udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2000. május 20.
Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./2000. május 25.
A Maros megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság továbbra is azt állítja, hogy Kincses Előd helyesen járt el az RMDSZ-előválasztások idején, az országos, azaz Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság megállapítása szerint Kincses RMDSZ-alapszabályzatot sértett. A szemben álló felek, Kincses Előd, választott Maros megyei elnök és Kelemen Atilla, megbízott megyei elnök a helyhatósági választásokig elásták a csatabárdot, és most csakis a június 4-i esemény előkészítésére koncentrál a Maros megyei RMDSZ. Fodor Imre legveszélyesebb vetélytársa a jelenlegi kormánybiztos, Dorin Florea. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke óvást nyújtott be a plakátok ellen, mert a falragaszokon "feltűnnek a magyar nemzeti zászló színei". Virág György, a Maros megyei kampánystáb elnöke szerint durva csúsztatásról van szó, hiszen a Nagy-Románia Párt törvényértelmezése szerint a plakátok teljesen színtelenek kellene hogy legyenek. Máj. 21-én a 11-es marosvásárhelyi körzet a Kapa utcai református templomban szervezett nagygyűlést, ez a rendezvény a marosvásárhelyi kampány megnyitójának tekinthető. Ezen Fodor Imre polgármester elmondta: "Számunkra jelzés értékű, hogy pontosan június 4-én, a választások napján lesz 80 éve annak, hogy Trianonnál a modern történelemben példátlan módon feldarabolták a magyarságot." "... ki kell mondanunk: június 4-én hasonlóan történelmi pillanathoz érkezünk..." /Máthé Éva: Mikor következtek be a balsikerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./2000. május 26.
Nagy Olga szerkesztésében megjelent Változó népi kultúra. Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon /Kriterion/ című könyv, melyet Kolozsváron mutattak be. A mű több okból is néprajzi kuriózum. Ez az első olyan néprajzi kötet, amelynek kiadását a múlt rezsim megakadályozta. Az eredetileg jelenkutatásnak készült falumonográfia a húsz évvel ezelőtti Havad kultúrájával foglalkozik. Az új szemlélet a műben a kutatók munkájában érhető tetten. Bartos Miklós, Gegesi László János, dr. Zillmann Jenő és Nagy Ödön, ők az akkori Havad értelmiségei, akik Nagy Olgával együttműködve szakképzett kutatókká váltak. Havad példaértékű falu volt hagyománytisztelet, ésszerűség és józanság révén. /Schmidt Daniel: Változó népi kultúra. Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./2000. május 30.
Az egyik kolozsvári román napilap által közzétett információk alapján az Internet-hozzáféréssel rendelkezők érdekes anyagot fedezhettek fel a www.geocities.com/prima_parte/ címen. A weboldal szerzője azt állítja, hogy tíz éve titkosszolgálati tiszt, súlyos kijelentéseket tesz a polgármester személyére vonatkozóan. Eszerint Funar korrupt, a Szekuritáté "alkotása", akit a román hírszerző szolgálatok zsarolás segítségével ellenőriznek. Szerinte a Román Hírszerző Szolgálat kolozsvári tisztjei közül Funarnak dolgozik Biris Pavel őrnagy, Stan Radu őrnagy, Filip Vasile ezredes, a rendőrségről Rusu Gavril őrnagy, Fuia Laurentiu alezredes, a törvényszékről pedig Ioan Buta, Ioan Georgiu, illetve Vasile Grunea bíró. /A szeku találta ki Funart? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2000. május 31.
Megjelent Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió három nyelven megjelenő közös lapja. A három szomszédos ország határ menti megyéit átfogó multikulturális magazin külön magyar, román és szerb nyelven jelenik meg. A DKMT magyar nyelvű magazinja bevezető vezércikkét Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke, a régió soros elnöke Eurorégió és multikulturalitás címmel írta. /Magyar, román és szerb nyelven. Megjelent a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió magazinja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./2000. június 2.
Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével készített interjút a Bihari Napló. Elmondta, hogy elődje a Kárpát-medencei régió szervezetét létre sem hozta, elsősorban ezt kell pótolni. Borbély Imre a szubszidiaritás elvének híve. Egyeztető fórum lenne szükséges. A VET például eredménycentrikus szervezet. Ezt a rendszert szeretné látni a többi országos tanácsban is. - Úgy látja, hogy "nem nagyon fogják jól érezni magukat a Világszövetségben azok, akiknek semmi közük sincs a nemzeti gondolathoz, akik internacionalisták, kozmopoliták. Az MVSZ a nemzeti gondolat műhelye, a tiszta nemzetpolitika helye." A kisebbségi létben, egy "nyelvidegen, fajidegen vagy vallásidegen uralom alá került közösségben a meghatározó politikai törésvonal az idegen hatalomhoz fűződő viszony mentén alakult ki: kollaboráció vagy önállóság, kooperáció vagy autonómia. Ez olyan vízválasztó, amely fölött nincs átjárás." Az elzász-lotaringiai németek, akik a kollaborációt választották, negyven év alatt eltűntek, míg az autonómiát választó dél-tiroliak 1971-ben megkapták az önrendelkezést. Borbély Imre fontosnak tartja a regisztrációt. "Tudnunk kell, hányan vagyunk, hol élünk; a regisztráció alapján egy belső magyar postát is lehetne működtetni, amely például a sajtótermékek közvetítését megoldhatná." A státustörvény az első olyan intézkedés, "amely köti az anyaországhoz a határon túli magyarokat", de az csak az első lépés. Ideális megoldásnak a teljes állampolgárság megadását látja. Szerinte ezt az úgynevezett külhoni állampolgárság oldaná meg. /Máté Zsófia: Interjú Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2000. június 2.
A hajdan népes, mára kétszázra fogyó kalotaszegi Kispetri temetője befogadta első hétvégi lakóját, Daróczi tanár urat. Mintha az őshaza régi elvesztése óta egy falut hordoznánk szívünkben, amíg élünk. Hány pusztuló erdélyi falut menthettünk volna meg, ha Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról vagy Székelyudvarhelyről örökbe fogadjuk őket, ha odafigyelünk a kiöregedő falvakra és az elmagányosodó emberekre, írta Vetési László. Daróczi szántott, vetett, barátkozott és otthon volt a kevesek között. Szinte saját kertje végében nyugszik a falu barátja, fejfát is faragtak neki, melyen neve után ott áll az is, hogy a "tanár úr". /Vetési László: Köszönet Kispetrinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2000. június 2.
Megbízatásának lejártával elutazott Chisinauból Hodicska Tibor, aki az elmúlt négy évben nagykövetként Magyarországot képviselte a Moldovai Köztársaságban. Elutazása előtt a nagykövet nyilatkozott az MTI-nek a súlyos gazdasági problémákkal küzdő Moldovai Köztársaság belső helyzetéről. - Moldovának alapvetően meg kell oldania az energiafüggősség felszámolását - amit az energetikai szektor magánosítása, a monopóliumok felszámolása hozhat meg - és a mezőgazdaság átalakítását. Ezeken a területeken népszerűtlen intézkedéseket kell hozni, mert amíg ezek a kérdések meg nem oldódnak, addig az életszínvonal csökkenni fog. /A távozó moldovai magyar nagykövet helyzetelemzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2000. június 7.
Megjelent a Szent Ferenc Alapítvány évkönyve, 2000 - Déva. Tartalmazza az 1993 decemberétől jogi személyként működő Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott és fenntartott intézmények történetét, a munkatársak, a gyermekotthonok és kollégium diákjainak névsorát. Déván a korszerűsített ferences kolostor lett 1993-tól az új magániskola otthona. Hét év alatt gyermekmentő és -védő intézmények jöttek létre az alapítvány égisze alatt: a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon, a Szórványkollégium, 1995-től a Magyarok Nagyasszonya Iskola, a marosnémeti cigányóvoda, a dévai óvoda. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány felajánlotta a szászvárosi ferences kolostort a rászorult gyermekek megsegítésére, így 1999 januárjában beindult a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Intézet, amely jelenleg 24 gyermeknek ad otthont. Gyermekmentés folyik a ferences kolostorokban. Itt is, akárcsak Déván, szociális családokat alakítottak ki, amelyekben a családanyát pótló nevelők 8-10 gyerekről gondoskodnak. A fenti intézményekben 204 gyermeket, fiatalt nevel 52 fiatal és idősebb munkatárs, akik, akárcsak gondozottjaik, az ország minden részéről verbuválódtak. /Deák Piroska: Évkönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2000. június 10.
