udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
25
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-25
NĂŠvmutatĂł:
Tempfli Imre
1993. mĂĄjus 20.
NagyvĂĄradon a mĂĄsodszor megrendezett Varadinum Napok mĂĄj. 9-tĹl 16-ig tartottak. A Varadinumra eljĂśtt Habsburg OttĂł, a PĂĄneurĂłpai UniĂł elnĂśke, az EurĂłpai Parlament tĂĄrselnĂśke is, aki beszĂŠdet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a SzĂłzatot. Az elsĹ napon Tempfli Imre pĂźspĂśk celebrĂĄlta a szentmisĂŠt a bazilikĂĄban, melyet kĂśrmenet kĂśvetett. DĂŠlutĂĄn a vĂĄrad-olaszi templomban TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk mondott beszĂŠdet, majd a debreceni KodĂĄly-kĂłrus lĂŠpett fel. MĂĄj. 10-e volt a sajtĂł napja. A Magyar ĂjsĂĄgĂrĂłk RomĂĄniai EgyesĂźlete meghĂvĂĄsĂĄra eljĂśttek a romĂĄniai magyar lapok fĹszerkesztĹi. A rendezvĂŠny a Tavaszi Hajnal ĂĄltal szervezett sajtĂłtĂśrtĂŠneti kiĂĄllĂtĂĄssal kezdĹdĂśtt, kĂŠpet adott a 125 ĂŠves nagyvĂĄradi ĂşjsĂĄgĂrĂĄsrĂłl. A fĹszerkesztĹk a romĂĄniai magyar sajtĂł helyzetĂŠrĹl tanĂĄcskoztak. A harmadik napot, mĂĄj. 10-ĂŠt az etnikumok kĂśzĂśtti kĂśzeledĂŠsnek szenteltĂŠk, romĂĄn ĂŠs magyar ĂŠrtelmisĂŠgiek talĂĄlkoztak, a dĂszvendĂŠg dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiĂĄllt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł etnikai tisztogatĂĄsra utalĂł kijelentĂŠse mellett, ezutĂĄn Buracut ĂŠs csalĂĄdjĂĄt megfenyegettĂŠk, munkahelyĂŠn lefokoztĂĄk, ideutazĂĄskor ketten is kĂśvettĂŠk. A kĂśvetkezĹ napokat a mĹąvĂŠszeteknek szenteltĂŠk a Varadinum rendezĹi. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre jĂśtt lĂŠtre A zsidĂłsĂĄg ĂŠs a nagyvĂĄradi magyar kultĂşra rendezvĂŠny, melyen VezĂŠr ErzsĂŠbet irodalomtĂśrtĂŠnĂŠst tartott elĹadĂĄst Ady ĂŠs a zsidĂłkĂŠrdĂŠs cĂmen, MĂłzes TerĂŠz nagyvĂĄradi nĂŠprajzkutatĂł pedig bemutatta frissen megjelent BevĂŠrzett kĹtĂĄblĂĄk cĂmĹą, a deportĂĄlĂĄsrĂłl szĂłlĂł kĂśnyvĂŠbĹl olvasott fel rĂŠszleteket. KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor pedig a mĂĄramarosi zsidĂł nĂŠpkĂśltĂŠszetet bemutatĂł kĂśtetĂŠrĹl beszĂŠlt. Jakobovits MĂĄrta ĂŠs Jakobovits MiklĂłs kĂŠpzĹmĹąvĂŠszek rendeztek tĂĄrlatot 24 mĹąvĂŠsz alkotĂĄsaibĂłl. Az Ady MĂşzeumban pedig a NagyvĂĄradi Ady TĂĄrsasĂĄg rendezvĂŠnyekĂŠnt a szĂĄzad eleji NagyvĂĄrad irodalmi arculatĂĄt mutattĂĄk be. Morvay LĂĄszlĂł grafikusmĹąvĂŠsz - akinek tĹązzomĂĄnc-stĂĄciĂłit a mĂşlt ĂŠvi Varadinumon szenteltĂŠk meg a VĂĄrtemplom falain - most Ăşjabb munkĂĄival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stĂĄciĂłit ĂśrĂśkĂtette meg. Este VĂĄrosa vagy a jĂśvĹnek cĂmĹą, a 85 ĂŠves Holnap-mozgalomra emlĂŠkezĹ elĹadĂĄst rendeztek a Szigligeti TĂĄrsulat mĹąvĂŠszei. A tovĂĄbbiakban sor kerĂźlt mĂŠg DemĂŠny Lajos elĹadĂĄsĂĄra is. /Simon Judit, MarĂĄn Antal: Varadinum 1993. Szent LĂĄszlĂł vĂĄrosa Ăźnnepelt. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), mĂĄj. 20./2000. ĂĄprilis 21.
Megjelent az Otthonom SzatmĂĄr megye sorozat 10. fĂźzete, melyet a szatmĂĄrnĂŠmeti Szent-GyĂśrgyi Albert TĂĄrsasĂĄg ad ki. A mostani kĂśtet a SzatmĂĄri RĂłmai Katolikus EgyhĂĄzmegye ĂrĂł papjainak munkĂĄssĂĄgĂĄt mutatja be. A kĂśtetet a kaplonyi szĂźletĂŠsĹą Tempfli Imre ĂĄllĂtotta Ăśssze, aki jelenleg a nĂŠmetorszĂĄgi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevĹą katolikus segĂŠlyszervezet osztĂĄlyvezetĹje. - Irodalmi tevĂŠkenysĂŠg folyt magĂĄban a papneveldĂŠben is az 1830-as ĂŠvektĹl, s a KĂśzponti PapnevelĹ IntĂŠzetben megalakult EgyhĂĄzirodalmi Iskola mintĂĄjĂĄra a vidĂŠki szeminĂĄriumokban is sorra alakultak meg az irodalmi iskolĂĄk. 1889-ben lĂŠtrejĂśtt a SzatmĂĄr-egyhĂĄzmegyei Irodalmi KĂśr. Az Otthonom SzatmĂĄr megye e jubileumi kĂśtete Ăśsszesen 163 SzatmĂĄr egyhĂĄzmegyei ĂrĂł pap egyhĂĄzi pĂĄlyafutĂĄsĂĄt ĂŠs irodalmi munkĂĄssĂĄgĂĄt mutatja be. E mĹąvek kĂśzĂśtt termĂŠszettudomĂĄnyos ĂŠs tĂśrtĂŠnelmi munkĂĄk, versek, szentbeszĂŠdek, emlĂŠkbeszĂŠdek stb. egyarĂĄnt elĹfordulnak, a fĂźggelĂŠk pedig a szatmĂĄri egyhĂĄzmegye pĂźspĂśkeinek, helyettes ordinĂĄriusainak, valamint plĂŠbĂĄniĂĄinak nĂŠvsorĂĄt tartalmazza. /Ăgopcsa Marianna: Megjelent az Otthonom SzatmĂĄr megye 10. kĂśtete. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), ĂĄpr. 21./2000. mĂĄjus 9.
MĂĄj. 8-ĂĄn SzatmĂĄrnĂŠmetiben bemutattak kĂŠt nemrĂŠg megjelent kĂśnyvet. Sike Lajosnak, a RomĂĄniai Magyar SzĂł munkatĂĄrsĂĄnak KapaszkodjĂĄl az ĂŠletszĂnvonalba cĂmĹą, humoros ĂrĂĄsokat tartalmazĂł kĂśnyvĂŠt Muzsnay ĂrpĂĄd mutatta be. UtĂĄna a SzĂŠkesegyhĂĄzban dr. Tempfli Imre A SzatmĂĄri RĂłmai Katolikus EgyhĂĄzmegye ĂrĂł papjai cĂmĹą kĂśnyvĂŠt MĂĄriĂĄs JĂłzsef ajĂĄnlotta az olvasĂłk figyelmĂŠbe. UtĂłbbi az Otthonom SzatmĂĄr megye cĂmĹą sorozat 10. kĂśnyve. /KĂŠt kĂśnyvbemutatĂł. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), mĂĄj. 9./2000. szeptember 10.
