udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
7
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-7
NĂŠvmutatĂł:
VitĂŠz Ferenc
1996. augusztus 2.
A Magyar ReformĂĄtusok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge tisztĂşjĂtĂł kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt vĂĄlasztottĂĄk a szervezet elnĂśkĂŠvĂŠ, alelnĂśkĂśk lettek: ErdĂŠlyi GĂŠza, FelvidĂŠk Ăşjonnan vĂĄlasztott pĂźspĂśke, MĂĄrkus MihĂĄly dunĂĄntĂşli pĂźspĂśk, SzabĂł DĂĄniel tiszĂĄninneni fĹgondnok ĂŠs VitĂŠz Ferenc, az amerikai Krisztus EgyesĂźlt EgyhĂĄza KĂĄlvin egyhĂĄzkerĂźletĂŠnek pĂźspĂśke, a szervezet Ăşj fĹtitkĂĄra BodnĂĄr Ăkos, a TiszĂĄntĂşli EgyhĂĄzkerĂźlet fĹgondnoka. /Magyar Nemzet, aug. 2./ 1996. augusztus 2.
A Magyar ReformĂĄtusok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge tisztĂşjĂtĂł kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt vĂĄlasztottĂĄk a szervezet elnĂśkĂŠvĂŠ, alelnĂśkĂśk lettek: ErdĂŠlyi GĂŠza, FelvidĂŠk Ăşjonnan vĂĄlasztott pĂźspĂśke, MĂĄrkus MihĂĄly dunĂĄntĂşli pĂźspĂśk, SzabĂł DĂĄniel tiszĂĄninneni fĹgondnok ĂŠs VitĂŠz Ferenc, az amerikai Krisztus EgyesĂźlt EgyhĂĄza KĂĄlvin egyhĂĄzkerĂźletĂŠnek pĂźspĂśke, a szervezet Ăşj fĹtitkĂĄra BodnĂĄr Ăkos, a TiszĂĄntĂşli EgyhĂĄzkerĂźlet fĹgondnoka. /Magyar Nemzet, aug. 2./ 2009. mĂĄjus 19.
Korond nagykĂśzsĂŠg nevĂŠtĹl mĂĄr elvĂĄlaszthatatlan a Firtos MĹąvelĹdĂŠsi Egylet folyĂłirata: a HazanĂŠzĹ, ĂĄllapĂtotta meg Nagy PĂĄl a huszadik ĂŠvfolyamĂĄhoz ĂŠrkezett kiadvĂĄny idei elsĹ, Ăźnnepi szĂĄmĂĄban. Az ĂśnmegismerĂŠst tĹązte ki cĂŠlul hĂşsz ĂŠve a folyĂłirat â olvashatĂł Ambrus Lajos fĹszerkesztĹ vezĂŠrcikkĂŠben. Ebben a szĂĄmban Varga GĂŠza az ĂrĂĄstĂśrtĂŠnĂŠsz Szekeres IstvĂĄn kĂśtetĂŠt (A szĂŠkely ĂŠs az ĂłtĂśrĂśk ĂrĂĄs jeltĂśrtĂŠnete) mĂŠltatta, az 1920-ban szĂźletett IstvĂĄn Lajos helytĂśrtĂŠnĂŠsz Ăletutam cĂmĹą ĂrĂĄsĂĄbĂłl kĂśzĂślt rĂŠszletet, MĂĄrton BĂŠla a kilencven ĂŠvet ĂŠlt GĂĄl SĂĄmuel taplĂłfeldolgozĂł mesterrĹl kĂŠszĂtett pĂĄlyarajzot. VĂŠgĂźl Ambrus Lajos a HazanĂŠzĹ idĹkĂśzben vĂŠgleg eltĂĄvozott munkatĂĄrsai â Bandi DezsĹ, BenczĂŠdi SĂĄndor, dr. Fazekas IstvĂĄn, Ferenczi GĂŠza, dr. vitĂŠz Ferenczi IstvĂĄn, dr. KercsĂł Attila, TamĂĄsi MiklĂłs â nĂŠvsorĂĄhoz csatolva a lapot felkarolĂł dr. KĂĄtĂł LĂĄszlĂł alsĂłboldogfalvi szĂźletĂŠsĹą, vilĂĄghĂrĹą orvosprofesszort bĂşcsĂşztatta. /DamjĂĄn B. SĂĄndor: HĂşszĂŠves a korondi HAZANĂZĹ. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), mĂĄj. 19./2014. szeptember 24.
FellendĂtenĂŠ a tĂĄrsasĂĄg ĂŠletĂŠt
NagyvĂĄrad
Kedd dĂŠlutĂĄn a nyĂĄron elhunyt grĂłf CsĂĄky Ferenc helyĂŠre Ăşj ĂźgyvezetĹ elnĂśkĂśt vĂĄlasztottak az erdĂŠlyi ĂŠs partiumi nemeseket tĂśmĂśrĂtĹ Nobilitas EgyesĂźlet tagjai SzabĂł IstvĂĄn mĂŠrnĂśk szemĂŠlyĂŠben.
