udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
240
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 211-240
Névmutató:
András Levente
2012. február 27.
Macovei támadja Mártonékat
Románia schengeni csatlakozásának veszélyeztetésével vádolta a hét végén blogján Monica Macovei volt igazságügyi miniszter az RMDSZ-t.
A Demokrata Liberális Párt alelnöke és európai parlamenti képviselő bírálatait Máté András Levente és Márton Árpád képviselők legújabb törvénymódosítási indítványai váltották ki.
A két RMDSZ-es politikus az új Büntető Törvénykönyv múlt heti jogi bizottsági vitáján két módosító javaslatot terjesztett elő. Az egyik szerint a köztisztségviselők – köztük a parlamenti képviselők és szenátorok –, valamint a közhasznú társaságok – például a civil szervezetek – alkalmazottai nem tekinthetők köztisztviselőknek. E szerint nem vonhatók felelősségre, ha esetükben érdekkonfliktus áll fenn többek között amiatt, hogy rokonaikat alkalmazzák képviselői vagy szenátori irodáikban.
Egy másik javaslat értelmezési kiskaput visz be a törvény szövegébe: „Az a köztisztviselő, aki szolgálati hatáskörének gyakorlása közben közvetlenül vagy közvetve indokolatlan haszonra tesz szert önmaga, házastársa vagy másodfokú rokona számára, egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel és a köztisztség betöltésétől való eltiltással büntetendő.” A Mediafax hírügynökség jogi szakvéleményekre hivatkozva arra figyelmeztet, hogy az „indokolatlan” szó bevitele a törvény szövegébe többféle értelmezési lehetőséget nyit meg, amelyek alapján az érintett tisztségviselő elkerülheti a felelősségre vonást.
Monica Macovei szerint az RMDSZ javaslatait a korrupcióellenes fellépés gyengüléseként értelmezi majd a romániai igazságszolgáltatásról szóló júliusi jelentésében az Európai Bizottság, és ez közvetve befolyásolja Románia schengeni csatlakozását is.
Márton Árpád szűkszavúan reagált az EP-képviselő vádjaira. „Macovei mindenkit támad, mert ilyen ő. A kommunista időszakban ügyész volt, innen eredeztethető a hozzáállása. Született vádaskodó” – jelentette ki a Mediafaxnak az RMDSZ-es képviselő.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a múlt héten a manipuláció iskolapéldájának nevezte azt, ahogyan az ellenzék és a bukaresti sajtó beállítja a két képviselő módosító javaslatait. Mint mondta, Márton és Máté indítványa arról szól, hogy különbséget kell tenni a törvényben a választott köztisztségviselők és a más közalkalmazottak között. „Ezt a jelenlegi törvény összemossa, de a módosítást után is mindkét kategória egyformán büntethető maradna” – mondta Kelemen.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)2012. március 17.
Népszámlálás: tucatnyi településen süllyedt 20% alá a magyarok aránya
A nyelvi jogok érvényesítéséért küzdő mozgalom aktivistái szerint magyarok ezrei veszíthetik el nyelvi jogaikat, Máté András szerint nem áll fenn ez a veszély.
A megnyert jogokat nem lehet elveszíteni, megszüntetni, erre európai bírósági döntés is létezik. Ezek a jogok érvényben maradnak, a többnyelvű helységnévtáblától a közigazgatási intézményekben történő nyelvhasználatig, attól függetlenül, hogy hány százalék alá csökken a magyarság számaránya” – nyilatkozta Máté András Levente ügyvéd, a képviselőház RMDSZ-frakciójának vezetője.
A politikust a nyelvijogok.ro közleménye kapcsán kerestük fel. A magyar nyelv közigazgatásban való használatáért küzdő civil mozgalom egy közleményben ugyanis a népszámlálás előzetes eredményeire hivatkozva jelezte, hogy négy vagy öt erdélyi kisvárosban és csaknem tucatnyi községben csökkent a 20%-os küszöb alá a lakosság számaránya. Aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy 10-20 ezer erdélyi magyar veszítheti el nyelvi, kisebbségi jogait a 2011-es népszámlálás még nem végleges, nem hivatalos adatai szerint.
Rámutatnak, a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a nyelvi, kisebbségi jogok jelentős része ahhoz kötött, hogy egy településen vagy közigazgatási egységben az adott nemzetiséghez tartozók aránya eléri-e a teljes lakosság 20%-át. Szerintük ha egy településen a magyarság aránya 20% alá süllyed, jogvesztés következik be.
Felidézik, a helyi közigazgatási törvényt a 2005-ös módosítás alkalmából az RMDSZ kezdeményezésére kiegészítették a 131. számú cikkel, amely szerint egyes kisebbségi jogok akkor is alkalmazhatóak, ha a jövőben egyes településeken az arány 20% alá csökken, azonban ez a kiegészítés a nyelvijogok.ro meglátásban három ok miatt sem jelent megfelelő védelmet.
Egyfelől a 131. cikk szerint ezeken a 20%-os küszöb alá süllyedt településeken immár nem kötelező, csak lehetséges a felsorolt kisebbségi jogok megadása, másfelől ez a jogfenntartási lehetőség sem terjed ki minden a helyi közigazgatási törvényben meghatározott nyelvi jogra, így például ezeken a településeken megszűnik a tanácshatározatok anyanyelvű igénylésének a joga.
Harmadrészt egységesen megszűnnek azok a jogok, amelyeket nem a helyi közigazgatási törvény, hanem más jogszabályok garantálnak: például elvesz a 340/2004-es törvényben garantált jog a dekoncentrált szervekkel való anyanyelvű kapcsolattartásra; nem kell többé ezeken a településeken magyarul értő ügyfélszolgálati munkatársakat alkalmaznia a hivataloknál (188/1999-es törvény), a kábelszolgáltatók törölhetik az összes magyar nyelvű csatornát a kínálatból, (504/2002-es törvény) – sorolják a közleményben.
A jogvesztés elkerülésére jogszabályi módosításokra lenne szükség, amelyeket még a hivatalos adatok nyilvánosságra hozatala előtt hatályba kellene léptetni – véli a civil szervezet. Meglátásukban megoldás lehet a vonatkozó jogszabályokban általában 20%-ról 15%-ra csökkenteni a nyelvi jogok határát, vagy annak általános szabályozása, hogy az etnikai arányok időközben bekövetkezett, a kisebbségek számára hátrányos megváltozása esetén továbbra is kötelező a nyelvi jogok biztosítása. A jövő héten megkötésre kerülő új koalíciós megállapodás lehetőséget jelentene, hogy megszülessen a politikai egyezség ezen törvényi változásokról – vélekednek.
A nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges 20%-os küszöb csökkentésére vonatkozó javaslatról Máté András úgy vélekedik, “nem kellene ezt a kaput megnyitni”, hiszen a nyelvi jogokra is érvényes az az elv, mi szerint a megnyert jogokat – mint például a nyugdíjra vonatkozó jogot – nem lehet elvenni. “Az Alkotmánybíróság a nyugdíjra vonatkozó jogot egy tulajdonjoghoz hasonlítja az Európai Bíróság döntése alapján. A megnyert jogokat pedig nem lehet elvenni, tehát törvénymódosításra sincs szükség” – szögezte le a képviselő.
Néhány település, ahol feltehetőleg 20% alá csökken a magyarság aránya
Kisjenő város (Arad megye);
Élesd város (Bihar megye);
Erdőd város (Szatmár megye);
Kőhalom város (Brassó megye);
Felsőbánya város (Máramaros megye);
Bodala község (Brassó megye);
Kajántó község (Kolozs megye);
Katona község (Kolozs megye);
Szászfenes község (Kolozs megye)
Transindex.ro2012. március 30.
Az RMDSZ és az MPP Kolozs megyei szervezeteinek figyelmébe
Tisztelt Máté András Levente elnök úr! Tisztelt Csép Sándor elnök úr!
A közelgő helyhatósági választások ritkán tapasztalt, kiélezett román–román politikai versengést ígérnek, így talán mindannyian egyetértünk abban: idén rendkívül fontos, hogy magyar közösségi képviseletünk a Kolozs megyei és a kolozsvári testületekben is a lehető legnagyobb számban jelen legyen, illetve a mérleg nyelvét jelentse. Politikai szervezeteink együttműködésének erejében bízva, közös mozgósító erőnk tudatában, a tárgyalási szándékunkról kívánunk újfent tanúbizonyságot tenni.
Tiszteletben tartjuk és elismerjük az RMDSZ és az MPP választói bázisát. Ugyanakkor, arra kérjük Önöket, ne tévesszék szem elől: az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését megelőző aláírásgyűjtés is igazolja, hogy jelentős támogató tömeg sorakozik fel a Néppárt mellett. Olyan magyar emberek sokaságáról van szó, akik az elmúlt két évtizedben elfordultak az RMDSZ-től és a MPP mögé sem tudnak jó szívvel odaállni. Jogos elvárás részükről, hogy képviselőik ott legyenek az önkormányzatokban. Meggyőződéssel állítjuk, hogy együtt, a három párt összefogva jóval több magyar választópolgárt képes megszólítani, mintha erőinket külön utakon, önös érdekeket képviselve vezetnénk.
Éppen ezért, az egyik legutolsó lehetőséget kihasználva, tisztelettel kérjük Önöket, vizsgáljuk meg közösen a helyi választási együttműködés lehetséges formáit. Mi a magyarság érdekeit szem előtt tartva, a közös munkához keresünk partnert. Nyitottak vagyunk a méltányos együttműködésre, ahogyan ezt már számos alkalommal elismételtük és bizonyítottuk. Bár kérésünk jobbára válasz nélkül maradt, még bízunk az építő szándékban. Hiszünk abban, hogy tárgyalóasztalhoz ülhetünk, és közös céljainkat felismerve segítő kezet nyújthatunk egymásnak.
Meggyőződésünk szerint a felajánlásunk egybecseng a kolozsvári és Kolozs megyei magyarok túlnyomó többségének elvárásával.
Várjuk megtisztelő válaszukat!
Kolozsvár, 2012. március 29.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke
Szabadság (Kolozsvár) 2012. április 11.
Korlátozná a kettős állampolgárok jogait egy kormánypárti képviselő
Egy kormánypárti képviselő kezdeményezése megtiltaná, hogy közjogi méltóságok lehessenek vagy katonai tisztséget töltsenek be azok a román állampolgárok, akik egy másik ország állampolgárságával is rendelkeznek.
Adrian Gurzau, a román Demokrata Liberális Párt (PD-L) Kolozs megyei parlamenti képviselője olyan alkotmánymódosító indítványt nyújtott be a képviselőház jogi bizottságában, miszerint a kettős állampolgárok ne tölthessenek be közméltósági tisztségeket és katonai funkciókat – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
A képviselő szerint ugyanis csak azok képviselhetik a román állampolgárok érdekeit a parlamentben, akik kizárólag a román államnak állampolgárai, szerinte ugyanis „nem lehet szolgálni egyszerre két államot és két népet".
Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője – aki tagja a jogi bizottságnak is – az MTI-nek szerdán elmondta: az alkotmánymódosítást jelenleg a román képviselőház jogi bizottsága tárgyalja, de az egyeztetéseken csak a kormány két pártja, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a 23 tagú bizottságból csak négy képviselő vesz részt a bizottság ez irányú munkájában.
Az RMDSZ vezetői már többször leszögezték, hogy az idei őszi parlamenti választások előtt nincs lehetőség arra, hogy módosítsák az alkotmányt, hiszen a parlamentben nincs meg az ehhez szükséges kétharmados többség, ezért a magyar szervezet nem tekinti prioritásnak ezt a kérdést.
