udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1950
találat
lapozás: 1-30 ... 1111-1140 | 1141-1170 | 1171-1200 ... 1921-1950
Névmutató:
Borbély László
2010. február 15.
Markó: jó döntés volt kormányra lépni
Több lényeges törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadtatása szerepel az RMDSZ legfontosabb feladatai között a következő időszakban, ugyanakkor a magyar érdekvédelmi szervezetnek stabilizációs tényezőnek kell maradnia a román kormánykoalícióban ― ezeket a gondolatokat fogalmazta meg szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Politikai beszámolójában Markó az RMDSZ kormányra lépése óta elért eredményeit mutatta be, és felsorolta a szövetség legfontosabb célkitűzéseit. Ezek között az oktatási törvényt, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, valamint a régióátszervezési törvényt említette, hangsúlyozva: „nem mindegy, hogy az RMDSZ kormányzati pozícióból vagy ellenzékből tárgyal ezekről". Az oktatási törvényről elmondta: „vigyáznunk kell, hogy az anyanyelvi oktatás szempontjából több engedményt tartalmazzon, mint a tavalyi tervezet. Megvannak erre az eszközeink: államtitkárunk van, a miniszterelnök-helyettes ezt a területet is felügyeli. Parlamenti képviselőinkkel együtt törölnünk kell azokat a rendelkezéseket, amelyek bizonyos tantárgyak esetében korlátozzák az anyanyelvű oktatást, sőt, pozitív diszkriminációt kell kiharcolnunk az anyanyelvű oktatásban, hogy az új finanszírozás miatt ne kelljen felszámolni magyar iskolákat és osztályokat" ― fejtette ki Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke hozzátette: az oktatási törvénynek a decentralizációt is meg kell teremtenie, amelynek nyomán a helyi tanács és a közösség „nem csak tetőjavításról dönthet, hanem az iskolák igazgatásáról, a tanárok alkalmazásáról, tantervről is".
Hangsúlyozta, ezzel egy időben kerül napirendre majd a kisebbségi törvény, mely esetében „hosszú és nehéz vitákra" számítanak, és az RMDSZ számára fontos másik projekt a fejlesztési régiók átrajzolása ― mondta Markó, hozzátéve: a kormánykoalíciós partner Demokrata-Liberális Párt egyetért a régiók számának megkétszerezésével.
Markó szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban is az a feladata, hogy stabilizációs tényező legyen a koalícióban. Felhívta a küldöttek figyelmét, lehetőségük van akár 2012-ig, a következő választásokig kormányozni. Bízik benne, a demokratákkal sikerül megtalálni minden esetben azt a kölcsönös érdeket, amely fenntarthatja ezt a koalíciót. Közölte, hogy egy-két kivétellel az RMDSZ és a D-LP a romániai megyékben is megkötötte a politikai megállapodást a helyi politikai tisztségekről. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elfogadtatniuk a demokratákkal azt az elvet, miszerint a lakosság etnikai aránya alapján osszák el ezeket a posztokat.
Borbély László környezetvédelmi miniszter hozzászólásában kitért arra, hogy nehéz tárcát irányít, és elmondta, a statisztikákból kiderül, tavaly az erdélyi megyék nem kaptak megfelelő támogatást a kormánytól, hogy idén ez másképp legyen, helyi egyetértésre van szükség, nem vitákra, arra, hogy az RMDSZ-esek együttműködjenek a demokrata-liberálisokkal a különböző pályázatok előkészítésekor.
Az SZKT megerősítette a szövetség ügyvivő testületének, a Szövetségi Állandó Tanácsnak azt a korábbi döntését, miszerint Takács Csabát nevezik ki ismét az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségébe. Ő ideiglenesen veszi át Kelemen Hunor helyét, aki jelenleg kulturális miniszter a bukaresti kormányban, az alapszabályzat szerint ez időre felfüggesztették az RMDSZ ügyvezető elnöki funkciójából. Szintén szombaton döntött a testület, és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökké választották Tánczos Barnát.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. február 15.
Másfél hónapnyi „béke”
SZKT: stabilizációs tényező az RMDSZ a PD-L-vel kötött koalícióban
A PD-L és az RMDSZ közötti koalíció megkötése óta eltelt mintegy másfél hónap alatt a Demokrata-Liberális Pártnak nem sikerült kihoznia a béketűrésből az RMDSZ-t, fogalmazta meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi marosvásárhelyi ülésén mondott politikai beszámolójában a közös kormányzás első konklúzióit Markó Béla.
„Amikor az RMDSZ szövetségre lépett a Demokrata-Liberális Párttal, sokan kételkedtek a koalícióban” – fejtegette a szövetségi elnök, aki figyelmeztette a kétkedőket és kritikusokat: gondoljanak bele, mi történt volna, ha ellenzékben marad az RMDSZ, ha nem szólhat bele a magyarságot érintő kérdésekbe.
„Négy minisztere van a szövetségnek, köztük egy kormányfőhelyettese, illetve hét államtitkára” – sorjázta Markó, aki azt is kifejtette: nyilvánvaló, hogy létezik aggodalom és szorongás is a jövőt illetően, de az RMDSZ azért vállalta a kormányzást, hogy a romániai magyarság szószólójaként szolgálhassa a közösséget.
Az RMDSZ elnöke szerint a Szövetség ugyanakkor nemcsak a sajátos közösségi célok érvényesítésért van jelen a kormányzatban, hanem azért is, hogy segítsen a súlyos szociális, egzisztenciális gondokkal küszködőkön, mindazokon, akik valamilyen okból reményt veszítettek. Mint mondta, a Szövetség egy olyan nehéz, válságos időszakban vállalt kormányzást, amikor a társadalomban aggodalom és szorongás van a jövőért.
Tanügyi törvény, kisebbségi törvény, régióátalakítás
„A kinevezésekkor nem a tisztségek hasznáról beszéltünk, hanem arról a lehetőségről, hogy hogyan tudunk segíteni általuk az erdélyi magyar társadalmon” – mondta Markó, elemezve a helyi koalíciókat. Mint mondta: fontos, hogy az intézményvezetői funkciók elosztásánál sikerült az etnikai arányt megőrizni.
„Másfél hónap nagyjából az átszervezésekkel telt el, ezért teljes beszámolót nem lehet készíteni erről az időszakról, de azt el kell mondani, hogy miért volt fontos lépés az RMDSZ részéről a kormányzásban résztvenni” – hangsúlyozta Markó, aki a tanügyi törvény előkészítéséről beszélt, az új nyugdíjtörvény körüli vitákról, valamint arról, hogy a kisebbségi törvényt újból útjára kell indítani.
A gazdasági fejlesztési régiók átalakítása is napirenden van, hiszen a jelenlegi régiók számát meg kell duplázni, hétről 15-16-ra kell emelni ahhoz, hogy működőképesek legyenek. Markó arra is rámutatott, hogy a másfél hónap alatt nem volt koalíciós viszály, pedig egy erős párttal szövetkezett az RMDSZ. „Mi nem néhány hónapos koalícióban kell gondolkozzunk, hanem az előttünk álló két és fél évben, amikor nem kampányolunk, hanem dolgozunk” – mondta Markó.
Beszédében az RMDSZ-elnök megemlékezett a húsz évvel ezelőtti gyertyás-könyves tüntetéssorozatról, amely, mint fogalmazott, az erdélyi magyarság szolidaritásának első és kiemelkedő pillanata volt. Ez az évforduló értelmezésében „jó alkalom arra is, hogy áttekintsük, hol tartunk ma, és mi, mennyi teljesült az akkori követelésekből az önálló magyar iskolákon át a kétnyelvű feliratokig”.
Felszólalásában Borbély László környezetvédelmi miniszter elmarasztalóan szólt a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezetről, amely „elkövette a legnagyobb hibát, jóváhagyva a Guşă-szobor felállítását. Az 1989-es forradalom idején a véres megtorlásokért felelősnek tartott Ştefan Guşă tábornoknak Marosvásárhelyre tervezett szobor ügye nem román-magyar, hanem morális kérdés, és amit a helyi frakció követett el, az az egész RMDSZ-re hatással van – hangsúlyozta Borbély.
„Szégyenletes módon kenték-fenték, magyarázták, hogy milyen taktikai meggondolásból szavaztak a szobor felállítására. Ez a viselkedés nem tolerálható” – hangsúlyozta a miniszter.
Meghatódva, elcsukló hangon köszönte meg a bizalmat és munkatársai támogatását Takács Csaba, miután a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyhangúlag – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – szavazta meg az RMDSZ megbízott ügyvezető elnökévé való kinevezését. Az ügyvezető elnöki teendőket Takács azt követően veszi át (veszi vissza – szerk. megj.) Kelemen Hunortól, hogy Kelemen kulturális miniszteri megbízatást kapott.
„Takács Csaba tapasztalatára igen nagy szükség van, hiszen egyes polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok képesek megfeledkezni arról, hogy az RMDSZ-nek köszönhetően kerültek tisztségbe” – figyelmeztette Markó a „hűtlenkedőket”. Takács „székfoglalójában” elmondta: annyira volt eredményes a romániai magyarság az utóbbi húsz évben, amennyire az RMDSZ.
„Ha elemezzük ezt a húsz évet, láthatjuk, hogy amikor a romániai magyarság előrelépett, Románia is előrelépett. Lehet, hogy ha korábban hallgatnak ránk, akkor most Románia is sokkal előbbre tartana” – foglalta össze Takács az elmúlt húsz év tanulságát. Takács Csaba megköszönte a rá szavazók bizalmát, illetve Kelemen Hunornak az eddigi tevékenységét.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 16.
