udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1267 találat lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 1261-1267

Névmutató: Antal Árpád András

2016. február 5.

Újratervezhető-e az RMDSZ?
Egy ideje újra napirendre került az alakulat megújításának szándéka, az újratervezés időszerűségét maga a vezetés sem tagadja. Arról annál kevesebben szólnak, hogy miért kellene megújulni, ha az elmúlt negyedszázad alatt mindent olyan kifogástalanul csináltak, mint ahogyan azt folyamatosan sulykolják.
Kitől, kiktől remélhető a szervezet megújítása? – kérdezhetné bárki. Az utóbbi időben egyre nagyobb befolyással bír a Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester neve által fémjelzett székelyföldi csoport. Ők azok a politikusok, akik az utóbbi években előtérbe kerültek, akik kiemelten kedvező pozíciókhoz jutottak a javulni látszó Fidesz–KDNP–RMDSZ-viszonyrendszerben. Nekik megkerülhetetlen szerepük lehet a székelyföldi autonómiaküzdelem későbbi alakulásában is. A felsoroltakból következően megállapítható, hogy a jövőben az RMDSZ-politizálás súlypontja áttevődik majd Székelyföldre. 
Ezt helyteleníti az ismerten PSD-s kötődésű Frunda György is, aki egyébként a kormányból való kilépéssel sem értett egyet, s aki a Fidesz–KDNP-vel és Orbán Viktorral ápolt jó viszony talán legfőbb ellenzője. Hasonlóképpen foglaltak állást korábban az RMDSZ dinoszauruszai is, akik az 1996 óta eltelt évek tanúsága szerint a szövetség legfőbb politikai céljának a mindenáron való kormányzást tekintik. Ők azok a vezetők, akik lemondtak az erdélyi magyarság legfőbb követeléseiről – az autonómiáról, az önálló állami magyar tannyelvű tudományegyetemről, az erdélyi autópályáról stb. –, s cserében megelégedtek a bukaresti hatalom asztaláról eléjük és klientúrájuk elé vetett koncokkal.
Az utóbbi két évtizedben Neptun szelleme – mikor Borbély László, mikor Frunda György személyében – folyamatosan visszajár kísérteni. Ők azok – Markó Béla, Verestóy Attila társaságában –, akik az RMDSZ megújulásának a kerékkötői. Nem idegenek az említettek a Bukarestben román civil szervezetként bejegyzett Friends of PER által összehívott brassópojánai tanácskozásoktól sem, ahol állítólag a román-magyar kapcsolatokról tárgyaltak. Nos, mindezek fényében nem árt kellő óvatossággal fogadnunk minden, az RMDSZ megújítására vonatkozó igényt, szándékot, ígéretet, ha az tév- és rögeszmék rabjai felől érkezik.
Szentgyörgyi László. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. február 8.

Drakula szegény öregeket simogat
Elbeszélgettünk a magyarellenesnek tartott gárdát létrehozó Bogdan Diaconuval, és kiderült: a K1-es harcművészbajnok vezetésével létrehozott, Drakuláról elnevezett Karóbahúzó Vlad Őrjárat csak az idős, szegény embereknek fog segíteni a hatóságokkal együttműködve. Diaconu pártja, az Egyesült Románia Párt (PRU) pedig csak a korrupt magyar politikusoktól akarja megvédeni a magyarokat az RMDSZ betiltásával.
Még egy éve sincs, hogy Diaconu pártja megalakult; a politikus korábban magyarellenes kirohanásaival, nemrég az RMDSZ betiltásának ötletével, legújabban pedig a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal keltett nagy médiavisszhangot. Az MNO által megkérdezett Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója szerint a politikus a Jobbik receptjét másolná le, de kérdéses, hogy sikerül-e neki.
Van még jelentkező
Mióta a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor meghalt, sokan pályáznak a szavazóira. Nem csak Traian Basescu startolt rá a radikálisabb jobboldali voksokra a Moldovai Köztársasággal való egyesülés ügyében, de az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szélsőséges szervezet is pártot alapított. Utóbbit Diaconu komolytalannak tartja, mert nincs tiszta ideológiájuk. „Oroszlánok nem kezdenek kölyökkutyákkal” – zárta ki az együttműködés lehetőségét.
Ismert magyarfaló
Diaconunak korábban is volt néhány magyarellenes húzása: követelte már a Jobbik betiltását, a magukat „románellenes” kijelentésekre ragadtató külföldiek kiutasítását, indított kampányt a magyar termékek ellen, törvényt terjesztett be a magyar feliratok és utcanévtáblák betiltására, illetve a nemzetiségi nyelvhasználat büntethetővé tételére a romániai közintézményekben. Láthatóan különösen fájó pont számára az autonómia is, amelynek még a megemlítését is börtönnel sújtatta volna egy 2014 nyarán benyújtott törvényjavaslatában.
„Nekem van magyar barátom, de…”
A pártvezető ehhez képest az MNO-nak adott nyilatkozatában leszögezte: ő a romániai magyarokat sosem támadta, csak az RMDSZ-t és más politikai erőket kritizált, mert „területi autonómiáért és elszakadásért küzdenek”, ami ellen szerinte jogos a fellépés. „Calarasi megyei képviselőnk büszke magyar és román, ez beszédes példa, mennyire is utálom a magyarokat” – közölte, hozzátéve: a magyarellenes háború „mítoszát” éppen a magyar politikusok szítják önérdekből, „akik autonómiaharcost játszanak, és meggazdagodnak ahelyett, hogy a románok és magyarok jólétén dolgoznának”.
Szerinte a PRU csak a korrupt politikusaikra jelent veszélyt, nem a magyarokra.
Nehezményezte viszont, hogy Magyarország azzal „szítja az indulatokat”, hogy politikai menedékjogot ad a korrupcióval vádolt volt RMDSZ-es Markó Attilának. Markó Attila ügye egyébként láthatóan bántja Diaconut, aki Orbán Viktornak írt nyílt levelében korábban megüzente, hogy „egy olyan nép türelmével játszik, amely Budapesten egyszer már felrakta a bocskorát a Parlamentre”.
Arccal az RMDSZ-nek
A szélsőséges pártvezér nekünk azt mondta, azért is nyújtotta be az RMDSZ-t illegálisnak, alkotmányellenesnek és államellenesnek nyilvánító törvényjavaslatát, mert szerinte a párt prominensei, például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester pénzelte a „terrorista” vezetőkkel rendelkező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor ugyanakkor határozottan cáfolta ezt, és elmondta: Diaconunak minden héten van egy tucat magyar- és RMDSZ-ellenes tervezete, de eddig egy sem ment át a parlamenten; „bízzunk benne, hogy ez így is marad”.
Így lesz Erdély Koszovó?
A román politikus nehezményezte azt is, hogy január 24-én, a román fejedelemségek egyesülése napján Antal gyásza jeléül fekete zászlót tűzött ki a városházára. Ilyen augusztus 20-án Magyarországon elképzelhetetlen lenne – érvelt.
Ami akár a magyar, akár a székely zászlót illeti, ugyanaz a baja vele, mint az autonómiával: szerinte ezek a szeparatizmus jelei, a magyar vezetők pedig segítségükkel aláássák az államot, és egy új Koszovót hoznának létre, ami szerinte Tőkés László leghőbb vágya.
A magyar jelképeket tényleg nem szereti, egy 2012-es kijelentése szerint ugyanis „a magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó tanintézetre”.
„Magyarok, forduljatok hozzánk!”
A politikus azt is elmondta, mi a baja az autonómiával, noha Katalóniától Dél-Tirolig a legtöbb autonómia gazdasága erősebb az anyaállaménál. Diaconu szerint a székely autonómia elriasztja a befektetőket a „magyar politikusok által szított etnikai konfliktusok miatt”, és mert a magyarok nem tanulják meg az államnyelvet.
A szélsőjobboldali vezető szerint a PRU többet tehet a magyar közösségért, mint a magyar szervezetek, mert csak a gazdasági ügyekre koncentrálnak, és kinyitnák a régiót a befektetések előtt a „népét sötétségben tartó” RMDSZ-szel szemben, amelynek „kiskirályként viselkedő polgármesterei már így is túl önállóak, képzeljük el, mi lenne, ha még autonómia is lenne”. A korrupció kapcsán annyit azért megengedett, hogy az nem etnikai ügy, származástól függetlenül építik a kleptokráciát a korrupt politikusok, a szegénység elől a magyarok és a románok egyaránt nyugatra menekültek. Ezen semmilyen autonómia nem segítene – mondta.
Rendszer- és magyarellenes
Hogy Székelyföld miért tudott vagy miért nem tudott fejlődni, arra rengeteg magyarázat van, de amit Bogdan Diaconu állít, annak semmi alapja nincs– mondta minderre az MNO-nak Kelemen Hunor.
Székely István Gergő szerint sem dől a pénz a székely megyékbe. Noha a román média azt szokta hangsúlyozni, hogy a régió életképtelen volna gazdaságilag a visszaosztott források nélkül, tény, hogy a térség szegény, és lényegesen kevésbé részesül a gazdagabb megyék befizetéseiből, mint a legszegényebb havasalföldi és moldvai megyék – mondta.
A PRU rendszerellenes pártként próbálja magát meghatározni, Diaconu lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a hatalmi rendnek az RMDSZ és a magyarok is részei. Egyébként tény, hogy a magyar párt a kormányzati vagy kormányközeli pozícióban eltöltött csaknem húsz év alatt könnyebben hozzáfért a forrásokhoz, és ez kitermelt korrupciós ügyeket a magyarok körében is. Ugyanakkor ezek felgöngyölítése esetenként alkalmat adott politikai boszorkányüldözésre is ártatlanokkal vagy pitiáner ügyek elkövetőivel szemben – véli Székely.
Ezt Kelemen Hunor is megerősítette, mondván: az egyébként legitim korrupciós harc árnyékában végzett politikai leszámolást jól példázza az RMDSZ-es csíkszeredai polgármester és helyettese, Ráduly Róbert valamint Tőke Domonkos esete, akiket annak ellenére távolítottak el posztjukról, hogy korrupciós vádak végül fel sem merültek.
Drakula harcosai? Inkább Üdvhadsereg…
Diaconu a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal szélsőségesen nacionalista, egyebek között magyarellenes félkatonai szervezetet kíván létrehozni, amit mélységesen elítélnek – mondta az MNO-nak Kelemen, hozzátéve: reméli, nem kerül sor magyarellenes incidensekre az őrjárat részéről. Egyébként a gárda tagjai néhány kivételtől eltekintve magyart csak a tévében láthattak – tette hozzá.
A szélsőséges politikus egészen más képet festett az alakulatról: igazi jótékonysági szervezetként írta le. „Mi nem olyanok vagyunk, mint a Magyar Gárda vagy a HVIM, a félkatonai szervezetek. Nem keressük a konfliktust. Afféle üdvhadseregként dolgoznánk, csak román stílusban” – jelentette ki. Hangsúlyozta: ők csak akkor mennek magyar területekre, ha hívják őket, például azok a szegények és öregek, akikkel az RMDSZ nem törődik. Hamarosan bemutatják az őrjárat szabályzatát, s „minden tiszta és világos lesz” – ígérte.
Remélem, Magyarország nem készül háborúra a Vlad Tepes Őrjárat miatt – fűzte hozzá gúnyosan.
Romantikus erőszak
Ez mind szép, de ha nem terveznek erőszakkal fellépni, akkor miért egy K1-es világbajnok vezeti az őrjáratot – kérdeztük, mire Diaconu azt mondta, hogy a kiszemelt Daniel Ghita az ifjúság példaképe, az erdőirtások elleni tiltakozás jelképe, és a párt színeiben indul egy bukaresti kerületi választáson is.
Székely szerint viszont egyértelmű, hogy az őrjárat a Magyar Gárdához hasonló próbálkozása a PRU-nak. Hiába vezetik fel úgy, hogy majd ők öreg néniket fognak átsegíteni a zebrán, nem véletlen, hogy Vlad Tepes nevét választották, aki a párt logóján is szerepel, a gárdaparancsnok pedig K1-bajnok.
Civil kurázsi
Kelemen Hunor kétségét fejezte ki afelől is, hogy a román társadalom vevő lenne Diaconuék gárdájára. Ezt támasztotta alá Székely is: mint mondta, a civilek azonnal reagáltak, és feljelentették az őrjáratot. Valóban, a szervezet megalakulása után nem sokkal Dumitru-Cornel Vilcu kolozsvári egyetemi tanár aláírásgyűjtésbe kezdett a betiltása érdekében. Diaconu az MNO-nak erre úgy reagált, szerinte a tanár csak a médiafelhajtást keresi, de „sajnos” már más, Soros György által pénzelt roma és antirasszista szervezetekkel kell osztoznia rajta, akik szerinte szintén a PRU-val akarják bizonygatni létjogosultságukat. Soros egyébként is Diaconu bögyében van, az amerikai mágnást a román kultúra ellenségének tartja, szerinte az általa pénzelt civilek kritikái miatt tiltotta le az Adevarul nevű portál a politikus blogját, valamiféle rosszul értelmezett polkorrektség miatt.
Kis román történelemlecke
Ami a történelmet illeti, a pártvezér egészen sajátos szemléletet vall: mint kérdésünkre közölte, az Erdéllyel kapcsolatos magyar területi igények abszurdak, mert a románok már azelőtt ott éltek, hogy a magyarok megérkeztek volna, ezért azt visszakövetelni olyan lenne, mintha a törökök akarnák visszakapni az ottomán hódításokra hivatkozva Budapestet. Ellenben a Romániához Besszarábia néven alig húsz évig, 1920 és 1940 között tartozó Moldovai Köztársaság Romániához csatolása szerinte legitim lenne. Talán érdemes lenne elolvasnia Lucian Boia román történész legújabb műveit, amelyekből kiviláglik: a románoknak a világon semmiféle történelmi joguk nem volt Erdélyre.
Utállak, de fogjunk össze!
A pártvezért a migráció kapcsán is kérdeztük, ekkor már egészen más véleménnyel volt a magyarokról, sőt a miniszterelnökről is. „Életemben először mondtam jót Orbán Viktorra, amikor kijelentettem: kerítést kell építenünk, ahogy ő tette.” Építene is a muzulmán invázió ellen, ha a PRU kormányozná Romániát. Egyesítsük erőinket, mint Hunyadi János idején, és ne verjenek éket közénk a magyar szeparatista mozgalmak – javasolta Diaconu.
Homályos jövő
Bár Diaconu arról beszélt, hogy mit tenne, ha hatalomra jutna, addig még igen rögös lehet az út: mint Székely István Gergő elmondta, kérdéses, hogy alakul a PRU viszonya az Új Jobboldallal, a román szélsőjobb mennyire fogadja el Diaconu szociáldemokrata múltját, és – újfent szembeköszön a jobbikos párhuzam – honnan lesz pénze a párt felfuttatásához.
Kelemen sem jósolt komoly jövőt az Egyesült Románia Pártnak, felidézve, hogy az első kongresszus után Diaconuék egyik legerősebb szervezete, a Bukarest 2. kerületéhez tartozó egység feloszlott, mert a vezetést túl korruptnak és diktatórikusnak találta. Diaconu maga Bukarest főpolgármesteri székéért indul, de nincs sok esélye. A kutató szerint a PRU-nak inkább vidéken lehet némi sansza arra, hogy megvesse a lábát.
Veczán Zoltán. mno.hu

