udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
48
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-48
NĂŠvmutatĂł:
ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef
2004. november 25.
Az utĂłbbi ĂŠvek egyetlen hosszĂş ĂŠletĹą nagyvĂĄradi kamarazenekara, a Varadinum kvartett tizenĂśt ĂŠvvel ezelĹtt alakult, 1989. novemberĂŠben, ebbĹl az alkalombĂłl nov. 24-ĂŠn tartottak Ăźnnepi koncertet NagyvĂĄradon, a Tibor ErnĹ GalĂŠriĂĄban. A Varadinum vonĂłsnĂŠgyes /Tokaji Ăgnes, Costin SzabĂł Ăva, ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef, Marcu Sikes Ăgnes/ a vĂĄradi mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠlet aktĂv rĂŠsztvevĹje: fennĂĄllĂĄsa alatt mintegy ĂśtszĂĄz alkalommal koncertezett. A kvartett kiemelt figyelmet fordĂt a NagyvĂĄradhoz kapcsolĂłdĂł ĂŠs a kortĂĄrs szerzĹk (Michael Haydn, Maczalik AlfrĂŠd, Csire JĂłzsef, Dan Voiculescu) mĹąveinek nĂŠpszerĹąsĂtĂŠsĂŠre. /PengĹ ZoltĂĄn: TizenĂśt ĂŠv, ĂśtszĂĄz koncert. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), nov. 25./2004. december 20.
âĂrvendhetĂźnk, hogy nemzetĂźnknek mĂŠg vannak olyan nagyjai, akik ĂśnzetlenĂźl dolgoznak nĂŠpĂźnk megmaradĂĄsĂĄĂŠrtâ â mondta a Julianus AlapĂtvĂĄny dĂjĂĄtadĂł ĂźnnepsĂŠgĂŠt megelĹzĹen BerszĂĄn Lajos gyimesfelsĹloki esperes. A csĂkszeredai alapĂtvĂĄny elsĹ romĂĄn dĂjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerĹ taps kĂśzepette vette ĂĄt a dĂjat. A budapesti dr. AtzĂŠl Endre a moldvai csĂĄngĂłmagyarokĂŠrt vĂŠgzett karitatĂv tevĂŠkenysĂŠgĂŠĂŠrt, az 1989-ben MagyarorszĂĄgra menekĂźlĹ magyarok intĂŠzmĂŠnyes tĂĄmogatĂĄsĂĄĂŠrt vehette ĂĄt az elismerĂŠst. Az idei dĂjazottak listĂĄjĂĄn a brĂźsszeli dr. KĂĄllay OszkĂĄr, dr. CzirjĂĄk ĂrpĂĄd kolozsvĂĄri kanonok, Lapohos AndrĂĄs ĂśrdĂśngĂśsfĂźzesi tanĂĄr, valamint KovĂĄcs MiklĂłs kĂĄrpĂĄtaljai politikus szerepelt. A vĂĄros legkiemelkedĹbb szemĂŠlyisĂŠgeit dĂjazta a nagyvĂĄradi ĂśnkormĂĄnyzat a KivĂĄlĂłsĂĄgok gĂĄlĂĄjĂĄn. A tizenĂśt terĂźlet kĂśzĂźl kilencben magyar jelĂślt nyerte el a vĂĄros cĂmerĂŠvel dĂszĂtett szobrocskĂĄt ĂŠs a huszonĂśtmilliĂł lejes pĂŠnzjutalmat. A kĂŠpzĹmĹąvĂŠszek kĂśzĂźl Jakobovits MĂĄrta, a legjobb szĂnĂŠsz kategĂłriĂĄban pedig Kiss TĂśrĂŠk IldikĂł, a Kiss StĂşdiĂł SzĂnhĂĄz alapĂtĂłja kapta a fĹdĂjat. ThurzĂł SĂĄndor, a Varadinum vonĂłsnĂŠgyes alapĂtĂłja a legjobb zenĂŠsz, TĂłth MĂĄrta, az Ady Endre GimnĂĄzium igazgatĂłja az oktatĂĄs kategĂłriĂĄban vette ĂĄt a jutalmat. Az ĂŠv nagykĂśvete TĂłth IstvĂĄn, a TavirĂłzsa fotĂłklub ĂŠs a Foto Art GalĂŠria alapĂtĂłja, a szociĂĄlis tĂŠren nyĂşjtott tevĂŠkenysĂŠgĂŠĂŠrt Rajna JĂłzsef, a Caritas Catholica vezetĹje kapta meg a dĂjat, az elismerĂŠsre legmĂŠltĂłbb fiatal Debreczeni SĂĄndor, a NagyvĂĄradi Magyar DiĂĄkszĂśvetsĂŠg elnĂśke. A sport kategĂłriĂĄban Nyisztor SĂĄndor vĂvĂłt jutalmaztĂĄk, aki az idei athĂŠni ĂśtkarikĂĄs jĂĄtĂŠkokon kĂŠpviselte a vĂĄrost. A sajtĂł kategĂłriĂĄban gyĹztes SzĹącs LĂĄszlĂł, az Ady Endre SajtĂłkollĂŠgium igazgatĂłja a pĂŠnzdĂj egy rĂŠszĂŠt egy ferences apĂĄcĂĄnak, Zita nĹvĂŠrnek ajĂĄnlotta fĂśl, aki az elmĂşlt ĂŠvtizedekben sokat tett a vĂĄrosĂŠrt, az utĂłbbi idĹben pedig szegĂŠny sorban ĂŠl. DĂszoklevĂŠllel tĂźntetett ki SzĂĄsz JenĹ szĂŠkelyudvarhelyi polgĂĄrmester ĂŠvzĂĄrĂł fogadĂĄsĂĄn tĂśbb magĂĄnszemĂŠlyt ĂŠs szervezetet. A fĹtĂŠri EmlĂŠkezĂŠs ParkjĂĄnak alkotĂłi kĂśzĂźl ketten, BlaskĂł JĂĄnos szobrĂĄszmĹąvĂŠsz ĂŠs Heil Tibor ĂŠpĂtĂŠszmĂŠrnĂśk rĂŠszesĂźlt a kitĂźntetĂŠsben. DĂjaztĂĄk az Artera AlapĂtvĂĄnyt, a SzĂŠkely Dalegyletet, a BalĂĄzs Ferenc Vegyeskart, Gergely JĂłzsef mesterszakĂĄcsot, a Mallersdorfi Ferences ApĂĄcarendet, az udvarhelyi FafaragĂłk SzĂśvetsĂŠgĂŠt, valamint IlyĂŠs Ferenc futballistĂĄt, HosszĂş Attila vĂĄllalkozĂłt ĂŠs GerĂŠb PĂŠter matematikatanĂĄrt. /DĂjĂśzĂśn az ĂŠves munkĂĄĂŠrt. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), dec. 20./2006. november 6.
A Magyar MĹąvĂŠszetĂŠrt kuratĂłriuma BartĂłk BĂŠla-emlĂŠkdĂjat adomĂĄnyozott az Aradi HagyomĂĄnyĹrzĹ PolgĂĄrok EgyesĂźletĂŠnek (BĂĄlint ZoltĂĄnnak), amelyhez a Herendi PocelĂĄnmanufaktĂşra Rt. ĂĄltal kĂŠszĂtett BartĂłk-mellszobor jĂĄrul. âBartĂłk hallotta ĂŠs hallatta az egĂŠsz KĂĄrpĂĄt-medence hangjĂĄt. S most azoknak mondunk kĂśszĂśnetet, akik halljĂĄk ĂŠs hallatjĂĄk, lĂĄtjĂĄk ĂŠs lĂĄttatjĂĄk a KĂĄrpĂĄt-medence nĂŠpĂŠt szerte a vilĂĄgonâ â olvashatĂł az emlĂŠkdĂjhoz jĂĄrulĂł emlĂŠklapon. A dĂjat a rĂŠgiĂłbĂłl a NagyszentmiklĂłsi Pro BartĂłk AlapĂtvĂĄny (TamĂĄs SĂĄndor) kapta mĂŠg meg. A dĂjazottak kĂśzĂśtt van TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, Tempfli JĂłzsef ĂŠs BĂśjte Csaba, valamint az ErdĂŠlyi NĂŠpfĹiskolai Collegium, a nagyvĂĄradi Filharmonikusok, a NyĂlĂł AkĂĄc tĂĄncegyĂźttes, a Partiumi Magyar MĹąvelĹdĂŠsi CĂŠh, a SzatmĂĄrnĂŠmeti FilharmĂłnia, a Szigligeti TĂĄrsulat, ThurzĂł SĂĄndor, Varadinum vonĂłsnĂŠgyes. A dĂjakat a nagyvĂĄradi szĂnhĂĄzban adtĂĄk ĂĄt. /BartĂłk BĂŠla-emlĂŠkdĂj az Aradi HagyomĂĄnyĹrzĹ PolgĂĄrok EgyesĂźletĂŠnek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./2007. januĂĄr 22.