Máté szerint a bizottság előkészítő tevékenysége nem érvényes, ugyanis a jogi bizottságban is kétharmados többségre lenne szükség. Ugyanakkor Daniel Buda, a kormány fő erejét alkotó PD-L képviselője – aki a jogi bizottság elnöke – kijelentette, hogy a grémium a jövő hét elejéig véglegesíti az alkotmány módosított változatát, amit majd a képviselőház elé terjesztenek, ezt követően a szenátusban folytatódik az alaptörvény módosításának vitája.
Az alkotmány módosítását főleg Traian Basescu államfő szorgalmazza, aki a múlt héten felajánlotta az ellenzéki pártoknak: lemond elnöki mandátumának két évéről azért, hogy a parlamenti választásokkal egyszerre tarthassák meg az elnökválasztást is. Ezért cserében azt kérte, hogy az ellenzék vegyen részt az alkotmánymódosítás parlamenti vitáján, és fogadja el törvényhozók létszámának csökkentését, valamint a jelenlegi két házas parlament helyett az egykamarás törvényhozói testület bevezetését, amiről még 2009-ben népszavazást tartottak Romániában Basescu kezdeményezésére. Az ellenzék elutasította az államfő ajánlatát.
A kettős állampolgárok jogainak korlátozása nem új ötlet a román politikában, egy évvel ezelőtt a román ellenzéki szociáldemokraták fenyegetőztek: törvényben tiltják meg a kettős állampolgároknak, hogy köztisztségeket töltsenek be.
MTI. Erdély.ma2012. április 14.
Kolozsváron sem várható magyar összefogás
Mindhárom politikai alakulat jelöltjei versenybe szállnak
Marosvásárhely után Kolozsváron is meghiúsult a magyar összefogás lehetősége a közelgő, június 10-i helyhatósági választásokon. Tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi képviselői bejelentették, hogy saját polgármesterjelöltet indítanak Gergely Balázs személyében, illetve önálló megyei és tanácsosi jelöltlistával rukkolnak elő. Úgyszintén pénteken az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megerősítette Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét, valamint véglegesítette kolozsvári tanácsosi jelöltlistáját. A Magyar Polgári Párt (MPP) már korábban megnevezte polgármesterjelöltjét Fodor Alpár személyében, tanácsosjelöltjeik névsorát a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. Függetlenként méretkezik meg a választásokon Szakáts István kulturális menedzser, aki kolozsvári tanácsosi tisztségért száll versenybe. A feleknek bő két hét áll a rendelkezésére ahhoz, hogy esetleg egyezségre jussanak.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke a politikai alakulat kolozsvári polgármesterjelöltje. Ezt maga a néppárti politikus közölte a Farkas utcában, a Szent György szobornál tartott tegnap déli sajtótájékoztatón. Az EMNP csütörtökön, kolozsvári szervezetének küldöttgyűlésén bízta meg Gergely Balázst, hogy lépjen versenybe a város elöljárói tisztségéért folytatott küzdelemben a június 10-i önkormányzati választásokon, illetve rangsorolta városi tanácsosi jelöltjeinek 17 személyt felvonultató listáját. Az EMNP hamarosan véglegesíti megyei tanácsosjelöltjeinek a névsorát is, valamint megnevezi megyei tanácsi elnökjelöltjét is.
Bemutatkoznak a néppárti jelöltek. Balról jobbra Szenkovics Dezső, Gergely Balázs, Sánta Levente és Sándor Eszter
A polgármesterjelölt indítására vonatkozó döntést indokolva Gergely Balázs kifejtette: köztudomású, hogy a másik két magyar politikai szervezet (az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt – MPP) jelöltet állít a tisztség megszerzésére. Az EMNP másfél hete nyílt levélben és személyesen is felkérést intézett az RMDSZ és az MPP Kolozs megyei elnökeihez, Máté András Leventéhez és Csép Sándorhoz az önkormányzati választásokon való együttműködés valamilyen formájának kidolgozása érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy kezdeményezésük – legalábbis az RMDSZ irányából – „süket fülekre” talált. A két másik jelölt nevesítése azt az üzenetet hordozza, hogy Kolozsváron mindenki versenyre készül – tette hozzá a politikus. Hangsúlyozta, amennyiben az elkövetkező két és fél hétben, azaz a jelölések benyújtási határidejének lejártáig a három magyar alakulatnak mégis sikerül egy kölcsönösen elfogadott „modus vivendi-t” kidolgoznia, akár vissza is léphet a jelöltségtől.
Új egységképpel „visszahozni” a választókat
A választópolgároknak az urnáktól való egyre nagyobb mérvű távolmaradása azt jelzi, hogy az a bizonyos egységkép, amelyben korábban sokan hittek, ezennel megbukott, s újat kell teremteni – fejtette ki Gergely Balázs. A javasolt új egység és politika alkotóelemeit mindenekelőtt a magyar emberek, a legerősebb közösségmegtartó- és fejlesztő erőnek bizonyult történelmi egyházak, a közéleti ügyek felvállalásában jó példát nyújtó civil szervezetek, valamint a politikai pártok palettája képezik – részletezte. – Mi nem a pártokkal, hanem azzal a szemléletmóddal kívánunk harcolni, amelyet a régi politika és politikai kultúra képvisel – hangsúlyozta Gergely Balázs. Véleménye szerint az elképzelt új egység a politikai szervezetek együttműködését is jelenti, hiszen hosszú távon egymásra vannak utalva. Mindamellett az EMNP az a párt, amely tevékenységével képes „visszacsábítani” a közéletből, a választásokról elmaradt szavazópolgárokat, akiknek száma Kolozsváron – a jövő héten ismertetésre váró közvélemény-kutatás szerint – mintegy 3000-3500 fő. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanácsosi jelöltek többsége nem politikai szerepvállaló, hanem értelmiségiek, a lista összeállításában pedig a nemzedékváltás is felsejlik.
A néppártiak programját a közösség írja
Gergely Balázs hangsúlyozta: a kolozsvári néppárti jelöltek programját tulajdonképpen – a kolozsvári családoknál szétosztott véleménykártyák kitöltésével – a közösség írja. Az elmúlt öt napban visszaérkezett 1300 kártya alapján már körvonalazódott, hogy a polgárok munkahelyeket, biztos megélhetést, élhető, zöld Kolozsvárt akarnak, az EMNP pedig az általuk megjelölt legfontosabb témákat jeleníti majd meg – fejtette ki a politikus. Mint mondta, a füstös pártszékházak régi típusú politikájával szemben az EMNP az emberek problémáira összpontosítana, ilyen szempontból üzenetértékű lévén a sajtótájékoztató kevésbé szokványos helyszíne is.
A tanácsosi listavezető, régész-történész végzettségű Gergely Balázst a második helyen követő Szenkovits Dezső filozófiatanár, civil szervezeti aktivista a közösséggel szembeni felelősségvállalás szükségességével indokolta közéleti szerepvállalását. Egy indián közmondást parafrazálva kifejtette: „Kolozsvárt nem őseinktől örököltük meg, hanem gyerekeinktől, fiataljainktól kaptuk kölcsön”, ezért óriási felelősség ennek az értéknek a továbbadása, megőrzése. Hangsúlyozta, tisztán értékek mentén kívánja megjeleníteni mindazt, amit az EMNP hirdet.
A jelöltlista harmadik helyezettje, Sánta Levente közgazdász, kulturális menedzser, a tavalyi Kolozsvári Magyar Napok fesztiváligazgatója elmondta: meggyőződése, hogy az EMNP önzetlenül cselekszik Kolozsvár érdekében, ehhez a törekvéshez járulna hozzá ő is tudásával, tapasztalatával. A jegyzék nyolcadik pozícióját elfoglaló Sándor Eszter fiatal kommunikációs szakember, az EMNP országos kampányszóvivő-helyettese úgy vélte: megtalálta helyét a pártban, és mint mondta, tartozik saját korosztályának azzal, hogy a közélettől elfordult fiatalok megszólítására törekedjen.
Rangsorolták az RMDSZ városi tanácsosjelöltjeit
Nem sokkal az EMNP sajtóértekezlete után kezdődött az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ülése, amelyen rangsorolták a kolozsvári tanácsosjelölteket. A gyűlést Máté András Levente RMDSZ-elnök és Kötő József parlamenti képviselő vezette. A kolozsvári tanácsban 2008–2012 között tevékenykedő öt RMDSZ-es városi tanácsos beszámolója után bemutatkozott a 11 tanácsosjelölt, aki majd a június 10-i helyhatósági választáson méretkezik meg.
Megoldatlan gondok előtt a tanácsosi helyekre pályázók?
A városi tanácsosjelöltek bemutatkozásakor Csoma Botond jogász, városi tanácsos kifejezte abbéli reményét, hogy a júniusi választások után olyan városi tanács jön létre, amelynek majd szüksége lesz az RMDSZ-es tanácsosok szavazatára, mert a román pártok csak akkor „állnak szóba” az RMDSZ-szel, ha ez érdekükben áll. Tervei között szerepel a műemlékeken a többnyelvű (köztük magyar nyelvű) táblák és helységnévtáblák elhelyezése, ifjúsági székház létesítése, bicikliutak bővítése stb.
Geréd Imre három fő célkitűzést említett: családbarát, zöld és fiatalos Kolozsvárt szeretne. – Fontos, hogy a városokat is bevonjuk a zöld kezdeményezésekbe. A fenntartható városok főleg közösségteremtéssel hozhatók létre. A végső cél az, hogy az adott település lakói jól érezzék magukat, és büszkék legyenek a saját városukra. Én magyarként akarok büszke lenni a városomra – mondta a 23 éves egyetemi hallgató, Geréd Imre, aki már elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karán a menedzsment szakot, és jelenleg a Római Katolikus Teológia Kar vallástudományi szakán harmadéves hallgató.
A 32 éves Grabán Zsolt Attila Kolozsváron született, a Brassai-líceumben érettségizett, majd szülővárosában elvégezte a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetem Állattenyésztő szakát, ezen kívül a BBTE Testnevelési Karán sportmenedzseri képzésben részesült. Grabán a fiataloknak a közéletbe való bevonására, a nemzedékek együttműködésére helyezte a hangsúlyt – természetesen az anyanyelvápolása és az identitás megőrzése mellett.
A következő tanácsosjelölt Gyenge Zoltán Balázs volt, aki hároméves kora óta, azaz 1990-től él Kolozsváron. A kolozsvári zeneakadémián hegedű szakot végzett, jelenleg Szamosfalván kántor, és az ottani RMDSZ ifjúsági szervezetének elnöke. Szervezett már tábort, kirándulást a szamosfalvi fiatalságnak. Még ha nincs is sok tapasztalata a politikában, városi tanácsosként indul, hogy a szamosfalvi, az Írisz- és a Bulgária-telepi lakosokat, főleg a fiatalokat képviselje.
Megnehezíti a helyzetet a három szervezet versengése
Horváth Anna volt fejlesztési államtitkár szerint az idei választások nem csak a gazdasági válság miatt lesznek nehezek, hanem azért is, mert a romániai, az erdélyi és a kolozsvári magyarság szavazatáért három magyar szervezet versenyez. – A mostani versenyhelyzet sárdobálása miatt a magyar szavazók elfordulnak a politikától, a mi feladatunk az, hogy mozgósítsuk a magyar választókat, a kételkedő, elbizonytalanodott magyar embert magunk mellé állítsuk – mondta Horváth Anna.
Horváth Botond 41 éves épületgépész-vállalkozó, két gyermek édesapja, szintén Kolozsváron született, és a Báthory-líceumban érettségizett. Jelenleg a Györgyfalvi negyedi szervezet elnöke, amelynek hat hónapja tagja. Horváth Botond is bevallotta: nem rendelkezik különösebb politikai tapasztalattal. Ennek ellenére úgy érzi: sikerrel képviselheti a magyarság érdekeit.
