udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1360
találat
lapozás: 1-30 ... 1021-1050 | 1051-1080 | 1081-1110 ... 1351-1360
Névmutató:
Németh Zsolt
2013. február 6.
Bekérették Füzes Oszkárt a román külügyminisztériumba
Bogdan Aurescu külügyi államtitkár közleménye szerint: Németh Zsolt kijelentései elfogadhatatlanok, ellentétesek a jószomszédi viszony szellemiségével és szembemennek a román-magyar stratégiai partnerséggel. Ezért a szaktárca sürgősen bekéreti Füzes Oszkár magyar nagykövetet. A román külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint Németh Zsolt Székelyföld „úgynevezett" zászlójáról, illetve egy Székelyföld elleni „szimbolikus agressziójáról" beszélt.
„Németh Zsolt kijelentései ellentétesek a jószomszédi viszony szellemiségével és elfogadhatatlanok. Németh szembemegy a Románia és Magyarország közötti 21. századi stratégiai partnerséggel. A román hatóságok nem fogadnak el és nem is fognak elfogadni ilyen sajnálatos beavatkozást, amelyek a román alkotmány és törvények ellen szólnak. A magyar államtitkár kijelentései által egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia mellett foglal állást, amit tilt Románia alkotmánya és ami nem része az európai normáknak a kisebbségvédelmi területen sem. Ezt a kirohanást ezért elutasítjuk." – jelentette ki a Aurescu.
A román államtitkár hozzátette, hogy Románia és Magyarország tagjai egy olyan nemzetközi és európai rendszernek amelyben az emberi és kisebbségi jogok védelme alapvető érték.
Titus Corlatean külügyminiszter utasítására Fűzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet sürgősen bekéretik, hogy közöljék a román fél álláspontját az ügy kapcsán.
A közlemény szerint Románia tiszteletben tart és biztosít minden kisebbségjogot, és ezt nemzetközi és európai szinten is elismerik.
mediafax.ro
Erdély.ma,2013. február 7.
Kiutasítanák a bukaresti magyar nagykövetet
Titus Corlatean külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét, és kilátásba helyezte kiutasítását, amennyiben a nagykövet nem tér vissza „megbízatása keretei közé".
A román külügyminiszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet, egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Szerdán a román kormány élesen elutasította Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár állásfoglalását, amelyben ő a székely jelképek használatának akadályozása ellen emelt szót kedden, és a „szimbolikus agresszió" beszüntetését kérte Bukaresttől.
A román külügyminisztérium szerdán berendelte Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt „beavatkozását". Erre később a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, leszögezve, hogy a kisebbségi jelképek ügyének megoldása Románián múlik.
A „zászlóháború" szerdán minden más témát kiszorított a román hírtelevíziók műsoraiból, amelyek órákon keresztül meghívott politikusok tucatjaival elemezették a magyar-román viszony alakulását. A Realitatea hírtelevízió élő műsorában – a háttérműsorba a nagykövetségről bekapcsolódó – Füzes Oszkár kifejtette: érthetetlen számára, miért zavarja a románokat a székely zászló, amely otthon van Romániában, a Székelyföldön. A műsorvezető – miután felhívta a figyelmét, hogy Románia nem ismerte el hivatalos régióként a Székelyföldet – azt kérdezte a nagykövettől, hogy a magyar állam a Székelyföld „megalakítását" kéri-e Romániától, és hogy ez etnikai alapú területi autonómiaként valósulna-e meg.
A diplomata azt mondta: ha ez a romániai magyarok kérése, akkor igen, mert a magyar állam a romániai magyarok kérését támogatja.
Füzes Oszkár szavait Magyarországnak a román belügyekbe való beavatkozásaként értékelte a műsorvezető és a többi vendég. A nagykövet román nyelven elmondott nyilatkozatát az est műsorai folyamán számtalan alkalommal felvételről visszajátszották.
A nagykövet televíziós szereplését a később több csatornán is megszólaltatott román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértéseként értékelte.
"A nagykövet úr előtt már nem áll nyitva minden ajtó a román intézmények részéről, legalábbis ebben a pillanatban. Remélem, a következő napokban a kétoldalú diplomáciai csatornákon megpróbáljuk tisztázni az ügyet a budapesti hatóságokkal, és rábírni ezt a nagykövetet, hogy visszatérjen megbízatása keretei közé. Ha ez nem sikerül, akkor mandátuma idő előtt befejeződik Romániában" – szögezte le a román külügyminiszter.
MTI
Erdély.ma2013. február 7.
Tamás Sándor: tiszteletet várunk
Fontos és jó dolog, hogy a magyar kormány és képviselői támogatják az erdélyi magyar közösség, a székelység óhajait – reagált tegnap Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár keddi kijelentéseire, megjegyezvén: „amit nem hallanak Bukarestben, azt meghallják Brüsszelben vagy Washingtonban”.
Ugyanazt akarjuk, ami természetes az Európai Unió tagországaiban, területi autonómiát, mely több uniós országban is működik, illetve jelképeink használatát. Mi tiszteljük a román állam szimbólumait, s nem akarunk mást, mint azt, hogy a magyarság, a székelység jelképeit is tiszteljék – összegzett Tamás Sándor. A szomszédos Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba úgy véli, a magyarság jogait megsértik.
Jogállamban élünk, így nem helyénvaló, hogy 39 megyének lehet zászlója, ellenben Hargita és Kovászna megyének, ahol azonos adókat fizetünk, nincs erre joga. Az alkotmány itt és a többi megyében is ugyanaz – nyilatkozta Borboly, hozzáfűzve: Victor Ponta kormányfőtől arra vár választ, miért nem lehet, a többihez hasonlóan, Hargita megyének saját zászlója? Háromszék
Erdély.ma,2013. február 7.
Dagad a székely zászlóbotrány, amely diplomáciai szintre került
Románia nem hagyta szó nélkül Németh Zsolt nyilatkozatát
Diplomáciai vita alakult ki Románia és Magyarország között a székely zászló kitűzése kapcsán. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár keddi nyilatkozatára tegnap Victor Ponta miniszterelnök és a román külügyminisztérium is reagált. Bukarest kikérte magának, hogy ne oktassa ki őket senki a törvények betartásából, és határozottan elutasították Németh Zsolt nyilatkozatát, aki szerintük a székely zászló kapcsán az etnikai alapú területi autonómia mellett foglalt állást, ami a román alkotmányba ütközik. A román külügy bekérette Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét. Eközben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyugalomra intette a feleket, és bírálta a magyar államtitkárt, kijelentve, hogy Budapestről nem lehet megoldani semmit Bukarestben nyilatkozatokkal. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanakkor nem sért semmilyen érdeket Romániában a székely zászló kitűzése.
Tegnap Victor Ponta miniszterelnök ütötte le az alaphangot Bukarestben. A kormányülés felvezetőjében külön kérést intézett Titus Corlăţean külügyminiszterhez, hogy ne hagyják szó nélkül Németh Zsolt nyilatkozatát. A magyar államtitkár kedden részt vett azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. Ott Németh Zsolt szimbolikus agressziónak nevezte, hogy Hargita és Kovászna megye prefektusa megtiltotta körlevélben a székelyföldi polgármestereknek a székely zászló kitűzését. Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.
Ponta leszögezte: Románia nem tűr el senkitől leckéket arról, hogy miként alkalmazza a törvényeit. Szemtelenségnek nevezte a magyar fél álláspontját. Hozzátette: Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. – Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk ki – mondta a román kormányfő.