A magyarsĂĄg belsĹ struktĂşrĂĄja ĂĄtalakult, nemzeti lĂŠtĂźnk Ăşj ĂŠrtelmezĂŠst s egyben Ăşj lehetĹsĂŠget kapott RomĂĄnia eurĂłpai uniĂłs csatlakozĂĄsĂĄval, az erdĂŠlyi kultĂşra pedig visszakerĂźlt EurĂłpĂĄba â fejtette ki januĂĄr 21-ĂŠn, vasĂĄrnap NagyvĂĄradon Szili Katalin, az OrszĂĄggyĹąlĂŠs elnĂśke a magyar kultĂşra napja alkalmĂĄbĂłl. HangsĂşlyozta: ez a nemzeti lĂŠt csak erĹs kulturĂĄlis alapokra ĂŠpĂźlhet, melynek tartĂłpillĂŠre csakis a kulturĂĄlis autonĂłmia lehet. MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ elnĂśke kifejezte remĂŠnyĂŠt: hamarosan eltĹąnik majd a magyarsĂĄg ĂŠletĂŠbĹl az âutĂĄlatosâ kifejezĂŠs, hogy âhatĂĄron tĂşli magyar kultĂşraâ. Ha sikerĂźl kihasznĂĄlnia a magyarsĂĄgnak az integrĂĄciĂłbĂłl fakadĂł Ăşj lehetĹsĂŠgeket, akkor van is esĂŠly erre â tette hozzĂĄ. Magyar kultĂşra csak egy van, amely ugyanakkor rendkĂvĂźl sokszĂnĹą, Ăgy van erdĂŠlyi, felvidĂŠki, dĂŠlvidĂŠki ĂŠs kĂĄrpĂĄtaljai ĂĄga â mondta MarkĂł. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs (EMNT) elnĂśke arra szĂłlĂtotta fel a hĂĄzelnĂśkĂśt: nagyvĂĄradi lĂĄtogatĂĄsĂĄn foglaljon ĂĄllĂĄst a hatĂĄron tĂşli magyarsĂĄggal kapcsolatos magyar kormĂĄnypolitikĂĄval kapcsolatban. Szili Katalin furcsĂĄnak talĂĄlta a pĂźspĂśk e megnyilatkozĂĄsĂĄt, emlĂŠkeztetve, hogy e kĂŠrdĂŠsben Ĺ soha nem rejtette vĂŠka alĂĄ vĂŠlemĂŠnyĂŠt. KĂśzĂślte: kezdemĂŠnyezte egy nemzetpolitikai tĂśrvĂŠny megalkotĂĄsĂĄt, amelynek a koncepciĂłjĂĄt most dolgozzĂĄk ki a munkatĂĄrsai. /Szili: Az erdĂŠlyi kultĂşra visszatĂŠrt EurĂłpĂĄba. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jan. 22./ Tucatnyi fiatal, az ErdĂŠlyi Magyar Ifjak tagjai â80 szĂĄzalĂŠkkal kevesebb pĂŠnz az erdĂŠlyi magyar kultĂşrĂĄnakâ, âIgen, megcsinĂĄltĂĄtok!â feliratĂş tĂĄblĂĄkkal vonultak a nagyvĂĄradi szĂnhĂĄz elĂŠ januĂĄr 21-ĂŠn, a gĂĄlamĹąsor kezdete elĹtt. Nagy JĂłzsef Barna, a szervezet helyi elnĂśke elmondta, fĂŠlĂłrĂĄs felvonulĂĄsukkal az ellen tiltakoznak, hogy amĂg bent az ĂŠpĂźletben a magyar kultĂşrĂĄt Ăźnnepelik, addig Szili Katalin kormĂĄnya drasztikusan csĂśkkentette a hatĂĄron tĂşli kulturĂĄlis tĂĄmogatĂĄsokat. Az aradi filharmonikusok egy rĂŠsze tiltakozni kezdett, amikor a szĂnpadon az elĹadĂĄsra kĂŠszĂźlve rĂĄjĂśttek, hogy a magyarsĂĄgnak kell muzsikĂĄlniuk. TĂśbben azt kiabĂĄltĂĄk, nem hajlandĂłak nacionalista rendezvĂŠnyen rĂŠszt venni. A zenĂŠszeket az sem nyugtatta meg, amikor az egyik szervezĹ azzal ĂŠrvelt, hogy a fellĂŠpĂŠsĂŠrt megkaptĂĄk a pĂŠnzĂźket. â Szili Katalin hĂĄzelnĂśktĹl elvĂĄrhatĂł, hogy nagyvĂĄradi lĂĄtogatĂĄsa alkalmĂĄval vilĂĄgosan ĂŠs egyĂŠrtelmĹąen fejezze ki ĂĄllĂĄspontjĂĄt a magyarorszĂĄgi hatĂĄron tĂşli politikĂĄrĂłl, MarkĂł BĂŠlĂĄnak is kĂśtelessĂŠge lenne ĂĄllĂĄst foglalnia e tĂŠmĂĄban â jelentette ki TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs (EMNT) elnĂśke nyilatkozatĂĄban. âAz erdĂŠlyi magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra rossz Ăźzenete van annak, hogyha Szili Katalin orszĂĄggyĹąlĂŠsi elnĂśk, MarkĂł BĂŠla RMDSZ-elnĂśk ĂŠs a bihari RMDSZ a magyar kultĂşra napjĂĄt egyĂźtt Ăźnnepli NagyvĂĄradon, ugyanakkor a magyar-magyar kapcsolatok vĂĄlsĂĄgĂĄrĂłl, az erdĂŠlyi magyar kultĂşra ĂŠs oktatĂĄs terĂŠn ĂŠrvĂŠnyesĂźlĹ megszorĂtĂĄsokrĂłl, a magyarorszĂĄgi tĂĄmogatĂĄspolitika visszaesĂŠsĂŠrĹl egyetlen szĂłt sem szĂłlnakâ â ĂĄll a dokumentumban. Szili Katalin kifejtette: âTeljes mĂŠrtĂŠkben megĂŠrtĹ ĂŠs elnĂŠzĹ vagyok a pĂźspĂśk Ăşrral szemben, ha Ĺ romĂĄniai belpolitikai indĂttatĂĄsokbĂłl tesz ilyen megnyilatkozĂĄsokat. â /TiltakozĂĄsokkal tarkĂtott kultĂşraĂźnnep NagyvĂĄradon. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), jan. 22./ A nagyvĂĄradi gĂĄlaesten Magyar KultĂşra-dĂjban rĂŠszesĂźlt Antal BĂŠla tanĂĄr, kutatĂł, ThurzĂł SĂĄndor hegedĹąmĹąvĂŠsz, F. BathĂł Ida szĂnmĹąvĂŠsz. ElismerĂŠst kapott CservĂĄk MiklĂłs kĂśrzeti RMDSZ-elnĂśk, JĂłzsa Ferenc tanĂĄr, Gittai IstvĂĄn kĂśltĹ. A hĂŠt vĂŠgĂŠn ErdĂŠly-szerte ĂźnnepeltĂŠk a magyar kultĂşrĂĄt. NagyvĂĄradon ĂĄtadtĂĄk a frissen felĂşjĂtott, RMDSZ ĂĄltal mĹąkĂśdtetett Bunyitay Vince KĂśnyvtĂĄrat. Az orszĂĄgban a nagyvĂĄradi Bunyitay Vince KĂśnyvtĂĄr az egyetlen olyan tĂŠka, amely majdnem 30 ezer kĂśtetet tartalmaz. /Both AbigĂŠl: Az erdĂŠlyi kultĂşra visszatĂŠr EurĂłpĂĄba. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jan. 22./2007. szeptember 8.
IdĂŠn SzatmĂĄrnĂŠmetiben tartottĂĄk a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg (PBMET) XIII. honismereti konferenciĂĄjĂĄt. DukrĂŠt GĂŠza PBMET-elnĂśk, a rendezvĂŠny fĹszervezĹje kĂśszĂśntĂśtte a jelenlĂŠvĹket, majd SchĂśnberger JenĹ pĂźspĂśk tartott Ăśkumenikus istentiszteletet. BeszĂŠdet mondott Muzsnai ĂrpĂĄd, az EMKE alelnĂśke. Dr. Gaal GyĂśrgy, a kolozsvĂĄri szĂŠkhelyĹą Kelemen Lajos MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ TĂĄrsasĂĄg nevĂŠben szĂłlt a tĂĄrsasĂĄghoz. Az ĂĄltaluk kĂŠpviselt szervezetek vagy intĂŠzmĂŠnyek ĂźdvĂśzletĂŠt tolmĂĄcsoltĂĄk a magyarorszĂĄgiak, kĂśztĂźk HalĂĄsz PĂŠter, a Honismereti SzĂśvetsĂŠg elnĂśke A bizottsĂĄg ĂŠvente hĂĄrom FĂŠnyes Elek-dĂjat ad ĂĄt. IdĂŠn a PBMET tagjai kĂśzĂźl DĂĄnielisz Endre NagyszalontĂĄrĂłl, dr. JĂłzsa Piroska NagyvĂĄradrĂłl ĂŠs KovĂĄcs RozĂĄlia ĂrmihĂĄlyfalvĂĄrĂłl kapta meg az oklevelet, valamint a FĂŠnyes Elek-bronzplakettet. Az idei, tagsĂĄgon kĂvĂźli kitĂźntetett pedig BognĂĄr Levente aradi alpolgĂĄrmester lett, aki sokat tett az aradi SzabadsĂĄg-szobor ĂşjraĂĄllĂtĂĄsĂĄĂŠrt, most az aradi SzenthĂĄromsĂĄg szobor ĂşjraĂĄllĂtĂĄsĂĄn fĂĄradozik. ElĹadĂĄsok hangzottak el a 20. szĂĄzad ĂśrĂśksĂŠge, a jubileumi RĂĄkĂłczi ĂŠvek, a pusztulĂł mĹąemlĂŠkek ĂŠs vĂŠdelmĂźk tĂŠmakĂśrĂśkben. KolozsvĂĄri elĹadĂłkĂŠnt StarmĂźller GĂŠza mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz, valamint TĂłthpĂĄl TamĂĄs (EKE-KolozsvĂĄr) voltak jelen. ElĹbbi SzatmĂĄr vĂĄrĂĄrĂłl tartott elĹadĂĄst, az utĂłbbi pedig a szĂĄz ĂŠve elhunyt Hegyesi MĂĄrtonrĂłl emlĂŠkezett meg. A mĂŠltatlanul elfelejtett tĂśrtĂŠnĂŠsz az 1848-as esemĂŠnyek kutatĂłja, egyben a bihari turizmus egyik atyja, akinek augusztus 30-ĂĄn ĂĄllĂtott emlĂŠktĂĄblĂĄt a PBMET NagyvĂĄradon. A teremben kaphatĂł volt az ĂŠvente szĂĄmos Ăşj kĂśtettel gyarapodĂł Partiumi FĂźzetek utolsĂł, ThurzĂł SĂĄndor ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄban megjelent, BartĂłk NagyvĂĄradon a helyi sajtĂł tĂźkrĂŠben cĂmĹą, 46-os szĂĄma. A kĂŠtnapos elĹadĂĄssorozatot a tĂĄrsasĂĄg kĂśzgyĹąlĂŠse zĂĄrta. Az elnĂśki beszĂĄmolĂłban elhangzott, hogy magyarorszĂĄgi ĂnkormĂĄnyzati ĂŠs TerĂźletfejlesztĂŠsi MinisztĂŠrium 2006 vĂŠgĂŠn KĂłs KĂĄroly-dĂjat adomĂĄnyozott PBMET-nek, a telepĂźlĂŠsvĂŠdelem ĂŠs telepĂźlĂŠsszĂŠpĂtĂŠs terĂźletĂŠn vĂŠgzett kimagaslĂł tevĂŠkenysĂŠgĂŠĂŠrt. A konferencia harmadik napjĂĄn szakmai kirĂĄndulĂĄs kĂśvetkezett, Bara IstvĂĄn terĂźleti elnĂśk vezetĂŠsĂŠvel. /TĂłthpĂĄl TamĂĄs: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), szept. 8./2008. februĂĄr 7.
ĂtĂśdik alkalommal dĂjaztĂĄk az elmĂşlt ĂŠv legkivĂĄlĂłbb szemĂŠlyisĂŠgeit NagyvĂĄradon. A vĂĄradi ĂśnkormĂĄnyzat ĂĄltal szervezett esemĂŠnyen tizennĂŠgy kategĂłriĂĄban adtak ĂĄt dĂjat, kĂśzĂźlĂźk hĂĄrom kitĂźntetett magyar anyanyelvĹą volt: Csiky Ibolya kiemelkedĹ drĂĄmai tudĂĄsĂĄĂŠrt, Radu Aliz szociĂĄlis tevĂŠkenysĂŠgekben kifejtett munkĂĄjĂĄĂŠrt, ThurzĂł SĂĄndor, a Varadinum egyĂźttes tagjakĂŠnt kapott elismerĂŠst. /DĂjazott vĂĄradi kivĂĄlĂłsĂĄgok. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 7./2008. oktĂłber 10.
Michael Haydn, Wenzel Pichl ĂŠs Karl Ditters von Dittersdorf â mindhĂĄrom zeneszerzĹ ĂŠlt ĂŠs alkotott NagyvĂĄradon, tĂĄjĂŠkoztatott ThurzĂł ZoltĂĄn zongoramĹąvĂŠsz, aki fellĂŠp a nagyapja, ThurzĂł SĂĄndor helytĂśrtĂŠnĂŠsz kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre immĂĄr ĂśtĂśdik ĂŠve megszervezett Ĺszi fesztivĂĄlon. A korukban eurĂłpai hĂrĹą mĹąvĂŠszeket Patachich ĂdĂĄm akkori nagyvĂĄradi katolikus pĂźspĂśk hĂvta NagyvĂĄradra, ahol a most zajlĂł fesztivĂĄlon egy-egy estet szentelnek mindhĂĄrmuknak. A rendezvĂŠny Haydn-esttel kezdĹdĂśtt a bazilikĂĄban oktĂłber 5-ĂŠn, Pichl-darabokkal folytatĂłdott 8-ĂĄn a BarĂĄtok templomĂĄban, az oktĂłber 19-ĂŠre idĹzĂtett Dittersdorf-koncerten pedig VĂĄradon eddig mĂŠg nem jĂĄtszott mĹąveket szĂłlaltatnak meg a Szent LĂĄszlĂł-templomban, ahol Tuduka OszkĂĄr zenetĂśrtĂŠnĂŠsz tart bevezetĹt. /EgyhĂĄzzenei fesztivĂĄl VĂĄradon. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 10./2009. november 16.