Irsay Miklós városi tanácsos, vállalkozó szerint a mozgósításnak és a társadalomszervezésnek most kell erőre kapnia. A 44 éves, két gyermekes édesapa reményét fejezte ki, hogy a következő városi tanácsban a magyar tanácsosoknak nem kell elviselniük a román többség megalázását.
László Attila alpolgármester kifejtette: az elkövetkező négy évben még több nehézség várható, ezért feltétlenül szükségesnek látja a közösség megerősítését, a közöny legyőzését. László a legfontosabb célkitűzésnek az oktatás fejlesztését tartotta, ezt követte a családbarát szociális intézkedések meghozatala, illetve munkahelyteremtő és -megőrző stratégiák kialakítása. – Ha a mostani helyhatósági választásokon nem gyűjtünk össze legalább 20 ezer szavazatot, akkor majd mások döntenek rólunk – összegzett az alpolgármester.
Molnos Lajos városi tanácsos azt hangsúlyozta: továbbra is tenni kíván azért, hogy a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek pénzt kapjanak a városházától, mert így kíván elégtételt szerezni annak a magyar közösségnek, amely több mint tíz éven át semmit sem kapott az önkormányzattól.
Oláh Emese ügyvezető elnök szerint vérbeli politikusként, nőként és szakemberként is kihívás számára az, hogy harmincévesen városi tanácsosi tisztségért indul. – Ügyvédként az egyéni, ám politikusként a kollektív érdekekért küzdök majd – hangoztatta Oláh Emese.
Somogyi Gyula már több mandátum alatt töltötte be a városi tanácsosi tisztséget. Tanácsosként továbbra is hangsúlyosan a kolozsvári magyarok érdekeit képviselné.
Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét támogatta a többség: 85 szavazatot kapott a 101-ből.
Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelölt hangsúlyozta: számára a legfontosabb az emberekkel való kapcsolattartás, és polgármesterként is erre fektetné a hangsúlyt. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a polgármester erejét az a frakció adja, amelynek tagja.
Független kolozsvári tanácsosjelölt
Szakáts István kulturális menedzser az AltArt Alapítvány keretében több mint 12 éve, az Ecsetgyárral pedig 3 éve, azaz megalapítása óta fejleszt kulturális és társadalmi vonatkozású projekteket Kolozsváron. Közéleti szereplőként a verespataki aranykitermelés elleni, illetve a Vasutasok Parkja megmentését célzó kampányokban való nyilvános szerepvállalása kapcsán vált ismerté. A Vizuális Művészetek Bizottságának koordinátoraként a Kolozsvár 2020 Európai Kulturális Főváros igazgatótanácsnak is a tagja. Hitvallása szerint a polgár aktív közéleti szerepvállalása olyan erő, amely társadalmi változást képes előidézni, ezért indul független jelöltként kolozsvári tanácsosi tisztségért. Szakáts István szerint elmúlt a pálya széléről bekiabáló civil társadalom ideje, és egy független helyi tanácsos a civil társadalom ilyen eszköze lehet. Szabadság (Kolozsvár)2012. április 19.
Valószínűleg elmarad a választási együttműködés Kolozs megyében a magyar pártok között
Ugyancsak nyílt levélben válaszolt Gergely Balázsnak, az EMNP közép-erdélyi régióelnöke nyílt levelére Máté András Levente. Gergely Balázs március végén írt Csép Sándornak, a Kolozs megyei MPP elnökének és a Kolozs megyei RMDSZ-elnöknek egy nyílt levelet, amelyben választási összefogásra kéri fel őket. Máté András válaszából az derül ki, hogy a helyhatósági választásokon aligha lesz összefogás a magyar politikai szervezetek között: a Kolozs megyei elnök úgy vélekedik, az EMNP folyamatosan a szövetség lejáratásán, nyilvánvaló érdemei elvitatásának ügyködik, ez a magatartás pedig aligha összeegyeztethető az együttműködés lehetőségével. "Önök szövetséget kötnének olyan politikai szervezettel, amely – konkrét cselekvési program hiányában, pragmatikus elvek érdemi ütköztetése helyett – folyamatosan bírálja az Önök eredményeit, megvalósításait?" - írja nyílt levelében Máté András. Transindex.ro2012. április 22.
Hárompárti találkozót tartottak a kolozsvári választási együttműködés ügyében
A kolozsvári helyhatósági választások sikeréért a három magyar párt még a héten megvizsgálja az együttműködés lehetséges formáit, és megpróbál egyezségre jutni – legalábbis ebben értettek egyet a felek egy nyilvános fórumon április 20-án, pénteken. Az összefogást sürgető és a találkozót megszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács meghívottja Gergely Balázs, a Néppárt alelnöke, Kolozsvár polgármester-jelöltje, Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, valamint Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke volt. Az RMDSZ részéről végül Kötő József, a párt parlamenti képviselője jelent meg.
Kötő József szerint egy polgármesterjelöltet kellene állítani, mert Eckstein-Kovács Péter élvezi Kolozsvár magyar polgárainak a bizalmát. „Politikai rutinnal és tudással rendelkezik, ami karizmatikus lehet, ami vonzhatja a választópolgárokat” – mondta a képviselő.
A hárompárti közös listát elképzelhetőnek tartja, de csak „szigorúan tisztázott elvek” mentén. „Az RMDSZ listája nyitott, a listára való felkerülés és a sorrend szabad” – jelentette ki Kötő József.
A Néppárt azon filozófiájára reagálva, miszerint az 1990-es választások óta lemorzsolódott több mind félmillió magyar választópolgárt szeretnék megszólítani, kijelentette: ebben a csökkenésben a demográfia a hibás, ugyanis a magyar szavazók száma nem csökkent nagyobb mértékben, mint ahogy az Kelet-Európában, vagy épp Romániában történt.
A lehető legtöbb mandátumot csak „bölcs kompromisszumok” révén érhetik el a magyar pártok, ezért a Néppárt kezdeményező a megoldásban – ütötte meg a hangot Gergely Balázs.
Az RMDSZ-es polgármester-jelölt személyéről kijelentette: elismeri Eckstein-Kovács Péter érdemeit, ám úgy gondolja, hogy egy olyan független személyre volna szükség, akit mindenki ismer és elfogad. „Én visszalépnék akkor, ha koalíciós megállapodás köttetne” – jelentette ki Gergely.
A városi tanácsosi lista kapcsán Gergely Balázs „elképzelhetetlennek” tartja, hogy a néppárti jelöltek az RMDSZ listáján induljanak, mert így választóik irányába „elvesztenék a hitelességüket”. Rámutatott: az RMDSZ számára „nem létező” hatodik városi tanácsosi mandátumot egy közös lista esetén a Néppárt megszerezheti, és hasonló logika érvényesül megyei szinten is. Bár a közös választási szignót a törvény értelmében már április 16-ig be kellett volna jegyezni, Gergely Balázs ezt sem látja akadálynak. „Ez csak a választási jel, de jövő héten még be lehet jelenteni a választási szövetséget. A pártok neve úgy is a lapon lesz, az emberek tudnak olvasni, a jel csupán harmadrendű kérdés” – mondta a politikus.
Hozzátette, ha nem sikerül az összefogás, akkor „sincs katasztrófa”: minél több magyar szavazó részvételében bízik, és akkor egy-két, de akár mind a három párt is bejuthat külön-külön a testületekbe.
Gergely Balázs kijelentette: a Néppártot azért hozták létre, mert nyilvánvaló igény volt rá. „Azokat is képviselni kell, akik nem kívánnak az RMDSZ-re szavazni. 2008-ban csak Kolozsváron négyezren szavaztak a Polgári Pártra” – mutatott rá Gergely Balázs. A néppárti jelöltek azért indulnak, mert eddigi sikeres közösségszervezői, érdekképviseleti munkájuk politikai eszközöket is igényel. Mint fogalmazott, több alkalommal is példa volt rá, hogy nem a román tanácsosok, hanem az RMDSZ-es képviselők akadályozták az EMNT munkáját.
Kitért arra is, hogy a Néppárt a „régi politika” fogalma alatt nem az RMDSZ-t érti, hanem a Romániában meghonosult politikai kultúrát. „Szakítani akarunk azzal a gyakorlattal, hogy a politikusok összegyűlnek, beülnek egy füstös pártszékházba, és eldöntik, hogy mi lesz a nyáj sorsa. Azzal, hogy nem jönnek el hozzánk, nem kérdeznek meg minket. Ez az a politikai modell, amit elutasítunk” – fejtette ki. Gergely Balázs szerint az új politika egy hármas szövetséget feltételez, amelyben az évszázados társadalomszervező munkájukkal kitűnő történelmi egyházak, a civil szféra és az egységesen fellépő magyar pártok kapnak helyet. „Az alulról jövő kezdeményezéseket ennek a hármas szövetségnek kell felerősíteni és képviselni” – tette hozzá a polgármester-jelölt.
Mandátumok szintjén csakis akkor lehet meg a népességre visszavetített magyar arányszám, ha mindhárom párt összefog – jelentette ki Csép Sándor. Csép a közeljövőben olyan széles körű tárgyaló delegációt szeretne, amelybe meghívják a négy történelmi egyház püspökét is.
Nincs meg a kellő bizalom az összefogáshoz – mondta Csép. „Az lesz a hős, aki először nem üt vissza, mert különbséget kell tenni az ellenség és az ellenfél között” – fogalmazott. A Néppártra és az MPP-re utalva kijelentette: a jobboldal sem közelít különösebben egymáshoz, de legalább „elvekben megegyezik.”
Elmondta, a polgáriak álláspontja szerint a népesedés a magyarság legfontosabb kérdése, és ebben már régóta pártokon átnyúló együttműködést szorgalmaznak. Erdély.ma2012. április 23.
Kimozdult a holtpontról a kolozsvári összefogás kérdése
Szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek a magyar pártok képviselői
Várhatóan szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek a három magyar párt képviselői Kolozsváron, hogy megbeszéljék a választási együttműködés lehetőségeit – tájékoztatta lapunkat tegnap Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Ezt megelőzően a politikai pártok vezetői a pénteken este tartott nyilvános fórumon megegyeztek: mielőbb találkozni fognak, hogy érdemi megbeszélést folytassanak az ügyben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete által kezdeményezett, Fehér Attila evangélikus lelkész által moderált rendezvényre Máté András Levente, Gergely Balázs, és Csép Sándor voltak hivatalosak, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezeteinek elnökeként. Máté András Levente helyett az általa megbízott Kötő József parlamenti képviselő vett részt a beszélgetésen, aki az RMDSZ nevében konkrét ajánlatot fogalmazott meg a másik két magyar párt irányába.
A megfelelő választási eredmények, a közösség jövője érdekében való összefogás, az egység csak akkor valósulhat meg, ha nagyobbak és kisebbek egyaránt hajlandóak engedményt tenni – emelte ki a beszélgetést moderáló Fehér Attila evangélikus lelkész, felkérve a három érdekképviseleti szervezet megyei elnökét, hogy fejtsék ki elképzeléseiket a június 10-i helyhatósági választásokon való együttműködés lehetőségeit illetően.