A miniszterelnöki ukáznak megfelelően nem késett a külügyi reakció sem. Bogdan Aurescu államtitkár szerint elfogadhatatlan magyar kollégájának a nyilatkozata, amely ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével. Aurescu szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Az államtitkár úgy vélekedett, Németh Zsolt a kijelentésével „egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia” mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak.
Kelemen Hunor szerint a székely zászló senkit nem sért, és senkit nem ér hátrány amiatt, hogy ezeket a jelképeket a „jóérzés határain belül” használják Románia egyik régiójában. Nem kellene ilyen „gyúlékony” témákkal terhelni a magyar–román kapcsolatokat, és nem a nyilvános nyilatkozatok a legmegfelelőbbek arra, hogy megoldják a székely zászló használatát – vélekedett. Leszögezte, Budapestről nem lehet megoldani semmit Bukarestben nyilatkozatokkal, és hozzátette, hogy egy államtitkárnak megvan minden diplomáciai és politikai eszköze arra, hogy megoldást találjon egy ilyen problémára.
Romániában törvény szabályozza a román és más országok zászlajának használatát, emellett létezik egy kormányhatározat, amely a romániai nemzeti kisebbségek szimbólumainak használatát engedélyezi – magyarázta lapunknak Eckstein-Kovács Péter jogász. Úgy vélte, hogy a törvény nem tiltja a székely zászló használatát, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy több romániai helységnek van saját zászlaja – mondta a volt szenátor.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár),2013. február 7.
Ki mit tűz ki?
Gondolom, nem csupán e sorok szerzője van úgy vele, hogy akkor lepődött volna meg, ha a bukaresti kormány nem hisztérikusan reagál Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kijelentésére, miszerint a székely zászló betiltására vonatkozó igyekezet szimbolikus agressziónak tekinthető a romániai magyar közösség ellen.
Szó ami szó, Németh kijelentése talán egy kicsit tényleg keményre sikeredett, a szimbólumharcokba való belebocsátkozásnál jóval fontosabb lenne, ha Budapest majd a közigazgatási reform idején, a magyarok számára kedvezőbb régiók kialakítása érdekében állna ki nemzetközi színtéren is a romániai magyar közösségért. A mostani megjegyzés azonban mégis fontos, hiszen vélhetően azt jelzi: Budapest megpróbál védhatalomként fellépni a határon túli magyarok érdekében.
Csakhogy ehhez jól átgondolt, higgadt, a lehetséges külföldi reakciókat is számba vevő stratégia kell, hogy Bukarest egy pillanatig se tudjon a nyugati partnerek előtt abban a szerepben tetszelegni, hogy ismét a román fél vált a „nacionalista magyar kormány szimbolikus agressziójának” áldozatává. Ha pedig Ponta, Corlăţean vagy bárki más úgy gondolja, hogy egy nemzeti közösség szimbólumai elleni hadjárat 2013-ban belügynek minősül, akkor csak annyit tudunk mondani, hogy mentálisan még mindig a Ceauşescu-diktatúrában élnek. A nemzetiségi kérdés meglovagolása azért, hogy így kendőzzék el a gazdasági és belpolitikai gondokat, bármely ország bármikori kormányától elfogadhatatlan.
Nem szeretnénk tovább szítani a kedélyeket, ezért nem kötünk bele Ponta kormányfő neveletlenségről tanúbizonyságot tevő kijelentésébe, miszerint Németh Zsolt kijelentése arcátlanság. Ehelyett a miniszterelnök egy másik kijelentését idéznénk: „Nem hiszem, hogy bárki is megmondhatja nekünk, milyen zászlókat tűzhetünk ki itt, és hogyan tűzzük ki a zászlókat.” Ebben csak igazat tudunk neki adni, és biztosíthatjuk róla, hogy a romániai magyar közösség tagjai ehhez tartják magukat: nem hagyják, hogy bárki – akár Bukarestből, akár máshonnan – megmondja nekik, hogyan járhatnak el saját jelképeikkel kapcsolatosan. Olyan zászlót tűznek ki saját településükön, amilyet akarnak. És természetesen úgy, ahogy akarják.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),2013. február 7.
Durva román reakció székelyzászló-ügyben
Berendelte tegnap a román külügyminisztérium Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet amiatt, hogy egy nappal korábban Németh Zsolt külügyi államtitkár szimbolikus agressziónak nevezte, hogy a Székelyföldön megtiltották a székely zászló kitűzését. A román kormány képviselői tegnap rendkívül kemény nyilatkozatokban utasították vissza Németh Zsolt keddi, a Székelyföldön dúló „zászlóháborúra” vonatkozó kijelentését. „Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit” – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök arra reagálva, hogy a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló „zászlóháború” ellen emelt szót, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Ponta a tegnapi kormányülésen leszögezte: Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. „Tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket a megnyilvánulásokat szemtelenségnek nevezném. Nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk ki. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” – jelentette ki a szociáldemokrata miniszterelnök.
Mint ismeretes, Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A külügyi parlamenti államtitkár úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”.
Egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz. A román külügyminisztérium tegnapi közleményében elfogadhatatlannak nevezte a fideszes politikus nyilatkozatát, amely a tárca szerint ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével.
A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint kijelentésével Németh Zsolt „egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia” mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak. „Ezért a román külügy határozottan elutasítja ezt a kezdeményezést” – olvasható a dokumentumban. A külügyminisztérium szerint Románia teljes mértékben teljesíti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kisebbségvédelmi előírásokat, mi több, a kisebbségvédelem területén a „román modellt” nemzetközi szinten is elismerik.
A külügyi tárca tegnap délután bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy ismertesse a román fél álláspontját. Füzes Oszkár (képünkön) a Krónikának leszögezte: nincs szó román–magyar diplomáciai incidensről. „Nem szeretnénk botrányt és nem szeretnénk beavatkozni Románia belügyeibe. Arról van szó, hogy Magyarország és a magyar nép szolidáris a székelyekkel, akik élni szeretnének alapvető jogukkal, és szabadon akarják használni nemzeti jelképeiket, kifejezve nemzeti azonosságukat” – szögezte le a nagykövet, hozzátéve, a román külügyminisztériummal normális és jónak nevezhető kapcsolatot ápolnak.
A történtekre a magyar Külügyminisztérium úgy reagált: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használni a szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát. A tárca közleménye kiemelte, ezt az álláspontot Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is kifejtette a román külügyminisztériumban. A diplomata hangsúlyozta, a székely zászló használatának támogatása összhangban áll a korábbi gyakorlattal, valamint a romániai és az európai uniós jogszabályokkal is. A közlemény szerint Füzes arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időben több olyan eset történt, amely a hatályos román jogi szabályozással ellentétes, sérti a magyar közösség jogait, ezek orvoslását Magyarország elengedhetetlennek tartja.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök lapunknak úgy vélekedett, a nyilatkozatok semmiképp nem oldják meg a székely szimbólumok használatát. Elmondta, a közösségi szimbólumok létét és használatát nem lehet sem parancsszóval, sem utasítással kitörölni a közösség életéből és tudatából, s aki ezzel próbálkozik, téves úton jár. „Nemcsak a székely szimbólumok, hanem általában a közösségi szimbólumok évszázadok óta léteznek, és parancsszó ellenére is évszázadokon keresztül fognak még létezni. Használatuk nem sérti a törvényeket, az általános román érdeket, de a román polgárok partikuláris érdekeit sem. Attól nem lesz senki boldogtalanabb, sem szegényebb, ha a székely közösség használja szimbólumait” – szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke úgy véli, ezeket a kérdéseket párbeszéd útján kell megoldani, s emlékeztetett: amíg az elmúlt években az RMDSZ kormányon volt, tudták rendezni a hasonló ügyeket. „Most olyan helyzetben vagyunk, hogy a kormányzati döntésekbe nincs befolyásunk” – emlékeztetett a szövetség vezetője.