Az egybegyĹąlteket Mons. Fodor JĂłzsef egyesĂźleti elnĂśk kĂśszĂśntĂśtte, majd megemlĂŠkezett a nyĂĄr folyamĂĄn vĂĄratlanul elhunyt grĂłf CsĂĄky FerencrĹl. Ăgy fogalmazott: bĂĄr tudtĂĄk rĂłla, hogy beteg, Ăşgy tĹąnt, hogy a kezelĂŠsek hatĂĄsĂĄra jobban lesz, azonban az ĂŠlet ĂŠs halĂĄl Ura olyankor kopogtat, amikor nem vĂĄrjuk, ĂŠs menni kell. TevĂŠkeny ember volt, Ăşgy is mint csalĂĄdfĹ, oktatĂł, nevelĹ, a Nobilitas, valamint a SĂĄrkĂĄny- ĂŠs a Szent GyĂśrgy Lovagrendek tagja. Nincs sok ĂŠrtelme azonban azon filozofĂĄlni, hogy miĂŠrt kellett viszonylag korĂĄn meghalnia, inkĂĄbb kĂŠrjĂźk IstentĹl azt, hogy adjon neki ĂśrĂśk nyugodalmat, a csalĂĄdjĂĄnak pedig vigaszt, hogy tudjĂĄk viselni az elvesztĂŠsĂŠvel jĂĄrĂł keresztet, tanĂĄcsolta a vikĂĄrius, majd Dr. VitĂŠz Ferenc amerikai reformĂĄtus pap imakĂśnyvĂŠbĹl olvasott fel egy imĂĄdsĂĄgot, ĂŠs a jelenlevĹkkel kĂśzĂśsen elmondta a MiatyĂĄnkot.
HĂĄrom jelĂślt
A megĂźresedett ĂźgyvezetĹ elnĂśki tisztsĂŠg betĂśltĂŠsĂŠrĹl titkos szavazĂĄssal dĂśntĂśttek. Az ĂĄltalĂĄnos helynĂśk SzabĂł IstvĂĄn mĂŠrnĂśkĂśt javasolta, de bĂĄrki felĂrhatott a kiosztott cetlikre akĂĄr mĂĄs neveket is. VĂŠgĂźl SzabĂł IstvĂĄn 13, BĂŠnyei-CsĂĄky Szabolcs 9, Jakabffy LĂĄszlĂł pedig 2 voksot kapott. RĂśvid szĂŠkfoglalĂł beszĂŠdĂŠben a vezetĹi tapasztalatokkal rendelkezĹ SzabĂł IstvĂĄn azt nyomatĂŠkosĂtotta, hogy fellendĂtenĂŠ a tĂĄrsasĂĄgi ĂŠletet, tartalmas programokat szervezne, ĂŠs arra tĂśrekszik, hogy tĂśbben jĂĄrjanak az ĂśsszejĂśveteleikre.
A Nobilitas elkĂśvetkezendĹ hĂłnapokbeli tervezett programjairĂłl is szĂł esett mĂŠg, a jĂśvĹ elsĹ felĂŠben vendĂŠgelĹadĂłkat hĂvnak meg, akik tĂśbbek kĂśzt a II. VatikĂĄni ZsinatrĂłl, az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂşrĂłl, a keresztes hadjĂĄratokrĂłl, Szent LĂĄszlĂłrĂłl, Boldog Habsburg IV. KĂĄrolyrĂłl ĂŠs a szerzetesi ĂŠletrĹl ĂŠrtekeznek majd.
A Nobilitas EgyesĂźletet 2002-ben jegyeztĂŠk be hivatalosan. Az ĂŠvek folyamĂĄn tĂśbb mint 80-an vettek rĂŠszt ezen civil szervezet talĂĄlkozĂłin, de aktĂv tevĂŠkenysĂŠget kĂśrĂźlbelĂźl 30-35-en fejtenek ki.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro2017. jĂşlius 11.
HadĂĄllĂĄsainkat meg kell erĹsĂtenĂźnk
A reformĂĄciĂł 500. ĂŠs a magyar reformĂĄtus egyhĂĄz 450. ĂŠvĂŠben jubileumi megemlĂŠkezĂŠs ĂŠs Ăźnnepi istentisztelet helyszĂne volt jĂşlius 9-ĂŠn a Szabolcs-SzatmĂĄr-Bereg megye keleti csĂźcskĂŠben, a magyar-ukrĂĄn hatĂĄr mellett, a Tisza bal partjĂĄn fekvĹ ĂrpĂĄd-kori Ĺsi telepĂźlĂŠs, Milota.
A helyi reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg ĂŠs az ĂśnkormĂĄnyzat kĂśzĂśs szervezĂŠsĂŠben megtartott, a helybĂŠlieket ĂŠs kĂśrnyĂŠkbelieket megmozdĂtĂł rendezvĂŠnyre tĂĄvolabbrĂłl is ĂŠrkeztek meghĂvottak, akiket az Amicis RĂŠzfĂşvĂłs EgyĂźttes szakrĂĄlis jellegĹą muzsikĂĄja fogadott a reformĂĄtus gyĂźlekezeti hĂĄz udvarĂĄn. Ugyanitt kĂśszĂśntĂśtte PĂĄlinkĂĄs Gyula hĂĄzigazda lelkipĂĄsztor a jeles vendĂŠgeket, kĂśztĂźk is elsĹ renden TĹkĂŠs LĂĄszlĂł eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹt, tovĂĄbbĂĄ a kĂźlĂśnbĂśzĹ elĂśljĂĄrĂłkat ĂŠs a hĂveket.
Tilki Attila, a kĂśrzet orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹje reformĂĄtus ĂŠs ugyanakkor kuruc fellegvĂĄrkĂŠnt mutatta be ĂŠs mĂŠltatta a tiszahĂĄti MilotĂĄt ĂŠs lakĂłit, a kitartĂł hĹąsĂŠg ĂŠs a jĂłzan paraszti ĂŠsz kettĹssĂŠgĂŠben megmaradt kĂśzĂśssĂŠget. âAz egykori reformĂĄciĂł intelmei ma is aktuĂĄlisak, kĂźlĂśnĂśsen EurĂłpa nagy kĂśzĂśssĂŠgĂŠnek szĂnterĂŠn, ahol szĂĄmunkra ĂŠrthetetlen okokbĂłl lopakodĂł jogalkotĂĄssal kockĂĄztatjĂĄk az ĂŠvezredes kultĂşrĂĄt, ĂŠrtĂŠkrendetâ â vĂŠlte a fideszes politikus.