2016. február 10.

Egészségügy lepontozva
A kulturális élettel a legelégedettebbek 
A sepsiszentgyörgyi lakosság 74 százaléka elégedetlen a munkalehetőségekkel, ezzel szemben a kulturális tevékenységekben csak a polgárok 13 százaléka talál kivetnivalót – derül ki az RMDSZ által megrendelt konzultációból.
A sportolási lehetőségekkel a lakosság 15, a köztisztasággal és a közszolgáltatásokkal 20, a szórakozási lehetőségekkel 24, a befektetések mértékével 34, az oktatás helyzetével 37, a lakáskörülményekkel és a közlekedés szabályozásával 40 százaléka elégedetlen.  A polgárok csaknem fele nem tartja elfogadhatónak az utak és utcák állapotát (47%), illetve a parkolási lehetőségeket (49%). A negatív listát az egészségügyi szolgáltatások (66 % elégedetlen) és a munkalehetőségek (74%) vezetik. 
– Ez nem azt jelenti – fejtegette Antal Árpád polgármester – hogy a lakosság háromnegyedének nincs munkája, hiszen a megyeszékhelyen két százalék a munkanélküliség, hanem azt, hogy van ugyan munkahelye, de – nagyon sok esetben joggal – azt gondolja, ennél jobb körülmények között és/vagy több pénzért lenne hivatott dolgozni.
A konzultáció kolozsvári szakemberek vezetésével tavaly novemberben készült 5881 ember megkérdezésével.
(erdély) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. február 14.