Huszadik szĂźletĂŠsnapjĂĄt Ăźnnepelte a hĂŠt vĂŠgĂŠn a nagyvĂĄradi Varadinum VonĂłsnĂŠgyes â a jubileumot a TavirĂłzsa FotĂłklub kĂŠpeibĹl nyĂlt tĂĄrlattal ĂźnnepeltĂŠk, a kĂŠpeket a margittai Helios FotĂłklub tagjai kĂŠszĂtettĂŠk. HĂşsz ĂŠv alatt a zenĂŠszek semmilyen anyagi juttatĂĄst nem kaptak a tĂĄrlatnyitĂłkon valĂł fellĂŠpĂŠsekĂŠrt, TĂłth, a megjelentek nagy derĂźltsĂŠgĂŠre, jelkĂŠpesen egy-egy lejt adott ĂĄt nekik. BirĂł RozĂĄlia alpolgĂĄrmester pĂŠldamutatĂłnak nevezte a zenĂŠszek odaadĂĄsĂĄt. A Varadinum VonĂłsnĂŠgyes tagjai: Tokaji Ăgnes (hegedĹą), Marcu Sikes Ăgnes (gordonka), Costin Ăva (hegedĹą) ĂŠs ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef (brĂĄcsa). UtĂłbbi, az egyĂźttes vezetĹje, november 14-ĂŠn Ăźnnepelte 66. szĂźletĂŠsnapjĂĄt. Az 1989-ben lĂŠtrejĂśtt nĂŠgyes tĂśbb szĂĄz koncertet tartott EurĂłpa-szerte az elmĂşlt hĂşsz ĂŠvben. /Nagy Orsolya: FennĂĄllĂĄsĂĄnak huszadik ĂŠvfordulĂłjĂĄt Ăźnnepelte a Varadinum VonĂłsnĂŠgyes. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), nov. 16./2010. ĂĄprilis 26.
KettĹs kĂśnyvbemutatĂł
NagyvĂĄrad â A Partiumi ĂĄs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg (PBMET) szeretettel hĂv mindenkit a XIX. Festum Varadinum ĂźnnepsĂŠgsorozat keretĂŠben ĂĄprilis 30-ĂĄn, pĂŠntek du. 18.30 Ăłrakor kezdĹdĹ kĂśnyvbemutatĂłkra, melyeket a LorĂĄntffy Zsuzsanna ReformĂĄtus EgyhĂĄzi KĂśzpont mĂşzeumtermĂŠben tartanak.
BemutatjĂĄk a Partiumi FĂźzetek 62. kĂśtetĂŠt. KupĂĄn ĂrpĂĄd: PĂĄrhuzamos ĂŠletrajzok- NagyvĂĄrad egykori hĂressĂŠgei cĂmĹą kĂśnyvĂŠt ismerteti DukrĂŠt GĂŠza PBMET-elnĂśk. BĂĄlint IstvĂĄn JĂĄnos: ĂrĂśk szilĂĄgy cĂmĹą kĂśtetĂŠt bemutatja PĂŠter I. ZoltĂĄn helytĂśrtĂŠnĂŠsz. KĂśzremĹąkĂśdik ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef brĂĄcsamĹąvĂŠsz.
erdon.ma2010. jĂşlius 26.
KĂśltĹi ĂŠs ĂĄhĂtatos harmĂłniĂĄk
NagyvĂĄrad â VasĂĄrnap a vĂĄradi Szent LĂĄszlĂł templomban hagyomĂĄnyos klasszikus zenei hangversenyt rendeztek. Az est szervezĹje ezĂşttal is ThurzĂł ZoltĂĄn zongoramĹąvĂŠsz volt. Hat szĂłlista lĂŠpett fel.
A vĂĄltozatos mĹąsorban egyarĂĄnt felcsendĂźlt barokk, klasszikus, romantikus ĂŠs 20. szĂĄzadi kompozĂciĂł. ThurzĂł ZoltĂĄn kĂŠt Liszt Ferenc zongoradarabot ĂŠs Chopin EsĹcsepp-prelĹądjĂŠt jĂĄtszotta. FelcsendĂźlt Liszt KĂśltĹi ĂŠs ĂĄhĂtatos harmĂłniĂĄk cĂmĹą tĂz darabbĂłl ĂĄllĂł sorozatĂĄbĂłl az Ave Maria, valamint az Andante Lagrimoso. A zeneszerzĹt Lamartine francia kĂśltĹ verse ihlette meg: âHulljatok csendes kĂśnnyekâ. Az elĹadĂł kifejezĹen szĂłlaltatta meg a mĹą kĂvĂĄnta befelĂŠ fordulĂĄst, a bensĹsĂŠges vallomĂĄst, s a gondolati mĂŠlysĂŠgre figyeltetve jĂĄtszotta el a kĂŠt zenedarabot. Ugyancsak az Ĺ elĹadĂĄsĂĄban hallgattuk meg Chopin EsĹcsepp-prelĹądjĂŠt (op. 28., nr. 15), amelyet a szerzĹ barĂĄtjĂĄnak, Pleyelnek ajĂĄnlott. A Desz-dĂşrban Ărt kompozĂciĂł beteg, lĂĄzas, riasztĂł kĂŠpeket sorakoztat fel, hiszen 1838-ban a zenekĂśltĹ MallorcĂĄra vonul vissza, ahol utolsĂł napjait tĂślti halĂĄlos betegen.
Zenei ĂŠlmĂŠny
KodĂĄly ZoltĂĄn HĂŠt zongoradarabjĂĄbĂłl a befejezĹ rĂŠszt (Rubato, 1917. mĂĄrcius 17.) jĂĄtszotta a szĂłlista. ThurzĂł ZoltĂĄn ugyancsak kifejezĹen avatta kĂśzvetlennĂŠ a furulyaszĂłt idĂŠzĹ dallamkĂŠpleteket, valamint a âMisteriosoâ melĂłdiaĂveit is ĂŠrzĂŠkletesen formĂĄlta meg. A koncerten elhangzott Mozart Figaro hĂĄzassĂĄga cĂmĹą operĂĄjĂĄbĂłl Almaviva grĂłf ĂĄriĂĄja, valamint Bartolo âbosszĂş-ĂĄriĂĄjaâ, amelyet TasnĂĄdi Ferencz baritonja avatott ĂŠlĹvĂŠ. Nagy sikert vĂĄltott ki a darabot megjelenĂtĹ alakĂtĂĄsa, hangjĂĄnak erĹteljessĂŠge, amely igen hatĂĄsosan csendĂźlt fel a nĂŠpes hallgatĂłsĂĄg elĹtt. Ugyancsak ebbĹl az operĂĄbĂłl hallgattuk meg a grĂłfnĹ emlĂŠkezetes ĂĄriĂĄjĂĄt a III. felvonĂĄsbĂłl, amikor a fĹszereplĹ kĂŠszĂźl fĂŠrje megtĂŠvesztĂŠsĂŠre. MĂĄjerkuk MĂĄria szoprĂĄnja a maga kivĂŠteles szĂŠpsĂŠgĂŠvel, hangkultĂşrĂĄjĂĄnak szĂnessĂŠgĂŠvel hozta kĂśzel a fĹszereplĹ vallomĂĄsĂĄt. SzabĂł AnnamĂĄria szoprĂĄnja Handel egyik kevĂŠsbĂŠ ismert szerelmi dalĂĄt ĂŠnekelte. RendkĂvĂźl finoman ĂŠs hangulatosan kĂśzvetĂtette a barokk melĂłdia ĂĄltal kifejezett ĂŠrzelmi tartalmat. OlĂĄh BoglĂĄrka hĂĄrom hegedĹądarabot jĂĄtszott, kĂźlĂśnĂśsen megnyerĹ volt Benjamin Godard romantikus darabjĂĄnak elĹadĂĄsa, az Adagio PathĂŠtique (op. 128, nr. 3). Csajkovszkij zongoradarabjĂĄbĂłl ĂĄtĂrt kompozĂciĂłjĂĄt, a SzomorĂş dalt adta elĹ, valamint BartĂłk BĂŠla A-dĂşr Andante hegedĹąre ĂŠs zongorĂĄra cĂmĹą darabjĂĄt (BB 26) kĂśzvetĂtette a megfelelĹ, sajĂĄtos hangulatot megteremtve.
Nagy siker
ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef brĂĄcsamĹąvĂŠsz ugyancsak kivĂĄlĂł jĂĄtĂŠkĂĄban hallgattuk meg Farkas Ferenc jelenkori magyar szerzĹ AriĂłsĂłjĂĄt, valamint H. Villa-Lobos elsĹ felesĂŠgĂŠnek Ărt szerelmi hangvĂŠtelĹą ElĂŠgiĂĄjĂĄt. KĂźlĂśnĂśsen megnyerĹ volt Bach-Gounod Ave Maria cĂmĹą dalĂĄra Ărt MeditĂĄciĂłja, amelyben az ĂĄhĂtatkeltĂŠs mellett a visszafogott szemlĂŠlĹdĹ hangulat megteremtĂŠsĂŠre esett a hangsĂşly. A mĹąsorban elhangzott darabokat ThurzĂł ZoltĂĄn zongoramĹąvĂŠsz kĂsĂŠrte. A templomot megtĂśltĹ hallgatĂłsĂĄg szĹąnni nem akarĂł tapssal jutalmazta az elĹadĂłk nem mindennapos teljesĂtmĂŠnyĂŠt.
Tuduka OszkĂĄr. erdon.ro2010. szeptember 9.
EmlĂŠkkĂśtet ThurzĂł SĂĄndorrĂłl
NagyvĂĄrad â ThurzĂł SĂĄndor nagyvĂĄradi zenetudĂłs emlĂŠkĂŠre egy emlĂŠkkĂśnyv kiadĂĄsĂĄt tervezik, melyben az ĂĄltala Ărt kritikĂĄk mellett szubjektĂv visszaemlĂŠkezĂŠsek is helyt kapnĂĄnak. VĂĄrjĂĄk azok jelentkezĂŠsĂŠt, akik szeretnĂŠk gondolataikat megosztani a nyilvĂĄnossĂĄggal.
Az egy ĂŠve elhunyt ThurzĂł SĂĄndor zenetudĂłs emlĂŠkĂŠt szĂĄmtalan formĂĄban Ĺrzi csalĂĄdja. A megemlĂŠkezĹ alkalmak szervezĂŠse mellett egy emlĂŠkkĂśnyv kiadĂĄsĂĄt tervezik, melynek ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄban most a nagyvĂĄradiak segĂtsĂŠgĂŠt kĂŠrik. A rĂŠszletekrĹl ThurzĂł ZoltĂĄn zongoramĹąvĂŠsz, ThurzĂł SĂĄndor unokĂĄja szĂĄmolt be a Bihari NaplĂłnak. Az emlĂŠkkĂśnyvĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄnak Ăśtlete mĂĄr a temetĂŠs elĹtt megszĂźletett. Akkor Ăşgy gondoltĂĄk, hogy egy ĂŠven belĂźl elkĂŠszĂźlhet a kĂśnyv, de szĂĄmĂtĂĄsaikat az idĹ nem igazolta. Egy gazdagon illusztrĂĄlt kĂśtetet kĂŠpzeltek el, melybe a ThurzĂł SĂĄndor ĂĄltal Ărt zenei kritikĂĄk mellett az ismerĹsĂśk ĂĄltal megfogalmazott szubjektĂv visszaemlĂŠkezĂŠsek is helyt kapnĂĄnak. Nem csak zenĂŠszeket kĂŠrnek fel az ĂrĂĄsra, hanem mindenkit aki ismerte Sanyi bĂĄcsit ĂŠs szeretnĂŠ gondolatait megosztani a nyilvĂĄnossĂĄggal is. Ugyanakkor nem feltĂŠtel az irodalmi jelleg sem. A csalĂĄd szĂĄmĂĄra az a fontos, hogy minĂŠl tĂśbben Ărjanak belsĹ indĂttatĂĄsbĂłl, ĹszintĂŠn.
JĂśvĹre jelenne meg
ThurzĂł ZoltĂĄn elmondta, hogy nagyapja ismeretsĂŠgi kĂśre rendkĂvĂźl vĂĄltozatos volt. SzĂvesen beszĂŠlgetett az emberekkel ĂŠs sok mindenkivel tartotta szemĂŠlyesen is a kapcsolatot. Nyolcvankilenc ĂŠvesen is szakĂtott arra idĹt, hogy meglĂĄtogassa barĂĄtait, ismerĹseit. Azt is megtudhattuk az unokĂĄtĂłl, hogy nem telik el nap Ăşgy, hogy ne jusson egy-egy Ăşjabb rĂŠgi, akĂĄr gyermekkori emlĂŠk eszĂŠbe nagyapjĂĄrĂłl. Az Ĺ visszaemlĂŠkezĂŠsĂŠben Ăşgy ĂŠl tovĂĄbb, mint egy irĂĄnymutatĂł pĂŠldakĂŠp, aki mĂŠrhetetlen tudĂĄsa ĂŠs NagyvĂĄrad komolyzenei ĂŠletĂŠben jĂĄtszott fontos szerepe ellenĂŠre megĹrizte szerĂŠnysĂŠgĂŠt. Aki tehĂĄt szeretnĂŠ, ha gondolatai megjelennĂŠnek a kĂśtetben jelentkezhetnek a zolith@yahoo.com drĂłtposta cĂmen, valamint a 0745/139-418 vagy a 0359/197-767 telefonszĂĄmokon. VĂĄrjĂĄk azok jelentkezĂŠsĂŠt is, akik nem szĂvesen ĂrnĂĄnak, de szeretnĂŠk megosztani gondolataikat. Ĺket ThurzĂł ZoltĂĄn szemĂŠlyesen keresne meg egy beszĂŠlgetĂŠs erejĂŠig ĂŠs az errĹl kĂŠszĂtett hanganyagot is megszerkesztenĂŠ. Az ĂrĂĄsokat folyamatosan gyĹąjtik, jĂśvĹre szeretnĂŠk kiadni a kĂśtetet.