NagybĂĄnyĂĄn a millenniumi rendezvĂŠnyen Szent IstvĂĄnra, a vĂĄros vĂŠdĹszentjĂŠre emlĂŠkeztek. Szent IstvĂĄn kirĂĄly tiszteletĂŠre szenteltĂŠk fel a NagybĂĄnyĂĄn a 14. szĂĄzad elsĹ felĂŠben ĂŠpĂźlt templomot. Nagy ZoltĂĄn tĂśrtĂŠnelemtanĂĄr tartott IstvĂĄn kirĂĄly ĂŠs az ezredik ĂŠv cĂmmel tartott elĹadĂĄst. Az Ăźnnepi szentmise Ah, hol vagy, magyarok csillaga kezdetĹą ĂŠnekkel kezdĹdĂśtt. A szentmise vĂŠgĂŠn az egykori templom rĂśvid tĂśrtĂŠnetĂŠt ismertette DobrĂĄnszki BĂŠla, ĂŠs bemutatta a korabeli rajzok, adatok alapjĂĄn rekonstruĂĄlt templom kicsinyĂtett mĂĄsĂĄt, amelyet tĂśbb ĂŠven ĂĄt kĂŠszĂtett, sokezer aprĂł kĂśvecskĂŠbĹl Ăśsszerakva. A nagybĂĄnyai Szent IstvĂĄn templom tĂśrtĂŠnete a legĂşjabb EMKE-fĂźzetben is olvashatĂł. A Jesus Brother cĂmĹą rockoperĂĄt mutatta be a templom Schola Rivulina ifjĂşsĂĄgi kĂłrusa. Az opera szĂśvegĂŠt dr. Tempfli Imre lelkipĂĄsztor Ărta, a zenĂŠjĂŠt Czol ErnĹ karnagy szerezte ĂŠs Ĺ is tanĂtotta be a fiataloknak. Szent IstvĂĄn napjĂĄt nem csak a rĂłmai katolikus templomokban tartottĂĄk szĂĄmon. A vĂĄros kĂŠt reformĂĄtus ĂŠs evangĂŠlikus-lutherĂĄnus templomĂĄban Ăźnnepi istentisztelet keretĂŠben emlĂŠkeztek meg ĂĄllamalapĂtĂł szent kirĂĄlyunkrĂłl. /Rencz Gizella: Millenniumi rendezvĂŠnyek NagybĂĄnyĂĄn. A vĂĄros vĂŠdĹszentje. = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), szept. 10./2001. januĂĄr 28.
Megjelent a szatmĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegye Ăşj nĂŠv- ĂŠs cĂmtĂĄra (sematizmus). A felĂşjĂtott kiadvĂĄny rĂŠszletesen Ăśsszefoglalja az egyhĂĄzmegyĂŠben tĂśrtĂŠnt egyhĂĄzszervezeti vĂĄltozĂĄsokat, ĂşjdonsĂĄg tovĂĄbbĂĄ az elĹszĂłkĂŠnt megjelent rĂśvid tĂśrtĂŠneti ĂśsszefoglalĂł a szatmĂĄri pĂźspĂśksĂŠgrĹl, amit dr. Tempfli Imre pĂźspĂśki helynĂśk Ărt. /Ăj nĂŠv- ĂŠs cĂmtĂĄr SzatmĂĄron. = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), jan. 28./2001. mĂĄjus 7.
A Szent-GyĂśrgyi Albert TĂĄrsasĂĄg /SzatmĂĄrnĂŠmeti/ mĂĄj. 5-ĂŠn a KĂślcsey Ferenc KollĂŠgiumban rendezte meg a VIII. ITTHON helytĂśrtĂŠneti vetĂŠlkedĹt. A tizennyolc versenyzĹ dr. Tempfli Imre A BĂĄthoryak vallĂĄspolitikĂĄja ĂŠs Jeney GyĂśrgy Egy szatmĂĄri czivis visszaemlĂŠkezĂŠsei cĂmĹą kĂśteteibĹl kĂŠszĂźlt. CsirĂĄk Csaba, a Szent-GyĂśrgyi Albert TĂĄrsasĂĄg elnĂśke, az ITTHON helytĂśrtĂŠneti vetĂŠlkedĹ fĹszervezĹje nyilatkozta: a verseny cĂŠlja, hogy a fiatalokkal megismertessĂŠk SzatmĂĄr megye tĂśrtĂŠnetĂŠt. /ITTHON helytĂśrtĂŠneti vetĂŠlkedĹ - nyolcadszor. A legjobb nĂŠgy versenyzĹ vehet rĂŠszt a SĂĄrospataki NĂŠpfĹiskola tĂĄborozĂĄsĂĄn. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), mĂĄj. 7./2001. augusztus 5.
EgyhĂĄzi hĂrmondĂł, SzemikurĂr a cĂme az Ăşj kiadvĂĄnynak, amelyet a nagykĂĄrolyi Pietas KeresztĂŠny KulturĂĄlis EgyesĂźlet ĂŠs a Kalazanci Szent JĂłzsef RĂłmai Katolikus TeolĂłgiai LĂceum jelentetett meg jĂşniusban. A lap NagykĂĄroly ĂŠs kĂśrnyĂŠke egyhĂĄzi ĂŠletĂŠnek hĂrmondĂłja akar lenni, emellett a katolikus lĂceum tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek is tĂźkre, mint Szemi(nĂĄriumi)kurĂr. Egeli Ferenc spirituĂĄlis a 2004-ben sorra kerĂźlĹ szatmĂĄri egyhĂĄzmegyei zsinatrĂłl, s annak tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl szĂĄmol be. A KĂśnyvespolc rovatban Visnyai Csaba, a katolikus lĂceum igazgatĂłja kĂŠt, Kaplonyhoz kapcsolĂłdĂł, a kĂśzelmĂşltban megjelent kĂśtetet mutat be. A LendĂtse, kistestvĂŠr a nemrĂŠg elhunyt dr. Tyukodi MihĂĄly pĂĄpai prelĂĄtus ĂŠs teolĂłgiai tanĂĄrnak, Kaplony szĂźlĂśttĂŠnek ĂĄllĂt emlĂŠket ĂśnĂŠletrajzi jellegĹą ĂŠs rĂłla szĂłlĂł, rĂĄ emlĂŠkezĹ ĂrĂĄsok gyĹąjtemĂŠnyĂŠvel. A mĂĄsik kĂśnyvet, A BĂĄthoryak vallĂĄspolitikĂĄja cĂmĹąt, tĂśrtĂŠnelmet kedvelĹ olvasĂłknak ajĂĄnlja. Ennek a kĂśtetnek a szerzĹje ugyanaz a dr. Tempfli Imre, aki az elĹbbi kĂśtet szerkesztĹje is. /Rencz Gizella: Ăj egyhĂĄzi kiadvĂĄny. = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), aug. 5./2002. mĂĄrcius 21.
Az Otthonom, SzatmĂĄr megye helytĂśrtĂŠneti sorozat tizennegyedik kĂśtete dr. Tempfli Imre: Dr. Scheffler JĂĄnos szatmĂĄri pĂźspĂśk ĂŠs nagyvĂĄradi apostoli kormĂĄnyzĂł pĂĄsztorlevelei ĂŠs utolsĂł ĂrĂĄsai /SzentâGyĂśrgyi Albert TĂĄrsasĂĄg, SzatmĂĄrnĂŠmeti/ A helytĂśrtĂŠneti kĂśnyvek sorĂĄban ez az elsĹ egyhĂĄztĂśrtĂŠneti munka. 2002. mĂĄrc. 26âĂĄn hatvan ĂŠve annak, hogy XII. Pius pĂĄpa pĂźspĂśkkĂŠ nevezte ki dr. Scheffler JĂĄnost, a kolozsvĂĄri egyetem egyhĂĄzjogi tanszĂŠkĂŠnek tanĂĄrĂĄt. /CsirĂĄk Csaba: Az Otthonom, SzatmĂĄr megye kĂśnyvsorozat Ăşjabb kĂśtete. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), mĂĄrc. 21./ Scheffler JĂĄnos /KĂĄlmĂĄnd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ az egyhĂĄz vĂŠrtanĂşja, bebĂśrtĂśnĂśztĂŠk, a bĂśrtĂśnben halt meg. 2002. november 12.
Az Otthonom SzatmĂĄr megye sorozat legĂşjabb, 17. kĂśtete: dr. Tempfli Imre A kaplonyi monostor-templom /Szent-GyĂśrgyi Albert TĂĄrsasĂĄg ĂŠs a kaplonyi rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄnia kiadĂĄsa/ cĂmĹą helytĂśrtĂŠneti tanulmĂĄnya. A feltehetĹleg 1080 tĂĄjĂĄn alapĂtott Benedek-rendi monostor rĂŠszletes leĂrĂĄsĂĄt, tĂśrtĂŠnetĂŠt, ĂşjjĂĄĂŠpĂtĂŠsĂŠt, tovĂĄbbĂĄ az Ybl MiklĂłs ĂĄltal tervezett mostani templom tĂśrtĂŠnetĂŠt magyar, nĂŠmet ĂŠs romĂĄn nyelven ismertetĹ fĂźzetet szĂŠp kivitelezĂŠsĹą. Dr. Tempfli Imre KaplonyrĂłl szĂłlĂł telepĂźlĂŠstĂśrtĂŠnete, a szatmĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegye ĂrĂł papjait bemutatĂł kĂśtete, illetve a dr. Scheffler JĂĄnos szatmĂĄri pĂźspĂśk ĂŠs nagyvĂĄradi apostoli kormĂĄnyzĂł pĂĄsztorleveleit ĂŠs utolsĂł ĂrĂĄsait kĂśzreadĂł tanulmĂĄnya utĂĄn most negyedik alkalommal szerepel az Otthonom SzatmĂĄr megye sorozat kĂśteteinek szerzĹi kĂśzĂśtt. /Otthonom SzatmĂĄr megye sorozat, 17. kĂśtet. Dr. Tempfli Imre: A kaplonyi monostor-templom. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), nov. 12./2002. december 14.