Kelemen szerint Németh Zsolt államtitkárnak rengeteg diplomáciai eszköz áll rendelkezésére, és szerinte nem biztos, hogy a sajtónyilvánosságon keresztül lehet a leghatékonyabban megoldani ezeket a problémákat. „Biztos vagyok benne, hogy Németh Zsolt a magyar alkotmány szellemiségében nyilatkozik, amikor felelősséget érez a Magyarország határain túli magyar közösségek sorsa iránt, mint ahogy a románok is jogszerűen és természetes módon aggódnak a határokon túli román közösségekért. Nyilvánosan elhangzott kijelentésére a sajtónyilvánosság előtt válaszolt a román fél is” – mondta az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, egyik nyilatkozat sem fogja megoldani a székely szimbólumok használatának ügyét. Eközben viszont Kovács Péter, a szövetség főtitkára gúnyos hangvételű Facebook-bejegyzésében „megköszönte” Németh Zsoltnak, hogy „megoldotta” a székelyföldi zászlóháborút, és nyilatkozatát követően a román nyelvű média „ereszti a nacionalista, magyarellenes dumát”. Lucian Mândruţă neves bukaresti televíziós műsorvezető ugyanakkor a székelyek iránti szolidaritása jeléül „kitűzte” a Facebook-oldalára a székely lobogót, bejegyzésében pedig értetlenségének adott hangot annak kapcsán, mi a bajuk román nemzettársainak a székely közösség szimbólumával.
Dumitru Marinescu, Kovászna megye frissen kinevezett prefektusa tegnap úgy nyilatkozott, a tolerancia segíthet a normalitás kialakításában, s ha jogerős bírósági ítélet megerősíti a székely zászló használatának törvényességét, nincs ellenére, hogy a háromszéki magyar közösség használja a szimbólumot. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke szerint a törvény pontosan szabályozza, hogy a nemzeti kisebbségek csak saját találkozóikon, rendezvényeiken használhatják szimbólumaikat, de nem tűzhetik ki „állandó jelleggel” az állami intézmények épületeire.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),2013. február 7.
Elutasítók és elfogadók
Évek óta hallhatjuk, mennyire fontos a román közvélemény számára is elmagyarázni, egészen pontosan mi bújik meg a magyarság, székelység autonómiaigénye mögött. Összeszedett, kidolgozott, pontos elképzelése azóta sincs erre vonatkozóan senkinek, az autonomista mozgalmak elsősorban saját házunk táján, esetleg Európa nyitottabb felében hirdetik az igét, itthon csak egy-egy botrány kapcsán kényszerülnek többnyire kínos magyarázkodásra.
Mai napig nem jött létre ama bizonyos román–magyar kerekasztal, amely végre tiszta vizet önthetne a pohárba. Igaz, ezért elsősorban nem a magyar fél okolható, a románság néhány szószólója minden, ilyen irányban szárba szökkenő ötletet elfojtott, már csírájában. A néhány felbukkanó elképzelés valahogy mindig háttérben maradt, megfeneklett a látványosabbnak ígérkező megmozdulások mögött. S bár a románság ezt nem mindig látja, bizony nagyon sok energiát elemészt a magyar szervezetek hadakozása egymással, többnyire addig vitatkoznak azon, hogy ki akarja igazán, ki teszi a legtöbbet, és melyik út lenne valóban eredményes, míg végül a nagy robbanásból csak egy kis pukkanás marad, s visszhangja csak akkor ér túl a Kárpátokon, ha akadnak román nacionalista érdekek, melyek botránnyá dagasszák. Lám, mindmáig nem sikerült kamatoztatni a nem hivatalos népszavazáson összegyűjtött, Székelyföld autonómiájára leadott kétszázezer igen szavazatot. Ilyen körülmények között, és az elmúlt időszak nagyon heves magyarellenes hangulatában – lám, tegnap ismét egekig csaptak az indulatok Németh Zsolt nyilatkozata miatt – nem is olyan rossz eredmény, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 47 százaléka nem tartaná veszélyesnek, ha a közigazgatási átszervezés során engednék a magyarokat önálló régióba szerveződni. Az elutasító 48 százalék többsége idős, 65 év feletti, és tanulatlan, alig nyolc osztállyal rendelkező. S lám, hiába harsognak kórusban a bukaresti televíziók, politikusok, riogatásuk nem ért célt mindenkinél. Itt lenne hát az idő megbeszéléseket kezdeményezni, akár stratégiát kidolgozni arra, hogyan lehetne mind több és több román emberhez eljuttatni, mit is akar valójában a magyarság, székelység, hogy nem valakik ellen, hanem valamiért – például Székelyföld hathatósabb fejlődéséért – lenne szüksége előbb az egy régióba tartozásra, majd autonómiára. A mostani zászlóbotrány, de a márciusi marosvásárhelyi tüntetés előkészítése, lebonyolítása is jó alkalmat nyújthat erre. S ha így, akár apránként sikerül lemorzsolnunk a pontos szándékunkat nem ismerők, az elutasítók táborát, akkor az ellenünk csaholók is egyre inkább veszítik erejüket. Nekünk pedig arányosan nőhetnek esélyeink, hisz végre józan, érvekre alapozott vita kezdődhet a nacionalista hangulatkeltés helyett. Ehhez azonban az is elengedhetetlen, hogy a magyar szervezetek nem egymással vetélkedve, hanem egymást segítve, szerepeket megosztva cselekedjenek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2013. február 7.
Diplomáciai síkra terelték (Székelyzászló-ügy)
Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök tegnap, arra reagálva, hogy Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a Székelyföldön dúló zászlóháború ellen emelt szót kedden, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Bogdan Aurescu külügyi államtitkár elfogadhatatlannak minősítette magyar kollégája kijelentéseit. Magyarország bukaresti nagykövetét tegnap sürgősen bekérették a román külügyminisztériumba, ahol Füzes Oszkár egyebek mellett hangsúlyozta: Magyarország szolidáris a székelységgel, amikor azt tapasztalja, hogy elvitatják tőle a nemzeti jelképek használatának alapvető jogát. Victor Ponta a tegnapi kormányülés kezdetén, a sajtó jelenlétében hozta szóba a témát, cselekvésre szólítva fel az illetékes tárcavezetőt. „Arra kérem, külügyminiszter úr, hogy mielőtt Brüsszelbe indul, adjon határozott választ, hogy nem tűrünk – tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, normális esetben ezeket szemtelenségeknek nevezném – semmilyen leckét senkitől arra, hogyan alkalmazzuk a törvényeket Romániában” – mondta a kormányfő. Hozzáfűzte: úgy véli, Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. „Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül persze, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki. Nem akarom, hogy provokációk csapdájába essünk, de annak a látszatát is szeretném elkerülni, hogy külföldről adnak nekünk leckéket. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” – mondta Victor Ponta kormányfő a tegnapi kormányülésen a székelyzászló-ügy kapcsán. A román külügyi tárca tegnapi közleményében az áll: Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár nyilatkozata elfogadhatatlan, ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével. A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el olyan „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint Németh Zsolt a kijelentésével egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak. „Ezért a román külügy határozottan elutasítja ezt a kezdeményezést” – olvasható a dokumentumban. A külügyminisztérium úgy véli, Románia teljes mértékben teljesíti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kisebbségvédelmi előírásokat, mi több, a kisebbségvédelem területén a „román modellt” nemzetközi szinten is elismerik.