A vendĂŠgek ĂźdvĂśzlĂŠse utĂĄn tĂĄrlatnyitĂł kĂśvetkezett. A FĂźlĂśp SĂĄndor festĹmĹąvĂŠsz, tanĂĄr gazdag munkĂĄssĂĄgĂĄnak tĂśredĂŠkĂŠt bemutatĂł kiĂĄllĂtĂĄs lĂŠtrejĂśttĂŠrĹl az alkotĂł fia, FĂźlĂśp IstvĂĄn volt orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹ, a MĂĄtĂŠszalkai JĂĄrĂĄsi Hivatal jelenlegi vezetĹje, egyben pedig a ReformĂĄtusok SzatmĂĄrĂŠrt KĂśzhasznĂş EgyesĂźlet elnĂśke beszĂŠlt rĂśviden, felidĂŠzve ĂŠdesapja alakjĂĄt. VitĂŠz Ferenc fĹiskolai docens, debreceni irodalmĂĄr bensĹsĂŠges hangvĂŠtelĹą mĂŠltatĂĄsĂĄban FĂźlĂśp SĂĄndor (1928â2012) pedagĂłgusi munkĂĄssĂĄgĂĄt is piedesztĂĄlra helyezte, nemcsak alkotĂłmĹąvĂŠszetĂŠnek erĂŠnyeit ĂŠs eredmĂŠnyeit.
A kiĂĄllĂtott mĹąvek megtekintĂŠse utĂĄn az egybegyĹąltek ĂĄtvonultak a templomba az Ăźnnepi istentiszteletre, amely zene- ĂŠs ĂŠnekszĂłval, kĂśszĂśntĂŠsekkel vette kezdetĂŠt. PalĂĄdi LĂĄszlĂł gondnok ĂŠs Bunna IstvĂĄnnĂŠ polgĂĄrmester ĂźdvĂśzĂśltĂŠk a megjelenteket, kzĂśtĂźk tĂśbb megyei ĂŠs helyi elĂśljĂĄrĂłt, majd a lelkipĂĄsztor ĂŠs neje ĂĄltal betanĂtott hittanos gyermekek verses-dalos szolgĂĄlata kĂśvetkezett. Nem maradt el az egyhĂĄzkĂśzsĂŠg nĹi karĂĄnak bizonysĂĄgtĂŠtele sem.
DerencsĂŠnyi IstvĂĄn, a TiszĂĄntĂşli ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet fĹjegyzĹje az ĂşrasztalĂĄnĂĄl elmondott apostoli kĂśszĂśntĂŠsĂŠben a fĂŠlezer ĂŠves reformĂĄciĂł tĂśrtĂŠnelmi jelentĹsĂŠge mellett annak korszerĹąsĂŠgĂŠt is vĂĄzolta. A folyamatos ĂśnvizsgĂĄlat ĂŠs megĂşjulĂĄs melletti elkĂśtelezettsĂŠg korunkban is elvĂĄrĂĄs egyhĂĄz, kĂśzĂśssĂŠg ĂŠs egyĂŠn irĂĄnt egyarĂĄnt. Nagy elĹdeink, a magyar reformĂĄtorok ĂŠs egyhĂĄzalapĂtĂłk â kĂśztĂźk a kĂĄlvini reformĂĄciĂł egyik megszilĂĄrdĂtĂłja, kivĂĄlĂł egyhĂĄzi ĂrĂł ĂŠs pedagĂłgus, a MilotĂĄn szĂźletett Nyilas IstvĂĄn pĂźspĂśk â nyomdokĂĄban haladva kell Ĺrt ĂŠs helyt ĂĄllnunk helyeinken â biztatott a pĂźspĂśkhelyettes. Ecclesia semper reformari debet! Azaz az egyhĂĄz reformĂĄciĂłjĂĄt mindig tovĂĄbb kell vinni. De az âĂşj reformĂĄciĂłâ mĂĄr nem csupĂĄn az egyhĂĄzra terjesztendĹ ki, hanem tĂĄrsadalmunk minden szegmensĂŠre â szĂśgezte le vĂŠgĂźl.
SzĂłszĂŠki igehirdetĂŠsĂŠben TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet korĂĄbbi pĂźspĂśke a 20. zsoltĂĄrt idĂŠzve, a gyĂźlekezettel egyĂźtt fohĂĄszkodva (âHallgasson meg tĂŠged az Ăr a szĂźksĂŠg idejĂŠnâ) Ăśsszegezte a keresztĂŠny EurĂłpĂĄra, a MagyarorszĂĄgra ĂŠs az egĂŠsz magyarsĂĄgra leselkedĹ veszĂŠlyeket, amelyeket egyedĂźl ĂĄllhatatos istenhitĂźnkkel ĂŠs bizodalmunkkal hĂĄrĂthatunk el. A kĂśzĂśs hit ĂŠs a reformĂĄtus egysĂŠg jegyĂŠben, a mestersĂŠgesen meghĂşzott hatĂĄrok fĂślĂśtti nemzetegyesĂtĂŠs mai feladatai kĂśzepette mutatott rĂĄ arra a megszentelt ĂśrĂśksĂŠgre, aminek ĂĄpolĂĄsĂĄra ĂŠs tovĂĄbbvitelĂŠre a kĂŠtezer ĂŠv kĂśtelez, illetve az ĂśtszĂĄz ĂŠs a nĂŠgyszĂĄzĂśtven ĂŠves ĂŠvfordulĂłk emlĂŠkeztetnek, figyelmeztetnek.