„A korszak hőse az, aki először nem üt vissza”
A beszélgetésen elsőként felszólaló Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke üdvözölte a civil szervezet kezdeményezését, és úgy vélte, ha mindannyian elegendő politikai érettségről tesznek tanúságot, a magyar közösség számarányának megfelelő képviselettel is rendelkezhet majd a helyi és megyei önkormányzatokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a korszaknak a hőse az lesz, aki először nem üt vissza. Hozzátette: az együttműködés alapfeltételeként a sérelmeken át kell lépni, a gyűlölködésről le kell mondani, és mindenekelőtt különbséget kell tenni ellenség és ellenfél között. Mint mondta, az MPP-nek és az EMNP-nek már sikerült megegyeznie az elveket illetően, a megye egyes településein pedig a kölcsönös támogatásban, közös jelöltállításban is. A megegyezés irányában tett fontos lépésnek nevezte a kölcsönös bizalmatlanság feloldását. „Tényleg el akarjuk veszejteni egymást? Felelősséggel tartozunk, gyerekeinknek, unokáinknak, az utókornak” – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy mindkét utóbbi népszámlálás során tízezres léptékben csökkent a magyar népesség száma Kolozsváron. – Rengeteg jel, érv van tehát amellett, hogy találjuk meg egymást – emelte ki.
RMDSZ: Eckstein-Kovács Pétert polgármesterjelöltnek
Kötő József parlamenti képviselő kifejtette: egyetért azzal, hogy a közös munka létszükséglet. Hangsúlyozta: az összefogás fogalma azonos entitások együttmunkálkodását jelenti. Emellett tény, hogy mára kialakult három önálló entitást képező párt, amelyek mindegyike határozott eszmei alapon próbálja tennivalóit megfogalmazni. – Ha szót akarunk érteni, és aláhúzom: szót akarunk érteni, akkor nem az összefogás gondolatából kell kiindulnunk, hanem annak a történelmi parancsnak a gyakorlatba ültetésén kell együtt munkálkodnunk, hogy biztosítsuk a magyar nemzeti közösség talponmaradását – részletezte a politikus. Hangsúlyozta: abból kiindulva, hogy elsődleges a nemzeti érdek, a nép szolgálata, alapvető tárgyalási pontként fogadhatóak el a Csép Sándor által megfogalmazott alapelvek a kölcsönös támogatásra, a méltányos megegyezésre vonatkozóan. Az RMDSZ konkrét ajánlata, hogy polgármesterjelöltje, Eckstein-Kovács Péter – aki rendelkezik a megfelelő politikai retorikával, tapasztalattal, karizmával, és a kolozsvári polgárok többségének bizalmát élvezi – mellé sorakozzanak fel a magyar pártok, ugyanakkor a politikai alakulatok vezető testületei által szigorúan tisztázott program és eszközök mentén kellene megalkotni az önkormányzati jelöltek közös listáját. – Ha leülnek, és megtalálják a közös pontokat, az RMDSZ nyitott arra, hogy megbeszélje a listákra való felkerülést, a sorrend megállapítását – jelentette ki.
Fehér Attila lelkész moderátorként a közösség jövője érdekében való összefogásra buzdította a pártokat.
A képviselő azt is megjegyezte, április 11-én lejárt a közös választási jelek bejegyzésének határideje, ezért a törvény nem teszi már lehetővé, hogy mindhárom párt jele alatt induljon a közös lista.
A „régi” és az „új” politikáról
Az EMNP országos alelnöki tisztségét is betöltő Gergely Balázs, a párt kolozsvári polgármesterjelöltje összegezte: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett politikai alakulat azért jött létre, mert erre igény volt. – Egyikünk sem rendelkezik annyi plusz idővel, energiával, és nem vagyunk szellemi fogyatékosok sem, hogy ha valami nagyon jól működik, azzal szemben alternatívát próbáljunk állítani – hangsúlyozta. 2003-ban Tőkés László tiszteletbeli elnöki címének megszüntetésével bekövetkezett az RMDSZ-ben az a szakadás, amely véget vetett a „régi egységnek”. Új mozgalmak, alakulatok jöttek létre az erdélyi politikai porondon, így az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és nem utolsó sorban az MPP – részletezte. A 2008-as választásokon utóbbi arányait tekintve nagyon tisztességes eredményt ért el, Székelyföldön a szavazatok 39 százalékát gyűjtötte be, Kolozsváron és a megyében két-két ezer ember szavazott az RMDSZ melletti egyetlen magyar politikai alternatívára, ami szintén azt jelzi, hogy amennyiben a magyar választók a régebbi politikai alakulatban elvesztették bizalmukat, politikai képviseletük feladatát másnak kell ellátnia – vélekedett a politikus.
Mint kifejtette, az EMNP „régi politika” alatt nem az RMDSZ-t, hanem azt a fajta, Románia-szerte érvényesülő politikai kultúrát, gyakorlatot érti, amelynek értelmében a politikusok „füstös pártszékházakban döntik el a nyáj sorsát”, a választóközönség igényeinek, véleményének figyelembevétele nélkül. – Ezt a típusú politizálást teljes mértékben elutasítjuk. Az „új politika” középpontjába az egyéni választót és a magyar közösséget helyeznénk, megtudva, hogy mit várnak el a politikusoktól – hangsúlyozta. Hozzátette: újra erősíteni kell a háttérbe szorult párbeszédet a politikum és a kis egyházközségekre lebontott történelmi egyházak között, nem feledkezve meg a civil szféra szervezeteiről sem. A politikai pártok feladata ebben a megközelítésben az, hogy a társadalom kezdeményezéseit felerősítse és képviselje. – Az új egységképben a három magyar politikai alakulatnak pillanatnyilag kutyakötelessége együtt dolgozni. Ahol a választási versenyt a demográfiai helyzet nem engedi meg, meg kell egyezni, ezt várja el a közösség – hangsúlyozta Gergely Balázs. Mint mondta, az EMNP együttműködési szándéka őszinte, ezt nyílt levélben is tudomására hozta már a másik két politikai alakulat vezetőségének. – Úgy tudnánk maximalizálni részvételünket az önkormányzati tanácsokban, ha ezt a bölcs kompromisszumot megköthetnénk – tette hozzá.
Az EMNP „új politika” címszó alatt megfogalmazott célkitűzései kapcsán Kötő József emlékeztetett: 1990-ben a fő feladat az volt, hogy a magyarság önmagára ébredve, identitását bátran vállaló közösséggé kovácsolódjon. Az RMDSZ az úgynevezett fehér foltok térképéből kiindulva arra törekedett, hogy minden magyarlakta településen legyen legalább magyar egyesület, alapítvány. Időközben a civil szféra nagykorúsodott, véleményformálóvá vált, négyévente számon kérheti a politikum megvalósításait. – Nem arról van szó, hogy az RMDSZ elengedte a civil társadalom kezét, hanem arról, hogy az immár felnőtt olyannyira, hogy eldöntheti a saját jövőjét – emelte ki a képviselő. Elutasította továbbá, hogy az egyházak és a politikum kapcsolata elsekélyesedett volna: példaként említette az iskolák, templomok és egyéb ingatlanok visszaszolgáltatását lehetővé tevő restitúciós törvény elfogadtatását, és úgy vélte, a dolgokat a maguk folyamatában kellene vizsgálni. Ugyanakkor hangsúlyozta: vannak közös pontok, amelyek kapcsán együtt kell dolgozni, már csak azért is, mert ebben az országban „egy tollvonással minden visszafordítható”.
Választási jelek nélkül is lehet koalíciót kötni
A választási együttműködést illetően Gergely Balázs úgy nyilatkozott: az RMDSZ Kötő József által tolmácsolt ajánlata méltányos, Eckstein-Kovács Péter az általa tisztelt politikusok közé tartozik, nem tartja rossz polgármesterjelöltnek, de adott esetben, a tárgyalások nyomán akár lehetne független, mindhárom pártnak megfelelő, a civil szférából érkező polgármesterjelöltet is állítani.
Emlékeztetett: a kolozsvári magyarság jelenleg öt mandátummal rendelkezik az önkormányzatban. Az EMNP ajánlata értelmében ezekből egy helyet kérnének, amelyet az RMDSZ feltehetően elveszítene az EMNP választási vetélytársként való versenybelépése esetén. Ugyanakkor az EMNP megkísérelné megszerezni az RMDSZ által már az előző választáson elvesztett, függőben levő, úgymond billegő tanácsosi mandátumot.
A választási törvény még mindig lehetővé teszi a helyi koalíciók bejegyzését, így a koalíciót alkotó pártok már csak a nevükkel szerepelhetnek a szavazólapon – tette hozzá Gergely Balázs, aki szerint harmadrendű kérdés a koalíció megkötésének viszonylatában, hogy nem lesznek választási jelek a listákon. Elmondta, a polgármesterjelölt kérdésénél is fontosabbnak tartja, hogy közös tanácsosjelölti listát állítson a három párt. Említette egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás eredményét, amelynek értelmében a kolozsvári magyarságnak 58 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha a szövetség önállóan indul. Egy hárompárti koalíció listáját a felmérés szerint a kolozsvári magyarok 77 százaléka szavazná meg.
Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke nemzeti érdeknek nevezte, hogy minél több magyar ember legyen a választásokat követően az önkormányza tokban. Arra szólította fel a másik két párt vezető politikusait, hogy már szombaton jelöljék ki a tárgyalódelegációkat, és mielőbb egyeztessenek a konkrét lépésekről.
A június 10-i önkormányzati választásokat szabályozó törvény a korábbi gyakorlattól eltérően egyfordulós polgármester-választást ír elő, így elméletileg fennáll annak a lehetősége, hogy egyes helyeken akár a szavazatok 30-40 százalékával is mandátumot szerezhet egy-egy polgármesterjelölt. Korábban már mindhárom magyar párt megnevezte a kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Zay Éva. Szabadság (Kolozsvár)2012. április 23.
Kéznyújtás Kolozsváron?
Egyről a másfélre jutottak a helyhatósági választásokon történő együttműködés ügyében az erdélyi magyar pártok kolozsvári szervezeteinek képviselői péntek délután, a Bocskai-ház Óváry termében. A barátinak mondható megbeszélésen az RMDSZ, az EMNP és az MPP politikusai elvben késznek mutatkoztak a megegyezésre. A történteket Kustán Magyari Attila foglalta össze.
z RMDSZ színeiben a Máté András Levente Kolozs megyei elnök helyett megjelenő Kötő József képviselő, az EMNP képviseletében Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök, az MPP részéről Csép Sándor megyei elnök ült asztalhoz péntek délután Kolozsváron, hogy a helyhatósági választásokon történő együttműködésről egyeztessen, közönség előtt. A vitát Fehér Attila evangélikus lelkész moderálta.
A találkozót Csép Sándor nyitotta meg, aki arra következtetett, hogy a magyarok csak akkor fognak össze, ha már nagyon fájnak a történelem csapásai. „Ha pedig a mai állapotokat vizsgáljuk, akkor, úgy tűnik, ez a fájdalom nem elég erős” – jelentette ki. A pártok közti vitákról azt mondta, szerinte „az lesz ennek a kornak a hőse, aki nem üt majd vissza”. Emlékeztetett arra, hogy az EMNP-vel már egyeztettek, néhány konkrétumot sikerült leszögezniük, most azon a sor, hogy az RMDSZ-szel is kiegyezzenek. „A célok azonosak, így látok arra lehetőséget, hogy az ökölbe szorult kezeket kézfogásra nyújtsák ki” – fogalmazott.