Így dolgozik a román titkosszolgálat Székelyföldön
A Székelyföldön a román titkosszolgálatok által odatelepített ügynökök, megbízást teljesítő állami hivatalnokok, főállású provokátorok dolgoznak azon, hogy egyrészt megfélemlítsék a magyarokat, másrészt kiprovokáljanak valamit, amire hivatkozva majd jól odacsaphat a bukaresti hatalom. A parajdi származású budapesti újságíró, Lukács Csaba a Magyar Nemzet hasábjain közölt erről egy összegző ismertetést, alább olvasható.
Február hatodikán boldogan jelentette be Facebook-oldalán Dan Tanasă román újságíró, hogy elérte a tízezer lájkot, vagyis ennyien kedvelik a szakmai oldalát. Négy nappal korábban arról írt büszkén, hogy blogját (dantanasa.ro) a tavalyi esztendőben 372 ezer ember látogatta meg, akik közel hétszázezer oldalletöltést produkáltak. Ezzel egy román internetelemző szolgáltatás szerint az egyik legolvasottabb szerző a helyi blogszférában, egyre növekvő nézettséggel: az oldal idén januárban már 99 ezer egyéni látogatót és 151 ezer oldalletöltést hozott a konyhára.
De ki ez a 34 esztendős fiatalember, aki évente a székelyföldi magyar önkormányzatok tucatjait citálja bíróság elé, és annyit publikál, mint máshol egy egész szerkesztőség? Aki ismeri a családját, azt mondja: a nyolcvanas években, a Ceaușescu-féle iparosításkor Moldvából Sepsiszentgyörgyre betelepített egyszerű román munkásszülők gyereke. Ő már a székelyföldi településen született, ott végzett (román nyelvű) középiskolát, aztán a Facebook-profilja szerint a brassói Transilvania Egyetem pszichológia és neveléstudományi karán diplomázott, majd 2011-ben mesterfokozatot szerzett kommunikációból és PR-ból. A szakdolgozata a Románia és a románok a romániai magyar nyelvű sajtóban címet viselte.
Dan Tanasă saját bevallása szerint 2008 óta ír az „RMDSZ és a Magyar Polgári Párt által ellenőrzött helyi önkormányzatok vaskos visszaéléseiről”, amelyeket Hargita és Kovászna megye román lakosai ellen követnek el. Jó ideje nemcsak cikkeket, hanem feljelentéseket is szövegez, hogy megállítsa az említett megyékben azt az „etnikai tisztogatást, amelynek ki vannak téve a románok”. Büszkén idézi Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, aki egy helyi lapnak azt nyilatkozta: „egy vagy két ember a hivatalban gyakorlatilag csak azzal foglalkozik, hogy megválaszolja Dan Tanasă vagy más hasonlók kéréseit”. Lia Olguța Vasilescu korábbi nagy-romániás, majd szociáldemokrata szenátor, jelenlegi craiovai polgármester szerint „ha Dan Tanasă nem lenne, akkor ki kellene találni”.
A feljelentéseket gyakran egy hangzatos nevű szervezet, a Civil Egyesület a Büszkeségért Európában (ADEC) nevében teszi meg. Ezt a román cégbíróság adatai szerint négyen alapították: a blogger az elnök, Cristina Florentina Stancu a főtitkár és Adina Tanasă az alelnök. Sem a legnépszerűbb kereső, sem a közösségi oldal nem ad releváns találatot ezekre a nevekre, és a negyedik tagra Valentin Călugăru néven (ez magyarul Bálint szerzetest jelent) is csak egy zárt Facebook-csoportot találtunk. Az egyesület célkitűzései között a román nemzetállam népszerűsítését, az alapvető emberi jogok védelmét nevezik meg, kiemelve, hogy utóbbiakat a román nyelvű román állampolgárok esetében tartják fontosnak, éljenek a határokon belül vagy a diaszpórában.
Sok embert, köztük több kollégát megkérdeztem Erdélyben a Dan Tanasă-jelenségről. Kevesen merik névvel vállalni az elmondottakat, mert attól tartanak, a notórius feljelentő azonnal bíróság elé citálja őket. Abban szinte mindenki egyetért: a férfinak köze van valamelyik titkosszolgálathoz. Mivel úgy védi a székelyföldi románok jogait, hogy közben előbb Spanyolországban töltött éveket, most pedig éppen Németországban él, nagy valószínűséggel a román külügyi hírszerzés (SIE) embere. Külföldről másképpen egyszerűen nem lehetne ilyen hatékonyan értesülni arról, ha egy eldugott kis falu polgármestere kitűzi a székely lobogót – napokon belül megy a blogger által aláírt feljelentés a bíróságra a helyszínen készült fotókkal.
Akad, aki úgy véli, a romániai citizen journalism, egyfajta civil újságírás egy eléggé idegesítő és elfogult előfutára, de mindenképpen úttörő munkát végez. Ő állította össze az első adatigénylés-útmutatót is Romániában, utat nyitva egyrészt a tényfeltárással foglalkozni vágyó kollégáknak, másrészt azon civileknek, akik kérdésekkel szeretik bombázni a hivatalokat.
Szőke László erdélyi újságíró a Székelyhon portálon megjelent írásában összeszedte, hogy a bloggerre valóságos díjeső hull: tavalyelőtt a Hargita–Kovászna megyei románok védelmében kifejtett bátorságáért a Voiculescu család alapítványa 50 ezer lejes (három és fél millió forintos) pénzjutalommal járó elismerésben részesítette, mellette megkapta a szabad sajtóért kifejtett Bátorság díjat, valamint a Hargita–Kovászna–Maros megyei románok civil fóruma elismerő oklevelét is. A Ceaușescu-rendszer egykori működtetőjéből lett médiamágnás és nagyvállalkozó oligarcháról, Dan Voiculescuról jó tudni, hogy korrupció miatt tízéves börtönbüntetését tölti. Úgy tudjuk, a blogger már az egyetemi tanulmányai alatt kapott az üzletember-politikus alapítványától ösztöndíjat – az biztos, hogy Voiculescu médiatermékeinek, így például az Antena 3 televízió nem éppen magyarbarátságáról híres beszélgetőműsorainak is gyakori vendége.
Több erdélyi kolléga megpróbálta interjúra kérni a férfit, de nekik még csak nem is válaszolt a megkeresésre. Mi szerencsésebbek voltunk, ímélben feltehettünk neki kérdéseket. Arról érdeklődtünk, eddig összesen hány feljelentést, észrevételt, panaszt és kérdést fogalmazott meg a székelyföldi magyar önkormányzatok és más magyar vezetésű hatóságok ellen, és honnan van ideje ennyi papír legyártására a rengeteg blogbejegyzés megírása közben. Azt is megkérdeztük, honnan jönnek a tuti tippek, és ezekben hogyan tud megbízni, hiszen ő külföldön él. Az utolsó kérdésünk arra vonatkozott, nem gondolja-e gyávaságnak, hogy Nyugat-Európában él, miközben – szerinte legalábbis – a Székelyföldön élő románoknak segítségre van szükségük. Kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ.
Ha aprólékosan végigkövetjük több ember Facebook-profilját, megnézzük a keresztlájkokat, a posztolások idejét, összeáll a kép: Dan Tanasă napi kapcsolatban van a magyarlakta megyék egykori és jelenlegi román prefektusaival, a Kovászna megyei főfogyasztóvédővel (róla mindjárt bővebben), Ioan Selejan egykori székelyföldi ortodox püspökkel, valamint az érintett megyékben lakó románok különféle szervezeteivel. És nem hallgathatjuk el azt sem, hogy Dan Tanasă aknamunkáját nagy valószínűséggel segíti sok sértett vagy csak egyszerűen rosszindulatú székelyföldi magyar ember is.
Miközben nagyon sok pert megnyer (ilyenkor diadalittas poszt születik a blogján), néha balul sül el a feljelentése. 2014-ben a gyergyószentmiklósi Nyírő József-emlékünnepséget támadta meg, beadványában azt sérelmezve, hogy a magyarok olyan rendezvényt szerveztek, ahol fasiszta, románellenes és antiszemita eszméket népszerűsítettek. A gyergyószentmiklósi ügyészség elutasító határozatában kimondta: „Az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet nem rendelkezik olyan dokumentumokkal, melyek nevezett Nyírő Józsefről azt bizonyítanák, hogy bármely román vagy nemzetközi bíróság elítélte volna fasizmus, rasszizmus vagy emberiesség elleni bűntett vádjában.” A Nyírő-híveknek immár román hatósági papírjuk van arról, hogy az íróval kapcsolatos események nem büntethetők.
Dan Tanasă professzionális módon használja ki azt a tényt, hogy a román törvények és szabályok sok esetben egymásnak ellentmondanak, így a bíró kétféleképpen dönthet, és jellemzően a bloggernek ad igazat.
A blogger bejegyzéseinek lelkes lájkolója és megosztója egy Háromszékre küldött állami alkalmazott, Gheorghe-Mircea Diacon. Ő a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője, és mindent megtesz azért, hogy bekerüljön a központi román sajtóba mint a székelyek könyörtelen Cattani felügyelője, aki azonnal lecsap minden vélt vagy valós törvénytelenségre. Az Ébredj, román! nemzeti himnusz szellemében indult megbírságolni az ellenséget, vagyis a magyarokat. Egyszer a „székely ízvilág” miatt büntet, máskor a taxisok SIC matricája szúrja a szemét, a lényeg a show és a több ezer lejes bírság.
A Háromszék napilapban Szekeres Attila tollából alaposan dokumentált írás jelent meg arról, hogy a hős moldvai fogyasztóvédő rendőrnek nem volt jó: fogdaőri állásából kirúgták, mert egy bezárt nő feljelentést tett ellene nemi erőszak vádjával. Utána a polgárőrségtől is mennie kellett, mert részegen többször lejáratta magát saját kollégái előtt, ezért átnyergelt a politikusi karrierre a kommunista utódpárthoz. Aztán eltűnt, Spanyolországba ment dolgozni, ahol különösen jól sikerült neki valami, mert egyetlen év alatt, 2010-ben szülővárosában egy beltelket, egy házat és öt kültelki parcellát írattak a nevére. Egy székelyföldi faluban is kapott telket, Sepsiszentgyörgyön pedig összesen négy tömbházlakás birtokosa – igaz, ezeket korábban vette. A vagyonnyilatkozatában egyébként nem tesz említést külföldön szerzett jövedelemről. 2013 óta vezeti a hivatalt. Amikor megbüntette a „székely íz” szókapcsolat használatáért a háromszéki hentesüzemet, a Marosvásárhelyi Rádió érdeklődésére kifejtette, hogy nem létezik „székely íz”, egy élelmiszer édes, keserű vagy savanyú lehet. „Manapság egyre képtelenebb helyeken használják a székely megnevezést, lehet, hogy majd megjelenik a székely vécé vagy székely temető is” – nyilatkozta, de nem reagált arra a kérdésre, hogy mi van a román áruházakban bőven megtalálható, „tradicionális román ízeket” tartalmazó élelmiszerekkel.
Buzgalma néha már tragikomikus: mivel ragaszkodik minden egyes termék nevének román feliratozásához, a kézdivásárhelyi Rigó Jancsi cukrászdában a névadó édesség, vagyis a cigányprímásról, Rigó Jancsiról elnevezett rigójancsi termékcímkéjét is kicseréltette. „Mierla Ionică” van felül, alatta pedig a magyar megnevezés szerepel.
Amikor a Háromszék egy publicisztikában megírta, hogy az igazgató közröhej tárgyává tette az állam egyik fontos intézményét, a felügyelőség ellenőrei rászálltak az újságosbódékra. Figyelmeztetéseket osztottak és bírságokat róttak ki, azt is kifogásolva, hogy hiányzik a román felirat például a székely és a magyar kártyáról, a vécépapírról, valamint a szemetes zacskóról. A kiadó hat jegyzőkönyvet megtámadott a bíróságon, négy esetben már alapfokon nyert.
Az állami alkalmazott Gheorghe-Mircea Diacon Facebook-profilján a megosztások zöme magyarellenes tartalmú, és néha becsúszik egy-egy, a saját fogyasztóvédelmi fellépését dicsőítő közlés. És persze állandó vendégként Dan Tanasă blogposztjai. Némi keresés után találunk közös képet is a bloggerrel, amelyen a castellóni Vermut Playa bejáratánál pózolnak.
A hivatalnok egyértelmű magyarellenességének nincsenek jogi következményei, hiába kérték ezt többször például a megyei tanácsban, arra is hivatkozva, hogy ilyen rovott múlttal nem is tölthetné be az adott tisztséget. „Mircea Diacon magaviselete tulajdonképpen Románia mai államigazgatását jellemzi” – olvashatjuk a Háromszék cikkének utolsó megállapítását.
Funartól Tudoron át Tepesig
Gheorghe Funar
1992-ben választották meg Kolozsvár polgármesterévé a „magyar veszéllyel” kampányoló Gheorghe Funart, aki 12 évet töltött a város élén. El akarta távolítani a főtérről Mátyás szobrát, később „csak” román zászlóerdővel vette körül, s magyarázó tábla került talapzatára. Idővel nemcsak a padokat, a város utcáit akkoriban behálózó égősorokat, hanem az utcai hulladékgyűjtőket is román nemzeti színekkel díszítette, kisebb zavart okozva egyébként viszonylag mérsékeltebb hívei körében. Funar 2004-es bukása után is a régi maradt: néhány éve Jézus dáciai eredetét bizonygatta, egy esztendeje pedig azért ítélte pénzbüntetésre a bukaresti diszkriminációellenes tanács, mert a magyart a „lovak nyelvének” nevezte. Máig élénken tiltakozik, ha magyarellenességgel vádolják; ő csupán az RMDSZ szeparatizmusára kíván figyelmeztetni.
Corneliu Vadim Tudor
2000-ben bejutott az elnökválasztás második fordulójába a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor, Ceausescu korábbi „udvari költője”, akit Ion Iliescu végül legyőzött. A megszállott nacionalista politikus nemcsak a magyarellenességgel tudott szavazatokat szerezni magának – az RMDSZ betiltása, az „illojális magyarok” kitoloncolása visszatérő témája volt –, hanem antiszemitizmusával is. Az ezredforduló utáni években gyors népszerűségvesztését az sem állította meg, hogy például 2012-ben megfenyegette Vass Ádámot, a kolozsvári CFR-hez igazolt focistát, hogy „elvágja a nyakát”, mert arra a magyar címer volt tetoválva. 2013-ban összeveszett Gheorghe Funarral, akit a 2014-es elnökválasztási kampányban „elmebeteg kolozsvári disznónak” nevezett, míg a voksoláson győzelmet arató Klaus Johannist nemes egyszerűséggel Hitler kretén unokájaként aposztrofálta.
Vissza Ionesti-et! 
2012 januárjában alakult meg az a szélsőséges, jelentéktelen, leginkább az abszurd kategóriájába tartozó, ám eszmeileg több újságcikkel megtámogatott Facebook-csoport, amely bejelentette „Románia területi igényét” többek között Ionesti-re (Hódmezővásárhely), Debretinre (Debrecen), Macaura (Makó), Mestecanesti-re (Nyíregyháza) s az egész „elmagyarosított” Tiszántúlra.
Új vasgárdisták
2015 novemberében hivatalosan is párttá alakult az ezredforduló óta működő vasgárdista Új Jobboldal (Dreapta Noua). A szervezet aktivistái az 1918. december 1-jei gyulafehérvári határozatra emlékező román nemzeti ünnepen Sepsiszentgyörgyön tartottak magyarellenes felvonulást.
Drakula ükunokái
2016 januárjában Vlad Tepes Őrjárata néven félkatonai szervezetet hozott létre a szélsőjobboldali Egyesült Románia Párt (PRU), amelyet a jelenleg független parlamenti képviselő, Bogdan Diaconu alapított, aki Funarhoz hasonlóan szintén élénken tiltakozik a magyarellenesség vádja ellen. Régi műsor új emberrel: terítékén az RMDSZ és a magyar feliratok betiltása, a „románellenes” külföldiek kiutasítása szerepel.
Lukács Csaba. mno.hu

2016. február 17.

Házkutatás a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban
Házkutatást tartottak a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Bukarestből érkezett ügyészei szerda reggel Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester lakásán, majd délelőtt a sepsiszentgyörgyi városházán folytatták a vizsgálatot – közölte az MTI-vel telefonon a polgármester.
Antal Árpád elmondta, hogy az ügyészek az Európai Fejlesztési Bankkal kötött egyik hitelszerződés aktáit vizsgálják.
„2014-ben ellenőrzött a számvevőszék egy szerződést, amelyet a sepsiszentgyörgyi önkormányzat az Európai Fejlesztési Bankkal kötött. Ezt a szerződést (a feljelentők) nem értették meg, mert még ilyet nem láttak, ezért feljelentettek a korrupcióellenes ügyészségnél, amelyik most kijött, hogy megvizsgálja az ügyet. Teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy mindent szabályosan végeztünk. Ha az igazság érdekli őket, akkor nagyon hamar meggyőződnek róla, hogy minden rendben van" – mondta az MTI-nek a polgármester.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Antal Árpád elmondta a város 12 millió eurós (3,1 milliárd forint) hitel felvételéről kötött szerződést az európai bankkal. Az összegnek kevesebb mint felét hívták le útjavításokra, bicikliutak építésére és más infrastrukturális fejlesztésekre. Hozzátette, a számvevőszéki ellenőrzéskor maga a hitelező is kijelentette, hogy folyamatosan ellenőrzi a sepsiszentgyörgyi szerződés végrehajtását, és mindent rendben levőnek talált.
Ebből a keretből „egy eurocentet sem lehet elkölteni, ha az Európai Fejlesztési Bank erre nem bólint rá" – jelentette ki a polgármester. Antal Árpád furcsállotta, hogy ha a hitelt fizető és a hitelt felvevő fél is mindent szabályosnak talál, akkor egy harmadik fél is vizsgálatot indít, csak azért, mert nem találkozott még ilyen hitelszerződéssel, és nem érti meg a működését. Magyarázatként hozzátette, Romániában a külföldi pénzintézetekkel kötött hitelszerződésekre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a belföldi bankokkal kötött szerződésekre. Úgy vélte, ez lehet az oka az ügyészség vizsgálódásának.
Antal Árpád elmondta, a lakásán végzett házkutatás után egy, a kormánynál tett múlt heti látogatása napirendjét rögzítő lapot, valamint egy számítógépes adathordozót foglaltak le az ügyészek. A polgármester azt is elmondta: tudomására hozták, hogy miután befejeződik a házkutatás a polgármesteri hivatalban, Bukarestbe szállítják kihallgatásra.
Gazda Árpád
MTI
Erdély.ma

2016. február 17.