MĂŠszĂĄros TĂmea
ThurzĂł SĂĄndor (NagyvĂĄrad, 1920. mĂĄrcius 17. â NagyvĂĄrad, 2009. szeptember 6.) erdon.ro2011. ĂĄprilis 28.
KĂśnyvbemutatĂł: A mi szĂnhĂĄzunk
NagyvĂĄrad - MĂĄjus 6-ĂĄn, pĂŠntek dĂŠlutĂĄn 6 Ăłrakor a vĂĄradi Tibor ErnĂľ GalĂŠriĂĄban (Kanonok sor 11. szĂĄm) Nagy BĂŠla bemutatja S. NĂŠmeth Katalin ĂŠs Schneider N. Antal A mi szĂnhĂĄzunk cĂmĂť kĂśnyvĂŠt.
KĂśzremĂťkĂśdik a Varadinum vonĂłsnĂŠgyes: Tokaji Ăgnes, Costin Ă?va, ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef ĂŠs dr. Marcu Ăgnes. A szerzĂľ szeretettel vĂĄrnak minden ĂŠrdeklĂľdĂľt, valamint a NagyvĂĄradi MunicĂpiumi MĂťvelĂľdĂŠsi HĂĄz SzĂnjĂĄtszĂł EgyĂźttesĂŠnek egykori tagjait, akik ajĂĄndĂŠkba kapjĂĄk a kĂśnyvet.
erdon.ro2011. mĂĄjus 2.
PĂĄrhuzamos ĂŠletrajzok ĂŠs Ă?rĂśk SzilĂĄgy
NagyvĂĄrad - A XIX. Festum Varadinum keretĂŠben mutattĂĄk be pĂŠnteken KupĂĄn ĂrpĂĄd PĂĄrhuzamos ĂŠletrajzok - NagyvĂĄrad egykori hĂressĂŠgei cĂmĂť kĂśnyvĂŠt, illetve BĂĄlint IstvĂĄn JĂĄnos Ă?rĂśk SzilĂĄgy cĂmĂť tanulmĂĄnykĂśtetĂŠt.
ZsĂşfolĂĄsig megtelt a nagyvĂĄradi LorĂĄntffy Zsuzsanna ReformĂĄtus EgyhĂĄzi KĂśzpont mĂşzeumterme KupĂĄn ĂrpĂĄd tĂśrtĂŠnĂŠsz kĂśnyvĂŠnek bemutatĂłjĂĄn, amely a Partiumi FĂźzetek sorozat 62. rĂŠszekĂŠnt jelent meg. Az alaphangulatot ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef teremtette meg mĂŠlyhegedĂť-jĂĄtĂŠkĂĄval, majd DukrĂŠt GĂŠza, a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĂťemlĂŠkvĂŠdĂľ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte az egybegyĂťlteket, kifejezve ĂśrĂśmĂŠt, hogy a terem megtelt kĂśnyvszeretĂľ emberekkel.
Ă?letkor ĂŠs gondolkozĂĄsmĂłd
A kiadvĂĄny tematikĂĄjĂĄt, szerkezetĂŠt ismertetve a szerzĂľ elĂľszavĂĄbĂłl idĂŠzett DukrĂŠt GĂŠza:Annyit szeretnĂŠnk elĂŠrni ĂrĂĄsunkkal, hogy kiemeljĂźnk a feledĂŠs homĂĄlyĂĄbĂłl nĂŠhĂĄny olyan egykori vĂĄradi hĂressĂŠget, aki a maga idejĂŠben igazi lokĂĄlpatriĂłtakĂŠnt a vĂĄrosĂŠrt ĂŠlt ĂŠs kĂźzdĂśtt, dolgozott (.) A bemutatandĂł szemĂŠlyeket kĂŠt szempont alapjĂĄn pĂĄrosĂtottuk: ĂŠletkoruk ĂŠs gondolkozĂĄsmĂłdjuk szerint. Arra tĂśrekedtĂźnk, hogy hasonlĂł ĂŠletkorĂşakat ĂĄllĂtsunk pĂĄrba; mĂŠgpedig Ăşgy, hogy az elsĂľ a konzervatĂv, hagyomĂĄnyĂľrzĂľ, jobboldali beĂĄllĂtottsĂĄgĂş - a mĂĄsodik szabadelvĂť, vĂĄltoztatni akarĂł, baloldali eszmerendszer hĂve legyen.
Az egykori vĂĄradi hĂressĂŠgek kĂśzĂźl a kĂśvetkezĂľk ĂŠletĂŠrĂľl ĂŠs munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl olvashatunk - nem csupĂĄn e szemĂŠlyisĂŠgeket ismerve meg, hanem ĂĄtfogĂł kĂŠpet kapva a korrĂłl is, amelyben ĂŠltek: Bertsey GyĂśrgy - id. RimanĂłczy KĂĄlmĂĄn, dr. KarĂĄcsonyi JĂĄnos - dr. Berkovits Ferencz, Sulyok IstvĂĄn - dr. AdorjĂĄn Ărmin, dr. VĂĄrady Zsigmond - dr. Edelmann MenyhĂŠrt, dr. AdorjĂĄn Emil - dr. Papp JĂĄnos, HegedĂťs NĂĄndor - Dutka Ăkos, dr. SoĂłs IstvĂĄn - dr. Ăgoston PĂŠter.
Fontos a mĂşlt ismerete
A tĂśrtĂŠnelem az ĂŠlet tanĂtĂłmestere - idĂŠzte az Ăłkori latinokat KupĂĄn ĂrpĂĄd felszĂłlalĂĄsĂĄban, hiszen a mĂşlt ismerete szĂĄmos tanulsĂĄggal szolgĂĄlhat arra, hogy elkerĂźljĂźk a hibĂĄs dĂśntĂŠseket, tĂŠves lĂŠpĂŠseket. Szavai szerint helytĂśrtĂŠneti kutatĂĄsai sorĂĄn megismerhetett olyan szemĂŠlyisĂŠgeket, akik sokat tettek vĂĄrosunkĂŠrt, az itt ĂŠlĂľ kĂśzĂśssĂŠgĂŠrt, Ăgy ĂĄllt Ăśssze egy kĂśnyvvĂŠ az ĂŠletrajzsorozat. A kiadvĂĄnyt a korabeli fĂŠnykĂŠpek mellett BĂĄnyai Szabados Katalin kĂŠpzĂľmĂťvĂŠsznek az ismert nagyvĂĄradi ĂŠpĂźletekrĂľl kĂŠszĂźlt grafikĂĄi dĂszĂtik.
Ă?rĂśk SzilĂĄgy
A pĂŠnteki rendezvĂŠnyen BĂĄlint IstvĂĄn JĂĄnos Ă?rĂśk SzilĂĄgy cĂmĂť tanulmĂĄnykĂśtetĂŠt is bemutattĂĄk. PĂŠter I. ZoltĂĄn vĂĄradi helytĂśrtĂŠnĂŠsz mĂŠltatĂĄsĂĄban a szerzĂľrĂľl elmondta: Zilahon szĂźletett, a '70-es ĂŠvekben teolĂłgiĂĄt tanult KolozsvĂĄron, majd 1977-ben ĂĄttelepĂźlt MagyarorszĂĄgra, ahol magyar nyelv ĂŠs irodalom, tĂśrtĂŠnelem szakos tanĂĄri ĂŠs mĂťvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠszi oklevelet szerez. Az ĂŠvtizedek sorĂĄn kutatĂłi, kĂśnyvtĂĄrosi, levĂŠltĂĄrosi, szerkesztĂľi munkĂĄt vĂŠgzett, tĂśbb lapban jelentek meg tanulmĂĄnyai. TĂśbb kĂśnyve is megjelent, legutĂłbb az Ă?rĂśk SzilĂĄgy, melyben a kĂśzĂŠpkori hazai ĂrĂĄsbelisĂŠg latin nyelvĂť kezdetĂŠtĂľl gyĂťjtĂśtte Ăśssze a SzilĂĄgysĂĄgrĂłl fellelhetþ Ărott ĂŠs kĂŠpi anyagot, illetve tĂŠrkĂŠpeket. Mindez nagy segĂtsĂŠget jelent e tĂĄjegysĂŠg helytĂśrtĂŠneti kutatĂłi szĂĄmĂĄra - hangsĂşlyozta PĂŠter I. ZoltĂĄn. A szerzĂľ, BĂĄlint IstvĂĄn JĂĄnos tudatta: elsĂľsorban a nemzettudat erĂľsĂtĂŠsĂŠnek szĂĄnta tanulmĂĄnykĂśtetĂŠt, melyben fellelhetĂľ sok mĂĄs egyĂŠb mellett viselettĂśrtĂŠnet, csalĂĄdtĂśrtĂŠnet, zĂĄszlĂłtĂśrtĂŠnelem, ĂŠtelkultĂşra stb. A kĂśtet anyaga tĂśbb mint hĂŠt ĂŠvszĂĄzadot Ăślel ĂĄt, ĂŠs tĂśbb mint hĂşsz ĂŠves gyĂťjtĂľi munkĂĄnak az eredmĂŠnye.
A kettþs kÜnyvbemutatón egy Juhåsz Gyula Ês egy RemÊnyik Såndor vers elszavalåsåval S. NÊmeth Katalin mÝkÜdÜtt kÜzre.
TĂśkĂśli Magdolna
erdon.ro2011. szeptember 11.
A vĂĄradi szecessziĂłs ĂŠpĂźletek egy kĂśtetben
PĂŠter I. ZoltĂĄn SzecessziĂłs ĂŠpĂtĂŠszet NagyvĂĄradon cĂmĹą kĂśtetĂŠt mutattĂĄk be pĂŠnteken dĂŠlutĂĄn a nagyvĂĄradi LorĂĄntffy Zsuzsanna EgyhĂĄzi KĂśzpontban.