Jún. 6-án tartotta az Északi Színház magyar tagozata az évadzáró előadását, utána következett a hagyományos díjkiosztó gála. A szatmári közönség szavazhatott kedvenceire, ennek alapján Lőrincz Ágnes lett az év színésznője, az év színésze pedig Czintos József, aki életműdíjat is kapott. A Harag György emlékplakettet - a társulat tagjai titkos szavazással - Rappert Gábor ítélte oda. - A társulat a nyár során felkeresi az elhanyagolt vidéki művelődési házakat. /Dancs Artúr: Évadzáró a Korláthy udvarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2000. június 10.
A budapesti Kerkai Jenő Vallásszociológiai Intézet Vallásosság és nemzettudat címmel adott közre tanulmánykötetet a vallásosság és a nemzeti identitástudat jelenlegi erdélyi állapotáról. A két szerző, Gereben Ferenc és Tomka Miklós az erdélyi magyar, az erdélyi román és a magyarországi társadalmi környezetből merítették adataikat. Az Istenben nem hívők aránya az erdélyi magyarok között 5 %, a románok között 3 %, a magyarországi népességben ezzel szemben 27 %. A magyarországiak háromnegyede, az erdélyi magyarok 84 %-a hisz egy olyan Istenben, aki személyesen törődik az emberekkel. Soha nem (vagy legfeljebb évente) szokott imádkozni az anyaországi magyarok 29 %-a, ezzel szemben az erdélyi magyarok csupán 5 %-a és az erdélyi románok 2 %-a. - Magyarországon további elvallástalanodás valószínűsíthető, Erdélyben erről nincs szó. Erdélyben semmi nyoma annak, hogy a különböző nemzedékek világnézeti téren elszakadnának egymástól. - A romániai magyarok elsöprő többségében tettek tanúságot magyar kötődésükről és identitásukról. A nemzeti identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez jelentős segítséget nyújt a magasabb iskolai végzettség. - A történelemhez való viszonyulás az erdélyi magyarok nemzeti identitástudatának fontos elemét képezte. A pozitív hatású történelmi személyiségek között a mintához tartozók 55 %-a csak magyar történelmi alakot, 4 % vegyesen magyart és külföldit említett meg. A pozitív események esetében kevésbé érvényesül ez a hungarocentrikus gondolkodás: a kérdezettek 37 %-a említett csak magyar, 19 %-a vegyesen magyar és nem magyar példát- - A vallásosság mértékével a történelmi példák magyar jellege együtt erősödik. - A könyvolvasás Erdélyben mért gyakorisági mutatói nagyon hasonlítanak a magyarországihoz. - A valláshoz való viszony az olvasáskultúra minőségét differenciáltan befolyásolja: amíg a vallásosság a hagyományos irodalmi értékek felé irányítja az olvasókat, addig a vallás híján az irodalmi értékek világából is könnyebben kiszakadhat az olvasó. Összegzésként megállapítható, hogy a kommercializálódás jelenlegi magyarországi méreteitől az erdélyi magyarság távol áll, és egyelőre szilárdan őrzi olvasáskultúrájának - ahogy identitástudatának és vallásosságának is - hagyományos értékeit. Nem zárható ki azonban, hogy a küszöbön álló modernizációs folyamat mellékhatásaként, a fogyasztói-haszonelvű beállítódás jelei Erdélyben is erősödni fognak. /Vallásosság és nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./2000. június 13.
A 90 éves Fejtő Ferenc történész-újságíró kapta az idei Nagykövetek Díját a Párizsban működő külföldi nagykövetektől. Fejtő már 1934-ben elítélte a sztálinizmust, legismertebb, vagy tíz nyelvre lefordított könyve A népi demokráciák története. Az elmúlt években jelent meg Rekviem egy hajdanvolt birodalomért című munkája. /Fejtő Ferenc kapta a Nagykövetek Díját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./2000. június 15.