Megjelent Dr. Tempfli Imre: SĂĄrbĂłl ĂŠs napsugĂĄrbĂłl, Pakocs KĂĄroly pĂźspĂśki helynĂśk ĂŠlete ĂŠs kora 1892-1966 /METEM KiadĂł, Budapest/ cĂmĹą kĂśnyve. A munka Pakocs KĂĄroly szatmĂĄri pĂźspĂśki helynĂśk ĂŠletrajzĂĄnak kereteit felhasznĂĄlva a romĂĄniai rĂłmai katolikus egyhĂĄz tĂśrtĂŠnetĂŠvel foglalkozik a 20. szĂĄzad elejĂŠtĹl kezdve egĂŠszen 1966-ig. Az olvasĂł megismerheti az erdĂŠlyi bĂŠkepapi mozgalom tĂśrtĂŠnetĂŠt, a hierarchia (pĂźspĂśkĂśk, helyettes ĂŠs titkos ordinĂĄriusok) elkeseredett vĂŠdekezĂŠsĂŠt az eszkĂśzeiben nem vĂĄlogatĂł kommunista ĂĄllamapparĂĄtus kĂźlĂśnbĂśzĹ egyhĂĄzellenes intĂŠzkedĂŠsei ellen, a papsĂĄg ĂŠs szerzetessĂŠg ellenĂĄllĂĄsĂĄt, a hĂvek hĹąsĂŠgĂŠt az Ăşn. "joghatĂłsĂĄgi vita" ideje alatt, amikor az ĂĄllami hatĂłsĂĄgok rĂĄjuk akartak kĂŠnyszerĂteni egy "ĂĄllambarĂĄt" hierarchiĂĄt, ĂŠs beleolvashat azokba a titkos dokumentumokba, amelyekben egyhĂĄzi szemĂŠlyek a tĂśbb mint kaotikus helyzet megoldĂĄsĂĄt kĂŠrtĂŠk a SzentatyĂĄtĂłl. FelvetĹdik a kĂŠrdĂŠs: hĹą maradt-e egyhĂĄzĂĄhoz a szatmĂĄri vĂŠrtanĂş pĂźspĂśk, dr. Scheffler JĂĄnos vikĂĄriusa, a nagynevĹą kĂśltĹ, akit hĂĄromszor csuktak le, sĹt a vĂŠgĂŠn agyonvertek a kommunista pribĂŠkek? NapvilĂĄgot lĂĄtott a 2003-as SzatmĂĄri RĂłmai Katolikus ĂvkĂśnyv. A kiadvĂĄny Ăśsszefoglalja a 2002-es ĂŠv esemĂŠnyeit, ugyanakkor a jĂśvĹ ĂŠvre is kitekint, bemutatja a kĂźlĂśnbĂśzĹ egyhĂĄzmegyei intĂŠzmĂŠnyek mĹąkĂśdĂŠsĂŠt, ismerteti az egyhĂĄzmegye tĂśrtĂŠnelmi mĂşltjĂĄt. /E. Gy.: Ăj kĂśnyvek. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), dec. 14./2003. mĂĄjus 14.
MĂĄj. 10-ĂŠn SzatmĂĄrnĂŠmetiben, a SzentlĂŠlek plĂŠbĂĄnia Merk MihĂĄly termĂŠben rendeztĂŠk meg tizedik alkalommal a helyismereti vetĂŠlkedĹt. Az Otthonom, SzatmĂĄr megye helytĂśrtĂŠneti sorozat hĂĄrom kĂśtetĂŠnek anyagĂĄbĂłl vizsgĂĄztak a versenyzĹk: dr. Tempfli Imre: Dr. Scheffler JĂĄnos szatmĂĄri pĂźspĂśk, nagyvĂĄradi apostoli kormĂĄnyzĂł pĂĄsztorlevelei ĂŠs utolsĂł ĂrĂĄsai, GellĂŠrt SĂĄndor: KĂłborlĂł hadjĂĄratok, ĂŠs EgĂŠszsĂŠgĂźgy-tĂśrtĂŠneti dolgozatok. Dr. Tempfli Imre munkĂĄja a szatmĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegye kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş alatti ĂŠs az 1944-1952 kĂśzĂśtti, megprĂłbĂĄltatĂĄsokkal teli korszakĂĄt mutatja be. GellĂŠrt SĂĄndor kĂśtete nemcsak az ĂĄltala Mikola kĂśrnyĂŠkĂŠn gyĹąjtĂśtt nĂŠpdalok miatt kĂźlĂśnleges, hanem a szerzĹ nĂŠhĂĄny fontos esszĂŠje miatt is. Az EgĂŠszsĂŠgĂźgy-tĂśrtĂŠneti dolgozatok cĂmĹą kĂśtet, az egĂŠszsĂŠgtudomĂĄny legkĂźlĂśnbĂśzĹbb szakĂĄgainak helytĂśrtĂŠneti dokumentumait tĂĄrja az ĂŠrdeklĹdĹ elĂŠ. /cs. cs.: A X. Itthon helyismereti vetĂŠlkedĹ dĂjazottai. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), mĂĄj. 14./2003. jĂşlius 5.
Az 1966-ban Bukarestben, 74 ĂŠves korĂĄban elhunyt Pakocs KĂĄroly ĂrĂłt, kĂśltĹt SzatmĂĄr megyĂŠhez kĂśti szĂźletĂŠsi helye (NagykĂĄroly), valamint a szatmĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegyĂŠben kifejtett hĂĄrom ĂŠs fĂŠl ĂŠvtizedes papi tevĂŠkenysĂŠge. TĂśbbszĂśr volt bĂśrtĂśnben, egyelĹre tisztĂĄzatlan, hogy halĂĄla elĹtt mikĂŠnt ĂŠs miĂŠrt bĂĄntalmazta kĂźlfĂśldĂśn (?) a romĂĄn politikai rendĹrsĂŠg. Lehet, hogy elĹkerĂźlhet (az 1956-os magyar forradalom hatĂĄsĂĄra Ărt) DĂĄvid ĂŠs GĂłliĂĄt cĂmĹą kĂśltemĂŠnye (valĂłszĂnĹąleg ezĂŠrt is kerĂźlt bĂśrtĂśnbe), kĂŠziratban megvan a KĂźzdelem a lelki vaksĂĄg ellen cĂmĹą, 160 oldalas emlĂŠkirata is. ĂletpĂĄlyĂĄja, szemĂŠlyisĂŠge nemcsak az irodalom szakemberei, hanem a lĂŠlektan bĂşvĂĄrai szĂĄmĂĄra is szĂĄmos feladvĂĄny lehet. Pakocs KĂĄroly 1950-ben szabadult a bĂśrtĂśnbĹl. 1951 decemberĂŠben fĹiskolai tanĂĄr lett GyulafehĂŠrvĂĄron, az ĂĄllami hatĂłsĂĄgok ĂĄltal szervezett teolĂłgiĂĄn. Pakocs KĂĄroly 1953-1955 kĂśzĂśtt GyulafehĂŠrvĂĄron Ărt, KĂźzdelem a lelki vaksĂĄg ellen cĂmĹą prĂłzai emlĂŠkiratĂĄrĂłl nyomtatĂĄsban elĹszĂśr Tempfli Imre tette emlĂtĂŠst A szatmĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegye ĂrĂł papjai cĂmĹą kĂśnyvĂŠben (2000), kĂŠsĹbb, a SĂĄrbĂłl ĂŠs napsugĂĄrbĂłl - Pakocs KĂĄroly pĂźspĂśki helynĂśk ĂŠlete ĂŠs kora 1892- 1966 cĂmĹą, 1160 oldalas munkĂĄja (2002) bevezetĹjĂŠben. Tempfli Imre azt ĂgĂŠrte, hogy kĂśnyvĂŠbĹl) jobban megismerhetĹ Pakocs KĂĄroly. KĂśnyve terjedelmes mellĂŠkletanyagĂĄban azonban nem kĂśzli az emlĂŠkiratot, csupĂĄn folyamatosan hivatkozott annak oldalszĂĄmaira. Pakocs KĂĄroly emlĂŠkirata egĂŠszĂŠben olvasmĂĄnyos. Pakocs ellenfelei azt mondtĂĄk, hogy "Pakocs helynĂśk megalkuvĂł, a hierarchia lĂŠtrĂĄjĂĄn tĂśrtetĹ, ĂŠs a kommunista ĂŠrdekek lelketlen kiszolgĂĄlĂłja lett". Pakocs kiszabadulĂĄsakor meg volt gyĹzĹdve arrĂłl, hogy a gondviselĂŠs rendet teremteni kĂźldte haza. Pakocs kĂŠziratĂĄban hangoztatta a maga roppant felelĹssĂŠgĂŠt, s elmondta, milyen szĂvesen osztanĂĄ ezt meg mĂĄs feljebbvalĂłval, ilyen azonban nincsen, sem pĂźspĂśk, sem ĂŠrsek, az Apostoli SzentszĂŠkkel pedig nem tudott ĂŠrintkezni. Pakocs hangoztatta, hogy az ĂĄllammal meg kell egyezni, Ĺ mĂĄr a bĂśrtĂśnben lĂĄtta - Ărja -, hogy az ĂĄllamhatalom nem akar nemzeti egyhĂĄzat. ValĂłjĂĄban 1948. jĂşlius 19-ĂŠn TakĂĄts Lajos nemzetisĂŠgĂźgyi ĂĄllamtitkĂĄr ( alminiszter ) SzatmĂĄrnĂŠmetiben mondott beszĂŠdĂŠben jelentette ki: "A kormĂĄny el van hatĂĄrozva, hogy a katolikus pĂźspĂśkĂśkkel szemben feladja a bĂŠkĂŠs megegyezĂŠs ĂĄllĂĄspontjĂĄt. LehetĹsĂŠget adunk, hogy a rĂłmai katolikus egyhĂĄz nemzeti