udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
18
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-18
NĂŠvmutatĂł:
TatĂĄr ZoltĂĄn
2002. januĂĄr 23.
Neves tudĂłsok" szorgalmasan gyĂĄrtjĂĄk azokat a bizonyĂtĂŠkokat miszerint a csĂĄngĂłk nem magyarok. Dumitru Zaharia professzor, miutĂĄn mĂŠg azt is kĂŠtsĂŠgbe vonta, hogy magyar nĂŠpessĂŠg, sĹt MagyarorszĂĄg is egyĂĄltalĂĄn lĂŠtezik, megĂĄllapĂtotta, hogy a moldvai csĂĄngĂłk â romĂĄnok. Zaharia immĂĄr negyven ĂŠve tanulmĂĄnyozza ezt a kĂŠrdĂŠst, ami tulajdonkĂŠppen â nem is lĂŠtezik. De hĂĄt ha nincs is kĂŠrdĂŠs, mit tanulmĂĄnyozott annyi temĂŠrdek ideig? TatĂĄr ZoltĂĄn szerint a kommunikĂĄciĂłs zavar a mindenkori magyar kormĂĄnyok rĂŠszĂŠrĹl is megnyilvĂĄnult. NemrĂŠg a bukaresti pĂĄpai nuncius Ăgy nyilatkozott a televĂziĂłnak: "ValĂłban hallottam beszĂŠlni egymĂĄskĂśzt az apĂĄcĂĄkat, nĹvĂŠreket csĂĄngĂłul (!), de imĂĄdkozni csak romĂĄnul imĂĄdkoztak, sĹt a templomban sem kĂŠrtek soha magyar nyelvĹą misĂŠt... akkor meg minek erĹltetni a magyar oktatĂĄst?" A kommunikĂĄciĂłs zavarok a magyarok ĂŠs a magyar csĂĄngĂłk kĂśzĂśtt mĂĄr a reformĂĄciĂł utĂĄn megkezdĹdtek, papok hiĂĄnya meg nemtĂśrĹdĂśmsĂŠg miatt. Amikor nagykĂŠsĹre a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia megfigyelĹket kĂźldĂśtt MoldvĂĄba felmĂŠrni a csĂĄngĂłk helyzetĂŠt, mĂĄr csak arra szorĂtkoznak, hogy megĂĄllapĂtsĂĄk: egy halĂĄlraĂtĂŠlt nĂŠpcsoportocska agonizĂĄlt. SzerencsĂŠre vannak Lakatos AndrĂĄsok, PetrĂĄs JĂłzsefek, Duma AndrĂĄsok, Domokos PĂĄlok, KallĂłs ZoltĂĄnok, SzabĂł T. AttilĂĄk, ĂŠs mĂŠg sokan mĂĄsok, akik a csĂĄngĂłkra jellemzĹ konok kitartĂĄssal vĂŠgzett munkĂĄssĂĄgukkal bizonyĂtottĂĄk a tĂśrtĂŠnelmi tĂŠnyt, hogy lĂŠteztek ĂŠs lĂŠteznek a moldvai magyar csĂĄngĂłk, anyanyelvĂźkkel (lĂĄsd a kĂŠt kĂśtetes CsĂĄngĂł nyelvatlaszt), hitvallĂĄsukkal, gazdag ĂŠs szĂnes kultĂşrĂĄjukkal, ĂĄllapĂtotta meg a cikkĂrĂł. IdĂŠzett a KolozsvĂĄron megjelent VilĂĄgossĂĄg" cĂmĹą napilap Magyar tanĂtĂł jelentĂŠse CsĂĄngĂłfĂśldrĹl cĂmĹą cikkĂŠbĹl. FelsĹrekettyĂŠsen "Amikor elĹszĂśr vettem rĂŠszt a szentmisĂŠn, a templombĂłl az egĂŠsz falunĂŠpe hazakĂsĂŠrt. Sokan sĂrtak, ĂŠljeneztek. Az ifjĂşsĂĄg estĂŠre tĂĄncba hĂvott.A gyermekek most mĂĄr szorgalmasan tanulnak anyanyelvĂźkĂśn. KĂśszĂśnet ĂŠrte az MNSZ-nek, CzikĂł NĂĄndor orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹnek, Dogariu- KĂĄdĂĄr IstvĂĄn lelkes csĂĄngĂł titkĂĄrnak ĂŠs Kemenes JĂłzsef brassĂłi tanfelĂźgyelĹnek" /1948. jan. 21./ Ugyanabban a lapban, az Ăjabb magyar tanĂtĂłkat kĂŠrnek CsĂĄngĂłfĂśldre! cĂmĹą cikkben: "RĂĄcz GyĂśrgy a MNSZ kp. vb. tagja kĂśnyveket vitt a felĂĄllĂtandĂł csĂĄngĂłiskolĂĄk rĂŠszĂŠre. LĂŠszped ĂŠs KlĂŠzse kĂśrnyĂŠkĂŠn magyar gyermekek olyan tĂśmegesen iratkoztak be a magyar tannyelvĹą iskolĂĄkba, hogy a kinevezett tanĂtĂłk mĂĄris kevĂŠsnek bizonyultak. BĂĄkĂł megye tanĂźgyi fĹnĂśke sĂźrgĹsen Ăşjabb tanĂtĂłkat kĂŠr!" /1948. jan. 25./ Ăs mĂŠg egy idĂŠzet: "HazĂĄnkban nem szĂłbeszĂŠd a nĂŠpek egyenjogĂşsĂĄga, hirdeti Duma GyĂśrgy, a bĂĄkĂł megyei csĂĄngĂłk nemzetgyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹje. " /1948. ĂĄpr. 23./ /TatĂĄr ZoltĂĄn: Volt csĂĄngĂł, nincs csĂĄngĂł avagy a kommunikĂĄciĂł csĹdje. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 23./2003. december 20.
Dec. 19-ĂŠn KolozsvĂĄron Makkay JĂłzsef ĂŠs Pillich LĂĄszlĂł mutatta be TatĂĄr ZoltĂĄn Kincses kĂźlvĂĄrosom /Kalauz KiadĂł, KolozsvĂĄr/ cĂmĹą visszaemlĂŠkezĂŠs-kĂśtetĂŠt. A Kalauz KiadĂł az Alsand KiadĂł utĂłdakĂŠnt az utĂłbbi ĂŠvekben gazdĂĄknak szĂłlĂł kiadvĂĄnyokkal, szakĂĄcs- ĂŠs gyerekkĂśnyvekkel jelentkezett az erdĂŠlyi magyar kĂśnyvpiacon, mondotta Makkay JĂłzsef, a kiadĂł vezetĹje. Pillich LĂĄszlĂł beszĂŠdĂŠben a visszaemlĂŠkezĂŠs-irodalom fontossĂĄgĂĄrĂłl szĂłlva, elmondta: ez gyakorta olyan dolgokat rĂśgzĂt, amit el akarnak feledtetni velĂźnk. /K. ZS.: A kĂźlvĂĄros kincsei. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 20./2004. januĂĄr 14.
Nem csak a helytĂśrtĂŠnĂŠszek szĂĄmĂĄra jelent igazi csemegĂŠt TatĂĄr ZoltĂĄn Kincses kĂźlvĂĄrosom /Kalauz KiadĂł, KolozsvĂĄr/ cĂmmel a tavaly megjelent kĂśtete. TatĂĄr ZoltĂĄn elmondta, hogy KolozsvĂĄr kĂźlvĂĄrosĂĄnak egyik negyedĂŠben nĹtt, neki az kincses volt a hĂĄzaival, utcĂĄival, embereivel egyĂźtt. Az Ĺ vidĂŠke az Attila Ăşt vagy a GyĂśrgyfalvi ĂşttĂłl kelet-ĂŠszakkeleti irĂĄnyban egĂŠszen a Magyar utcĂĄig terjed. Ebben benne van Oncsa-telep, a Kazinczy utca, a Taksony vezĂŠr utca, a Pata utca, az Endre kirĂĄly utca, a ZĂĄpolya utca ĂŠs PorondbĂĄnya egĂŠszen a Kossuth Lajos utcĂĄig. TatĂĄr ZoltĂĄn 1938-ban szĂźlett TordĂĄn, ĂŠs 1940-ben jĂśttek KolozsvĂĄrra. Ott lakott egĂŠszen 1986-ig, a nagy rombolĂĄsig. A fiatalok nem ismerik elĂŠggĂŠ a vĂĄros tĂśrtĂŠnetĂŠt, amely az utĂłbbi Ăśtven ĂŠv alatt annyira megvĂĄltozott, a felnĂśvekvĹ nemzedĂŠk szinte el sem tudja kĂŠpzelni, milyen lehetett rĂŠgen. Gaal GyĂśrgynek a Magyarok utcĂĄjĂĄrĂłl meg a Farkas utcai egyetemrĹl jelent meg kĂśtete, vagy Vincze ZoltĂĄntĂłl a Farkas utca leĂrĂĄsa. A rĂŠgebbi idĹkbĹl MikĂł Imre A csendes PetĹfi utca cĂmĹą regĂŠnyes leĂrĂĄsa nagyon ĂŠrtĂŠkes mĹą. KĂśnyve megjelenĂŠse Ăłta sok idĹs ember hĂvta, hogy elmesĂŠlje emlĂŠkeit. /SĂĄndor BoglĂĄrka Ăgnes: KĂźlvĂĄrosi kincsek krĂłnikĂĄsa. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 14./2004. december 21.
BemutattĂĄk TatĂĄr ZoltĂĄn PillantĂĄs a FellegvĂĄrrĂłl /Kalauz KiadĂł, KolozsvĂĄr/ cĂmĹą kĂśtetĂŠt KolozsvĂĄron, a Pata utcai reformĂĄtus templomban. Tavaly ismerkedhetett meg a kĂśzĂśnsĂŠg korĂĄbbi, Kincses kĂźlvĂĄros cĂmĹą kĂśnyvĂŠvel. Ez a korĂĄbbi kĂśtet a kisembereket mutatta be, Ĺk KolozsvĂĄr kincsei, mondta el Makkay JĂłzsef felelĹs kiadĂł. Jelen kĂśtet a kĂśnyv kolozsvĂĄri emlĂŠkek rendszere. A rĂŠgi idĹkre visszanyĂşlĂł emlĂŠkek lelki otthonnĂĄ teszik a vĂĄrost. /F. I.: PillantĂĄs a FellegvĂĄrrĂłl. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 21./2005. februĂĄr 9.
Megjelent TatĂĄr ZoltĂĄn mĂĄsodik kĂśtete a Kincses KĂźlvĂĄros folytatĂĄsakĂŠnt, PillantĂĄs a FellegvĂĄrrĂłl, amelynek felelĹs kiadĂłja Makkay JĂłzsef. A szerzĹ visszapillantott a vĂĄros mĂşltjĂĄra. /KovĂĄcs Ferenc: PillantĂĄs a FellegvĂĄrrĂłl. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), febr. 9./2005. mĂĄrcius 25.
