udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1777
találat
lapozás: 1-30 ... 1141-1170 | 1171-1200 | 1201-1230 ... 1771-1777
Névmutató:
Bethlen Gábor
2014. november 18.
Fejedelmi Nap volt a gimnáziumban
Diákok és tanárok gyülekeztek kedden a Lorántffy Zsuzsanna szobra előtt, a fejedelemasszony nevét viselő nagyváradi református gimnázium által szervezett, Fejedelmi Nap nevű rendezvényen.
Amint Szabó Zsuzsa iskolaigazgatótól megtudtuk, a magyar fejedelmek emlékének szentelt ünnepséget minden évben megszervezik, s mindig más történelmi személyiséget helyeznek a középpontba. Kövendi István iskolalelkész kihangsúlyozta: tudnunk kell, honnan jöttünk, kik vagyunk, mi a a múltunk – s mindezt a következő generációknak is át kell adni. Ilyen értelemben a fejedelemasszony nem csupán egy történelmi személyiség, az őt jellemző tiszteletet, tartást, kiállást fontos továbbadnunk, hogy soha ne merüljön feledésbe.
Színdarab
A szobor megkoszorúzását követően a gimnázium kórusa, Lukács Angéla zenetanár vezetésével egy Zsuzsanna napi köszöntőt, valamint a Siess keresztyén, Istenemet örökké imádom című éneket adta elő. Kevéssel később a diákok elindultak a Partiumi Keresztény Egyetemre, ahol Weöres Sándor Holdbéli csónakos című történetének színpadra írt változatát tekintették meg az iskola Kaméleon nevű színjátszó csoportjának előadásában. Szatmári Ildikótól, a színjátszó csoport felkészítő tanárától és a darab rendezőjétől megtudtuk: a darabbal nemrég harmadik díjat értek el a Stage nevű kolozsvári jótékonysági színjátszó fesztiválon, melyen egyébként a Lorántffy csapatának az előadása volt az egyetlen, mely magyar nyelven hangzott el.
Mint megtudtuk, a színjátszó kör tagjai immár harmadik éve vesznek részt a váradi színház közreműködésével zajló iskolaszínház programon, ott sajátították el a színjátszás alapvető tudnivalóit, melyet utóbb az iskola csoportjában is hasznosíthattak. A díszletet Márton Katalin rajztanár készítette el, a táncrészleteket pedig Forgács Zsombortól, az iskola néptánc tanárától sajátították el a diákszínjátszó kör tagjai.
Az ünnepség a későbbiekben a gimnázium első emeleti dísztermében folytatódott, ahol Berke Eszter lelkésznő tartott előadást Nők egykor és ma címmel, majd a nyolcadikosok, akiket Csűry Ágnes és Forgács Zsombor készített fel, reneszánsz táncot adtak elő. Képzőművészeti verseny is zajlott Női divat a reneszánszban címmel, valamint történelmi vetélkedő, Takács Zoltán tanár vezetésével, később a résztvevők megkoszorúzták Bethlen Gábor szobrát.
Neumann Andrea
erdon.ro2014. november 20.
A SRI újra kezdi
Megalázták Belényes magyarságát
Bethlen Gábor születésének évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Varga Csaba nagyváradi hegymászó gyalogtúrát szervezett a Biharfüredről megközelíthető Istenek-havasára, ahol egy kopjafát is felállítottak volna. Ha hagyják őket.
A Bihar megye déli részén fekvő Belényes a Fekete-Körös völgyi, sokat szenvedett magyarság központja: 1919-ben a bevonuló román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek 91 személyt öltek meg a közeli Köröstárkányon, 1944-ben további tízekkel végeztek újabb román csapatok.
A közel százfős csoport a Csodaforrástól indult, hogy a Mező-havast (1625 m), majd a Bohodei-nyerget (1480 m) érintve hódítsa meg az Istenek-havasát. Almási János fafaragó egy szintjelző kopjafát készített erre az alkalomra, melyen egy bibliai idézet volt olvasható magyar és román nyelven. A közel hetvenkilós tölgyfaoszlopot egymást váltva, önkéntesen cipelték fel a túrázók az Istenek-havasára, ahol a Belényesi-medence szórványban élő magyarságának megmaradását hivatott jelképezni.
A kopjafaállítás szándékáról előzőleg értesülhetett a rendőrség, ugyanis a csúcs előtt a SRI, a csendőrség, a környezetvédelmi rendőrség képviselői, valamint a természetvédelmi terület őrei várták a túrázókat, és meg akarták akadályozni a kopjafa felállítását. Hosszas egyezkedés után az a kompromisszum született, hogy az emléktúra résztvevői csak ideiglenesen állítják fel a nagy erőfeszítések árán felcipelt kopjafát, majd a megfelelő engedélyek beszerzése után térnek vele vissza.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. november 24.
Ezüst Gyopár-díjat kapott Lezsák Sándor
A befogadó iskola – módszerek és jó példák a gyermekközpontúsághoz – ezzel a címmel szervezett konferenciát az 5–8 osztályban, magyar nyelven oktató tanárok számára november 21-23. között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), a külhoni magyar felsősök éve keretében.
Színes programmal, tanulságos előadásokkal várták a pedagógusokat november 22-én az Apáczai Csere János Pedagógusok Házába. A megnyitón Zsigmond Barna Pál főkonzul is köszöntötte a résztvevőket hangsúlyozva, hogy olyan értékes programok működhetnek sikerrel az RMPSZ közreműködésével, mint például a Szülőföldön magyarul, illetve a csángó magyar oktatási program. A főkonzul, utalva az RMPSZ tevékenységére és a szombati konferenciára kiemelte, rendkívül nagy szükség van egy olyan szervezetre, amely gondoskodik a pedagógustársadalom szakmai továbbképzéséről is.
Az előadások sorát Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja kezdte: magyar értékekről, Hungarikumokról, Kárpát-medencei értékőrökről, képzésekről beszélt. Előadása végén az RMPSZ Ezüst Gyopár-díjjal tüntette ki az alelnököt – a pedagógusoknak kiosztott életműdíjat a Kárpát-medencei népfőiskola-hálózat kiépítéséért ítélték oda számára.
A konferencián résztvevők előadásokat hallhattak esélyegyenlőségről iskolán belül és kívül, illetve a szerethető iskoláról is Simon Tünde pedagógiai fejlesztő, valamint Mandák Csaba, budapesti közoktatási szakértő tolmácsolásában. A tehetséggondozás egyre gyakrabban merül fel témaként a szakmai fórumokon. Ebben a témában Mező Ferenc egyetemi adjunktus tartott előadást, majd Vad Zoltán, nagyváradi élménypedagógiai tréner az élményközpontú oktatásról beszélt. A délután a szekciófoglalkozásokról szólt, a pedagógusok több területre nyerhettek betekintést: együttműködésről és tudásmegosztásról, szerethető tudományról, illetve élményközpontú oktatásról is értekeztek.
A nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentum alapján a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012-ben a 2012 a külhoni magyar óvodák évét, majd 2013-ban a 2013 a külhoni magyar kisiskolások évét hirdette meg. 2014-ben a felsős diákok igényeihez, élethelyzetéhez, érdeklődési köréhez igazodva hirdették meg a programot. A 2014 a külhoni magyar felsősök éve során kiemelten figyeltek a tehetséggondozásra, a pályaorientációra, a diákok személyiségfejlesztésére, a tudományok megszerettetésére. A program fókuszába a képességeit ismerő és kibontakoztató sikeres fiatalokat állították. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázati kiírásai lehetőséget biztosítottak a külhoni magyar pedagógusok és osztályfőnökök számára magyarországi módszertani továbbképzésen való részvételre is.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság a 2014 a külhoni magyar felsősök éve program keretében 550 darab 88 magyar találmány című könyvet és 1500 db. módszertani csomagot adományozott a romániai magyar 5–8. osztályos iskoláknak, melyet a Szövetség közreműködésével osztottak, illetve osztanak szét. Az RMPSZ részt vállalt a tematikus év módszertani anyagainak összeállításában is, javaslatára Fodor László: Neveléselmélet, Fodor László: Személyiségpedagógia, valamint Barabási és társai: Pedagógiai kézikönyvet tartalmazó módszertani csomagokat juttatnak el a romániai magyar tannyelvű oktatási intézményeihez. Az 1100 példányban kiadott módszertani csomagok az Ábel Kiadó gondozásában jelentek meg.
csikszereda.gov.hu
Erdély.ma2014. november 24.