egyhĂĄzzĂĄ alakuljon ĂŠs ne legyen kĂŠnytelen kĂźlfĂśldi irĂĄnyĂtĂĄsra hallgatni. Megadjuk a mĂłdot a hĂveknek is, a papoknak is, hogy szakĂtsanak az elzĂĄrkĂłzĂĄs eddigi politikĂĄjĂĄval." (Szabad Ălet, IV. ĂŠvf. 162.sz.) KevĂŠsbĂŠ hihetĹ, hogy errĹl Pakocs KĂĄroly nem hallott volna. SzĂśvegeiben bizony gyakori a szĂł ĂŠs a tett ellentĂŠte. A papok fĂŠltek tĹle, elhallgatnak elĹtte dolgokat, hiszen - emlĂŠkiratĂĄban megĂrta - a rendĹrsĂŠg tĹle ĂŠrdeklĹdĂśtt tĂśbbszĂśr is a "zug-teolĂłgiĂĄrĂłl", a minisztĂŠriumi megbĂzott Ĺt kĂŠrte, hogy "izgatĂł beszĂŠdei" miatt figyelmeztesse Dr. Czumbel Lajost, "megfelelĹ helyen" Ĺt kĂŠrtĂŠk - Ărja -, hogy P. GodĂł MihĂĄly ĂĄthelyezĂŠsĂŠt kĂŠrje. Ĺ kĂśzĂślte a szatmĂĄriakkal: "biztos forrĂĄsbĂłl tudja: a minisztĂŠrium nem engedi a titkos ordinĂĄriusok mĹąkĂśdĂŠsĂŠt", illetĹleg, hogy a "kormĂĄny kimerĂti a sorukat" (azaz letartĂłztatjĂĄk Ĺket). A minisztĂŠrium ĂŠs a rendĹrsĂŠg emberei mindegyre Ĺt kerestĂŠk, vele tĂĄrgyalnak. Pakocs KĂĄrolyt a megmerevedett, rĂŠgi korokra jellemzĹ abszolĂşt tekintĂŠlyelvĹąsĂŠg jellemezte. JellemzĂŠseiben nem kĂmĂŠlte munkatĂĄrsait, kortĂĄrsait, esetenkĂŠnt ellenfeleit. MegĂrta: az egyhĂĄzmegye nagy baja az, hogy Dr. Scheffler JĂĄnos pĂźspĂśk nem talĂĄlt vezetĂŠsre alkalmas utĂłdokat, ugyanis Dr. Czumbel Lajos ordinĂĄrius, akinek a kormĂĄnyzĂĄst ĂĄtadta, az egyhĂĄzjogban szokatlanul jĂĄratlan (noha kĂŠt doktorĂĄtusa is van!), a kormĂĄnyzĂĄsra alkalmatlan. Az Ĺt kĂśvetĹ Szvoboda Ferenc "hihetetlenĂźl tehetetlen", "impotens Ăśregember", rĂĄadĂĄsul "jellemes paphoz mĂŠltatlanul, kĂŠtszĂnĹąen jĂĄr el", mert nem mondja meg neki, hogy Ĺ az ordinĂĄrius. Dr. Dobos JĂĄnos szatmĂĄri lelkĂŠsz, majd mĂĄramarosszigeti plĂŠbĂĄnos (a harmadik ordinĂĄriusjelĂślt) "jĂłlelkĹą, de egĂŠszen fĂŠrfiatlanul gyenge ember". ElĂtĂŠlĹen Ărt dr. RĂŠvĂŠsz GĂĄborrĂłl vagy RĂŠnyi FerencrĹl, aki "valĂłsĂĄgos ĹrĂźltje a szatmĂĄri lĂĄzadĂĄsnak", "a legfelsĹ fokon befolyĂĄsolhatĂł termĂŠszete miatt ĂŠs beteges aggĂĄlyossĂĄga miatt a leghasznĂĄlhatĂłbb eszkĂśzĂŠvĂŠ hipnotizĂĄlta [P. GodĂł] ez a hatalmi tĂŠbolyban szenvedĹ jezsuita". P. GodĂł MihĂĄly jezsuita atyĂĄt tekintette legfĹbb ellenfelĂŠnek. RĂłla Ărta, hogy "ideges tettvĂĄgy, nagyfokĂş hevessĂŠg, meggondolatlansĂĄg jellemzi. KalandocskĂĄkban ĂŠli ki ĂĄbrĂĄndjait. A szatmĂĄri anarchia megteremtĂŠsĂŠhez dĂŠmoni eszĂŠlyessĂŠggel vĂĄlasztotta ki munkatĂĄrsait. FĂślĂŠnyes, magĂĄt nagyra tartĂł, sokszor pĂśkhendi ĂŠs hihetetlenĂźl elbizakodott szerzetes. IdeggyĂśnge ember. NĂŠpszerĹąsĂŠget hajhĂĄszĂł. Modortalan." "Mit tolakodik ĂŠlĹk ĂŠs holtak fĂślĂśtt ĂtĂŠlkezĹ bĂrĂłul?" - kĂŠrdezte. "KikĂśzĂśsĂtĂŠsi dĂźhrohama van." JellemzĂŠsĂŠre szinonimĂĄk sorĂĄt hasznĂĄlja: "Megbomlott lĂŠlek, felajzott agyĂş ĂŠs beteg idegzetĹą, elmeelferdĂźlĂŠsben szenved; jogi elmebajban szenved; elmebillent ember.". "ElmebetegsĂŠggel, lelki kĂłrral ĂĄll(unk) szemben" - Ărja. "SzamosĂşjvĂĄri kalandor, szamosĂşjvĂĄri dĂźh jellemzi, a szamosĂşjvĂĄri terror (kĂŠpviselĹje), sĂĄtĂĄni vonĂĄs (jellemzi); a vadĂĄszebek dĂźhĂŠvel keres okokat magatartĂĄsa igazolĂĄsĂĄra." Pakocs KĂĄroly vĂŠlemĂŠnye szerint egyĂŠbkĂŠnt az erdĂŠlyi jezsuitĂĄk mind ideges, zavart lelkĹą emberek, ideggyengesĂŠg jellemzi Ĺket. Elmarasztalja a nĹi szerzeteseket is, elsĹsorban a SzatmĂĄri Irgalmas NĹvĂŠrek rendjĂŠbe tartozĂłkat, akik P. GodĂł "nĹi roham-osztagai", "egyhĂĄzi barisnyĂĄk" "a farizeusok nĹi utĂłdai", akik "barisnya-tĂĄmadĂĄst", "barisnya-rohamot" hajtanak vĂŠgre, "barisnya-ĹszentsĂŠge" hĂĄzrĂłl-hĂĄzra jĂĄr ĂŠs lĂĄzĂt, s terrorjuk apostolkodja a kĂśzvĂŠlemĂŠnybe a tĂŠvtanokat. "Mulieres in ecclesia taciant" - Ărja (azaz: NĹk ne szĂłljanak bele az egyhĂĄz Ăźgyeibe!). JĂłl leteremtette ellenfeleit, kĂśzben arrĂłl panaszkodott, hogy azok "szeretetlenĂźl" viselkednek a bĂŠkepapokkal szemben, ahelyett, hogy "tĂŠrdenĂĄllva kĂŠrnĂŠk Ĺket, hogy lĂĄssĂĄk be hibĂĄikat" Mindszenty JĂłzsef hercegprĂmĂĄssal kapcsolatban mesĂŠnek, propaganda-hĂresztelĂŠsnek tartotta azt, hogy a bĂboros akaratĂĄt a bĂśrtĂśnben injekciĂłkkal megbĂŠnĂtottĂĄk, s a tĂĄrgyalĂĄsĂĄn valĂł teljes lelki letĂśrĂŠsĂŠt, ott elhangzott vallomĂĄsĂĄt Ăgy befolyĂĄsoltĂĄk. A Pakocs-emlĂŠkirat ĂĄllĂtĂĄsai csak fenntartĂĄssal, mĂĄs forrĂĄsokkal szembesĂtve fogadhatĂł el, ezt mutatja, hogy Tempfli Imre idĂŠzte MĂĄrton Ăron vĂŠlemĂŠnyĂŠt, aki szerint a RĂłmĂĄval kapcsolatos Ăźgyekben Pakocs KĂĄroly a legkevĂŠsbĂŠ megbĂzhatĂł forrĂĄs. JellemzĹ, hogy Pakocs a vatikĂĄni ĂĄllamtitkĂĄrsĂĄghoz Ărt levelĂŠben javasolta, hogy a politikailag exponĂĄlt MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk helyett ki kellene/lehetne nevezni egy mĂĄsik, a kormĂĄny bizalmatlansĂĄgĂĄt eloszlatĂł pĂźspĂśkĂśt. Pakocs KĂĄroly jellemvonĂĄsa volt a hatalom vĂĄgya. Emberi gyengesĂŠgeit az ĂśrdĂśgi rendszer szakemberei valĂłszĂnĹąleg tudatosan kerestĂŠk, szemĂŠlyisĂŠge (esetleg kĂłros alapon kifejlĹdĂśtt) jellemvonĂĄsĂĄt, ambĂciĂłit aztĂĄn fel- ĂŠs kihasznĂĄltĂĄk. ValĂłjĂĄban Ĺ vĂĄlt lelkileg vakkĂĄ, s ĂŠlete vĂŠgĂŠn emiatt vĂĄlt a rendszer ĂĄldozatĂĄvĂĄ. Tempfli Imre SĂĄrbĂłl ĂŠs napsugĂĄrbĂłl cĂmĹą terjedelmes kĂśnyvĂŠben sok a tĂśltelĂŠkanyag, ez megnehezĂti az olvasĂł eligazodĂĄsĂĄt. ProblĂŠmĂĄt jelent, hogy az ĂĄbrĂĄzolni kĂvĂĄnt kor vilĂĄgĂĄban jĂĄratlan a szerzĹ. /Bura LĂĄszlĂł: Pakocs KĂĄroly ĂrĂłi hagyatĂŠka. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 5./2003. oktĂłber 24.
