udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 1141-1170 | 1171-1200 | 1201-1230 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2000. március 20.
Tíz esztendeje annak, hogy 1990. március 19-én és 20-án bottal, husánggal, fejszével, vasvillával, késsel, láncokkal felfegyverezett Görgény-völgyi, Maros menti és mezőségi román parasztok özönlöttek be nagy tömegben Marosvásárhelyre. Céljuk az volt, hogy - miként helyi és bukaresti felbujtóik sajtóban, televízióban, de még templomokban is hirdették - megakadályozzák Erdély elszakítását, a megyeszékhelyen lakó románok elűzését, gyermekeik legyilkolását, a "magyar uralom" létrejövetelét. Céljuk az volt, hogy kegyetlenül megbüntessék - s ha lehet, elűzzék - a város magyar lakosságát, amely az 1989. decemberi fordulat után elemi jogait, elorozott iskoláit, intézményeit kezdte visszakövetelni. A heteken át tartó sajtókampány, a televízióban sugárzott magyarellenes uszítás megtette hatását. A félrevezetett és leitatott embereket szélsőséges nacionalista román szervezetekbe tömörült volt szekusok, katonatisztek és a háttérben meghúzódó pártaktivisták irányították. Segítségükre voltak ortodox papok is. Egyikükről így vallott híve, aki a március 20-i verekedésben megsebesült: "Papunk kihirdette a templomban, hogy amikor meghúzatja a harangokat, és megszólalnak a szirénák is, akkor indulni kell Marosvásárhelyre!" A buszokat az ádáz magyarellenességéről elhíresült Vatra Romaneasca (Román Tűzhely, kemence, tűzfészek) bérelte. Botokat, dorongokat ez mezőségi téeszektől rendelt nagy mennyiségben. A Marosvásárhely felé tartó bandák már a város környéki falvak magyar lakóit is megtámadták, ártatlan embereket vertek agyon és nyomorítottak meg. Március 19-én délelőtt a város központjában törtek-zúztak s vertek le minden magyar feliratot, bántalmaztak magyarul megszólaló nőket, gyermekeket is, majd délután vandál módon feldúlták, szétverték a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bolyai téri székházát, ostrom alá vették annak padlását, ahová a székházat védelmező magyarok, Sütő András íróval, a megyei RMDSZ elnökével együtt felmenekültek és elbarikádozták magukat. Sütő Andrást leütötték, bal szemét kiverték, törött bordákkal, homlokcsont-repedéssel, sok más sérüléssel szállították kórházba. A következő napon, március 20-án a város magyarságának tízezrei vonultak fel tüntetni a fejszés támadók barbár tettei ellen. Véres összecsapásra került sor. A támadást a románok kezdték a már említett fegyvereikkel. A magyarok szinte puszta kézzel, lécdarabokkal védekeztek hosszú órákon át. A két táborból hatan - három magyar és három román - vesztették életüket, több százan megsebesültek. Később koncepciós perekkel kizárólag magyarokat és cigányokat ítéltek börtönre. A vérengzés szervezőit, a támadókat nem állították bíróság elé. Sütő András felidézte a történteket és azok tanulságait. Megállapította, hogy ezek "nemzetközi visszhangot kiváltó események voltak", a feliratos táblákkal tüntető magyarokat fejszés-dorongos románok támadták meg. "Valójában magyarellenes pogrom történt akkor, amely a régi oroszországi zsidóellenes pogromok minden ismérvét kimerítette." A román nacionalisták saját magyarellenes pogromjukat önvédelmi, hős küzdelemmé hamisítják. Az Európa Tanács félrevezetésének szándékával a magyarellenes pogromot kölcsönös bűnök miatt keletkezett etnikai konfliktusként kürtölték világgá. Ebben magyar mulasztásnak is része volt. - Marosvásárhelyt március 16-án tartottak pogromfőpróbát a 28. számú gyógyszertár előtt. Román tüntetők tiltakoztak, mert magyar szó került - egyetlenegy! - a kirakati üvegre: GYÓGYSZERTÁR. Márc. 19-én Sütő András Iliescu elnököt is kérte közvetett módon, hogy intézkedjék kötelessége szerint. Jó későre, dél felé üzent vissza Ion Iliescu, hogy meglátja, mit tehet. Sütő beszélni kezdett, de be sem fejezhette mondandóját, a fejszés románok máris megrohamozták az RMDSZ-székházat. A Bolyai téren a román tömeg követelte: "Hozzátok ki őket, hogy akasszuk fel őket!" "Halál Tőkésre! Halál Kincsesre! Vesszen Bolyai!" Amikor Sütő Andrást megpillantották, hogy román katonatiszt elkiáltotta magát: "Itt vannak! Vegyétek kezelésbe az öreget!" Miért? "A külföldi sajtóban közzétett, jogfosztottságunkat hírlő írásaim miatt." - állapította meg az író. Ezzel a pogrommal egész Erdély magyarságát akarták megfélemlíteni. A történtek meghamisításában szerepe volt Petre Roman akkori miniszterelnöknek is. Nemzetközi fórumokon hangoztatta, hogy a marosvásárhelyi románok önvédelmi harcra kényszerültek 1990 márciusában. - Az RMDSZ-nek sem helyi, sem országos vezető testületei nem voltak képesek megakadályozni a koncepciós pereket, a történtek meghamisítását. - Sütő elmondta, hogy az egyik Görgény-völgyi ortodox pópa azt üzente nekem, hogy megbocsátja bűneimet. "Megbocsátja nekem, hogy Isten házából Marosvásárhelyre küldte a híveit - gyilkolni, rabolni -, megbocsátja nekem, hogy imádságba kevert uszításaival ő is hozzájárult hat ember halálához és a szemem kiveretéséhez." Sütő azt a tanulságot vonta el a történtekből, hogy a magyarságnak az önrendelkezésért folytatott küzdelmét semmilyen körülmények között sem szabad feladnia. Bátrabban kell élni a polgári engedetlenség alkotmányos lehetőségeivel is. /Tibori Szabó Zoltán: Ortodox pap azt üzente, megbocsátja bűneimet. Beszélgetés Sütő András íróval Marosvásárhely véres napjairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2000. március 24.
Marosvásárhelyen, a Vártemplomban rendezték meg Csoóri Sándor estjét. Nagy Pál a népi kultúra ismerőjének nevezte a költőt, aki főleg a Nappali hold című esszékötetében, de általában mindenkor az összmagyarság gondjairól szólt és kifogásolta, hogy Csoórit mostanában azok támadták, akik a "törzsi gondolkodás begyepesedett képviselőjének" kiáltották ki a költőt. Szerinte Csoórinak manapság "a hibrid világpolgár-viszketegség zűrzavarában" kell helyt állnia a maga nemzetcentrikus szemléletével. Sütő András egy emlékét elevenítette fel, amikor 1982-ben az ő jelenlétében Illyés Gyula Csoórira testálta a magyarság ügyét. Csoóri Sándor főként a haldokló, mellőzött magyar irodalomról értekezett. Szerinte az írók Magyarországon háttérbe szorultak, helyüket átvették a politikusok, bankárok, közgazdászok, az irodalomét az újságok. El kell jönnie az időnek, mikor a magyar honban újra az irodalom lesz a legfontosabb, hiszen "amíg nem kapja vissza az irodalom az őt megillető szerepét, helyét, addig nem lesz rendes kormány sem, mert nem alakulnak ki az igazán fontos, központi gondolatok". Csoóri a gazdasági összeomlásnál sokkal súlyosabbnak tartja a szellemi összeomlást, amit nehezebb kiheverni. Elmondta, hogy az MVSZ-ben, akárcsak a magyar politikai életben a "vaddemokrácia" érvényesül, amit ő nem tud elfogadni. Az összmagyarság egységet az MVSZ nem tudja megvalósítani. Az MVSZ ma inkább szakszervezethez, mint missziós szervezethez hasonlít. Belefáradt a szervező munkába, írni szeretne, olyan mondanivalói vannak az 1944 óta eltelt időszakról, amit más nem tud elmondani, leírni, hiszen gyakorlatilag minden jelentős magyar személyiséggel, politikussal baráti vagy drámai kapcsolatba került. /(Máthé Éva): Csoóri Sándor - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./2000. március 25.