Az igehirdetĹ beszĂŠlt a 16-17. szĂĄzadi nemzetmentĹ harcokrĂłl ĂŠs azok egyhĂĄzi vonatkozĂĄsairĂłl is, az elĹtte szĂłlĂłhoz hasonlĂłan mĂŠltatva a reformĂĄciĂł korszakalkotĂł jelentĹsĂŠgĂŠt. Napjaink harc nĂŠlkĂźli hĂĄborĂşit Ăśsszegezve a lelki, hitbĂŠli, szellemi hadĂĄllĂĄsaink megerĹsĂtĂŠsĂŠt szorgalmazta prĂŠdikĂĄciĂłjĂĄban a pĂźspĂśk. âA hitnek nemes harcĂĄt kell megvĂvnunk mindig ĂŠs mindenĂźtt â hitĂźnk erejĂŠvel felfegyverkezve kĂŠszĂźljĂźnk a jĂśvĹre!â â mondotta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, aki az alapigĂŠre visszautalva jĂł, nemes ĂŠs rĂĄtermett vezetĹkĂŠrt is kĂśnyĂśrgĂśtt a gyĂźlekezettel egyetemben, hiszen âaz Ăr megsegĂti felkentjĂŠt; meghallgatja Ĺt szent egeibĹl jobbjĂĄnak segĂtĹ erejĂŠvelâ.
Az istentisztelet utĂĄn kerĂźlt sor a Milotai Nyilas IstvĂĄn (1571â1624) elĹtti tisztelgĂŠsre, megkoszorĂşzva a templom elĹtt 1911 Ăłta ĂĄllĂł emlĂŠkmĹąvĂŠt. Az elĹbb nagykĂĄllĂłi, majd szatmĂĄri lelkĂŠsz, esperes 1614-ben annak a TiszĂĄntĂşli ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźletnek lett a pĂźspĂśke, amely 1557-ben jĂśtt lĂŠtre a Debrecen-nagyvĂĄradvidĂŠki ĂŠs SzatmĂĄrvidĂŠki SzuperintendentiĂĄk egyesĂźlĂŠsĂŠvel. (TĂz ĂŠvvel ezutĂĄn a reformĂĄciĂł magyarorszĂĄgi, kĂĄlvini ĂĄga kĂŠt hitvallĂĄst fogadott el Debrecenben, a Heidelbergi kĂĄtĂŠt ĂŠs a II. helvĂŠt hitvallĂĄst. Innen, az 1567-es Debreceni ZsinattĂłl szĂĄmoljuk a magyar reformĂĄtus egyhĂĄz lĂŠtĂŠt.) 1618-ban Milotai Nyilas IstvĂĄn lemondott a szuperintendensi tisztsĂŠgrĹl, hogy Bethlen GĂĄbor fejedelem fĹprĂŠdikĂĄtorkĂŠnt GyulafehĂŠrvĂĄrott szolgĂĄlhasson, halĂĄlĂĄig.
Ezen az emlĂŠkezetes vasĂĄrnapon a milotaiak elsĹ alkalommal talĂĄlkozhattak ĂŠs beszĂŠlgethettek el az 1989-es temesvĂĄri nĂŠpfĂślkelĂŠs emblematikus alakjĂĄval. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł otthonĂĄban kereste fel tisztelete jelĂŠĂźl a 85 esztendĹs SzabĂł JĂĄnosnĂŠt, mindenki TanĂĄr NĂŠnijĂŠt, generĂĄciĂłk oktatĂłjĂĄt-nevelĹjĂŠt. https://tokeslaszlo.eu/cikk2017. december 8.
TisztelgĂŠs az 500 ĂŠves reformĂĄciĂł elĹtt NagyvĂĄradon
A reformĂĄciĂł 500. ĂŠvĂŠben kĂśnyvbemutatĂłval egybekĂśtĂśtt emlĂŠktĂĄbla-avatĂĄst tartottak a Partiumi KeresztĂŠny Egyetemen, december 7-ĂŠn. A rendezvĂŠny elsĹ felĂŠben reformĂĄciĂłi emlĂŠkĂźlĂŠsre kerĂźlt sor az egyetemi szĂŠkhĂĄzkĂŠnt szolgĂĄlĂł nagyvĂĄradi reformĂĄtus palota ezĂşttal szĹąkĂśsnek bizonyult BartĂłk-termĂŠben.
KĂśszĂśntĂŠst TĂśrĂśk SĂĄndor egyhĂĄzkerĂźleti presbiteri fĹjegyzĹ, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs Bihar megyei elnĂśke mondott. MegnyitĂłbeszĂŠdĂŠben PĂĄlfi JĂłzsef teolĂłgiaprofesszor, a PKE rektora a reformĂĄciĂł sokrĂŠtĹą hatĂĄsĂĄt ĂŠs âgazdagsĂĄgĂĄtâ mĂŠltatva kitĂŠrt annak rĂŠgiĂłbeli meggyĂśkeresedĂŠsĂŠre, majd 1557-es nagyvĂĄradi âgyĹzelmĂŠreâ.