Nagyobb szakmaiságot vár Markó a tisztségviselőktől
Véleménykülönbségek ütköztek
Mint tegnapi tudósításunkból is kiderült, a szombati SZKT mozgalmasabb s érdekesebb is volt az utóbbi időben megszokottaknál. Ugyanis, meglepetésre, a központi vezetéssel ellenkező vélemények is elhangzottak. Ami különben normális egy valóban demokratikus szervezetben.
A felszólalások sorát Lakatos Péter nyitotta meg, aki szerint mind a belső választások előtt álló román pártok, mind a parlamenti választások előtt álló magyarországi pártok esetében a "kentaurbeszéd" a divat.
Az RMDSZ-ben nincs helye a "kentaurbeszédnek"
Ezzel szemben, véleménye szerint, az RMDSZ esetében az egyenes, egyértelmű beszéd a kívánatos. A szervezetet a magyar vízilabdacsapathoz hasonlította, amely 2000 óta négyévenként megnyerte az olimpiát, de ugyanabban a periódusban kétévente egyetlen világ- vagy Európa-bajnokságot sem. Az RMDSZ is négyévenként összeszedi magát, felnő a feladathoz, de a választások közötti időszakban nem teljesít folyamatosan jól".
Rámutatott, hogy ha a legutóbbi SZKT előtt még volt jogosultsága a "kentaurbeszédnek", a kormányra lépésről szóló döntés meghozatala után csak egy lehetőség maradt: jól összeszokott csapathoz méltó teljesítményt nyújtani. Figyelmeztette a testületet, nem lesz könnyű dolga az RMDSZ-nek, ismerve a PD-L-t, amely "tavaly ellenfélnek ugyan jó volt, lehetett bírálni, de idén partneri minőségben nehezebb nyilvánosan szóvá tenni az egyeztetés előtti kiforratlan, végig nem gondolt ötletek piacra dobását, ami gyorsan erodálja a kormány amúgy is megcsappant társadalmi támogatottságát". Ezért azt javasolta: "gondolkodásban, javaslattételben legyünk gyorsabbak, összehangolva a kormányzati, parlamenti, megyei cselekvéseket", és az RMDSZ-nek "az emberek mindennapjait érintő megszorító intézkedések hatásainak elviselhetőbbé tételében, a közigazgatási bürokrácia túlburjánzásának megelőzésében kell élen járnia".
Arra biztatott, "ne tűrjék el szó nélkül, hogy az ESZMNT-sek Tőkés Lászlóval az élen" mindenért az RMDSZ-t hibáztatják, "miközben ők egy épkézláb, kivitelezhető megoldást sem képesek javasolni", s rámutatott, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak akkor van értelme, ha "ésszerű egyeztetések folynak és nem vágyálmokat fogalmaznak meg ultimátum formájában. Szomorú és kiábrándító erkölcsi silányságra utal, ha egyeseknek az RMDSZ csak addig felel meg, amíg listáján európai parlamenti mandátumhoz jut valaki, majd utána az illető gátlástalanul posztkommunista utódpártnak titulálja szervezetünket. Egyeztetni csak a hozzávetőlegesen azonos irányú magyar közösségi érdekeket érdemes és szabad, az egyéni hatalomvágy és okkult államelnöki érdekek nem jöhetnek számításba".
Szemléletváltás szükségeltetik
Kira Miklós, a Szociáldemokrata Tömörülés alelnöke fogalmazott így, s a nyugdíjtörvény kapcsán hívta fel a figyelmet, hogy "az RMDSZ egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a szociális kérdéseket szőnyeg alá seperje", mert "leghűségesebb és legnagyobb számú választói tábora érdekeinek föl nem vállalása tömegbázisának elvesztését, s ezáltal a szövetség létét sodorja veszélybe". Ezért, véleménye szerint "újra kell gondolni a prioritásokat, a szövetség elitje és a tagság közötti viszonyt".
Hangsúlyozta, hogy a szociális kérdések kiemelt kezelése jelen körülmények között legalább olyan fontos kihívást jelent, mint a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem, és ebből a Szociáldemokrata Tömörülés részt kíván vállalni.
Össztűz a marosvásárhelyi tanácsra
Borbély László arról beszélt, jobban össze kell hangolni a tevékenységet, majd rátért a Gusa-szobor-ügyre. Elmondta, hogy a Maros megyei TKT elmarasztalta a vásárhelyi tanács RMDSZ- frakcióját, s utasította, hogy minden politikai döntésben konzultáljanak az RMDSZ vezetésével. Bejelentette, hogy dr. Benedek István lemondott a frakcióvezetői tisztségről, és "megyünk tovább".
Markó Béla szerint a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója "köszöni szépen, jól megvolt magában, nem érdekelte az RMDSZ véleménye, és szégyenletes módon a Gusa-ügyben összevissza kenték-fenték, nyilatkoztak"... Az eset maga kivédve, mondta, de "nagyon sok helyen RMDSZ-es tanácsosok, polgármesterek úgy tekintik, hogy őket születésüktől fogva felruházta a sors azzal, hogy polgármesterek, tanácsosok, miniszterek, államtitkárok legyenek, s minden az égvilágon. Ez elfogadhatatlan. Mint ahogy az is, hogy sokan elfelejtik, az RMDSZ bizalmából és az RMDSZ megbízásából, erejéből vannak ott, ahol vannak".
Az RMDSZ nem a megélhetési politikusok szövetségeként született
Katona Ádám, az EMK elnöke ezekkel a szavakkal kezdte felszólalását, hozzátéve, hogy a valóság sajnos, "nagyon ebbe az irányba mutat". Rámutatott, az EU-csatlakozás során "iszonyatosan sokat veszítettek" azzal, hogy az RMDSZ kormányban volt. "Ez a vonat elment, mondta, de nem ment el az a vonat, az a százezres tüntetés, amellyel mozgósítani lehetett embereket, "az akkori vezetés akarata ellenére", utalva arra, "amit Domokos Géza telefonált Sütő Andrásnak", és amiről az évfordulóra kiadott könyvben egyetlen szó sem esik. Erre mondta, hogy az RMDSZ ne gyártson hamis könyveket, mert "nem becsületes dolog". Nehezményezte, hogy bár fél szó sem esik a cigányságról, akik nélkül a vásárhelyi magyarság elveszett volna, s hogy Nagyvárad azzal, hogy a koldusokat kitiltotta a városból, nem oldott meg semmit. Felemelte szavát a magyar széthúzás ellen, és a székelyföldi hőszigetelések kapcsán kérte Borbély Lászlót, találjon megoldást ezek finanszírozására.
Annyi államtitkárjelölt volt, hogy egész Európát el tudtuk volna látni
Válaszában Markó Béla a 20. évforduló kapcsán azt mondta, hogy egy ilyen esemény során "adottak a keretek és abból valakik mindig kimaradnak", s javasolta Katona Ádámnak, ha elégedetlen, "írja meg a saját RMDSZ-történetét". Bárányi Ferencnek azt válaszolta, úgy tudja, hogy Temesvár benne van a könyvben, de a szervezetalakítás egyidejűsége, a szolidaritás volt a legfontosabb. A nyugdíjtörvényt ért kritikákra reagálva "eléggé baloldalinak" nevezte a törvényt, kiemelve, hogy voltak kérdések, amelyekben történt előrelépés. Azt is mondta: "A kormányzás hátránya, hogy bizonyos dolgokat nem lehet elmondani. Nem lehet Bukarestben egyet, Vásárhelyen mást mondani".
Arról is beszélt, hogy sokan elfelejtik, az RMDSZ támogatása révén kerültek funkcióba. A vásárhelyi tanács mellett felemlegette a gyergyói, a székelyudvarhelyi problémákat, amelyek szerinte nem csak fegyelmi kérdések, majd beszélt a dekoncentrált intézményekről, hogy "adták a jelöléseket csőstül a területi szervezetek". "Annyi államtitkárjelölt volt, hogy egész Európát el tudtuk volna látni államtitkárokkal". Nagyobb felelősséget, nagyobb szakmai igényességet kért a területektől; olyan embereket tegyenek vezető tisztségbe, akik szakmailag bizonyítottak, s akik képesek a lehető legmagasabb szinten ellátni a feladatukat. Emellett a legnagyobb politikai elkötelezettségre van szükség, mondta végül az RMDSZ elnöke.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. február 16.
Borbély László: szemléletváltásra van szükség
[INTERJÚ] A környezetvédelmi miniszter szerint mentalitásváltásra van szüksége az országnak, ami nagyon lassú folyamat. Szerinte azért van több szemét nálunk, mint külföldön, mert ott az emberek nem dobják el a hulladékot. Szükség van a szelektív hulladékgyűjtésre, ám ez még nincs megszervezve, továbbá kötelezni kellene az üzleteket a régi árú visszavételére.
Több nagyszabású környezetvédelmi projektről tudunk, amelyeket immár dűlőre kellene vinni. Évek óta hallunk arról, hogy megvalósul a műanyag flakonok begyűjtése, újrahasznosítása. E téren most hol tart az ország? Mintha ez a folyamat is akadozna…
– Tulajdonképpen 2005-től létezik az a törvény, amely előírja, hogy a nagy termelők, az ásványvíz-palackozók, az üdítőgyárak hozzá kell hogy járuljanak az általuk forgalomba hozott palackok egy részének a begyűjtéséhez. Ha nem teszik meg, tetemes büntetést kell fizetniük. De tudtommal csak 2007-től indult be a gyűjtés. Ugyanakkor, mivel nincs megszervezve a hulladék szelektív gyűjtése, csakis olyan szinten működik ez a rendszer, hogy azok a jövedelem nélküli egyének, akik ezért némi pénzhez jutnak, összegyűjtenek annyi palackot, amennyit éppen akarnak. Három-négy olyan cég létezik, amelyek átveszik ezeket, s eljuttatják a felhasználóhoz. A minisztérium felszólította a polgármesteri hivatalokat, hogy fogadják el a nagyobb térfogatú típuskonténereket, és ezekbe lehet gyűjteni majd a palackokat. Persze hozzáállás kérdése az egész. A napokban elmondtam, hogy például a Maros megyei Ákosfalva községben, ahol megértették ennek fontosságát, kétszer annyi palackot gyűjtöttek össze a közelmúltban, mint Marosvásárhelyen.