NagyszabĂĄsĂş kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti tĂĄrlat nyĂlt Stockholmban a KolozsvĂĄrrĂłl elszĂĄrmazott TamĂĄs GyĂśrgy mĹągyĹąjtĹ rendezĂŠsĂŠben. Az EMKES 10. ĂŠvfordulĂłjĂĄnak szentelt kiĂĄllĂtĂĄs 37 alkotĂłtĂłl Ăśtven munkĂĄt mutat be. /TatĂĄr ZoltĂĄn: Magyar kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti tavasz Stockholmban. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 25./2005. mĂĄjus 17.
TamĂĄs GyĂśrgy mĹągyĹąjtĹ fĂĄradhatatlanul rendezi a kiĂĄllĂtĂĄsokat, csoportost vagy egyĂŠnit, kiadvĂĄnyokban nĂŠpszerĹąsĂti az egyetemes magyar kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti munkĂĄkat, elsĹsorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar KĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti EgyesĂźlet Stockholmon â az EMKES-en keresztĂźl. Ennek az egyesĂźletnek a cĂŠlja, amint a hasonlĂł cĂmĹą kĂśnyv elsĹ fejezetĂŠben a nĂŠgy szerzĹ, Gergely TamĂĄs, Stockholm, TakĂĄcs GĂĄbor, KolozsvĂĄr, TakĂĄcs GĂĄbor, Szentendre ĂŠs Tar KĂĄroly, Lund, kifejti, a magyar kĂŠpzĹmĹąvĂŠszet tĂĄmogatĂĄsa ĂŠs nĂŠpszerĹąsĂtĂŠse, ezen belĂźl kiemelten az erdĂŠlyi szerzĹkĂŠ ĂŠs munkĂĄikĂŠ. Most rendezi a mĂĄsodik nagyszabĂĄsĂş kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti tĂĄrlatot TamĂĄs GyĂśrgy mĹągyĹąjtĹ. Mind a mĂĄrcius 17-i, elsĹ, mind a mostani, mĂĄsodik, mĂĄjus 26-ĂĄn megnyĂlĂł kiĂĄllĂtĂĄs, az EMKES 10. jubileumĂĄnak szentelt rendezvĂŠny bemutatja a magyar kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeket KolozsvĂĄrtĂłl AmerikĂĄig, NagybĂĄnyĂĄtĂłl PĂĄrizsig. A KolozsvĂĄrrĂłl elszĂĄrmazott mecĂŠnĂĄs szervezte mĂĄrciusi kiĂĄllĂtĂĄson kivĂĄltsĂĄgos helyet kapnak kolozsvĂĄri kĂŠpzĹmĹąvĂŠszek: Essig KlĂĄra, Imecs LĂĄszlĂł, MacskĂĄssy JĂłzsef, MiklĂłssy GĂĄbor, Tompos Opra Ăgota, StarmĂźller GĂŠza, Gy. SzabĂł BĂŠla, Szolnay SĂĄndor, TakĂĄcs GĂĄbor, TĂłth IstvĂĄn. KĂśzĂźlĂźk ugyan sokan mĂĄr elhunytak. A felsoroltakon kĂvĂźl tĂśbb mint 25 magyar kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz munkĂĄjĂĄt mutattĂĄk be. A mĂĄjus 26-ĂĄn Stockholmban, az IdĹs Magyarok KlubjĂĄban (Senior Klub) nyĂlĂł kiĂĄllĂtĂĄson 38 kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz szerepel 59 munkĂĄval. Ezen a kiĂĄllĂtĂĄson zĂśmmel szobrĂĄszok, keramikusok szerepelnek, de festĹk ĂŠs grafikusok is. Az alkotĂłk egyharmada âkincses KolozsvĂĄrtâ kĂŠpviseli. /TatĂĄr ZoltĂĄn: Magyar kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti tavasz Stockholmban. = ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 17./2005. szeptember 24.
AranyosrĂĄkos unitĂĄrius falu. AranyosszĂŠk, a rĂŠgi szĂŠkely szĂŠkek egyik telepĂźlĂŠse. Itt szĂźletett 1860 augusztusĂĄban BorbĂŠly GyĂśrgy, jĂłmĂłdĂş parasztgazda gyermekekĂŠnt. TanulmĂĄnyait a kolozsvĂĄri unitĂĄrius gimnĂĄziumban folytatta, majd Debrecenben ĂŠrettsĂŠgizett. KolozsvĂĄron szerzett latinâmagyar szakos tanĂĄri diplomĂĄt. Sorozatban nyerte a futĂł ĂŠs tĂĄvgyaloglĂł versenyeket. Ezek eredmĂŠnyekĂŠnt elsĹkĂŠnt nyerte el az ErdĂŠly bajnoka cĂmet. 26 vĂĄrmegyĂŠn, 250 kĂśzsĂŠgen keresztĂźl, 65 nap alatt 1950 km-t gyalogolt. Terjedelmes ĂŠs szĂnes beszĂĄmolĂłkat kĂźldĂśtt ĂştjĂĄnak ĂĄllomĂĄsairĂłl. Ekkoriban honosodottk meg KolozsvĂĄron a biciklisport. NagykerekĹą velocipĂŠddel elkerekezett PĂĄrizsba, az 1889-es vilĂĄgkiĂĄllĂtĂĄsra. Szorgalmasan tudĂłsĂtott kalandos ĂştjĂĄrĂłl. ĂrĂĄsai dokumentĂĄris ĂŠrtĂŠkĂźk mellett szĂłrakoztatĂłak. 1893-ban az ErdĂŠlyben letelepedett Paget OlivĂŠrrel, ennek szĂźlĹhazĂĄjĂĄba, AngliĂĄba kerekeztek, majd 1895-ben tordai kollĂŠgĂĄjĂĄval, Scharscher DĂĄniellel, KonstantinĂĄpolyba ment biciklivel. ĂtjĂĄrĂłl a KerĂŠkpĂĄron keletre cĂmĹą kis kĂśnyvĂŠben kĂśzĂślt beszĂĄmolĂłt. 1896-ban, a Millennium esztendejĂŠben Zalaegerszegre telepedett ĂĄt. 1885-ben alapĂtĂł tagja az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi Egyletnek, melynek ĂŠvkĂśnyvĂŠt tĂśbb ĂŠvig Ĺ szerkesztette. 1930. februĂĄr 8-ĂĄn tĂŠrt ĂśrĂśk nyugovĂłra. /TatĂĄr ZoltĂĄn: AranyosrĂĄkos szĂźlĂśtte â ErdĂŠly bajnoka: BorbĂŠly GyĂśrgy. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), szept. 24./2005. oktĂłber 25.
Igaza van SzĂŠplaki AttilĂĄnak, kevesen voltak jelen a BolyaiĂŠrt rendezett tĂźntetĂŠsen (Egy tĂźntetĂŠs margĂłjĂĄra, SzabadsĂĄg, okt. 22.). Milyen mĂĄs volt KolozsvĂĄron KĂłs KĂĄroly temetĂŠse. Hatalmas tĂśmeg gyĹąlt Ăśssze a magyarsĂĄgĂĄval tĂźntetĹ tĂśmeg, a diktatĂşra idejĂŠn. Hol vannak a kolozsvĂĄri magyarok, akiknek emlĂŠkezniĂśk kellene a kĂśzĂŠpiskolĂĄs ifjakra, Palocsay ZsigĂĄra, Asztalos Lajosra, JuhĂĄsz GĂŠzĂĄra, KertĂŠsz Gyuszira, ĂŠs mĂŠg ki tudja, hĂĄny bĂĄtorsĂĄgukĂŠrt meghurcolt tanulĂłra? HĂĄt a seregnyi, bĂśrtĂśnbe vetett tanĂĄrra? â kĂŠrdezte TatĂĄr ZoltĂĄn. /TatĂĄr ZoltĂĄn: Egy megemlĂŠkezĂŠs margĂłjĂĄra. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 25./2006. januĂĄr 16.
A budapesti Falvak KultĂşrĂĄjĂĄĂŠrt AlapĂtvĂĄny ez alkalommal TatĂĄr ZoltĂĄn nyugalmazott tanĂĄrnak, kĂśzĂrĂłnak adomĂĄnyozta a Magyar KultĂşra Lovagja cĂmet, amelyet januĂĄr 15-ĂŠn KolozsvĂĄron, a Pata utcai reformĂĄtus templomban dr. Gaal GyĂśrgy, a HĂĄzsongĂĄrd AlapĂtvĂĄny elnĂśke nyĂşjtott ĂĄt. LaudĂĄciĂłjĂĄban kifejtette: TatĂĄr ZoltĂĄn ĂrĂĄsai nĂŠprajzi, helytĂśrtĂŠneti ĂŠs irodalmi szempontbĂłl egyarĂĄnt nagy jelentĹsĂŠgĹąek. PĂĄratlan szerepet tĂśltenek be a kolozsvĂĄri emlĂŠkirodalomban. Megelevenedik az egykori HĂłstĂĄt, KolozsvĂĄr egy rĂŠsze az Attila utcĂĄtĂłl a Magyar utcĂĄig. /VetĂŠsi JĂşlia: A mĂşlt jĂśvĹje. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 16./2006. februĂĄr 14.
Stockholmban januĂĄr 18-ĂĄn rangos, magyar kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti kiĂĄllĂtĂĄs nyĂlt meg. TamĂĄs GyĂśrgy, az ismert mĹągyĹąjtĹ ĂŠs felesĂŠge TamĂĄs MĂĄria, Stockholm belvĂĄrosĂĄban magyar kĂŠpzĹmĹąvĂŠszek munkĂĄibĂłl rendezett nagy sikerĹą kiĂĄllĂtĂĄst. A bemutatkozĂł mĹąvĂŠszek kĂśzĂźl a legnagyobb sikere Tompos Opra Ăgota, kolozsvĂĄri mĹąvĂŠsz PhoenixmadĂĄr cĂmĹą festmĂŠnyĂŠnek volt. A kiĂĄllĂtĂĄs anyaga zĂśmmel erdĂŠlyi alkotĂłk munkĂĄibĂłl ĂĄllt Ăśssze, de mĂĄs magyarlakta vidĂŠkek, vĂĄrosok kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeinek alkotĂĄsa is szerepelt. ErdĂŠlyi kiĂĄllĂtĂłk: BenczĂŠdi SĂĄndor â KolozsvĂĄr, Bokor ErnĹ â KolozsvĂĄr, DudĂĄs Gyula â NagybĂĄnya, Cs. ErdĹs Tibor â KolozsvĂĄr, Fekete PĂĄl â MarosvĂĄsĂĄrhely, Ferenczy BĂŠla â NagyvĂĄrad, GaĂĄl AndrĂĄs â CsĂkszereda, Imecs LĂĄszlĂł â KolozsvĂĄr, Incze IstvĂĄn â MarosvĂĄsĂĄrhely, Incze IstvĂĄn Botond â MarosvĂĄsĂĄrhely, Molnos ZoltĂĄn â SzĂŠkelyudvarhely, Nagy Melinda â CsĂkszereda, NĂŠmeth G. Katalin â SepsiszentgyĂśrgy, TakĂĄcs GĂĄbor â KolozsvĂĄr, Tompos Opra Ăgota â KolozsvĂĄr, Tolnay Tibor â NagyvĂĄrad, Vass Csaba â TasnĂĄd, Vassy ErzsĂŠbet â NagyvĂĄrad, Veress Endre â KolozsvĂĄr, WĂŠber MĂĄria â KolozsvĂĄr, ZoltĂĄn Katalin â KolozsvĂĄr. A TamĂĄs csalĂĄd Ĺsszel is rendez kiĂĄllĂtĂĄst. /TatĂĄr ZoltĂĄn: A âPhoenixmadĂĄrâ szĂĄrnyalĂĄsa Stockholmban. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), febr. 14./2007. januĂĄr 19.