A gyulafehérvári római katolikus székesegyház - amelynek helyén Szent István király építtetett egykor templomot -, napjainkig az egyik legépebben megmaradt középkori szakrális emlék Közép-Európában. A magyar-román államközi együttműködési program kiemelt fontosságot tulajdonít a gyulafehérvári székesegyháznak. Az idei munkálatok elkezdésének tiszteletére ünnepi megnyitót szervez az érsekség március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Ismertetik a helyreállítási tervet. Az ünnepségre meghívót kapott dr. Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, Dan Nicolae, a Kulturális Minisztérium Műemlékvédelmi Osztályának igazgatója, továbbá a munkálatokat vezető csoport tagjai, Káldi Gyula építész, Sarkadi Márton építészmérnök, Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere, valamint több más hazai és külföldi személyiség. A székesegyház helyreállítási munkálatai tíz éven keresztül, 1999 és 2009 között fognak tartani. /Ünnepi megnyitó Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2000. március 29.
A Szatmári Északi Színházban jóideje puskaporos a hangulat. Hetekkel ezelőtt felröppent a hír, hogy Cristian Ioan, a színház vezérigazgatója, leváltja a román tagozat néhány vezetőjét, ez a sors vár Parászka Miklósra is, a Harag György Társulat vezetőjére. Akkor az RMDSZ közbelépését is kérték, amit viszont az elutasított, mivel nem kíván részt venni a színházi hatalmi harcokban. Cristian Ioan márc. 28-án azonnali hatállyal felmentette Parászka Miklóst, s helyette Tóth Páll Miklóst nevezte ki a Harag György Társulat élére. /(Dancs Artúr): Felfüggesztették Parászka Miklós társulatigazgatót. Felfüggesztették Parászka Miklós társulatigazgatót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2000. március 31.
Kolozsváron Radu Moldovan parasztpárti tanácsos megkérdezte: a városháza milyen alapon bocsátott ki építkezési engedélyt Ion Antonescu marsall köztéri szobrának felállítására? Emlékeztetett rá, hogy Vasile Salcudean volt prefektus megtámadta a szoborállítási határozatot a közigazgatási bíróságon. Radu Moldovan nem kapott választ kérdésére. /Építkezési engedély az Antonescu szoborra. Parttalan vita a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2000. április 1.
Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus rendeletet bocsátott ki, hogy Ion Antonescu marsall köztéri szobra Kolozsváron történő felállításának munkálatait azonnal állítsák le. Előzmények: tavaly október 28-án a kolozsvári városi tanács határozatot hozott Ferdinánd király, Ion I. C. Brateanu, Iuliu Maniu, illetve Ion Antonescu marsall köztéri szobrának felállítására. Vasile Salcudean akkori prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon a határozatot. A volt prefektus a per áthelyezését is kérte. 2000. február 21-én a Legfelsőbb Bíróság helyt adott Salcudean kérésének és Jászvásárra helyezte át a pert. Annak ellenére, hogy a prefektus megtámadta a tanácsi határozatot, a polgármesteri hivatal december 3-án megadta az építkezési engedélyt. Bogdan Cerghizan prefektus felvette a kapcsolatot Giurgiu Constantin ezredessel, a városi rendőrparancsnokkal annak érdekében, hogy hagyják abba a már elkezdett munkálatokat. /Cerghizan megtiltotta az Antonescu-szobor felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./2000. április 5.
Parászka Miklósnak, Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatójának tisztségéből való felfüggesztése megdöbbenést váltott ki. Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti elnöke szerint az ügy politikai síkra terelődött, tehát csak így lehet megoldani. Kabai szerint elképzelhető, hogy fél évre bezárják a színházat, amikor pedig megnyitják, csak román tagozat lesz. Hiába akar a magyar tagozat önállóvá válni, a román tagozat ebbe nem megy bele, mert egyedül nem tudnák fenntartani magukat. /Princz Csaba: Veszélyben a magyar színjátszás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2000. április 9.
A Máltai Segélyszervezet szatmári fiókja 1997-ben kezdte meg működését, tájékoztatott Pallai Kristóf, a szervezet elnöke, 1998-ban négyszer osztottunk ruhát és élelmet a rászoruló családoknak, 1999-ben pedig már kéthavonta. A gyorssegélyeken kívül munkatársaik ott segítenek, ahol tudnak. Egyes öregeknél takarítanak, tűzifát hordanak. Jelenleg 58 családnak rendszeresen segítenek, ez kb. 280 ember. A szervezet munkatársai valamennyien önkéntesek, 52-en vannak. /Csirák Dalma: Nem a köszönetért... = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./2000. április 10.