A művészetit is támogatja a Studium
Folytatja a tanintézetek támogatását a Studium Alapítvány Marosvásárhelyen, idén a művészeti oktatás segítését is tervbe vették.
A Studium Alapítvány a marosvásárhelyi állami magyar nyelvű felsőoktatás támogatását tűzte ki feladatául ezelőtt 15 évvel, de ma már abban is gondolkodnak, hogy az elemi magyar nyelvű oktatást is támogassák, mert innen kerül ki az utánpótlás az egyetemekre. Ezért 2013-ban nagy projektbe kezdtek – tájékoztattak: terveket készítettek a marosvásárhelyi iskolák magyar osztályainak támogatására. Első lépésként két jelentős pályázatot nyertek: az alapítvány tavaly a Bethlen Gábor Alaptól nyert támogatást a Bolyai Farkas Gimnázium elemi osztályai felszerelésének bővítésére és felújítására. A Studium Hét keretén belül tavaly októberben Budapest Bár jótékonysági koncertet szerveztek, amely alkalommal a Bolyai Farkas Gimnázium és a Marosvásárhelyi Református Kollégium taneszközeinek felújítására gyűjtöttek.
Az alapítvány képviselői arról tájékoztattak, hogy idén is folytatják a támogatói munkát a marosvásárhelyi magyar oktatásért. Ugyancsak a Bethlen Gábor Alapnál megpályázott és megnyert 600 ezer forinttal, valamint a júniusi Budapest Bár koncerten összegyűlt adományokkal segítik a marosvásárhelyi középiskolai művészeti oktatást, így ez alkalommal a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnáziumot támogatják. A Bethlen Gábor Alaptól érkezett összegből az iskola hangszereket vásárolt: egy fuvolát, egy fagottot és 10 darab ütőt perkúciós hangszerekhez. A jótékonysági koncert alkalmával összegyűlt 2540 lejből két videóprojektort vásároltak, továbbá két asztali számítógépet is felajánlottak az iskolának. Az adományok ünnepélyes átadására kedden 13 órától kerül sor a Művészeti Gimnázium dísztermében. Jelen lesznek a Studium Alapítvány képviselői mellett Diana Sabina Grozav igazgatónő, Ávéd Éva aligazgatónő és Geréd Jolán tanárnő, aki az iskola részéről képviseli a projektet, valamint az iskola oktatói.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro2014. november 24.
Továbbvándorolt a mesestaféta
Egy évig a csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola diákjai „ápolgatták”, pénteken két másik település iskolájának adták át azt a stafétát, amely által a magyar népmese egyre több vidékre jut el.
A mesemondás társasjátékába a székelyszentkirályi Szent István Általános Iskolától kapott felkérést a csomafalvi iskola, a jelképes staféta átvételével bekapcsolódva abba a folyamatba, amely által „se szeri, se száma” a mesemondásnak. Hogy eleget tettek a Meseszer című játék szabályainak, bizonyítja a pénteki rendezvényük, amelyen egyéni előadók és az iskola színjátszó csoportja elevenítették meg a magyar népmesék varázslatos világát. Bartalis Botond ötödikes és Csata Kinga hatodik osztályos tanulók meséikkel az emberségre, a kitartásra, a furfangra, a bugyutaságra, a kapzsiságra világítottak rá, a Gyopár színjátszó csoport előadása pedig a mennyekbe és a pokolra is magával vitte a nézőközönséget.
Amint azt Ambrus Ibolya angol szakos tanár, a színjátszó csoport irányítója elmondta, A bőgős fia meg az ördögök című mesét közösen dolgozták fel a csoportban, beleszőve a gyerekek ötleteit, gondolatait. A fenti és a lenti világot ízes szólásokkal jelenítették meg az előadók, ily módon igazi kikapcsolódást, kellemes időtöltést nyújtva a közönségnek.
A nézők a népzene szárnyain is mesés tájakra barangolhattak: a Köllő Miklós iskola citeracsoportjának előadása a Dunántúlra kalauzolta őket, majd a szervezők felkérésére, egy közös játékos táncba bekapcsolódva házigazdák és vendégeik együtt élhették át a népzene, a néptánc „mesésen” felszabadító hatását. A házigazda iskola továbbadta a stafétát: a Meseszer egy évig a szárhegyi Bethlen Gábor, illetve az újfalvi Elekes Vencel iskolák diákjainak életébe viszi el a varázslatot.
A Meseszer
A játékot 2009-ben indította az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár azzal a céllal, hogy „se szeri, se száma ne legyen a mesemondásnak, hogy szépszerével rendszeresen összegyűljünk mesélni, mesét hallgatni, csak úgy, jól érezni magunkat. Hogy a mese legyen fűszere életünknek, gyógyszere rosszkedvünknek, ékszere nyelvünknek. Hogy népmeséink hatalmas fészerében mindenki szert tehessen a maga szerére, amivel szeretetlenségeit csillapíthatja, netán amin elméjét tornáztathatja.” A mesemondás társasjátékának szabályai: a mesemondást tovább kell adni két másik településnek meghívott képviselőik jelenlétében; magyar népmesét kell mondani, a hagyományos magyar népmesemondás rendje szerint.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro2014. november 26.
Ajándék a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumnak
A Studium Alapítvány jóvoltából
Tegnap délben a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum dísztermében átadták azt az ajándékot, amelyet pályázat útján és saját alapokból vásárolt és adományozott a Studium Alapítvány az oktatási intézménynek.
Tavaly az alapítvány a Bolyai Farkas Elméleti Líceum elemi osztályai felszerelésének bővítésére és felújítására pályázott. Az idén a Bethlen Gábor Alaptól érkezett összegből, amelyet kiegészítettek a líceummal közösen júniusban szervezett Budapest Bár-koncerten összegyűlt adományokkal és egy kevés önrésszel is, egy fuvolát, egy fagottot, ütőhangszerekhez tíz darab kelléket, két videoprojektort vásároltak az iskolának. Ezek mellé a Studium Alapítvány két asztali számítógépet is felajánlott.
Az átadáson dr. Vass Levente elnök többek között elmondta: a Studium Alapítvány 15 évvel ezelőtt a marosvásárhelyi állami magyar nyelvű felsőoktatás támogatását tűzte ki feladatául. Ezért 2013-ban felvállalták azt, hogy a marosvásárhelyi iskolák magyar osztályaiért is tennének valamit. Az első lépésként tavaly a Bethlen Gábor Alaptól pályázat útján nyert támogatást a Bolyai Farkas Elméleti Líceum elemi osztályai felszerelésének bővítésére és felújítására szánták. Az idén ugyancsak a Bethlen Gábor Alapnál megpályázott és megnyert 600.000 forinttal, valamint a júniusi Budapest Bár-koncerten összegyűlt adományokkal segítik a marosvásárhelyi középiskolai művészeti oktatást, így ez alkalommal a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumot támogatták. A jótékonysági koncert alkalmával 2540 lej gyűlt össze, ebből vásárolták a két videoprojektort, majd az alapítvány kiegészítette ezt az ajándékcsomagot két asztali számítógéppel.
Az adományokat az iskola nevében Ávéd Éva aligazgató vette át, diákok és tanárok jelenlétében. Köszönetet mondott Vass Leventének, a Studium Alapítvány elnökének, hogy az idén a Művészeti Líceumra gondoltak, Kali Istvánnak, a Studium projektvezetőjének, valamint Geréd Jolán tanárnőnek, aki az iskolát képviselte a pályázatokban. A hangszerek természetesen a zene szakosokhoz kerülnek, a két videoprojektor a képzőművészetis diákoké és tanároké lesz, az egyik számítógépet a matematika katedrán, míg a másikat az iskola titkárságán fogják használni – mondta az aligazgatónő, aki a hála jeléül egyik diák festményét adta át az alapítványnak.