– A roncsautóprogramról is gyakran szó esett az elmúlt időszakban. Mi lesz a sorsa a régi gépkocsiknak?
– Az autóbontó cégek szétdarabolják ezeket, s értékesítik az alkatrészeket. Ugyanakkor létezik egy olyan európai direktíva, amit nálunk nemigen vesznek figyelembe: a gyártókat arra kötelezik, hogy a régi kocsik újrahasznosítható alkatrészeit gyűjtsék be, építsék be az új gépkocsikba. A Dacia üzem például foglalkozik ilyesmivel, oda is be lehet vinni az alkatrészeket. De ez a rendszer jobban is működhetne.
– Az ország több megyéjében még mindig nem léteznek EU-konform szeméttelepek, s bár arról volt szó, hogy a régi hulladéktározókat bezárják, ez sem történt meg mindenütt. Miért hanyagolta el ennyire az ország a hulladékgazdálkodás korszerűsítését?
– Egyik kedvenc viccem jutott eszembe a kérdésről: 2007. január elsején reggel az Európai Unió tagjává váltunk. De mit csinálunk délután? Mi csak akkor vagyunk hajlandók cselekedni, amikor a körmünkre ég a gyertya, amikor az utolsó száz méteren már köteleznek a munkára. Ilyenkor nyilván kapkodunk. Ezelőtt 4-5 évvel már nyilvánvaló volt, hogy ezt a dolgot meg kell oldani. Létezik az ütemterv is, ami szerint a régi tározókat be kell zárni. Szerintem a környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat támogató ISPA-programoknak erre kellett volna fókuszálni. Ez nem történt meg, s most mindenki rohangál. Az uniós támogatással készülő első korszerű szeméttelepeket 2011-ben fogják megépíteni. Várhatóan 2015-ig megoldódik ez a probléma, csak azt nem tudom, addig mi lesz a szeméttel.
– Egyébként az uniós direktívák szempontjából környezetvédelmi téren hol vagyunk lépéshátrányban?
– A vízgazdálkodás, csatornázás terén. Minden évben konkrét lépéseket kell tenni e téren, és 2018-ig kellene országos szinten megoldódjék a szennyvíztisztítás. Most az évekre lebontott ütemtervhez képest olyan 8 százalékos a lemaradásunk. 2014-ig e célra még egymilliárd eurót kellene fordítanunk.
– Hogy halad az elektronikus hulladék begyűjtése?
– Köztudott, hogy az Unióban évente, lakosonként 4 kiló ilyen hulladékot kellene begyűjteni. Mi a másfél kilónál tartunk a felmérések szerint. Ami nincs megoldva, hogy az üzleteket kötelezzük a régi áru visszavételére. Onnan meg el kell szállítani a termékeket. Ezzel még nem volt időnk foglalkozni.
– Környezetvédelmi szempontból mostanában kiemelt téma a marosvásárhelyi Azomureş vegyipari kombinát okozta szennyezés megfékezése. A török tulajdonosok eddig is sokat ígértek, de nem sokat tettek. Mi a garancia arra, hogy ezúttal betartják az önnek írásban tett ígéreteket?
– Amit a cégtulajdonosok eddig írásban vállaltak, azt megtették. A baj az, hogy eddig egy olyan környezetvédelmi engedély alapján működött a cég, amely túlságosan elnéző volt. Ennek az újragondolására, újrafogalmazására van szükség – ezen dolgozunk.
– Bárhol járunk az országban, szemetet látunk. Mit tehet a minisztérium annak érdekében, hogy lassan mi is felzárkózzunk a nyugat-európai államokhoz?
–A nyugati országokban egyébként azért nincs ennyi szemét, mert az emberek nem dobják el a hulladékot. Sajnos a mentalitásváltás igen lassú, nehézkes folyamat mifelénk. Fontos lenne továbbá, hogy minél több szemétlerakót létesítsünk. Meg kell néznünk, milyen intézményekkel, hatóságokkal tudunk szerződést kötni a szemét felszámolása érdekében.
– Több fiatal magyar ajkú szakembert gyűjtött maga köré új munkahelyén…
– Amikor tanácsosaimmal bementünk az első gyűlésre, azt mondtam a többieknek, hogy „v-au invadat ungurii”, vagyis ellepték őket a magyarok, utalva arra, hogy nyolc magyar munkatárssal érkeztem. A minisztériumban dolgozók is elfogadják, hogy egymás között mi magyarul beszélünk. Ez természetes. A kérdésre válaszolva sajnos az a tapasztalatom, hogy nem nagy a választék a magyar ajkú potenciális munkatársak terén. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy nincsenek magyar szakértők, de ők nemigen vállalnának munkát a minisztériumban. Általában ügyes vállalkozók, jól működő céggel rendelkeznek, mások civil szervezetekben tevékenykednek, komoly projektek lebonyolításában vesznek részt. Tény és való, hogy 12 magyart vittem magammal a minisztériumba. Egy részük korábbi munkahelyemről, a fejlesztési, területrendezési minisztériumból jött át. De nyilván fiatal román szakértőket is felkértem különböző területekről.
– A minisztérium alkalmazottai hogyan fogadták, hogy ismét magyar ajkú személyt neveztek ki az intézmény élére?
– Ha egy vezető bebizonyítja, hogy szakmailag és a menedzsment tekintetében jó teljesítményre képes, akkor nem lehetnek gondok. Ez a minisztérium egy éven át le volt merevedve, különböző okok miatt nem haladtak a projektek. Látom, hogy figyelik a munkámat, próbálok maximálisan teljesíteni. Például igyekszem minden olyan aktát átnézni, ami egy nap leforgása alatt hozzám kerül. Nem tudják elképzelni a munkatársaim: miként lehetséges, hogy napirenden vagyok a dolgokkal. Hát ez úgy történik, hogy este 11-kor megyek ki a minisztériumból, magammal viszem az iratokat, elolvasom azokat, és véleményezem is. Persze ez azt jelenti, hogy fél kettő körül fekszem le. Legalább most, a kezdeti időszakban így kell dolgoznom.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 18.
Borbély László miniszter nyílt levele Marosvásárhely polgármesterének
Kitartó, folyamatos késztetést vélek felfedezni, amint Ön nem kis buzgósággal azok munkáját bírálja, akik a nyílt levelek, heves nyilatkozatok helyett, kézzelfogaható eredményeket próbálnak elérni Marosvásárhely számára.
Meglep
ődvel értesültem arról, hogy Önt is aggasztja a közutak kérdése, hiszen Marosvásárhely azon kevés nagyvárosok közé sorolható, ahol egyetlen terelőút építését sem kezdték el, annak ellenére, hogy legalább tíz eszetendeje beszélnek róla.
Ami az üres vádaskodásokat illeti, nem sietném el a dolgokat, javasolom, álljunk meg egy pillanatra, nézzük meg mivel járultam hozzá városunk fejlődéséhez.
Az a marosvásárhelyi miniszter vagyok, akinek 2008-ban 800.000-1.000.000 lejt sikerült kiutalnia a segesvári út tervének befejezésére.
Azt hiszem az is a fejlődés kategóriába sorolható, hogy Marosvásárhelyen 4 új sportcsarnok építésére és egy ötödik befejezésére különítettünk el anyagi támogatást a fejlesztési minisztériumból.
Ugyanakkor arra is szeretném emlékeztetni, hogy az előző miniszteri mandátumom ideje alatt indult el a marosvásárhelyi jégpálya korszerűsítése, mint ahogyan az olimpiai medence terve is akkor készült el a Május 1 strandon.
Gondolom azt is elfelejtette, tisztelt polgármester úr, hogy a Somostető átfogó rendezési tervének magvalósítására nekem köszönhetően 800.000 lejt sikerült elkülöníteni.
Egyetlen marosvásárhelyi számára sem ismeretlen az Azomureş vegyipari kombinát évek óta húzódó helyzete. Kéthónapos környezetvédelmi mandátum ideje alatt, sikerült megegyeznem a török befektetőkkel, hogy 138 millió dollárt fordítsanak környzeteszennyeződés csökkentése érdekében 150 ezer ember egészségéért, ami ugyanakkor 3000 marosvásárhelyi munkahely megtartását is eredményezi.
Nos, tisztelt polgármester úr, valóban én vagyok az, aki gátolja Marosvásárhely fejlődését?
Ami az útépítést illeti, továbbra is fenntartom: el kell kerülni a fák kivágását, amennyiben van alternatíva. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy 8,42 hektár erdőt kivágjanak olyan körülmények között, hogy már 2002-től az összekötő út tervének létrehozásától folyamatos pereskedés zajlik. Megjegyzem, ha valóban létezett volna szándék a polgármester részéről, ez a terv már rég megvalósulhatott volna. Alternatívát kell találni annak érdekében, hogy az erdőkivágást is elkerüljük, ugyanakkor az összekötő út is megvalósulhasson.
Sajnálom, hogy nyílt levelek írására fecséreli idejét, a többszöri megkeresés dacára sem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, megbeszélni Marosvásárhely problémáit. Úgy-e, nem feledkezett meg, tisztelt polgármester úr, a 2009 őszén tett ígéretéről, miszerint két héten belül megszervezi azt a találkozót, amelyen a Maros megyei parlamenti képviselők, a helyi önkormányzati tisztségviselők közösen keresnek megoldást Maros megye problémáira.
Teljes nyitottságomról biztosítom Önt, teszem a dolgom, ahogyan eddig is, támogatok minden olyan kezdeményezést, amely Marosvásárhely fejlődéséhez, a marosvásárhelyiek jólétéhez járul hozzá, mitöbb hajlandó vagyok, akár most pénteken, február 19-én is tárgyalni erről, a Maros megyei prefektus által szervezett tanácskozás alkalmával.