SzeminĂĄriumi formĂĄban 1753 Ăłta, azaz 250 ĂŠve folyik papkĂŠpzĂŠs GyulafehĂŠrvĂĄron. Okt. 23-ĂĄtĂłl a RĂłmai Katolikus HittudomĂĄnyi FĹiskola ĂŠs PapnevelĹ hĂĄromnapos ĂźnnepsĂŠgsorozattal emlĂŠkezett. A rektora, OlĂĄh ZoltĂĄn Legyetek hĂĄlĂĄsak cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄval kezdĹdĂśtt az emlĂŠkezĂŠs. Dr. MĂĄrton JĂłzsef teolĂłgiatanĂĄr a gyulafehĂŠrvĂĄri papnevelĹ intĂŠzet tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl szĂłlva egyebek kĂśzĂśtt a 70-es, 80-as, 90-es ĂŠs 2000-es ĂŠvek restaurĂĄlĂł munkĂĄirĂłl beszĂŠlt. Dr. Vencser LĂĄszlĂł (Linz-BĂŠcs) elmondta: a nehĂŠz gazdasĂĄgi kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt az intĂŠzmĂŠny kĂŠpes volt ĂśnmagĂĄt fenntartani ĂŠs ma, amikor az osztrĂĄk, nĂŠmet egyhĂĄzak is anyagi gondokkal kĂźzdenek, egy alapĂtvĂĄny lĂŠtrejĂśtte itt is ĂźdvĂśs lenne. A PĂĄzmĂĄny PĂŠter katolikus egyetem rektor-helyettese a kĂŠt intĂŠzmĂŠny kĂśzĂśtti kapcsolat fontossĂĄgĂĄt hangsĂşlyozta. A hĂĄrom nap alatt mĂŠg TamĂĄs JĂłzsef pĂźspĂśk A szolgĂĄlat lelkisĂŠge, dr. Vencser LĂĄszlĂł A szombat van az emberĂŠrt, nem az ember a szombatĂŠrt, dr. Tempfli Imre tanĂĄr (KĂśnigstein) pedig PapsĂĄg a 21. szĂĄzad szĂĄmĂĄra cĂmĹą elĹadĂĄsai hangzanak el. /N. T.: 250 ĂŠves a gyulafehĂŠrvĂĄri papnevelde. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./2003. oktĂłber 25.
Okt. 23-a ĂŠs 25-e kĂśzĂśtt kerĂźl sor GyulafehĂŠrvĂĄron a RĂłmai Katolikus HittudomĂĄnyi FĹiskola ĂŠs PapnevelĹ IntĂŠzet 250. szĂźletĂŠsnapja alkalmĂĄbĂłl rendezett megemlĂŠkezĂŠs-sorozatra OlĂĄh ZoltĂĄn, a fĹiskola rektora kiemelte, kĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂŠvszĂĄzadon ĂĄt ez volt az erdĂŠlyi, majd gyulafehĂŠrvĂĄri egyhĂĄzmegye ĂŠs jĂł Ăśtven ĂŠv Ăłta a hatĂĄr menti egyhĂĄzmegyĂŠk szĂĄmĂĄra is a katolikus papkĂŠpzĂŠs mĹąhelye. Az Ăźnnepi rendezvĂŠnyek sorĂĄt Jakubinyi GyĂśrgy ĂŠrsek nyitotta meg, emlĂŠkeztetve az alapĂtĂłk ĂŠs a papnevelde ĂźgyĂŠt szĂvĂźkĂśn viselĹk elĂŠvĂźlhetetlen ĂŠrdemeire. Okt. 24-ĂŠn a Linzben ĂŠlĹ Vencser LĂĄszlĂł, a felsĹ-ausztriai IdegennyelvĹą LelkĂŠszsĂŠgek SzakosztĂĄlyĂĄnak vezetĹje, egykori gyulafehĂŠrvĂĄri teolĂłgiai tanĂĄr elĹadĂĄsĂĄban felvetette: hozzanak lĂŠtre alapĂtvĂĄnyt a SzeminĂĄrium fenntartĂĄsĂĄra. Tempfli Imre egyhĂĄztĂśrtĂŠnĂŠsz, a kĂśnigsteini (NĂŠmetorszĂĄg) Kirche in Not segĂŠlyszervezet romĂĄniai ĂźgyekĂŠrt felelĹs igazgatĂłja a 21. szĂĄzadelĹ papi eszmĂŠnyeit vette szĂĄmba. A megemlĂŠkezĂŠseket a kispapok nĂłtaestje ĂŠs versmĹąsora egĂŠszĂtette ki. /Jakabffy TamĂĄs: "A megtestesĂźlt BĂślcsessĂŠg" oltalmĂĄban. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 25./2004. februĂĄr 19.
Megjelent a CsirĂĄk Csaba ĂĄltal szerkesztett Otthonom SzatmĂĄr megye cĂmĹą helytĂśrtĂŠneti sorozat 20. kĂśtetekĂŠnt Muhi SĂĄndor KĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti ĂŠlet SzatmĂĄron cĂmĹą kismonogrĂĄfiĂĄja. A kĂśnyv anyagĂĄnak jĂł rĂŠszĂŠt SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg kĂśzĂślte a 90âes ĂŠvek mĂĄsodik felĂŠben. /Ăj kĂśnyv. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), febr. 19./ A kiadvĂĄnyrĂłl CsirĂĄk Csaba, a SzentâGyĂśrgyi Albert TĂĄrsasĂĄg elnĂśke beszĂŠlt a februĂĄr 20-ĂĄn tartott kĂśnyvbemutatĂłn. Elmondta, hogy az "Otthonom SzatmĂĄr megye" sorozat elsĹdleges cĂŠlja az Ăśnismeret. A sorozat elsĹ kiadvĂĄnya 1993âban jelent meg, ĂŠs nĂŠhĂĄny SzatmĂĄr megyei telepĂźlĂŠs rĂśvid tĂśrtĂŠnetĂŠt tartalmazta. A 10 ĂŠv alatt megjelentetett 20 kĂśtet 39 szerzĹ munkĂĄjĂĄt dicsĂŠri. TĂśbben â mint pĂŠldĂĄul Muhi SĂĄndor, Tempfli Imre, CsirĂĄk Csaba â bĂźszkĂŠlkedhetnek azzal, hogy tĂśbb dolgozatuk tartozik ebbe a sorba. Muhi SĂĄndor kĂśnyve a szatmĂĄri kĂŠpzĹmĹąvĂŠszetet bemutatĂł eddigi legĂĄtfogĂłbb kiadvĂĄny. Olyan, nevek, adatok, idĹpontok sokasĂĄgĂĄt tartalmazĂł kĂśnyv ez, amelynek figyelembevĂŠtele nĂŠlkĂźl ezt kĂśvetĹen nem Ărhat senki a szatmĂĄri kĂŠpzĹmĹąvĂŠszet mĂşltjĂĄrĂłl ĂŠs jelenĂŠrĹl. /(fodor): Muhi SĂĄndor: KĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti ĂŠlet SzatmĂĄron. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), febr. 21./ 2004. jĂşlius 30.