Geréd Jolán fuvola szakos hallgatóival minikoncerttel köszönte meg az alapítványnak az ajándékokat.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)2014. december 1.
A nagyváradi vár kutatásával foglalkozó szakemberekkel találkozott Hegedüs Csilla
„Több évtizednyi csendet kell megtörniük azoknak a szakembereknek, akik a múltunkat és a múlthoz kapcsolódó értékeinket igyekeznek napvilágra hozni Erdély- és országszerte” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla kulturális miniszter vasárnap Nagyváradon, ahol Biró Rozália Bihar megyei szenátorral és Pásztor Sándor vízügyi államtitkárral együtt a nagyváradi vár kutatásával és felújításával foglalkozó szakemberekkel találkozott. A régészeti ásatásokat Emődi Tamás műépítész és Mihálka Nándor régész mutatta be.
Vár, Nagyvárad
A váradi palota általunk ismert díszítményei is ebben a korszakban készültek. Valószínű, hogy a déli oldalon nyílt főkapu egykori keretét rajzolta le id. Storno Ferenc a 19. század végén, s szerencsénkre ennek a keretnek egy töredéke ma is létezik. Így kimondhatjuk, hogy ez a keret szerkezetében és méreteiben is megegyezett a gyulafehérvári fejedelmi palota 1626/27-ben készült, ma is álló főkapujával. A váradi palota együttesében is, nyugati szárnya tekintetében is Bethlen Gábor korának a kiemelkedő alkotása, melynek értékét csak emeli, hogy benne maradtak fenn egy figurális stukkó-kompozíciónak a maradványai - egyedül Európának ezeken a Bécsen inneni tájain. A termet fedő dongaboltozat boltfiókjainak lunettáiban illetve a rövid oldalakon, a boltozat alatt nyolc [...]
A kutatások során előkerült egy középkori lakótorony, valamint az Árpád-kori székesegyház egyik szárnya, amelynek építése Szent László korához köthető. A látogatást követően Hegedüs Csilla kiemelte: fontos, hogy ezeket a Kárpát-medencében egyedi értékeket bemutassák a látogatóknak és folytatódjon a régészeti kutatás az épület udvarán, hiszen ott a Szent László által alapított püspökség még több tárgyi bizonyítékára bukkanhatnak.
A találkozó alkalmával áttekintették a kialakítandó vármúzeum helyzetét, amelyben helyet kell kapnia az 1882-es régészeti ásatás leletanyagának és a most felfedezett értékeknek is. Ugyanakkor megállapították: a városvezetés mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy a kutatást és a helyreállítást megfelelően felkészült szakemberek vezessék, mivel a nagyváradi vár értékei egyedülállóak Kelet-Közép-Európában. (rmdsz-tájékoztató)
Transindex.ro2014. december 2.
Megnyílik a Spectrum Színház
Új színházzal, társulattal és színházépülettel gazdagodik Marosvásárhely, amely a világ városai között így is előkelő helyet foglal el a lakosság lélekszáma és a működő társulatok arányának szempontjából. A szóban forgó Spectrum Színház ugyan bemutatkozott már, de saját épülettel eleddig nem rendelkezett. Ez év decemberében azonban véget értek az intézménynek leendő otthont adó helyiség felújítási munkálatai, így e hét csütörtök estéjétől már a Mészárosok céhének főtéri épületében, az egykori Ifjúsági mozinak helyet adó teremben várják a tisztelt közönséget.
Ahogyan a szervezők írják: "Rózsák tere tizenhárom. Bejárat a Mészáros közből. Műemlék épület Vásárhely szívében, amely korszerűen felújított alternatív színházat rejteget. A tavaly alakult Spectrum Színház más, mint a többi: a megszokottól eltérő, egyedi, eredeti és független. Célkitűzése, hogy teret biztosítson a szabad művészi kibontakozásnak és kísérletezésnek. Móricz Zsigmond Boszorkány című, már-már feledésszámba ment drámájának bemutató előadásával avatják a színházat december 4-én, csütörtökön este 7 órakor. A dráma vezérfonala Báthori Anna és Bethlen Gábor szerelme. Túl a történelmi tényeken és a keringő legendákon, a szerző itt két nagyon erős egyéniség küzdelmére helyezi a hangsúlyt. Báthori Anna, a világszép, de minden társadalmi konvenciót mellőző fejedelmi dáma az Erdély-trilógiában gonosz, csábító és megrontó asszonyként szerepel. A darabban Anna nem erkölcstelen nő, akit föltétlenül el kell ítélni, hanem inkább az a fajta vadóc, titkokat kereső, független, szabad, öntörvényű asszony, aki ismeri a gyógyító füveket, virágénekeket dúdolgat, nem jár templomba, és a társadalmi kapcsolatokat is másként értékeli, mint kortársai, akik emiatt gyűlölik és boszorkánynak nevezik. Bethlen Gábor fejedelem iránti szerelme őszinte, mindent elsodró szenvedély, míg korábbi kapcsolatait, sőt még a házasságait sem vette komolyan. De nem tudni, hogy a fejedelem érzelmei őszinték- e, vagy csak Anna vagyonát akarja, amire nagy szüksége van a hadviselés szempontjából. Annát ismét a politika oltárán akarják feláldozni. Boszorkányperbe fogják. Ítélkeznek felette, megmenti a szeretett férfi, vagy valami boszorkányos praktikával szabadul a börtönből ? – erre próbál választ adni az előadás".
A színházavató ünnepséggel kapcsolatosan Török Istvánt, a VIM Spectrum gyógyszergyár igazgatóját a társulatnak otthont adó helyiségről, a felújításról, a színpadtechnikáról, valamint a formálódó társulatról is kérdeztük. – A Spectrum Színház a VIM Spectrum gyógyszergyár tulajdona, a cég a munkaadó és finanszírozó is. A főtéri termet a Mészárosok céhétől béreljük, egyelőre tíz évre, a felújítást is kizárólag magánpénzből végeztettük el. A stúdiószerű teremben száz férőhely található, nincsen külön elkülönített színpad, a nézőteret azonban úgy rendeztük be, hogy igény szerint és rendezői koncepció esetén akár az is a játéktér, illetve a díszlet részévé válhat. A színházavató bemutatón például arénaszerűen emelkednek a széksorok. Nálunk nincsenek klasszikus értelemben értendő funkciók és kinevezések – jómagam a színház szervezési kérdéseiben vagyok illetékes, a művészeti vezető Török Viola rendező. Nem külsősökkel dolgozunk, hanem állandó társulat létrehozására törekszünk. Szinte mindegyik színművészünk alkalmazotti státussal rendelkezik: Varga Brigitta, Kinda Szilárd, Kovács Károly és Szász Anna alkalmazottak, Badics Petra bedolgozik, Nagy Beáta egyetemi hallgatóként, Szélyes Ferenc pedig nyugalmazott színművészként vendégszerepel. A színházavatóra nem készülünk hosszú beszédekkel, a megnyitót a Boszorkány című előadás premierje követi.
A Móricz Zsigmond drámájának marosvásárhelyi, Török Viola által rendezett előadásában Varga Brigitta, Kovács Károly, Badics Petra, Nagy Beáta, Kinda Szilárd, Szélyes Ferenc és Szász Anna lép fel. A produkció zenei aláfestését Könczei Árpád jegyzi, a koreográfia Benő Barna és Kinda Boglárka munkája, a jelmezek Szélyes Andrea alkotásai. A premiert követő előadásra december 5-én, pénteken este 7 órakor kerül sor. Helyfoglalás a 0744-301-875-ös telefonszámon lehetséges, a jegyeket előadás előtt egy órával lehet kiváltani.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)2014. december 5.