Tisztelettel: Borbély László. Forrás: erdon.ma2010. február 19.
„Ciánriadó” Budapesten
Kiverte a biztosítékot a nagybányai aranykitermelés tervezett újraindítása
Azonnali hivatalos tájékoztatást kért tegnap levélben Szabó Imre magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter román kollégájától a nagybányai aranykitermelés tervezett újraindítása és a fejlesztés engedélyezési eljárása ügyében.
Szabó Imre a sajtóból értesült arról, hogy a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezést okozó gyár helyszínén egy orosz érdekeltségű vállalat környezetvédelmi engedély kibocsátását kéri.
Szabó Imre miniszter a határon átnyúló környezeti hatásokról szóló Espooi Egyezménnyel – Az ENSZ országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezménye – összhangban kérte, hogy a román fél haladéktalanul tájékoztassa Magyarországot, ha a beruházó a román hatóságokhoz benyújtja kérelmét a fejlesztés engedélyezésére.
„A magyar zöldtárca folyamatosan figyelemmel kíséri majd az eljárást, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a határ közelébe ne települhessen Magyarország területét környezetvédelmi szempontból veszélyeztető beruházás” – hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette, hogy a minisztérium kiemelt figyelmet fordít minden olyan környező országbeli beruházásra, amely Magyarország területét hátrányosan érintheti.
„Hazánk ezért – Verespatakhoz hasonlóan – a romániai felső-csertési beruházás esetében is bekapcsolódott a bánya létesítéséhez szükséges környezeti vizsgálatba, illetve jelezte a román társhatóságnak, hogy az Espooi Egyezmény keretében részt kíván venni a tervezett beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárásában is” – tette hozzá a tárcavezető.
Szabó Imréhez a témában a Lehet Más a Politika (LMP) még szerdán nyílt levelet intézett, amelyben egyenesen egy újabb magyarországi ciánszennyezés lehetőségét vetik fel. Az LMP beavatkozásra és az Espooi Egyezmény alkalmazására kérte a környezetvédelmi minisztert, illetve a kialakult helyzetről Románia magyarországi nagykövetségével is egyeztetni kíván.
Az LMP egyébként a tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján nyílt levélben fordult a román közjogi méltóságokhoz a cianidos bányászati eljárások romániai betiltásának elősegítését kérve. A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) pedig szerdán közös közleményben sürgette a cianidos technológia európai szintű betiltását.
A zöldek a pozsonyi Új Szó információira hivatkozva felhívták a figyelmet arra is, hogy orosz érdekeltségű cégek Szlovákiában is cianidos technológiával működő aranybányák létesítését tervezik.
Borbély László környezetvédelmi miniszter még szerdán arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tárcához semmilyen megkeresés nem érkezett, amely a nagybányai aranykitermelés tervezett újraindításáról szólna. „Olyan helyzetben vagyunk, hogy akik átvették az üzemet az ausztrál cégtől, 2010 végéig egy sor beruházást vállaltak, de ezekből eddig keveset hajtottak végre. Amíg nem végzik el a fejlesztéseket, nem tehetnek semmit” – magyarázta az Új Magyar Szónak a miniszter.
Füzes Oszkár: „nem, nem és nem” a ciánra
Magyarország határozottan ellenzi a verespataki aranykitermelést, s ha a román kormány zöld utat ad a projektnek, Budapest magyarázatot vár – jelentette ki Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete tegnap. Újságírói kérdésre válaszolva a diplomata utalt arra, hogy a nagybányai tapasztalatok után nem bíznak a ciános technológiában, még akkor sem, ha egyes országokban jók a tapasztalatok.
Kánya Gyöngyvér, Budapest. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 22.
Ponta is legyőzte Geoanát
Botrányoktól és meglepő fordulatoktól sem mentes rendkívüli tisztújító kongresszusán tegnap hajnalban Victor Ponta személyében új elnököt választott a Szociáldemokrata Párt (PSD).
A „kis Titulescunak” is nevezett 38 éves politikus az alakulat jelenlegi vezetőjét, Mircea Geoanát győzte le szoros küzdelemben, 856 szavazattal 781 szavazat ellenében. Az eredetileg kétfordulósnak várt tisztújítás azután szűkült egyfordulósra, hogy a kongresszuson a kilenc jelöltből heten sorra visszaléptek egyik vagy másik fél javára.
Sorra visszaléptek
„Geoană egészen biztosan veszít” – hallhatták az élesebb fülű újságírók az addigi pártelnök egyik fő támogatójától, Marian Vangheliétől, amikor a PSD bukaresti szervezetének elnöke a fővárosi küldöttek élén a szavazófülkék felé tartott. Jóslata azonban nem jelentett meglepetést a sajtósoknak, mert Mircea Geoană kudarca az esti órákban már borítékolható volt.
Ehhez az járult hozzá, hogy a visszalépő jelöltek közül – egyesek szerint előre megírt forgatókönyv alapján – Miron Mitrea szenátor, majd Radu Mazăre konstancai polgármester is Victor Pontára „testálta” szavazatait. Emellett a „kis Titulescu” egykori mentora, Adrian Năstase volt miniszterelnök is a fiatal politikust méltatta kongresszusi beszédében. A „kegyelemdöfést” azonban Mircea Geoană számára Ion Iliescu felszólalása jelentette.
A PSD tiszteletbeli elnöke – aki a kongresszust megelőző napokban jelentette be visszavonulását a pártban betöltött posztokból – ugyan nem nevezte meg azt a személyt, akit a PSD élén látna, ám beszédében élesen bírálta Mircea Geoană mandátumának öt évét. A párt „manelizálódásáról” beszélt, utalva egyebek mellett Marian Vanghelie sokszor botrányos viselkedésére.
Az agg politikus szólt arról az üdvözlő táviratról is, amit még nagykövetként Geoană küldött tíz éve Románia frissen megválasztott elnökének, Emil Constantinescunak. Iliescu ekkor beszédében „árulást” emlegetett – s a jelen lévő sajtósok szerint ez volt az a momentum, amikor a küldöttek többsége Ponta oldalára állt.
Ion Iliescunak egyébként szinte minden mondatát taps kísérte, érezhetően kézben tudta tartani a kongresszust, ellentétben az ülésvezető Mircea Geoanával, aki képtelen volt lecsillapítani az értekezlet kipattant, angoskodásoktól sem mentes konfliktusokat.
A két fő jelölt közti erőviszonyokat tükrözték kongresszusi kortesbeszédeik is. Míg Ponta magabiztos szónoklatot tartott, Geoană mentegetőző hangnemben szólt a küldöttekhez. A tenyerek hangosabban csattantak össze Ponta szavai után.
A talányos Diaconescu
Ponta körvonalazódó győzelmét egyetlen momentum tette kétségessé: Cristian Diaconescu visszalépése az elnökválasztásból. A volt külügyminiszter gesztusa nem csak önmagában jelentett meglepetést – visszalépése előtt néhány órával még kortesbeszédet tartott –, hanem az is, hogy Geoanának „adományozta” addigi híveinek szavazatait.
A gesztust Ponta hívei látható aggodalommal fogadtak. Utóbb kiderült: a PSD új vezetőjének az adhat valóban aggodalomra okot, hogy a párt kongresszusán megválasztott tizenöt alelnök többsége Geoană támogatói közül került ki.
A megtört Geoană
„Az agóniától az eksztázisig” – így jellemezte férje győzelme után a Ponta-tábor lelkiállapotának hullámzását Daciana Sârbu. Az újságírói kérdésre adott válasz már hajnali háromkor hangzott el, miközben a küldöttek zöme a szerteszét hajigált pillepalackok és szórólapkupacok között a Romexpo hatalmas kiállítócsarnokának kijárata felé evickélt.
„Hétfőtől munkához látunk, köszönöm a támogatásotokat” – üzente a távozóknak pulpitusról, immár elnökként Victor Ponta. Elődje, Mircea Geoană, láthatóan megtörten, ám a körülményekhez képest – az államfőválasztásokat is néhány szavazattal bukta el – méltósággal fogadta a kudarcot. „Természetesen keserűséget érzek, de sok sikert kívánok utódomnak” – mondta a szónoki emelvényről a politikus.
„Aki bátor, velem tart”
Victor Pontának nem kellett megvárnia a hétfőt azzal, hogy munkához lásson. Tegnap ugyanis máris szembesülnie kellett azzal, hogy folytatódtak az „elszivárgások” a PSD-ből.
Culiţă Tăriţă és Ioan Muntenu képviselők, majd Şerban Mihăilescu szenátor is bejelentette, kilép a szociáldemokraták soraiból, s a parlamentben csatlakozik a függetlenekhez, akik Gabriel Oprea vezetésével nyáron új párt létrehozására készülnek. „Remélem, az elszivárgási folyamat leáll. Aki bátor, velem tart, amikor a párt új útra lép” – mondta Victor Ponta.
Eredményes ellenfelet remélnek a parlamenti pártok
„Remélem, hogy modern, európai szellemiségű párttá tudja alakítani a PSD-t, hogy ne rettegjünk a korrupciótól, ha hatalomra jutnak” – ezekkel a szavakkal gratulált Theodor Stolojan, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) alelnöke Victor Pontának. Ugyancsak a PSD modernizálásának feladatát hangsúlyozta Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a baloldal „végre le tudja vetkőzni a kommunista beidegződéseket”.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Mediafax hírügynökségnek úgy fogalmazott: „kellemesen csalódott” a PSD-kongresszuson tapasztalt demokrácia láttán. „Így kell ennek lennie: a viták, a konkurencia, a lobbi hozzátartozik egy párt belső demokráciájához” – fogalmazott Borbély. Szerinte Ponta sikere azzal magyarázható, hogy megérett a változás a PSD-ben: ellenzéki pártként valós alternatívát kell felmutatniuk.(M. Á. Zs.)