Magyarország szolidáris a székelységgel
Magyarország szolidáris a székelységgel, amikor azt tapasztalja, hogy elvitatják tőle a nemzeti jelképek használatának alapvető jogát – egyebek mellett ezt hangsúlyozta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete tegnap a külügyminisztériumban, ahová a román fél kérette be. A diplomata elmondta: azt közölték vele, hogy Románia számára nem elfogadható a magyar fél által használt szimbolikus agresszió kifejezés, ugyanakkor Bukarest szerint az országban a kisebbségi jogok a legmagasabb szinten érvényesülnek, és Románia érdekelt a két ország közötti jó kapcsolat fenntartásában. Válaszában a nagykövet rámutatott: nem a magyar fél kezdte a jelképek körüli konfliktust. Ez azzal indult, hogy a Kovászna megyei prefektus eltávolíttatta a székely zászlót – mondta. „Normális dolognak tartjuk, ha a székelyek használják jelképeiket, ez alapvető joguk, ez a románok jogos érzékenységét nem sértheti” – nyilatkozta Füzes Oszkár. A román félnek kifejtette továbbá: az is természetes, hogy ilyen helyzetben Magyarország szolidáris a székelységgel. A kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát – tájékoztatott tegnap a magyar külügyi tárca. A közlemény szerint Füzes Oszkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időben több olyan eset történt, amely a hatályos román jogi szabályozással ellentétes, sérti a magyar közösség jogait, ezek orvoslása elengedhetetlen. A nagykövet példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megoldatlan ügyét és a magyar nyelv visszaszorításáért tett önkormányzati intézkedéseket, amelyek orvoslását Magyarország elengedhetetlennek tartja – áll a közleményben.
Németh Zsolt: Ponta félreértett
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Victor Ponta román miniszterelnök valamit félreért, amikor a székelyzászló-használat ügyével összefüggésben úgy nyilatkozik, Románia nem tűri el, hogy kioktassák. Ponta szavaira reagálva elmondta: „Európában amit a törvény nem tilt, azt lehet. Romániában nem tiltja semmilyen törvény a székely zászló használatát. Ilyen értelemben az európai normákat, a jogállami normákat – attól függetlenül, hogy a román miniszterelnök mit tűr és mit nem – biztosítani kell.”
Az államtitkár szólt arról is, nagyon örül annak, hogy Romániában most már jobban odafigyelnek a székely zászló ügyére. Ez volt a szándéka a budafoki önkormányzatnak is, amikor úgy döntött, kitűzi a székely zászlót, és kezdeményezi, hogy más helyhatóságok is így tegyenek – fűzte hozzá. A székelyeknek joguk van ahhoz, hogy használják a székely zászlót – mondta Németh Zsolt, aki bízik abban, hogy a román kormány megérti, ezt lehetővé kell tenni, biztosítani kell a feltételeket.
RMDSZ: Nem éri sérelem Romániát
A székely zászló kitűzése nem sérti sem a román állam érdekeit, sem a román lakosságét – jelentette ki tegnap az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor elmondta, senkit nem ér hátrány amiatt, hogy ezeket a jelképeket a „jóérzés határain belül” használják Románia egyik régiójában. Úgy vélekedett: nem kellene ilyen gyúlékony témákkal terhelni a magyar–román kapcsolatokat, és nem a nyilvános nyilatkozatok a legmegfelelőbbek arra, hogy megoldják a székely zászló használatát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2013. február 7.
Tamás Sándor: Tiszteletet várunk
Fontos és jó dolog, hogy a magyar kormány és képviselői támogatják az erdélyi magyar közösség, a székelység óhajait – reagált tegnap Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár keddi kijelentéseire, megjegyezvén: „amit nem hallanak Bukarestben, azt meghallják Brüsszelben vagy Washingtonban”.
Ugyanazt akarjuk, ami természetes az Európai Unió tagországaiban, területi autonómiát, mely több uniós országban is működik, illetve jelképeink használatát. Mi tiszteljük a román állam szimbólumait, s nem akarunk mást, mint azt, hogy a magyarság, a székelység jelképeit is tiszteljék – összegzett Tamás Sándor. A szomszédos Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba úgy véli, a magyarság jogait megsértik. Jogállamban élünk, így nem helyénvaló, hogy 39 megyének lehet zászlója, ellenben Hargita és Kovászna megyének, ahol azonos adókat fizetünk, nincs erre joga. Az alkotmány itt és a többi megyében is ugyanaz – nyilatkozta Borboly, hozzáfűzve: Victor Ponta kormányfőtől arra vár választ, miért nem lehet, a többihez hasonlóan, Hargita megyének saját zászlója
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2013. február 8.
Bukarestben most tudták meg: autonómiát akarunk
A romániai politikában – miközben zajlott a költségvetés elfogadása – a székelyzászló-botrány körül verik a habot. A hatalmas hangzavar és epeömlés közepette Románia miniszterelnöke például több ízben kijelentette, orcátlanságnak tartja, hogy Magyarország nyíltan támogatja a székelység autonómiatörekvéseit és a székely zászló használatát; Titus Corlăţean külügyminiszter „megbízatása keretei közé” utasította Füzes Oszkár nagykövetet; a székelyföldi román szervezetek az etnikai alapon szervezett pártok azonnali betiltását követelik.
Frunda György, a miniszterelnök személyi tanácsadója és Borbély László bebizonyították, két mondaton belül is ellentmondásba tudnak keveredni, és minden alkalmat megragadnak megvallani, nem barátok ők a magyar kormánnyal, annak külügyi államtitkárával, s mindannyiunk nevében kikérik maguknak, hogy a magyar diplomácia az autonómiával, a zászlóhasználattal foglalkozzék. S majdnem, mint annak idején Ceauşescu díszmagyarjai, ijedeznek: jobb, ha a magyar kormány nem hergeli Romániát, mert – mondták anno Fazekasék – az erdélyi magyarok túszok saját hazájukban.
Kelemen Hunor szövetségi elnök azt fejtegette, nem használnak a magyarságnak a Németh Zsoltéhoz hasonló kijelentések, a székely zászló ügyét pedig nem a magyarországi politikusok fogják megoldani, hanem – no, ki? Természetesen ők. Summa summarum, azt szeretnék mindenáron bizonyítani: lám-lám, alighogy kiestek a pikszisből, azaz a román kormányból, nyakunkon a kivédhetetlen etnikai összecsapás veszélye. Az alacsonyabb rangú román politikusok hőbörgésére kár is szót vesztegetni, ki-ki hozta saját formáját, de tény: sikerült olyan magyarellenes hangulatot keltetniük, melyek párját a kilencvenes években kereshetnénk.
Még ily botrány közepette is el kell ismernünk, hosszú távon bizonyára hasznos is lehet, mert kiderült, hiába voltunk hosszú évekig kormányon, Bukarest mintha csak most hallana először autonómiaköveteléseinkről, s ha fujjogatás, hőbörgés közepette is, de legalább beszélnek róla. Sokan civilizálatlanul, mocskos szájjal, néhányan ellenben rokonszenvvel. Egy nyitottabb szellemű román újságíró igen találóan arra kérdezett rá, vajon exprefektusunk ilyen serényen távolíttatta volna el a megyei tanács gyűlésterméből az Egyesült Államok lobogóját is? Mások Kennedy elnök egykori mondásával fejezik ki rokonszenvüket: Ma én is székely vagyok!