A szekusdossziék tanulmányozására kinevezett bizottság felfüggesztette tevékenységét, mivel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellehetetleníti munkájukat. A bizottság közleménye szerint fennáll a gyanú, hogy a testület rendelkezésére bocsátott dossziék tartalmát módosították. A bizottsági tagok ugyanakkor nehezményezik, hogy csakis a titkosszolgálati ügynökök állandó felügyelete alatt végezhetik munkájukat. Ha rövid időn belül nem biztosítják a feltételeket a zavartalan és a törvény előírásainak megfelelő működésre, a bizottság tagjai testületileg lemondanak. /Felfüggesztette tevékenységét a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2000. június 16.
A marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy a helyi Petru Maior Egyetem mérnöki karának 18 magyar tanára idén márciusban beadvánnyal fordult Vasile Bolos rektorhoz, kérve, tegye lehetővé a magyarul vagy részben magyarul tanuló csoportok létrehozását az egyetem minden szakán. Ezután 52 román tanár is készített beadványt, amiben azt állították, hogy a magyar nyelvű oktatás beindítása időszerűtlen. Marga miniszter ajánlotta: ha az egyetem vezetősége kéri, akkor az automatizálás, a számítástechnika, a mechatronika, a matematika-informatika szakon a román helyek számát 25-ről 50-re emelik, és minden szakon létrejön az 50-50 tagú magyar részleg, azaz 2-2 csoport. Az egyetem erre nem reagált, ezért a magyar professzorok beadvánnyal fordultak a polgármesteri hivatalhoz, és kérték e párhuzamos csoportok beindítását. A városi tanács egyhangúlag elfogadta, támogatta a kérést. Ezután megbeszélést tartottak az egyetem vezetőségével. A rektor kijelentette: idén nem indulhat magyar oktatás. Az indok: ehhez meg kell változtatni az egyetemi chartát; "meg kell várni, hogy a román kollegák öntudata is oda fejlődjön, hogy el tudják fogadni ezt a tényt". /Máthé Éva: Lesz-e magyar műszaki egyetemi képzés Marosvásárhelyen? A válasz: egyelőre nem lesz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./2000. június 18.
Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője közismert politikusoknak tette fel ugyanazt a kérdést: Milyen messzire van a politika zajától Csíksomlyó csendje? Dávid Ibolya igazságügyi miniszter válasza: "Csíksomlyó, a zarándoklat meg az én keresztény katolikus vallásom teljesen független attól, milyen zajok vannak pillanatnyilag a politikában. Jó lenne persze, ha azok csitításában a keresztény hit és a keresztény értékrend, valamint az egymás iránti felelősség és a társadalmi szolidaritás is nagyobb szerepet játszhatna. S az is jó lenne, ha a keresztényi alázat, amely mindannyiunkra jellemző kellene hogy legyen, megjelenne végre már a politikában is, illetve a közéletben." Németh Zsolt államtitkár: "A politika zajától hálistennek messze van Csíksomlyó. Azért jövünk ide, mert a fáradt ember rászorul arra, hogy évente legalább egyszer felüdítse a lelkét, még akkor is, ha református." Torgyán József mezőgazdasági miniszter: "Nézőpont kérdése, mert kérem én úgy gondolom, hogy a csíksomlyói búcsú mára már az egész magyarság zarándoklatává nőtte ki magát. Lassan-lassan olyan lesz, mint a mekkai zarándoklat. Minden magyarnak legalább egyszer el kell zarándokolnia ide. Mint 'zarándoklat' távol van ugyan a politika zajától, de hitem szerint mégsem jelenne meg ezen a zarándoklaton sok száz ezer magyar, ha nem húzódna meg mögötte egy olyan fájdalmas politikai helyzet, amelynek Trianon a neve. Mindenképpen megható látni ennyi ember közös hitét, amely hegyeket képes elmozdítani." Semjén Zsolt államtitkár: "Bizonyos értelemben messze, bizonyos értelemben közel van a politika zajától Csíksomlyó csendje. A napi pártpolitika zűrzavarától mindenképpen mesze, de a nemzetpolitikához nagyon is közel. Mert azt gondolom, Csíksomlyó a nemzet sorskérdésének is a szimbóluma. Itt ugyanis soha nem arról van szó, hogy az anyaországi magyarság támogatja-e s mennyiben az elszakított területeken élő magyarságot, hanem éppen ennek a fordítottjáról, vagyis arról, hogy az elszakított területeken élő magyarság példásan és hatékonyan erősíti nemzettudatában és atyái örökségében az anyaországi magyarságot! Mi sokkal többet kapunk itt, mint amennyit tudunk adni." /Jakab Gábor: Csíksomlyó. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 18./2000. június 19.