HermĂĄn M. JĂĄnos teolĂłgiaprofesszor, egyhĂĄztĂśrtĂŠnĂŠsz TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹnek, a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet korĂĄbbi pĂźspĂśkĂŠnek erre az alkalomra kiadott, KĂĄlvin ĂŠs a kĂĄlvinizmus ErdĂŠlyben cĂmĹą kĂśtetĂŠt mutatta be, fĹkĂŠnt az 1980-as ĂŠvek elejĂŠn Ărott traktĂĄtus lĂŠtrejĂśttĂŠnek kĂśrĂźlmĂŠnyeit, a korabeli viszonyokat ĂŠs a szerzĹ bĂĄtorsĂĄgĂĄt ecsetelve. MĂŠltatta az elĹszĂśr nĂŠmetĂźl, egy egyhĂĄzi lapban, majd pedig egy magyarorszĂĄgi teolĂłgiai szemlĂŠben megjelent, szĹąk kĂśrben ismert dolgozatot, amely ĂĄttĂśrte az ateista-kommunista diktatĂşra falait.
A kis kĂśtet szerkesztĹje, Bereczki AndrĂĄs nyugalmazott paptamĂĄsi lelkipĂĄsztor ĂśrĂśmĂŠt fejezte ki, hogy TĹkĂŠs LĂĄszlĂł egyhĂĄztĂśrtĂŠneti ĂrĂĄsa vĂŠgre kĂśnyv formĂĄjĂĄban is megjelent azt kĂśvetĹen, hogy egy rĂŠszletĂŠt mĂĄr kĂśzzĂŠtette az ĂĄltala ĂŠveken ĂĄt szerkesztett KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus KalendĂĄriumban. Megosztotta a hallgatĂłsĂĄggal jelent ĂŠrtĂŠkelĹ, jĂśvĹt fĂźrkĂŠszĹ gondolatait is, egyhĂĄzi, oktatĂĄsi, ifjĂşsĂĄggondozĂĄsi vonatkozĂĄsban.
VitĂŠz Ferenc debreceni ĂrĂł, szerkesztĹ, egyetemi oktatĂł egyebek mellett Ăgy mĂŠltatta a szerzĹt ĂŠs mĹąvĂŠt: âA tĂśmĂśrsĂŠg ĂŠs lĂŠnyegre tĂśrĹ fogalmazĂĄs mellett szĂśvege adatokban gazdag, informatĂv, egyszerre ĂŠlmĂŠnyszerĹą ĂŠs szakszerĹą â s a szĂĄmos adat ellenĂŠre egyĂŠni hangnemben szĂźletett a dolgozat. TehĂĄt a szĂł legnemesebb ĂŠrtelmĂŠben vett tudomĂĄnyos publicisztikĂĄnak tekinthetĹ e kis kĂśnyv. Az Ărott retorikai remekmĹą az ĂŠlĹbeszĂŠd erejĂŠvel hat, ĂŠs a reformkori retorikai hagyomĂĄnyokat ugyanĂşgy kĂśveti, mint az ĂŠrtekezĹ rĂśpirat-irodalom tradĂciĂłjĂĄt. Az etikai alapokbĂłl tĂĄgulĂł szellemi perspektĂva mellett a tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti, az ideolĂłgiai ĂŠs teolĂłgiai, egyhĂĄztĂśrtĂŠneti ĂŠs filozĂłfiai, illetve filozofikus tĂĄrsadalomtĂśrtĂŠneti kontextus adja meg azt a finom keretet, amelybe mondanivalĂłjĂĄt, ĂźzenetĂŠt helyezi a szerzĹ.â
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł elsĹsorban a szerzĹi intenciĂłkra rĂĄvilĂĄgĂtva mondotta, hogy traktĂĄtusa (Ăşjra)kĂśzlĂŠsĂŠvel a fĂŠlezer ĂŠves reformĂĄciĂłnak kĂvĂĄnt adĂłzni, majd egyĂŠb teolĂłgiai vonatkozĂĄsĂş munkĂĄirĂłl, ĂrĂĄsairĂłl, terveirĹl is szĂłlt. Sajnos a politikai ĂŠs kĂśzĂŠleti szerepvĂĄllalĂĄsai okĂĄn kĂŠnytelen-kelletlen hĂĄttĂŠrbe szorult a studĂrozĂĄs irĂĄnti igĂŠnye, noha ez mindvĂŠgig munkĂĄlt benne az ĂŠvek sorĂĄn â vallotta be a pĂźspĂśk. KĂźlĂśnĂśskĂŠppen a reformĂĄtoroknak a mindenkori hatalomhoz valĂł viszonyulĂĄsa, egyĂŠnâkĂśzĂśssĂŠgâfĹsĂŠg viszonyrendszere ĂĄll a tudomĂĄnyos ĂŠrdeklĹdĂŠse homlokterĂŠben. ZĂĄrĂł gondolatkĂŠnt a reformĂĄciĂł egyik nagy jĂłtĂŠtemĂŠnyĂŠt domborĂtotta ki, mĂŠgpedig annak nemzetformĂĄlĂł, a nemzeti ĂśntudatosodĂĄst ĂŠs megmaradĂĄst, valamint a magyar nyelv ĂŠs kultĂşra fejlĹdĂŠsĂŠt elĹsegĂtĹ szerepĂŠt.