LĂĄszlĂł Ferenc nĂŠpszerĹą volt, szerettĂŠk hallgatni napi sportjegyzetĂŠt a kolozsvĂĄri rĂĄdiĂł hullĂĄmhosszĂĄn. Most elkĂśszĂśnĂŠs nĂŠlkĂźl megvĂĄltak tĹle. RĂĄdiĂłs sportriporterkĂŠnt 1954-tĹl szerepelt, kisebb-nagyobb megszakĂtĂĄsokkal a kolozsvĂĄri rĂĄdiĂł magyar mĹąsorĂĄban. Tartott ez 2007. januĂĄr 3-ig. SportĂşjsĂĄgĂrĂłi pĂĄlyafutĂĄsa mĂŠg gazdagabb. 1950. november 1-tĹl az IgazsĂĄg sportĂşjsĂĄgĂrĂłja 1989-ig, majd a SzabadsĂĄgnĂĄl tĂśltĂśtte be ugyanezt a szerepet nyugdĂjazĂĄsĂĄig, 1990-ig. Az IgazsĂĄgnĂĄl 1979-ben ĂŠs 1984-ben Penna-dĂjat kapott, 2003-ban a kolozsvĂĄri rĂĄdiĂł ĂŠletmĹądĂjjal tĂźntette ki. KarrierjĂŠnek kiemelkedĹ mozzanata volt az 1991-es esztendĹ. A Magyar ĂjsĂĄgĂrĂłk OrszĂĄgos SzĂśvetsĂŠge sportĂşjsĂĄgĂrĂłi ĂŠs rĂĄdiĂłs sportriporteri ĂŠletmĹądĂjkĂŠnt Budapesten, fĂŠnyes ĂźnnepsĂŠg keretĂŠben, az Aranytoll kitĂźntetĂŠst adomĂĄnyozta szĂĄmĂĄra. /TatĂĄr ZoltĂĄn: Nem tĂśrtĂŠnt semmi... Fiatal kollĂŠga vĂĄltja LĂĄszlĂł Ferencet a KolozsvĂĄri RĂĄdiĂłban. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 19./2007. februĂĄr 2.
A magyar kultĂşra napjĂĄn, januĂĄr 22-ĂŠn Budapesten a StefĂĄnia-palotĂĄban rendezik meg ĂŠvrĹl ĂŠvre a Magyar KultĂşra Napja gĂĄlĂĄt. Az ĂźnnepsĂŠget megelĹzi a palotakertben Balassi BĂĄlint szobrĂĄnak megkoszorĂşzĂĄsa. Az ĂźnnepsĂŠg az ĂŠvszĂĄzadok katonaviseletĂŠt felĂśltĹ honvĂŠd hagyomĂĄnyĹrzĹk bevonulĂĄsĂĄval, a Himnusz elĂŠneklĂŠsĂŠvel ĂŠs a Szent Korona mĂĄsolata elĹtti tiszteletadĂĄssal kezdĹdik. KĂśszĂśntĹk utĂĄn a kitĂźntetĂŠsek ĂĄtadĂĄsa kĂśvetkezik, az idĂŠn Chis Nicolae, BĂĄnffyhunyad polgĂĄrmestere kapta meg a XXI. szĂĄzadi bĂŠke emlĂŠkoszlopa elismerĂŠst, mert tĂĄmogatta a vĂĄros magyar lakossĂĄgĂĄnak hagyomĂĄnyĹrzĹ tĂśrekvĂŠseit. A gĂĄla dĂszvendĂŠge az idĂŠn kĂŠt telepĂźlĂŠs volt. Az egyik a kĂĄrpĂĄtaljai RahĂł vĂĄrosa, tizenhĂŠt ezer fĹs lakossĂĄgĂĄnak tĂz szĂĄzalĂŠka magyar. A mĂĄsik bemutatkozĂł telepĂźlĂŠs a SzĂŠkesfehĂŠrvĂĄr melletti SzabadbattyĂĄn. A Magyar KultĂşra Lovagja cĂmet 1999-ben alapĂtottĂĄk, ĂŠvente tĂśbb mint harmincan rĂŠszesĂźlhetnek ebben a kitĂźntetĂŠsben, olyanok, akik a hatĂĄron innen ĂŠs tĂşl ĂŠlĹ magyarsĂĄg ĂŠrdekĂŠben Ăśnzetlen munkĂĄt folytattak a mĹąvelĹdĂŠs terĂŠn. MĂĄsodszor avattak kolozsvĂĄri lovagot. Tavaly TatĂĄr ZoltĂĄn kĂśzĂrĂłt tĂźntettĂŠk ki, idĂŠn dr. Gaal GyĂśrgyĂśt. A felolvasott indoklĂĄs szerint: âA kolozsvĂĄri egyetem angolâmagyar szakos diĂĄkjakĂŠnt rĂŠszt vĂĄllalt az Echinox diĂĄklap magyar oldalainak szerkesztĂŠsĂŠben. 1974 Ăłta jelennek meg filolĂłgiai pontossĂĄggal szerkesztett kĂśtetei. KolozsvĂĄr magyar tĂśrtĂŠnelmi-mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti mĂşltjĂĄnak kutatĂłja, nĂŠpszerĹąsĂtĹje. Az egyhĂĄz-, oktatĂĄs- ĂŠs orvostĂśrtĂŠnet kutatĂłja. ElnĂśke a Kelemen Lajos MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ TĂĄrsasĂĄgnak ĂŠs a HĂĄzsongĂĄrd AlapĂtvĂĄnynak. A Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia kĂśztestĂźleti tagja. â Ezek alapjĂĄn a KolozsvĂĄr TĂĄrsasĂĄg javaslatĂĄra âA magyar kultĂşra hatĂĄron tĂşli ĂĄpolĂĄsa ĂŠrdekĂŠben kifejtett ĂŠletmĹąvĂŠĂŠrtâ kapta a lovagi cĂmet. A felavatottak a KĂĄrpĂĄt-medence minden magyarok lakta rĂŠgiĂłjĂĄt kĂŠpviseltĂŠk. ErdĂŠlybĹl mĂŠg nĂŠgy szemĂŠlyt tĂźntettek ki idĂŠn. SĂźtĹ AndrĂĄs posztumusz kapta meg a Magyar KultĂşra Lovagja cĂmet, tovĂĄbbĂĄ SzĹcs Lajos korondi nĂŠprajzkutatĂł helytĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠs Both Aranka szĂŠkelyudvarhelyi nĂŠptĂĄncmĹąvĂŠsz ĂŠs -oktatĂł rĂŠszesĂźlt a kitĂźntetĂŠsben. A KolozsvĂĄrrĂłl elszĂĄrmazott, SvĂŠdorszĂĄgban ĂŠlĹ Tar KĂĄroly pedig a tĂśbb kultĂşra kapcsolatĂĄt elĹsegĂtĹknek kijĂĄrĂł Egyetemes KultĂşra Lovagja cĂm birtokosa lett. /(tge): Gaal GyĂśrgy â a Magyar KultĂşra Lovagja. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), febr. 2./2007. ĂĄprilis 23.
Ăprilis 22-ĂŠn, vasĂĄrnap felavattĂĄk a KolozsvĂĄr-TĂłvidĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkĂśzsĂŠg gondozĂĄsĂĄban az elkĂŠszĂźlt IdĹsek LakĂłkĂśzĂśssĂŠgĂŠnek otthonĂĄt. Az Ăşj intĂŠzmĂŠny a bibliai diakonissza, FĂŠbĂŠ nevĂŠt vette fel. Ez a mindĂśssze 30 ĂŠves mĂşltra visszatekintĹ egyhĂĄzkĂśzsĂŠg nagy megvalĂłsĂtĂĄsa. Az ĂŠpĂtkezĂŠs 2004-ben kezdĹdĂśtt, nĂŠmetorszĂĄgi, hollandiai, svĂĄjci ĂŠs angliai testvĂŠr egyhĂĄzkĂśzsĂŠgek, de kolozsvĂĄri vĂĄllalatok, magĂĄnszemĂŠlyek ĂŠs a hĂvek segĂtsĂŠgĂŠvel kĂŠszĂźlt el, jelenleg 12 idĹskorĂş teljes gondozĂĄsĂĄt biztosĂtja. /TatĂĄr ZoltĂĄn: IdĹsek otthona nyĂlt meg a TĂłvidĂŠken. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 23./2007. jĂşlius 13.
ErdĂŠlyorszĂĄg az ĂŠn hazĂĄm cĂmmel bocsĂĄtotta ĂştjĂĄra a magyarorszĂĄgi Domokos AlapĂtvĂĄny azt a meghĂvĂłt, amely nagy sokadalomba, vilĂĄgtalĂĄlkozĂłra hĂvja az ErdĂŠlybĹl elszĂĄrmazottakat ĂŠs az ErdĂŠly-szimpatizĂĄnsokat. A talĂĄlkozĂłt, amelynek hangsĂşlyozottan kulturĂĄlis-fesztivĂĄl jellege lesz, augusztus 18â20-ĂĄn tartjĂĄk VerĹcĂŠn, a CsattogĂł vĂślgyben. A SzovĂĄtĂĄrĂłl elszĂĄrmazott Domokos IstvĂĄn az egyik Ăśtletgazda. Ăgy talĂĄlta: szĂźksĂŠg lenne egy alkalomra ĂŠs helyre, ahol a szĂŠtszĂłrĂłdott erdĂŠlyi magyarok ĂŠs a velĂźk szimpatizĂĄlĂłk ĂŠvente egyszer csalĂĄdias hangulatban talĂĄlkozhatnak. HelyszĂnĂźl azĂŠrt vĂĄlasztottĂĄk VerĹcĂŠt, mert a telepĂźlĂŠs polgĂĄrmestere, az erdĂŠlyi Bethlen dinasztia egyik sarja, Bethlen Farkas lelkesedĂŠssel karolta fel a kezdemĂŠnyezĂŠst. A rendezvĂŠny fĹvĂŠdnĂśke CselĂŠnyi LĂĄszlĂł, a Duna TV elnĂśke, a hĂĄziasszony szerepĂŠt SzĂŠles Anna mĹąvĂŠsznĹ tĂślti be. Mindketten kolozsvĂĄri kĂśtĹdĂŠsĹąek, ĂşgyszintĂŠn TĹkĂŠs ErzsĂŠbet is, aki szintĂŠn jelen lesz ĂŠs a HĂĄzsongĂĄrd AlapĂtvĂĄny ĂĄldozatos munkĂĄjĂĄrĂłl tart majd elĹadĂĄst. /TatĂĄr ZoltĂĄn: âErdĂŠlyorszĂĄg az ĂŠn hazĂĄmâ = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 13./2008. jĂşnius 20.