A KMKF is elítéli az erdélyi magyarokat ért jogsértéseket
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) javasolja, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa a magyar szórvány napjává november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésnapját. Egyebek között ezt tartalmazza a fórum pénteki budapesti ülésén elfogadott zárónyilatkozat, amelyben sikeresnek ítélik a külhoni magyarság részvételét a magyarországi választásokon, ugyanakkor elítélik az erdélyi magyarságot a közelmúltban ért jogsértéseket.
Az MTI-hez eljuttatott dokumentum alapján a résztvevők azt javasolják, november 15-e legyen az a nap, amikor az összefogás jegyében a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra, rendezvények, híradások, előadások, konferenciák, és közösségépítő programok révén. Jelezték: Erdélyben 2011 óta, Kárpát-medence szerte pedig 2013-től ünnepelik a magyar szórvány napját ezen a napon.
A KMKF üdvözli, hogy a május 6-án megalakult magyar parlament – Magyarország történelmében – az első képviselőház, amit az általános, titkos és egyenlő választójog alapján, a határon túli magyarság részvételével választottak meg, és az egész nemzetet képviseli. A fórum eredményesnek tartja a külhoni magyar állampolgárok részvételét a magyarországi választásokon, ami még teljesebbé teszi a magyarság közjogi egységét.
Kövér: esély nyílhat, hogy mindannyian magyarok legyünk Az Országgyűlés elnöke szerint esély nyílhat a következő esztendőkben arra, hogy alapvető nemzeti kérdésekben mindenekelőtt „mindannyian magyarok legyünk", és csak másodsorban jobboldaliak, baloldaliak, konzervatívok vagy liberálisok. Erről Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki plenáris ülésén beszélt a Parlamentben, kiemelve: ha így lesz, annak mindenki nyertese lesz határon innen és túl egyaránt. A KMKF-nek a következő négy évben ezt a célt kell szolgálnia, miként tette azt az elmúlt tíz esztendőben is – tette hozzá. Kövér László köszöntőjében beszélt arról is, hogy a napjainkban Ukrajnában zajló történéseket sokan ukrán–orosz területi vitának tartják, és vannak akik mindezt amerikai–orosz érdekharcnak minősítik. Ő azok véleményét osztja, akik az ukrajnai geopolitikai küzdelmek egyik nagy tétjének Európa, az Európai Unió önrendelkezési joga és képessége megerősítését vagy elveszítését tartják.
A KMKF sikeresnek értékeli a magyar pártok szereplését a Kárpát-medence országaiban lezajlott parlamenti, európai és helyhatósági választásokon.
Külön értéke van annak, hogy az európai parlamenti választások eredményeként nem uniós országok magyar közösségei, így a vajdasági és a kárpátaljai nemzetrészek is képviselőt küldhettek Brüsszelbe – olvasható az ötoldalas dokumentumban.
A tíz éve létrehozott plénum üdvözli, hogy a honosítási és visszahonosítási folyamat révén immár 680 ezer honfitárssal, közülük 630 ezer esküt tett magyar állampolgárral bővült a magyar nemzet.
A KMKF üdvözli a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzetegyesítést a határok átjárhatóságának javításával, benne a határátkelők számának jelentős növelésével kívánja megvalósítani.
A fórum támogatja a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon használhassa, ugyanakkor tiltakozik a román hatóságok hozzáállása és ismétlődő jogkorlátozó, megfélemlítést célzó intézkedései ellen.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a bukaresti szenátusban elfogadták azt a törvénytervezetet, amely bűncselekménynek minősítené, és magas pénzbírsággal büntetné a más államok zászlóinak „szabálytalan” kitűzését Romániában. Reményüket fejezik ki, hogy a képviselőház nem szavazza meg az erről szóló törvénytervezetet.
Elítélik a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó kollégium visszaállamosítását, amivel Románia megsértette a saját alkotmányát, a demokratikus joggyakorlatot, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a restitúciót szabályozó kormányhatározatában vállalt kötelezettségeit, és amivel egyszersmind fenyegeti minden romániai egyház jogi helyzetét is.
Jelezték: minden jogi és erkölcsi támogatást megadnak a Romániai Református Egyház Erdélyi Egyházkerületének és az érintetteknek, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához történt fellebbezése sikeres legyen, és jogos tulajdonát visszaszerezze.
A KMKF aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának megalakítása kapcsán kialakult vita továbbra sem rendeződött. Elítéli az egyetem román vezetésének intoleráns, a megoldást ellenző megnyilvánulásait. Javasolja, hogy az erdélyi magyar tudományos világ képviselői kérjék az MTA elnökét, vizsgálja meg a közvetítés lehetőségét. Támogatják az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit és alkotmánymódosító szándékait.
A fórum csalódottságának ad hangot, hogy a szlovák alkotmánybíróság többszöri halogatás után ismételten nem hozott érdemi döntést a szlovák állampolgársági törvény kifogásolt rendelkezései ügyében.
Reményét fejezi ki egyúttal, hogy a szlovák törvényhozás olyan értelemben módosítja a vonatkozó jogszabályt, amely megszünteti a Szlovákiában élő nemzeti közösségek identitásának megélését gátló adminisztratív korlátozást, és lehetővé teszi számukra a nemzetiségük szerinti állampolgárság felvételét is. A KMKF külön üdvözli, hogy a Magyar Közösség Pártja országosan a harmadik legerősebb pártként zárta az önkormányzati választásokat.
Üdvözlik, hogy Szerbia január 21-én megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, s hogy a magyar–szerb megbékélési folyamat újabb eredményeként a szerb kormány megszüntette a Csúrog, Zsablya és Mozsor teljes magyar lakosságát háborús bűnössé nyilvánító közigazgatási határozatok hatályát, amivel az ország jogrendjéből maradéktalanul kikerült a kollektív bűnösség elve. A fórum egyúttal kifejezi reményét, hogy a kormánydöntés a folyamatban lévő rehabilitációs eljárások felgyorsulását eredményezi.
Kiemelték: a KMKF elkötelezett a szuverén, független, európai és demokratikus Ukrajna mellett, amely garantálja a területén élő népcsoportok, köztük a kárpátaljai magyarság biztonságát, kollektív jogainak gyakorlását és anyaországi kapcsolatainak fejlesztését; ezért támogatja Ukrajna európai orientációjának erősödését és sikerét.
A fórum ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az ukrajnai helyzet miatt, elítéli a konfliktusok megoldásában az erőszak alkalmazását, a véres konfrontáció helyett pedig a tárgyalásos rendezést támogatja. A KMKF reméli, hogy Ukrajnában rövid időn belül a háborút felváltja a béke, az ország stabil demokratikus jogállammá alakul, amelyben a nemzeti kisebbségek jogai az európai normáknak megfelelően szavatolva vannak. Továbbra is támogatják a magyar többségű választókerület visszaállítását Kárpátalján – írták.
Székelyhon.ro2014. december 6.
November 15., a magyar szórvány napja (Budapesten ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma)
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) javasolja, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa a magyar szórvány napjává november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésnapját. Egyebek között ezt tartalmazza a fórum tegnapi, budapesti ülésén elfogadott zárónyilatkozat, amelyben sikeresnek ítélik a külhoni magyarság részvételét a magyarországi választásokon.
A résztvevők azt javasolják, november 15-e legyen az a nap, amikor az összefogás jegyében a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra rendezvények, híradások, előadások, konferenciák és közösségépítő programok révén. Jelezték: Erdélyben 2011 óta, Kárpát-medence-szerte pedig 2013-től ünneplik a magyar szórvány napját ezen a napon.
A KMKF üdvözli, hogy a május 6-án megalakult magyar parlament, Magyarország történelmében az első képviselőház, amit az általános, titkos és egyenlő választójog alapján, a határon túli magyarság részvételével választottak meg, és az egész nemzetet képviseli. A fórum támogatja a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon használhassa, ugyanakkor tiltakozik a román hatóságok hozzáállása és ismétlődő jogkorlátozó, megfélemlítést célzó intézkedései ellen. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a bukaresti szenátusban megszavazták azt a törvénytervezetet, amely bűncselekménynek minősítené és magas pénzbírsággal büntetné a más államok zászlóinak „szabálytalan” kitűzését Romániában.