Kötő József pragmatikus síkra emelte a beszélgetést, feltéve a kérdést, hogy létezik-e program és eszköz az összefogásra. Ezekben a történelmi pillanatokban – mondta – nem a különbségekkel kell foglalkozni, hanem azokat a közös pontokat kell megbeszélni, amelyeket mindhárom politikai szervezet a magáénak vallhat. Kifejtette azt is, az RMDSZ szavazóinak számcsökkenése nem egyedülálló, hanem teljesen beillik abba a tendenciába, amit az országban is lehet észlelni: az arányokat tekintve nem áll rosszabbul a két évtizedes magyar párt, mint a román politikai alakulatok. Az RMDSZ konkrét ajánlattal érkezett: az első javaslatuk, hogy a két másik párt sorakozzon fel Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelölt mögé, hiszen ő az az ember, aki élvezi a kolozsváriak bizalmát, ugyanakkor megfelelő politikai tapasztalattal és karizmával is bír. Kötő cserében a tanácsosi listák kérdésében nyitottnak mutatkozott.
Gergely Balázs nem zárkózott el Kötő javaslatától, ám kijelentette, az RMDSZ logója mellett nem érzi úgy, hogy polgármesterjelöltként elnyerné a támogatói bizalmát. Ezért azt javasolta, hogy a közös jelölt mellett három párt neve szerepeljen a tulipán helyett a szavazócédulákon (az esetleges közös logót április 11-ig kellett volna a törvény értelmében beiktatni). Gergely kifejtette, szükség volt az EMNP megalakulására. „Új politikát képviselünk. A korábbi romániai politikai kultúrával szemben mi közelebbi kapcsolatot ápolunk az emberekkel” – fogalmazott. Azt is elmondta: ahol a több lehetőség közül való választás luxusát a demográfiai helyzet nem engedi meg, ott valóban az összefogásra kell törekedniük, maga pedig azt szeretné, ha az EMNP színeiben legalább egy tanácsosi helyet betöltenének. Közölte, a néppártot fiatal, inkább lelkes, mint profi csapat alkotja, moderátori kérdésre pedig azt mondta: ha a következő években „kinövik magukat”, – ami szerinte nem kizárt, – akkor „el kell őket csapni”.
A tanácskozáson abban állapodtak meg a felek, hogy hárompárti egyeztető bizottságot hoznak létre az együttműködés módozatainak megbeszélésére. Arra a kérdésre, mi lesz, ha nem sikerült tető alá hozni az együttműködést, Kötő József azt válaszolta, nem kizárt, hogy akkor majd harcolni fognak egymás ellen. Gergely szerint nem jelentene katasztrófát az együttműködés elmaradása. https://erdelyiriport.ro2012. április 26.
Még mindig függőben a kolozsvári magyar összefogás
Az RMDSZ csak a tulipán jegyében hajlandó a megegyezésre
Röviddel lapzártánk előtt ért véget az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnökei által vezetett küldöttségek tanácskozása a közös kolozsvári önkormányzati jelöltállítást illetően. – Az RMDSZ felajánlotta listáját a másik két politikai alakulatnak, és nyitott arra, hogy jelöltjeik a szövetség jele alatt induljanak a választásokon – tájékoztatta lapunkat Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Hozzátette: az országos elnökségeknek még jóvá kell hagyniuk a javaslatot, így a tárgyalások ma folytatódnak. – Amennyiben elfogadják az ajánlatot, az RMDSZ kész listáját módosítani, mert felelősséggel tartozunk azért, hogy a magyar közösség ne maradjon erős képviselet nélkül – hangsúlyozta. Gergely Balázs, az EMNP országos alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott: az RMDSZ ajánlata bármilyen „megtisztelő”, ezt ilyen formában nem tudják elfogadni, és a tárgyalások tovább folytatódnak.
Máté András Levente emlékeztetett: a választási jelek bejegyzésének törvényes határideje már rég lejárt, egy olyan listát pedig nem fogadhat el, amelyen szignó híján csak egy név szerepel. Hangsúlyozta, a mindenki által jól ismert tulipán, az RMDSZ jele által megjelölt listán helyet biztosítanak mindkét párt jelöltjeinek. Kérdésünkre hozzátette: választási együttműködés esetén az EMNP és az MPP támogatná a szövetség polgármesterjelöltjét, Eckstein-Kovács Pétert, illetve megyei tanácselnökjelöltjét, Máté András Leventét.
Gergely Balázs lapunknak elmondta: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) koalíciós lista összeállítását ajánlotta a tárgyaláson, – azaz a három párt választási jel nélkül induljon együtt –, mivel szerintük ez az egyetlen olyan módja az együttműködésnek, amelynek köszönhetően mindhárom politikai entitás megjelenhet. „Úgymond „megtisztelő” az ajánlat, de ezt nem tudjuk vállalni, hiszen ez azt jelentené, hogy az EMNP és MPP politikusainak ott kellene hagyniuk a szervezeteiket, és azokat a polgárokat, akiket képviselnek, és be kellene lépniük az RMDSZ-be” – mondta Gergely Balázs. Megerősítette: a küldöttségek megállapodtak abban, hogy a megyei elnökök egyeztetnek az országos vezetőségekkel, majd ma újra tárgyalnak egymással a pártok képviselői. Gergely Balázs emlékeztetett: az EMNP és az MPP országos szinten már jóval korábban bejegyeztetett egy közös koalíciós választási jelet, hogy nyitva hagyja a lehetőséget megegyezés esetén annak használatára. A választási szignó bejegyeztetésének.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)2012. április 27.
Nem lesz magyar koalíciós lista Kolozsváron
Nem tudtak megállapodni a választási összefogásban az RMDSZ, az EMNP és az MPP Kolozs megyei szervezetei. A szerdán este kezdődött, csütörtökön lezárult egyeztetéseken az RMDSZ elutasította az EMNP által javasolt közös koalíciós lista létrehozását Kolozsváron. Máté András Levente megyei RMDSZ-elnök ehelyett azt ajánlotta: a szövetség saját listáján, a tulipán jele alatt helyet biztosít a másik két alakulat jelöltjeinek. A Néppárt Kolozs megyei szervezete ezt elutasította, és közölte: a továbbiakban az MPP-vel folytatja együttműködési tárgyalásait.
Az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezetének csütörtökön délután kiadott közleményei:
Közlemény
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megtette az utolsó lehetséges lépést a kolozsvári és Kolozs megyei magyar összefogás érdekében. Az imént zárult hárompárti egyeztetésen az RMDSZ felajánlotta: méltányos helyeket biztosít az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt jelöltjei számára a „tulipán” választási jele alatt.
A felajánlás elsősorban azon a józan megfontoláson alapul, hogy az eredményes mozgósítás szempontjából egyáltalán nem harmadrendű kérdés az, hogy már nem szerepelhetnek választási jelek a listákon. A kolozsvári magyarság szempontjából rendkívül rossz emlékű Funar-korszak idején ugyanis éppen a tulipán égisze alatt sikerült 8 magyar tanácsost bejuttatnunk a helyi önkormányzatba. Hisszük, hogy bölcs döntés és őszinte összefogási szándék mellett ez most is megvalósítható lenne.
Úgy ítéljük meg, a jelenlegi helyzetben viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy választóinkban zűrzavart keltsünk, és ebből adódó távolmaradásuk révén kockára tegyük képviseleti esélyeinket a helyi testületekben.
Sajnálattal vesszük tudomásul: dacára annak, hogy Kolozsvár és Kolozs megye magyar közössége köztudottan alulmaradt az utóbbi évek demográfiai mutatóinak vonatkozásában, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei visszautasították az összefogásra szólító ajánlatot, amely magyar nemzeti közösségünk talponmaradását lenne hivatott szolgálni.
A Kolozs megyei RMDSZ szervezete nevében
Máté András Levente elnök
Kolozsvár, 2012. április 26.
Magyar egység helyett tulipánt akar az RMDSZ
Sikertelen kormányzás, beváltatlan ígéretek, korrupciós ügyek kísérték az elmúlt években az egykor szebb napokat látott RMDSZ-t. Ennek ellenére, az erdélyi új egység létrehozása érdekében az önkormányzati választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt nagyvonalú ajánlatot tett a kolozsvári szervezetnek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt – egyetértésben a Magyar Polgári Párttal – felajánlotta a közös, koalíciós lista létrehozását, a teljes összefogást, amelyet a civil szervezetek, egyházak, az Erdélyi Nemzeti Tanács is fontosnak tartottak.
Kolozsvári koalíciós listát ajánlottunk, amely három párt közös listája lett volna, s így nem megosztja, hanem egyesíti a kolozsvári magyarságot. Ezen túlmenően pedig felajánlottuk az RMDSZ polgármester-jelöltjének és megyei tanácselnök-jelöltjének a támogatását. Elfogadtuk továbbá, hogy Kolozs megyében csak RMDSZ-lista legyen, amelyen a Néppárt a történelmi egyházak által javasolt személyt jelöli.
Történelmi lehetőség állt előttük, de sajnos, az RMDSZ most is elütötte a kolozsvári magyarok kinyújtott kezét, hivatkozva arra, hogy nem szerepelhetne rajta a tulipán jel, márpedig – ahogyan ők fogalmaztak – a „Tulipán kell, mert az emberek megszokták, és jelentős részük amúgy sem tud olvasni!” Megdöbbentő és elfogadhatatlan sértés ez a Kolozs megyei magyarok számára. E régi, mára már csak saját vezetőinek érdekeit képviselő párt körül egyre fogy a levegő. Egyre többen ébrednek rá – még saját soraikban is –, hogy csak a pozíció, a hatalom, a szavazat fontos számukra, amellyel majd saját érdekükben kereskednek.
A régi politika ideje lejárt, s lejárt a régi, önző politikusok ideje is. Új egységre, új megoldásokra, új együttműködésekre van szükség, amelynek legfontosabb alapja az erdélyi magyarság akarata. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem mond le az új egység megteremtéséről, nem mond le a magyarság minden tagjának képviseletéről, nem mond le a tiszta kezek, a korrupciómentes politika megteremtéséről, ezért tovább folytatja együttműködési tárgyalásait a Magyar Polgári Párt Kolozsvári Szervezetével, a civil szervezetekkel, az erdélyi magyar egyházakkal.
Hiszünk Erdélyben!
Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete
A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének sajtóközleménye
Az utóbbi héten több alkalommal folytattunk egyeztető megbeszéléseket a másik két magyar párttal(EMNP, RMDSZ). Bár az utóbbi napokban reménykedtünk abban, hogy sikerül megegyeznünk a választásokon való összefogásban, az utolsó megbeszélésen az RMDSZ merev álláspontja miatt ez meghiúsult.
Az MPP felajánlotta, hogy visszavonja kolozsvári polgármesterjelöltjét, támogatja az RMDSZ jelöltjét és egy közös koalíciós lista összeállítását, lehetőséget teremtve ezzel akár 7-8 magyar tanácsos bejuttatásához a városi tanácsba. Meggyőződésünk, hogy közösségünk jogos elvárása egy széleskörű képviselet az önkormányzatokban. Ez a lehetőség minden igyekezetünk ellenére nem valósul meg, mert az RMDSZ az együttműködést kizárólag a saját listáján és a tulipán jelképe alatt hajlandó elfogadni, a másik két párt kizárásával. Ez azt jelentené, hogy az MPP és EMNP tagjai kilépnek saját pártjukból és beiratkoznak az RMDSZ-be. Saját tagságunkkal szemben egy ilyen megalkuvásba nem mehetünk bele, habár azt is elfogadtuk volna a magyar közösség érdekében, hogy támogatjuk az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjét, saját megyei listáját és két olyan személy felvételét erre a listára, akik pártfüggetlenek és akiket a civil társadalom képviselői javasolnak.
Ezennel kijelentjük, hogy az összefogás meghiúsulásáért teljes mértékben az RMDSZ a felelős.
A tárgyaló delegáció tagjai:
Csép Sándor megyei elnök
Simon Csaba ügyvezető elnök
Fodor Alpár polgármestejelölt
Kolozsvár, 2012 április 26. Krónika (Kolozsvár)2012. május 3.