Tempfli ImrĂŠt /sz. Kaplony, 1954. dec. 3./ 1979-ben szenteltĂŠk pappĂĄ. MinistrĂĄnsâversenyeket, kirĂĄndulĂĄsokat, kerĂŠkpĂĄrtĂşrĂĄkat szervezett a fiataloknak. A hatalom ezĂŠrt meg akart szabadulni Tempfli ImrĂŠtĹl. Egy fekete, rendszĂĄm nĂŠlkĂźli Dacia prĂłbĂĄlta meg eltenni lĂĄb alĂłl, azonban Isten megmentette Ĺt. 1988 augusztusĂĄban, a fĂŠlelmetes diktatĂşra idejĂŠn, hĂşsz vezetĹ beosztĂĄsĂş gyulafehĂŠrvĂĄri egyhĂĄzmegyĂŠs pap kilenc pontbĂłl ĂĄllĂł beadvĂĄnnyal fordult dr. Jakab Antal pĂźspĂśkhĂśz. A beadvĂĄny az erdĂŠlyi magyarsĂĄg nemzeti ĂŠs vallĂĄsi sĂŠrelmeit sorolja fel ĂŠs kĂŠr rĂĄjuk megoldĂĄst. A szatmĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegye papjai 1989. mĂĄrciusĂĄban SzaniszlĂłn tartottĂĄk a szokĂĄsos lelkigyakorlatot. UtĂĄna kĂśtetlen beszĂŠlgetĂŠs alkalmĂĄval egy kis csoport: Ăib SĂĄndor, KĂźhn PĂĄl, Merk MihĂĄly, MerlĂĄs Tibor, Tempfli Imre az erdĂŠlyi paptestvĂŠrek beadvĂĄnyĂĄt beszĂŠlte meg, ĂŠs egyetĂŠrtĂŠs volt kĂśztĂźk abban, hogy a beadvĂĄnyt a szatmĂĄri egyhĂĄzmegye papjainak is alĂĄ kell Ărniuk. HuszonhĂĄrom szatmĂĄri egyhĂĄzmegyĂŠs katolikus pap Ărta alĂĄ a beadvĂĄnyt. 1990 ĹszĂŠtĹl Tempfli Imre teolĂłgiai tanĂĄr a gyulafehĂŠrvĂĄri HittudomĂĄnyi FĹiskolĂĄn. 1991 tavaszĂĄn Reizer PĂĄl megyĂŠs pĂźspĂśk RĂłmĂĄba kĂźldte, ahol egyhĂĄztĂśrtĂŠnelmi tanulmĂĄnyokat folytatott, ĂŠs licenciĂĄtusi fokozatot szerzett. HazatĂŠrĂŠse utĂĄn 1993-tĂłl lelkĂŠsz, majd plĂŠbĂĄnos SzatmĂĄrnĂŠmetiben. 1994-ben a nĂŠmetorszĂĄgi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevĹą nemzetkĂśzi katolikus segĂŠlyszervezet osztĂĄlyvezetĹjĂŠvĂŠ neveztĂŠk ki, kĂśzben 1994-ben Budapesten teolĂłgiĂĄbĂłl doktorĂĄlt. Az egyhĂĄztĂśrtĂŠnĂŠsz dr. Tempfli Imre jelenleg NĂŠmetorszĂĄgban ĂŠl. TudomĂĄnyos munkĂĄssĂĄga bizonyĂtja, hogy lĂŠlekben ma is otthon van: Egy orszĂĄg ĂŠs nĂŠgy vallĂĄs (licenciaâdolgozat), Kaplony, adalĂŠkok egy honfoglalĂĄs kori telepĂźlĂŠs tĂśrtĂŠnetĂŠhez, Melanchthon und die Synode von ErdĹd, 20. September 1545, A szatmĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegye ĂrĂł papjai, A BĂĄthoryak vallĂĄspolitikĂĄja, LendĂtse KistestvĂŠr! VĂĄlogatĂĄs dr. Tyukodi MihĂĄly ĂrĂĄsaibĂłl, Dr. Scheffler JĂĄnos szatmĂĄri pĂźspĂśk ĂŠs nagyvĂĄradi apostoli kormĂĄnyzĂł pĂĄsztorlevelei ĂŠs utolsĂł ĂrĂĄsai, A kaplonyi monostorâtemplom tĂśrtĂŠnete, SĂĄrbĂłl ĂŠs napsugĂĄrbĂłl. Pakocs KĂĄroly pĂźspĂśki helynĂśk ĂŠlete ĂŠs kora 1892â1966 /METEM KiadĂł, Budapest, 2002/. Tempfli Imre huszonĂśt ĂŠves papi szolgĂĄlata alkalmĂĄbĂłl hĂĄlaadĂł ezĂźstmisĂŠjĂŠt aug. 1âjĂŠn tartja Kaplonyban. /CsirĂĄk Csaba: Dr. Tempfli Imre ezĂźstmisĂŠje elĂŠ. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), jĂşl. 30./2007. ĂĄprilis 15.
A szatmĂĄri egyhĂĄzmegye kiadĂĄsĂĄban megjelent dr. Tempfli Imre Ne fĂŠlj! EzentĂşl emberhalĂĄsz leszel. Lelkigyakorlat papoknak cĂmĹą kĂśnyve. MĂĄrton Ăron hagyatĂŠka cĂm alatt jelenteti meg a marosvĂĄsĂĄrhelyi Mentor KiadĂł dr. Marton JĂłzsef nagyprĂŠpost, dĂŠkĂĄn szerkesztĂŠsĂŠben MĂĄrton Ăron ĂrĂĄsait. Az elsĹ kĂśtet cĂme: HĂĄzassĂĄg, csalĂĄd, a mĂĄsodikĂŠ pedig a BĂŠrmĂĄlĂĄs cĂmet viseli. /KĂśnyvajĂĄnlĂĄsok. = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 15./2009. mĂĄrcius 16.
Jakab Antal megyĂŠspĂźspĂśkre emlĂŠkeztek GyergyĂłkilyĂŠnfalvĂĄn a mĂĄrcius 12-ĂŠn ĂŠs 13-ĂĄn a gyergyóújfalusi ĂśnkormĂĄnyzat, a budapesti HatĂĄrtalanul AlapĂtvĂĄny ĂŠs a gyergyĂłcsomafalvi Borsos MiklĂłs MĹąvĂŠszetĂŠĂŠrt AlapĂtvĂĄny ĂĄltal rendezett emlĂŠkkonferenciĂĄn, amellyel Jakab Antal szĂźletĂŠsĂŠnek 100. ĂŠvfordulĂłjĂĄt ĂźnnepeltĂŠk. âĂrni kell a nagy szemĂŠlyisĂŠgekrĹl, amelyekre a jĂśvĹnek, a tĂśrtĂŠnelemnek nagy szĂźksĂŠge vanâ, fogalmazott Vencser LĂĄszlĂł rĂłmai katolikus lelkĂŠsz, volt teolĂłgiai tanĂĄr, amikor bemutattĂĄk Varga GabriellĂĄval Ărt MegalkuvĂĄs nĂŠlkĂźl â SzĂĄz ĂŠve szĂźletett Jakab Antal /Kairosz, Budapest/ cĂmĹą munkĂĄjukat. Varga Gabriella hangsĂşlyozta, a bemutatĂłn maga mellett tudhatja azokat, akiknek kĂśszĂśnhetĹen a kĂśnyv lĂŠtrejĂśhetett: KolumbĂĄn Csilla hitoktatĂłt, Jakab Antal ĂŠletmĹąvĂŠnek kutatĂłjĂĄt, Vencser LĂĄszlĂł professzor/kanonokot ĂŠs Tempfli Imre teolĂłgus/tĂśrtĂŠnĂŠszt. /BarabĂĄs Cs. MĂĄrti: SzĂĄz ĂŠv, megalkuvĂĄs nĂŠlkĂźl. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 16./ MĂĄrcius 13-ĂĄn GyergyĂłkilyĂŠnfalvĂĄn lelepleztĂŠk a falu nagy fiĂĄnak, a szĂĄz esztendĹvel ezelĹtt szĂźletett Jakab Antal pĂźspĂśknek, MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk utĂłdjĂĄnak a szobrĂĄt a templomkertben, DĂłczi AndrĂĄs csĂkszeredai szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt. Amikor MĂĄrton Ăron pĂźspĂśkĂśt bebĂśrtĂśnĂśztĂŠk, a VatikĂĄn a gyulafehĂŠrvĂĄri egyhĂĄzmegye elsĹ titkos ordinĂĄriusĂĄvĂĄ, azaz pĂźspĂśk-helyettesĂŠvĂŠ nevezte ki Jakab Antalt. SzĂĄmos paptĂĄrsĂĄval egyĂźtt 1951-ben Ĺt is letartĂłztattĂĄk, tizenhĂĄrom esztendĹt raboskodott. 1964-es szabadulĂĄsa utĂĄn egyhĂĄzjogi ĂŠs erkĂślcsteolĂłgiai tanĂĄri katedrĂĄjĂĄt csak 1968-tĂłl nyerhette vissza. Jakab Antal 1980 ĂŠs 1990 kĂśzĂśtt megyĂŠspĂźspĂśkkĂŠnt vezette a gyulafehĂŠrvĂĄri egyhĂĄzmegyĂŠt. Az Ĺ ideje alatt ĂŠpĂźlt fel â a romĂĄniai diktatĂşra vallĂĄs- ĂŠs magyarellenessĂŠgĂŠt figyelembe vĂŠve mondhatni csodaszĂĄmba menĹ mĂłdon â nĂŠhĂĄny Ăşj katolikus templom GyimesbĂźkkĂśn, TusnĂĄdfĂźrdĹn, MaroskeresztĂşron, SepsiszentgyĂśrgyĂśn, KĂŠzdialmĂĄson, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen ĂŠs mĂĄsutt. /SzĂŠkedi Ferenc: NĂŠgy tĂŠtelben az egysĂŠgrĹl. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 16./2011. mĂĄrcius 13.