Kiáll az RMDSZ Antal Árpád mellett
Szolidaritást vállal az RMDSZ Antal Árpáddal, a szövetség sepsiszentgyörgyi polgármesterével, képtelenségnek nevezve az ellene megfogalmazott vádakat.
Február 17-én, szerdán kibocsátott közleményében az alakulat közölte: megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) házkutatást tartott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban és Antal Árpád polgármester lakásán.
Az RMDSZ szerint olyan ügy kapcsán vizsgálódik a nyomozó hatóság, amelyről korábban a finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is állásfoglalást tett közzé, amelyben mindent szabályszerűnek tekintett.
„A jogállamiság minimumának tekintjük, hogy a sajtóban az üggyel kapcsolatban ne lássanak napvilágot olyan feltételezések, amelyeket valósnak állítanak be. Ez a gyakorlat sérti a demokratikus alapelveket" – szerepel az RMDSZ állásfoglalásában. Az alakulat leszögezi: szolidáris Antal Árpáddal, és bízik abban, hogy a szerda délutáni bukaresti meghallgatás „egyértelműen tisztázza majd a vádak képtelenségét". kronika.ro

2016. február 17.

DNA-házkutatás: Antal Árpád nem aggódik
Újabb erdélyi magyar önkormányzati vezető került az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) látószögébe. A nyomozó hatóság szerdán házkutatást folytatott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester irodájában, nem hivatalos információk szerint az elöljárót hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
A DNA szerdai közleménye nem tér ki arra, hogy pontosan mely tisztségviselők, valamint intézmények ellen folyik eljárás. Az ügyészség tájékoztatása szerint szerda délelőtt összesen tizenhárom, bukaresti, továbbá Kovászna és Brassó megyei helyszínen folytatnak házkutatást 2010 és 2014 között elkövetett korrupciógyanús bűncselekményekkel kapcsolatban. A tizenhárom helyszín közül egy közintézmény, a többi kereskedelmi társaság székhelye, illetve természetes személy otthona.
Az Agerpres állami hírügynökség igazságszolgáltatási forrásokból származó értesülései szerint út- és járdafelújításról, kerékpárútépítésről és közvilágításról szóló szerződések kapcsán vizsgálódik a DNA. A hírügynökség úgy tudja, az ügyben egymillió euróra rúg az állami költségvetésnek okozott feltételezett kár mértéke. A Digi24 hírtelevízió szerint Antal Árpád polgármestert hivatali visszaéléssel gyanúsítják a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal által kötött szerződések ügyében.
Antal Árpád lapunknak elmondta, teljesen nyugodt a vizsgálattal kapcsolatban. A sepsiszentgyörgyi polgármester hangsúlyozta, ha az ügyészek valóban az igazságot keresik, akkor őt baj nem érheti.
Antal Árpád megerősítette, hogy nem csak a városházi irodájában, hanem a lakásán is házkutatást folytattak az ügyészek. Az RMDSZ-es elöljáró elmondta, a nyomozó hatóság az Európai Fejlesztési Bankkal kötött egyik hitelszerződés aktáit vizsgálják.
„2014-ben ellenőrzött a számvevőszék egy szerződést, amelyet a sepsiszentgyörgyi önkormányzat az Európai Fejlesztési Bankkal kötött. Ezt a szerződést (a feljelentők) nem értették meg, mert még ilyet nem láttak, ezért feljelentettek a korrupcióellenes ügyészségnél, amelyik most kijött, hogy megvizsgálja az ügyet. Teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy mindent szabályosan végeztünk. Ha az igazság érdekli őket, akkor nagyon hamar meggyőződnek róla, hogy minden rendben van" – mondta a polgármester.
Antal Árpád a Krónikának kifejtette, a városházának még a korábbi évekből volt szerződéses viszonya az Európai Fejlesztési Bankkal, a nemzetközi pénzintézet előírásai szerint hajtottak végre közbeszerzéseket, és ezeket a bank minden részletében rendben talált, ezért ki is fizette azokat. Ezt azonban a számvevőszék ellenőrei nem akarják megérteni.
Az elöljáró az MTI-nek elmondta, a város 12 millió eurós hitel felvételéről kötött szerződést az európai bankkal. Az összegnek kevesebb mint felét hívták le útjavításokra, bicikliutak építésére és más infrastrukturális fejlesztésekre. Antal Árpád furcsállotta, hogy ha a hitelt fizető és a hitelt felvevő fél is mindent szabályosnak talál, akkor egy harmadik fél is vizsgálatot indít csak azért, mert nem találkozott még ilyen hitelszerződéssel, és nem érti meg a működését. Magyarázatként hozzátette, Romániában a külföldi pénzintézetekkel kötött hitelszerződésekre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a belföldi bankokkal kötött szerződésekre. Úgy vélte, ez lehet az oka az ügyészség vizsgálódásának.
A polgármester lapunknak felidézte azt is, hogy a reggeli órákban a lakásában kezdődött a házkutatás, ami városházi irodájában folytatódott. A lakásán végzett házkutatás után egy, a kormánynál tett múlt heti látogatása napirendjét rögzítő lapot, valamint egy számítógépes adathordozót foglaltak le az ügyészek. Otthonából álarcos csendőrök kísérték be a hivatalba. Mint jelezte, arra számít, hogy Bukarestbe viszik a nap folyamán.
Bíró Blanka. kronika.ro

2016. február 17.

Házkutatást tart a DNA a sepsiszentgyörgyi városházán
Nem csak a sepsiszentgyörgyi városházán, hanem a polgármester lakásán is házkutatást tartott szerda reggel a korrupcióellenes ügyészség. Antal Árpád a Maszolnak elmondta, az Európai Fejlesztési Bankkal kötött szerződés érdekli őket, és a Számvevőszék feljelentése alapján járnak el. Az elöljárót délután Bukarestbe viszik kihallgatásra, de – mint mondta – nyugodt szívvel várja a fejleményeket, mert ha az igazság érdekli a DNA-t, akkor nincs mitől tartania.
Házkutatás tartott szerda délelőtt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban. Utca- és járdafelújításról, kerékpárút építéséről szóló városházi szerződések érdeklik őket – írta ügyészségi forrásokra hivatkozva az Agerpres.
Az állami hírügynökség úgy tudja, hogy az egymillió eurós kárt okozó feltételezett korrupciós bűncselekmények ügyében zajló vizsgálatok Antal Árpád polgármestert is érintik. A Digi24 televízió szerint az elöljárót hivatali visszaéléssel gyanúsítják, irodáját lepecsételték. A polgármester délelőttre tervezett szokásos sajtótájékoztatóját lemondták.
Szerdai közleményében a DNA is megerősítette, hogy Kovászna és Brassó megyében, illetve Bukarestben összesen tizenhárom helyszínen tartanak házkutatást. Az egyik helyszín egy közintézmény, a többi különböző cégek székháza, illetve magánszemélyek lakása. 
A Számvevőszék tett feljelentést
Antal Árpád Maszolnak elmondta, szerda hajnalban a lakásán is házkutatást tartottak az ügyészek, akik már azt is jelezték, hogy Bukarestbe kell mennie a nap folyamán kihallgatásra. A polgármester tájékoztatása szerint a DNA-t a városházának az Európai Fejlesztési Bankkal kötött korábbi szerződését vizsgálják, a Számvevőszék feljelentése alapján.
Antal felidézte: a Számvevőszék már két évvel ezelőtt megvizsgálta ezt a szerződést, amelyet nem értettek meg. „Az Európai Fejlesztési Bank már akkor nyilvánosan állást foglalt, és közölte, hogy minden teljesen szabályos: egy eurócentet sem tudunk elkölteni a tudtuk nélkül. Mivel a Számvevőszék egyszerűen nem találkozott még ilyen szerződéssel, biztos ami biztos alapn feljelentést tettek a DNA-nál" – magyarázta a polgármester.
Antal Árpád kérdésünkre elmondta, nem tart a vizsgálatok következményeitől. „Ha az igazság érdekli az ügyész urakat, akkor nagyon nyugodt vagyok. Ha más szándék vezérli őket, akkor nem tudom mi lesz. Ez hamarosan kiderül” – fogalmazott az elöljáró, aki várhatóan a délután folyamán elmegy az ügyészekkel együtt a DNA bukaresti székhelyére. maszol.ro

2016. február 17.

Antal Árpád szerint nem a Sárkánydomb miatt vizsgálódik a DNA
Az Európai Fejlesztési Bankkal kötött szerződést nem érti a Számvevőszék, ezért feljelentette az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályon a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalt, és most ezért vizsgálódnak, tudtuk meg Antal Árpádtól, Sepsiszentgyörgy polgármesterétől. 
"Sepsiszentgyörgy önkormányzatának van egy szerződése az Európiai Fejlesztési Bankkal, ezt a szerződést ellenőrizte le ezelőtt két évvel a Számvevőszék. Mivel ez egy nagyon újszerű, az Európai Fejlesztési Bank és a Világbank által által használt procedúrák szerint történt, egyszerűen nem értik a szerződést a román hatóságok. Nem értette megy a Számvevőszék, ezért feljelentett a DNA-nál" - mondta. 
A vizsgálódást a bukaresti DNA ügyészei végzik. Antal Árpád arra számít, hogy el kell mennie Bukarestbe kihallgatásra. 
"Az Európai Fejlesztési Bank ebben a kérdésben már akkor állást foglalt, amikor a Számvevőszék vizsgálódott, és azt mondta, hogy minden teljesen szabályos" - mondta el Antal Árpád. 
Mint kifejtette, a nemzetközi pénzügyi intézetek a törvény értelmében más közbeszerződési procedúrákat végezhetnek Romániában, mert ők úgy működnek, akár egy állam. "A pénzt adó intézmény azt mondja, hogy minden rendben van, minden szabályos, sőt, mi nem is tudunk kifizetni egy eurócentet sem, míg a fejlesztési bank nem hagyja jóvá, de ezt román hatóságok nem akarják megérteni" - mondta a polgármester. 
Kérdésünkre, miszerint a Sárkánydomb miatt vizsgálódnak-e, Antal Árpád azt mondta, hogy ezt nem tudja. "Az viszont tény, ha csak az igazság érdekli őket, akkor nagyon egyszerű az ügy és nagyon nyugodt vagyok, ha más a szándékuk, akkor az ki fog derülni a következő 24 órában" - mondta a polgármester. (hírszerk.) Transindex.ro

2016. február 18.

Szabadlábon távozott Antal Árpád
Miután szerdán az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) házkutatást tartott Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád András lakásán, majd a városházán, és a polgármestert Bukarestbe vitték kihallgatásra, csütörtökön hajnali 1 órakor hazaengedték.
Antal Árpád csütörtökön 1 óra 10 perckor írta rövid üzenetben a sajtósoknak: „indulunk haza".
„Teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy mindent szabályosan végeztünk. Ha az igazság érdekli őket, akkor nagyon hamar meggyőződnek róla, hogy minden rendben van" – nyilatkozta szerdán az MTI-nek a polgármester. (szerk.) Erdély.ma

2016. február 18.

Az ügyészség szerint sincs korrupciós vád Antal Árpád ellen 
A román ügyészség közleménye szerint sincsen korrupciós vád a sepsiszentgyörgyi elöljáró ellen, aki csütörtök délután sajtótájékoztató keretében megköszönte a sepsiszentgyörgyi lakosság bizalmát és támogatását, és biztató szavakat intézett a polgármesteri hivatal munkatársaihoz. Az elöljáró köszönetet mondott a sepsiszentgyörgyieknek és minden más településen élő embereknek, akik „imádkoztak és aggódtak érte”, megköszönte a támogatást és elmondta, hogy ahogyan eddig, úgy ezután is számíthatnak rá.
A polgármesteri hivatal dolgozóinak, akikkel az elkövetkező hatvan napban nem beszélhet, azt üzente, tudja, hogy „ezek nehéz pillanatok” de bízik bennük, és arra kéri őket, a munkájukat továbbra is legjobb tudásuk szerint végezzék, „kétszer olyan lelkesedéssel, mert nem szabad hátradőlni, nem szabad elbizonytalanodni, előre kell menni, mert a szentgyörgyi embereknek szükségük van erre.”
A sajtótájékoztatón ismertette azt is, hogy az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (BERD) kötött hitelfelvételi szerződés az első ilyen típusú szerződés volt Romániában, a másodikat Sepsiszentgyörgy után Szeben kötötte. A BERD és a Világbank Romániában újfajta szerződéstípusokat vezetett be, a munkálatok és kivitelezés minőségének javítása érdekében. A hitelfelvételi folyamatot és a pénzek felhasználási módját a BERD folyamatosan monitorizálta és mindent rendben talált, amit tavalyelőtt a Számvevőszék vizsgálódása idején ez ügyben határozottan ki is fejtett. „Minden eurocentet pontosan és szabályszerűen használtunk fel, a BERD engedélyével” – hangsúlyozta a polgármester.
Habár az önkormányzat a BERD-del 12 millió eurós szerződést kötött, ennek a pénznek kevesebb mint felét hívta le eddig az önkormányzat. A vizsgálódás következményeként a fennmaradó összeget az önkormányzat valószínű már nem hívja le, ezért a város elesik egy jelentős beruházási forrástól. Ez egyértelműen a sepsiszentgyörgyi emberek vesztesége, hiszen ebből a pénzből további utcákat, járdákat és közvilágítást újítottak volna fel.
„Ezzel a beruházással is a város érdekeit tartottuk szem előtt, hogy úttörőkként Romániában minőségi munkálatokat tudjunk elvégezni. Ha az ügyészeket az igazság kiderítése érdekli, akkor teljesen nyugodt vagyok. Ha viszont más szándék vezérli őket, akkor ez hamarosan kiderül. Az elkövetkező hatvan napra fizetés nélküli szabadságot veszek ki, mert nem tartom korrektnek, hogy fizetést vegyek fel, miközben nem dolgozhatok. Mindezek ellenére nem adom fel, mert számomra kiemelten fontos az erdélyi magyarság és Székelyföld sorsa” – mondta Antal Árpád.
Közlemény. Erdély.ma

2016. február 18.