Marosvásárhelyen a kampányvég mutatta: politikai durvaságban egyesek túltesznek a bukarestieken. A román fél mindvégig az RMDSZ jelöltjének ledorongolásán fáradozott. Ha eme agresszív antikampány hatására sem mennek el vasárnap szavazni a marosvásárhelyi magyarok, akkor valóban azt kell majd mondanunk, hogy itt újabb fekete márciusra van szükség. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt felszólította választóit, hogy semmiképpen ne szavazzanak az RMDSZ jelöltjére, sőt azt beszélték, hogy a román jelölt kampányát támogatták. Döbbenetes, hogy mit művelt ez a párt, e magukat magyarnak valló emberekből álló testület, állapíthatta meg Máthé Éva. Ez már nemzetiségi politikai bűn. /(Máthé Éva): Hol a Balkán? Itt a Balkán! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2000. június 24.
Nagyváradon a Kiss Stúdió júl. 8-án bemutatja Madách Imre Az ember tragédiája színművét, az épülő rogériuszi templomban. a református világtalálkozó, a magánszínház alapításának 6. évfordulója, valamint a millenniumi év jegyében, tájékoztatott Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos. Ezzel az előadással a Kiss Stúdió kilép a pinceszínház keretei közül. A többszörös szereposztással sikerült megoldani, hogy a mű által megkövetelt 50-60 fős színészgárda helyett csupán nyolcan lépnek fel. Kénytelenek voltak kis létszámú színészgárdával és könnyen mozgatható díszletekkel megoldani az előadást, hiszen a darabot elsősorban a szórványmagyarságnak szánják. /Új játéktérben a Tragédia. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./2000. június 26.
Nem kapnak státust az áttelepülni szándékozók. A vízum és a határátlépés kérdését a státustörvény nem rendezi. Három hónapos idénymunkára és speciális egészségügyi kezelésre lenne jogunk. Egy-két szemeszteren át a diákok Magyarországon tanulhatnak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke szerint a leendő magyarországi státustörvény célja egyértelműen az, hogy olyan kedvezményeket nyújtson a határon túli magyaroknak, amelyek az érintettek szülőföldön maradását szolgálják. Szabó azt követően nyilatkozott ez ügyben, hogy a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ nevében jún. 23-án Tabajdi Csaba aggodalmait fogalmazta meg a majdani jogszabály koncepciójával kapcsolatban. A HTMH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezményekben nem részesülhetnének azok, akik bevándorlásukat kérték Magyarországra. - A HTMH elnöke elmondta, hogy a végleges koncepció júl. 15-e után kerülhet a kormány elé. A határon túli magyarok konzultatív fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet valószínűleg októberben tárgyalja, a parlament elé decemberben kerülhet a koncepció. Az anyaország határain kívül élő magyarok a tervek szerint az oktatás területén egy-két szemeszter erejéig kapnának Magyarországon képzési lehetőséget, emellett a kihelyezett tagozatokon való tanulás jogát biztosítanák számukra. A határon túli magyar tanulók magyarországi diákigazolványt és olyan kedvezményeket is kaphatnának, mint anyaországi társaik - fejtette ki a HTMH elnöke. Szabó Tibor a munkavállalással összefüggésben leszögezte: csak azok kapnának munkavállalási engedélyt Magyarországon, akik egy adott területen és szakmában hiányt pótolnának tevékenységükkel. Szabó Tibor alaptalannak nevezte azokat az aggodalmakat, amelyek szerint alanyi jogon járna a kárpát-medencei magyaroknak a magyarországi egészségügyi ellátás. Jelezte: a magyar költségvetés a tervek szerint alapítványi keretek között, Magyarország teherbíró képességének figyelembe vételével, bizonyos speciális kezelések igénybevételét támogatná az anyaország területén a határon túli magyaroknak. A jelenlegi tervek semmiképpen sem jelentik azt, hogy a magyarországi társadalombiztosítási rendszer teljes egészében a határon túli magyarok rendelkezésére állna - mutatott rá Szabó. Arról, hogy ki esik a törvény hatálya alá, a határon túli magyarok országonként egy-egy - még megalakításra váró - intézményének ajánlása alapján döntenek az illetékes magyarországi hatóságok. Ugyanakkor Szabó hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a határon túliak a magyar állampolgárok jogainak rovására kapnának kedvezményeket. A státustörvény ugyanakkor kimondaná a kulturális szolgáltatásokra való jogot is. Lehetővé tenné, hogy a határon túli magyarok kulturális díjakban és kitüntetésekben részesülhessenek, valamint kulturális és tudományos ösztöndíjakhoz juthassanak. /Magyarságot igazoló hivatalok alakulnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2000. június 26.