Cs. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 24.
Az RMDSZ vezetését lejárató szórólapok
Az RMDSZ bizonyos Maros megyei és országos vezetőit rágalmazó névtelen levelek kerültek a marosvásárhelyi magyarok postaládáiba az elmúlt napokban. Az írásokban a szövetség több marosvásárhelyi illetőségű országos és megyei vezetőjét „újfajta erdélyi terrorizmussal” vádolják, illetve felszólítják a tagságot, hogy fogjon össze és mentse meg az RMDSZ-t, megkeresve a megfelelő képviselőket. A névtelen írásokban említett személyeket politikai orientációjuk köti össze. Valamennyien a Markó–Borbély–Kelemen-szálat képviselik, erősítik, amely ellen évek óta ádáz belső harcot vív a Benedek testvérek köré tömörült csoport.
Több Maros megyei és országos RMDSZ-vezetőt lejárató röpcédula került az elmúlt napokban számos marosvásárhelyi lakos postaládájába. A három, egy-egy oldalas névtelen levél elsősorban Borbély Lászlót, Kelemen Atillát, Lokodi Edit Emőkét és a Szepessy család tagjait támadja.
A szövetség megyei vezetősége szerint az Amit minden marosvásárhelyinek tudnia kellene, Újítsuk meg az RMDSZ-t, hogy újra életképes legyen! és Végeladás az RMDSZ-nél! című írásokat a városi szervezet irodájában sokszorosították. Mint Brassai Zsombor ügyvezető alelnök a Krónikának elmondta, ezt Benedek István marosvásárhelyi RMDSZ-elnök is beismerte.
Kiosztott Borbély-pártiak
A három névtelen levél Borbély László országos alelnök rokoni szálakon szerzett állítólagos médiahatalmáról, Gombos Csaba megyei tanácsos alvilági kapcsolatairól, valamint Kelemen Atilla megyei elnök vadászatairól és fiának a környezetvédelmi minisztériumba való beprotezsálásáról szól. Emellett az írások Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnök nepotizmusáról, Szepessy Lászlónak, Markó Béla kabinetfőnökének a rendőrség által is vizsgált bűnügyeiről, fiai megfélemlítő akcióiról, Peti András városi tanácsos szolgalelkűségéről tesznek említést.
A helyesírási hibákkal tűzdelt írásokban az említett személyeket „újfajta erdélyi terrorizmussal” vádolják, illetve felszólítják a tagságot, hogy fogjon össze, és mentse meg az RMDSZ-t, megkeresve a megfelelő képviselőket. A névtelen írásokban említett személyeket politikai orientációjuk köti össze. Valamennyien a Markó–Borbély–Kelemen-szálat képviselik, erősítik, amely ellen évek óta ádáz belső harcot vív a Benedek testvérek köré tömörült csoport.
Brassai: ezúttal messze mentek
Brassai Zsombor, a megyei szervezet ügyvezető alelnöke szerint a rágalmazók csoportja ezúttal elvetette a sulykot. „Nem az zavar, amit a levelek tartalmaznak, mert névtelen rágalmazókkal és műveikkel nem is kellene vitába szállnunk, hanem az keserít el, hogy mindez az RMDSZ városi szervezetének irodájában készülhetett” – nyilatkozta lapunknak Brassai, akiről az egyik írásban azt állítják, hogy „ha lelkésznek nem volt jó, majd államtitkárnak az lesz”. Kérdésünkre, hogy miből gondolja, hogy az uszító hangvételű leveleket éppen a városi szervezet irodájában sokszorosították, Brassai Zsombor elmondta, hogy „ezt maga Benedek István elnök is beismerte”.
Az orvos-politikussal a Krónikának többszöri próbálkozás után sem sikerült kapcsolatba lépnie. Egy nappal korábban viszont Benedek a Népújságnak azt nyilatkozta, hogy az általa vezetett szervezet irodájában a titkárként alkalmazott személy egyetlen példányt másolt le az egyik levélből, amelyet egy RMDSZ-tag vitt be. Ennek ellenére, alávetve magát a Területi Állandó Tanács határozatának, Benedek István úgy döntött: lecseréli az irodában dolgozó személyzetet.
„A félfogadás 2010. február 22-étől szünetel! Dr. Benedek István” – olvasható az RMDSZ marosvásárhelyi irodájának ajtóján. Az ügyfél hiába is kopogtat vagy kilincsel a Dózsa György utca 9. szám alatti ajtón, az senki előtt nem tárul ki. Hogy meddig, az az elnök által kiragasztott szövegből nem derül ki. Erre a kérdésre egy emelettel fennebb, a megyei szervezet székhelyén sem tudnak választ adni, csak annyit mondanak, hogy a városi elnök elküldte a kétfős személyzetet, és másokat alkalmaz.
Politikai csatától a tettlegességig
Az egykori Hangya Házban székelő megyei és városi szervezet között hosszú évek óta hűvös a viszony. Az ellenségeskedés tavaly márciusban éleződött ki, amikor a marosvásárhelyi küldöttek azt a Benedek Istvánt választották a városi szervezet élére, akinek elnöki tisztségbe való jutását a szövetség megyei és országos vezetősége mindenáron meg szerette volna akadályozni.
Az elmúlt évben a felső vezetés elérte, hogy a Guşă-baklövés után lemondásra szólította fel Benedeket, aki kénytelen volt megválni a helyi tanácsban betöltött frakcióvezetői tisztségétől. A két tábor között azonban nem csak politikai csata folyik. Benedek István és Szepessy László személyes konfliktusa az elmúlt év végén tettlegességig fajult, és mindkét fél bűnügyi feljelentést tett a másik ellen a rendőrségen.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 25.
Boc magyar minisztereivel dicsekedett Budapesten
ÖSSZEFOGLALÓ
Tegnapi budapesti látogatásán Emil Boc miniszterelnök Sólyom László magyar köztársasági elnökkel és Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is megbeszéléseket folytatott. A román kormányfő az energiaellátás biztonságának a növeléséről szóló, a visegrádi országok kibővített csúcstalálkozóján vett részt.
Bocot Budapesten szerdán reggel a magyar államfő fogadta hivatalában, majd Orbán Viktorral is tárgyalóasztalhoz ült az Országházban. Ez utóbbi megbeszélésen Boc megdicsérte Borbély László romániai környezetvédelmi minisztert, akiről azt mondta, hogy „nagyon hatékony”. A találkozóról kiadott közleményben Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője azt írta, hogy a tanácskozáson az Európai Néppárthoz tartozó politikusok megállapodtak az együttműködés fő területeiben. Így egyeztetni fognak az EU-elnökség fő témáiról, a 2013-tól érvényes EU-költségvetés fő irányaival kapcsolatban, valamint a regionális és kohéziós politikában képviselendő álláspontokról.
Boc látogatásának a fő célja azonban a visegrádi országok bővített csúcstalálkozója volt, amelynek témája az energiaellátás biztonságának a növelése. Az MTI birtokába került nyilatkozattervezet kimondja, hogy mihamarabbi politikai megállapodást várnak a visegrádi négyek az Európai Parlamenttel a gázszállítás biztonságáról. A négy visegrádi ország – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – és a nyilatkozathoz csatlakozó országok szerint a politikai megállapodásnak szavatolnia kellene az EU hatékony fellépését azokban a helyzetekben, amikor az EU-gázpiac nem képes egymagában kezelni a gázszállítás szüneteltetéséből adódó gondokat. Ehhez az Európai Bizottságnak össze kell hangolnia a nemzeti és az EU válságterveiben meghatározott intézkedéseket.
Támogatják továbbá, hogy a 2010–2014-re vonatkozó uniós energiapolitika második akciótervének kialakításánál vegyék figyelembe a közös regionális érdekeket és kívánatosnak tartják, hogy a kohéziós alapból több pénz jusson a térség energiabiztonságát növelő infrastrukturális beruházásokra. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. február 25.
Eljött az ideje az alkotmányos reformnak!"
Itt az ideje az alkotmányos reformnak, az alkotmány módosításának – jelentette ki keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. Kifejtette, az RMDSZ és a PD-L képviselőházi frakciói kezdeményezték egy alkotmánymódosító bizottság létrehozását, amely a módosításokat és az eljárási folyamatot kidolgozza.
Rámutatott, az RMDSZ itt nem elsősorban és nem kizárólag a novemberi referendum eredményei mentén képzeli el az alkotmány módosítását: továbbra is komolyak a szövetség fenntartásai az egykamarás rendszerrel szemben. A demokrácia elvei egyik esetben sem sérülnek: egyes demokratikus rendszerekben egy, máshol két háza van a törvényhozásnak – mutatott rá más országok gyakorlatára, hozzátéve: a román politikumnak az ország jelenlegi szükségleteit kell elemeznie. Indoklása szerint egy olyan, viszonylag nagy kiterjedésű, sokszínű, sok hagyományos térséggel, sajátos érdekeket felvonultató helyi közösségekkel rendelkező országban, mint Románia, sokkal hasznosabb a kétkamarás rendszer megőrzése, szükség van képviselőházra és szenátusra is. Hozzáfűzte, azt is figyelembe kell venni, hogy 2003-ban, amikor utoljára módosították az alapokmányt, Románia még nem tartozott az Európai Unióhoz, 2010-ben uniós tagállamként tisztázni kell jó néhány kérdést.
A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ egy mélyreható alkotmányreform végrehajtását szorgalmazza, amely érinti az állami intézmények közötti kapcsolatokat (államfői intézmény, kormány, parlament), az igazságszolgáltatás helyét és szerepét az államon belül, a kormány hatásköreit és mindent, ami egy ország demokratikus működéséhez hozzátartozik. Itt kiemelte a közigazgatás decentralizációját, illetve a közigazgatási felosztás újragondolását.