Elítélik továbbá a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó kollégium visszaállamosítását, amivel Románia megsértette saját alkotmányát, a demokratikus joggyakorlatot, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a restitúciót szabályozó kormányhatározatában vállalt kötelezettségeit, és amivel egyszersmind fenyegeti minden romániai egyház jogi helyzetét is. Jelezték: minden jogi és erkölcsi támogatást megadnak a Romániai Református Egyház Erdélyi Egyházkerületének és az érintetteknek, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához történt fellebbezése sikeres legyen, és jogos tulajdonát visszaszerezze.
A KMKF aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának megalakítása kapcsán kialakult vita továbbra sem rendeződött. Elítéli az egyetem román vezetésének intoleráns, a megoldást ellenző megnyilvánulásait. Javasolja, hogy az erdélyi magyar tudományos világ képviselői kérjék az MTA elnökét, vizsgálja meg a közvetítés lehetőségét.
A fórum csalódottságának ad hangot, hogy a szlovák alkotmánybíróság többszöri halogatás után ismételten nem hozott érdemi döntést a szlovák állampolgársági törvény kifogásolt rendelkezései ügyében. A fórum ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az ukrajnai helyzet miatt, elítéli a konfliktusok megoldásában az erőszak alkalmazását, a véres konfrontáció helyett pedig a tárgyalásos rendezést támogatja. Ugyanakkor továbbra is támogatják a magyar többségű választókerület visszaállítását Kárpátalján.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. december 13.
Ifjúság, média, találkozás
Első alkalommal idén februárban zajlott az Ifjúsági Médiások Erdélyi Találkozója Sepsiszentgyörgyön, a jó hangulatú hétvége élményeitől feltöltődve az EMI csapata már akkor azon törte a fejét, miként lehetne újabb alkalmat keríteni a találkozásra, együttlétre.
Ma pedig – a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően – elmondhatjuk, hogy javában zajlik a második kiadás. Annyiban változott csak a történet, hogy az intenzív műhelyhétvégét felváltotta egy két hétvégére nyúló rendezvénysorozat. A rendezvény első fele november utolsó napján zajlott, amikor vendégünk, Kádár Beáta, a Sapientia oktatója Civil szervezetek marketingtevékenysége címmel tartott előadást, melyet műhelytevékenység követett film-, fotó- és kiadványszerkesztés, valamint hírszerkesztés témában. A történet ma, december 13-án folytatódik, a délután folyamán két kerekasztal-beszélgetés zajlik: elsőként, 16 órai kezdettel a civil szervezetek, a politika és a média kapcsolatáról beszélgetünk, majd helyi sajtósok osztják meg velünk érdekes, esetenként vicces tapasztalataikat. A jó hangulat mindenképp biztosított, de ha valaki kételkedne benne, elég csak megnézni a februárban készült beszámoló kisfilmet az Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének oldalán (www.emihirek.ro).
Bálint Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. december 14.
Ezüstfenyő-díjak a szülőföld visszaszerzéséért
Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki az RMDSZ azon 27 közszereplő munkásságát, akik az oktatásban, a kultúrában, a politikában, az önkormányzati vezetésben, az egyházban munkájukkal szerepet vállaltak a közösségi javak visszaszerzésében, az RMDSZ programjának megvalósításában.
A szövetség 2002-ben, megalakulásának 13. évfordulóján osztott először Ezüstfenyő-díjat azoknak, akik munkájukkal elősegítették a szülőföld visszaszerzését. A Szövetségi Képviselők Tanácsának idei utolsó, Marosvásárhelyen tartott ülésén szombaton 13. alkalommal került sor a díjkiosztóra.
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: a díjjal szeretnék megköszönni mindazoknak, akik az elmúlt években tettek azért, hogy „visszaszerezzük a szülőföldet lépésről-lépésre, tégláról-téglára, erdőről-erdőre, épületről-épületre. Ma itt állunk talpig ünneplőben, de talpig döbbenetben is”.
Az RMDSZ elnöke nem kívánt ünneprontó lenni, de jelezte, vannak olyan problémák, amelyek mellett 2014 decemberében nem lehet szó nélkül elmenni. Beszédében kitért a Székely Mikó kollégium visszaállamosítására, és a Markó Attila és társai felfüggesztett börtönbüntetésére. „Nem tudunk eltekinteni attól sem, hogy közben prefektusok valahonnan utasítást kaptak, és harcot indítanak a háromnyelvű fejléces papírtól a magyar himnuszig minden ellen, ami valamilyen értelemben magyar” – fogalmazott. A kérdésre, hogy volt-e értelme az elmúlt 25 év munkájának a fenti körülményeket figyelembe véve, a szövetség elnöke szerint az elkeserítő helyzetben is csakis igen lehet a válasz, igen volt értelme, jól tették, hogy ezt az utat választották, és ezen kell továbbmenniük.
A díjkiosztón kitüntetésben részesült Tamási Zsolt, az idén megalakult marosvásárhelyi önálló katolikus iskola, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója, Fekete Pál, Székelyvécke polgármestere, Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Antal János, Körösfő polgármestere, Benedek Zakariás, az RMDSZ Szeben Megyei Szervezetének alelnöke, a Szilágy megyei Haraklány község polgármestere, Dobrai Ferenc, Erdő Ernő, nyugdíjas, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi városi irodájának munkatársa, Fancsali János, a Farkaslaki Fiatalok Fórumának elnöke, főtiszteletű Geréd Péter pápai káplán, főesperes-plébános, Gindele Imre iskolaigazgató, Hegedüs Csilla kulturális miniszter, Kökényesdi Miháy, a Szövetség Történelmi Máramarosi Szervezetének ügyvezető elnöke, Marosán Tamás jogász, Mészár Julianna, a nagyszalontai Arany János Elméleti Gimnázium igazgatója, Nagy Gabriella, a margittai Horváth János magyar tannyelvű elméleti gimnázium igazgatója, Nádudvary György Gusztáv Jenő nyugalmazott jogász, Pásztor Gabriella, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója, Simori Sándor az RMDSZ nagybányai szervezetének alelnöke, Sipos György Arad megyei tanácsos, Sütő-Udvari Magdolna Ilona, az RMDSZ Nőszervezet Temes megyei szervezetének elnöke, főtiszteletű Szász János pápai káplán, kanonok, Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere, Szilágyi Árpád Attila, Marosnagylak alpolgármestere, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Tamás Mónika, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének irodavezetője, Tóth János, az RMDSZ Krassó-Szörény Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, Tóth-Páll Miklós, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának örökös tagja.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro2014. december 19.
Betlehemes előadás Nagyváradon
A Szent László Egyesület Ki tud többet Szent László királyunkról és koráról? címmel vetélkedőt szervez Nagyváradon december 19-én, pénteken a Lorántffy Központban 13.30 órától. A vetélkedő a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósul meg. A vetélkedő után 15 órától betlehemes előadásra kerül sor margittai diákok előadásában, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Ezredévi emléktér / str. Libertăţii 40. szám alatt.
A hagyományainkat népszerűsítő betlehemes előadásra minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. A belépés ingyenes.
Reggeli Újság (Nagyvárad)2014. december 23.
Karácsonyi könyvbemutató és könyvvásár az EME-nél
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, Kolozsváron pénteken este könyvbemutatóval egybekötött karácsonyi könyvvásárt tartottak, ami egyben óév-búcsúztatónak is számított. A rendezvényen az EME két frissen megjelent kötetét ismertették.
S. Pataki Mózes: Poétikai gondolatok - sajtó alá rendezte Egyed Emese.
Bethlen Erdélye Erdély Bethlene – A Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai - Dáné Veronka, Horn Ildikó, Lupescu Makó Mária, Oborni Teréz, Rüsz-Fogarasi Enikő, Sipos Gábor.