Mit veszíthetünk?
Ha nyugodtak lehetnénk afelől, hogy a romániai igazságszolgáltatás valóban az igazságot keresi és szolgálja, akkor minden bizonnyal nem kellene erről gondolkodnunk. Csak várnánk, hogy az illetékes hatóságok végezzék dolgukat. De túlontúl sokszor megtapasztaltuk már: a romániai igazságszolgáltatástól egyáltalán nem idegen a meghurcolás gyakorlata, magyar vonatkozású ügyekben pedig mintha gyakorta nem is ugyanazon törvények szerint járnának el, mint más esetekben.
Nem lehetünk tehát nyugodtak, és nem is sietnek tájékoztatni bennünket. A korrupcióellenes ügyészség szűkszavúan csak annyit közölt: tegnap az ország több megyéjében számos helyszínen tartottak házkutatást, köztük egy közintézményben is – ez volt a sepsiszentgyörgyi városháza. Ezt követően csak a fekete furgonban – a díszlet bizonyos elemei, úgy tűnik, nem változnak az idő múlásával – Bukarestbe kihallgatásra vitt elöljáró számolt be a nyomozók eljárásáról. S mert bizalmunk egyre kevesebb eme rothadó, velejéig romlott, a háttérben vagy immár nyíltan titkosszolgálati erők által irányított államban és intézményeiben, nem szabadulhattunk a gondolattól: mi lesz, mi lehet Antal Árpád után.
Feltörekvő, ambiciózus, egyre kedvesebb és élhetőbb városunk olyan vezetőt veszíthet, akinek víziója, álma volt Sepsiszentgyörgyről, ha mégoly gyakran kellett is kényszerleszállást végrehajtania balkáni viszonyok, bukaresti központosító törekvések örvényében. Az egyre súlyosabb hitelességi válságba sodródó, legújabban a hosszú évek után végre börtönbe zárt Dan Voiculescu szekusbesúgó által irányított, szélsőséges magyarellenességéről híres Antena-tröszt hazugság- és szennyládáinak sorsáért aggódó RMDSZ egyik legnépszerűbb politikusát veszítheti el, ráadásul Antal Árpád azok közé tartozik, akik sikeresen terelték a szövetséget Gyurcsány Ferenc és a szocialisták ölelő karjaiból a nemzeti elkötelezettségű kormánypártok irányába. Ha Antal Árpád politikai-közéleti pályájának véget vetnek, az egyik legnagyobb veszteség a székelyföldi autonómiamozgalmat érheti: a háromszékiek nyomása nélkül ugyanis nehezen elképzelhető, hogy az RMDSZ vezető szerveiben napirendre kerülhet még a térségi önrendelkezés kérdése. A város, az RMDSZ, az autonómiamozgalom – veszteségnek már ez is óriási. És akkor még nem szóltunk arról, ami ebben az egzisztenciális kilátástalanság és mesterségesen gerjesztett etnikai konfliktusok, a velünk szemben folyamatosan alkalmazott kettős mérce, a titkosszolgálati machinációk és erőszak-szervezeti elnyomás okozta fojtogató légkörben ott motoszkálhat minden erdélyi, székelyföldi magyar fiatal fejében: megéri itt maradni ebben a mindinkább taszító, idegen, rothadó országban? Megéri itt vállalni bármiféle vezetői szerepet? És ez lehet a legnagyobb veszteség: a hit, hogy lehet, hogy érdemes.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. február 18.

Nem gyakorolhatja hivatalát Antal Árpád
Félmillió eurós károkozással gyanúsítja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert. A nyomozó hatóság nem rendelte el a háromszéki elöljáró őrizetbe vételét, ám hatvan napra bírósági felügyelet alá helyezte, ez idő alatt nem láthatja el polgármesteri teendőit.
A vádhatóság csütörtök reggeli közleménye szerint Antalt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által 2009-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött hitelszerződéssel összefüggésben gyanúsítják a közpénzből garantált kölcsön nem rendeltetésszerű felhasználásával.
Bűnrészességgel gyanúsítják ugyanebben az ügyben a Tractebel Engineering Rt. tanácsadó céget, amelyet a polgármesteri hivatal azzal bízott meg, hogy állítsa össze a dokumentációt, amelynek alapján az önkormányzat szerződést köthet a bankhitelből megvalósuló útjavítások, kerékpárutak építése és más infrastrukturális fejlesztések kivitelezésére.
Az ügyészség szerint a tanácsadó cég úgy állította össze a tenderfüzetet, hogy az ebben foglalt feltételek egy három társaságból álló cégcsoportnak kedvezzenek. A DNA azt állítja: a Tractebel Engineering Rt.-vel egyetértésben Antal Árpád előnyben részesítette a munkálatok kivitelezésével megbízott cégeket, és elrendelte, hogy az európai kölcsönszerződésben rögzítettektől eltérő célokra fordítsanak 4,2 millió eurót a hitelkeretből.
A nyomozó hatóság szerint ezáltal a polgármester 549 312 eurós kárt okozott a város költségvetésének. A DNA szerint Antal Árpád egyoldalúan hozta meg ezt a döntést, és nem tájékoztatta sem a helyi képviselőtestületet, sem a pénzügyminisztériumot.
Az otthonában és polgármesteri irodájában szerdán lefolytatott házkutatásokat követően Bukarestbe szállított Antalt éjszakába nyúló kihallgatás után hazaengedték. Az ügyészség bírósági felügyelet alá vonta a sepsiszentgyörgyi polgármestert, aki hatvan napig nem gyakorolhatja hivatalát. Antal Árpádnak azt is megtiltották, hogy elhagyja az ország területét, illetve hogy fegyvert hordjon magánál.
Cáfolja a számvevőszék, hogy feljelentette Antal Árpádot.
Az Állami Számvevőszék honlapján közzétett adatok nem erősítik meg Antal Árpád állítását, miszerint az intézmény tett ügyészségi feljelentést az EBRD-szerződés ügyében. Ezt állítja Lakatos Péter, a számvevőszék lapunknak nyilatkozó bukaresti tanácsosa is.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

2016. február 18.

Bukaresti kihallgatása után szabadlábon távozott Antal Árpád
Bűnvádi eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség Antal Árpád ellen, aki a szerdai kihallgatása után 60 napra bírósági felügyelet alá került. A DNA csütörtöki közleménye szerint ez idő alatt nem gyakorolhatja polgármesteri jogkörét. Antal Árpádot egy 12 millió eurós hitel nem rendeltetésszerű felhasználásával gyanúsítják.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád csütörtök éjszaka 1 órakor indult haza Bukarestből, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a szerda reggel kezdődött házkutatások után, a délutáni órákban a fővárosba szállította, ahol kihallgatása hosszú órákig tartott.
A korrupcióellenes ügyészség a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött hitelszerződést vizsgálta. A DNA-t az utcák és járdák felújítására, kerékpárutak kialakítására és a közvilágításra fordított hitelösszegek elköltése érdekelte.
Még Bukarestbe való szállítása előtt Antal Árpád telefonon a Maszolnak azt mondta: “Nyugodt vagyok, mert az igazság mindig kiderül”. A polgármester felidézte, hogy a Számvevőszék már két évvel ezelőtt megvizsgálta ezt a hitelszerződést. Az pedig már akkor nyilvánosan állást foglalt, és írásban közölte, hogy folyamatosan ellenőrizte a sepsiszentgyörgyi szerződés végrehajtását, és mindent rendben levőnek talált.
Az lehet az oka a vizsgálódásának, hogy a Antal Árpád elmagyarázta: a Számvevőszék nem találkozott még olyan jellegű szerződéssel, amelybe a finanszírozó kérésére beépítettek egy PMMR nevű hatékonyságellenőrző rendszert, ezért „biztos ami biztos alapon” feljelentést tettek a DNA-nál. Ilyen hitelszerződést az országban elsőként a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kötött nemzetközi pénzintézettel. A polgármester rámutatott: teljes mértékben biztos abban, hogy mindent szabályosan végeztek, és ha az ügyészséget az igazság érdekli, hamar meggyőződnek róla, hogy minden rendben van.
„A nemzetközi pénzügyi intézetek a törvény értelmében más közbeszerződési procedúrákat végezhetnek Romániában, mert ők úgy működnek, akár egy állam. A pénzt adó intézmény azt mondja, hogy minden rendben van, minden szabályos, sőt, mi nem is tudunk kifizetni egy eurócentet sem, míg a fejlesztési bank nem hagyja jóvá, de ezt román hatóságok nem akarják megérteni. Ha csak az igazság érdekli őket, akkor nagyon egyszerű az ügy és nagyon nyugodt vagyok, ha más a szándékuk, akkor az ki fog derülni a következő 24 órában. Nem félek, mert az igazság mindig kiderül”, írta Facebook-oldalára Antal Árpád. 
Késő estig vizsgálódtak a sepsiszentgyörgyi városházán
Szerdán késő estig tartózkodtak az ügyészek a sepsiszentgyörgyi városházán, ahol Antal Árpád polgármester, Sztakics Éva alpolgármester, Biró László városgazda, Szép Miklós pénzügyi, és Veres Ildikó gazdasági osztályvezető irodáit vizsgálták át, azt megelőzően többük otthonában is házkutatást tartottak.
A városházán zajló szerdai házkutatás során Antal Árpád folyamatosan tartotta a kapcsolatot telefonon a munkatársaival és a sajtóval, ám bukaresti kihallgatása ideje alatt elvették telefonját. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerdán több órán át a városháza épülete előtt várakozott, ám nem engedélyezték, hogy a polgármesterrel szót váltson. A háromszéki önkormányzat elnöke azt nyilatkozta: „Nyilván Antal Árpádot nem csak én ismerem, hanem az egész város, az egész megye és egész Erdély. Meg vagyok győződve arról, hogy mindenben szabályosan járt el, nem csak ennek a szerződésnek a kivitelezésében, hanem eddigi tevékenységében városvezetőként, közösség vezetőként egyaránt, úgy hogy kezem a tűzbe teszem érte”..
Antal Árpád számított arra, hogy beindul ellene a „gépezet”
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerda délután azt írta Facebook-oldalán, hogy számított az ügyészek vizsgálódására. „Az, hogy eljárást indítanak ellenem, ott volt a levegőben már hosszú ideje. Számítottam arra, hogy előbb utóbb a gépezet beindul ellenem is. Nem az volt a kérdés számomra, hogy ez megtörténik-e, hanem az, hogy mikor fog megtörténni. A lelkiismeretem tiszta” – fogalmazott.
Leszögezte: munkája a közösség szolgálatáról szól, azért dolgozott az elmúlt egy évtizedben, hogy Sepsiszentgyörgy minden tekintetben fejlődjön, hogy a város szerethető legyen. "Azért dolgoztam, az volt a célom, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld egyik legvirágzóbb városa legyen, mert Székelyföld sorsát közösen alakítjuk és hálás vagyok a sorsnak, hogy ebben én is részt vállalhattam. A munkát amíg lehet, folytatjuk" – fejtette ki a közösségi oldalon a politikus. maszol.ro

2016. február 18.

