄk alatt. A helikoni leszĂĄrmazottakat, illetve az esemĂŠny irĂĄnt ĂŠrdeklĹdĹket H. SzabĂł Gyula, az alapĂtvĂĄny elnĂśke, majd ĂrdĂśg Ferenc, MarosvĂŠcs polgĂĄrmestere ĂźdvĂśzĂślte. A kĂśzsĂŠggazda elmondta, bĂźszke arra, hogy ezekben a napokban MarosvĂŠcsre irĂĄnyul a figyelem, ugyanakkor sajnĂĄlattal vette tudomĂĄsul, hogy kevesen jĂśttek el a jelentĹs rendezvĂŠnyre. Ezt kĂśvetĹen BenkĹ MihĂĄly marosvĂŠcsi reformĂĄtus lelkipĂĄsztor tartott rĂśvid ĂĄhĂtatot. âĹrizd a vĂĄrat, figyeld az utat...â â hangzott fel a SzentĂrĂĄsbĂłl vett idĂŠzet, NĂĄhum prĂłfĂŠta intĂŠse, amelyet az igehirdetĹ mai korunkra vonatkoztatott. â KisebbsĂŠgi sorsban mindent vĂŠdeni kell, ami nemes, tiszta â mondta a lelkipĂĄsztor, majd a TetĹn cĂmĹą Ăprilyverssel illusztrĂĄlta a tĂśrtĂŠnelmi idĹkĂśn ĂĄtĂvelĹ igazsĂĄgot. â A KĂłs KĂĄrolynak ajĂĄnlott alkotĂĄs valĂłsĂĄgĂĄt szinte mindennap ĂĄtĂŠljĂźk. A tetĹrĹl, a vĂĄrbĂłl minden mĂĄskĂŠnt lĂĄtszott. Vallani, vĂĄllalni, ez volt a nĂŠzĹ- pont, amikor lent minden Ăśsszeomlott. Itt, a vĂĄrban, a vĂĄrkertben elĹdeink mertek ĂĄlmodni, magasra emeltĂŠk tekintetĂźket az ĂŠrtĂŠkvesztett vilĂĄgban, mertek ErdĂŠlyben maradni, alkotni, imĂĄdkozni. (...) Egy jĂłl megĂŠpĂtett vĂĄrat nem a kĂźlsĹ ellensĂŠg rombol le, hanem a fĂŠlelem, a szĂŠthĂşzĂĄs, illetve az, ha elfogynak a tartalĂŠkok â hangsĂşlyozta a lelkĂŠsz, a belsĹ forrĂĄsok, tartalĂŠkok meg- ĹrzĂŠsĂŠre intve hallgatĂłsĂĄgĂĄt. A rendezvĂŠny forgatĂłkĂśnyve szerint a tovĂĄbbiakban TakarĂł MihĂĄly irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, egyetemi tanĂĄr ĂŠrtekezett volna ĂprilyrĹl. A meghĂvott hiĂĄnyĂĄban SzabĂł DĂĄniel helikoni leszĂĄrmazott, az Ariel szĂnhĂĄz bĂĄbmĹąvĂŠsze Kuncz AladĂĄr gondolatait szĂłlaltatta meg, amelyek 1921-ben a fiatal Ăprily Falusi elĂŠgia cĂmĹą verskĂśtetĂŠnek elĹszavakĂŠnt szĂźlettek. Az erdĂŠlyi lĂra âkaotikus kĂśdĂŠbenâ felsejlĹ tehetsĂŠgek kĂśzĂśtt Kuncz AladĂĄr szerint elsĹsorban Ăprily Lajos az, akinek a kĂśltĂŠszete âa magyar irodalom egyetemes szempontjaibĂłl is maradandĂł ĂŠrtĂŠket teremtâ. Kuncz gondolatmenete elejĂŠn inkĂĄbb mĹąvĂŠszkĂŠnt, mint kĂśltĹkĂŠnt emlĂti a fiatal alkotĂłt. SzĂłt ejt fordĂtĂĄsairĂłl, arrĂłl, hogy âa nĂŠmet ĂŠs francia lĂrikusokon keresztĂźl a romĂĄnokig mennyire hozzĂĄ tud simulni nemcsak a kĂźlĂśnbĂśzĹ mĹąformĂĄkhoz, hanem azokhoz a lĂŠlekĂśsszetĂŠtelekhez (...), amelyek ezekben a versekben kifejezĂŠsre talĂĄlnakâ, majd erre a kĂśvetkeztetĂŠsre jut: âkĂśltĂŠszete (...) mĂŠgiscsak elsĹsorban sajĂĄt sorsĂĄnak ĂŠs rendeltetĂŠsĂŠnek a bensĹsĂŠges ĂĄtĂŠlĂŠse... Igaz, hogy csak sĂłhajt ott, ahol mĂĄs talĂĄn zokogna, igaz, hogy kĂŠpekben vagy nyelvmodulĂĄciĂłiban kĂśzvetve fejezi ki azt, amit talĂĄn mĂĄs kĂśzvetlenĂźl, szĂvĂŠnek, idegeinek kitĂŠpett darabjaival hozna elĂŠnk, de mĂŠgiscsak kĂśltĹ, ĂŠs elsĹ- sorban kĂśltĹ, mert egyĂŠni