Ăt a vĂŠrtanĂşsĂĄghoz
A tavaly oktĂłberben boldoggĂĄ avatott, 1953. oktĂłber 2-ĂĄn a nagyenyedi bĂśrtĂśnben mĂĄrtĂrhalĂĄlt halt egykori vĂĄradi pĂźspĂśkre, BogdĂĄnffy SzilĂĄrdra emlĂŠkeztek szĂźletĂŠsĂŠnek szĂĄzadik ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl mĂĄrcius 11-ĂŠn, pĂŠntek dĂŠlutĂĄn ĂŠs szombat dĂŠlelĹtt a NagyvĂĄradi RĂłmai Katolikus EgyhĂĄzmegye papjai a meghĂvott vendĂŠgekkel ĂŠs a hĂvekkel egyĂźtt.
PĂŠnteken a vĂŠrtanĂş pĂźspĂśkĂŠrt tartottak vesperĂĄst a vĂĄradi szĂŠkesegyhĂĄzban; a kĂśzĂśs imĂĄdsĂĄgon kĂśzremĹąkĂśdĂśtt a Szent LĂĄszlĂł KĂłrus Balogh MihĂĄly karnagy vezĂŠnyletĂŠvel. Szombaton a rĂłmai katolikus pĂźspĂśki palota dĂsztermĂŠben tartottak jubileumi emlĂŠknapot. AkĂĄr az elĹzĹ estire, erre az esemĂŠnyre is sokan ĂŠrkeztek: a vĂĄradi egyhĂĄzmegye papjain kĂvĂźl â akik kĂśzĂźl megemlĂtjĂźk Tempfli JĂłzsef nyugalmazott megyĂŠs pĂźspĂśkĂśt, illetve Fodor JĂłzsef ĂĄltalĂĄnos helynĂśkĂśt â jelen volt kĂŠt vendĂŠgpĂźspĂśk is, SchĂśnberger JenĹ szatmĂĄrnĂŠmeti ĂŠs Martin Roos temesvĂĄri fĹpĂĄsztorok. A gĂśrĂśg katolikus egyhĂĄzat Virgil Bercea kĂŠpviselte, Sofronie Drincec ortodox pĂźspĂśk kĂźldĂśttekĂŠnt pedig Cristian Rus, a vĂĄradi gĂśrĂśg keleti pĂźspĂśksĂŠg vikĂĄriusa jelent meg. Az egyhĂĄzmegye szerzetesrendjei is kĂŠpviseltettĂŠk magukat: Fejes Rudolf Anzelm premontrei prĂŠpost prelĂĄtus ĂŠs nĂŠhĂĄny vincĂŠs nĹvĂŠr is megtisztelte jelenlĂŠtĂŠvel az esemĂŠnyt.
BĂścskei LĂĄszlĂł megyĂŠs pĂźspĂśk hĂĄzigazdakĂŠnt kĂśszĂśntĂśtte a jelenlevĹket, beszĂŠlt a mĂĄrtĂromsĂĄgot vĂĄllalt BogdĂĄnffy SzilĂĄrd ĂŠletĂştjĂĄrĂłl ĂŠs ĂźldĂśztetĂŠsĂŠrĹl, kiemelve, hogy a boldoggĂĄ avatott pĂźspĂśk emlĂŠkĂŠnek ĂĄpolĂĄsĂĄra elsĹsorban a mai embereknek van szĂźksĂŠgĂźk, ugyanis Ăgy szembesĂźlnek azzal a mĂşlttal, amely egyĂŠrtelmĹąen igazolja, hogy Isten ĂştjĂĄt, azaz az embersĂŠg ĂŠs a szeretet ĂştjĂĄt kell kĂśvetni minden akadĂĄlyoztatĂĄs ellenĂŠre. Kifejtette, hogy XVI. Benedek pĂĄpa BogdĂĄnffy boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄval kĂśvetendĹ pĂŠldĂĄt mutatott arra, hogy a mĂşlt bĹąneit nem szabad elfeledni, azonban ezt nem bosszúållĂĄskĂŠnt kell kezelni, hanem â JĂŠzus tanĂtĂĄsait kĂśvetve â hĂĄlĂĄs szeretettel kell emlĂŠket ĂĄllĂtani azoknak, akik hitĂźkĂŠrt, nĂŠpĂźkĂŠrt mertĂŠk vĂĄllalni a halĂĄlt is. Ăgy az egykori mĂĄrtĂrok emlĂŠkĂŠnek ĂĄpolĂĄsa nemes ĂŠs szent hagyatĂŠk marad, amibĹl erĹt merĂthet a mai modern ĂŠs gyakran kusza vilĂĄg embere is.
A pĂźspĂśki kĂśszĂśntĹt kĂśvetĹen elĹadĂĄsok hangzottak el BogdĂĄnffyrĂłl. Tempfli Imre egyhĂĄztĂśrtĂŠnĂŠsz TĂśrtĂŠnelmi kĂŠp cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄt a nagykĂĄrolyi Resszer MihĂĄly atya olvasta fel. A kommunista korszak egyhĂĄzellenes politikĂĄjĂĄban szĂł szerint ĂŠlet-halĂĄl harc folyt a papsĂĄg ĂŠs a kommunista rĂŠmterror vĂŠgrehajtĂł-apparĂĄtusa kĂśzĂśtt, amelyben az ĂźldĂśzĂśttek mindig a papok ĂŠs az istenhĂvĹ emberek voltak, derĂźlt ki az igen ĂŠrdekes elĹadĂĄsbĂłl. MĂĄsodikkĂŠnt Lakatos Attila tĂśrtĂŠnĂŠsz kapott szĂłt, aki BogdĂĄnffy SzilĂĄrd ĂŠletĂştja cĂmmel prĂłbĂĄlta megismertetni a jelenlevĹkkel annak a kutatĂłmunkĂĄnak az eredmĂŠnyĂŠt, ĂŠrdekessĂŠgĂŠt, amelyet akĂśzben tapasztalt, mĂg a mĂĄrtĂr pĂźspĂśk ĂŠletĂŠrĹl kĂŠszĂźlt dokumentumfilmjĂŠhez keresett adatokat. Ez az elĹadĂĄs sajnĂĄlatos mĂłdon tĂşl hosszĂşra ĂŠs kissĂŠ csapongĂłra sikerĂźlt, elmondhatjuk, hogy a kevesebb bizonyĂĄra tĂśbb lett volna. Ezt igazolja az a tĂŠny is, hogy a beszĂĄmolĂł alatt a jelenlevĹk kĂśzĂźl tĂśbben elvesztettĂŠk tĂźrelmĂźket, s tĂĄvoztak a rendezvĂŠnyrĹl. A majd kĂŠtĂłrĂĄs beszĂŠd utĂĄn hĂĄrom tehetsĂŠges fiatal, Costin Ăgnes, OlĂĄh BoglĂĄrka ĂŠs Bogdan Cocora adott elĹ komolyzenei szĂĄmokat. EzutĂĄn EmĹdi TamĂĄs levĂŠltĂĄros TitkosszolgĂĄlati dokumentumok cĂmen ĂŠrtekezett, KovĂĄcs F. Zsolt, a pĂźspĂśksĂŠg irodaigazgatĂłja pedig BogdĂĄnffy SzilĂĄrd Szinoptikus apokalipszis cĂmĹą doktori disszertĂĄciĂłjĂĄt ismertette.