TatĂĄr ZoltĂĄn Ăşj kĂśnyve /A BĂŠkĂĄstĂłl a LupsĂĄig. Kalauz KiadĂł, KolozsvĂĄr 2008/ ismerĹs a SzabadsĂĄg hĹąsĂŠges olvasĂłi kĂśzĂśtt, mert talĂĄlhatnak benne ismerĹs tĂśrtĂŠneteket. TĂśbb kĂśzĂźlĂźk megjelent a lap hasĂĄbjain. Mindezeket Ăşjabb ĂrĂĄsokkal kiegĂŠszĂtve jelent meg a szerzĹ, sorrendben immĂĄr a harmadik, KolozsvĂĄr kĂźlkerĂźleteit bemutatĂł kĂśtete. VisszaemlĂŠkezik letĹąnt korokrĂłl, eltĹąnt emberekrĹl. MegrĂĄzĂłak azok a fejezetek, amelyek az egykori HĂłstĂĄt felszĂĄmolĂĄsĂĄrĂłl szĂłlnak. A kĂśnyv emlĂŠket ĂĄllĂt a nemrĂŠg lebontott SzentpĂŠteri malomnak ĂŠs a DohĂĄnygyĂĄrnak is. /S. B. Ă. : Ăjabb kolozsvĂĄri emlĂŠkek. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 20./2008. jĂşnius 26.
TatĂĄr ZoltĂĄn A BĂŠkĂĄstĂłl a LupsĂĄig cĂmĹą kĂśnyvĂŠt mutattĂĄk be a kolozsvĂĄri Phoenix kĂśnyvesboltban. A kĂśtet a KolozsvĂĄr egykori kĂźlvĂĄrosait ĂŠs annak lakĂłit bemutatĂł sorozat immĂĄr harmadik rĂŠsze. Makkay JĂłzsef, az ErdĂŠlyi NaplĂł fĹszerkesztĹjĂŠnek mĂŠltatĂł szavai utĂĄn a szerzĹ elmondta: Balogh EdgĂĄr gondolatai nyomĂĄn arra a meggyĹzĹdĂŠsre jutott, hogy meg kell ĂśrĂśkĂteni azokat az ĂŠrtĂŠkeket, amelyek a kincses vĂĄrosra jellemzĹek, tragĂŠdiĂĄkat ĂŠs ĂśrĂśmmel tarkĂtott idĹket egyarĂĄnt. Az elsĹ kĂśtet, a Kincses kĂźlvĂĄrosom gyermeki szemszĂśgbĹl tĂźnteti fel a tĂśrtĂŠneteket, mĂg a PillantĂĄs a FellegvĂĄrrĂłl mĂĄr a szociĂĄlis vetĂźletĹą problĂŠmĂĄkkal is foglalkozik. A harmadik kĂśtetben az ĂŠlet nehĂŠzsĂŠgei sokkal nagyobb teret kapnak. /Butyka Anna: A kĂśnyveknek megvan a maguk sorsa. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 26./2012. mĂĄjus 9.
Jegyzetek BukarestrĹl ĂŠs a bukaresti magyarsĂĄg fĂĄradhatatlan krĂłnikĂĄsĂĄrĂłl
BĂĄntĂł IstvĂĄn: Magyar kĂśzmĹąvelĹdĂŠs a romĂĄn fĹvĂĄrosban. (Polis, 2012.)
âBukarestben megfĂşjjĂĄk a trombitĂĄt.
Minden anya hazavĂĄrja a fiĂĄt.
De hibĂĄba vĂĄrja haza az ĂŠdes fiĂĄt.
Bukarestben lesz az ĂśrĂśkĂśs hazĂĄd.â
(Nem tudom, hĂĄnyan ismerik ezt az ErdĂŠly-szerte hajdan nagy bĂĄnattal ĂŠnekelt katonanĂłtĂĄt. Hadd induljunk el ennek dallamĂĄval, kesergĂŠsĂŠnek emlĂŠkĂŠvel Bukarest felĂŠ.)
Bukarest â fĂŠlĂşton ĂŠs ĂśrĂśkĂśs fĂŠlkĂŠszen
BĂŠcs ĂŠs Isztambul kĂśzĂśtt, szinte fĂŠlĂşton, van egy vĂĄros. AmĂşgy fĹvĂĄros, vilĂĄgvĂĄros lenne, de valami mintha nem lenne rendben vele. EurĂłpĂĄbĂłl nĂŠzve balkĂĄni, a BalkĂĄnbĂłl nĂŠzve eurĂłpai, de sehol sincs otthon igazĂĄn. Ha rĂĄnĂŠzĂźnk egy mai orszĂĄgtĂŠrkĂŠpre, valahogy ott sincs a helyĂŠn. Vagy nem oda terveztĂŠk, vagy az utĂĄna hozzĂĄkanyarĂtott egyesĂźltfejedelem KifliorszĂĄg, majd ennek a ânagy-rombuszhalâ alakĂş nagyorszĂĄgnak, szaknevĂŠn âpsetta maximaâ-nak, NagyromĂĄniĂĄnak is szĂŠlĂŠre sikerĂźlt.
FolyĂłja nincs â a kicsinyke, fĂĄrad ĂŠs szennyes DâmboviĹŁa aligha nevezhetĹ annak. EurĂłpa valamennyi jelentĹs fĹvĂĄrosa szomjasan kereste az ĂŠltetĹ vĂzpartokat: BukaresttĹl a Duna is hetven km-re van, de Ĺ nem szomjĂşhozik, Bukarest ebben is mĂĄs.
Manele illatĂş, fĂĄradt, hangos-zajos, poros, szomorĂş dojnĂĄsan kesergĹ, romĂĄncosan nosztalgiĂĄzĂł, de mĂŠgis ĂŠletvidĂĄm. ĂgyeskedĹen, smekeresen sikeres. Barna, fekete szemĹą, kis termetĹą, hadari-gyorsbeszĂŠdĹą, felkapott mondatvĂŠgĹą, mĂĄr-mĂĄr visĂtĂłsan beszĂŠlĹ nĂŠp lakja. Asszonyaik terebĂŠlyes, nagyszĂĄjĂş, bagĂłhangĂş kukoĂĄnĂĄk, mintha valamennyien sikeres utcai kofĂĄk lennĂŠnek; magabiztosak ĂŠs kapitĂĄnyok, mint akiknek van mire: itt ezen a tĂĄjon mindenkit Ĺk szĂźltek, mindent Ĺk vezetnek, Ĺk teremtettek.
Mintha-mintha nem is fĂśldi lĂŠnyek lennĂŠnek, hanem EurĂłpĂĄt megviccelni az ĹąrbĹl pottyantotta volna le ide Ĺket a FennvalĂł.
Bukarest. A vĂĄros neve amĂşgy ĂśrĂśmet, boldogsĂĄgot, talĂĄn âboldogasszonyâ-falvĂĄt jelentene. Vagy egy Bukur nevĹą, vĂg kedĂŠlyĹą pĂĄsztor nevĂŠt sejteti, aki itt, a nagy alfĂśldi pusztasĂĄgban szĂşrta le botjĂĄt, kijelĂślve csalĂĄdja, nemzetsĂŠge eljĂśvendĹ szĂĄllĂĄshelyĂŠt. Hogy neki ez mennyire sikerĂźlt azt nem tudjuk, az utĂłdoknak, a tĂśbb mint kĂŠtmilliĂłnak mĂĄra egĂŠszen eredmĂŠnyesen. Bukarestnek a naggyĂĄ ĂĄlmodott orszĂĄgban sincs nĂŠvrokona, illetve ErdĂŠlyben BrĂĄd mellett egy kis romĂĄn havasi falu viseli a Bukuresd nevet. Azt is elĹszĂśr BokorfalvĂĄnak emlĂtik 1445-ben az oklevelek. Neve is vidĂĄmkodĂłan bolondos tehĂĄt, mintegy jelezve, hogy semmit nem ĂŠrdemes tĂşlsĂĄgosan komolyan-tragikusan venni: a dolgok egy kis ĂźgyeskedĂŠssel Ăşgyis megoldĂłdnak maguktĂłl.
Bukarest ĂŠpĂtĂŠszetileg is zĹąrzavaros, hatalmas szĂŠtfolyĂł egyveleg. A rĂŠgi alfĂśldi romĂĄn hĂĄzsoros vĂĄroskĂŠpet, utcakĂŠpeket, meg - meg tĂśrik a bizĂĄncias ottomĂĄn-fanariĂłta, beugrĂłs szerkezetĹą hĂĄzak kĂgyĂłvonalai, a bojĂĄri ĂŠpĂźletek formĂĄs alakzatai, a francia ĂŠpĂtĂŠszet nagy sugĂĄrĂştjai, a mĂĄhĂĄlĂĄ-kĂŠnt emlegetett peremkĂśrzetek, a szocialista ĂŠpĂtĂŠszet kockatervezĂŠsĹą lakĂłtelepei, a DiktĂĄtor grandomĂĄn felvonulĂĄsi tereinek ĂŠs rĂłmai fĂŠlisteneknek tervezett szĂśrnyei ĂŠs vĂŠgĂźl a modern ĂźzlethĂĄzak ĂŠs az Ăşjgazdag ĂŠpĂtĂŠszet elszabadult pokla.
Ez Bukarest, a soha be nem fejezhetĹ, a sokszorosan darabokra szaggatatott ezernyi arcĂş vĂĄros.
Bukarest, az orszĂĄg szĂŠlĂŠn a kĂśzepe
Bukarest ennek az ĂśsszefĂŠrcelt orszĂĄgnak egĂŠszen a szĂŠlĂŠn lett az orszĂĄg kĂśzepe. MestersĂŠgesen, mint ahogyan mestersĂŠges maga az egĂŠsz orszĂĄg. TalĂĄn a bukaresti abszurditĂĄsok nagy rĂŠsze is innen ered: ĂśnemelgetĹ, lĂĄbujjhegyes akarnoksĂĄgbĂłl. Ez a vĂĄros egy kicsit az orszĂĄg szedett-vedett egĂŠszĂŠnek parĂłdiĂĄja, gnĂłmja is. Egy mĂĄr-mĂĄr megapolisz az orszĂĄg szĂŠlĂŠn, a legalacsonyabb pontjĂĄn elhiszi, elhiteti magĂĄval, elhitettĂŠk vele a politikusok, hogy ĂśvĂŠi a hegyek, hogy belelĂĄthat, onnan belakhat ĂŠs igazsĂĄgokat osztogathat a hegyek mĂśgĂśtt, a hegyek tetejĂŠn is. SĹt, az orszĂĄgnak, a hatalomnak ĂŠs dicsĹsĂŠgnek is egyedĂźli legfĹbb birtokosa Ĺ.