A kĂśnyvbemutatĂłt kĂśvetĹen a palota belsĹ udvarĂĄban, az Ăşn. partiumi panteonban lelepleztĂŠk a reformĂĄciĂłi jubileumi emlĂŠktĂĄblĂĄt, Kurucz Imre berettyóújfalui szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt, amely a KĂĄlvin JĂĄnos szĂźletĂŠsĂŠnek 500. ĂŠs halĂĄlĂĄnak 450. ĂŠvfordulĂłjĂĄn felavatott emlĂŠkjel mellĂŠ kerĂźlt. AvatĂłbeszĂŠdĂŠben VitĂŠz Ferenc, a Debreceni ReformĂĄtus HittudomĂĄnyi Egyetem oktatĂłja a reformĂĄciĂł ĂŠs az alkotĂłmĹąvĂŠszet gyĂźmĂślcsĂśzĹ kapcsolatĂĄrĂłl is szĂłlt, majd a szobrĂĄsz szemĂŠlye ĂŠs munkĂĄssĂĄga jĂł ismerĹjekĂŠnt mĂŠltatta az Ăşj emlĂŠkjelet, elmondva: ugyanezen a helyen, âebben az egyszerre emberi ĂŠs szakrĂĄlis udvarbanâ lĂĄthatĂł Kurucz ImrĂŠnek mĹąve Kazinczy FerencrĹl, van itt Trianon-emlĂŠktĂĄblĂĄja, Liszt-, KodĂĄly- ĂŠs Erkel-dombormĹąve. A mĂŠltatĂł az emlĂŠktĂĄbla figurĂĄlis rĂŠsze, azaz a wittenbergi vĂĄrtemplom ĂŠs Luther MĂĄrton ĂĄbrĂĄzolĂĄsa kapcsĂĄn elmondta: âKĂŠt jellemzĹ megoldĂĄsra hĂvnĂĄm fel csak a figyelmet: a vĂĄrtemplom tornyĂĄra, illetve Luther tekintetĂŠre. Az elsĹ reformĂĄtor szeme egyszerre kritikus, bĂślcs, ĂŠs szinte a prĂłfĂŠtai kĂźldetĂŠssel egybehangzĂł kĂŠtelkedĂŠst legyĹzĹ, tĂśrhetetlen hitet sugĂĄrozza. A templom ĂŠs a torony pedig a hit erĹs bĂĄstyĂĄja, mĂg szimbolikus elem is: ĂśsszekĂśti az eget a fĂślddel. Lutherrel indult el az a folyamat, mely sorĂĄn a templom fĂśldi trĂłn helyett ismĂŠt az ĂŠgi trĂłnus helye lehetett.â
A portrĂŠdombormĹąves emlĂŠktĂĄblĂĄt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, a Pro Universitate Partium AlapĂtvĂĄny elnĂśke ĂŠs PĂĄlfi JĂłzsef rektor lepleztĂŠk le. A Partiumi KeresztĂŠny Egyetem kĂłrusa mindkĂŠt helyszĂnen ĂŠnekszĂłval szolgĂĄlt, mĂŠgpedig zeneszakos hallgatĂłk vezĂŠnyletĂŠvel. tokeslaszlo.eu/cikk2017. december 11.
VĂĄlsĂĄgos idĹkben Ărt tanulmĂĄnyt mutattak be
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł KĂĄlvin ĂŠs a kĂĄlvinizmus ErdĂŠlyben cĂmĹą kĂśnyvĂŠt mutattĂĄk be csĂźtĂśrtĂśk dĂŠlutĂĄn a TisztelgĂŠs az 500 ĂŠves reformĂĄciĂł elĹtt cĂmĹą rendezvĂŠnyen, majd Luther MĂĄrton-emlĂŠktĂĄblĂĄt avattak fel a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem belsĹ udvarĂĄn.
A rendezvĂŠny a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem ĂŠnekkarĂĄnak mĹąsorĂĄval kezdĹdĂśtt el, a fiatalok TĂłth ĂrpĂĄd Csillagoknak teremtĹje cĂmĹą ĂŠnekĂŠt adtĂĄk elĹ, Szopos ZoltĂĄn harmadĂŠves egyetemi hallgatĂł vezĂŠnyletĂŠvel. A kĂśnyvbemutatĂł vĂŠgĂŠn az Eperjesi GraduĂĄlbĂłl adott elĹ a kĂłrus kĂŠt karĂĄcsonyi ĂŠneket Antal Zsuzsa harmadĂŠves zene szakos hallgatĂł vezetĂŠsĂŠvel, vĂŠgĂźl pedig, az emlĂŠktĂĄbla avatĂĄs vĂŠgĂŠn Claude Goudimel 137. ZsoltĂĄra hangzott el.
TĂśrĂśk SĂĄndor egyhĂĄzkerĂźleti presbiteri fĹjegyzĹ mĂŠltatta az elĹszĂśr a nyolcvanas ĂŠvekben napvilĂĄgot lĂĄtott nyomtatvĂĄnyt. A kĂśnyv abban az idĹszakban jelent meg, amikor a vallĂĄs ĂŠs a magyar tĂśrtĂŠnelem egyarĂĄnt tiltott tĂŠma volt. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł karizmatikus jelleme kellemetlennĂŠ vĂĄlt egyhĂĄzi ĂŠs vilĂĄgi kĂśrĂśkben, bĹąnnek szĂĄmĂtott ĂŠreztetni az igazsĂĄgot ĂŠs a reformĂĄtus egyhĂĄz vezetĂŠse is beĂĄllt abba a sorba âahol Istennek mĂĄr kevĂŠs hely maradtâ.
A presbiteri fĹjegyzĹ arra is kitĂŠrt: ma is gondok vannak EurĂłpĂĄban a keresztĂŠny lĂĄtĂĄsmĂłddal, a liberalizmus, ultraliberalizmus erĹszakos, diktatĂłrikus jellegĂŠnĂŠl fogva egyre inkĂĄbb a kommunizmushoz vĂĄlik hasonlĂłvĂĄ.