Szabadság (Kolozsvár)2015. január 6.
Szórványgondnoki program Szapáryfalván
A Szórvány Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap támogatásával lezárta az elmúlt év őszén indított szórványgondnoki szolgálatot Szapáryfalván. Ez immár a második szórványgondnok program volt a Kárpát-medencében, az első az Arad megyei Szentpál településen működött 2013-ban. A kérdésre, hogy mit is csinál egy szórványgondnok, röviden így összegeznénk a választ: a szórványgondnok azon dolgozik, hogy újra működjön, újra életképes legyen a falu magyar közössége, pótolja mindazt, amit az intézmények hiánya okoz. Ezen célokat szem előtt tartva kerültek megszervezésre idén is a különféle események.
A szapáryfalvi szórványgondnok program keretében december 6-án, Madaras Andrea irányításával, Télapó-váró barkácsklubot szerveztek óvodások és kisiskolások számára. A műhelyeket önkéntes fiatalok és anyukák vezették, ahol a gyerekek karácsonyi díszeket, üdvözlőlapokat készítettek.
A helybéliek örömmel fogadták az eseményt, hiszen régóta nem volt ilyen jellegű, szervezett és irányított tevékenység a szapáryfalvi magyar gyerekek számára.
A karácsony előtti utolsó szombaton ajándékot kaptak a szapáryfalviak: Éder Enikő színművésznő Különjárat c. előadóestjét. A szerte a világban sok helyen bemutatott műsor egyszerre szórakoztató és elgondolkoztató, miközben a dalok röpítenek, a versek harmóniát sugallnak és figyelmeztetnek is egyszerre: utasok vagyunk mindannyian, Tamási Áronunk örök igazságával valljuk, valahol otthon kell lennünk benne. A szép számú közönség annyira átélte az előadást, hogy a ráadás után sem akaródzott elmenni, még hosszan beszélgettek a művésznővel, illetve egymással. A helyi szervezők pedig a terülj asztallal a végén szó szerint bemutatták, hogy a faluban a karácsony előtti szombat a disznóvágások ideje. A napi szorgoskodás után volt nagyon szép és megnyugtató a nagyfokú érdeklődés.
Ugyancsak a szórványgondnoki programnak köszönhetően elkészült egy szapáryfalvi falunaptár is, amely tartalmazza a falu emlékezetes mozzanatait, feleleveníti a falu múltját, ünnepeit, szokásait és nem utolsósorban a falu embereit, a közösséget. A kezdeményezők úgy gondolják, hogy a megszokott rendeltetésén túl nagyon fontos szerepe van egy ilyen naptárnak, hiszen a település virágzó múltjából erőt és ötleteket is meríthet a mai magyar közösség.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2015. január 6.
Adományok, alapítványok és ösztöndíjak a nagyenyedi Bethlen-kollégium történetében
Bethlen Gábor fejedelem halálának 385. évfordulója arra is alkalmat nyújt, hogy keretbe foglaljuk, s általános képét adjuk annak a sokrétű anyagi és szellemi támogatásnak, amelyben az enyedi kollégium részesült az évszázadok során, s amely által – Áprily szavaival élve – „az újrakezdés vakmerő reménye legyőzte itt az ostromló halált”. Mert voltak boldog idők az intézmény életében, de volt része nem kevés áldatlan, meg nem érdemelt csapásban is hosszú élete során. Az alapító fejedelem példájára mindig akadtak olyanok, akiknek szívügye volt az erdélyi magyar társadalom megmaradása, fejlődése és talpraállása. Ez a kollégium a mindenkori erdélyi magyar szolidaritásnak, önzetlen összefogásnak konkrét példája volt, s a továbbiakban is annak kell maradnia.
Bölcs fejedelmünk és iskolaalapítónk az Úrnak 1629., uralkodásának 16. évében, egészségi állapotának hanyatlása következtében elérkezettnek látta az időt arra, hogy rendezze végre rendkívül gazdag fejedelmi vagyonát. Az eljárás módozatait azon évben összeállított végrendeletében határozza meg, amelynek hitelességét testvéröccse, Bethlen István, valamint Kovácsoczy István kancellárius és Márkosfalvi Márton titkár kézaláírásával erősíti meg. Sajnálatos módon, manapság az eredeti példány ismeretlen. Az okmány második része 1827-ben jelent meg nyomtatásban Bécsben, míg első részét a Pesty Frigyes által szerkesztett temesvári Delejtű 1861-es évfolyama hozza nyilvánosságra. Utólag Kolozsváron, az Erdélyi Híradó hasábjain is napvilágot lát, ahonnan 1878-ban Koncz József marosvásárhelyi tanár gondozásában különnyomatként jelenik meg. Az első rész a fejedelem államférfiúi bölcsességére, gondolkodásmódjára, vallásosságára, politikai tisztánlátására derít fényt, míg a második a gazdag alapítványok halmazát foglalja magába. Így adakozik több ezer forinttal a gyulafehérvári kollégium számára, valamint a kassai, kolozsvári, váradi, debreceni, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, nagybányai, dési iskolák számára. Úgyszintén a kollégiumnak adományozza a tokaji hegyen lévő Hétszőlő nevű területet, valamint Enyeden s ennek környékén lévő gazdag birtokokat is.
Szabadság (Kolozsvár)2015. január 7.
Erről jut eszembe
Pénz szűke… 174 évvel ezelőtt ezen a címen jelent meg a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlapban az első magyar "vezérczikk". Témája ma is aktuális, a pénzhiány napjainkban is rengeteg embernek okoz gondot. A sajtóműfaji megnevezés nem változott, annyi csak a módosulás, hogy a szót már nem cz-vel írjuk. Időszerű vezércikktéma különben a mai naphoz kötve bőven kínálkozik. Itt van mindjárt az, hogy zárul a Siculicidium-emlékév. Az eltelt esztendő során számos megemlékezés idézte fel a madéfalvi veszedelem tragikus eseményeit, azt a rettenetes januári hajnalt, amikor az osztrák katonaság mintegy kétszáz védtelen székelyt mészárolt le. Akárcsak a tavaly január 7-i nyitó-megnyilvánulás, a 250. évforduló központi záróünnepsége is Madéfalván zajlik ma a felújítás alatt álló emlékműnél. Délután Marosvásárhelyen is sor kerül emlékrendezvényre. Van viszont egy másik hasonlóan elborzasztó történelmi tény, amiről sokkal ritkábban írunk, beszélünk: Nagyenyed pusztulása. Vagy nevezzük, aminek akarjuk, ennek nincs olyan költőien metaforikus elnevezése, mint a székelyföldi népirtásnak. Pedig legalább négyszer annyi ártatlan magyar embert gyilkoltak le kimondhatatlan bestialitással 1849. január 8. éjszakájától kezdve több napon keresztül. Az Axente Sever és Simion Prodan pópa parancsnoksága alatt garázdálkodó móc felkelők váratlanul törtek rá az alvó városra, mindent felgyújtottak, ami az útjukba akadt, mindenkit felkoncoltak, kegyetlen kínzásoknak alávetve öltek meg otthonukban, vagy kinn az utcán, amint menekülni próbált. Kevés ereje teljében levő férfi tartózkodott akkor Enyeden, katonaként szolgáltak a szabadságharcos magyar seregben, a lakosság többségét nők, gyermekek, öregek képezték. Velük végzett az önmagából kivetkőzött csőcselék. Több mint 800 nagyenyedi magyar ember halt meg a vérengzésben. A történészek adatai szerint ugyanannyi áldozatot szedett a januári fagy, ugyanis számosan hiányos öltözékben, sebesülten menekültek a környező erdőkbe, hegyekbe, és napok múltával ott pusztultak el. A támadók a város felbecsülhetetlen értékű szellemi, kulturális kincseiből is nagyon sokat megsemmisítettek, felégettek. Bethlen Gábor kollégiuma is leégett, híres könyvtára a benne levő ősnyomtatványokkal, más értékekkel együtt a tűz martaléka lett. Hasonló sors jutott az erdélyi református egyház püspöki levéltárának is. Nem sorolom a szörnyűségeket, vannak történelemkönyvek, amelyek ezeket részletezik. Azokban a hónapokban számtalan ilyen borzalmas cselekedet tizedelte meg a magyarságot, ami utóbb meg is változtatta a térség etnikai összetételét a betelepülő románság javára. Axente Severből pedig nemzeti hős lett. Enyeden iskola viseli a nevét, mellszobra is köztéren áll 1993-tól. Kossuth nevének a puszta említése vörös posztó sokak szemében Marosvásárhelyen. Déván a minap bontották le az egykori erdélyi fejedelem, Barcsay Ákos emlékoszlopát. Valami nagyon nincs rendben ebben az országban napjainkban sem. Vajon hány vezércikkre lenne szükség, hogy nemzetiségi vonatkozásban ténylegesen normalizálódjék a helyzet Romániában? Na, ezt válaszolják meg a mostanság oly sűrűn nyilvánosságot kapó statisztikusok!