Végleges RMDSZ-jelöltlisták
Közel tízezer, egészen pontosan 9976 jelöltet indít az RMDSZ a június 10-i helyhatósági választáson – tájékoztatott tegnap Kolozsváron Kovács Péter főtitkár.
Közel tízezer, egészen pontosan 9976 jelöltet indít az RMDSZ a június 10-i helyhatósági választáson – tájékoztatott tegnap Kolozsváron Kovács Péter főtitkár. A politikus elmondta, a jelölési határidő lejártát követően vált véglegessé, hogy 319 polgármesterjelölt, 8854 helyi, 789 megyei tanácsosjelölt, 14 megyei tanácselnökjelölt méretkezik meg a szövetség színeiben.
A megyei tanácselnöki tisztségért versenybe száll Faragó Péter Arad, Solomon Adrian Bákó, Décsei Attila Beszterce-Naszód, Pásztor Sándor Bihar, Kovács Attila Brassó, Borboly Csaba Hargita, Kerekes György Fehér, Tamás Sándor Kovászna, Máté András Levente Kolozs, Lokodi Edit Emőke Maros, Böndi Gyöngyike Máramaros, Csehi Árpád Szatmár, Csóka Tibor Szilágy és Halász Ferenc Temes megyében.
„Célunk a 2008. évi eredmények megismétlése, amikor 184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos és 4 megyei tanácselnök nyert mandátumot az RMDSZ színeiben, de természetesen szeretnénk ezeket a számokat meghaladni, és bízunk abban, hogy ez sikerülni is fog. Olyan jelöltjeink vannak, akiknek az elmúlt években számottevő eredményt sikerült elérniük, ezekre pedig az elkövetkezőkben is építkezni tudnak. Olyanok is indulnak, akik még nem dolgoztak önkormányzati struktúrákban, de szakmájukban többszörösen bizonyító szakemberek, akik konkrét programmal kívánják megszerezni közösségük bizalmát” – fogalmazott Kovács.
MPP-sek álltak át az EMNP-be Háromszéken
A jelöltlisták leadásának utolsó napján három háromszéki település MPP-s csapata váltott pártot. Kulcsár Terza József, a polgári párt háromszéki elnöke sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy kedden reggel a nagybaconi polgármesterjelöltjük és a tanácsosjelöltjeik nagy része távozott, és beálltak az EMNP-be. Hasonló lépést tettek az MPP köröspataki és bölöni tanácstagjelöltjeik is. Az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyében 12 településen indít saját polgármester jelöltet, míg Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es, Kovásznán az MPP-s polgármester jelöltet támogatják, Zágonban pedig közös jelöltet indítanak a polgári párttal. Emellett további 30 háromszéki településen állítanak saját tanácsoslistát, jelentette be Nemes Előd, az EMNP megyei elnöke.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. június 7.
Ösztöndíjprogram indul külhoni magyar joghallgatók számára
Ösztöndíjprogram indul külhoni magyar joghallgatók számára; a Szász Pál egykori erdélyi országgyűlési képviselő nevét viselő programról szóló megállapodást szerdán írták alá Budapesten. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár újságírók előtt elmondta: a havi ötvenezer forintos ösztöndíjban 25-en részesülhetnek majd. Tízen Erdélyből, öten Felvidékről, hárman-hárman Vajdaságból és Kárpátaljáról, két-két hallgató pedig Szlovéniából és Horvátországból nyerheti el a támogatást. A hallgatókat év közben neves fővárosi ügyvédek segítik, tutorálják majd. Gál András Levente kormánybiztos úgy fogalmazott: Szász Pál kitűnő jogász és kitűnő magyar volt, aki Trianon után is, amikor "átsuhant felette a közigazgatási határ", megmaradt magyarnak. Népújság (Marosvásárhely)2012. június 7.
„Nem jó, ha egy pártnak akár egy mandátum erejéig is abszolút többsége van Romániában”
Interjú Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével
– Mennyire rajzolja át a politikai palettát a módosított választási törvény, amennyiben e jogszabály előírásai szerint rendezik meg az őszi parlamenti választásokat?
– A választási rendszer módosításával a szándék egyértelmű: teljesen átrendezni a belpolitikai erőviszonyokat. Amennyiben a parlament által elfogadott jogszabály hatályba lép, az olyan pártok, szövetségek, amelyek az urnáknál a szavazatok 45-50 százalékát szerzik meg, a mandátumok csaknem 70 százaléka fölött rendelkezhetnek. A győztes mindent visz elv alapján az a jelölt kerül a parlamentbe, aki a legtöbb szavazatot kapja a választókörzetében. A módosítás jelen pillanatban az USL-nek kedvez, a szociáldemokrata-liberális pártszövetség akár kétharmados többséget is szerezhet az őszi parlamenti választásokon. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármit megtehetnek. Egy olyan párt pedig, mint a PDL, amelynek 20-25 százalékos a támogatottsága, a mandátumok alig 10 százalékát szerezheti meg. Ilyen körülmények közt a választói akarat aligha fog érvényesülni a politikai képviselet tekintetében, számítások szerint másfél-kétmillió szavazó érezheti úgy, hogy nincs reprezentálva a törvényhozásban. Ez az eljárás, egy ilyen erőfölény kockázatos lehet nem csak Romániában, hanem az unió valamennyi keleti országában. Ez a választási rendszer még az évszázados hagyományokkal rendelkező demokráciákban is egyre inkább döcög, Nagy-Britanniában is azt fontolgatják, hogy egy olyan rendszert vezessenek be, amely az arányos képviseletet biztosítja.
– A jelenlegi választási törvény is a szociáldemokrata-liberális szövetségnek kedvez?
– Az USL a jelenleg hatályban lévő törvény szerint is megnyerné a választásokat, bár nem lenne alkotmányozó többségük. Véleményem szerint az az érv, miszerint Romániában a politikai stabilitás megteremtése érdekében van szükség ilyen jogszabályra, butaság. Ha ugyanis ez a szövetség felbomik – és jó esély van erre –, akkor többsége egyetlen politikai alakulatnak sem lesz. Románia még sokáig arra van ítélve, hogy koalíciók kormányozzanak. Jól van ez így, mert olyan országban élünk, ahol nem jó, ha egy pártnak akár egy mandátum erejéig is abszolút többsége van. Nézzük meg az 1990–1992-es, vagy 1992–1996-os időszakot, amikor Iliescuék kormányoztak hatalmas többséggel. Ha nincsenek ellensúlyok a román politikai életben, akkor itt nagyon gyorsan rossz dolgok történhetnek. Az a jó, ha van koalíciós kényszer.
A szociáldemokraták és a liberálisok, akik nem is olyan rég még a vegyes választási rendszer mellett álltak ki, egyik napról a másikra megváltoztatták álláspontjukat ebben a kérdésben, most ugyanis ezt diktálja az érdekük. Elképzelésük szerint a parlamentet két nagy, szövetségben lévő párt uralná, a többi nem számít. Mellesleg én nagyon szkeptikus vagyok az USL sorsát illetően: ha meg is nyerik fölényesen a választásokat, a közös kormányzás nem lesz hosszú életű. Nem hiszem, hogy a szövetség túléli az alkotmánymódosítást és a köztársasági elnökválasztást. Aki figyelmesen hallgatja Ponta miniszterelnök nyilatkozatait, az érezheti, milyen súlyos nézetkülönbségek lappanganak a mélyben. A szociáldemokraták különben sem arról híresek, hogy békében tudnának bárkivel is együttműködni hosszú távon. Véleményem szerint nem lesz hosszú életű ez az együttműködés, a szövetség felbomlik majd két 30-35 százalékos parlamenti támogatottságú pártra, és szükség lesz más politikai alakulatok támogatására ahhoz, hogy kormányt alakíthassanak.
– Ezek szerint nem készül hosszú távú ellenzékiségre a szövetség?
– Azt a politikust, aki azt mondja, hogy ellenzékben akar politizálni, el lehet felejteni. A politika a döntésekben való részvételről szól. Az RMDSZ is azt szeretné – persze nem minden áron! –, ha ismét kormányzati eszközöket használhatna.
– Mennyire lenne kedvezőtlen ez a jogszabály a magyar képviselet szempontjából?
– A törvény módosítása értelmében azokban a megyékben, ahol egy nemzeti kisebbség aránya eléri a 7 százalékot, de egyetlen jelöltjük sem végez valamely egyéni választókerület első helyén, pótlagos mandátumot kap az a kisebbségi jelölt, aki a megyében a legjobb eredményt érte el. Az RMDSZ számára ez azt jelenti, hogy meg tudja őrizni mandátumainak számát. Mi több, „hivatalból” Temes megyében is jár egy mandátum, hiszen ebben a pillanatban még a 2002-es népszámlálási adatok vannak érvényben. (Ezek szerint a bánsági megyében a magyarság számaránya 7,5 százalék, az ideiglenes népszámlálási adatok szerint a megyében a magyarok számaránya már csak 6 százalék körüli. 2008-tól nincs RMDSZ-es képviselő a megyében – szerk. megj.) A székely megyékben nem csak megőrizni, hanem növelni is lehetne a képviselők számát, számítunk ugyanis arra, hogy Kovászna megyéből, pontosabban Orbaiszékről bejön a negyedik mandátum. (Ebben a választókörzetben 2008-ban az RMDSZ jelöltje került az első helyre, visszaosztáskor azonban román jelölt kapta a mandátumot. Az idén a magyar jelölt kerülhet be a parlamentbe, a helyi románság pedig kap pótlagosan egy képviselői helyet – szerk. megj.) Maros, Szatmár, Bihar és Szilágy megyéken kívül megmaradna Máramaros, Brassó, Arad és Kolozs. Sajnos, a számítások szerint Kolozs megye veszítene egy mandátumot – Pálffy Zoltán körzetéről van szó. Ha pedig Máté András Levente bánffyhunyadi körzetében nem végezne az első helyen, Kolozs megye akkor is kapna egy mandátumot, a megye magyarságának számaránya feljogosítja erre. Hosszú távon viszont elveszítenénk azokat a szavazatokat, amelyeket Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, illetve Temes megyében kapott a szövetség, ami az RMDSZ országos támogatottságának csökkenéséhez vezetne. Választóinknak azzal kell szembesülniük, hogy szavazatuk nem eredményez mandátumot, ezért elkezdenének más ráció mentén szavazni, ami – ezekben a megyékben legalábbis – az etnikai szavazatok végét jelentené. Abban reménykedem, hogy ez a választási rendszer olyannyira rossznak fog bizonyulni, hogy 2016-ban már nem alkalmazzák, hanem egy vegyes rendszer lép életbe, amely kiegyensúlyozza a képviseletet.
– Milyen esély van arra, hogy az Alkotmánybíróság kifogást emeljen a törvény ellen? Mennyire megalapozott a PDL keresete?
– A PDL keresete olyan érveket tartalmaz, amelyeket mi nem tudunk a magunkévá tenni, és ezért nem is írtuk alá. Ők a 2009-es népszavazásra hivatkoznak, amikor az egykamarás törvényhozásról és a parlamenti létszámcsökkentésről írtak ki referendumot, és amelyet az RMDSZ nem támogatott. A PDL óvásában az szerepel, hogy a 7 százalék miatt megnőne a képviselők száma. Ez megint csak azt jelenti, hogy nem értik, nem akarják érteni, miért volt ez fontos számunkra, megint ellenünk beszélnek. Az egyik nyomós érv, aminek alapján az Alkotmánybíróság kifogásokat emelhet a törvénytervezet ellen, az az alkotmány által szavatolt arányos képviselet. Másrészt: amikor az Alkotmánybíróság visszautasította az összevont választásokra vonatkozó kezdeményezést, ezt elsősorban azzal indokolta, hogy nem tartja ajánlatosnak megváltoztatni a játékszabályokat egy évvel a választások előtt. Bízom abban, hogy ha év elején érvényes volt ez az érv, akkor most is az lesz.