Az emlĂŠkezĂŠs
PĂĄlfi JĂłzsef rektor, teolĂłgiaprofesszor megnyitĂłbeszĂŠdĂŠben az emlĂŠkezĂŠs pĂłtolhatatlan mivoltĂĄt hangsĂşlyozta ki â a felejtĂŠs felbecsĹąlhtetelen kĂĄrokat okoz, mondta el, s egyarĂĄnt ĂŠrint egyĂŠnt, csalĂĄdot, egyhĂĄzi kĂśzĂśssĂŠget, nĂŠpet. A 2017-es ĂŠv Szent LĂĄszlĂł, Arany JĂĄnos, vĂŠgĂźl pedig a reformĂĄciĂł ĂźzenetĂŠt kĂśzvetĂti, bĂĄr utĂłbbi rendkĂvĂźli gazdagsĂĄgĂĄnak csak egy rĂŠszĂŠt sikerĂźlt kiemelni.
VĂĄradnak mĂŠltĂĄn van joga emlĂŠkezni KĂĄlvinra, mint forrĂĄsra, melybĹl merĂthetĂźnk, s mint Ăştra, melyen haladhatunk â hiszen ez a vĂĄros egyike azon kĂśzpontoknak, ahol a reformĂĄciĂł hamar megtalĂĄlta a helyĂŠt. MegemlĂtette CzeglĂŠdi GyĂśrgy nagyvĂĄradi reformĂĄtort ĂŠs elmondta, hogy a kĂĄlvini tanok 1557-tĹl megtalĂĄltĂĄk itt helyĂźket, majd 1784-ben Ăşjra lehetett szervezni a reformĂĄtus egyhĂĄzat, ĂŠpĂteni a korĂĄbbi alapokra.
Dr. HermĂĄn M. JĂĄnos teolĂłgiai professzor, egyhĂĄztĂśrtĂŠnĂŠsz mĂŠltatta a kĂśnyvet, mely 1985 sĂśtĂŠtsĂŠgĂŠben szĂźletett, akkor, amikor TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt ĂźldĂśztĂŠk, s munkanĂŠlkĂźlikĂŠnt egy olyan stĂĄtusba kerĂźlt, ahonnan âagyonĂźthettĂŠkâ. Ebben az idĹszakban jelent meg SĂźtĹ AndrĂĄs Csillag a mĂĄglyĂĄn, s Egy lĂłcsiszĂĄr virĂĄgvasĂĄrnapja cĂmĹą ĂrĂĄsa, az ĂŠrtelmisĂŠgiek ĂĄthallĂĄsok sorĂĄn mondtĂĄk ki azt, amit mĂĄskĂŠpp nem lehetett. Zajlott a falurombolĂĄs, csalĂĄnkompĂłtot ĂĄrultak az Ăźzletekben, nem volt sĂł, gyufa, gyertya â ekkor Ărta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł dolgozatĂĄt, ĂŠdesapja segĂtsĂŠgĂŠvel, a legkivĂĄlĂłbb mĹąvekbĹl kiindulva. Egy olyan periĂłdusban, amikor a hatalom nem viselte el, hogy KĂĄlvinra emlĂŠkezzenek, TĹkĂŠs LĂĄszlĂł publikĂĄlta is ĂrĂĄsĂĄt. A tanulmĂĄny nem kevesebb, mint 28 pont sorĂĄn lĂŠpi ĂĄt a tiltĂĄsok hatĂĄrĂĄt, mĂŠgsem kĂśvette megtorlĂĄs, âangyalok lĂŠgiĂłi ĹriztĂŠk megâ. Pedig KĂĄlvint olvasni nem volt ajĂĄnlott, hiszen sajĂĄt bĹąntetteire emlĂŠkeztette a rendszert â azt a rendszert, mely el akarta feledtetni, hogy az embernek lelke van ĂŠs Isten szĂne elĹtt kell megjelennie. A kĂśnyv tĂśmĂśren, âminiatĹąr mĂłdonâ ĂŠrzĂŠkelteti, mi a fontos ErdĂŠlyben ĂŠs a magyarsĂĄg megtartĂĄsĂĄban, KĂĄlvin tanĂtĂĄsa elegendĹ ahhoz, hogy megmaradjunk a âkeskeny Ăştonâ.
A jĂśvendĹ
Bereczki AndrĂĄs nyugalmazott lelkipĂĄsztor, a kiadvĂĄny szerkesztĹje a âjĂśvĹre valĂł emlĂŠkezĂŠsâ szerepĂŠrĹl szĂłlt, mĂŠltatva a tĂśmĂśr, egysĂŠges, ĂĄtfogĂł munkĂĄt, s egyĂşttal felvetve a kĂŠrdĂŠst: vajon mi lesz az elkĂśvetkezendĹ ĂśtszĂĄz ĂŠvben? Vajon lenne-e magyarsĂĄg, ha nem lett volna KĂĄlvin, s vajon lehet-e magyarsĂĄg az elkĂśvetkezendĹkben, ha nem lesz magyar kĂĄlvinizmus. KihangsĂşlyozta a kĂĄlvinizmus nemzetmegtartĂł szerepĂŠt, kitĂŠrt a felekezeti oktatĂĄs fontossĂĄgĂĄra ĂŠs a tĂśmeges bevĂĄndorlĂĄs ĂĄltal okozott gondokra is â mint mondta, felmerĂźl, hogy mikĂŠnt lesz ebbĹl jĂśvendĹ, azonban Isten gondolatai mĂĄsok, mint a mi gondolataink, s Isten a tĂśrtĂŠnelem ura â tĂśrĂśk hĂłdoltsĂĄg is volt, szocializmus is volt, de mindebbĹl kiĂşt is adĂłdott.