Bukarest a vilĂĄgunk mestersĂŠges kĂśzepe. Ahonnan alig lĂĄtszanak a szĂŠlek, a mĂĄsfajta, a magasabbra fekvĹ, a hegyeken tĂşli megĂśrĂśkĂślt orszĂĄg. Bizony, az alfĂśldrĹl, alacsonyrĂłl nagyon nehĂŠz a hegyek kĂśzĂŠ, a hegyek mĂśgĂŠ belĂĄtni. Pedig be nagyon szeretnĂŠnek! Nem lĂĄt ĂĄt a hegyeken, ĂŠs ezĂŠrt marad szĂĄmĂĄra az ĂśrĂśkĂśs kĂŠtely, gyanĂşskodĂĄs. InkĂĄbb azt hiszi, azt gondolja, (âpoate cÄâ), hogy mi ezt gondoljuk, azt akarjuk (âaĹa se ziceâŚ)!â MĂŠg Dobrudzsa, a Delta kĂśrnyĂŠke sokarcĂş nemzetisĂŠgei belefĂŠrnek a tengerre utazĂł Ăşti ĂŠlmĂŠnyeibe: az ĂĄtutazĂł szemĂŠbe Ăśtlenek a minaretek, a mĂĄsfajta arc, hang, antropolĂłgia. De Uram bocsĂĄ'! Ki lĂĄthatja innen a SzĂŠkelyfĂśldet, a mĂĄramarosi ruszinokat, rutĂŠneket, ki emlĂŠkszik a mĂĄramarosi falusi zsidĂłsĂĄgra, vagy a szatmĂĄri, bĂĄnsĂĄgi svĂĄbokra?!
A regĂĄti mĂĄr-mĂĄr babonĂĄsan sem ĂŠrti ErdĂŠlyt! Valami nem lehet rendben (âceva nu-i curatâ), ezzel az ErdĂŠllyel, ha az Ăristen is mindig diszkriminĂĄlja! A KĂĄrpĂĄtokon kĂvĂźli jĂĄmbor lelkĂŠvel el-el gondolkodik azon: mi baja van vele s a RegĂĄttal a FennvalĂłnak. TalĂĄn csak nem ErdĂŠly miatt van a KĂĄrpĂĄtok kiflijĂŠn tĂşl annyi IstenverĂŠse a romĂĄnsĂĄgon?: a szĂŠllel mindig Ĺt vereti, tĂśbb mĂŠteres nagy hĂłtakarĂłval Ĺt borĂtja, ĂŠgszakadĂĄsos esĹvel Ĺt ĂĄztatja, ĂĄrvĂzzel Ĺket megsodorja. Nem szĂŠp dolog, hogy az Ăr mĂŠg a fĂśldrengĂŠseknĂŠl sem veszi elĹ a tĂŠrkĂŠpet, hogy a megrĂĄzkĂłdtatĂĄsokkal tiszteletbe tartsa az egysĂŠges nemzetĂĄllamot.
âIllikâ lenĂŠzni Bukarestet?
De ErdĂŠly felĹl nĂŠzve Bukarest fele is mĂĄs a vilĂĄg⌠Ne feledjĂźk azt sem, hogy a hegyek kĂśzĂźl kĂśnnyĹą, majdnem âkĂśtelezĹ lettâ az alfĂśldet lenĂŠzni. Divat megszĂłlni, leszĂłlni Bukarestet, az onnan haza-, a KĂĄrpĂĄtokon ĂĄtszolgĂĄlĂł, olykor mĂĄr botlĂł nyelvĹą magyarsĂĄgot. Illik fintorogni nevĂźk hallatĂĄn, kĂŠpeket vĂĄgni: az igazi magyar ĂŠs magyar intĂŠzmĂŠny nem lehet regĂĄti! SzokĂĄs nem tĂşl szalonkĂŠpes jelzĹkkel illetni, pofĂĄkat vĂĄgni, hĂĄta megett ĂśsszesugdosĂłdni. Illik, illene is szĂŠgyellnie magĂĄt minden bukarestinek, szabadkoznia vagy bĹąnĂśsen hallgatnia, mentegetĹznie: Ĺ ugyan bukaresti magyar, de azĂŠrt rendes ember lenne. Vagy hallgatnia a fanyalgĂĄst, lĂĄtnia a legyintĂŠst: âjaa, ti vagytok azok aâŚ.â
TallĂłzĂł a BĂĄntĂł IstvĂĄn kĂśtetĂŠnek ĂrĂĄsai kĂśzĂśtt
Ebbe a kontinenskapuban ĂĄllĂł rendhagyĂł vilĂĄgvĂĄrosba â fĂŠlmilliĂłnyi jĂśvĹ-menĹ-maradĂł vĂĄndorszĂŠkely, vĂĄndorszilĂĄgysĂĄgi munkĂĄs, egyetemi tanĂĄr, mĹąvĂŠsz, orvos, szerkesztĹ, pĂĄrt ĂŠs kormĂĄnyfunkcionĂĄrius kitaposott ĂştjĂĄn â ĂŠrkezett 61 ĂŠvvel ezelĹtt, egyenesen az egyetem padjaibĂłl, szilĂĄgysĂĄgi ĂştravalĂłval BĂĄntĂł IstvĂĄn. KultĂşrmunkĂĄsnak, mĹąvelĹdĂŠsszervezĹnek, majd a TanĂźgyi ĂjsĂĄghoz szerkesztĹsĂŠgi fĹtitkĂĄrnak, majd fĹszerkesztĹnek, tĂśbbszĂśr elĹre ĂŠs visszafokozott kultĂşr-napszĂĄmosnak. Hogy az Ĺ sorsa, a romĂĄniai magyar tanĂźgy sorsa, a pedagĂłgusok egyetlen magyar lapjĂĄnak hĂĄnyatott sorsa semmivel se legyen jobb.
Vajon tudta akkor BĂĄntĂł IstvĂĄn, hogy hovĂĄ ĂŠrkezik? Itt vĂĄlt â ĂźllĹ ĂŠs kalapĂĄcs kĂśzt â kĂśzĂśssĂŠgi munkĂĄssĂĄ, a kĂśzĂśssĂŠgi ĂŠlet fontos szereplĹjĂŠvĂŠ ĂŠs ĂrĂĄsaival bukaresti magyar dolgaink szorgos feljegyzĹjĂŠvĂŠ, tudĂłsĂtĂłjĂĄvĂĄ. EzekbĹl a bukaresti ĂrĂĄsokbĂłl szĂźletett ez a kĂśtet is.: âMagyar mĹąvelĹdĂŠs a romĂĄn fĹvĂĄrosbanâ.
A kĂśtet ajĂĄnlĂĄsĂĄt mĂĄr a cĂmzett pĂĄlya- ĂŠs sorstĂĄrs, LĹrinczi LĂĄszlĂł nemrĂŠg bekĂśvetkezett halĂĄla is fĂĄjdalmasan idĹszerĹąvĂŠ teszi. Lehet-e nehezebb szĂłrvĂĄnysors, mint az ĂśvĂŠ: Bukarestet jĂł fĂŠlĂŠvszĂĄzad utĂĄn a szardiniai Cagliarival, Settimo San Pietroval felcserĂŠlni.
A kĂśtet leghosszabb ĂŠs legjobban dokumentĂĄlt rĂŠszĂŠt a nagyobb tanulmĂĄnyok, a bukaresti magyar kĂśzmĹąvelĹdĂŠs mĂĄsfĂŠlszĂĄz ĂŠvĂŠnek szemlĂŠzĂŠse teszi ki. A magyar katolikus Ăśntudatot ĂŠbresztĹ Szent IstvĂĄn KirĂĄly EgyesĂźlet tĂśrtĂŠnetĂŠnek felidĂŠzĂŠsĂŠt a reformĂĄtus egyhĂĄz szellemi mĹąhelyeinek, a KoĂłs Ferenc KĂśr mĂşltjĂĄnak idĂŠzĂŠse kĂśveti. Ezek utĂĄn a 20. szĂĄzad elsĹ harmadĂĄnak regĂĄti egyesĂźleti ĂŠletĂŠt szemlĂŠzi. MeglepĹ, hogy ilyen gazdag ĂŠs szĂnes volt hajdanĂĄn Bukarest ĂśnszervezĹdĹ intĂŠzmĂŠnyeinek, szervezeteinek, egyesĂźleteinek kĂnĂĄlata ĂŠs hogy milyen fontos szerepet tĂśltĂśttek be ezek a bukaresti magyarsĂĄg fennmaradĂĄsĂĄban, tĂşlĂŠlĂŠsĂŠben. Itt is bebizonyosodik, hogy a nagy kihĂvĂĄsok, vĂĄlsĂĄghelyzetek kĂśzĂśtt a bukaresti magyarsĂĄg legjelentĹsebb megtartĂł erĹi a cselekvĹ ĂŠrtelmisĂŠg ĂŠs az ĂśnszervezĹdĹ intĂŠzmĂŠnyrendszerek voltak.
A mĂşltba merĂtkezve, BĂĄntĂł kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi visszaidĂŠzĂŠseibĹl elĹtĹąnik, hogy bizony Bukarest is cipelte hĂĄtĂĄn a magyar-magyar belsĹ vitĂĄkat, nĂŠzeteltĂŠrĂŠseket, a kiskĂśzĂśssĂŠgek pĂĄnikkĂźzdelmeit, az egymĂĄsra Ăşjjal mutogatĂĄst. Ide is sikeresen kitelepĂtettĂźk a nagy magyar konfliktusainkat. Minden kĂźzdelmemben benne volt az elsĹbbsĂŠgĂŠrt folytatott mĂĄsfajta harc ĂŠs arc, a kĂśnyĂśklĹ feljebb emelkedĂŠs lehetĹsĂŠge. A kor akkor is tele volt a ma is ismerĹs, kĂŠt ĂŠvszĂĄzados ujjal mutogatĂĄssal: ki a romĂĄn barĂĄt, ki a tĂśrĂśk, osztrĂĄk kollaborĂĄns? Elragadott sokakat a Hatalom kĂśzelsĂŠge, az independentizmus, a rang, a cĂm, de a rendetlensĂŠg, pĂŠnzĂźgyi ĂŠs erkĂślcsi fegyelmezetlensĂŠg is. NĂŠzzĂźk csak meg BĂĄntĂł IstvĂĄn leltĂĄrkĂŠszĂtĂŠsĂŠben is a sok â joggal vagy jogtalanul â megvĂĄdolt egyletvezetĹt, az elbocsĂĄtott lelkĂŠszeket, felmondĂĄssal elkĂźldĂśtt tanĂtĂłkat.
Ăs ezzel el is ĂŠrkezett a PetĹfi hĂĄz 1989 utĂĄni Ăşj birtokbavĂŠtelig, a remĂŠnyteljes ĂşjrakezdĂŠs nem mindig vidĂĄmĂtĂł felidĂŠzĂŠsĂŠhez.