Elgondolása szerint az alkotmánymódosítási folyamat befejezésére a 2012-es választások előtt sor kell kerüljön
Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, a koalíciós partnerek egyetértenek abban, hogy a mostani 8 régió helyett 15-16-ot kell létrehozni, ezek megrajzolását illetően a napokban elkezdődik az egyeztetés, ennek megbízottjai a két politikai alakulat képviselőházi frakcióvezetői, illetve Vasile Blaga és Borbély László miniszterek. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. február 25.
Budapesten tárgyal Emil Boc kormánydelegációja
Emil Boc miniszterelnök Teodor Baconschi külügyminiszterrel, Adriean Videanu gazdasági és kereskedelmi miniszterrel és Borbély László környezetvédelmi miniszterrel utazott Budapestre, hogy részt vegyen a visegrádi országok kibővített csúcstalálkozóján, melynek az energiabiztonság kérdését választották témájául. A politikusok ma a Magyar Tudományos Akadémián tartandó Duna-konferencián vesznek részt, de kétoldalú megbeszéléseket is folytatnak a magyar, illetve a konferencián részt vevő más országok delegációival.
Közös célok. Emil Boc miniszterelnök Sólyom László államfővel is tárgyalt
A román kormányküldöttség tegnap a Sólyom László köztársasági elnöknél tett látogatás után Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével tárgyalt. Borbély László úgy vélte, lendíthet a két ország kapcsolatán az a tény, hogy minden valószínűség szerint hamarosan Magyarországon is jobboldali kormány alakul.
Ez esetben ugyanis mind Budapesten, mind Bukarestben egyazon politikai család tagjai lesznek hatalmon. Borbély elmondta, szó esett arról is, hogy csak a magyarországi választások után hivatalba lépő új magyar kormánnyal tartják majd meg a közös román–magyar kormányülést. Úgy vélte, az is befolyásolja majd a két állam kapcsolatát, hogy 2011-ben Magyarország látja majd el az Európai Unió soros elnöki tisztségét.
„Szomszédos országként Románia is ki szeretné használni a magyar elnökségben rejlő lehetőségeket” – nyilatkozta Borbély. Kérdésünkre, hogy megmaradt-e az RMDSZ-nek a közvetítő szerepe a román–magyar államközi viszonyban, Borbély László kijelentette: nemcsak hogy megmaradt, de fontosabb is lett ez a szerep. A kormányzati részvétel mellett az is súlyt ad az RMDSZ-nek, hogy politikusai olyan tárcákat vezetnek, amelyekre az államközi kapcsolatokban is fontos szerep hárul.
Nagybányai nyugtató
Borbély László egyébként tegnap Szabó Imre magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel is tárgyalt. A magyar tárcavezető korábban írásban kért tájékoztatást tőle azokról a sajtóértesülésekről, melyek szerint hamarosan újrakezdi működését a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófát okozó nagybányai vállalat. Borbély kérdésünkre elmondta, ebben az ügyben sikerült megnyugtatnia kollégáját, hiszen a sajtóértesülés nem felelt meg a valóságnak.
Elmondta, hétfőn mind a környezetvédelmi ügynökség, mind a környezetvédelmi felügyelőség illetékesei a helyszínen jártak, és jelentést tettek a tapasztaltakról. Eszerint az elvégzendő környezetvédelmi beruházások némelyike már 90 százalékban elkészült, de olyan is akad, amelyik csak 20 vagy 40 százalékban valósult meg. „Ezeket a beruházásokat 2010 végéig el kell végezniük. Addig szó sincs arról, hogy bármilyen kérésről tárgyaljunk” – jelentette ki a miniszter.
A mai napon vitatandó Duna-stratégiát a miniszter azért tartotta fontosnak, mert ez összehangolja a Duna menti országok gazdasági, környezetvédelmi, területfejlesztési szempontjait. „A stratégiát június 10. és 12. között Romániában fogjuk véglegesíteni, és a dokumentumot a 2011-es magyar elnökség idején nyilvánítja hivatalossá az Európai Unió – nyilatkozta Borbély. Hozzátette, általa több uniós pénzt lehet majd lehívni a Duna fejlesztésére.
Felrajzolták a gázellátási háromszöget
A budapesti energetikai csúcstalálkozó végén Bajnai Gordon magyar miniszterelnök bejelentette, olyan közös nyilatkozatot írtak alá, amely rögzíti, hogy a biztonságos energiaellátás megteremtése valamennyi aláíró számára kiemelt feladat. A dokumentum tartalmazza az észak-dél-keleti gázellátási háromszög létrehozását is. A háromszög keleti csúcsa az Európai Unió déli energiafolyosójának létrehozása lenne, amelynek zászlóshajója a Nabucco gázvezeték.
Az északi csúcsot a Lengyelországba tervezett, cseppfolyós gáz fogadására és átalakítására alkalmas LNG-terminál, a déli csúcsot pedig a horvátországi Krk szigetén megépítendő másik LNG-terminál alkotná – mondta a magyar kormányfő. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: Közép-Kelet-Európában létrejött egy „kritikus tömeg”, széles és erős együttműködés. A konferencián a lehetséges alternatív energiaforrásokról, útvonalakról folytattak megbeszéléseket a visegrádi négyek, továbbá Bulgária, Horvátország, Románia és Szerbia kormányfői.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 26.
Bajna-Boc randi, számonkéréssel
Számon kérte a magyarországi román közösség parlamenti képviseletét tegnap a román kormányfő a magyar miniszterelnökön az Agerpres hírügynökség szerint.
Emil Boc a budapesti Duna-csúcs előtt találkozott Bajnai Gordonnal. „Közöltem a magyar kormányfővel, hogy azt szeretnénk, ha mielőbb biztosítva lenne a kisebbségek képviselete a magyar országgyűlésben. Szerdai találkozónkon Sólyom László államfő azt ígérte, megoldódik ez a kérdés” – mondta a román miniszterelnök a találkozó után.
Emil Boc emellett arra kérte a magyar kormányfőt: tegyen arról, hogy szűnjön meg az „etnobiznisz” Magyarországon. A bukaresti politikus arról a jelenségről beszélt, amikor az anyagi haszon reményében olyan személyek képviselik a román közösséget a magyarországi kisebbségi önkormányzatokban, akik nem román nemzetiségűek.
„Az európai törvénykezés szabadságot ad az etnikai hovatartozás megválasztásában. Az azonban nem természetes, hogy az adott nemzeti közösséget olyan személy képviselje a közigazgatásban, aki még a kisebbség nyelvét sem ismeri” – jelentette ki a román miniszterelnök.
A találkozó után Emil Boc arról is beszámolt, hogy a következő román–magyar együttes kormányülést várhatóan ősszel tartják. A közös kormányülésről a román miniszterelnök Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is tárgyalt szerdai találkozójukon. A megbeszélésen szintén részt vevő Borbély László környezetvédelmi miniszter lapunknak elmondta, az áprilisi választásokon győzelemre esélyes ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje is fontosnak tartja, a már hagyományos együttes kormányülések folytatását.
Borbély részt vett Emil Boc és Bajnai Gordon tegnapi találkozóján is. A környezetvédelmi miniszter tájékoztatta a magyar miniszterelnököt arról, hogy a verespataki beruházás engedélyeztetése áll, és addig nem is fog folytatódni, amíg a befektető RMGC nem mutat fel egy érvényes városrendészeti tervet, valamint egy részletes régészeti jelentést.
A találkozón Emil Boc arról biztosította Bajnai Gordont, hogy a román parlament előreláthatólag júniusig megszavazza a kisebbségi törvényt. Erre tett ígéretet a román kormányfő szerdán Sólyom Lászlónak is.
A felek gazdasági kérdésekben is egyeztettek. Szó esett arról is, hogy hamarosan befejeződnek az Arad–Szeged gázvezeték, valamint a Várad–Békéscsaba elektromos vezetéknél elkezdett munkálatok. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. március 2.
Székelyföldi erdővita
Maros megye prefektusa, Marius Paşcan kifogásolja a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztérium döntését, melynek értelmében a Maros megyei erdészet által adminisztrált, 130 hektáros természetvédelmi terület a gyergyószentmiklósi Magánerdő-rendtartási Részvénytársaság felügyeletébe került.
Birtoklás vagy felügyelet? A Kelemen-havasok fölött is vitáznak A tárca által meghirdetett Natura 2000 program keretében kiírták azokat a tendereket, amelyek nyomán eldőlt: mely cégek, hivatalok foglalkoznak a jövőben a természetvédelmi övezetek felügyeletével.
A program keretében a Maros völgye tájvédelmi terület, a Kelemen–Görgény-havasok tájvédelmi, és a Gyergyói-havasokban található madárvédelmi terület felügyeletét közösen hirdették meg. Ennek az együttesnek egy része, 130 ezer hektár Maros megyében található.
A licit eredményeként a jórészt erdővel borított terület a gyergyószentmiklósi magánerdészet kezébe került, a Maros megyei erdészeti igazgatóság ajánlatát pedig visszautasította a bírálóbizottság. Borbély László miniszter tanácsosa, Kelemen Márton a sajtónak elmondta: a Maros megyei igazgatóságot azért pontozták le eredetileg, mert nem rendelkezik megfelelő személyzettel.
Borbély László a kivizsgálás eredményeképpen pénteken Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, a licitálás jogszerű volt, ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálják a Maros megyei erdészet tevékenységét. Marius Paşcan kormánybiztos a napokban átiratot küldött az államelnöki hivatalnak, a kormányfőnek, valamint a belügyminiszternek, amelyben az ügy kivizsgálását kérte.