Antal Árpád: fizetetlen szabadságra megyek
Félreértésekként értékelte az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által felhozott vádakat a hatósági felügyelet alatt álló Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján arról is beszámolt: hamarosan jövőbeni közszerepléséről is dönt.
A bukaresti korrupcióellenes ügyészek kevéssel reggel 7 óra előtt érkeztek meg otthonába, innen mentek a sepsiszentgyörgyi önkormányzat épületébe, ahol az intézmény több alkalmazottjának irodájában is vizsgálódtak – mondta Antal Árpád, hozzátéve: a tevékenység normális paraméterek között, teljes mértékben civilizáltan zajlott.
Mindez az ügyvédem, valamint az én jelenlétemben történt, a lakásomnál zajló házkutatás alkalmával egy, a múlt héten egyik minisztériumban tartott konferencián kapott mappát, valamint egy, családi fotókat tartalmazó adathordozót foglaltak le, mindezt a gépjárművemből – foglalta össze az elöljáró, akinek az önkormányzati irodájából a számítógépét, valamint további iratcsomókat is elvittek. Mint mondta az önkormányzat épületében tudomása szerint  szerdán 21 óráig tartott a vizsgálódás. Bukaresti kihallgatásával kapcsolatban Antal Árpád kifejtette: ügyvédje jelenlétében zajlott, 19 órakor kezdődött és éjjel 1 óráig tartott.
Mint ismeretes, a vádhatóság csütörtök reggeli közleménye szerint Antalt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által 2009-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött hitelszerződéssel összefüggésben gyanúsítják a közpénzből garantált kölcsön nem rendeltetésszerű felhasználásával. A polgármester ezzel kapcsolatban kifejtette: a DNA közleményéből is kiderül, hogy semmiféle korrupciós vád nincs megfogalmazva abban. „Azt kifogásolják, amit a számvevőszék korábban már megállapított” – tette hozzá Antal.
„Egy 12 millió eurós hitelszerződésről van szó, aminek alig felét hívtuk le, és ez az összeg teljes mértékben rendeltetésszerűen volt felhasználva, ezt a korábbi számvevőszék általi ellenőrzés alkalmával az EBRD részéről is megerősítették” – folytatta a polgármester, kifejtve: a szerződés alapján egy eurócentet sem tudtunk volna elkölteni, amelyre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank rá nem bólintott, hiszen végig monitorizálták a hitelt. Antal Árpád szerint a félreértés abból adódhat, hogy a romániai pénzintézetekkel ellentétben az EBRD esetében más előírások, törvények alkalmazandók, továbbá másképp működik a közbeszerzési eljárás is.
Sepsiszentgyörgy volt az első önkormányzat, amely hasonló hitelt vett fel, így történhetett meg, hogy nem találkoztak ezzel a lehetőséggel még a számvevőszéknél sem – vélekedett Antal Árpád, aki egy további félreértésre is felhívta a figyelmet: az Európa nyugati részén használatos ellenmérnöki szerződések megfelelője a konzultáns szerződés Romániában. A hitelkeret további részét valószínűsíthetően már nem is hívják le.
Az elöljáró ugyanakkor megköszönte mindazok támogatását, akik az elmúlt másfél napban mellette álltak. „A sepsiszentgyörgyi embereknek szüksége van arra, hogy az önkormányzat tovább működjön, az élet nem állhat meg, dolgozni kell, nem szabad hátra dőlni és nem szabad elbizonytalanodni” – üzente munkatársainak Antal Árpád, akikkel az elkövetkező hatvan napban nem tarthatja a kapcsolatot. Kijelentette, a hatósági felügyelet idejére fizetetlen szabadságot vesz ki, ugyanakkor bizakodó, viszont jövőbeni közéleti szerepléséről is dönteni fog, valószínűsíthetően a hatvan napig tartó hatósági felügyelet lejárta előtt.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

2016. február 18.

Hatósági felügyelet alatt Antal Árpád
Félmillió eurós károkozással gyanúsítja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert. A nyomozó hatóság nem rendelte el a háromszéki elöljáró őrizetbe vételét, ám hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezte, ez idő alatt nem láthatja el polgármesteri teendőit.
A vádhatóság csütörtök reggeli közleménye szerint Antalt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által 2009-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött hitelszerződéssel összefüggésben gyanúsítják a közpénzből garantált kölcsön nem rendeltetésszerű felhasználásával.
Bűnrészességgel gyanúsítják ugyanebben az ügyben a Tractebel Engineering Rt. tanácsadó céget, amelyet a polgármesteri hivatal azzal bízott meg, hogy állítsa össze a dokumentációt, amelynek alapján az önkormányzat szerződést köthet a bankhitelből megvalósuló útjavítások, kerékpárutak építése és más infrastrukturális fejlesztések kivitelezésére.
Az ügyészség szerint a tanácsadó cég úgy állította össze a tenderfüzetet, hogy az ebben foglalt feltételek egy három társaságból álló cégcsoportnak kedvezzenek. A DNA azt állítja: a Tractebel Engineering Rt.-vel egyetértésben Antal Árpád előnyben részesítette a munkálatok kivitelezésével megbízott cégeket, és elrendelte, hogy az európai kölcsönszerződésben rögzítettektől eltérő célokra fordítsanak 4,2 millió eurót a hitelkeretből. A nyomozó hatóság szerint ezáltal a polgármester 549 312 eurós kárt okozott a város költségvetésének.
A DNA szerint Antal Árpád egyoldalúan hozta meg ezt a döntést, és nem tájékoztatta sem a helyi képviselőtestületet, sem a pénzügyminisztériumot.
Az otthonában és polgármesteri irodájában szerdán lefolytatott házkutatásokat követően Bukarestbe vitt Antalt éjszakába nyúló kihallgatás után hazaengedték. Az ügyészség hatósági felügyelet alá vonta a sepsiszentgyörgyi polgármestert, aki hatvan napig nem gyakorolhatja hivatalát. Antal Árpádnak azt is megtiltották, hogy elhagyja az ország területét, illetve hogy fegyvert hordjon magánál.
Rostás Szabolcs. Székelyhon.ro

2016. február 19.

Elítélnek, letartóztatnak, meghurcolnak futószalagon…
Markó Attila levele Antal Árpád polgármesterhez
Kedves Barátom!
Azon vajúdok órák óta, hogy mit tehetnék azért, hogy kimutassam mindazt, amit Te amúgy is tudsz: mennyire melletted vagyok, mennyire együtt érzek most Veled mindazok után, ami történt. Megtapasztalva az elmúlt röpke pár év minden szemetét, már nem tudok meglepődni semmin. Csak szorul össze a gyomrom és öl az idegesség. Minden a feje tetejére állt – ezt eddig is ki lehetett jelenteni, de most különösen haragszom. Haragszom, mert annyira gazemberség, ami történik, és egyelőre úgy tűnik, hogy senki sem tudja megállítani. Na de tényleg: eszem ágában sincs szidni ezeket a fiúkat, nagyon fontos és szükséges munkát végeznek. Valóban el kell vágni a korrupció torkát, hisz látom: eurómilliók jönnek-mennek csúszópénz gyanánt, tele az ország mindenféle gyanús ügylettel-kavarással, a társadalom minden rétegét átszőtte a korrupció a rendőrtől orvosig, hivatalnoktól bíróig, politikustól ügyészig, cégvezetőtől alkalmazottig – és vissza. Hatalmas összegekért cserében üzletek köttetnek, funkciók cserélnek gazdát, bűnügyek tűnnek el (vagy épp kerülnek felszínre), ahogy szintén elképedve szembesültem egy évvel ezelőtt, hogy egyesek szétrabolták jóhiszemű emberek kárpótlásait. A mediatizált (helyesebben mediatikus exkluzivitást élvező) nagy rajtaütések mindennaposak, és – ismerve azt az általános állapotot, amelynek csírája abban van, hogy pénzt adunk az ellenőrnek, ha buszjegy nélkül elkap – minden bizonnyal legtöbbjük mögött tényleges, valós korrupció van. De sajnos vannak emberek, akik mások sorsa fölött úgy rendelkeznek Istenként, hogy a Fennvalótól eltérően ők nem tudják, hogy mit miért tesznek. Szabadság (Kolozsvár)

2016. február 19.

Sztakics Éva helyettesíti Antal Árpádot
Rendkívüli tanácsülésen döntött Sepsiszentgyörgy önkormányzatának képviselő-testülete pénteken arról, hogy Sztakics Éva, a kovásznai megyeszékhely alpolgármestere helyettesíti Antal Árpád polgármestert, aki hatvannapos hatósági felügyelet alatt áll, és nem töltheti be hivatalát.
Amennyiben egy település polgármestere valamilyen okból kifolyólag – így például Antal Árpád a hatósági felügyelet miatt – nem tudja ellátni hivatalát, a testület szavazással nevesíti meg azt az alpolgármestert, aki helyettesíti – mondta el Miklós Zoltán képviselő-testületi tag. Sztakics Évát, Sepsiszentgyörgy alpolgármesterét jelölték ki a feladatkör betöltésére, akit egyhangúan megszavaztak.
Mint közöltük, a korrupcióellenes ügyészség Antalt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által 2009-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött hitelszerződéssel összefüggésben gyanúsítja a közpénzből garantált kölcsön nem rendeltetésszerű felhasználásával. „A szerződésmodellt az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a romániai pénzügyminisztérium is elfogadta, láttamozta, így nem volt, ahogy nem rendeltetésszerűen használják fel az összeget. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy a DNA részéről is visszaigazolták, az ügyben nincs korrupciós vád” – jelentette ki Miklós Zoltán. Az RMDSZ-frakció üzenetét tolmácsolva Miklós még elmondta, hogy Antal Árpád elhivatottságát, ambícióját példaértékűnek tekintik, s bíznak benne, hogy az ügy lezárását követően megújult erővel érkezik vissza a hivatal élére.
Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint Rodica Pârvan, a Szociáldemokrata Párt (PSD) tanácsosa is Antal Árpád mellett szólalt fel. Míg előbbi az elöljáró munkáját és jövőképét méltatta, addig utóbbi pozitív emberi jellemvonásaira hívta fel a figyelmet, s mindketten kifejtették: visszavárják Antal Árpádot a hivatal élére.
Czegő Zoltán néppárti tanácsos is támogatását fejezte ki, mint fogalmazott, tapasztalatai alapján az elmúlt napokban „egy emberként állt a város Antal Árpád mellé”.
Sztakics Éva elmondta, csak a tisztség törvényes hatáskörének gyakorlása érdekében fogadta el a jelölést, nem vágyik polgármesteri székre, az idei választásokon sem indul az elöljárói mandátumért.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

2016. február 19.