NagyszĂĄmĂş ĂŠrdeklĹdĹ jelent meg a pĂŠnteki kĂśnyvbemutatĂłn, annak ellenĂŠre, hogy aznap dĂŠlutĂĄn tĂśbb kulturĂĄlis esemĂŠny is zajlott a vĂĄrosban, amelyeken valĂłszinĹąleg sok olyan magyar polgĂĄr vett rĂŠszt, akik PĂŠter I. ZoltĂĄn kĂśnyvĂŠnek bemutatĂłjĂĄn is rĂŠszt kĂvĂĄntak venni. Ezt a feltevĂŠst igazolja az a tĂŠny is, hogy a bemutatĂł megkezdĂŠse utĂĄn is szinte folyamatosan ĂŠrkeztek mĂŠg az ĂŠrdeklĹdĹk az esemĂŠnyre. A kĂśtetbemutatĂłt mintegy keretbe foglalta ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef brĂĄcsamĹąvĂŠsz fellĂŠpĂŠse, aki az esemĂŠny kezdetĂŠn ĂŠs vĂŠgĂŠn egy-egy Maczalik AlfrĂŠd kompozĂciĂłt adott elĹ. MagĂĄt a kĂśnyvet DukrĂŠt GĂŠza a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg (PBMET) elnĂśke ismertette. âHiĂĄnypĂłtlĂł kĂśtet a PĂŠter I. ZoltĂĄnĂŠâ, mondta DukrĂŠt GĂŠza a Partiumi FĂźzetek sorozat 66. darabjakĂŠnt napvilĂĄgot lĂĄtott kiadvĂĄnyrĂłl, mely a PBMET ĂŠs a Varadinum Script KiadĂł gondozĂĄsĂĄban, a Bihar Megyei TanĂĄcs RMDSZ frakciĂłjĂĄnak ĂŠs a NagyvĂĄradi EvangĂŠlikus-LutherĂĄnus EgyhĂĄz anyagi tĂĄmogatĂĄsĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen kerĂźlhet a nagykĂśzĂśnsĂŠg kezĂŠbe. A kĂśtet megjelenĂŠsĂŠnek ĂśrĂśk idĹszerĹąsĂŠgĂŠt az adja, hogy a tĂśrtĂŠnelmi MagyarorszĂĄgon Budapest utĂĄn NagyvĂĄradon ĂŠpĂźlt a legtĂśbb szecessziĂłs ĂŠpĂźlet. Ez az ĂŠpĂtĂŠszeti stĂlus a tizenkilencedik szĂĄzad vĂŠgĂŠn ĂŠs a huszadik szĂĄzad elejĂŠn hĂłdĂtott EurĂłpĂĄban, de a szecessziĂł egy az ĂŠpĂtĂŠszetnĂŠl tĂĄgabb ĂŠrtelemben vett mĹąvĂŠszeti stĂlus, sĹt gondlokodĂĄsmĂłd, mely jelen volt az irodalomban, a kĂŠpzĹmĹąvĂŠszetben ĂŠs a filozĂłfiĂĄban is, hangsĂşlyozta DukrĂŠt GĂŠza, kifejtve a tovĂĄbbiakban azt, hogy a magyar szecsessziĂł legnagyobb alakja Lechner ĂdĂśn volt, akinek tanĂtvĂĄnyai, kĂśvetĹi kĂśzĂźl sokan terveztek, illetve ĂŠpĂtettek NagyvĂĄradon szecessziĂłs stĂlusĂş ĂŠpĂźleteket.
E kĂśnyv NagyvĂĄrad szecessziĂł elĹtti ĂŠpĂtĂŠszetĂŠnek rĂśvid ismertetĂŠsĂŠvel kezdĹdik, majd az eurĂłpai szecessziĂł kialakulĂĄsĂĄnak ĂŠs fejlĹdĂŠsĂŠnek legfontosabb ĂĄllomĂĄsait taglalja a szerzĹ. Ezt kĂśveti a kĂśnyv elsĹ fĹ rĂŠsze, a SzecessziĂł tĂŠrnyerĂŠse NagyvĂĄradon cĂmĹą fejezet, melyben szĂĄmos ĂŠrdekes informĂĄciĂłt tudhat meg az ĂŠrdeklĹdĹ a nagyvĂĄradi szecessziĂłs ĂŠpĂźletek megĂŠpĂtĂŠsĂŠnek kĂśrĂźlmĂŠnyeirĹl. Az elnĂśk elmondta, hogy az elsĹ szecessziĂłs ĂŠpĂźlet NagyvĂĄradon a NagysĂĄndor JĂłzsef (ma Aurel Lazar) utca 7 szĂĄm alatt lĂŠvĹ Sonnenfeld-hĂĄz, melyet 1899-ben ĂŠpĂtettek meg Spiegel Frigyes tervei alapjĂĄn. Az elsĹt tovĂĄbbi harminckĂŠt szecessziĂłs ĂŠpĂźlet kĂśvette. A kĂśnyv mĂĄsik fejezetĂŠben a NagyvĂĄradon alkotĂł tizenkĂŠt ĂŠpĂtĂŠsz rĂśvid ĂŠletpĂĄlyĂĄjĂĄrĂłl lehet olvasni a kĂśnyvben, majd a jelentĹsebb szecessziĂłs stĂlusĂş ĂŠpĂźletek rĂŠszletes leĂrĂĄsĂĄt nyĂşjtja PĂŠter I. ZoltĂĄn. A kĂśtet vĂŠgĂŠn tĂĄblĂĄzatba foglalja a szerzĹ a nagyvĂĄradi szecessziĂłs ĂŠpĂźleteket, azok tervezĹivel ĂŠs mĹąemlĂŠki besorolĂĄsĂĄval egyĂźtt.
Az ismertetĹ utĂĄn a szerzĹ, PĂŠter I. ZoltĂĄn vette ĂĄt a szĂłt, aki elĂśljĂĄrĂłban kiemelte a vĂĄrosban az utĂłbbi idĹben tapasztalhatĂł pozitĂv fejlemĂŠnyeket, utalva a szĂnhĂĄz elĂŠ kihelyezett korabeli hangulatot idĂŠzĹ kandelĂĄberekre vagy a nagyĂĄllomĂĄs elĹtti ĂzlĂŠses korlĂĄtokra, majd sajĂĄt kĂśtetĂŠre ĂĄttĂŠrve elmondta, hogy a maga idejĂŠben a szecessziĂłt nagyon tĂĄmadtĂĄk, hozzĂĄtĂŠve, hogy amikor tehetsĂŠgtelen tervezĹk prĂłbĂĄlkoztak vele, akkor ez a tĂĄmadĂĄs jogos is volt, ĂĄm VĂĄradon jelentĹs ĂŠpĂtĂŠszek terveztek szecessziĂłs ĂŠpĂźleteket. A Sebes-KĂśrĂśs parti vĂĄrosban Komor Marcell ĂŠs Jakab DezsĹ voltak a szecessziĂł vezĂŠregyĂŠnisĂŠgei, Ĺk terveztĂŠk a Sas-palotĂĄt ĂŠs az AdorjĂĄn I., ĂŠs II., hĂĄzakat, de rajtuk kĂvĂźl mĂĄsok is jelentĹs szecessziĂłs ĂŠpĂźletek tervezĂŠsĂŠvel tettĂŠk le nĂŠvjegyĂźket NagyvĂĄrad ĂŠpĂtĂŠszetĂŠben. PĂŠter I. ZoltĂĄn elmondta, hogy bĂźszkĂŠk lehetĂźnk a vĂĄradi alkotĂłk munkĂĄira, de szĂŠgyen rĂĄnk nĂŠzve ezeknek az ĂŠpĂźleteknek jelenlegi, siralmas ĂĄllapota. KĂźlĂśn rosszllĂĄsĂĄt fejezte ki a vĂĄros korĂĄbbi fĹĂŠpĂtĂŠszĂŠnek Andrei Luncannak az Ăśtlete miatt, aki, mikor elĹszĂśr kezdtek vakolatdarabok lehullani a mĹąemlĂŠkĂŠpĂźletekrĹl, felszĂłlĂtotta a hĂĄztulajdonosokat, hogy verjĂŠk le ĂŠpĂźletĂźk rossz ĂĄllagĂş dĂszĂtĹelemeit arra hivatkozva, hogy azok veszĂŠlyeztetik az emberek testi ĂŠpsĂŠgĂŠt. PĂŠter I. ZoltĂĄn beszĂŠde utĂĄn a hozzĂĄszĂłlĂĄsok ĂŠs a kĂŠrdĂŠsek kĂśvetkeztek. Veres KovĂĄcs Attila reformĂĄtus lelkipĂĄsztor felvetette azt, hogy az ilyen ĂŠs ehhez hasonlĂł kiadvĂĄnyokat idegen nyelveken is ki kellene adni, hogy a turistĂĄk is tudjanak ezekrĹl a vĂĄradi ĂŠpĂźletekrĹl. Erre reagĂĄlva DukrĂŠt GĂŠza elmondta, hogy megvan neki a NagyvĂĄrad ĂŠpĂtĂŠszetĂŠrĹl szĂłlĂł, korĂĄbban kiadott kĂśtet angol nyelvĹą kĂŠzirata, ĂŠs mint mondta, amennyiben sikerĂźl anyagi tĂĄmogatĂĄst talĂĄlni, akkor ezt az anyagot Ăşjra ki lehetne adni, mĂĄs idegen nyelvĹą kiadĂĄs azonban kevĂŠssĂŠ valĂłszĂnĹą, mert az mĂĄr tĂşl sok pĂŠnzbe kerĂźlne, vĂĄzolta a helyzetet DukrĂŠt GĂŠza. VĂŠgĂźl DukrĂŠt kĂŠrdezte terveirĹl PĂŠter I. ZoltĂĄnt, aki elĂĄrulta, hogy TĂłth JĂĄnossal, a vĂĄradi Ady MĂşzeum igazgatĂłjĂĄval kĂśzĂśsen dolgozzĂĄk fel Ady nagyvĂĄradi sajtĂłperĂŠnek periratait, egy mĂĄsik terve pedig az, hogy Ăśsszefoglalja NagyvĂĄrad ĂŠpĂtĂŠszetĂŠnek tĂśrtĂŠnetĂŠt 1691-tĹl 1860-ig. A kĂśnyvbemutatĂł dedikĂĄlĂĄssal zĂĄrult
Pap IstvĂĄn. erdon.ro2011. szeptember 19.
In Memoriam ThurzĂł SĂĄndor
NagyvĂĄrad â VasĂĄrnap este a nagyvĂĄradi BarĂĄtok rĂłmai-katolikus templomban emlĂŠkkoncertet tartottak ThurzĂł SĂĄndor zenetudĂłs emlĂŠkĂŠre.
Az est kĂśzremĹąkĂśdĹi Tokaji Ăgnes, Costin Ăva, ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef, dr. Marcu Ăgnes, BozsĂłdi BeĂĄta ĂŠs Barothi Anca voltak. A mĹąsor jĂłl azonosult az emlĂŠkest ĂźzenetĂŠvel, ugyanis elĂŠgikus hangĂş kompozĂciĂłkat hallgattunk meg. ElsĹkĂŠnt felcsendĂźlt DankĂł JĂĄnos nagyvĂĄradi szerzĹ nĂŠgy kompozĂciĂłja. KiemelkedĹ volt a brĂĄcsĂĄra Ărt Adagio, amelyet ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef igen kifejezĹen adott elĹ, valamint a SzerenĂĄd, amely ĹsbemutastĂłkĂŠnt szerepelt Costin Ăva (hegedĹą) ĂŠs BozsĂłdi BeĂĄta (gordonka) tolmĂĄcsolĂĄsĂĄban. KĂśvetkezett Vivaldi kĂŠt csllĂłra Ărt g-moll versenymĹą Adagioja (op. 24 r.v.531). A kĂŠt gordonka szĂłlamĂĄt dr. Marcu Ăgnes ĂŠs BozsĂłdi BeĂĄta kĂśzvetĂtette, ĂŠs a kĂsĂŠretet Barothi Anca szolgĂĄltatta. Constantin Dimitrescu (1847-1928) gordonkamĹąvĂŠsz ĂŠs zeneszerzĹ IV. g-moll vonĂłsnĂŠgyesĂŠbĹl (op. 38) a II. Adagio non troppot tĂŠtelt a Varadinum VonĂłsnĂŠgyes tolmĂĄcsolta. Dimitrescu gordonkamĹąvĂŠsze karmester volt, Ĺ alapĂtatta az elsĹ vonĂłsnĂŠgyest Bukarestben. Ezt kĂśvetĹen Balassa SĂĄndor (sz. 1835) II. vonĂłsnĂĄgyesĂŠbĹl (op. 114) a III. tĂŠtelt szintĂŠn a Varadinum VonĂłsbnĂĄgyes vitte szĂnre.
A romantika ĂĄramĂĄban
KĂźlĂśnleges bemutatĂłval is megajĂĄndĂĄkozott a mĹąsor: LĂĄszlĂłffy Zsolt nagyvĂĄradi karnagy, tanĂĄr, zeneszerzĹ egy hindu film (ĹrĂźlt szerelem) zenĂŠjĂŠbĹl kĂŠszĂtett ĂĄtiratot vonĂłsnĂŠgyesre. Ezt a kompozĂciĂłt a Varadinum vonĂłsnĂĄgyes szĂłlaltatta mĂŠg, a gordonkaszĂłlamot BozsĂłdi BeĂĄta jĂĄtszotta. Ezt kĂśvetĹen kĂŠt Liszt Ferenc kompozĂciĂłt hallgattunk meg, elĹszĂśr az Elfelejtett romĂĄnc (1880) eredetileg zongorĂĄra ĂŠs brĂĄcsĂĄra Ărt mĹąvet, majd az Angelus avagy Ima az Ĺrangyalokhoz (1877) cĂmĹąt, amely a ZarĂĄndokĂŠvek zongoraciklus elsĹ darabja. BefejezĂŠskĂŠnt Puccini KrizantĂŠmok (1890) cĂmĹą vonĂłsnĂŠgyesre Ărt alkotĂĄsĂĄt jĂĄtszotta a kvartett. Az elĹadĂłk rĂĄfigyeltettek a mĹąvek kĂvĂĄnta ĂŠneklĹ tĂłnusra, a pianok szĂŠpsĂŠgĂŠre, a muzsika szĂnesen kĂśrvonalazott, megmintĂĄzott effektusaira. Ărtelmes, gonddal kidolgozott jĂĄtĂŠkuk ĂŠlvezetessĂŠ avatta Vivaldi mĹąvĂŠszetĂŠnek szĂŠles ĂvelĂŠsĹą frĂĄzisait. A bensĹsĂŠges, elĂŠgikus hangvĂŠtel igen szĂŠpen ĂŠrvĂŠnyesĂźlt a tartalmaskoncerten. EmlĂŠkezetes marad Vivaldi Adagiojanak elĹadĂĄsa vagy Balassa SĂĄndor vonĂłsnĂŠgyesĂŠnek harmadik tĂŠtelĂŠnek megmintĂĄzĂĄsa, valamint a ThurzĂł SĂĄndor ĂĄltal is kedvelt KrizantĂŠmok ĂŠrzelmet ĂŠbresztĹ megszĂłlaltatĂĄsa. JĂłl illeszkedett a mĹąsorhoz DankĂł JĂĄnos kĂśltĹisĂŠget, elvĂĄgyĂłdĂĄst sugallĂł kamarazenĂŠje. Az emlĂŠkest szervezĹje Tokaji Ăgnes volt. TeljesĂtmĂŠnyĂźket a nĂŠpes hallgatĂłsĂĄg nagy lelkesedĂŠssel fogadta.
Tuduka OszkĂĄr. erdon.ro2011. november 1.
NagyvĂĄrad: kĂśztereket neveznek el magyar szemĂŠlyisĂŠgekrĹl
Schlauch LĹrinc bĂborosrĂłl neveztĂŠk el a nagyvĂĄradi RĂłmai Katolikus PĂźspĂśki Palota kertjĂŠt ĂŠs utcĂĄt neveznek el ThurzĂł SĂĄndor 2009-ben elhunyt vĂĄradi muzikolĂłgusrĂłl â Ăgy dĂśntĂśtt tegnap a vĂĄradi ĂśnkormĂĄnyzat.
Schlauch LĹrinc bĂborosrĂłl neveztĂŠk el a nagyvĂĄradi RĂłmai Katolikus PĂźspĂśki Palota kertjĂŠt â errĹl dĂśntĂśtt tegnap a vĂĄrosi ĂśnkormĂĄnyzat. Az Aradon â akkor mĂŠg kĂźlĂśn telepĂźlĂŠskĂŠnt lĂŠtezĹ Ăjaradon â szĂźletett ĂŠs 1902-ben NagyvĂĄradon elhunyt bĂboros ajĂĄndĂŠkozta a vĂĄrosnak azt a telket, amelyen jelenleg NagyvĂĄrad egyik legszebb ligete, a PetĹfi park terĂźl el, illetve a sokĂĄig mĂşzeumkertkĂŠnt emlegetett kertet, amely a pĂźspĂśki palotĂĄt, illetve a rĂłmai katolikus szĂŠkesegyhĂĄzat veszi kĂśrĂźl. FeljegyeztĂŠk rĂłla, hogy szĂvĂźgyĂŠnek tekintette a parkok ĂŠs kertek rendben tartĂĄsĂĄt.
A vĂĄradiak egyĂŠbkĂŠnt a jelenlegi PetĹfi parkot ismerik Schaluch-kertkĂŠnt, lĂŠvĂŠn ez a liget korĂĄbbi hivatalos elnevezĂŠse. Fodor JĂłzsef, a vĂĄradi pĂźspĂśksĂŠg vikĂĄriusa azonban azt mondja, mivel a park jelenleg is magyar szemĂŠlyisĂŠg nevĂŠt Ĺrzi, a pĂźspĂśksĂŠg nem kĂŠrte a nĂŠv megvĂĄltoztatĂĄsĂĄt, Ăgy lett inkĂĄbb a palotakert a nĂŠv vĂĄromĂĄnyosa. A kert egyĂŠbkĂŠnt mostanĂĄig a Kanonok sorhoz tartozott hivatalosan, ĂĄm mivel csak kĂŠt ĂŠpĂźlet ĂĄll rajta â a palota ĂŠs a szĂŠkesegyhĂĄz â, nem lesz szĂźksĂŠg arra, hogy bĂĄrmelyik vĂĄradi lakos kĂŠnytelen legyen megvĂĄltoztatnia lakhelye nevĂŠt a szemĂŠlyi igazolvĂĄnyĂĄban, a nĂŠvvĂĄltoztatĂĄs tehĂĄt semmilyen bonyodalmat nem okoz.
A vikĂĄrius a KrĂłnikĂĄnak azt is elmesĂŠlte, hogy korĂĄbban a vĂĄrosvezetĹsĂŠg egy tĂĄvoli, lakĂłtelepi utcĂĄt akart a bĂborosrĂłl elnevezni, de ezt a pĂźspĂśksĂŠg igen mĂŠltatlannak tartotta, hiszen NagyvĂĄrad egyik legjelentĹsebb szemĂŠlyisĂŠgĂŠrĹl van szĂł.
A vĂĄrosi ĂśnkormĂĄnyzat tegnap arrĂłl is dĂśntĂśtt, hogy utcĂĄt neveznek el ThurzĂł SĂĄndor 2009-ben elhunyt vĂĄradi muzikolĂłgusrĂłl, a Varadinum VonĂłsnĂŠgyes alapĂtĂłjĂĄrĂłl, a vĂĄros nagyra becsĂźlt szĂźlĂśttĂŠrĹl. A ThurzĂł utca a KĂŠsmĂĄrk (Ogorului) utcĂĄbĂłl indul ki, ĂśsszekĂśtve azt a Vucskics (Ceyrat, azelĹtt Toamnei) utcĂĄval. ThurzĂł SĂĄndor 1920-ban szĂźletett, 1836 ĂŠs 1974 kĂśzĂśtt volt a NagyvĂĄradi Ăllami FilharmĂłnia tagja hegedĹąmĹąvĂŠszkĂŠnt. 1956 ĂŠs 1959 kĂśzĂśtt a vĂĄradi bĂĄbszĂnhĂĄz igazgatĂłja volt. NevĂŠhez a vĂĄradi zenetĂśrtĂŠnetben vĂŠgzett kutatĂĄsok fĹązĹdnek, illetve a mai napig ĂŠvente megrendezett Haydn â Pichl â Ditters von Dittersdorf nemzetkĂśzi komolyzenei fesztivĂĄl. A mĹąvĂŠszre nemrĂŠg koncerttel emlĂŠkeztek NagyvĂĄradon.
(Telekcsere a rĂŠgi birtokĂŠrt. Egy telekcserĂŠnek kĂśszĂśnhetĹen kerĂźlhetett ismĂŠt a nagyvĂĄradi rĂłmai katolikus pĂźspĂśksĂŠg birtokĂĄba egy olyan telek, amelyet valamilyen okbĂłl a restitĂşciĂł alkalmĂĄval nem kapott vissza. Fodor JĂłzsef vikĂĄrius a KrĂłnikĂĄnak elmagyarĂĄzta: a SzĂŠles (Menumorut) utcai egykori Szent JĂłzsef-kĂłrhĂĄz mĂśgĂśtt talĂĄlhatĂł egy olyan telek, amelyet tisztĂĄzatlan okokbĂłl nem kapott vissza a pĂźspĂśksĂŠg az ĂŠpĂźlettel egyĂźtt. Most azonban kĂŠnytelen cserĂŠbe adni is valamit a vĂĄrosnak: a kĂśzelben ugyanis mĂŠg tĂśbb teleknek is tulajdonosa a vĂĄradi katolikus pĂźspĂśksĂŠg, egyebek kĂśzt olyanoknak is, amelyeket mĂĄr rĂŠg kĂśzterĂźletkĂŠnt hasznĂĄlnak. KĂśztĂźk van az a telek is, amelyen egykor az Ăşgynevezett kĂĄntorhĂĄz ĂĄllt. Ezt kĂŠsĹbb lebontottĂĄk, ĂĄm a telek az egyhĂĄzĂŠ maradt. Ezt cserĂŠlik most el a kĂłrhĂĄz melletti terĂźletĂŠrt â tudtuk meg. A Szent JĂłzsef-kĂłrhĂĄzat egyĂŠbkĂŠnt a pĂźspĂśksĂŠg hamarosan teljesen felĂşjĂtja â kĂvĂźlrĹl mĂĄr szinte teljesen megĂşjult az ĂŠpĂźlet.)
 Nagy Orsolya
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2012. mĂĄjus 6.
KĂŠpes emlĂŠkkĂśnyv a FestumrĂłl
NagyvĂĄrad- Szombat dĂŠlutĂĄn az Ady Endre KĂśzĂŠpiskolĂĄban mutattĂĄk be a Festum Varadinum kĂŠpes emlĂŠkkĂśnyv 2011 cĂmĹą kiadvĂĄnyt, mely a tavalyi rendezvĂŠnysorozatrĂłl tartalmaz beszĂĄmolĂłkat ĂŠs kĂŠpeket.
A XXI. Festum Varadinum rendezvĂŠnysorozat keretĂŠben zajlott kĂśnyvbemutatĂłn megjelenteket BirĂł RozĂĄlia, a Varadinum KulturĂĄlis AlaĂptvĂĄny kuratĂłriumi elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte. Az idei esemĂŠnyfĹązĂŠr mottĂłjĂĄt idĂŠzte (âBoldog VĂĄrad, ĂĄvĂŠ, hĂre/ NĂśvekedjĂŠk dicsĹsĂŠged,/ VisszhangozzĂĄk szĂĄzadokâŚâ) mivel meglĂĄtĂĄsĂĄban napjainkban ugyanaz a sĂłhaj ĂŠs Ăłhaj âsĹąrĹąsĂśdik a lelkĂźnkbenâ, mint annak a hajdani szerzĹnek a szĂvĂŠben, aki 1192 kĂśrĂźl megĂrta a Szent LĂĄszlĂłrĂłl szĂłlĂł himnuszt. Megjegyezte: talĂĄn egyetlen rendezvĂŠny sem annyira a vĂĄradi magyar kĂśzĂśssĂŠgĂŠ, mint a Festum Varadinum. A miĂŠnknek ĂŠrezzĂźk, s termĂŠszetes, hogy ĂŠvrĹl-ĂŠvre mĂĄs egy kicsit, hiszen mi magunk is vĂĄltozunk, mĂłdosulnak az elvĂĄrĂĄsaink Ăśnmagunk ĂŠs mĂĄsok irĂĄnyĂĄba. A kĂśnyv megjelenĂŠse pedig arra ad lehetĹsĂŠget, hogy felidĂŠzzĂźk az egykori tĂśrtĂŠnĂŠseket, maradandĂłvĂĄ tegyĂźk az Ăźnnepi pillanatokat, Ăşjra felelevenĂtsĂźk kĂśzĂśssĂŠgi egyĂźttlĂŠtĂźnk egy-egy mozzanatĂĄt. Az RMDSZ-es vezetĹ arra is felhĂvta a figyelmet: ahogy telnek az ĂŠvek, egyre inkĂĄbb arra ĂśsszpontosĂtanak anĂŠlkĂźl, hogy bĂĄrkit kizĂĄrnĂĄnak is ĂźnneplĂŠsbĹl, hogy inkĂĄbb a helyi civil szervezeteknek, mĹąvĂŠszeknek, egyhĂĄzi szemĂŠlyisĂŠgeknek biztosĂtsanak teret ĂŠs megnyilvĂĄnulĂĄsi keretet.