Ápr. 8-án Kolozsváron, az Apáczai Csere János Gimnáziumban tartották az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny V. országos döntőjét, amelyik az országos tantárgyolimpia mellett immár két éve hivatalosan is szerepel az oktatási minisztérium programjában. A vetélkedőn Brassó, Szatmárnémeti, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Szilágysomlyó, Barót, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kolozsvár 20 nyelvművelő körének küldöttei három versenyformában mérhették össze tudásukat. Az "Édes anyanyelvünk" nyelvhasználati, a "Szép magyar beszéd" nyelvhelyességi, illetve a "Versben bujdosó", irodalmi jellegű vetélkedőn. Az ünnepélyes díjkiosztásra Széken, a református templomban került sor. Az idei verseny mottója "Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges." Ez a Kányádi-idézet tükrözte az anyanyelv iránti szeretetet. Eszteró István temesvári felkészítő tanár szerint nagy szükség van az ilyen jellegű vetélkedőkre, mert - főleg szórványvidéken - a kétnyelvűség miatt az anyanyelv, a helyes kiejtés veszélyeztetve van. /Tamás Kinga: "... Egy tájszó se maradjon kint ... " Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2000. április 11.
Ápr. 8-án nyitották meg a Bánsági Magyar Napokat. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke a rendezvénysorozat szervezője és vezetője. Higyed Imre színművész Szent Istvánról szóló népi balladát adott elő. Az archaikus fohász Szent Istvánt hívta segítségül, hogy mentse meg népét a végpusztulástól, az anyaország határain kívül rekedt magyarság mai lelkivilágától ez az érzés nem esik távol. Vicze Károly és Szekernyés János történészek emlékeztek: a nyugati kereszténység felvétele a magyarság megmaradásának sorsdöntő eseménye volt. Több kérdés a térség ezeréves történetét feszegette. A történészek kifejtették, hogy Ajtony nem is annyira vallási okokból került szembe István királlyal, hanem mert vámszedője volt a sószállítmányoknak, és ragaszkodott a jól jövedelmező kiváltsághoz. Ebből kiviláglik, hogy a mai Nagyősz térségében nem pogányok és keresztények ütköztek meg, hanem legfeljebb nyugati keresztények (Csanád vezér hadai) a keleti rítusú (Ajtony csapatai) keresztényekkel. A feltevést megerősíti, hogy Csanád hadainak győzelme után a marosvári kolostor lakóit nem űzték el, hanem egy számukra épült másik kolostorba telepítették át. - Figyelmet érdemel Temesvár szerepe, mely a mocsarak közé épült bevehetetlen várával egyik legbiztonságosabb központja volt a déli országrésznek. Szívesen telepedtek védelmet nyújtó falai közé távoli országokból jött kereskedők, kézművesek, zsoldosok, hittérítők, és a sok különböző kultúra keveredése jótékony hatással volt a gazdasági fejlődésre, a másság iránti tisztelet kialakulására. Minden nemzetiségi csoport, felekezeti egyesület, szakmai szövetség stb. zavartalanul fejlődhetett. A hovatartozás meghatározása nem tett különbséget magyar, görög, bolgár, szerb, örmény vagy más nyelvet beszélő között: mindannyian "a magyar korona alattvalói" voltak, és ez egyenlő jogot biztosított valamennyiük számára. Ápr. 9-én az Ópusztaszerre szervezett kirándulással folytatódtak a Bánsági Magyar Napok. /V. Bánsági Magyar Napok. Ezeréves kereszténységünk - mai szemmel. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./2000. április 11.
Ápr. 8-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban Kovács Zoltán festőművészről írott monográfiáját mutatta be Murádin Jenő. A könyv, amely az elhunyt művész feleségének önköltségén jelent meg, a festő visszaemlékezéseit tartalmazza a szerző tolmácsolásában, aki ez alkalommal elmondta, hogy a munkája tulajdonképpen tiszteletadás Kovács Zoltán emlékének. A művész alkotásai - különböző múzeumok és magánkollekciók részét alkotva - szétszóródtak a nagyvilágban. Kovács Zoltán nem csak festett, kiemelkedő szervezőkészségének tulajdoníthatóan jött létre Kolozsváron a Magyar Művészeti Intézet, valamint neki köszönhetjük Mátyás király szülőházának és a Ferenc-rendi zárdának megmentését a kommunista rezsim azon törekvésétől, hogy "hasznossá" tegyen bizonyos épületeket. /Schmidt Daniel: Tiszteletadás Kovács Zoltán emlékének. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2000. április 13.
Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar létrehozását tervezik Csíkszeredában. A Sapientiea Alapítvány pályázati kiírását az elmúlt héten tette közzé. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az erdélyi városok pályázzanak a magyar kormány által finanszírozott egyetem leendő karai beindítására. Csíkszereda valamint Hargita megye elöljárói - Csedő Csaba István és Kolumbán Gábor - a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén Patrubány Miklóssal a Magyarok Világszövetségének alelnökével, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraival valamint több helyi szakember bevonásával folytattak eszmecserét az egyetem létrehozásáról. Megállapodás született arról, hogy Csíkszereda az Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar beindítását szeretné megnyerni. A karnak a Pro Agricultura Hargitae Universitas adna otthont. Az alapítvány jól felszerelt, háromszintes épülettel rendelkezik, amelyben eddig is több magyarországi főiskola távoktatás keretében folytatott és folytat képzést, ugyanakkor itt működik a BBTE az ősszel létrehozott, kihelyezett informatikai tagozata is. A székházban kapott helyet az a hatvanezer kötetes könyvtár is, amely a jelentős alapot biztosíthat egy itt beinduló képzéshez. Ezt a nagy könyvtárat Kolozsvárnak szánták, de képtelenség volt e hatalmas könyvmennyiséget magánkönyvtárban elhelyezni. Csíkszereda örömmel fogadta a könyvtárat. A könyvállomány a VET tulajdonát képezi és a felhasználó a majdani székelyföldi egyetem. Ez a könyvtár olyan méretű és olyan bő gyűjteménnyel rendelkezik, ami vetekszik a legjobb egyetemek könyvtáraival. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek a kémia kara nem rendelkezik ennyi mindennel. Az egyedüli probléma az, hogy az utolsó évek nincsenek jelen, mivel egy már meglévő könyvtárról van szó. Ezt majd ki kell egészíteni. /Daczó Dénes: Csíkszereda is pályázik. Egyetemalapítás a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2000. április 14.
Korom Ferenc őrnagy személyében ápr. 13-ától magyar parancsnoka van a magyar-román vegyes békefenntartó zászlóaljnak. Az ünnepélyes parancsnokváltásra Aradon került sor az ötnapos Opening Windows 2000 elnevezésű parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat utolsó napján. A gyakorlat befejező napjára, ápr. 13-ára Aradra utazott Szabó János honvédelmi miniszter és Urbán Lajos altábornagy, a vezérkari főnök helyettese, akiket elkísért Lányi Zsolt, a magyar országgyűlés honvédelmi bizottságának kisgazda elnöke. A magyar delegáció Sorin Frunzaverde nemzetvédelmi miniszterrel és Petre Botezatu dandártábornokkal, a román vezérkar hadműveleti csoportfőnökével találkozott, hogy tárgyalásokat folytasson a kétoldalú együttműködés további lehetőségeiről, valamint a várhatóan májusban megalakuló magyar-román-ukrán-szlovák úgynevezett Tisza Zászlóalj felállításának aktuális feladatairól. Korom Ferenc, aki a következő egy évben lesz az alakulat parancsnoka, elmondta: a magyar-román közös zászlóalj a NATO-normáknak megfelelően humanitárius, béketámogató és békefenntartó feladatokra készül fel. Az összesen 416 katonából álló alakulat az Opening Windows gyakorlaton elsősorban humanitárius tevékenységet gyakorol, de felkészültek aknakutatási feladatokra, valamint forgalomáteresztő ellenőrző pontok működtetésére is. A következő közös gyakorlat novemberben lesz a magyarországi Táborfalván. Szabó János egyébként biztosította tárgyalópartnereit, hogy Magyarország átadja a NATO-csatlakozás során szerzett tapasztalatait Romániának. /Szabó János magyar honvédelmi miniszter Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2000. április 17.