Volt egyszer egy Dés címen Singer Zoltán szerkesztésében, Tel Avivban magyarul, angolul és héberül megjelent kötet címe fejezhetné ki a leghűebben azt, ami az egykor Erdély-szerte egyik legerősebb közösségből, a dési zsidóságból megmaradt. Jún. 25-én Désen megemlékeztek a helyi zsinagóga 90 éves működésére, Paneth Jákov Élimelech rabbi hivatalba lépésének 70. évfordulójára, egyúttal a zsinagógával szemben levő Deportáltak Emlékművén egy, a náci haláltáborok túlélői kiszabadulásának 55. évfordulójára készült emléktáblát lelepleztek. Az ünnepséget Farkas József, a dési zsidó hitközség elnöke nyitotta meg, majd a holokauszt hat dési túlélője gyújtott gyertyát a fasiszta tömeggyilkosságok hatmillió zsidó áldozatának emlékére. Farkas József elmondta, hogy 1944 tavaszán Désen 4318, Szamosújváron 913 zsidó élt. (Jelenleg Désen alig húsz, Szamosújváron pedig egyetlen zsidó maradt.) A dési zsidóságot Auschwitzba szállították és elpusztították őket. Dr. Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke méltatta az egykor erőteljes dési zsidóság neves képviselőit. Romániában körülbelül tizenkétezer zsidó él. Az ünnepségen a Halmos Katalin vezette kolozsvári Talmud Tora kórus adott elő jiddis és héber nyelvű énekeket. /Salamon Márton-László: Emlékünnepséget tartott a hajdani Szolnok-Doboka vármegye székhelyének zsidósága. Volt egyszer egy Dés... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2000. június 27.
A Szabadság napilap az egyetemen dolgozó magyar szociológusok munkacsoportjával felmérést készíttetett a napilap olvasottságáról. A Szabadság állandó olvasótábora a kolozsvári nagykorú magyarok mintegy 26,5 %-a, azokkal együtt, akik valamilyen gyakorisággal, akár csak ritkán is olvassák a Szabadságot, ez az arány kiterjed a 69 %-ig, ami a világviszonylatot tekintve hírlapok terén igen magas arány. A kolozsvári magyaroknak mintegy 30 százaléka nem vagy alig olvassa a Szabadságot. A kolozsvári magyarok egyharmada előfizet valamilyen lapra, az előfizetők 92 %-a a Szabadságot járatja. Ez a legnagyobb arány, nincs más lap amelyik elérné például a 25 százalékot. A nem napilapok, a magazinok kategóriájában a Nők Lapja ér el viszonylag magas hányadot. A kolozsvári magyarok fő tájékozódási forrásuknak tartják a Szabadságot /66, 5 %/, a Krónika napilapot /6,25 %/ és a Romániai Magyar Szót /1,1 %/. A felmérés idején a kolozsvári magyarok 39 %-a olvasta a Szabadságot, - Az olvasók a lapban a legnagyobb arányban a politikusok közötti vitákat kifogásolják. - A műsormelléklethez elsősorban az idősebbek ragaszkodnak.- Arra a kérdésre, hogy melyik lapról nem mondanának le, a románok az Adevarul de Cluj napilapot, a magyarok a Szabadságot választották. /Magyari Tivadar: Piackutatási adatok a Szabadságról A kolozsvári magyarok többsége "veszi a lapot" = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./