A korrupció ellen harcol Bukarest vagy az autonómia ellen?
A román hatalom, de mondhatjuk azt is, hogy a román politikum évek óta, lényegében Victor Ponta 2012-es, választások előtti hatalomra kerülésétől magyarellenes offenzívában van. Hosszan sorolhatók a példák az anyanyelvhasználati jogaink gyakorlásának akadályozásától a szimbólumaink elleni háborún keresztül Beke István ügyéig, melyet egyszerre használ a román politikai- és média-„elit” magyarellenes hangulatkeltésre, a románok idegeinek felborzolására és a magyar nemzeti közösség megfélemlítésére.
S most itt van a két legújabb ügy, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester DNA-s vegzálása, valamint egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvény hallgatólagos képviselőházi elfogadása, mely egyetlen tollvonással visszavonná mindannak a nagy részét, amit az RMDSZ állítólagosan kiküzdött a nyelvi jogok terén.
Lám, itt üt vissza kőkeményen az apró lépések politikájának nevezett antitaktika. 
Két évtizede már tisztán látni lehetett, hogy Magyarország hamarabb lesz az EU és a NATO tagja, mint Románia. Azt is tudni lehetett, hogy egyhamar nem áll elő olyan kedvező nemzetközi kontextus, amikor Magyarország nyomás alá helyezheti a nála nagyobb, gazdagabb és katonailag erősebb Romániát. Nyilvánvaló volt, hogy a magyar támogatásnak meg kellene kérni az árát. 
Ehelyett mi történt? A magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetség 1994-es hatalomra kerülése után egyfajta negatív licitet indított: ki tud inkább jóban lenni a (szembeötlően magyarellenes) szomszédokkal? Ki tudja jobban feladni a magyar érdekeket? A felvidéki illetőleg erdélyi legitim magyar szervezetek kinyilvánított ellenkezése dacára kötötték meg a magyar-szlovák és magyar-román alapszerződést,  benne az emlékezetes határklauzulával, mely a békés határmódosítás lehetőségét is kizárja, rögzítve, hogy Magyarországnak nincs és nem is lesz területi követelése a szomszédaival szemben. Mindezt úgy, hogy ellentételezésként a magyar fél nem kapott lényegében semmit.
Az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormány, ha nem is szállt be a licitbe, de elfogadta az új paradigmát, a konfliktusmentességre való törekvést. Erre az indíthatta, hogy amennyiben visszatér az Antalli hűvös szomszédságpolitikához, a baloldali média messzemenően kihasználta volna azt ellene. Ezzel együtt, ha kisebb is a felelősség, de azért megáll abban a tekintetben, hogy Orbánék nem készítették elő hangulatilag azt, hogy bizony Magyarország csak akkor támogatja Románia euroatlanti csatlakozását, ha Bukarest intézményesíti a háromszintű magyar autonómiát. 
A módszeres önfeladásban az RMDSZ-elit is partner volt 1996. november 28-tól kezdve. Az év őszén Markóék még határozottan ellenálltak az alapszerződés ügyében, viszont miután ’96 végén koalíció szerződés nélkül, később be nem tartott szóbeli ígéretekért cserébe a kormányra lépéssel feladták a legfőbb politikai eszközt, a külpolitikai nyomásgyakorlást, s a végrehajtó hatalomban való részvételükkel legitimálták kifelé a román kormányt, lényegében még többet tettek a nemzetpolitikai lehetőségek kihasználatlanul hagyásáért, mint a magyar álbaloldal.
Most isszuk a levét annak az önfeladó politikának, melyet elsősorban a szocialista-szabad demokrata politika, valamint az RMDSZ folytatott 1995 és 2005 között elegészen a gyászos dátumig, 2005. szeptember 26-ig, amikoris Gyurcsányék elfogadtatták a magyar parlamenttel Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli támogatását.
Még ezután is lett volna lehetőség a politikai váltásra. 
2009-ben, miután az RMDSZ kikerült kormányból, a Székely Önkormányzati Nagygyűlés egy új start lehetőségét hordozta magban, amivel azonban az RMDSZ nem kívánt élni. Mint ahogy porhintés volt a Székelyek Nagy Menetelésének RMDSZ-es támogatása, valamint az RMDSZ és az MPP által szignált, Izsák Balázs által méltán közvitára alkalmatlannak nyilvánított, a történelmi Székelyföld helyett három, 1968-ban megrajzolt román megyére vonatkozó ál-statútum is. Mi sem árulkodóbb, mint az a tény, hogy még ezt a több sebből vérző tervezetet sem nyújtották be a parlamentbe? Annak csupán az volt a funkciója, hogy erősítse Kelemen Hunor államelnöki kampányát Szilágyi Zsolttal szemben. 
Most ismét itt lenne az alkalom, hogy visszatérjünk közösen a brassói útra, hogy húsz elvesztegetett év után sarkára álljon az RMDSZ vezetése és kezet fogjon az autonómia lángját őrzőkkel, s közösen megfogalmazzanak egy határozott arcélű, következetes autonómiapolitikát. Ezt a lehetőséget azonban a zsákmányszerzésre szakosodott, önmagából kifordult szervezet vezetői borítékolható módon nem fogják kihasználni. 
S hiába szorul a hurok egyre több RMDSZ-es politikus nyaka körül, a megmaradtak bíznak abban, hogy rájuk nem kerül sor. 
Vélhetően nem is kerül. 
Kelemenék is veszik Bukarest üzenetét: azok a közismert és népszerű polgármesterek kerültek elsősorban célkeresztbe, akik mindig is autonomisták voltak, legyen szó akár az MPP, akár az RMDSZ prominenseiről. Mezei János, Ráduly Róbert és Antal Árpád meghurcolása nyilvánvalóan nem a korrupció elleni harc része, hanem a magyar autonómiapolitika elleni nyílt támadás. 
Célja a megfélemlítés, üzenete egyértelmű: lapítani kell, engedelmes bábként kell viselkedni, nem okozni kényelmetlenséget a bukaresti hatalomnak. Az a legnagyobb baj, hogy mindezek teljesítése nem esik majd nehezére az idén kerek húsz esztendeje önfeladó, neptuni ihletettségű, a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló politikát folytató RMDSZ vezetésnek. Sőt, nagyon is otthonosan mozognak ebben a szerepkörben. Nem látni a fényt az alagút végén. Amíg az erdélyi magyar politikát a Bukarestből irányított RMDSZ dominálja, nem is lesz változás.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk

2016. február 20.