A bukaresti Legfelsőbb Bíróság végre napirendre tűzte a védőügyvédek által az Agache-kirakatperben kért tárgyalást, miután Frunda György ügyvéd-szenátor és Farkas Ferenc sepsiszentgyörgyi ügyvéd múlt év november 24-én, illetve 25-én benyújtotta a fellebbezést. A három itthon tartózkodó vádlott - Paizs Ottó, Héjja Dezső és Reiner Anton - ápr. 15-én kapta meg a május 30-ára szóló idézést. Az öt vádlott közül kettő - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - külföldön él, magyar állampolgár. Mint ismeretes, a bukaresti táblabíróságon 1999. november 18-án másodfokon hirdettek ítéletet a vádlottak és az ügyészség által benyújtott kettős fellebbezésben. A fellebbviteli bíróság Filip Orbán Daniella Kamillát 7, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót 4-4, ifj. Konrád Jánost és Reiner Antont 3-3 év börtönre ítélte. Az Agache-kirakatper tárgyalását éppen négy nappal a helyhatósági választások elé időzítették. /(Iochom): Agache-kirakatper. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./2000. április 21.
Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata2000. április 27.
Nagyszalontán az Elméleti Középiskola (korábban Arany János Gimnázium) igazgatója, Ioan Herdean egyezségre jutott az aradi székhelyű Vasile Goldis Egyetem vezetőivel. A két fél elhatározta, hogy Nagyszalontán az aradiak kihelyezett tagozatot működtetnek. Ennek értelmében már az ősztől "egyetemi várossá" léphet elő a település. Két levelező szakot indítanak szeptembertől, 50 jogászt és 50 közgazdászt képeznek majd. Ezzel egy időben létrehoznak egy távoktatási rendszerben működő tanítóképző kollégiumot, 40 helyet román, 30-at magyar anyanyelvűeknek hirdetnek meg. /Egyeteme lesz Szalontának. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./2000. április 29.
A Pro Print Kiadó /Csíkszereda/ és Bárdi Nándor, a budapesti Teleki Intézet kutatója gondozásában májusban megjelenik az Ellenpontokról szóló könyv. Szőcs Géza kifejtette, hogy ők maguk nem akartak "nevezetes históriát alkotni" magukról, "már csak szerénységből sem." Molnár János rosszhiszemű, pontatlanul megírt könyvén kívül az Ellenpontok szamizdatról nagyobb terjedelmű írás nem jelent meg. Szőcs Géza szerint az elmúlt tíz évben elkezdődött az ellenpontosok politikai indíttatású elhallgattatása. Ara-Kovács Attila határozott álláspontot képviselő publicista, az őt elismerő olvasótáboron kívüliek ellenszenvvel figyelik működését. Tóth Károly Antal "sértődötten vonult ki a szellemi életből és a közéletből". Magyarországra települve keserűen vette tudomásul, hogy "azok a magyar értékek, amelyekért az életét is kockára tette, nem annyira fontosak" a mindennapokban. Tóth Károly Antal nyugatra távozott és most is ott él. A megjelenő könyv az Ellenpontok szamizdat összes hajdan megjelent számát, továbbá három szerzőjének, Szőcs Gézának, Tóth Károly Antalnak és Ara-Kovács Attilának a visszaemlékezését tartalmazza. /Jakab Lőrinc: Beszélgetés Szőcs Géza költővel a nevével jelzett szamizdatról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./ Az interjú kiegészíthető azzal, hogy 1994-ben megjelent Tóth Károly Antal: Hogyan tovább? Az Ellenpontok dokumentumai, esszék tanulmányok /Magyar Ökumenikus Önképzőkör, Stockholm, Savaria University Press, Szombathely/ című összegezése.2000. május 3.
Sepsiszentgyörgyön a Szentgyörgy-napokon sok zenekar fellépett, a magyarországi Kormorán és más együttesek mellett Erdélyből a Forgotten, Téglagyári megálló, Kentucky Old Boys, Quo Vadis és Dancs Annamari. A három nap alatt a népzenét, szimfonikus és régizenét kedvelők is megtalálják szórakozásukat. Fellép például a kolozsvári Ördögtérgye táncegyüttes, a Hargita Állami Székely Népi Együttes, a Háromszék Népi Együttes. A néptáncokat kedvelők a vásári színpadon naphosszat csodálhatják, sőt: tanulhatják is a széki, szatmári, felcsíki, sóvidéki, ózdi rendet, a talpalávalót felváltva a debreceni Szeredás együttes és a budapesti Gázsa és zenekara húzza. /Zenélő Szentgyörgy-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./2000. május 5.