HozzĂĄszĂłlĂĄsok
Az alpolgĂĄrmesternĹ kĂźlĂśn kĂśszĂśntet mondott MolnĂĄr Judit magyartanĂĄrnĹnek a kĂśtet lektorĂĄlĂĄsĂĄĂŠrt, majd arra kĂŠrte a jelenlevĹket: szĂłljanak hozzĂĄ, mondjĂĄk el elkĂŠpzelĂŠseiket a Festum jĂśvĹjĂŠvel kapcsolĂĄban. MolnĂĄr Judit azon vĂŠlemĂŠnyĂŠnek adott hangot: a vĂĄrossal egĂŠsz ĂŠvben tĂśrĂśdni kellene, ezĂŠrt ki kĂŠne iktatni a kampĂĄnyszerĹą tĂśrĂśdĂŠst. Ugyanakkor kiemelte az alulrĂłl jĂśvĹ kezdemĂŠnyezĂŠsek fontossĂĄgĂĄt, megjegyezte, hogy az utcanĂŠv-elnevezĂŠsekkor el kĂŠne dĂśnteni, hogy mi legyen a mĂŠrce, ĂŠs azt javasolta: kĂŠrdĹĂves felmĂŠrĂŠs alapjĂĄn kutassĂĄk, hogy milyen tĂŠmĂĄk ĂŠrdekelnĂŠk a vĂĄradi magyarsĂĄgot a Festum Varadinumok alkalmĂĄbĂłl. Varga GĂĄbor gratulĂĄlt azoknak, akik tovĂĄbbviszik a Festum Varadinum szellemisĂŠgĂŠt, PintĂŠr IstvĂĄn pedig egyarĂĄnt fontosnak nevezte a rendezvĂŠnysorozatrĂłl megjelent elsĹ ĂŠs legutĂłbbi kĂśtetet is.
Zenei momentumok
A rendezvĂŠnyen kĂśzremĹąkĂśdĂśtt a Varadinum B vonĂłsnĂŠgyes (Tokaji Ăgnes, Costin Ăva, ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef ĂŠs BozsĂłdi BeĂĄta). Elhangzott: Kisfaludy SĂĄndor: Magyar forradalmi indulĂł ( ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef ĂĄirata vonĂłsnĂŠgyesre), Kossovitz JĂłzsef: Lavotta szerelme ĂŠs SzĂĄsa Kovacsevics: FantĂĄzia.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro2012. oktĂłber 21.
HĂĄrmas PBMET-kĂśnyvbemutatĂł
NagyvĂĄrad- PĂŠntek este a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg (PBMET) rendkĂvĂźli kĂśnyvbemutatĂłt szervezett a LorĂĄntffy Zsuzsanna ReformĂĄtus EgyhĂĄzi KĂśzpontban. HĂĄrom kiadvĂĄnyt mutattak be.
A megjelenteket DukrĂŠt GĂŠza, a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte. RendhagyĂłnak nevezte a rendezvĂŠnyt, tĂśbb szempontbĂłl is: egyrĂŠszt azĂŠrt, mivel egyszerre hĂĄrom kĂśnyvet is bemutatnak, mĂĄsfelĹl pedig amiatt, mert egyik se rĂŠsze a PBMET-sorozatnak, hanem ezen kĂvĂźl jelentek meg. Az egyiket mindjĂĄrt Ĺ maga prezentĂĄlta. Arra hĂvta fel a figyelmet: a Jubileumi RĂĄkĂłczi Ăvek V. kĂśtete az elĹzĹ nĂŠgyhez hasonlĂłan az Istennel a hazĂĄĂŠrt ĂŠs a szabadsĂĄgĂŠrt cĂmmel lĂĄtott napvilĂĄgot. A 2003-2011. kĂśzĂśtt zajlott programsorozat a 1703-1711 kĂśzĂśtti RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc nyolc ĂŠvĂŠt kĂśvette, illetve dolgozta fel, a kiadvĂĄnyok pedig ezeket az ĂrĂĄsokat tartalmazzĂĄk. Ăsszesen 11 tudomĂĄnyos ĂźlĂŠsszakot szerveztek kĂźlĂśnbĂśzĹ helyszĂneken, ĂŠs 60 elĹadĂĄst hallgathattak meg az ĂŠrdeklĹdĹk. Az V. kĂśtet egy bevezetĹvel indul, mely ezekrĹl a tevĂŠkenysĂŠgekrĹl szĂłl. Kiss Endre JĂłzsef kĂŠt RĂĄkĂłczi-dolgozatĂĄt is a kĂśnyvbe foglaltĂĄk, ezek egyarĂĄnt mĂŠly ĂŠs tanulsĂĄgos eszmefuttatĂĄsok. Dr. VĂĄrkonyi Ăgnes jĂłl dokumentĂĄlt tanulmĂĄnya ĂşjszerĹą ĂśsszefĂźggĂŠsekre vilĂĄgĂt rĂĄ a szatmĂĄri bĂŠkĂŠvel kapcsolatban, LukĂĄcs Olga pedig regĂŠnyesen Ărja le a fejedelem sorsdĂśntĹ talĂĄlkozĂĄsĂĄt a kamalduliakkal. KupĂĄn ĂrpĂĄd azt taglalja, miĂŠrt aktuĂĄlis ĂŠs idĹtĂĄllĂł RĂĄkĂłczi ĂŠletmĹąve, TamĂĄs Edit pedig szokvĂĄnyos stĂlusban foglalja Ăśssze a RĂĄkĂłczi-fĂŠle szabadsĂĄgharc lĂŠnyegĂŠt. PĂĄlkovĂĄcs IstvĂĄn szemlĂŠleletesen kutatja, hova lett a RĂĄkĂłczi-vagyon, Fazekas LĂłrĂĄnd ĂŠrdekes ĂŠrtekezĂŠsĂŠnek cĂme pedig: miĂŠrt van kĂŠt emlĂŠkmĹąve RĂĄkĂłczi tiszabecsi gyĹztes ĂźtkĂśzetĂŠnek?
SzĂźletĂŠsnap
PĂŠter I. ZoltĂĄn helytĂśrtĂŠnĂŠsz a DukrĂŠt GĂŠza 70. szĂźletĂŠsnapja apropĂłjĂĄn megjelent A honismeret szolgĂĄlatĂĄban cĂmĹą kĂśnyvrĹl beszĂŠlt, tĹle szokatlan mĂłdon JĂłzsef AttilĂĄnak az alkalomhoz illĹ SzĂźletĂŠsnapomra cĂmĹą kĂśltemĂŠnyĂŠnek parafrĂĄzisĂĄval kezdve mondandĂłjĂĄt. Az elĹzmĂŠnyekkel kapcsolatban megjegyezte: elĹszĂśr Ăşgy gondoltĂĄk, hogy a kerek ĂŠvfordulĂłra egy olyan kĂśnyvet adnak ki, mely az elismert mĹąemlĂŠkvĂŠdĹ nyomtatĂĄsban eddig meg nem jelent gondolatait tartalmazza, azonban tudomĂĄst szerezve arrĂłl, hogy RĂĄday MihĂĄlyrĂłl egy olyan kiadvĂĄnyt szerkesztettek a barĂĄtai, mely a tanulmĂĄnyai mellett kĂśszĂśntĹket is tartalmaz, ezt mintĂĄul vĂŠve hasonlĂł kĂśtetet ĂĄllĂtottak Ăśssze DukrĂŠt GĂŠzĂĄrĂłl. Amellett azonban, hogy PĂŠter I. ZoltĂĄn, Bartos Elekes IldikĂł, HalĂĄsz PĂŠter, Hasas JĂĄnos, Orth Ibolya, Hitter Ferenc, Kordics Imre, Kurta KovĂĄcs RozĂĄlia, Makai ZoltĂĄn, PĂĄsztai OttĂł, Stark ErzsĂŠbet, TĂĄcsi Erika, ĂjvĂĄrosi Tibor ĂŠs Fazekas LĂłrĂĄnd ĂźdvĂśzlik Ĺt, a kĂśnyvben elĹkelĹ helyen olvashatĂłak: dr. Vajda SĂĄndor ez alkalomra megfogalmazott kĂźlĂśnleges gondolatai, nĂŠhĂĄny tanulmĂĄny, DukrĂŠt GĂŠza ĂŠlete ĂŠs munkĂĄssĂĄga, illetve a publikĂĄciĂłinak cĂmlistĂĄja.
â SokoldalĂş, gazdag munkĂĄssĂĄgĂĄt nehĂŠz volna alaposan felmĂŠrni, azt ellenben bĂĄtran kijelenthetjĂźk, hogy megvalĂłsĂtĂĄsai a magyarsĂĄg, a tĂĄrsadalmi ĂŠs a tudomĂĄnyos ĂŠlet szĂĄmĂĄra is nagy jelentĹsĂŠggel bĂrnak, tĂşlmutatva a partiumi helytĂśrtĂŠnet provinciĂĄlis jellegĂŠn. Hosszasan lehetne sorolni ĂŠrdemeit az oktatĂĄs, a szervezĂŠs, a tudomĂĄnyos ĂŠlet, a kĂśnyvkiadĂĄs terĂŠn, melyeket szĂĄmos esetben dĂjakkal ĂŠs oklevelekkel ismertek elâ, hangsĂşlyozta PĂŠter I. ZoltĂĄn.
Az evangĂŠlikusok
A harmadik kĂśtet A NagyvĂĄradi EvangĂŠlikus EgyhĂĄzkĂśzsĂŠg tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl szĂłlt, ezt a szerzĹje, MĂĄtyĂĄs Attila lelkipĂĄsztor ismertette rĂŠszletesen, megemlĂŠkezve egyĂşttal arrĂłl is, hogy mikĂŠnt alakult a vĂĄradi evangĂŠlikusok sorsa az elmĂşlt ĂŠvszĂĄzadok folyamĂĄn. A kĂśnyvet a kĂśzelmĂşltban mĂĄr bemutattĂĄk egyszer, a gyĂźlekezet ĂşjraalakulĂĄsa 200. ĂŠvfordulĂłjĂĄnak jubileumi ĂźnnepsĂŠgĂŠn, ezĂŠrt nem tĂŠrĂźnk ki ĂşjbĂłl rĂĄ. Az elmĂşlt pĂŠnteki rendezvĂŠnyen kĂśzremĹąkĂśdtek ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef ĂŠs BozsĂłdi BeĂĄta zenemĹąvĂŠszek.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2013. ĂĄprilis 10.
Egy vĂĄradi polgĂĄr ĂśnvallomĂĄsa
NagyvĂĄrad- PĂŠnteken a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg (PBMET) szervezĂŠsĂŠben a LorĂĄntffy Zsuzsanna ReformĂĄtus EgyhĂĄzi KĂśzpontban bemutattĂĄk a Partiumi fĂźzetek 65. kiadvĂĄnyĂĄt.
PĂŠntek dĂŠlutĂĄn a LorĂĄntffy Zsuzsanna ReformĂĄtus EgyhĂĄzi KĂśzpont mĂşzeumtermĂŠben mutattĂĄk be SzilĂĄgyi IstvĂĄn: CsillagvĂĄros visszavĂĄrta katona fiĂĄt cĂmĹą naplĂłkĂśtetĂŠt. Az egybegyĹąlteket DukrĂŠt GĂŠza, a kiadvĂĄnyt megjelentetĹ Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg (PBMET) elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte, kiemelten SzabĂł ĂdĂśnt, a Bihar Megyei RMDSZ ĂźgyvezetĹ elnĂśkĂŠt, dr. Fleisz JĂĄnost, a Bihar Megyei ĂŠs NagyvĂĄradi Civil Szervezetek SzĂśvetsĂŠgĂŠnek (BINCISZ) elnĂśkĂŠt, valamint SĂĄrkĂśzi ZoltĂĄnt, a Pro Liberta Partium EgyesĂźlet vezetĹjĂŠt. Megjegyezte: dupla ĂźnneprĹl van szĂł, egyrĂŠszt kĂśzĂśssĂŠgirĹl, hiszen a Partiumi fĂźzetek 65. kĂśnyvĂŠt mutatjĂĄk be (a sorozaton kĂvĂźl mĂŠg 10 kĂśtetet adott ki a PBMET 1998-tĂłl kezdve), mĂĄsrĂŠszt pedig egy szubjektĂv, szemĂŠlyesebb jellegĹąrĹl, ugyanis kedvenc tanĂĄrnĹjĂŠnek az ĂŠdesapja ĂĄltal Ărt visszaemlĂŠkezĂŠsek lĂĄttak nyomdafestĂŠket. DukrĂŠt GĂŠza ugyanakkor kĂźlĂśn kĂśszĂśnetet mondott a megyei RMDSZ-nek ĂŠs a Bihar Megyei TanĂĄcsnak, melyek tĂĄmogatĂĄsa nĂŠlkĂźl nem sikerĂźlne megjelentetni a Partiumi fĂźzeteket.