A kĂśvetkezĹkben hosszasan ĂŠs alaposan elidĹz a bukaresti magyar oktatĂĄs szĂźletĂŠsĂŠnĂŠl, hĂĄnyatott sorsĂş tĂśrtĂŠnelmĂŠnĂŠl, majd ez az Ăşt elvezet a jelenig.
BĂĄntĂł IstvĂĄn kĂśnyvĂŠnek legterjedelmesebb rĂŠszĂŠt az ĂĄltala bejĂĄrt idĹszak, Bukarest-tĂśrtĂŠnelem talĂĄn legjelentĹsebb dokumentumĂĄnak, az EgyhĂĄzi ĂjsĂĄg âegyhĂĄztĂĄrsadalmi lapâ ĂşjraolvasĂĄsĂĄnak, szemlĂŠzĂŠsĂŠnek szenteli. Nem gyĹzhetjĂźk elĂŠggĂŠ csodĂĄlni ezt a kĂŠtheti lapot, ĂŠs szemĂŠlyesen Nagy SĂĄndor lelkĂŠsz majdnem egyszemĂŠlyes munkĂĄjĂĄt, ĂŠs kis csapata kĂźzdelmĂŠnek 13 ĂŠves tĂśrtĂŠnetĂŠt. Nagy SĂĄndor e korszaknak, a bukaresti magyarsĂĄg soraiban nem csak a legjelentĹsebb szervezĹ, lelkigondozĂł szemĂŠlyisĂŠg, de olyan kivĂĄlĂł tollĂş kĂśzĂrĂł, publicista, szerkesztĹ is, akinek ĂrĂĄsai messze kiemelkednek a kortĂĄrs magyar ĂŠs protestĂĄns kĂśzĂrĂĄs nagyjai kĂśzĂźl. Nem csak veretesen, pontosan, vilĂĄgosan, tĂŠnyszerĹąen fogalmaz, de hiĂĄnyzik belĹle a helyzethez, alkalomhoz nem illĹ pĂĄtosz, ĂŠs soha nem tĂŠveszti Ăśssze a tĂŠnyszerĹą rĂśgzĂtĂŠst, hĂrkĂśzlĂŠst, az igehirdetĂŠssel, jegyzettel vagy hĂrrel. Nem vĂŠletlen tehĂĄt, hogy 1940 â a bukaresti magyarsĂĄg majdnem teljes elvĂĄndorlĂĄsa â utĂĄn Ravasz LĂĄszlĂł zsinati pĂźspĂśk a nyugati emigrĂĄciĂł megszervezĂŠsĂŠvel bĂzza meg, amit regĂĄti tapasztalatainak birtokĂĄban is a legnagyobb szakszerĹąsĂŠggel vĂŠgez, halĂĄlĂĄig.
A Nagy SĂĄndor elemzĂŠssorozatĂĄnak mai olvasata azt is mutatja, hogy milyen hosszĂş az ĂśrĂśk tĂŠnyek, igazsĂĄgok sora, de milyen semmivĂŠ lesz egy sor ĂŠvszĂĄzados jelensĂŠg, ĂŠrtĂŠk a tĂśrtĂŠnelem vĂĄltozĂĄsaiban. Ma mĂĄr ĂŠrtetlenĂźl olvashatjuk a cselĂŠdkĂŠrdĂŠst, a magyarsĂĄg tĂpusait. Egyetlen tollvonĂĄssal tĂśrĂślte el az egĂŠszet a BĂŠcsi-dĂśntĂŠs, ĂŠs a vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn egy egĂŠszen mĂĄs tĂpusĂş magyarsĂĄg szĂźletik itt: az ipari menekĂźltek, a szocialista, a tĂŠeszemigrĂĄciĂł, a bukaresti magyar szakmai, politikai elit.
BĂĄntĂł IstvĂĄnnak a bukaresti nagyok emlĂŠkezete kĂśzĂśtti tallĂłzĂĄsa ma is ĂŠrdekes, izgalmas olvasmĂĄny. A âVigyĂĄzĂłkâ fejezetben sorra idĂŠzi fel a regĂĄti magyarsĂĄg jeles szemĂŠlyisĂŠgeit. HosszĂş a sor a ânĂŠpoktatĂĄs szolgĂĄlatĂĄban ĂĄllĂłâ KoĂłs Ferenc, âa szĂłrvĂĄnylelkekre gondot viselĹâ Nagy SĂĄndor, a âregĂĄti magyar balsorsotâ megĂŠlĹ, a havaselvei magyarokat ĂśsszegyĹąjtĹ piteČti lelkĂŠsz, Udvari AndrĂĄs. Az emlĂŠkezĂŠsben tovĂĄbb a ânĂŠpmĹąvelĂŠs istĂĄpolĂłjaâ, dr. Bakk Elek, kĂŠsĹbb szĂŠkelyudvarhelyi fĹorvos; az âigaz igĂŠk, talmi igazsĂĄgokâ kĂśltĹje, SzemlĂŠr Ferenc; âaz irodalom napszĂĄmosaâ LĹrinczi LĂĄszlĂł kerĂźlnek a figyelem reflektorfĂŠnyĂŠbe.
Az âOlvasĂĄs kĂśzbenâ fejezetben fontos, Bukaresttel, a RegĂĄttal kapcsolatos kĂśnyveket, ĂrĂĄsokat tart a kezĂŠben ĂŠs lapoz fel olvasĂłi szĂĄmĂĄra. Hencz Hilda romĂĄn nyelven Ărta meg a âmagyar Bukarestâ-et. RendhagyĂł mĹą ez is, ĂŠs Ăşgy tĹąnik, ennyire szabadon ĂŠs nyĂltan ezt csak neki lehetett megĂrnia. Nagyon ideje volna ennek magyarul is megjelennie. BĂĄntĂł annyira figyelmes szĂĄmvetĹ, hogy nem felejti el felhĂvni a figyelmet egy fiatal bukaresti segĂŠdlelkĂŠsz, LĂĄzĂĄr BalĂĄzs lelkĂŠszkĂŠpesĂtĹ dolgozatĂĄra sem, melyben egyhĂĄzkĂśzsĂŠge jegyzĹkĂśnyveit feldolgozva, onnan adatolva, Ărja meg Ăşj tĂŠnyek figyelembe vĂŠtelĂŠvel egyhĂĄza tĂśrtĂŠnetĂŠt. LĹrinczi LĂĄszlĂł versfordĂtĂĄsainak ismertetĂŠse utĂĄn Murvai LĂĄszlĂł: âKĂśrkĂŠp. A romĂĄniai magyar oktatĂĄsrĂłl 1990-2007â cĂmĹą kĂśnyve is Bukarestben szĂźletett szomorĂş kĂŠp az oktatĂĄs sorvadĂĄsĂĄrĂłl.
KĂŠt, szĂvĂŠhez kĂśzel ĂĄllĂł tĂŠmĂĄval, kĂŠrdĂŠssel zĂĄrul a kĂśtet. Az egyikben meghatĂłdĂĄssal tartja a kezĂŠben Kaszta IstvĂĄn: Hadad a hadak ĂştjĂĄn cĂmĹą kĂśtetĂŠt. Sok-sok ismerĹs emlĂŠket idĂŠz, hisz szĂźlĹfaluja monogrĂĄfiĂĄjĂĄrĂłl van szĂł. Az ĂrĂĄsok gyĹąjtemĂŠnye utolsĂł ĂrĂĄsĂĄval is hazavezeti az olvasĂłt szeretett munkahelyĂŠre, a hĂĄnyatott sorsĂş TanĂźgyi ĂjsĂĄg szerkesztĹsĂŠgĂŠbe. Itt mĂĄr teljesen emlĂŠkeire alapozhatva Ărja meg ennek az ĂźldĂśzĂśtt, tĂĄmadott, megcsonkĂtott, tĂśbbszĂśr a megszĹąnĂŠs hatĂĄrĂĄn ĂĄllĂł lapnak a krĂłnikĂĄjĂĄt, ahol BĂĄntĂł IstvĂĄn ĂŠletĂŠbĹl 35 esztendĹt tĂśltĂśtt.
ZĂĄrĂł gondolatok, adĂłssĂĄglista
NyugtalansĂĄggal teli ĂśrĂśmmel teszi le az olvasĂł BĂĄntĂł IstvĂĄn hosszĂş korokat ĂĄtĂślelĹ szellemi, mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti utazĂĄsĂĄt. Ahogy letesszĂźk a kĂśnyvet, ezernyi kĂŠrdĂŠs tĂłdul elĂŠnk. A RegĂĄt is, mint annyiszor bevĂĄndorolt, belakott eurĂłpai tĂĄjunk, otthonunk, hosszabb-rĂśvidebb ideig szĂĄllĂĄshelyĂźnk, nagy adĂłssĂĄgainknak is otthona.
Hadd kezdjem a sort azokkal, akik legĂĄrvĂĄbbak: a mĂşltban ĂŠs jelenleg is ott ĂŠlĹkkel. Egyszer talĂĄn a bukaresti magyarsĂĄg, kĂźlĂśnĂśsen az itt kĂźzdelmet, szĂłrvĂĄnysorsot vĂĄllalĂł csĂşcsĂŠrtelmisĂŠg is megkapja mĂŠltĂł helyĂŠt az egyetemes magyar helytĂĄllĂĄs becsĂźletrendjĂŠben. Egyszer talĂĄn nekik is kijĂĄr majd a Magyar ĂrĂśksĂŠg DĂj. EgyĂźtt kĂśzĂśsen, valamennyiĂźknek. Egyszer talĂĄn megkĂśszĂśni nekik is valaki, hogy kemĂŠny kĂŠtkezi munkĂĄskĂŠnt, szellemi napszĂĄmoskĂŠnt helytĂĄlltak a Hatalom torkĂĄban, a âSĂĄtĂĄn kirĂĄlyi szĂŠkeâ elĹtt. MegkĂśszĂśni tĂĄn valaki a soktĂzezernyi mĹąfordĂtĂĄst, amellyel ĂrĂłink barĂĄti kezet tudtak nyĂşjtani a romĂĄnsĂĄg felĂŠ, ĂŠs hogy ĂŠvszĂĄzadokon ĂĄt hĂdkĂŠnt ĂĄlltak a kĂŠt nĂŠp kĂśzĂśtt. MegkĂśszĂśnni, csak mĂĄr kĂŠsĹ ne legyen!
Mert Bukarest, a bukaresti magyarsĂĄg, valljuk be tĂśredelmesen, soha nem volt a magyar szellemi ĂŠlet erdĂŠlyi ĂŠs anyaorszĂĄgi nagy ĂźtĹereinek, az egymĂĄst kĂśvetĹ magyar kormĂĄnyoknak kedvence. Sokkal tĂśbbszĂśr ĂŠrte Ĺket vĂĄd, mint bĂĄtorĂtĂł szĂł, kitĂźntetĹ figyelem vagy ĂŠpp ĂĄllami kitĂźntetĂŠsek.