Amennyiben az Alkotmánybíróság visszautasítja a törvényt, az a jogszabály marad érvényben, amellyel a mostani parlamentet megválasztották. Ez rossz törvény ugyan, de biztosítja az arányos képviseletet, mert magában foglalja a megyei és országos visszaosztási mechanizmust, tehát minden leadott szavazatból ott lesz mandátum, ahol a szavazatot leadták.
– A parlamenti bejutási küszöb eltörlése előnyös az RMDSZ-szel konkuráló pártok számára. Hogyan látja ezt a helyzetet?
– Semmilyen előnyt nem jelent a konkurencia számára. Egy dolog egyéni választókerületben mandátumot nyerni, és más dolog szétverni a választókerületet. A kettőt nem lehet egyszerre csinálni. Abban a pillanatban, amikor az önkormányzati választások eredményeit ismerjük, többet tudok majd mondani, milyen támogatottsága van egyiknek, másiknak országos szinten. Ezekből az eredményekből világosan kiderül, milyen esélyei lesznek a versenypártoknak ősszel. Egy biztos, nekünk arra kell összpontosítanunk, hogy olyan jelölteket állítsunk ősszel, akik meg tudják nyerni a választókerületet.
Székely Kriszta. Szabadság (Kolozsvár)2012. június 12.
Boc-trilógia: újra polgármester Kolozsváron a volt kormányfő
Ismét lehet magyar alpolgármestere a kincses városnak?
Harmadik polgármesteri mandátumát kezdheti el Emil Boc a vasárnapi választásokon elért eredmények nyomán. A végleges adatok szerint Bocnak 40,03 százalékkal sikerült leköröznie az USL jelöltjét, Marius Nicoarát, aki a voksok 38,97 százalékát szerezte meg. A Kolozs megyei tanácselnöki tisztséget Horea Uioreanu nyerte meg (37,43 százalék), az USL jelöltje 705 szavazattal előzte meg PDL-s ellenfelét, Alin Tişét (37,21 százalék). Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek várhatóan négy, a PDL-nek 10, az USL-nek 12 és a Dan Diaconescu-féle PPDD-nek pedig egy kolozsvári tanácsosi mandátuma lesz. A PDL-nek a többség kialakítása érdekében koalíció megkötésére van szüksége, amelyre a legalkalmasabb az RMDSZ lenne, így nem kizárt, hogy az RMDSZ alkupozícióba kerül egy újabb alpolgármesteri tisztség kiharcolásáért. Szabadság (Kolozsvár)2012. június 12.
Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyei eredmények
Kolozs megyében az RMDSZ-nek Tordaszentmihályon, Tordaszentlászlón, Várfalván, Magyarszováton, Körösfőn, Kalotaszentkirályon és Bálványosváralján sikerült polgármesteri mandátumot szereznie – jelentette ki lapunknak Máté András Levente. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a szóban forgó településeken plusz tanácsosi helyekhez jutott a szövetség. A Kolozs megyei tanácsban az RMDSZ-nek az eddigi öt helyett hat mandátuma lesz. Máté András Levente tanácselnökjelölt 11 százalékot ért el.
Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: Árpástón az RMDSZ jelöltje, Martonos Tamás nyert polgármesteri mandátumot, az EMNP és a független magyar jelölt összesen alig 100 szavazatot szerzett. A Beszterce városi tanácsban az ideiglenes eredmények alapján 1 tanácsosa marad az RMDSZ-nek. Jó esély van arra, hogy átlépjék az 5 százalékos bejutási küszöböt és a szövetségnek ismét 2 megyei tanácsosa legyen, tudtuk meg Décseitől.
Fehér megyében is váratnak magukra a végleges eredmények. Lapunk értesülése szerint Nagyenyeden valószínűleg megmarad a 3 RMDSZ-es városi tanácsos a helyi tanácsban, és nem kizárt, hogy a következő 4 évben is lesz alpolgármester. A több mint 50 százalékos magyar többségű Magyarlapád községben a 12 éve regnáló PDL-s román polgármester újabb, immár negyedik mandátumát nyerte el az RMDSZ-es Szabó Dániel ellenében. Torockón az RMDSZ-es Szőcs Ferenc és a néppárti Király Melinda közül a szövetség jelöltje nyert újabb mandátumot. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcsnek.
Szilágy megyében az RMDSZ eggyel növelte polgármestereinek számát: Ipp községben a szociáldemokrata polgármestert a szövetség jelöltje váltja fel. Jó eredményeket értek el Krasznán, Sarmaságon, Szilágybagoson, illetve Szilágyperecsen községben. Zilahon eggyel csökkent az RMDSZ-es tanácsosok száma – tudtuk meg Seres Dénes képviselőtől, az RMDSZ Szilágy megyei elnökétől. Polgármestere sem az EMNP-nek, sem az MPP-nek nincs, az ideiglenes adatok szerint az EMNP összesen 9 tanácsosi tisztséget nyert a megyében. Az MPP részéről nem sikerült pontos információkat szereznünk teljesítményükkel kapcsolatban. Szabadság (Kolozsvár)2012. június 13.
Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében alelnöki tisztséget kér az RMDSZ
Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében pedig alelnöki tisztséget kér az RMDSZ. Máté András Levente megyei elnök a Krónikának elmondta, a szövetség mindkét testületben megkerülhetetlen. Hozzátette, jelenleg zajlanak a tárgyalások a román pártokkal, részleteket azonban csak a tárgyalások végeztével hoznak nyilvánosságra.
Kevesebben, de erősen.Bár az RMDSZ-nek csak négy tanácsosa lesz Kolozsváron, alpolgármestert is állíthat
Kolozsváron a szövetség 2008-hoz képest eggyel kevesebb, négy mandátumot szerzett a helyi önkormányzatban. A Szociálliberális Unió (USL) 12, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 10, míg a Dan Diaconescu vezette Nép párt (PPDD) egy mandátumot mondhat magáénak. Eckstein-Kovács Péterre, a szövetség polgármesterjelöltjére 12 225-en szavaztak. A Kolozs Megyei Tanácsban az RMDSZ 5 mandátumot szerzett, az USL 16, a PDL 12, a PPDD 3 tanácsossal vág neki a következő négy évnek. Megyei szinten az RMDSZ 5-6-tal több helyi tanácsosi mandátumot szerzett, mint négy éve, és ezzel egyes településeken sikerült többségbe kerülnie.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyében 11 helyi tanácsosi helyet szerzett, közölte lapunkkal Gergely Balázs, a párt közép-erdélyi régiójának elnöke. Betlentelep, Várfalva, Ördöngösfüzes, Kolozs, valamint Magyarkapus településeken egy-egy, Széken kettő, Körösfőn pedig négy tanácsosi mandátumot tölt be EMNP-s jelölt.
A Brassó megyei önkormányzatban két tanácsosi tisztséget tölthet be az RMDSZ, a harmadik bejutónak mintegy 70 szavazatra lett volna még szüksége – tudtuk meg Kovács Attila megyei elnöktől. A megyeszékhelyen két jelölt került be a döntéshozó testületbe, míg a helyi önkormányzatokban körülbelül 50 RMDSZ-es önkormányzati képviselő van, ez a szám nagyjából megegyezik a négy évvel ezelőtti választások eredményeivel.
Máramaros megyében egyetlen megyei tanácsosi mandátumot, míg a nagybányai tanácsban szintén egy helyet szerzett az RMDSZ. Emellett Máramarosszigeten és Tiszahosszúmezőn két-két, Aknasugatagon, Felsőrónán és Pálosremetén egy-egy önkormányzati képviselője van a szövetségnek.
Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke tegnap még nem tudott pontos adatokat közölni sem a megyei, sem a helyi tanácsosokról, azonban elmondta, a megyében mintegy 20 százalékkal többen szavaztak a szövetség jelöltjeire, mint 2008-ban, azonban itt is megemelkedett a bejutási küszöb a román pártokra leadott voksok miatt. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ-nek helyi szinten összesen 31 tanácsosa volt, a megyei elnök szerint pedig számuk idén biztosan eléri a 33-at. Fehér megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) két helyi tanácsosi tisztséget nyert, mindkettőt Torockón – tudtuk meg Gergely Balázstól, a néppárt közép-erdélyi régiójának elnökétől.
Beszterce-Naszód megyében a megyei tanácsban egyetlen helyet sem szerzett az RMDSZ. Décsei Attila megyei elnök elmondta, a szövetség nem kapott kevesebb szavazatot, mint négy évvel ezelőtt, azonban idén többen voksoltak a román pártokra, így megemelkedett a bejutási küszöb. Besztercén az RMDSZ meg tudta őrizni pozícióját, a 21 tagú tanácsban egy mandátum továbbra is a szövetségé.
Temes megyében a szövetség nem szerzett mandátumot sem a megyei, sem a temesvári önkormányzatban, a megye településein ugyanakkor összesen 39 helyi önkormányzati képviselője van a helyi tanácsokban a következő négy évre.
Kőrössy Andrea, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)2012. június 22.
Vákárt jelölte az RMDSZ a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségébe
Máté András Levente: az őszi parlamenti választásokra kell összpontosítani
A Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) Vákár István agrármérnököt, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ frakciójának vezetőjét jelölte a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségébe. A testület ugyanakkor elvetette Eckstein-Kovács Péter azon javaslatát, hogy az MKT erősítse meg vagy vesse el az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ügyvezető tanácsának (MÜT), illetve az állandó tanácsának (MÁT) döntését, miszerint Horváth Anna a Kolozs megyei szervezet alpolgármester-jelöltje. Elnöki beszámolójában Máté András Levente a helyhatósági választási eredményeket ismertette-értékelte. Figyelmeztette a jelenlevőket: most már az őszi parlamenti választási kampányra kell figyelni, különös tekintettel arra, hogy a választási törvény módosítása következtében előfordulhat: kevesebb RMDSZ-es parlamenti képviselő jut majd be a parlamentbe ősszel. Felszólalásaikban az MKT-tagok egyetértettek abban, hogy ezentúl a parlamenti választásokra kell összpontosítaniuk.
Az RMDSZ Vákár István agrármérnököt jelöli a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségére – döntött csütörtökön a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT).
Ami pedig az alpolgármester-jelöltet illeti, Eckstein-Kovács Péter azt javasolta: az MKT erősítse meg vagy vesse el a MÁT és a MÜT szerdai, az RMDSZ kolozsvári alpolgármester-jelöltjére vonatkozó döntését. A két testület egy nappal korábban úgy döntött, hogy Horváth Anna RMDSZ-es városi tanácsost javasolja az egyik alpolgármesteri tisztségbe. Somogyi Gyula volt RMDSZ-es városi tanácsos is feltette a kérdést: vajon a megyei vagy az országos alapszabályzat melyik cikkelye szabályozza az alpolgármester személyének kijelölését? Válaszában Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: a MÁT-döntést az MKT nem bírálhatja felül. – A MÁT-döntés megszegése mandátumvesztéssel jár! – hangoztatta Máté. Eckstein-Kovács Péter elismerte a MÁT-döntés kötelező érvényét, ám úgy vélte: az MKT magasabb szintű, népesebb testület. A jelenlevő MKT-tagok 13 igen, 23 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elvetették Eckstein javaslatát, így az nem került be a napirendi pontok közé.