ĂŠletĂŠben, egyĂŠni sorsfordulataiban lĂĄtja ĂŠs ĂŠli meg a kozmikus vilĂĄg jelentĹsĂŠgĂŠtâ. A tovĂĄbbiakban Ăgy folytatĂłdik az ĂŠrtĂŠkelĂŠs: âTĂŠmĂĄi legtĂśbbszĂśr nagyon egyszerĹąek, s kĂśltĹivĂŠ ĂŠppen zenei megĂŠlĂŠsĂźk teszi Ĺket. ElmuzsikĂĄlja a fedĂŠlcsatorna tavaszi zubogĂĄsĂĄt, az olvadĂĄst, a napfĂŠnyt, a napsĂźtĂŠsben halĂĄszĂł leĂĄnyt (...), s ezeket az egyszerĹą ĂŠlmĂŠnyeket (...) bele tudja kapcsolni az ĂŠletnek s a termĂŠszetnek nagy ĂŠs ĂśrĂśk ritmusĂĄba. (...) EgĂŠsz kĂśltĂŠszetĂŠben kihangsĂşlyozva talĂĄn csak egyszer fordul elĹ az ErdĂŠly szĂł, de akkor az ĂŠrzelmi lendĂźletnek oly napsugaras csĂşcsĂĄn, hogy ez fĂŠnyĂŠt egĂŠsz kĂśltĂŠszetĂŠre szĂŠtszĂłrjaâ. Lemez, kĂśnyv ĂŠs Dsida hangja A tovĂĄbbiakban a helyi iskola diĂĄkjai Ăprily-verseket szavaltak, majd koszorĂşzĂĄsra kerĂźlt sor. A program a kastĂŠly udvarĂĄn a marosvĂŠcsi kis nĂŠptĂĄncosok mĹąsorĂĄval folytatĂłdott, ezt kĂśvetĹen a jelenlevĹk a Kis pipĂĄzĂłba vonultak, ahol KilyĂŠn Ilka szĂnmĹąvĂŠsznĹ kĂŠszĂźlĹ lemezĂŠnek hanganyagĂĄbĂłl nyĂşjtott ĂzelĂtĹt. â DĂŠdelgetett vĂĄgyam, hogy a helikonista kĂśltĹk ĂrĂĄsait minĂŠl szĂŠlesebb kĂśrbe eljuttassam. MaroshĂŠvĂzen kĂŠrdeztĂŠk meg tĹlem, hogy hangfelvĂŠtelen megtalĂĄlhatĂłk-e ezek a kĂśltemĂŠnyek. Ăgy szĂźletett meg a lemezsorozat gondolata â ismertette a szĂnmĹąvĂŠsznĹ a Helikon â KemĂŠny JĂĄnos AlapĂtvĂĄny tĂĄmogatĂĄsĂĄval elindĂtott kezdemĂŠnyezĂŠs elĹzmĂŠnyĂŠt. A sorozat LisztĂłczky LĂĄszlĂł irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz javaslatĂĄra tematizĂĄlva szĂłlaltatja meg a helikonistĂĄk alkotĂĄsait, az elsĹ lemez Istenhez Ărott verseiket. KilyĂŠn Ilka a talĂĄlkozĂłn nĂŠgy, kerek ĂŠvfordulĂłs alkotĂł â BĂĄrd OszkĂĄr, JĂŠkely ZoltĂĄn, Olosz Lajos, Dsida JenĹ â lĂrai vilĂĄgĂĄbĂłl villantott fel szĂneket. Ezt kĂśvetĹen PomogĂĄts BĂŠla MarosvĂŠcs (1926-1944) cĂmĹą, a helikoni irodalmi mĹąhelybe bepillantĂĄst nyĂşjtĂł kĂśtetĂŠt ismertette H. SzabĂł Gyula, a kĂśnyv szerkesztĹje. A helikoni talĂĄlkozĂłk jegyzĹkĂśnyvĂŠt magĂĄba foglalĂł mĹą egyik fontos mozzanata az 1942-es vita, amely egyĂŠrtelmĹąvĂŠ teszi, hogy az erdĂŠlyi irodalom ĂŠpĂtĹi akkor is transzszilvanistĂĄk voltak, amikor ânekik fĂşjt a szĂŠlâ â tudtuk meg az ĂŠrtĂŠkelĹtĹl, aki a kĂśnyv vĂŠgĂŠn talĂĄlhatĂł kĂŠpes mutatĂłra is felhĂvta a figyelmet, amelybĹl az is kiderĂźl, hogy az 51 szerzĹ mely ĂŠvekben vett rĂŠszt a talĂĄlkozĂłn. A kĂŠtnapos rendezvĂŠny kĂźlĂśnleges szĂnfoltja MarosĂĄn Csaba kolozsvĂĄri szĂnmĹąvĂŠsz Dsida-mĹąsora volt. Az interaktĂv elĹadĂĄs elĹtt a szĂnĂŠsz elmondta, hogy cĂŠlja ĂşjjĂĄĂŠleszteni a helikoni kĂśzĂśssĂŠget, ezĂŠrt viszi el erdĂŠlyi templomokba, kastĂŠlyokba, illetve MagyarorszĂĄgra is a âjĂłszĂvek falĂĄraâ plakĂĄtot ragasztĂł kĂśltĹ ĂźzenetĂŠt.
Nagy SzĂŠkely IldikĂł / NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)
lapozĂĄs: 1-21