AdĂłssĂĄglistĂĄt lehet kĂŠszĂteni, feladatokat is ki lehet jelĂślni a mai fiatal bukaresti-erdĂŠlyi magyar ĂŠrtelmisĂŠg szĂĄmĂĄra. Ez mĂĄr az Ĺ lelkiismeretĂźkre van, lesz letĂŠve.
Egyszer talĂĄn lesz RegĂĄti Magyar Lexikonunk, lesz Ki kicsoda a RegĂĄtban is, ha erre lenne igĂŠny. JĂł lenne, ha egyetlen lexikonban lĂĄthatnĂĄnk, talĂĄlhatnĂĄnk meg egyĂźtt minden regĂĄti kĂśzĂśssĂŠgĂŠpĂtĹ magyart! Egyszer talĂĄn lesz teljes bukaresti magyar folyĂłirat repertĂłrium ĂŠs RegĂĄt bibliogrĂĄfia is.
Bukaresti, regĂĄti magyarjainknak mĂŠg nagyon sok mindennel tartozunk. Ĺk maguknak elsĹsorban, de mi, erdĂŠlyiek is. LegfĹkĂŠppen sorsuk, a mindennapi magyar Bukarest emlĂŠkezetĂŠnek begyĹąjtĂŠsĂŠvel is. Ezernyi sors szĂłbelisĂŠgĂŠnek, emlĂŠkĂŠnek rĂśgzĂtĂŠsĂŠvel, nyelvi hĹemelkedĂŠssel dacolĂł vagy az olvadĂł jĂŠgtĂĄbla szomorkĂĄs kĂŠpĂŠvel. TĂśbben is kĂźszkĂśdnek ezzel ĂŠvtizedek Ăłta (RostĂĄs ZoltĂĄn pĂŠldĂĄul), de vesztes versenyben vannak a mĂşlĂł idĹvel. TalĂĄn nem kellene tĂśbb, mint nĂŠhĂĄny bekapcsolt magnĂł ĂŠs nĂŠhĂĄny azt tartĂł kĂŠz, ĂŠs hagyni, hogy folyjĂŠk, buzogjon fel az ott ĂŠlĹk kĂśzĂśtt az emlĂŠkezet lĂĄvĂĄja. Mennyi magĂĄra maradt, elĂĄrvult idĹs fĂŠrfi ĂŠs nĹ, utolsĂł tanĂş idĂŠzhetnĂŠ fel szemĂŠlyes tĂśrtĂŠnelmĂŠt, melyet senki nem hallgat mĂĄr meg: a nyelvcserĂŠben beĂĄll az amnĂŠzia, megszakad a fonala az emlĂŠkezetnek. NekĂźnk ĂŠs a jĂśvendĹnek csak annyi volna most fontos, hogy rĂśgzĂźlhessen, csak hogy megmaradjon. (Ahogyan ezt KolozsvĂĄron TatĂĄr ZoltĂĄn teszi.) Az igazi Bukarest kĂśnyv is mĂŠg vĂĄrat magĂĄra. Meg kell Ărni magyarul, magyarnak is a magyar Bukarestet. TalĂĄn egy magyar mĂşzeumot a bukaresti magyar emlĂŠkezet mĂşzeumĂĄt is megĂŠrdemelne itteni ĂŠletĂźnk emlĂŠkezete: tĂĄrgyi, szellemi ĂŠrtĂŠkeink begyĹąjtĂŠsĂŠt. TĂĄrgyakat, emlĂŠkeket, leveleket, magukkal hozott eszkĂśzĂśket, az ĂŠlet, a tĂşlĂŠlĂŠs, az asszimilĂĄciĂł dokumentumait. Ha mĂĄr nem kĂŠsĹ.
AdĂłssĂĄgunk pedig Havaselve egĂŠsze fele is van elĂŠg.
LĂĄssuk be, ErdĂŠlyben mostohĂĄn bĂĄnunk regĂĄti legnagyobbjaink emlĂŠkeivel is. Nagy mulasztĂĄsuk az is, hogy ErdĂŠlybĹl indult regĂĄti nagyjainkat nem tudtuk elĂŠggĂŠ hazahozni, visszaadni a szĂźlĹfĂśldnek. SĂźkei Imre templomĂŠpĂtĹ lelkĂŠszĂźnket SzĹkefalvĂĄn senki sem tartja szĂĄmon. Czelder MĂĄrtont NagybĂĄnyĂĄn ĂŠs FelsĹbĂĄnyĂĄn is lĂŠnyegĂŠben elfelejtettĂŠk, pedig ott van a sĂrja a nagybĂĄnyai temetĹben. A KoĂłs Ferenc kultusz MagyarrĂŠgenre korlĂĄtozĂłdik, de alig hallhatunk rĂłla Fogarason, BrassĂłban, ahol egyĂŠbkĂŠnt nyugszik. Pedig ErdĂŠly ĂŠs a RegĂĄt lelki egysĂŠge akkor teljes, ha oda ĂŠs hazaĂŠrkeznek nagyjaink.
Egyszer talĂĄn minden jelentĹs erdĂŠlyi magyar tĂĄjegysĂŠg szervez egy RegĂĄt-napot elszĂłrĂłdott vagy soha haza nem tĂŠrt testvĂŠrei emlĂŠkĂŠre. TalĂĄn egyszer lesz valahol a SzĂŠkelyfĂśldĂśn is â a nĂŠpes vĂĄros-falunapok kĂśzĂśtt â egy RegĂĄt nap is. TalĂĄn valamelyik alapĂtvĂĄnynak lesz annyi pĂŠnze ĂŠs politikai akarat is hozzĂĄ, hogy a regĂĄti magyarok â esetenkĂŠnt magyarul nem tudĂł hĂĄzastĂĄrsaikkal, gyermekeikkel, unokĂĄikkal â megjĂĄrhatjĂĄk magukat, mĂĄsfajta levegĹt szĂvhatnak ĂŠs fellĂŠlegezhetnek Budapesten. TalĂĄn egyszer a SzĂŠkelyfĂśldĂśn szobra is lesz a bukaresti cselĂŠdleĂĄnynak ĂŠs szĂŠkely szolgalegĂŠnynek. Az erdĂŠlyi emlĂŠktĂĄblĂĄk, szobrok is rĂŠgĂłta vĂĄratnak magukra, pl. az egyhĂĄzalapĂtĂł, templomĂŠpĂtĹ SĂźkei ImrĂŠnek a Kis-KĂźkĂźllĹ menti SzĹkefalvĂĄn, a KoĂłsoknak egyĂźtt lehetne kĂśzĂśs emlĂŠkjelet hagyni egy falunapon a SzĂĄszrĂŠgen melletti kicsinyke UnokĂĄban. A nagybĂĄnyai temetĹben nyugvĂł Czelder MĂĄrton, âmoldva-olĂĄhorszĂĄgi misszionĂĄriusâ is tĂśbb megemlĂŠkezĂŠst ĂŠrdemelne szĂźlĹvĂĄrosĂĄtĂłl, VĂĄsĂĄrosnamĂŠnytĂłl ĂŠs a kĂŠsei utĂłkortĂłl. Ăs hadd ne hagyjam ki a sorbĂłl vĂŠgĂźl a âlegnagyobb szĂŠkely kommunistĂĄtâ, de a sztĂĄlinizmusban a szĂŠkelyek legnagyobb tĂşlĂŠlni segĂtĹjĂŠt, fajtĂĄjĂĄnak tĂĄmogatĂłjĂĄt, Fazekas JĂĄnost, a âminiszter uratâ. Ha szobra vitathatĂł is lenne, de hamvai ott nyugodhatnĂĄnak SzĂŠkelykeresztĂşr mellett a magyarandrĂĄsfalvi unitĂĄrius temetĹben. AdĂłssĂĄgok â hatĂĄrokon, KĂĄrpĂĄtokon innen ĂŠs tĂşl.
A rĂŠgi Bukarest a mienk is!
A rĂŠgi HavaselvĂŠhez majd ezer ĂŠv alatt mi is hozzĂĄadtuk a magyar ĂĄllamisĂĄg KĂĄrpĂĄtokon ĂĄtĂvelĹ, keletre ĂŠs dĂŠlre kiterjeszkedĹ tĂśrtĂŠnelmi kereteit, akĂĄrcsak munkĂĄserĹnk verejtĂŠkĂŠt, ĂŠletĂĄldozatĂĄt. Ennek szĂĄmtalan bizonyĂtĂŠka kĂśzĂśtt ott van, volt a hajdani Secuieni megye, a rĂŠgi Ungro-Vlahia, SzĂśrĂŠnyvĂĄr ĂŠs a 20 db. Ungureni (= magyar fĂśldrĹl valĂł) nevĹą telepĂźlĂŠs ĂŠs a Berceni negyed. Ezzel persze itteni jĂśvĹnk nem lesz gazdagabb, de a mellĂźnket talĂĄn kihĂşzhatjuk, fejĂźnket talĂĄn egy kicsit magasabbra emelhetjĂźk. SegĂt bĂźszkĂŠbbnek lenni egy kicsit a kisebbsĂŠgi Ăśnbizalomban oly gyakran sĂŠrĂźlt magyarnak. Ăs ez is nagy dolog.
(Ezt ĂŠreztem magam is, amikor a teolĂłgus fiatalokkal MehedinČi megyĂŠben magyarokat keresve eljutottunk a Madaras LĂĄzĂĄr fĹispĂĄn szĂśrĂŠnyvĂĄri irodĂĄjĂĄba is. Olvastuk elĹtte innen -onnan tĂśrtĂŠnelmĂźnk magyar ĂŠs kĂśzĂśs gyĂśkereit, hogy a megyĂŠnek nevet adĂł szĂł a MĂŠhed megye szĂłtĂśve a mĂŠh, de majd hanyatt estĂźnk valamennyien, amikor a prefektus irodĂĄjĂĄban meglĂĄttuk a mai MehedinČi megye zĂĄszlĂłjĂĄt, ĂŠs rajta ott sĂĄrgĂĄllani a mĂŠhet. Igen: ilyen messzirĹl lehet ĂĄtĂśrĂśkĂślni egymĂĄstĂłl ĂŠrtĂŠkeket, az ĂŠrtĂŠkeinket.)
(Ăn magam abban a kĂźlĂśnĂśs helyzetben vagyok, hogy tĂz napnĂĄl tĂśbbet nem ĂŠltem folyamatosan Bukarestben, de a RegĂĄt szinte valamennyi jelentĹs vĂĄrosĂĄt vĂŠgigjĂĄrhattam kolozsvĂĄri egyetemista fiatalokkal, telefonkĂśnyvvel a kezĂźkben, lĂŠpcsĹhĂĄzrĂłl lĂŠpcsĹhĂĄzra magyarokat keresni. TĂśbb-kevesebb sikerrel belelĂĄttunk a mĂŠlybe.)