Elnöki beszámolójában Máté András Levente megyei elnök ismertette a megyei szervezet néhány választási eredményét. A Kolozs megyei tanácsosok listájára 38 903-an voksoltak, a kolozsvári városi tanácsosok listájára pedig 16 911-en. Máté szerint a Kolozsvári Városi Tanácsban az RMDSZ újra a „mérleg nyelve” lehet. Megtudtuk: a megyei szervezet 27 polgármesterjelöltet indított, ezek közül 8-an nyerték el ezt a tisztséget. Kitért a kisbácsi esetre is, amikor 5 szavazaton múlott, hogy a településnek nem lett magyar polgármestere. – Az erdélyi magyarság két harmada legyőzte a Fideszt, és ezzel azt üzente, hogy ne avatkozzanak be politikai életünkbe! – tette hozzá Máté, majd arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a következő erőpróba az őszi parlamenti választások lesznek. – Az alkotmánybíróság június 27-én dönt a választási törvény módosításáról. Ha a romániai magyarság számára ez nem lesz kedvező, akkor Kolozs megye magyarságának nem lesz többé két képviselője! – mondta Máté.
Kötő József parlamenti képviselő először Eckstein-Kovács Péter volt kolozsvári polgármesterjelöltnek mondott köszönetet, mert úgy vélte: az ismert politikus profi kampányának is betudható az, hogy sikerült úrrá lenni a kolozsvári magyarok közönyén. Németi András, az RMDSZ aranyosgyéresi szervezetének elnöke elmondta: most kétszer több szavazatot kapott a városi tanácsosi RMDSZ-lista, ám ennek ellenére a 2012–2016-os mandátumban is csak két tanácsosuk lesz. Rollinger Ágnes MKT-tag és Okos Károly, Gyalu újraválasztott alpolgármestere is a választási eredményekhez gratulált. Simon Zoltán, a detrehemtelepi szervezet elnöke és Böjte Dániel helybéli lakos a településen az RMDSZ-t ért sárdobálást említette, amelynek egyik mozgatórugója, szerintük, a helyi pap. Péter István MKT-tag a detrehemtelepi eset kapcsán azonban arra szólított fel: hogy a helyi történések miatt nem az egyház a hibás. Geréd Imre, jövendő városi tanácsos a fiataloknak köszönte meg a munkáját, Horváth Anna alpolgármester-jelölt pedig arra figyelmeztetett: az elkövetkező négy évben a választási kampánykor tapasztalt belső egységre van szükség. Ifj. Deák Ferenc a szervezetépítés szükségességéről értekezett, majd azt is elmondta, hogy a tanácsosok által a 2012–2016-os mandátumban folytatandó munkát a közösség a következő helyhatósági választásokon hálálja meg, illetve értékeli. Oláh Emese, a megyei szervezet ügyvezető elnöke szerint a megyei szervezetnek sikerült megszólítaniuk a kolozsvári magyarságot, aki bizalmat szavazott a szövetségnek.
A megyei elnök beszámolójának elfogadása után az MKT-tagok titkos szavazással döntöttek Vákár István megyei tanácsi alelnöki jelöléséről. A 68 leadott szavazatból 67 volt érvényes, ezek közül 62-en támogatták Vákárt.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)2012. június 25.
„Váron kívül” Nagyváradon
Húsz év után először nem lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. A helyi tanács tegnapi alakuló ülésén a testületben kétharmados többséggel rendelkező szociálliberálisok érvényesítették számbeli fölényüket, így a liberális Mircea Mălan és a szociáldemokrata Ovidiu Mureşan lesz Ilie Bolojan polgármester két helyettese. Mivel az USL és az RMDSZ közötti tárgyalások sikertelennek bizonyultak, a szövetség nem is tett javaslatot az alpolgármesteri tisztségre. „Az USL döntése Nagyváradon az, hogy a huszonöt százaléknyi magyar közösséget nem szükséges magyar tanácsosokból választott alpolgármesternek képviselnie. Mi ezt helytelen döntésnek ítéljük, mert ha kisebb is lenne a magyar közösség, akkor is kellene lennie egy képviselőjének a város vezetésében” – fogalmazott Biró Rozália, az RMDSZ tanácsosi frakciójának vezetője, korábbi alpolgármester.
Az ÚMSZ érdeklődésére Delorean Gyula nagyváradi városi tanácsos elmondta, „sokkal nehezebben lehet majd érvényre juttatni kisebbségi akaratunkat és jogainkat. Egy dolog váron belül intézni ügyeinket, és teljesen más váron kívül”.
Delorean szerint a Bihar Megyei Tanácsban egyértelműen jobb lesz a helyzet, bár az adott szó akkor igaz, ha betartják. A megyei testület esetében az előzetes egyeztetések alapján alelnöki tisztséget kap az RMDSZ.
Horváth Anna lesz László Attila utódja?
Bár lapzártánkig sem a Demokrata Liberális Párttal (PDL), sem pedig a Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) nem sikerült még megegyezni a Kolozs megyei, illetve kolozsvári együttműködés minden részletéről, az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa tegnap délután eldöntötte: Horváth Annát javasolja Kolozsvár alpolgármesterének, Vákár Istvánt pedig a megyei tanács alelnökének. Máté András Levente, a szövetség Kolozs megyei elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a tárgyalásokat tovább folytatják a két román párttal, „bármi elképzelhető”. Mint korábban írtuk, egy Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette RMDSZ-delegáció hétfőn négy megyére szóló paktumról egyeztetett az USL két társelnökével Bukarestben. Ennek keretében a Kolozs Megye Tanácsában is USL-RMDSZ többség alakulna, Horia Uioreanu tanácselnök egyik helyettese, a most kijelölt Vákár István lesz. Lényegesen bonyolítja a tárgyalásokat, hogy Kolozsvár polgármesteri tisztségét a PDL-s Emil Boc nyerte, és az RMDSZ-nek kell eldöntenie, hogy „ellenséges” vagy „baráti” képviselő-testület alakul a kincses városban. Mint korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, Kolozsváron inkább a PDL-vel kellene szövetkezni a város érdekében. A városi tanács ma délután 2-kor, a megyei testület pedig délután 6 órakor alakul meg.
USL–RMDSZ-paktum Szatmár és Maros megyében
Mint korábban írtuk, Csehi Árpád és Lokodi Edit Emőke egy fokozattal lejjebb folytatják munkájukat a következő négy évben, Szatmár, illetve Maros megyei alelnökké választásukat az országos szinten megkötött USL–RMDSZ-paktumba is belefoglalták. A marosvásárhelyi tanács mai alakuló ülésén valószínűleg Józsa Tibort választják Dorin Florea egyik helyettesének, és Szatmárnémetiben is előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy Kereskényi Gábor legyen Dorin Coica polgármester helyettese. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. június 26.
Öt magyar képviselővel megalakult az új megyei tanács
Megvan az együttműködési szándék a megyei önkormányzatban
A nemrég lezajlott helyhatósági választásokon a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 16, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 12, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5, a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) 3 jelöltet juttatott be Kolozs megye önkormányzatának 36 tanácsosi helyére. Miután Horea Uioreanut, a hajszálnyi előnnyel megválasztott tanácselnököt pénteken tisztségbe iktatták, tegnap ünnepélyes keretek között megtartották az új tanács alakuló ülését. Ezen a tanácsosok letették hivatali esküjüket, megválasztották a tanács alelnökeit, majd véglegesítették a szakbizottságok összetételét. A kezdeti fogadkozások békés optimizmust sugallnak valamennyi párt részéről az eredményes együttműködés megvalósítását illetően. Tény, hogy egyelőre senkinek sem akadhat össze a bajsza a tanácselnökkel, ugyanis Uioreanu egy korábbi, Victor Ponta miniszterelnöknek tett fogadalmát teljesítve tegnap a tanácsülés után megszabadult bajuszától.
A megyei tanács székházának nagytermében lezajlott alakuló ülésen kiderült: a magyar tanácsosok mind a hét szakbizottságban helyet kaptak, sőt, tisztségeket is betöltenek azokban. Így az 1-es számú, a hatóságok és helyi közösségek kapcsolattartásával megbízott szakbizottság titkára Ferencz István (Bálványosváralja), aki az 5-ös számú egészségügyi, szociális, ifjúsági és sportbizottság tagja is. A 2-es számú, költségvetési-pénzügyi és külkapcsolatokért felelős szakbizottságban Németi András (Aranyosgyéres) kapott helyet, aki egyben a 3-as számú, területi- és városrendezési, illetve a beruházási szakbizottság titkára is. A 4-es számú, közvagyon, kereskedelem és turizmus szakbizottság tagja Lőrinczi Zoltán László (Kolozsvár), aki egyben a 7-es számú mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi szakbizottság elnöke is. A 6-os számú oktatási, művelődési, vallásügyi szakbizottságban Okos-Rigó Dénes (Kalotaszentkirály) lett az elnök. Az RMDSZ frakcióvezetői tisztségét Lőrinczi Zoltán tölti be. Az eskütételi ceremónia alkalmával egyébként a magyar tanácsosok – ki-ki meggyőződése szerint – a román „jur” szót az „esküszöm”-mel vagy „Isten engem úgy segéljen”-nel toldották meg.
A jogszabály értelmében a tanácselnök két helyettesét titkos szavazással a tanácsosok közül választják meg. Tegnap ketten indultak jelöltekként a tisztségre: a megyei tanács korábbi RMDSZ-es frakcióvezetője, Vákár István, akit 34 igennel és 1 ellenszavazattal választottak meg alelnöknek, valamint Ioan Oleleu (USL), aki 23 igent és 12 ellenszavazatot kapott (mint ismeretes, a megyei önkormányzatban az RMDSZ az USL-vel kötött koalíciós megállapodást).
Az alakuló ülésen jelen volt Gheorghe Vuşcan prefektus, aki minden párt képviselőit összefogásra, a törvényesség és a normalitás betartására szólította fel, példaként hozva fel a civilizált nyugati államokat. Szerinte a közszolgálat érdekében a megválasztottaknak le kell vetniük a pártpolitikai ruházatot.
Lőrinczi Zoltán frakcióvezető közgazdász végzettségű, és eddig a mezőgazdaság, illetve a vidékfejlesztés irányításának területén dolgozott. Mint lapunknak elmondta, bizakodik az új önkormányzat eredményességében, mert nagyjából ismeri a tanács többi tagjait, és így nem tartja lehetetlennek a velük való jó együttműködést.
A tegnapi ülésen egyébként az is véglegessé vált, hogy – amint azt előzetesen már bejelentették – Máté András Levente és Alin Tişe lemondott tanácsosi tisztségéről, előbbi helyét a fentebb már említett Lőrinczi István, utóbbiét Adina Raţiu vette át. Szintén a jelöltlista következő helyezettjei kerültek befutó helyre a PPDD esetében, amely kirúgta a pártból a tanácsosi tisztséget nyert Dorel Matişt és Călin Leontet, akiket Axente Husar és Valentin Pop „helyettesít”. A PDL-nél is történt csere: Dan Gavrea és Marius Mureşan mondott le a tanácsosi székről, amelybe Rareş Rusu és Marinela Marc ül be.
Horea Uioreanu a tanácsülés során bejelentette, hogy a törvény értelmében a napokban lemond parlamenti képviselői tisztségéről. Ezt követően, a tanácsülés végeztével Uioreanu a sajtó képviselői előtt, irodájában borotválta le bajuszát. Mint elmondta, ezt Victor Ponta miniszterelnöknek ígérte meg, még tanácselnökké való megválasztása előtt. Hozzátette: újra bajuszt fog növeszteni, hiszen 14 éves kora óta bajuszos, és attól tart, hogy nélküle sokan nem fogják megismerni.
ÖRDÖG. I. BÉLA. Szabadság (Kolozsvár)