Az átiratban többek között az áll, hogy „a gyergyószentmiklósi erdészeti hivatalhoz számos olyan büntetőjogi és civil per kötődik, amelyek Hargita megyei magán- és közösségi erdők jogtalan kiirtásáról szólnak, és ezek az esetek több országos és nemzetközi jelentésben szerepelnek”. Az igazgatóság vezetője, Vasile Miculi jelenleg Németországban tartózkodik, így nem tudtuk megszólaltatni. A gyergyószentmiklósi Magánerdő-rendtartási Részvénytársaság igazgatója, Melles Előd szerint elkeserítő, hogy a román sajtó magyar–román ügyet akar kreálni már ebből a témából is.
„A Natura 2000 program nem arról szól, hogy akik ebben részt vesznek, azok rendelkeznek az illető övezetek faállománya fölött. Mivel immár ez az ügy így felborzolta a kedélyeket, nagyon nehéz lesz majd együtt dolgoznunk a Maros megyei kormányhivatallal, az erdészeti igazgatósággal, márpedig erre lenne, lesz szükség. A Maros megyei erdők, amelyek eddig az igazgatóság hatáskörébe tartoznak, azok ott is maradnak. Nem arról van szó, hogy elvesszük Maros megyétől az erdőket” – nyilatkozta a Krónikának Melles.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. március 5.
A magyar oktatásnál ma nincs fontosabb cél
– Akárcsak az elmúlt húsz évben, a magyar iskola, az anyanyelvű oktatás ma is egy állandó prioritás, egy állandó sürgősség: gyakorlatilag ma sincs fontosabb és nemesebb cél, mint a magyar oktatás kereteinek bővítése, az oktatás minőségének növelése – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, a magyar tannyelvű iskolák igazgatóival és tagozati aligazgatókkal folytatott tanácskozáson. A konferencián az új tanügyi törvénytervezetről, a tanügyi reform és a normatív finanszírozási rendszer összefüggéseiről, valamint a romániai magyar nyelvű oktatás mai helyzetéről volt szó.
Mint mondta, ma különösen fontos és időszerű az oktatási reformról beszélni, mert a sanyarú költségvetési körülményeknek nem, vagy legalábbis a lehető legkisebb mértékben szabadna érinteniük az oktatást, és ez a magyar oktatás tekintetében hatványozottan érvényes. Megerősítette: a kisebbségi oktatásnak pozitív diszkriminációra van szüksége, és e tekintetben megoldást kell találni a finanszírozási kvóták, az úgynevezett fejkvóták esetében és a törvényben egyaránt.
Markó Béla szerint a jelenlegi oktatási rendszer túlterhelt, szegény, túlcentralizált és instabil, ezért lényegesen változtatni kell. Úgy értékelte, az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően, ma reális esély van arra, hogy javítsanak a magyar oktatás helyzetén, és arra is van lehetőség, hogy a készülő új oktatási törvény valóban mélyreható reformot eredményezzen. A jogszabály-tervezet várhatóan egy-két héten belül a kormány asztalára kerül, és remélhetőleg júniusig, a parlamenti ülésszak végéig meg is szavazzák azt. Alapvetően fontos, hogy a magyar pedagógusok, szakemberek is véleményt mondjanak nem csak a kisebbségi oktatás, hanem az általános reformmal kapcsolatos kérdésekről is, hiszen, mint mondta, nincs olyan általános reformintézkedés, amely ne lenne hatással a magyar oktatásra is.
Álláspontja szerint át kell gondolni a magyar oktatási intézményrendszert is: meg kell vizsgálni, hogy a szétszórt, kisebb oktatási egységekből álló vagy pedig az oktatást nagyobb intézményekbe koncentráló rendszerre van szükség. Az elnök szerint a legfőbb cél az, hogy minden magyar gyerek magyar oktatásban részesüljön, ezért elfogadhatatlan, hogy miközben a nagyobb és minden bizonnyal jobb színvonalú magyar oktatási intézmények „elszívják” a magyar gyerekeket, emiatt számos kisebb magyar iskola és tagozat megszűnik, és ezáltal sok magyar gyerek lemorzsolódik, azaz román iskolákba kerülhet.
Az RMDSZ elnöke közölte: a következő hetekben folytatják a konzultációt a civil szervezetekkel, pedagógus-szövetségekkel, egyházakkal, mindazokkal, akik a magyar oktatás területén érdekeltek.
Az eseményen részt vett Borbély László környezetvédelmi miniszter, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára, Bokor Tibor szenátor, a Szenátus oktatási, tudomány, ifjúsági és sport bizottságának tagja, valamint Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos is.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. március 5.
„Csontvázakat talált Borbély a minisztériumban
A legtevékenyebb programkezdeményező miniszterként köszöntötte Borbély László környezetvédelmi és erdészeti minisztert nagyváradi látogatásán Biró Rozália alpolgármester. Két igen zsúfolt hónap áll mögötte – mesélte Borbély –, de mára már sikerült megismerni az összes problémát, és napirendre került az aktuális kérdésekkel.
Igen komoly hiányosságokat tapasztalt a minisztériumnál, mintegy százmillió lej adósságot örökölt, amikor átvette a vezetést. Külön nehézséget jelent, hogy törleszteni kell az előd által felhalmozott tartozásokat, számos település nem tudta például kifizetni a csatornázási munkálatokat, mert nem utalták ki nekik a szükséges pénzösszeget. Egy szekrényben találtak csaknem ezer olyan pályázatot, amelyek még csak iktatva sem voltak.
A roncsprogrammal kapcsolatban Borbély megjegyezte, hogy az idei forduló sokkal sikeresebb a tavalyinál, mintegy kilenc nap leforgása alatt tizenhatezer régi autót adtak le (a múlt évi 32 ezerhez viszonyítva), és százával várakoznak az autók cseréjére. Arra is kitért, hogy két hét múlva mezőgazdasági gépekre is kiterjesztik a kedvezményes járművásárlási lehetőséget.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy parkosításra idén ötszázmillió lejt különítettek el. „Országszerte léteznek pillepalack- feldolgozók, a szelektív gyűjtés népszerűsítése mellett meg kell szervezni a palackok szállítását is a feldolgozókhoz. További terv az erdősítés és az erdei utak rendbetétele, védett területek kialakítása, megőrzése, vadászterületek adminisztrációs problémájának megoldása” – emelt ki néhányat a folyamatban lévő programok közül a miniszter.
Totka László. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. március 6.
A magyar oktatásnál ma sincs fontosabb cél
– Akárcsak az elmúlt húsz évben, a magyar iskola, az anyanyelvű oktatás ma is egy állandó prioritás, egy állandó sürgősség: gyakorlatilag ma sincs fontosabb és nemesebb cél, mint a magyar oktatás kereteinek bővítése, az oktatás minőségének növelése – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, a magyar tannyelvű iskolák igazgatóival és tagozati aligazgatókkal folytatott tanácskozáson. A konferencián az új tanügyi törvénytervezetről, a tanügyi reform és a normatív finanszírozási rendszer összefüggéseiről, valamint a romániai magyar nyelvű oktatás mai helyzetéről volt szó.
Mint mondta, ma különösen fontos és időszerű az oktatási reformról beszélni, mert a sanyarú költségvetési körülményeknek nem, vagy legalábbis a lehető legkisebb mértékben szabadna érinteniük az oktatást, és ez a magyar oktatás tekintetében hatványozottan érvényes. Megerősítette: a kisebbségi oktatásnak pozitív diszkriminációra van szüksége, és e tekintetben megoldást kell találni a finanszírozási kvóták, az úgynevezett fejkvóták esetében és a törvényben egyaránt.
Markó Béla szerint a jelenlegi oktatási rendszer túlterhelt, szegény, túlcentralizált és instabil, ezért lényegesen változtatni kell. Úgy értékelte, az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően, ma reális esély van arra, hogy javítsanak a magyar oktatás helyzetén, és arra is van lehetőség, hogy a készülő új oktatási törvény valóban mélyreható reformot eredményezzen. A jogszabály-tervezet várhatóan egy-két héten belül a kormány asztalára kerül, és remélhetőleg júniusig, a parlamenti ülésszak végéig meg is szavazzák azt. Alapvetően fontos, hogy a magyar pedagógusok, szakemberek is véleményt mondjanak nem csak a kisebbségi oktatás, hanem az általános reformmal kapcsolatos kérdésekről is, hiszen, mint mondta, nincs olyan általános reformintézkedés, amely ne lenne hatással a magyar oktatásra is.
Álláspontja szerint át kell gondolni a magyar oktatási intézményrendszert is: meg kell vizsgálni, hogy a szétszórt, kisebb oktatási egységekből álló vagy pedig az oktatást nagyobb intézményekbe koncentráló rendszerre van szükség. Az elnök szerint a legfőbb cél az, hogy minden magyar gyerek magyar oktatásban részesüljön, ezért elfogadhatatlan, hogy miközben a nagyobb és minden bizonnyal jobb színvonalú magyar oktatási intézmények „elszívják” a magyar gyerekeket, emiatt számos kisebb magyar iskola és tagozat megszűnik, és ezáltal sok magyar gyerek lemorzsolódik, azaz román iskolákba kerülhet.
Az RMDSZ elnöke közölte: a következő hetekben folytatják a konzultációt a civil szervezetekkel, pedagógus-szövetségekkel, egyházakkal, mindazokkal, akik a magyar oktatás területén érdekeltek.
Az eseményen részt vett Borbély László környezetvédelmi miniszter, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára, Bokor Tibor szenátor, a Szenátus oktatási, tudomány, ifjúsági és sport bizottságának tagja, valamint Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos is.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. március 6.
Szegénység, túlterheltség, instabilitás
Tanácskozás a magyar középiskolák igazgatóival
Várhatóan a jövő héten kezdődik el az új oktatási törvény közvitája. Ezt megelőzően Markó Béla miniszterelnök- helyettes tanácskozásra hívta össze Marosvásárhelyre a romániai magyar középiskolák igazgatóit és a magyar tagozatokért felelős pedagógusait, hogy megbeszéljék a romániai közoktatás és a magyar tannyelvű oktatás legfontosabb kérdéseit.