N.M.K.
Népújság (Marosvásárhely) 2015. január 9.
Mecénások és mesterek a Korunkban
Az erdélyi mecénások és művészetpártolók jelentős alakjait mutatja be a kolozsvári Korunk folyóirat idei első lapszáma.
Régen a műalkotások létrejöttének meghatározó szereplői a megrendelők (mecénások) és a mesterek voltak. A művészettörténeti kutatás kezdeteitől fogva alapcéljául tűzte ki e szereplők azonosítását szoros összefüggésben a műalkotások elemzésével. Szegényes forrásadottságainkból adódóan a középkori, de nagyon gyakran az újkori műalkotások esetében is a kutató szerencsésnek mondhatja magát, ha sikerül mindezen vonatkozásokat kiderítenie.
Ilyen irányú törekvések legfrissebb eredményeit mutatják be a kolozsvári Korunk legfrissebb szám szerzői, akár a mecénások vagy a mesterek/művészek, akár a műalkotások elemzéséből kiindulva. Erdélyi püspökök mecenatúrájához kapcsolódnak a vistai református templom freskódíszei; igazi humanista mecénásként rajzolódik ki Verancsics Antal esztergomi érsek és a fejedelmi megrendelő, Bethlen Gábor portréja; erdélyi nemes urak hívták életre az olaszteleki Daniel-udvarházat és falképeit; de számos egyházi használatba került ötvöstárgy is viseli nemesi megrendelőinek házassági címereit.
Olasz hadiépítészek erdélyi működésének a részletei, a börtönviselt 19. századi ezermester, Bodor Péter rendkívül szerteágazó életműve és Alpár Ignác építész csíkszeredai gimnáziumterve is új megvilágításban jelenik meg az olvasók előtt. A művészettörténet alakulásában a megrendelők helyére idővel a művészetet fogyasztó közönség és a kritika lépett. Ennek a korszaknak egyik jeles hazai festőművésze Vida Árpád, akinek karrierjét meghatározó párizsi éveiről és alkotásairól is olvashatunk.
Krónika (Kolozsvár)2015. január 11.
Ami a történelem könyvekből kimaradt: a nagyenyedi magyarok kiirtása
Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett, és több mint 800 ember halt meg, amikor román “népfelkelők” lerohanták a várost.
Mai napig kérdés, hogy az 1848 márciusában békésen kezdődött forradalom hogyan alakult át véres, pusztító polgárháborúvá. Miként az közismert, az 1848. évi VII. törvény kimondta Magyarország és Erdély unióját. A problémát az jelentette, hogy az 1848. május 15-17. között tartott balázsfalvi gyűlésükön a románok is megfogalmazták saját igényeiket, így önálló nemzeti parlamentet követeltek és létrehozták a Román Nemzeti Bizottságot, melyet afféle erdélyi román kormánynak tekintettek.
Az erdélyi románok szövetkeztek az ellenséges osztrák erőkkel és fegyverkezni kezdtek a magyarok ellen. Ennek hírére Alsó-Fehér vármegye számos településéről megindult a magyarok áradata Nagyenyed felé, a város megtelt menekülőkkel, összesen mintegy 4000 fő, értelemszerűen főként nők, öregek, gyermekek, betegek zsúfolódtak össze Enyeden, hiszen az egészséges férfiak a honvédség kötelékében harcoltak.
Így érkezett el 1849. január 8-ának gyászos éjszakája. Az Enyedtől mintegy 5 km-nyi távolságra fekvő Csombordon táborozó Axente Sever és Prodan Simion pópa feleskette gyülevész haramiahadát, majd megindultak a város felé. Szilágyi Farkas majdani református lelkész, aki gyermekként élte meg a szörnyűségeket, utóbb így emlékezett vissza az enyedi Szent Bertalan éjszakára: amint a román csőcselék betört a városba és felgyújtotta az első épületeket, „kezdetét vette a lövöldözés, az ablakok és kapuk betörése, a rablás és ordítozás, a megtámadottak rémes sikoltozásai és jajveszékelései, olyan pokoli lárma, melynek hallatára az ember testében a vér megfagyott”. Jellemző, hogy az iszonyat kiáltásai és a dúlás eszeveszett alvilági hangjai még a Nagyenyedtől 22 km-re fekvő Mihálcfalván is hallhatóak voltak
Akit nem vertek agyon saját házában vagy nem szenvedett ott azonnal tűzhalált, rémülten rohant hiányos öltözetben az utcára a mintegy mínusz 20 fokos hidegben, és kétségbeeséssel próbált üldözői elől menekülni.
A fosztogatás és vérontás látványától megrészegülő oláh csőcselék kit doronggal vert agyon, kit lándzsával szúrt keresztül, kit eltaposott, kit agyonlőtt – a gyilkolás módszerei nagyon változatosak voltak. A lakóházak kifosztásán és felgyújtásán túl nem kímélték a szent helyeket, a templomokat sem. A híres református templomban összetörték az úrasztalát, az orgonát, a padokat, a karzatot – egyszóval mindent, sőt, belovagoltak a templom épületébe.
A fosztogató söpredék elpusztította a Bethlen Gábor által 1622-ben alapított református kollégium épületét annak híres könyvtárával együtt, valamint elhamvasztotta az erdélyi református egyház püspöki levéltárát is. Számos felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatvány lett semmivé. Nem járt jobban a katolikus minorita templom és rendház épülete sem. Ugyanazt az őrült pusztítást vitték végbe a mócok, mint a református egyház épületében.
Az a szörnyűség pedig, amelyet a minorita házfőnök, Viskóczi Henrik elszenvedett, még a legképtelenebb horror regényeket kieszelő szerzők fantáziáját is bőségesen felülmúlja. S az egészben az a leghihetetlenebb, hogy e borzalmakat a házfőnök túlélte. Ő maga később így emlékezik vissza kálváriájára: „ Magam valék első áldozata a gyilkosoknak, kik is fejemen öt halálos sebet ejtvén, két ujjamat levágva és két szuronyszúrással az oldalamat majd’ halálosan kilyukasztva, félholtan a földre hirtelen leterítettek, és minden ruhától levetkőztetve, hét lövéssel idvezlettek”. Papjai vitték a derék atyát vissza a rendházba.
Azonban a felfegyverzett csőcselék oda is betört, további tortúra várt még Viskóczi atyára: újból ütlegelni kezdték a haldokló embert, majd a „biztonság kedvéért” még egy újabb, nyolcadik golyót is beléeresztettek. Csodával határos módon a rendházfőnök mégis életben maradt, Tordára menekítették és később felépült sebeiből. A nagyenyedi szörnyű események 1849. január 8-ának éjszakáján kezdődtek, általánossá másnap, január 9-én váltak, tetőpontjukat pedig január 10-én érték el, de a fosztogatás és gyilkosságsorozat csak 17-én fejeződött be.