Minden jel szerint Bukarest „a nacionalista magyar kormány szimbolikus agressziójának áldozata” szerepében szeretne Brüsszelben tetszelegni. A jövőt nem sejthetjük, de tegnap a bizottság szóvivője elutasította a békebíró szerepet, mondván: belügy, oldják meg otthon.
Ez a cirkusz, persze, előbb-utóbb kifullad. Utána a román politika új gumicsontot keres, hogy feledtesse ígéreteit.
Simó Erzsébet
Háromszék
Erdély.ma,2013. február 8.
Németh Zsolt: a székely zászló az autonómiát is jelenti
A román-magyar zászlóháború új elemmel gazdagodott: meg- büntették Bíró Lászlót, Csíkmadaras polgármesterét. Hargita megye prefektusa személyesen kereste fel a községházát, amelyen kint volt a címeres magyar lobogó. A kormánymegbízott 4000 lejes közigazgatási büntetést rótt ki a község vezetőjére idegen ország zászlajának kitűzésére hivatkozva.
A Duna Tv Közbeszéd című műsorában Csíkmadaras polgármestere telefonos beszélgetés során számolt be a prefektus látogatá- sáról. Bíró László ismertette a történet előzményeit is, miszerint 2008 óta volt kitűzve a községházán Magyarország jelképe, a piros, fehér, zöld zászló, amit ő egy tavalyi felszólítás után kicserélt a magyar nemzet történelmi szimbólumára, a piros, fehér, zöld lobogó címeres változatára. Ez pedig nem Magyarország hivatalos zászlaja, így a kormánymegbízott intézkedésének nem volt jogalapja, ezért törvényre viszik az ügyet, jelentette ki a polgármester.
A Közbeszéd vendégeként Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára először is egyetértéséről biztosította Csíkmadaras polgármesterét, majd arról beszélt, hogy a romániai zászlóháború az új bukaresti kormány hatalomra kerülésével kezdődött el. Németh Zsolt úgy látja, hogy a feszültség kialakulásáért egyértelműen a román felet terheli a felelősség. A külügyminisztérium politikai államtitkára bízik abban, hogy miután a választási kampány után az új román hatalomban elfoglalják a kormánypozíciókat, megtalálják velük a párbeszéd módozatait.
Németh arról is beszélt, hogy ma délután a magyar és a román külügyminiszter telefonon hosszasan egyeztetett a kialakult helyzetről. Megfogalmazódott egy nyilatkozat, amelynek lényege az, hogy fennáll egy nézetkülönbség a székely zászló használatával kapcsolatban, de a magyar külügyminiszter elfogadta Corlăţeanu meghívását, és a közeljövőben Bukarestbe látogat áttekinteni a két ország kapcsolatait, számolt be az államtitkár. A találkozó során pedig terítékre kerül a szabad szimbólumhasználat kérdése is, hangsúlyozta Németh Zsolt.
Füzes Oszkár nagykövet kiutasításáról nincsen szó, a nagykövet mandátumának megfelelően járt el, a vita nem egy személyről szól, a vita a székely zászlóról szól, amelynek szabad használatára szeretnének megoldást találni, fejtette ki az államtitkár.
Németh Zsolt továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint szolidaritásként minél több magyarországi település tűzze ki önkormányzati épületére a székely zászlót.
Az államtitkár úgy gondolja, hogy Băsescuval a zászló-ügyben könnyen egyet fognak érteni.
A beszélgetés végén Németh kijelentette, hogy a székely zászló az autonómiát is jelenti, amiről pedig a magyar kormánynak határozott álláspontja van: ha a külhoni magyarok legitim szervezetei kérik az autonómiát, akkor a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége, hogy támogassa őket az autonómiatörekvéseikben. Duna Tv
Erdély.ma,2013. február 8.
Kiutasítással fenyegették meg Füzes Oszkár magyar nagykövetet
Martonyi–Corlăţean: kölcsönös érdek a feszültség csökkentése
Martonyi János magyar külügyminiszter és román kollégája, Titus Corlăţean csütörtök délutáni telefonbeszélgetésekor egyetértett: a feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést „mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek” a figyelembevételével folytatják. A székely zászló használatával kapcsolatban bár megállapították, hogy véleményük eltér, és megegyeztek: a két ország közötti stratégiai partnerség alapján közös cél a kapcsolatok továbbfejlesztése. Egyeztettek arról is, hogy Martonyi tavasszal Bukarestbe látogat. Közben a belügyminiszter a kormányfő kérésére hatósági fellépést helyezett kilátásba más államok zászlóinak Románia területén való kifüggesztésével kapcsolatban. A címeres magyar zászló használata miatt máris négyezer lejes bírságot szabott ki Csíkmadaras polgármesterére Hargita megye prefektusa.
Martonyi János szerint Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával. A magyar külügyminiszter csütörtökön kifejtette: Székelyföld autonómiájának témájában a magyar kormánynak 22 éve világos az álláspontja: ha egy közösség többsége valamilyen autonómiaformát igényel, és ezt demokratikus úton kifejezi, a többségnek figyelembe kell vennie ezt az igényt.
Szerdán ugyanis Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét Titus Corlăţean román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, amennyiben a nagykövet nem tér vissza „megbízatása keretei közé”. A külügyminiszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet, a Realitatea hírtelevízió vendégeként szerdán este, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Martonyi János a székely zászló ügyéről azt mondta, Magyarország partner a helyzet rendezésében. Kétségtelen, hogy jelenleg ebben Románia tud lépni, a zászlókitűzés miatti eljárásokat abba kellene hagynia – vélekedett. Arról is beszélt, hogy higgadtan kell kezelni a helyzetet, nem pedig abban a légkörben, amelyben a román média foglalkozik vele jelenleg. Kiemelte: nagyon fontos, hogy „a zászlóviadalt nem mi kezdtük”. Az elmúlt hónapokban már jelezték Romániának, hogy attól tartanak, az elmúlt két évben jól alakult kapcsolat, stratégiai partnerség a két ország között veszélybe kerül – emlékeztetett. Hangsúlyozta: bár erre gyakran kapták azt a választ, hogy nem kell aggódniuk, a székely zászló ügyében tanúsított román fellépés „a negatív gesztusok sorába tartozik”. Kijelentette, hogy egy közösséghez tartozást kifejező szimbólum kitűzése ma „európai minimum”.
A Realitatea élő háttérműsorába szerdán este a nagykövetségről bekapcsolódó Füzes Oszkár kifejtette: érthetetlen számára, miért zavarja a románokat a székely zászló, amely otthon van Romániában, a Székelyföldön. A műsorvezető – miután felhívta a figyelmét, hogy Románia nem ismerte el hivatalos régióként a Székelyföldet – azt kérdezte a nagykövettől: a magyar állam a Székelyföld „megalakítását” kéri-e Romániától, és hogy ez etnikai alapú területi autonómiaként valósulna-e meg. A diplomata azt mondta: ha ez a romániai magyarok kérése, akkor igen, mert a magyar állam a romániai magyarok kérését támogatja.
Füzes Oszkár szavait Magyarországnak a román belügyekbe való beavatkozásaként értékelte a műsorvezető és a többi vendég. A nagykövet román nyelven elmondott nyilatkozatát az est műsorai folyamán számtalan alkalommal felvételről visszajátszották. A nagykövet televíziós szereplését a később több csatornán is megszólaltatott román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértéseként értékelte.