VĂĄlsĂĄgos idĹkâŚ
Dr. VitĂŠz Ferenc ĂrĂł, szerkesztĹ elmondta: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł kĂśnyve lĂŠnyegre tĂśrĹ, megfellebbezhetetlen, tĂśmĂśr ĂĄllĂtĂĄsai szentenciĂĄkkĂŠnt hatnak, egyĂşttal a kĂśtet a mĂşltbĂłl a jelennek szĂłlĂł Ăźzenet, mely felhĂvja a figyelmet a kisebbsĂŠgi lĂŠt missziĂłjĂĄra.
VĂŠgĂźl maga a szerzĹ szĂłlt az ĂrĂĄsrĂłl, melyet traktĂĄtusnak nevezett â mivel kĂśnyvnek rĂśvid, tanulmĂĄnynak viszont hosszĂş. SzĂźksĂŠgĂŠt ĂŠrezte, hogy ezzel adĂłzzon a reformĂĄciĂł 500 ĂŠves ĂŠvfordulĂłjĂĄnak, s hĂĄlaĂĄldozatkĂŠnt teszi le az olvasĂł asztalĂĄra. Ărdekes kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt, vĂĄlsĂĄgos idĹben szĂźletett, abban az idĹszakban, amikor kiĂĄtkoztĂĄk az egyhĂĄzbĂłl, elvettĂŠk palĂĄstjĂĄt, kikĂśzĂśsĂtettĂŠk. KĂŠtsĂŠgbeesett helyzetĂŠben nekiĂĄllt dolgozni, tĂśbb dolgozatot Ărt, az egyik a kĂĄlvinizmus ĂŠs a romĂĄnsĂĄg XVI, XVII szĂĄzadi kapcsolatĂĄt elemezte,vĂĄlaszkĂŠnt egy dolgozatra, melyben a romĂĄn egyhĂĄzaknak a helyzeetĂŠrĹl a horthysta ĂźldĂśztetĂŠs idejĂŠn Ărt a szerzĹ, âbicskanyitogatĂłâ mĂłdon. A jelen tanulmĂĄnyt ĂŠdesapja indĂttatĂĄsĂĄra Ărta, aki nyugati kapcsolatai rĂŠvĂŠn kapott megrendelĂŠst rĂĄ. NĂŠmetĂźl is megjelent, s nagy meglepetĂŠsĂŠre a budapesti TeolĂłgiai Szemle is lehozta. Mint hozzĂĄtette, mindig is nagyon szeretett volna tudĂłs teolĂłgus, vagy egyhĂĄztĂśrtĂŠnĂŠsz lenni, de az ĂŠlet nem engedte megâŚ
KihangsĂşlyozta: a reformĂĄciĂł mindig erĹt adott a szembeszĂĄllĂĄshoz a hatalommal, az erĹszakkal, minden korban meg kell harcolni ezt a harcot. VĂŠgĂźl szĂłlt az erdĂŠlyi reformĂĄciĂłnak arrĂłl a sajĂĄtossĂĄgĂĄrĂłl, hogy hozzĂĄjĂĄrul a erdĂŠlyi nĂŠpek ĂśntudatosodĂĄsĂĄhoz. Kiemelte a tordai vallĂĄsbĂŠke szerepĂŠt is abban, hogy a kĂźlĂśnbĂśzĹ hitvallĂĄsok bĂŠkĂŠsen lĂŠteznek egymĂĄs mellett. Ez a fajta egyhĂĄzi egyĂźttĂŠlĂŠs szolgĂĄlhatja leginkĂĄbb nemzetĂźnk javĂĄt, âĂgy kell nekĂźnk egymĂĄst erĹsĂtve ĂŠs kiegĂŠszĂtve ĂŠlnĂźnkââŚ
A tanulmĂĄnyt minden jelenlĂŠvĹ kĂŠzhez kapta, s mint megtudtuk, az elkĂśvetkezendĹkben kĂźlĂśnbĂśzĹ esemĂŠnyeken, illetve TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹi irodĂĄjĂĄban lehet majd hozzĂĄjutni.
TĂĄblaavatĂĄs
A kĂśnyvbemutatĂłt kĂśvetĹen a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem belsĹ udvarĂĄn Kurucz Imre berettyóújfalui szobrĂĄszmĹąvĂŠsz Luther MĂĄrtonrĂłl kĂŠszĂźlt alkotĂĄsĂĄt avattĂĄk fel. VitĂŠz Ferenc avatĂłbeszĂŠde sorĂĄn kiemelte a reformĂĄciĂł alaptanĂtĂĄsĂĄt, melynek kĂśszĂśnhetĹen megĂşjult az egyhĂĄz, s egyĂşttal arra is kitĂŠrt: KĂĄlvin szerint a mĹąvĂŠszet is a SzentlĂŠlek ajĂĄndĂŠka. Kuruc Imre is szĂłlt az egybegyĹąltekhez â taglalta a dombormĹą szimbolisztikĂĄjĂĄt, s szĂłlt a korĂĄbbi alkotĂĄsairĂłl is. Mint elhangzott, ez a hatodik mĹąve itt, s az elkĂśvetkezendĹkben a tordai vallĂĄsbĂŠke 450.ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl egy Ăşjabb alkotĂĄsa gazdagĂtja majd e belsĹ teret.
VĂŠgĂźl TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs PĂĄlfi JĂłzsef lepleztĂŠk le az emlĂŠkjelet, mely a KĂĄlvin JĂĄnost ĂĄbrĂĄzolĂł dombormĹą mellett kapott helyet. Neumann Andrea / erdon.ro
lapozĂĄs: 1-7