A MÚRE Ügyvezető Tanácsa április 28-án tartott ülésén ítélte oda a beküldött pályázatok alapján az 1999-es esztendő szakmai díjait: Gittai István - riport-díj; B. Nagy Veronika és Sántha Ádám - tévés-díj; Kulcsár Andrea - pályakezdő-díj; Simon Gábor - rádió - dicséret; Puskel Tünde Emese - tévériport - dicséret; Becze Zoltán - tévé-sporttudósítások - dicséret; Alexandru Nitescu - fotó - dicséret; PRO AMICITIA - Dan Pavel. A zsűri nem osztott díjat a publicisztika, illetve szerkesztők kategóriájában. /Múre-díjak 1999-re. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./ A tévériport kategóriában Puskel Tünde Emese szerkesztő-riporter, aki Puskel Péterrel (forgatókönyv) és Sándor Istvánnal (operatőr) a Szabadság-szobor kálváriájáról készített kisfilmet. Ennek a filmnek egy másik változata a télen részt vett a Kassai Nemzetközi Videófilm Fesztiválon, ahol mintegy 200 alkotás közül bejutott a döntőbe és csak hajszállal szorult le a dobogóról. /Aradi tévések szakmai elismerése. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./2000. május 8.
A magas szintű román-magyar találkozókról fejtette ki véleményét Kiss József, a lap munkatársa. A mélypontot jelentő 1988. augusztus 28-i, aradi Ceausescu-Grósz találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint: "a munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken, hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések fontosságát". Az 1989-es eseményeket közvetlenül követő Horn Gyula látogatásán megszületett emlékeztetőben, majd az 1990. január 7-i kormánynyilatkozatban még a teljes egyéni és kollektív jogokat, az újrainduló magyar nyelvű egyetemet, az anyanyelv közhivatalokban és az igazságszolgáltatásban való korlátlan használatát emelgették, s végül a márciusi események után 23-i dátummal kiadott közlemény megerősítette mindezt. Ugyanezekért az Európai Tanácsba való felvételnél kiszabott feltételeknél, Melescanu külügyminiszter személyesen vállal kezességet az 1993. július 22-i levelében. 1994 nyarán újra találkoztak a külügyminiszterek, de az időközben életbe léptetett alkotmány "nemzetállam" jellege miatt már nem tárgyalhatták a be nem váltott ígéreteket, akárcsak az időközben felerősödött magyarellenes hangulatot sem. Az európai fórumok kicsikarta 1996. augusztus 22-i alapszerződés szövege, bár említi a saját oktatási intézményeket (12. cikkely), elítéli az idegengyűlöletet (14. cikkely), továbbá hivatkozik az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Párizsi Chartára, a koppenhágai találkozó előírásaira és az 1201-es ajánlásra (az egyéni jogokra és ami tartalmának megfelel, a kollektív jogokra, amit közösen gyakorolhatnak), de semmiféle előírást nem tartalmaz ezek valódi garantálásához. Emiatt sokan bírálták az alapszerződést, többek között az RMDSZ is. A tavalyi hivatalos találkozón Radu Vasile miniszterelnök ígéretet tett a kolozsvári magyar egyetem mielőbbi visszaállítására, amelyet hazatértekor már a repülőtéren megcáfolt. Kolozsvár szélsőséges polgármestere megengedhette magának, hogy a magyar konzulátusra kitehesse a "kémközpont" feliratot, magát a nagykövetet is horthysta-irredenta kémnek nevezve, sőt a konzulátus nemzeti zászlójának ellopását is, ugyanakkor Vadim fasisztoid jellegű hisztériás és fajgyűlölő tüntetéseket rendezzen Kolozsváron, Zilahon és Marosvásárhelyt. Ezekben az esetekben diplomáciai úton sem került sor tiltakozásokra. - A közelmúltban lezajlott miniszterelnökök találkozójáról ugyancsak elmondható: "Reményt keltő nyitásnak számító, összességében eredményesnek minősíthető tárgyalás, ahol nem írtak alá semmit". Nem kellene ezen változtatni, tette fel a kérdést az újságíró. /Kiss József: Kipipált rutinlátogatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./