„A nagykövet úr előtt már nem áll nyitva minden ajtó a román intézmények részéről, legalábbis ebben a pillanatban. Remélem, a következő napokban a kétoldalú diplomáciai csatornákon megpróbáljuk tisztázni az ügyet a budapesti hatóságokkal, és rábírni ezt a nagykövetet, hogy visszatérjen megbízatása keretei közé. Ha ez nem sikerül, akkor mandátuma idő előtt befejeződik Romániában” – szögezte le a román külügyminiszter.
Titus Corlăţean szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt „beavatkozását”. A magyar külügyi államtitkár állásfoglalásában a székely jelképek használatának akadályozása ellen emelt szót kedden, és a „szimbolikus agresszió” beszüntetését kérte Bukaresttől.
Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az RMDSZ politikai alelnöke csütörtökön kifejtette: nincs szükség felesleges feszültségkeltésre a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében. Az RMDSZ politikusa szerint a székelységnek joga van a székely zászló kifüggesztésére. Ugyanakkor hozzátette: Magyarországnak a külhoni magyarsággal kapcsolatos alkotmányos felelősségét úgy kell érvényesítenie, hogy minden ilyen ügyben kikéri az adott közösség legitim képviseletének véleményét, ebben az esetben az RMDSZ-ét. Borbély László szerint Németh Zsolt politikusként, nem pedig külügyi államtitkárként emelt szót a székely zászló ügyében, de a román fél reagálása is túlzott.
Az RMDSZ politikai alelnöke úgy vélekedett: a magyar–román viszonyban párbeszédre, a vitás kérdések tisztázására van szükség, és ennek egyik legjobb módja szerinte a magyar–román kormányközi vegyes bizottság összehívása lenne. Borbély László a diplomáciában szokatlannak nevezte azt, hogy Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet – szűkszavú nyilatkozatok helyett – több hírtelevízió vitaműsorában is részt vett, és hagyta: provokatív kérdésekkel vallassák, ráadásul románul, amely nem anyanyelve, ami – szerinte – nem használt az ügynek.
Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozatban szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt, vessen véget a felfokozott magyarellenes, idegengyűlölő kampánynak, és ne vezesse ki országát Európából. Úgy vélte, a románok tömeges elvándorlása az országból azt jelzi, hogy ma a románok is Európát akarják. „Románia területi épsége, szuverenitása, valamint állami jelképeink státusa attól nem sérül, ha a saját nemzeti szimbólumainkat is használjuk” – vélte Tőkés László.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) károsnak tartja és elítéli a „mesterségesen létrehozott és felfújt” székelyzászló-ügyet, és felszólítja a román államot, hogy ne háborúzzon saját polgárai ellen.
BĂsescu nem foglalt állást
Traian Băsescu államfő elhárította csütörtökön az állásfoglalást a székely zászló kifüggesztése kapcsán folytatott vitáról. Leszögezte: csak akkor fog megszólalni, ha esetleg a magyar államfőnek „nem megfelelő” állásfoglalása lesz a kérdésben. Băsescu a brüsszeli EU-csúcsra való elutazása előtt sajtótájékoztatót tartott a bukaresti Henri Coanda repülőtéren. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-csúcson akar-e tárgyalni a magyar küldöttséggel a székely zászló ügyéről, elmondta: ez nem tartozik a prioritásai közé, más témájú kétoldalú beszélgetést pedig csak akkor kezdeményez, ha alkalma lesz rá – tette hozzá. Băsescu nem kívánt reagálni Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet kijelentéseire sem. Hangsúlyozta: a nagykövetek és államtitkárok nyilatkozataira a külügyminisztériumnak kell reagálnia.
Szabadság (Kolozsvár),2013. február 8.
A zászlóháború Vásárhelyre is begyűrűzött
Mózes Edith
Tegnap a Bernády Házban tartott sajtótájékoztatóján Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kategorikus véleményt fogalmazott meg az úgynevezett zászlóháborúval kapcsolatban: a székelyeknek joguk van, hogy kitegyék a székely zászlót! Ezzel szemben Corneliu Grosu prefektus Románia elleni támadásnak nevezte a székely zászlók kitűzését, és máris hivatalos átiratban szólított fel egyes polgármesteri hivatalokat, hogy azonnali hatállyal távolítsák el "a román szimbólumokat sértő" lobogókat.
A székelyeknek joguk van, hogy kitegyék a székely zászlót
– A székelyeknek joguk van, hogy kitegyék a székely zászlót akár a polgármesteri hivatalra. Ez a jog nem tegnaptól, tegnapelőttől lépett életbe, több száz éves zászlóról van szó, ami a mi zászlónk, és ezt egyértelműen jogunk van kitenni és használni, jelentette ki Borbély László.
Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy bár a hatályos román törvénykezés kimondja, hogy "a nemzeti szimbólumainkat különböző rendezvények alkalmával használhatjuk, nem egyértelmű, és egyesek úgy értelmezik, hogy a polgármesteri hivatalokra és a megyei tanácsok épületére nem lenne szabad kitenni. Erről kell beszélnünk a mindenkori román kormánnyal, és meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ne keltsünk feszültséget" – mondta az RMDSZ politikai alelnöke.
Az RMDSZ a kormány döntését, hogy ezelőtt öt nappal leváltotta azt a román prefektust, aki az utóbbi évben huszonöt pert indított ezért Kovászna megyében, a legtöbb esetben teljesen indokolatlanul, pozitív lépésként értékelte. Borbély szerint ebben a helyzetben nem hiszi, hogy fölösleges feszültségkeltésre van szükség.
"Ne exportálják a magyarországi politikai csatározásokat!"
A bukaresti magyar nagykövet nyilatkozatairól úgy véli, "nem használt az ügynek az, hogy szerda este több román tévécsatornán is órákig hagyta, hogy vallassák román nyelven, sokszor provokatív módon". Elmondta, hogy a dologról tárgyalt Németh Zsolt államtitkárral is, és jövő héten találkoznak Budapesten, amikor újra felveti a problémát. Ugyanakkor, tette hozzá, tárgyalt a román külügyminiszterrel is, akinek értékelte "a kiegyensúlyozott véleményét", és reményét fejezte ki, hogy egy-két napon belül ez már nem lesz téma.
Arra a felvetésre, hogy a magyar államtitkár nyilatkozata az ottani választási kampány kezdetét is jelentheti, Borbély László kijelentette: – Mi mindig is kértük a magyarországi politikai pártoktól, ne exportálják az ottani politikai csatározásokat. Jövő évben választások lesznek náluk, és most nyilvánvaló, az új törvény szerint szavazati joggal rendelkeznek azok, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Ám arra kérjük a továbbiakban is, hogy ha lehet, ne próbálják ezt kampánycélokra használni.
Támadás a román állam ellen
A román állam elleni támadásnak nevezte Corneliu Grosu prefektus a székely zászlók kitűzését, és kijelentette: – Minden erőmmel megvédem a törvényeket, ahogy mindig is tettem, de főleg most, amikor elszabadult a zászlóhisztéria. Nem esett nekem jól, Románia elleni támadásnak tekintem, annál inkább, mivel mélyen sérti a román zászlót, a román himnuszt, a román szimbólumokat.