Ha elkĂŠszĂźl egy nagy, 20. szĂĄzadi regĂĄti lexikon, benne ott van a helye a regĂĄti missziĂłnak, a Nagy SĂĄndor kĂśrĂŠ szervezĹdĂśtt teolĂłgusi-misszionĂĄriusi munkĂĄnak. KĂśztĂźk olyan elfelejtett neveknek, mint Gudor Lajos aranyosgerendi lelkĂŠsz, Hegyi IstvĂĄn IKE utazĂłtitkĂĄr, majd szĂŠkelyudvarhelyi lelkĂŠsz ĂŠs BĂĄntĂł BĂĄlint regĂĄti missziĂłra kikĂźldĂśtt teolĂłgus, kĂŠsĹbb mikolai lelkĂŠszek, vagy a RegĂĄtbĂłl AmerikĂĄba tĂĄvozĂł Szigethy BĂŠla. KovĂĄcs PĂĄl csĂkszeredai reformĂĄtus lelkĂŠszt sem szabad elfelejtenĂźnk, akihez ĂŠvtizedekre â a szĂł legszorosabb ĂŠrtelmĂŠben â hozzĂĄcsatoltĂĄk a teljes moldvai magyar protestantizmust. Akkor kĂŠszĂźlt, ma mĂŠg kĂŠziratokban lappangĂł naplĂłk, jegyzetek, feljegyzĂŠsek tĂśbb szĂĄz oldalai ennek a helytĂĄllĂĄsnak, munkĂĄnak a tanĂşi. Most meg egy egĂŠszen friss kĂśnyvet is tarthatok a kezemben: Gudor Lajos aranyosgerendi lelkĂŠsz emlĂŠkezĂŠseinek, ĂrĂĄsainak, leveleinek dokumentumkĂśtetĂŠt. Egy tanulmĂĄnyi ĂŠv megszakĂtĂĄssal Gudor Lajos 1936 ĂŠs 1940 kĂśzĂśtt volt bukaresti segĂŠdlelkĂŠsz, vallĂĄsoktatĂĄsra beosztott tanĂĄr, diĂĄkotthon felĂźgyelĹ, gyermeklapszerkesztĹ mindenes. Ăgy ĂŠs ezĂŠrt lett a hĂrhedt romĂĄn ĂĄllambiztonsĂĄg, a SiguranĹŁa folyamatos megfigyeltje, majd annak dokumentumai alapjĂĄn megrendelĂŠsre megĂrt, 1983-ban megjelent hĂrhedt Fapte ĂŽn umbrÄ IV. kĂśtetĂŠnek egyik âbukaresti nacionalista-soviniszta szervezkedĂŠstâ vĂŠgzĹ hĹse.
SzĂĄmolni a nyelvi magvaszakadĂĄssalâŚ
Bukarest egy nagy lomha, loncsos, zajos falusi vilĂĄgvĂĄros, melyet szeretni meglehet, megszokni talĂĄn soha. De Bukarest Ăgy is egy kicsit a mienk, bennĂźnk ĂŠl ĂŠs benne is marad minden erdĂŠlyi faluban: elvittĂźk, hazahoztuk emlĂŠkeinkben, mĂŠg akkor is, ha nem vesszĂźk mindennap ĂŠszre.
Bukarest, a BalkĂĄn kapuja, a magyarsĂĄg vĂŠgvĂĄra. Tudnunk kell azt is, hogy aki ide belĂŠpett â legyen akĂĄr egyszerĹą szĂŠkely ĂĄcsmester, barcasĂĄgi cselĂŠd vagy szilĂĄgysĂĄgi kĹmĹąves, de akĂĄr szerkesztĹsĂŠgi munkĂĄs vagy magasan elhelyezkedĹ csĂşcsĂŠrtelmisĂŠgi, mĹąvĂŠsz, egyetemi tanĂĄr, pĂĄrtfunkcionĂĄrius â annak szĂĄmolnia kellett nemcsak a lehetsĂŠges sikerrel, de a tĂśbbsĂŠgi lĂŠt kĂŠnyelmes kĂsĂŠrtĂŠseivel, a nagy magĂĄnĂŠleti kudarcĂŠlmĂŠnyekkel, ĂśnfeladĂĄssal is. Ennek az ĂŠlettĂŠrnek ĂŠs ĂŠletformĂĄnak felvĂĄllalĂĄsĂĄval nagyobb rĂŠszĂźknek szembe kellett, kell ma is nĂŠzni az asszimilĂĄciĂłval, vegyes hĂĄzassĂĄggal, a csalĂĄd, a gyermekek, unokĂĄk nyelvcserĂŠjĂŠvel, nyelvi magvaszakadĂĄssal is. Szinte mindenikĂźknekâ Ăgy vagy Ăşgy â meg kell hoznia vĂĄlasztott balkĂĄni vĂĄrosĂĄĂŠrt ĂŠlete nagy ĂĄldozatĂĄt: szemĂŠlyes tĂśrtĂŠnelme ĂĄtĂrĂĄsĂĄt, ĂśnazonossĂĄgi jĂśvĹkĂŠpe ĂĄtrajzolĂĄsĂĄt.
Hogyan is jellemezte Ravasz LĂĄszlĂł AmerikĂĄban az ott ĂŠlĹ magyarokat a negyvenes ĂŠvekben? Illik egy kicsit Bukarestre is: âVirĂĄgoskert vagytok, olvadĂł jĂŠgtĂĄblĂĄn.â
Bukarest ebben az ĂśrĂśkĂśs nagy mobilitĂĄsban, tĂśbbezres munkĂĄs rĂŠtegĂŠvel, szĂĄzegynĂŠhĂĄnyas lĂŠtszĂĄmĂş magyar csĂşcsĂŠrtelmisĂŠgĂŠvel az utolsĂł magyar vĂŠgvĂĄr maradt. Az eredmĂŠnyes kĂźzdelem ĂŠs az elveszĂtett harc kĂśzĂśs szimbĂłluma is. Ĺk azok, akik hĹąsĂŠgĂźket nem adtĂĄk fel, belekapaszkodnak az elmĂşlt ĂŠvszĂĄzad gyĂśkereibe, munkĂĄjuk beĂŠpĂźl a lelki Bukarest falĂĄba, a âmagyar Bukarestbeâ. Ez a vĂĄros ĂĄltaluk is lett ĂŠs marad nem csak az egyik jelentĹs âerdĂŠlyiâ, romĂĄniai magyar szellemi fĹvĂĄros, de a vilĂĄgmagyarsĂĄg egyik fĹvĂĄrosa is.
Bukarest, a RegĂĄt az erdĂŠlyi magyarsĂĄg egyik sajĂĄtos arca: tele van emlĂŠkeinkkel, ĂŠrtĂŠkeinkkel. Bukarest ĂŠs annak emlĂŠkezete nĂŠlkĂźl lehet magyarnak lenni, de nem ĂŠrdemes.
Nem lehet igazi erdĂŠlyi ĂŠs anyaorszĂĄgi magyar, aki felejti â Amerika utĂĄn â a magyarsĂĄg egyik legnagyobb ĂŠlet- ĂŠs kĂźzdĹterĂŠt, szĂŠtszĂłratĂĄsi terĂźletĂŠt ĂŠs egyben temetĹjĂŠt. Ha rĂĄnk igen, akkor a RegĂĄtra ezerszer is ĂŠrvĂŠnyes, hogy a felejtĂŠs â halĂĄl! Bukaresttel tartozunk magunknak, egyetemes Ăśnmagunknak is ĂŠs fĹkĂŠnt ĂśnismeretĂźnknek ĂŠs lelkiismeretĂźnknek. Ăs tartozunk fĹkĂŠnt tanulsĂĄgaival, mely nĂŠlkĂźl nem lehet tovĂĄbb lĂĄtni ĂŠs lĂŠpni sem.
Bukarest, a âmagyar Bukarestâ tulajdonkĂŠppen ĂśrĂśk. Felmutat egy ĂśrĂśk, vĂĄltozĂł, de mindig visszatĂŠrĹ emberi-etnikai arcot, amelyben magyarkĂŠnt is lehet, tĂşl kell, kellene ĂŠlni mindent mindenkor.
BĂĄntĂł IstvĂĄn igazi tanĂşkĂŠnt megĂŠlt hatvan ĂŠve ĂŠs megĂrt szĂĄzĂśtven ĂŠve minden kiemelkedĹ Bukarest-esemĂŠnyt, szemĂŠlyt figyelemmel kĂśvet, szĂĄmon tart. A kĂśzmĹąvelĹs gondos krĂłnikĂĄsakĂŠnt szinte a kĂŠt ĂŠvszĂĄzados mĂşltra is visszalapoz, felidĂŠz, hogy az elĹdĂśk fele fordulva a mĂĄval ĂŠs holnappal valĂł szembenĂŠzĂŠsre emlĂŠkeztessen. Egyetlen ĂrĂĄsa, emlĂŠkkockĂĄja sem ĂśncĂŠlĂş, hanem minden a magunk- ĂŠs kĂśzĂśs dolgainkra, feladataikra tekint. Mindent szemrevĂŠtelez, ami Bukaresthez kĂśtĹdik, legyen az tĂśrtĂŠnelem, egyleti, kĂśri ĂŠlet, egyhĂĄztĂśrtĂŠnet, iskola, mĹąvelĹdĂŠs vagy ĂŠpp a vĂĄros magyar nagyjainak felidĂŠzĂŠse.
Bukaresti magyarsĂĄg! â mit hoz a jĂśvĹ? Van-e ĂŠrtelme ezen tĂśprengeni? A maga helyĂŠn mindenkinek â munkahelyĂŠn, a csalĂĄdban â teljesĂteni kell nemzete irĂĄnti kĂśtelessĂŠgĂŠt. Ahogyan ezt az emlĂŠkezet messzesĂŠgĂŠbe elveszĹ regĂĄti hĹseink, mĂşltbĂŠli nagy eleink, a maiak, ahogyan ezt nyolc ĂŠvtizeddel maguk mĂśgĂśtt a BĂĄntĂł IstvĂĄnok is teszik. Nagyon fontos, hogy tĂĄvoli, sok nehĂŠz idĹt lĂĄtott, sokat szenvedett vĂĄrosainknak, szĂĄllĂĄshelyeinknek mindig legyenek tanĂşsĂĄgtevĹi. BĂĄntĂł IstvĂĄn is ilyen kĂśvetkezetes ĂŠs hĹą tanĂşja vĂĄlasztott otthonĂĄnak.
EzĂŠrt ĂŠs ezzel kĂśszĂśnjĂźk meg a szerzĹnek ĂrĂĄsait, kĂśnyvĂŠt, ĂŠs kĂśszĂśnjĂźk a szorgos krĂłnikĂĄs munkĂĄban eltĂśltĂśtt regĂĄti, tĂśbb mint hat ĂŠvtizedet.
VetĂŠsi LĂĄszlĂł
(Elhangzott 2012. mĂĄjus 9-ĂŠn a kolozsvĂĄri Gaudeamus KĂśnyvesboltban tartott kĂśnyvbemutatĂłn.) diaszporalapitvany/ro
lapozĂĄs: 1-18