Igazi vĂĄradi
A kĂśtetet KupĂĄn ĂrpĂĄd tanĂĄr mutatta be. Arra hĂvta fel a figyelmet: a szerzĹ, nĂŠhai SzilĂĄgyi IstvĂĄn vĂĄradi, CsillagvĂĄros negyedi lakos idĹs korĂĄban foglalta Ăśssze ĂŠletĂŠnek azt a szakaszĂĄt, mely egybeesett a polgĂĄrosodĂł, lendĂźletesen fejlĹdĹ vĂĄros felemelkedĂŠsĂŠvel, majd kĂŠsĹbb bekĂśvetkezett, tĂśbbnyire kedvezĹtlen vĂĄltozĂĄsĂĄval. Ezek a negatĂv tĂśrtĂŠnĂŠsek azonban Ĺt nem tĂśrtĂŠk meg, vĂŠgig megmaradt Ăśntudatos, igyekvĹ, csalĂĄdjĂĄt ĂŠs nĂŠpĂŠt szeretĹ igazi vĂĄradi polgĂĄrnak. ĂrĂĄsaibĂłl kitĹąnik, hogy nem ĂĄllt szĂĄndĂŠkĂĄban sem megszĂŠpĂteni az ĂĄtĂŠlt esemĂŠnyeket, sem pedig panaszkodni a sorscsapĂĄsokĂŠrt, csupĂĄn gyermekeinek akarta ĂĄtadni munkĂĄs ĂŠletĂŠnek tanulsĂĄgait. KorĂĄt megelĹzve felfedezte a mai tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs egyik lĂŠnyeges forrĂĄsĂĄt, sĹt formĂĄjĂĄt, az oral historyt, a szĂłbeli, elbeszĂŠlĹ tĂśrtĂŠnelmet, a hĂŠtkĂśznapi tĂśrtĂŠnĂŠsek leĂrĂĄsĂĄnak fontossĂĄgĂĄt. MemoĂĄrjĂĄbĂłl tehĂĄt valĂłsĂĄgos korrajz bontakozik ki a 20. szĂĄzad elsĹ felĂŠnek vĂĄradi ĂŠletĂŠrĹl, âolyan jellegzetessĂŠgek ismerhetĹek meg belĹle, amelyek tĂśrtĂŠnelmi tanulmĂĄnyokbĂłl sem ismerhetĹek megâ.
FelvettĂŠk magnĂłra
StarknĂŠ SzilĂĄgyi ErzsĂŠbet nyugdĂjas fĂśldrajztanĂĄrnĹ elĂĄrulta: ĂśrĂźl annak, hogy a visszaemlĂŠkezĂŠs megjelent, hiszen ĂŠdesapja sokat mesĂŠlt csalĂĄdtagjainak, ismerĹseinek. Ărdekes azonban, hogy a hĂĄborĂş utĂĄn jĂł nĂŠhĂĄny ĂŠvig ki sem ejtette ezt a szĂłt. EgyĂŠbkĂŠnt erĹs kisugĂĄrzĂĄsĂş ember volt, a kĂśrĂźlĂśtte levĹk szĂvesen hallgattĂĄk a tĂśrtĂŠneteit. Lassan ĂŠrlelĹdĂśtt meg benne az elhatĂĄrozĂĄs, hogy kĂśtetbe foglalja gondolatait, idĹs korĂĄban ĂŠrzett kĂŠsztetĂŠst erre. Az unokĂĄi felajĂĄnlottĂĄk: vesznek egy magnĂłt, hogy rĂśgzĂteni tudjĂĄk az elhangzottakat. Egy idĹ utĂĄn azonban Pista bĂĄcsi jelezte: nem jĂłl van ez Ăgy, âĂrva szebben lehet elmondaniâ. KĂŠt vaskos fĂźzetet tĂśltĂśttek meg, majd a leĂrtakat felvettĂŠk szalagra. (Ennek kĂśszĂśnhetĹen a kĂśnyvbemutatĂłn is megszĂłlalhatott a jĂł nĂŠhĂĄny ĂŠvvel ezelĹtt elhunyt SzilĂĄgyi IstvĂĄn). A fĂśldrajztanĂĄrnĹ hangsĂşlyozta: ragaszkodott hozzĂĄ, hogy a kiadvĂĄny cĂmĂŠben szerepeljen, hogy ĂŠdesapja csillagvĂĄrosi szĂĄrmazĂĄsĂş volt, hiszen ez egy Ĺsi vĂĄrosrĂŠsze VĂĄradnak.
A rendezvĂŠnyen kĂśzremĹąkĂśdĂśtt Tokaji Ăgnes hegedĹą- ĂŠs ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef brĂĄcsamĹąvĂŠsz. A bemutatĂł dedikĂĄlĂĄssal ĂŠs ĂĄllĂłfogadĂĄssal zĂĄrult.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro.2013. ĂĄprilis 13.
K Ă Z L E M Ă N Y
A Partiumi Magyar MĹąvelĹdĂŠsi CĂŠh (PMMC) ĂŠs TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹ KĂśzponti IrodĂĄja szervezĂŠsĂŠben, tĂśbb eurĂłpai nagyvĂĄrost ĂŠrintĹ kĂśrĂştja keretĂŠben, NagyvĂĄradon is megtekinthetĹ az EurĂłpai EmlĂŠkezet ĂŠs Lelkiismeret Platformja âTotalitarizmus EurĂłpĂĄban (fasizmus â nĂĄcizmus â kommunizmus)â cĂmĹą vĂĄndorkiĂĄllĂtĂĄsa, mely a 20. szĂĄzad kĂŠt gyilkos rendszerĂŠnek bĹąneit mutatja be, az Ăśreg kontinens 12 orszĂĄgĂĄban.
A pĂŠntek dĂŠlutĂĄni tĂĄrlatnyitĂłn ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef alkalomhoz illĹ brĂĄcsajĂĄtĂŠka teremtett emelkedett hangulatot, majd HorvĂĄth IstvĂĄn, a PMMC igazgatĂłja kĂśszĂśntĂśtte az ĂŠrdeklĹdĹket.
A tĂĄrlatot TĹkĂŠs LĂĄszlĂł eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ, az EurĂłpai EmlĂŠkezet ĂŠs Lelkiismeret Platformja vĂŠdnĂśki testĂźletĂŠnek tagja nyitotta meg, aki a âvilĂĄg proletĂĄrjai egyesĂźljetek!â kommunista jelszĂłra utalva kijelentette: ma mĂĄr a âvilĂĄg kommunistaellenes erĹi egyesĂźljetek!â jelszĂł idĹszerĹą. A totalitĂĄrius diktatĂşrĂĄk elleni eurĂłpai ĂśsszefogĂĄs jegyĂŠben szĂźletett az EurĂłpai EmlĂŠkezet ĂŠs Lelkiismeret Platformja ĂĄltal lĂŠtrehozott tĂĄrlat is, mely Pozsony ĂŠs BrĂźsszel utĂĄn â kis kitĂŠrĹvel â NagyvĂĄradra is megĂŠrkezett. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł elmondta: azĂŠrt tartotta fontosnak, hogy ErdĂŠlyben is bemutassĂĄk a kiĂĄllĂtĂĄst, mert az itt ĂŠlĹ magyarok kĂŠtszeresen â egyrĂŠszt romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrokkĂŠnt, mĂĄsrĂŠszt kisebbsĂŠgkĂŠnt â is megszenvedtĂŠk a kommunizmust ĂŠs a nemzeti szocializmust.
A rendezvĂŠny mĂĄsodik felĂŠben Marius Oprea, romĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz-rĂŠgĂŠsz, a romĂĄniai Kommunizmus BĹąneit VizsgĂĄlĂł IntĂŠzet alapĂtĂłja tartott vetĂtĂŠssel egybekĂśtĂśtt elĹadĂĄst a SzekuritĂĄtĂŠ ĂĄltal ĂtĂŠlet nĂŠlkĂźl kivĂŠgzett civil ĂĄldozatok exhumĂĄlĂĄsĂĄrĂłl ĂŠs a jeltelen tĂśmegsĂrok felkutatĂĄsĂĄrĂłl, mely nĂŠlkĂźl â vĂŠlemĂŠnye szerint â nem zĂĄrhatĂł le a mĂşlt. A ânĂŠpi demokrĂĄciaâ idejĂŠn elkĂśvetett emberellenes bĹąncselekmĂŠnyek feltĂĄrĂĄsa ĂŠs a gyilkosok felelĹssĂŠgre vonĂĄsa nĂŠlkĂźl a kommunizmus tovĂĄbb ĂŠl â hangsĂşlyozta a âszekusvadĂĄszkĂŠntâ ismert tĂśrtĂŠnĂŠsz. Ugyanakkor megjegyezte: a kommunizmus nem szĹąnt meg, csak privatizĂĄltĂĄk. Az igazsĂĄgtĂŠtelt a romĂĄn ĂĄllamhatalmi szervek akadĂĄlyozzĂĄk a leginkĂĄbb, melyek nem akarnak tudomĂĄst venni az ĂĄldozatokrĂłl, ĂŠs a bĹąnĂśsĂśk bĂźntetĹjogi elszĂĄmoltatĂĄsĂĄt is halogatjĂĄk â mondotta Marius Oprea.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł beszĂŠdĂŠben a mĂşlttal valĂł Ĺszinte szembenĂŠzĂŠs fontossĂĄgĂĄt hangsĂşlyozta, mondvĂĄn: kĂśvetkezetesebben kell kiĂĄllnunk a kommunistĂĄkkal ĂŠs utĂłdjaikkal szemben. MiĂŠrt kell foglalkoznunk a kommunista mĂşlttal? â merĂźlhet fel sokakban a kĂŠrdĂŠs. Az erdĂŠlyi EP-kĂŠpviselĹ Ăşgy vĂŠli: egyfelĹl amiatt, mert napjainkban is lĂŠteznek nĂŠpnyomorĂtĂł kommunista ĂĄllamhatalmak, mĂĄsfelĹl pedig azĂŠrt, mert a volt szovjet ĂĄllamokban â kĂśztĂźk RomĂĄniĂĄban is â mĂŠg mindig a posztkommunista mĂşlt szenvedĹ alanyai vagyunk.
MolnĂĄr GusztĂĄv politolĂłgus, a CeauČescu-fĂŠle parancsuralommal szembefordulĂł Limes KĂśr kezdemĂŠnyezĹje a kommunizmus bĹąnei ĂŠs a SzekuritĂĄtĂŠ iratai kutatĂĄsĂĄnak nehĂŠzsĂŠgeirĹl szĂłlt. Mint mondotta: elĹszĂśr a 80-as ĂŠvek iratait kezdte tanulmĂĄnyozni, elsĹsorban az 1985-ben alakult Limes KĂśr tagjainak dossziĂŠit, majd a â48-50 kĂśzĂśtt lezajlott kihallgatĂĄsok dokumentumait is megtekintette, melyekrĹl megĂĄllapĂtotta, hogy megdĂśbbentĹ ĂŠs fĂŠlelmetes kĂŠpet festenek a romĂĄn titkosszolgĂĄlat ĂśrdĂśgi mechanizmusĂĄrĂłl. âKĂśtelessĂŠgĂźnk feltĂĄrni ezt az idĹszakot, az ĂĄldozatok emlĂŠke ezt kĂśveteli megâ â fogalmazott MolnĂĄr GusztĂĄv.
NagyvĂĄrad, 2013. ĂĄprilis 13.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł
EP-kĂŠpviselĹ SajtĂłirodĂĄja