Véleménye szerint az Európai Unióban is elfogadhatatlan és megengedhetetlen "egy más szervezet zászlójának kitűzése, főleg a román zászló ellenében". Ezért, a törvényesség őre minőségében máris hivatalos átiratban szólította fel az egyik önkormányzatot a székely zászló azonnali eltávolítására. Hogy melyik polgármesteri hivatalról van szó, nem árulta el, azt mondta, több helyen is kitűzték a székely zászlót, nemcsak a polgármesteri hivatal épületére, de iskolákra, templomokra is azok, akik "siettek teljesíteni Budapest utasításait". Ő azonban eleget tesz hivatali kötelességének, és mindenhonnan eltávolíttatja a székely lobogót, mondta, három szabályzóra hivatkozva, amely szabályozza a kisebbségek nemzeti szimbólumainak használatát. "Hosszú időnek kell eltelnie, amíg fejet hajtunk az ilyen parancsok előtt", jelentette ki Németh Zsolt nyilatkozataira utalva. Egyelőre megvárja a felszólított polgármesteri hivatal reakcióját, és ennek függvényében teszi meg a következő lépéseket. "Mese nélkül alkalmazni fogom a törvényt" – jelentette ki Corneliu Grosu.
Népújság (Marosvásárhely),2013. február 8.
Ponta szerint Románia belügye a kisebbségi kérdés
Románia belügyének nevezte a kisebbségi jogok tiszteletben tartását Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön.
A parlament folyosóján nyilatkozó román kormányfőtől az újságírók azt kérdezték, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar–román vita tárgyában.
"A hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában" – szögezte le Victor Ponta.
Elmondta, nem hiszi, hogy Romániával valami gond lenne: kiegyensúlyozott állásfoglalásokat hallott a romániai magyar közösség képviselőitől. "Úgy vélem, ez a provokáció a magyarországi választásokkal és politikai helyzettel függ össze. Nem örülünk annak, és nem tartjuk korrektnek, hogy Romániát felhasználják a szomszédos ország választási küzdelmében" – mondta a román kormányfő. Hozzátette: fenntartja azon meggyőződését, hogy ez "arcátlanság" akkor is, ha ez nem valami diplomatikus kifejezés.
"Nem hiszem, hogy bele kell sétálnunk ennek a provokációnak a csapdájába, amelynek nincs semmi köze Romániához vagy a romániai magyar közösséghez: csak ártanak vele a romániai magyar közösségnek. Esetleg a szélsőséges barátaiknak használnak vele, Tőkés Lászlónak..., miért nem kérdezik meg erről az Európai Néppárthoz tartozó kollégákat, ők is itt vannak valahol" – mondta Ponta ironikusan, a folyosón álló jobbközép ellenzéki politikusokra mutatva.
Kifejezte meggyőződését, hogy az Európai Tanács ülése, ahol a román államfő "gyakorlatilag egy asztalnál fog ülni" a magyar miniszterelnökkel, jó alkalom a helyzet tisztázására.
A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, azt sérelmezve, hogy kedden Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilvánosan szót emelt a kisebbségi jelképek használatának romániai korlátozása ellen.
Németh Zsolt szerint "szimbolikus agresszió" történt azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz
Népújság (Marosvásárhely),2013. február 8.
Diverzió
Hol van már a tavalyi hó? Az 1996 és 2012 májusa közötti szép idők, amikor a magyarellenesség szítása a perifériára szorult politikai erők játéka volt.
A magyarság jogai folyamatosan bővültek, az etnikai feszültségek csökkentek. Nem is olyan rég, már nem is ment csoda számba, ha román többségű vidékeken magyar vezetőket választottak.
Az USL tavaly májusi hatalomra kerülése azonban gyökeres változást hozott e téren is. A felülről szított magyarellenesség ismét állampolitikává vált, a mostani székelyföldi zászlóháború előtt a MOGYE- és a Nyírő-ügyekben tapasztalhattunk hasonló keserűséget, s az Európa ellenes kirohanások ismét megjelentek Bukarestben másfél évtized szünet után. Diverziós megfontolásokból. A zászlóháború körüli cirkusz, amit az USL-s hatalom indított és a román sajtó felfújt, bizonyos pontokban hasonló az 1990-es marosvásárhelyi márciusi eseményekhez. Akkor a cél a figyelem elterelése volt a lusztrációt előíró, néhány nappal korábbi temesvári kiáltványról. A társadalom nem foglalkozott többé a kommunista nomenklatúra hatalomátmentésével, mivel a „magyar veszélyre” összpontosított.
A mostani – szintén mesterségesen szított – zászlóháborúval a társadalom figyelme az USL-s hatalom jogállamiság ellenes lépéseiről, a korrupt politikusok eltökélt harcáról az igazságügy ellen, Voiculescu médiaterrorizmusáról, a gazdasági visszaesésről, az adók növeléséről, a kórházi ellátásért való fizetésről és hasonlókról a magyar problémára terelődik.
Még Németh Zsolt nem kimondottan szerencsés lépése nélkül is várható volt egy hasonló manipuláció, hiszen nemrég Voiculescu propagandagépezete nagy ügyet csinált a Kovászna megyei tanács állítólagos kizárólag magyar nyelvű internetes honlapjából – a valótlanságot a román sajtó jelentős része nyomban el is ítélte.
Mi következhet még? Hiszen a gazdasági helyzet egyre borúsabb, a korrupt politikusok küzdelme önös érdekeikért pedig alighanem folytatódik.
Elterelő hadműveletekre tehát egyre gyakrabban szükség lesz.
A magyar kártya pedig 16 év után is kéznél van.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad),2013. február 8.
Az ellenzékével tárgyalt az RMDSZ
Románia közigazgatásának tervezett átalakításáról, az európai polgári kezdeményezésről és a székelyzászló-ügyről tárgyalt Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az ellenzékét megjelenítő Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
A találkozóról Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tett említést pénteken délután tartott sajtótájékoztatóján. Kelemen a csütörtöki találkozóval a szövetség nyitottságát példázta.
Biró Zsolt MPP elnök péntek este az MTI-nek elmondta, az RMDSZ kolozsvári székházában tartott találkozón egyebek mellett a két párt álláspontját vitatták meg Románia küszöbön álló adminisztratív átszervezéséről. Megállapította, a két párt régiós elképzelései nagy mértékben hasonlítanak egymásra.
Az MPP elnöke azt is megjegyezte, ugyan pártja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) európai polgári kezdeményezését támogatja, mely a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelmére összpontosít, kész támogatni az RMDSZ általános kisebbségi keretszabályozási kezdeményezését is, ha ez utóbbit hagyja jóvá az Európai Bizottság.
Az MTI kérdésére, hogy miben nem értettek egyet, az MPP elnöke a magyar kormány megítélését említette. Hozzátette, az MPP - az RMDSZ álláspontjától eltérően - úgy látja, hogy az erdélyi magyarság köszönettel tartozik Németh Zsolt külügyi államtitkárnak és a magyar kormánynak, amiért szót emeltek a székely zászló elleni romániai agresszió ellen.
Kolozsvár, 2013. február 8., péntek (MTI) -2013. február 8.
Németh Zsolt: Magyarország a párbeszéden alapuló megoldásban érdekelt
Magyarország a párbeszéden alapuló megoldásban érdekelt Romániával a székely zászlók használatának ügyében – erről beszélt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön az m1 Az Este című műsorában.
Az államtitkár elmondta, alapvető európai uniós érték, hogy a közösségek szabadon használják szimbólumaikat. Ennek kapcsán megjegyezte: „Magyarország nem arra törekszik, hogy ebből európai ügy legyen. Az egész ügy a Székelyföldről indult és fontos, hogy ez így is maradjon” – jelentette ki Németh Zsolt, hozzátéve, hogy „Magyarország nem kívánja internacionalizálni az ügyet”. Hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, párbeszéd keretében megoldódjon a kialakult helyzet. Mint mondta: a román kormány és a magyarok között alakult ki nézetkülönbség, Magyarországnak pedig nem áll érdekében a feszültség növelése. „Azon vagyunk, hogy a feszültséget csökkentsük” – tette hozzá.
Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, ha a nagykövet nem tér vissza „megbízatása keretei közé”. Titus Corlatean az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket. A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt külügyi államtitkár "beavatkozását". Németh Zsolt kedden részt vett azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottja körlevélben tiltotta meg a székely zászló kitűzését, ”szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”. Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót. A bukaresti tiltakozásra a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, hangsúlyozva: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát. Victor Ponta román miniszterelnök országa belügyének nevezte csütörtökön a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: „nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában” - jelentette ki arra az újságírói kérdésre, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar-román vita ügyében. Budapest, 2013. február 7., csütörtök (MTI) -2013. február 8.
Külügyminisztérium: Magyarország és Románia folytatja az együttműködést
Martonyi János külügyminiszter és román kollégája, Titus Corlatean csütörtök délutáni telefonbeszélgetésekor egyetértett abban, hogy a feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést "mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek, illetve normáknak" a figyelembevételével folytatják - közölte a Külügyminisztérium csütörtökön az MTI-vel.
Kiemelték, a két miniszter megvitatta a székely zászló használatával összefüggésben kialakult helyzetet, és bár megállapították, hogy véleményük eltér, megegyeztek, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség alapján közös cél a kapcsolatok további fejlesztése. Ezért a két ország minden szinten folytatja a párbeszédet, ebben kiemelten számítanak a diplomáciai képviseletek hozzájárulására is - tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy a korábbi terveknek megfelelően Martonyi János tavasszal Bukarestbe látogat.
A telefonbeszélgetésről beszámoló magyar külügyminisztériumi közleménnyel lényegében megegyező kommünikét tett közzé a román külügyi tárca is.
Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, ha a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé".
Titus Corlatean az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt külügyi államtitkár "beavatkozását".
Németh Zsolt kedden részt vett azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottja körlevélben tiltotta meg a székely zászló kitűzését, "szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi". Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót.
A bukaresti tiltakozásra a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, hangsúlyozva: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát.
Victor Ponta román miniszterelnök országa belügyének nevezte csütörtökön a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. "A hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában" - jelentette ki arra az újságírói kérdésre, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar-román vita tárgyában. Budapest, 2013. február 7., csütörtök (MTI) -2013. február 8.
RMDSZ-alelnök: Nincs szükség feszültségkeltésre
Nincs szükség felesleges feszültségkeltésre a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében - hangsúlyozta Borbély László, a bukaresti képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke csütörtökön.
Az RMDSZ politikusa kijelentette: a székelységnek joga van a székely zászló kifüggesztésére. Ugyanakkor hozzátette: Magyarországnak a külhoni magyarsággal kapcsolatos alkotmányos felelősségét úgy kell érvényesítenie, hogy minden ilyen ügyben kikéri az adott közösség legitim képviseletének véleményét, ebben az esetben az RMDSZ-ét.
Borbély László szerint Németh Zsolt politikusként, nem pedig külügyi államtitkárként emelt szót a székely zászló ügyében, de a román fél reagálása is túlzott.
Az RMDSZ politikusa emlékeztetett rá, hogy a román kormány múlt héten lecserélte Codrin Munteanu Kovászna megyei kormánymegbízottat, aki korábban hadjáratot indított a székely jelképek ellen. Eltávolítását az RMDSZ üdvözölte és az is látszott, hogy az újonnan kinevezett prefektus kiegyensúlyozottabb hangot ütött meg a magyar jelképek dolgában - hangsúlyozta Borbély László.
Az RMDSZ politikai alelnöke úgy vélekedett: a magyar-román viszonyban párbeszédre, a vitás kérdések tisztázására van szükség, és ennek egyik legjobb módja szerinte a magyar-román kormányközi vegyes bizottság összehívása lenne.
Borbély László a diplomáciában szokatlannak nevezte azt, hogy Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet - szűkszavú nyilatkozatok helyett - több hírtelevízió vitaműsorában is részt vett, hagyta, hogy provokatív kérdésekkel vallassák, ráadásul románul, amely nem anyanyelve: szerinte ez nem használt az ügynek.
Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét Titus Corlatean román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, amennyiben a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé".
A román külügyminiszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet, egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket. A román külügyminisztérium ezt megelőzően szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét. A román fél azt sérelmezte, hogy kedden Németh Zsolt külügyi államtitkár szót emelt a Székelyföldön dúló "zászlóháború" ellen, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a "szimbolikus agressziót" az erdélyi magyar közösség ellen.
Marosvásárhely/Bukarest, 2013. február 7., csütörtök (MTI) 2013. február 9.
A román állam ne háborúzzon a saját polgárai ellen
Az Erdélyi Magyar Néppárt károsnak tartja és elítéli a mesterségesen létrehozott és felfújt, úgynevezett székelyzászló-ügyet.
Sajnos megszokhattuk, hogy romániai politikum és média egy része rendszeres időközönként világvége-hangulatot próbál kelteni, és a magyar, székely közösség ellen próbálja hangolni a közvéleményt, hogy elterelje a figyelmet más, kellemetlen kérdésekről. Nem normális, hogy egy ország társadalmát gátlástalanul manipulálják például annak függvényében, hogy a szociálliberális kormánykoalícióban sajnos nagy befolyással bíró „konzervatív” politikus, a médiában is jelentős érdekeltségekkel rendelkező, bizonyítottan szekusbesúgó Dan Voiculescu folyamatban levő büntetőpere éppen milyen szakaszban van.
A székely és a magyar zászló kifüggesztése miatt zaklatott és megbüntetett székelyföldi önkormányzatok folyamatos támadása igazságtalan és jogszerűtlen. Igazságtalan, mivel a székelységnek igenis természetes joga kifejezni és nyilvánosan vállalni nemzeti identitását, mivel ez nem valami vagy valakik ellen irányul. Ugyanakkor jogszerűtlen is, mivel a nemzeti identitás kifejezéséhez való jogot az alkotmány garantálja, a vonatkozó törvényes előírások pedig csak egy másik állam hivatalos lobogójának kitűzésére vonatkoznak – sem a székely, sem pedig a címeres magyar zászló nem egy állam lobogója.
Eltúlzottnak és fölöslegesnek tartjuk a román diplomácia reakcióját (Magyarország bukaresti nagykövetének számonkérését és kiutasítással való megfenyegetését) Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kijelentéseire, amelyek megítélésünk szerint nem lépik túl az anyaország határain kívül élő magyar közösségek sorsa iránt érzett aggodalomnak azt a szintjét, amelyet a bukaresti vezetés is tanúsít a Románián kívüli, például a Moldovai Köztársaságban vagy Szerbiában élő románok iránt.
A bukaresti vezetés láthatóan nem akarja megérteni, hogy egy szimbólumait szabadon használó, önmagát a saját otthonában, szülőföldjén jól érző közösség nem csak hogy nem jelent veszélyt az ország területi épségére, hanem hozzájárul Románia stabilitásához és normálissá válásához. Sem a társadalom közérzete, sem az ország gazdasági helyzete nem fog javulni attól, ha a román állam háborút indít saját állampolgárai ellen, kétségbe vonva identitásuk, szülőföldjük puszta létezését, és egymás ellen uszítja a saját terültén élő nemzeti közösségeket.
Közlemény
Erdély.ma,