A jubileumi emlĂŠknap utolsĂł esemĂŠnyekĂŠnt bemutattĂĄk a mĂĄrtĂr pĂźspĂśk tiszteletĂŠre ĂśsszeĂĄllĂtott emlĂŠkkĂśtetet, melynek cĂme: Ăt a vĂŠrtanĂşsĂĄghoz. A kivitelezĂŠsĂŠben is igĂŠnyes, kĂŠtkĂśtetes mĹąvet a vĂĄradi rĂłmai katolikus pĂźspĂśksĂŠg adta ki. BĂścskei LĂĄszlĂł rĂśvid ismertetĹt tartott a kĂśnyvrĹl, megkĂśszĂśnve mindazok munkĂĄjĂĄt, akik segĂtettĂŠk a pĂźspĂśksĂŠget abban, hogy a beatifikĂĄciĂł magasztos emlĂŠkĹą esemĂŠnnyĂŠ vĂĄljon az egyhĂĄzmegye hĂvei szĂĄmĂĄra. A rendezvĂŠny vĂŠgĂŠn az emlĂŠkkĂśnyvet 100 lejes ĂĄron meg is lehetett vĂĄsĂĄrolni.
SzĹke MĂĄria, Reggeli ĂjsĂĄg
Ăt a vĂŠrtanĂşsĂĄghoz: BogdĂĄnffy SzilĂĄrd emlĂŠkkĂśtet: I-II /szerkesztette EmĹdi AndrĂĄs/ â NagyvĂĄrad: RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠg: Varadinum Script KiadĂł, 2011
ErdĂŠly.ma2012. mĂĄjus 22.
âMĂĄriĂĄval, JĂŠzus anyjĂĄvalâ â A Duna TelevĂziĂł jubileumi csĂksomlyĂłi kĂśzvetĂtĂŠse
PĂźnkĂśsd jeles nap a kĂśzszolgĂĄlati csatornĂĄk ĂŠletĂŠben. A Duna TelevĂziĂł krĂłnikĂĄjĂĄban kĂźlĂśnĂśsen emlĂŠkezetes, hiszen kĂŠt ĂŠvtizede kĂśzvetĂti a csĂksomlyĂłi bĂşcsĂş Ăźnnepi szentmisĂŠjĂŠt.
A Duna TelevĂziĂł pĂźnkĂśsdi mĹąsorainak sorĂĄt szombaton a csĂksomlyĂłi bĂşcsĂş kĂśzvetĂtĂŠse vezeti be. A program lĂĄtvĂĄnyos, egyĂşttal lĂŠlekemelĹ is. A hagyomĂĄny szerint a csĂksomlyĂłi kegytemplom elĹl indul az Ăşgynevezett kordon a fĹpapsĂĄggal a hagyomĂĄnyos fogadalmi kĂśrmenetre. Ehhez csatlakoznak a katolikus iskola diĂĄkjai, a szĂŠkely szĂŠkek keresztaljĂĄi ĂŠs a vilĂĄg minden tĂĄjĂĄrĂłl ĂŠrkezĹ zarĂĄndokok. MegkerĂźlvĂŠn a Kis-SomlyĂł-hegyet, felĂŠrnek a HĂĄrmas-halom oltĂĄrhoz, ahol kezdetĂŠt veszi a bĂşcsĂşs nagymise. Az idei bĂşcsĂş jelmondata az Apostolok Cselekedeteinek pĂźnkĂśsdvĂĄrĂł szavaira utal: âMĂĄriĂĄval, JĂŠzus anyjĂĄvalâ.
Az idei ĂŠlĹ adĂĄs azĂŠrt is kĂźlĂśnleges, mert a kĂśzszolgĂĄlati csatorna nĂŠzĹi pĂźnkĂśsd szombatjĂĄn 20. alkalommal lĂĄthatjĂĄk ĂŠlĹ kĂśzvetĂtĂŠsben a vilĂĄg magyarsĂĄgĂĄnak legnagyobb tĂśmegeket megmozgatĂł ĂźnnepĂŠt. MilliĂłk kĂśvethetik a meghĂvott szĂłnok, Tempfli Imre, hĂĄrom gondolat kĂśrĂŠ felĂŠpĂtett szentbeszĂŠdĂŠt. âAz elsĹ pĂźnkĂśsd Ăłta Isten minden ember lelkĂŠbe bekĂśltĂśzĂśtt, csak fel kell fedezni indĂttatĂĄsait, s egyĂźtt kell vele tenni a vilĂĄg formĂĄlĂĄsĂĄban â tanĂtja a stuttgarti magyar lelkĂŠsz. â PĂźnkĂśsd arra tanĂt minket, hogy Isten elĹtt minden nĂŠp kedves, a mi nĂŠpĂźnk is, csak engedni kell, hogy lelke Ăśsszeforrasszon bennĂźnket. E napon azt Ăźzeni nekĂźnk a csĂksomlyĂłi MĂĄria: ha helyet akarunk magunknak a nap alatt, tartsuk meg ĂŠs vĂŠdjĂźk meg a hitĂźnket.â A kĂśzvetĂtĂŠs szerkesztĹje MucsĂĄnyi JĂĄnos, az Ăźnnepi misĂŠhez bevezetĹt Barlay TamĂĄs, a vallĂĄsi mĹąsorok fĹszerkesztĹje mond (Duna, Duna World mĂĄjus 26., 11.00).
piros betĹąs Ăźnnep egyĂşttal a visszaemlĂŠkezĂŠsre is alkalmat ad. Az erdĂŠlyi magyarsĂĄg emlĂŠkezetĂŠben mĂŠg kitĂśrĂślhetetlenĂźl ĂŠlnek a CeauČescu-i diktatĂşra sĂśtĂŠt napjai ĂŠs a vĂŠres 1989-es forradalom megprĂłbĂĄltatĂĄsai. BizalmatlansĂĄguk fokozatosan oldĂłdik; a csĂksomlyĂłi bĂşcsĂş Ăźnnepe is hozzĂĄjĂĄrult a nemzeti tudat erĹsĂtĂŠsĂŠhez. CsĂksomlyĂł kĂźlĂśn csodĂĄja, hogy az egykori vallĂĄsi bĂŠkĂŠtlensĂŠg mĂĄra tĂśrtĂŠnelemmĂŠ szelĂdĂźlt, s a zarĂĄndokok vallĂĄsi hovatartozĂĄstĂłl fĂźggetlenĂźl, egy lĂŠlekkel kĂśzĂśsen Ăźnnepelnek.
Az 1992-ben pĂĄpai ĂĄldĂĄssal indult Duna TelevĂziĂł elsĹk kĂśzĂśtt ismerte fel az Ăźnnep jelentĹsĂŠgĂŠt, s kĂśzvetĂtĂŠseivel is hozzĂĄjĂĄrult ahhoz, hogy a szĂŠkelyfĂśldi Ăźnnep elfoglalja mĂŠltĂł helyĂŠt nemzetĂźnk ĂŠletĂŠben.
â1989 utĂĄn tĂśbb ĂŠvszĂĄzados hagyomĂĄny Ăşjult meg â emlĂŠkezik Balogh JĂşlia, az elsĹ kĂśzvetĂtĂŠsek megszervezĹje, szerkesztĹje. â A korĂĄbbi regionĂĄlis egyhĂĄzi esemĂŠny Ăśsszmagyar ĂźggyĂŠ vĂĄlt. 1993-ban a fĹcelebrĂĄns BĂĄlint Lajos GyulafehĂŠrvĂĄri ĂŠrsek volt, a szentbeszĂŠdet Kada Lajos ĂŠrsek, bonni nuncius mondta. Az ĂśsszegyĹąlt 70-80 ezer magyar imĂĄdsĂĄgĂĄt nem lehetett ĂŠrzelem nĂŠlkĂźl szemlĂŠlni, a szĂłnok hangja is el-elcsuklott a meghatĂłdottsĂĄgtĂłl. TalĂĄn szerĂŠny munkĂĄnkkal mi is hozzĂĄjĂĄrultunk ahhoz, hogy a csĂksomlyĂłi bĂşcsĂş mĂĄra nemzeti ĂźggyĂŠ, szĂĄzezrek, milliĂłk ĂźnnepĂŠvĂŠ vĂĄlt.â
A kĂśzvetĂtĂŠs elĹtt a Duna TelevĂziĂł levetĂti az 1990-ben, az elsĹ szabad bĂşcsĂşn forgatott rĂśvidfilmet (10.30).
A kĂśzszolgĂĄlati mĂŠdia az ĂŠvfordulĂłra egy korĂĄbbi hagyomĂĄnyt is felelevenĂt: a fĹvĂĄrosi ĂŠrdeklĹdĹk az UrĂĄnia Nemzeti FilmszĂnhĂĄzban kĂśvethetik figyelemmel az ĂŠlĹ kĂśzvetĂtĂŠst, egy idĹben a Duna ĂŠs Duna World csatorna nĂŠzĹivel. BevezetĹt mond: HorvĂĄth ZoltĂĄn esperes. A rendezvĂŠnyre a belĂŠpĂŠs ingyenes. ErdĂŠly.ma
lapozĂĄs: 1-25