A magyarirtásnak mintegy 800-1000 főnyi halálos áldozata volt, ám legalább ugyanennyien fagytak halálra a kegyetlenül hideg téli időben. Az agyonvertek, meggyilkoltak, kibelezettek földi maradványait a várfal előtti sáncokba hányták, illetve a korábban mészégetőgént használt gödrökbe kerültek. Egyidejűleg a szomszédos Alsó-Fehér és Torda megyei településeken is folyt a magyarság kiirtása, ennek következtében végleg megváltoztak e térségben az etnikai arányok a románok javára. Román részről a mai napig nem kértek bocsánatot az általuk ekövetett szörnyűségekért, Silviu Dragomir történész később elismerte a barbárság tényét. 1993-ban pedig a főkolomposnak, Axente Severnek a bűntett színhelyén, Nagyenyeden szobrot állítottak. Talán ehhez a tényhez már nem is szükséges semmiféle kommentár.
Emlékezzünk a 160 éve meggyilkolt 800 nagyenyedi magyarra1848. szeptember 29-én, a pákozdi győztes csatával világossá vált a bécsi kormányzat számára, hogy nem számolhat a magyar szabadságharc azonnali elfojtásával. Az osztrák kormányzat a szerbek és románok fellázításával próbálta a magyarokat többfrontos háborúra kényszeríteni.
Egy erdélyi román ügyvéd, Avram Lancu vezetésével 1848 októberében megfélemlítő hadjárat indult az Erdélyi-szigethegység környékén található magyar települések ellen.
Az egyik legvéresebb román akció a zalatnai mészárlás volt, ahol 700 fegyvertelen magyart mészároltak le 1848. október 24-én. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás. A vérengzések 1849 tavaszáig folytatódtak, a gyilkosságokat rendkívül kegyetlenül hajtották végre: nem volt ritkaság a végtagok lefűrészelése, elevenen megégetés, földbe ásás, eke elé fogás, megvakítás, karóba húzás, nők, lányok megerőszakolása és halálra kínzása.
Bem erdélyi hadjáratát követően, miután sikerült 1849 márciusára a császáriak csapatait Erdélyből kiűzni, a magyar hadvezetés viszonylag kis létszámú haderő átcsoportosításával a románok vérengzéseinek gátat tudott szabni.
A vérengzések egyik különösen borzalmas csúcspontja az 1849. január 8-i nagyenyedi népirtás volt.
A várost az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák vezette román felkelők támadták meg. Az ortodox karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos dermesztő hidegben.
A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsiszámra a támadókat gazdagították. A halottak egy részét a vársáncba, másik felét az addig mészoltónak használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol, bokroktól takarva, csak a dátumra és az áldozatok számára emlékeztető tábla áll. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem Erdély-szerte szobrok és utcanevek hirdetik “dicső tetteiket”. További vérengzések.Az első mészárlásra 1848 október 19-én került sor, Kisenyeden.
Ezt a települést a magyarok annyira biztonságosnak gondolták, hogy még a szomszédos településekről is ide jöttek védelmet keresni. A románok ostromolni kezdték a falut, de a magyarok több napig kitartottak. Végül aztán letették a fegyvert, mire a románok 140 embert – férfit, nőt, gyermeket – lemészároltak.
Pár nappal később Székelykocsárdot pusztította el egy felkelő csapat, itt összesen 60 magyart végeztek ki, állítólag olyan kegyetlenséggel, hogy a falu három lakosa, aki elbújt a románok elől, látva a borzalmakat felakasztotta magát.
Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg.
Zalatna és Abrudbánya bányavárosokat felgyújtották, a menekülő lakosságot Ompolygyepü határában lemészárolták. 1700 magyar esett itt áldozatul.
Október 23.-án Boroskrakkó és a környező települések magyarjait végezték ki. A lemészároltak száma 200.
Október 28.-ról 29.-re virradó éjszaka Borosbenedek 400 magyar lakosát végezték ki.
Október 29.-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg.
Borosbocsárdon megközelítőleg 40 magyart végeztek ki.
Marosújvárra a környékről 90 magyar nemest toboroztak össze, akiket Balázsfalvára akartak hurcolni. Azonban alig hogy elindultak Marosújvárról, a csoportot egy román pap megimádkoztatta, majd mindannyiukat legyilkolták, holttesteiket a Marosba dobva.
A székely lakosságú Felvincet a személyesen Avram Iancu által vezetett sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben. Következzen egy lista az 1848-49-ben a román ‘felkelők’ által erdélyi magyar falvakban elkövetett vérengzésekről:
Dátum – Település – Magyar áldozatok száma 1848. október 12. Kisenyed (Sangatin) 140 1848. október Magyarigen (Ighiu) 176 család 1848. október Asszonynépe (Asinip) ? 1848. október Boklya (Bochia) 30 1848. október Borosbocsárd (Bucerdea Vinoasa) 73 1848. október Bugyfalva (Budesti) ? 1848. október Csáklya (Cetea) ? 1848. október Forrószeg (Forosig) ? 1848. október Mikeszásza (Micasasa) ?szinte mind 1848. október Zám (Zam) ? 1848. október 20. körül Balázsfalva (Blaj) térsége 400 1848. október Alvinc (Vintu de Jos) 2 békeküldött 1848. október Sárd (Sard) környéke 300 1848. október Algyógy (Geoagiu) 85 1848. október 24. Ompolygyepüi (Presaca Ampoiului) vasúti megállóhely – 700 zalatnai magyar 1848. november 13. Felvinc (Unirea) 200 1849. január 8. Nagyenyed (Aiud) 800 1849. január 18. Marosnagylak (Noslac), Hari (Heria), Marosdécse (Decea), Inakfalva (Inoc), Felvinc (Unirea) (100?) 1849. január Marosújvár (Ocna Mures) 90 1848 december 9. Köpec 51 1848. december 14. Kővárhosszúfalu (Satulung), Bácsfalva (Bacea), Türkös (?), Alsócsernáton (Cernat)?, Tatrang (Tarlungeni), Zajzon (Zizin), Pürkerec (Purcareni) ? Gerendkeresztúr (Grindeni) 200 1848. október 28. Borosbenedek (Benic) a teljes falu 1848. október Székelykocsárd (Lunca Muresului) 60 1848. Gyulafehérvár (Alba Iulia) ? 1848. október Naszód (Nasaud) ? 1848. október Borbánd (Baraban?) ? 1848. október 25. Kőrösbánya (Baia de Cris) és Cebe (Tebea) között a teljes Brády-család 1848. október Radnót (Iernut) környéke majdnem teljes falvak lakossága 1849. május Abrudbánya (Abrud) 1000 1849. május Bucsesd (Buces) 200 Szerző : József Álmos
szekelyfold.ma2015. január 12.
Oktatás – Régi elnök, új elnökség a Kolozs megyei RMPSZ-ben
– Az elmúlt négy évben sokrétű feladatokat láttunk el. Ebben a periódusban igyekeztünk hatékonyabban kialakítani a kapcsolatot a körzeteinkkel, új tagokat bekapcsolni, vidéken s Kolozsváron egyaránt. 2011-ben az újonnan alakult magyarországi Bethlen Gábor Alap (BGA) ismét az RMPSZ-t kérte fel a Szülőföldön Magyarul pályázat lebonyolítására.
Ennek munkájában már tapasztalatra tettünk szert, igyekeztünk a pályázati adatlapok szétosztását időben megszervezni, az érdeklődőket megfelelően tájékoztatni. Amennyiben idén is minket bíznak meg ezzel a tevékenységgel, örömmel vállaljuk. Az országos pedagógusszövetség felhívásának eleget téve a megyei RMPSZ 2012-től bekapcsolódott a BGA által hirdetett programokba. Így lett 2012 a Külhoni Magyar Óvodák Éve, 2013 a Külhoni Magyar Kisiskolások Éve, majd 2014 a Külhoni Magyar Felsősök Éve. Szívesen bekapcsolódunk a BGA 2015-ös évre meghirdetett a Külhoni Magyar Szakoktatás évének rendezvényeibe is – fogalmazott az elnök.
Szabadság (Kolozsvár)