Az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes arra biztatta az Erdély minden sarkából összesereglett igazgatókat, hogy vegyenek részt a törvény megvitatásában nemcsak a magyar tannyelvű, a romániai közoktatás egészét érintő kérdésekben is. A Kultúrpalota kistermében megtartott tanácskozáson Pásztor Gabriella államtanácsos foglalta össze a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetké-pét, az új tanügyi törvénnyel kapcsolatos elvárásokról Bokor Tibor szenátor, a szaktárca Kisebbségügyi Államtitkárságának és Főosztályának hatásköréről Király András államtitkár, a tanügyi reformokról és a normatív finanszírozási rendszer lényegéről Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszélt. Borbély László képviselő a környezetvédelmi szaktárca biztosította pályázati lehetőségeket ismertette.
A romániai oktatási rendszert a túlterheltség, a szegénység, a túlközpontosítottság és az instabilitás jellemzi – hangzott el Markó Béla összefoglalójában, aki ismertette elképzeléseit a jövőt illetően is. Véleménye szerint az új közoktatási törvény előrelépést kell jelentsen az 1999-es jogszabályhoz képest. Biztosítania kell, hogy minden magyar fiatal anyanyelvén végezhesse tanulmányait minőségi szinten és minőségi körülmények között. A közös célok megfogalmazása érdekében a pedagógusok, politikusok, szülők, civil szervezetek összefogására van szükség.
Az előadásokat követően igazgatók egész sora vázolta fel a romániai oktatás szinte valamennyi aktuális problémáját.
(b.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. március 8.
Politikai bukfencek
Sem ingünk, sem gatyánk Mircea Geoană, nem dobogtatta meg szívünket múlt őszi elnökválasztási kampánya, és nem ejtünk könnycseppeket, ha leváltják a szenátus éléről. A történések más szempontból, de a magyarság számára is érdekesek: ismét igazolódott, az RMDSZ ékesen idomult a Dâmboviţa-parti, balkáni politizáláshoz, s mi több, már a tisztességesség, következetesség látszatát sem próbálja megőrizni.
Nagyon közeli hónapokban történt, emlékezetünkben még frissen él, miként kampányolt a szövetség minden rendű-rangú tisztségviselője Mircea Geoană mellett. Maga Markó Béla járta a magyarok lakta megyéket, szavazatokat próbált gyűjteni az SZDP azóta megbukott vezérének. S tette ezt erdővidéki körzetében megyénk meglehetősen hallgatag és tétlen szenátora, aki most az elsők közt igyekezett aláírásával támogatni ugyanannak a Mircea Geoanãnak menesztését. Előbb okos taktikázásnak tetszett a lépés, a sürgősen hazautazó szenátorok sokasága, illetve Frunda György és Borbély László óvatos nyilatkozatai: az RMDSZ számára nem ez a legfontosabb kérdés, majd hétfőn elemzik jogi oldalát, s döntenek. Markó Béla azonban péntek délután lerombolt minden illúziót: „az ő engedélyével" írták alá a túlbuzgó magyar szenátorok a listát, mondotta, s nem késett érvelése sem, sokkal könnyebben, jobban lehet kormányozni, ha a parlament mindkét házát koalíciós partnerek vezetik. Az egy kéz, egy gyeplő igazsága ez.
Röpke egy év alatt, amíg ellenzékben volt, sokszor szólalt fel az RMDSZ az éppen aktuális kormánykoalíció Băsescunak alárendelt hatalomösszpontosító törekvései ellen. Élesen vagy siránkozva bírálták az ellenzék teljes elnémítására tett kísérleteket, azt a módot, ahogy a többség erőszakos úthengerként próbálja elsöpörni a legapróbb ellenvéleményt. Most ugyanez, a másik oldalról nemcsak megengedett, de üdvös. Némán tűrik, hogyan számol le a hatalom mindazokkal, akik nem tettek hűségesküt, hogyan tüntetik el az ilyen-olyan funkciókból a Traian Băsescu ellen szót emelőket. S lám, ha szükséges, tettekkel is segítik az államelnök nagytakarítását. Nem ímmel-ámmal, szinte lelkesen.
Markó Béla „engedélyadásról" szóló nyilatkozata sokat elárul az RMDSZ jelenlegi belső demokráciájáról. Rendet és fegyelmet teremtettek a szövetségben, az elnök dönt, szava szent, vitára nincs szükség és lehetőség. Az egykor sokféle véleményt ötvöző szervezet mára szigorú és fegyelmezett párttá vált, vezetői számára a belső vagy a külső többszínűség teher, akadály. Mindaddig, amíg hatalmon vannak...
Azok, akik számára a politikai erkölcs nem különválasztható az általános emberitől, szomorúan szemlélik a szövetséget, melyre néhány esztendővel ezelőtt még büszkén tekintettünk. Az elvek, értékek feladásával együtt váshat a bizalom. Ám nemcsak napi politikai bukfencekre lenne szüksége a romániai magyaroknak, hanem távlatokra.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. március 11.
Marosvásárhely fekete márciusa
DVD-n a ’90-es eseményekről készült film
Lapunkban már írtunk a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának kezdeményezéséről, nyilatkozott róla Borbély László kuratóriumi elnök és az 1990-es történéseket több mint 11 órás összeállításban felelevenítő film készítője, Miholcsa Gyula operatőr is. Most a film bemutatójával kapcsolatosan pontosítunk. Erre március 19-én és 20-án kerül sor a Stúdió Színházban. Az első nap 17 órától két DVD-lemezről (1 óra 43 perc és 1,08) a decemberi, januári előzményeket, az iskolaügyeket illetve a februártól március 15-ig lezajlott eseményeket, az orvosi egyetemen történteket ismerhetik meg a nézők. Március 20-án, szombaton 10 órai kezdettel ugyancsak két DVD-ről a ’90. március 16. és 20. között tragikus összetűzésekbe torkollott konfliktusos helyzetet idézi fel a kétnyelvű filmösszeállítás. Az utolsó részt, amelynek időtartama szintén négy órányi, délután 16 órától lehet megtekinteni.
A kétnapos rendezvény szervezői kérik azokat, akik a film által felelevenített 1990-es periódusban a történések aktív résztvevői vagy szenvedő részesei voltak, a napokban jelentkezzenek személyesen vagy telefonon a Bernády Házban ( Horea u. 6. sz. tel.: 0265/266-855). Természetesen a filmvetítésen is számítanak jelenlétükre. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. március 14.
Borbély: nem ismerik a romániai törvényeket
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke ma azt nyilatkozta, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatainak kezdeményezői nem ismerik Románia törvényeit.
„Valószínű nem ismerik megfelelően Románia törvényeit. Jelen pillanatban egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi hatóságoknál, ha 20 százalék fölötti a számaránya. Nemrég Csíkszeredában voltam, használták a magyar nyelvet, a román polgármesterek gond nélkül fülhallgatón hallgatták a fordítást. Tárgyalhatunk arról, hogy jó lenne, ha erre lehetőség lenne ott is, ahol 15 vagy 10 százalékos az arány, de ez más kérdés” nyilatkozta Borbély.
Kifejtette a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott határozatok olyanok kezdeményezése, akiknek „nincs különösebb felelősségük” és úgy nyilatkoznak, hogy nem figyelnek arra, mi a megvalósítható.
„Hétfőn, például nem dolgozik a parlament. Ez egy gesztus. A március 15-i ünnepségnek hagyománya van, a miniszterelnök üzenetet küld, ez megszokottá vált. A köztisztviselők törvényében és más jogszabályokban vannak olyan előírások, amelyek lehetővé teszik, hogy a kisebbség nyelvét ismerő személyeket alkalmazzanak. Tárgyalhatunk több nyelvi jogról, de nem így, hogy indoklás nélkül kinyilatkoztatunk, úgy, hogy nem vesszük figyelembe, mit jelentene mindez jogi szempontból”, fejtette ki Borbély.
Körülbelül 300, Kovászna, Hargita és Maros megyei helyi és megyei tanácsos, polgármester, alpolgármester vett részt pénteken délután Sepsiszentgyörgyön a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen. A Szakszervezetek Művelődési Házában lezajlott rendezvényen többségében MPP-s választott tisztségviselők jelentek meg, de eljött néhány RMDSZ-es, független illetve zöld párti képviselő is.
Az összegyűltek elfogadták a napirendre tűzött négy határozatot – egy közülük a magyar nyelv hivatalossá tételére vonatkozik –, illetve a nagygyűlés házszabályát.
Az egyik határozat szerint a magyar nyelvnek Székelyföldön hivatalos nyelvvé kell válnia, ennek az állam nyelvével azonos státuszt kell betöltenie.
A határozattervezet, amelyet januárban hoztak nyilvánosságra előírja, hogy minden székelyföldi lakhellyel rendelkező személynek joga van szóban és beszédben a románhoz hasonló módon szabadon használnia a magyar nyelvet, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, határozatokat kell elfogadniuk, amelyek a két nyelv teljes egyenlőségét biztosítják, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házbizottsága, a helyi önkormányzatok szakértőivel közösen dönt azokról a köztisztviselői állásokról, melyeket csak olyan személyek foglalhatnak el, akik mindkét nyelvet ismerik.
A másik három beterjesztett határozatot – március 15. Székelyföld hivatalos ünnepévé tétele, a román parlament megkeresése a székelyföldi autonómia statútum ügyében, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez fordulás – vita nélkül fogadta el a nagygyűlés.
Az első két határozatot továbbítják a székelyföldi helyi önkormányzatoknak, hogy fogadjanak el helyi határozatot, amely lehetővé teszi alkalmazásukat.
www.nyugatijelen.com. Forrás: Erdély.ma