Erdő mellett estvéledtem
Születésnapi beszélgetés a 75 éves Olosz Katalin folklórkutatóval, irodalomtörténésszel
– Kovásznán született, abban az évben, amikor Észak-Erdély – rövid időre bár – visszakerült az anyaországhoz.
– Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelynek tagjai végigélték a második világháború éveitől kezdve a 20. század kelet-európai történéseit, a vörös diktatúrát, a tradicionális társadalmi szerkezet és életforma szétzilálódását, az 1989-es fordulatot és a nyomában kibontakozó lehetőségeket. Édesapám a Brassó megyei Keresztváron volt közmegbecsülésnek örvendő felekezeti kántortanító. Szüleim a második bécsi döntés hírére hazaköltöztek Kovásznára, hiszen országhatár választotta volna el mindkettőjüket háromszéki szüleiktől, rokonaiktól. Így születtem Kovásznán 1940 decemberében. Családom és tágabb környezetem – a székely nagyközség – életvitele döntő módon meghatározta életszemléletem alakulását. Gyermekéveim idején még működtek a hagyományos társadalmi-gazdasági struktúrák, még a polgárosultabb Kovászna élete is a rendtartó székely faluközösség normáihoz igazodott. Beleszülettem egy olyan közösségbe, melynek élete és tevékenysége a tradíciók mentén szerveződött. Ennek alapvető jellemzője az önellátásra való berendezkedés volt. Csak ritkán és indokolt esetben fordultak specialistához, a ház és a gazdaság minden más ügyes-bajos dolgát a családtagok oldották meg, a természet adta és a megtermelt javakat az utolsó morzsáig hasznosították. A falusi értelmiségiek életvitele kisebb-nagyobb mértékben különbözött ugyan a paraszti társadalom hagyományos normáitól, de alapvetően azt is az önellátó tradicionális társadalom elvárásai igazgatták. Az én családom esetében már csak azért is hangsúlyos szerepet kapott az önellátás és a takarékosság elve, mert egyetlen tanítói fizetésből kellett megélnie az öttagú családnak. Olyan családban nőttem fel, ahol a könyv szeretete mellett a kétkezi munkának is becsülete volt, és hangsúlyos szerep jutott neki. Édesapám értett földműves ősei mesterségéhez csakúgy, mint az asztalosmunkához, foglalkozott gyümölcs- és rózsanemesítéssel, az önkéntes tűzoltótestület parancsnokaként pedig részt vett a tűzoltás veszélyes munkájában. Édesanyám a háztartás vezetése, a kert gondozása, a szövés-varrás mellett mindenféle kézimunkához értett. Különösen kedvelte és tökélyre vitte a csipkeverést, melynek Kovászna környékén egyedüli művelője volt. Ilyen szülők mellett tanultam meg, hogy a munka nemcsak a létfenntartás biztosítéka, de örömforrás is lehet. Kovásznai iskolás éveim furcsa kettősségben, mondhatnám úgy is, állandó "vigyázzállásban" teltek. Külön kellett választanom az otthoni diskurzust az iskolaitól, figyelnem arra, hogy mit lehet elmondani az iskolában és miről tanácsos hallgatni. Édesapám állását veszélyeztette volna bármilyen elszólásom. Akkoriban, a kiélezett osztályharc idején, a tanítók csak egy kicsivel voltak "jobbak", elfogadhatóbbak a papoknál és a kulákoknál. Csak azért tűrték meg őket, mert nagy volt a tanerőhiány – egyáltalán, az értelmiségiek hiánya.
– Sepsiszentgyörgyön járta ki a középiskolát, amely akkor még 10 osztályos volt. Mit jelentett a nagy múltú iskolában tanulni az '50-es évek derekán, Sztálin halála után, az ’56-os események idején?
– Szüleim a sepsiszentgyörgyi leánylíceumba írattak be. Szigorú házirendet tartó bentlakásba kerültem, csupa falusi lány közé. A zömében Háromszékről összesereglett gyerekek kiváló bizonyítói voltak annak, hogy még egy olyan kis területen is, mint amilyen Háromszék, hányféle árnyalata lehetséges a nyelvjárásnak, a szokásoknak. De ott tapasztalhattam meg a kiélezett osztályharc gyerekekre kiterjesztett súlyos kardcsapásait is. Csendes, jó magaviseletű, jó képességű és szorgalmas lányokat távolítottak el az iskolából származásuk vagy szüleik társadalmi helyzete miatt. Voltak közöttünk olyanok, akiket örökbe adtak kuláknak vagy osztályidegennek nyilvánított szüleik azért, hogy gyermeküket más néven beírathassák a középiskolába. Mégis jó volt tágasabb gyermekközösségben élni, megtanulni alkalmazkodni szabályokhoz, tanulótársakhoz, tanári elvárásokhoz.
– Magyar nyelv és irodalom szakot választott a kolozsvári Bolyai Egyetemen, amely közben ’59-ben egyesült a Babessel. Milyen emlékeket őriz az egyetemről, a tanárokról, évfolyamtársairól, az "egyesülésről"?
– Vegyes érzelmek és emlékek társulnak egyetemi éveimhez. 1958 őszén jutottam be az egyetemre, az első szemesztert a Bolyain végeztük. E félév tele volt lidércnyomásos történésekkel: egymást érték az éjszakába nyúló kari gyűlések, melyeken az '56-os magyar forradalom eseményeivel "kompro-mittálódott" diákokat zárták ki az egyetemről, tanársegédeket távolítottak el a tanszékről, aztán valamennyit perbe fogták, és súlyos fogházbüntetéseket szabtak ki rájuk. Nyomott hangulat uralkodott a karon. Féltek a tanárok, féltek a diákok, s ez a félelem és rossz hangulat csak fokozódott a második félévben, mikor bekövetkezett a két kolozsvári egyetem "egyesítése", ami a magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem felszámolását jelentette. Kötelező módon betereltek arra a nagygyűlésre, amelyen Szabédi László professzornak, aki korábban az egyesítés ellen szólt, nyilvános "önkritikát" kellett gyakorolnia, s aki ezek után öngyilkos lett. És láttam felsőbb éves magyar diákokat, akiket kivezényeltek a pódiumra, hogy "lelkesen" kérjék a két egyetem egyesítését. Ilyen légkörben kezdtem meg egyetemi tanulmányaimat. Tanáraink az erdélyi tudományosság nagynevű professzorai voltak: Szabó T. Attila, Jancsó Elemér, Antal Árpád, Márton Gyula, Gálffy Mózes, Virgil Vatasianu, akiktől sokat lehetett tanulni – ámbár azt is hozzá kell tennem, hogy nem föltétlenül szaktudományukból. A nyelvészet például nem vonzott különösebben, de Szabó T. Attilától nagyon sokat tanultam: emberi és tudósi magatartása, alázata, ahogyan egyszemélyes intézményként kitartóan folytatta levéltári kutatásait, előadásainak, írásainak nyelvi kimunkáltsága, szabatossága és eleganciája példaként állt és áll mind a mai napig előttem. Virgil Vatasianut, a művészettörténet professzorát is emberi magatartása, kulturáltsága, hatalmas tudása, toleranciája miatt tartottam meg jó emlékezetemben. Román nyelvű előadásait együtt hallgattuk a román filológusokkal, de jó előre közölte velünk, hogy nála tetszés szerint öt nyelven – románul, magyarul, németül, franciául vagy olaszul – lehet vizsgázni, nem az számít, hogy milyen nyelven beszélünk, hanem a felkészültség. Igen sokat köszönhetek Antal Árpádnak, a 19. századi magyar irodalomtörténet professzorának, a reformkor kiváló kutatójának. Részben neki tulajdonítható, hogy érdeklődésem a népköltészet felé fordult. Harmadéves koromban osztotta ki a feladatot, hogy a székely népballada-kutatás történetéről írjak szemináriumi dolgozatot. E dolgozat elkészítése során jöttem rá, hogy szívesen foglalkoznék a szájhagyományozó költészettel, különösen a népballadával, annak dacára, hogy akkoriban nem volt néprajzos képzés az egyetemen. Mire ötödéves lettem, már célirányosan a népköltészet felé orientálódtam, államvizsga-dolgozatot is e tárgykörben írtam.
– Hogyan történt az egyetem utáni kihelyezés?
– A dékánátus kifüggesztette azoknak a helységeknek a nevét, amelyekben a magyartanári állás megüresedett. Városi hely nem volt, falvak között válogathattunk. Nagyon nehezemre esett megválni Kolozsvártól, holott tudtam, hogy semmi esélyem nincs az ott maradásra. A vizsgaeredmények sorrendje szerint elsőnek választhattam. Akkor derült ki, hogy a vásárhelyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke frissen végzett diplomást keres gyakornoki állás betöltésére. Helyzeti előnyömet kihasználva így kerültem Marosvásárhelyre.
– Pedagógusi munkakörét rövidesen kutatói állásra cserélte: 1967. január elsején átment a Román Akadémia Társadalomtudományi Központjának fiókjához.
– A ’60-as évek közepe táján felbukkantak olyan hangok, hogy a Pedagógiai Főiskola beiskolázási kereteit szűkíteni fogják, és ez a tanszemélyzet számának csökkentését is jelentette. Tudtam, ha a tanszékről valakit elbocsátanak, az én leszek, a legutolsónak érkezett, legfiatalabb és legkisebb rangú munkatárs. Kocziány László figyelmeztetett, hogy az akadémiai kutatóintézet hamarosan meghirdet egy kutatói állást, ha gondolom, pályázzam meg. Vegyes intézmény volt nyelvi tekintetben és a szakmai megoszlás szempontjából is. Főleg történészek dolgoztak benne, néhány szociológus, két irodalomtörténész, én a folklórkutatásra szakosodtam. Néhány évig folkloristaként dolgoztam, és magyarul írtam az intézeti munkáimat. Ekkor készítettem elő kiadásra a magyar-gyerőmonostori gyűjtésemet, mely eredetileg államvizsga-dolgozatnak készült, írtam meg az erdélyi magyar népköltészet gyűjtésének/kutatásának dualizmus kori történetét (kiadására nem került sor). A ’70-es évek közepe táján valamelyik munkacsoporthoz kellett csatlakoznom, s ennek következtében sajtótörténettel, irodalomtörténettel foglalkoztam, román nyelven írtam meg az éves penzumot. A népköltészet már csak "úri passzió"-ként kapott helyet az életemben.
– Mi volt első írása, amire, úgy érzi, hogy felfigyelt a szakma?
– 1963-ban jelent meg első írásom a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben, mely egy Kádár Kata-balladát mutatott be. Túlzás volna azt mondani, hogy ez volt a szakmai belépőm, de észrevették, hiszen egy ritka, jobbára már csak régi gyűjtésekből ismert klasszikus népballada élő változatát közöltem Zágonból. A szakma hat évvel később figyelt fel rám, a Magyargyerőmonostori népköltészet (1969) című kötet megjelenésekor, melynek visszhangja támadt Romániában, Magyarországon. Szakmai fórumokon, irodalmi folyóiratokban, heti- és napilapokban méltatták a kötetet, mely egyetlen kalotaszegi falu akkori folklórtudását mutatta be.
– Hogyan alakult pályája a könyv megjelenése után?
– A gyerőmonostori kötet, mely mára már könyvritkaságnak számít, elismerő és lelkes fogadtatása ellenére sem jelenthetett számomra követhető utat. Hangrögzítő eszköz és zenei ismeretek hiányában dallam nélküli szövegeket gyűjtöttem, ami a 20. század második felében már alig volt elfogadható. A kötethez ugyan a szerkesztés utolsó pillanatában sikerült csatolni Almási István gyerőmonostori dallamgyűjtésének darabjait, de a dalok túlnyomó többsége kotta nélkül jelent meg. Rádöbbentem, hogy nem folytathatom a terepmunkát, holott a legsürgetőbb folklorisztikai feladatnak tekintettem a szájhagyományban még fellelhető költészet darabjainak összegyűjtését. Olyan szakterületet kellett keresnem, mely összeegyeztethető az intézeti feladatok végzésével, s nem igényel műszaki felszerelést. Mivel a kutatóintézetben sajtó- és irodalomtörténeti munkák kerültek terítékre, érdeklődésem a népköltészet történeti forrásainak kutatása, a történeti folklorisztika felé fordult. Gyűjteni kezdtem az anyagot a romániai magyar népballada- katalógushoz is. Menet közben alakult ki és állandósult a munkamódszerem, hogy bármilyen forráskiadvány vagy kézirat került a kezembe, kijegyeztem magamnak minden olyan adatot, ami számomra érdekes vagy hasznos lehet egyszer. Évek múltával így hatalmas adatanyag gyűlt össze észrevétlenül, melynek birtokában újabb kutatási témák körvonalazódtak. Kutatásaim során ismeretlen részletek bukkantak elő viszonylag jól feltárt életművek esetében is, de az is előfordult, hogy más jelentést kaptak korábbi megállapítások. A források vallatása révén lehetőségem nyílt több téves folklorisztikai állítás cáfolatára, bizonyos problémák új szempontú megvilágítására. Rájöttem, hogy a magyar népköltészet kutatásának történetében rögzült egy sor olyan megállapítás, melyet valamikor papírrra vetett a tudományág valamelyik szaktekintélye, s azt fenntartás nélkül veszik át az egymást követő nemzedékek kutatói. A források vallatása révén fogalmazódott meg a következtetés: a jóhiszemű kételkedésnek nagy szerepe van a kutatásban, nem kell látatlanban mindent elfogadni, még ha a szakma kiválóságai mondják is.
– Munkásságát illetően új szakasz kezdődik 1990 elején, amikor megalakul a Kriza János Néprajzi Társaság, s mint aktív tag, annak szinte mindegyik eseményén jelen van.
– A fordulatig keveset publikáltam, jóllehet folyamatosan dolgoztam. Ennek oka nemcsak az egyre szigorodó cenzúrában keresendő, hanem abban is, hogy egy sor tanulmány megírására nem kerülhetett sor, mert a forráskutatás minduntalan megtorpant, ahogy a határainkon kívül eső kézirattárak, levéltárak, könyvtárak dokumentációjára lett volna szükség. De még a hazai levéltárak állományának tanulmányozása is akadályba ütközött. A félbemaradt anyaggyűjtésekből csak félmunkák születhettek volna. Hiányzott az a társadalmi-kulturális-tudományos közeg, mely írásra, publikálásra serkenthetett volna, mely biztos hátteréül kínálkozhatott volna a tudományos műhelymunkának. Ezt hozta el 1990. Újraéledtek régi tudományos és közművelődési egyesületeink, újak születtek, melyek intézményes keretet és közlési lehetőséget biztosítottak a tudományok legkülönbözőbb ágait művelő, addig magányosan dolgozó kutatóknak. A ’90-es években megjelent dolgozataim csaknem kivétel nélkül annak köszönhetik megszületésüket, hogy újraéledt az Erdélyi Múzeum-Egyesület, mely intézményes hátterével, kutatói ösztöndíj biztosításával támogatta munkámat. Azokban a napokban, melyeket a történelem Marosvásárhely fekete márciusaként tart számon, Kolozsváron megalakult a Kriza János Néprajzi Társaság. Ennek a társaságnak köszönhetem nagyon sok írásom születését. Évkönyveiben kezdettől fogva megjelenési lehetőséget biztosított a konferenciákon elhangzott előadásoknak és más dolgozatoknak. Négy kötetem kiadásának gondját- baját vállalta magára a Kriza Társaság, azt hiszem, nem kell külön magyarázat ahhoz, hogy mit köszönhetek neki.
– Külön foglalkozott Kriza János néprajzgyűjtő tevékenységével és életével, amely gazdagabbá és teljesebbé tette a Kriza-életművet. Milyen anyag állt az ön rendelkezésére?
– Kriza János életével és tevékenységével egyetlen vonatkozásban foglalkoztam: törlesztettem a magyar folklórtudomány százötven éves mulasztásából egy keveset azzal, hogy Kriza János szétszóródott hagyatékából összegyűjtöttem és sajtó alá rendeztem a Vadrózsák második kötetét. Mára már szinte feledésbe merült, hogy 1863-ban a Vadrózsáknak csak az első kötete jelent meg, és hogy Krizának nem sikerült napvilágra segítenie a tervezett második és egy esetleges harmadik kötetet, s az utókor sem váltotta valóra eredeti elgondolását. A törlesztés azonban most sem teljes, a második kötet nem tartalmazza a meséket és mondákat, jóllehet közel nyolcszáz oldalas könyv lett belőle.
– Több műfajban több kötete jelent meg az elmúlt 50 év során.
– Köteteim többségéről már esett szó, itt csak azokat említem, amelyek kimaradtak. 2003-ban jelent meg a Mentor Kiadónál válogatott tanulmányaim gyűjteménye Víz mentére elindultam. Tudománytörténeti, népismereti írások címen. 2005-ben Kovács Ágnes ketesdi népmesegyűjteményének újrakiadása (A rókaszemű menyecske) és 2006-ban a Régi erdélyi népballadák című válogatás, melyet eredetileg Faragó József készített sajtó alá egy trilógia harmadik részeként. Van egy irodalomtörténeti munkám is: 2004-ben, Brassóban, a Fulgur Kiadónál jelent meg Zajzoni Rab István megtalált kézirata, de nem önálló kötetben, hanem a Bencze Mihály által szerkesztett Zajzoni Rab István: Összegyűjtött írások című kiadvány második kötetében Naplójegyzetek. Fiatalkori zsengék címen – nevem feltüntetése nélkül (297–452. lap).
– Min dolgozik jelenleg?
– Nyugdíjas éveimben irgalmatlanul feszes munkatempóban igyekszem lezárni megkezdett kutatásaimat, közreadni tudományos eredményeimet, hogy ne maradjon utánam feldolgozatlan anyag. 2009-ben hagyta el a nyomdát a Szabó Sámuel-kötet, ugyancsak 2009-ben jelent meg a Ne mondd, anyám, főd átkának című kötet, mely egy szabédi napszámosasszony 1895-96-ban rögzített ballada- és dalrepertoárját öleli fel. Ezt követte 2011-ben a Fejezetek az erdélyi népballadagyűjtés múltjából című tanulmánykötet, majd 2013-ban a Vadrózsák második kötete. Idén jelenik meg Kanyaró Ferenc kolozsvári tanár és tanítványainak 19. század végi – 20. század eleji, négyszáz darabot meghaladó ballada- és epikus énekgyűjteménye, melynek kéziratai ismeretlenül lappangtak egy évszázadon át három különböző kézirat- és levéltárban.
– Díjak, elismerések…
– A Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagja – 2007. Az Európai Folklór Intézet Európai Folklór emlékérme és oklevele – 2010. EMKE Bányai János-díj – 2010.
Nagy Miklós Kund. Népújság (Marosvásárhely)

lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 1261-1267




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék